Nagy Károly egymillió négyzetkilométeren uralkodott, korát a kulturális újjászületés jellemzi, bár írni sem tudott. Az általa megteremtett jogrend, pénzrendszer és kulturális élet máig ható értékek. Tovább »
Már bocsi, hogy egy pár mondat erejéig az időbe is bepofátlankodtam. Itt úgy látom, a tudomány és ismeret nevében az időt naptárhoz kötik. Így sosem lesz belőle élő időtengely a múltba, csak valamiféle bizonyítgatott írka-fírka.
Felvetődött még egy kérdés, még egy időkapcsoló lehetősége:
Vlagyimir nagyfejedelem 988. július 28-án a bizánci szertartás szerint megkeresztelkedett, és a keresztény vallást államvallássá nyilvánította. A Kijevi Nagyfejedelemségből alakult ki később Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország. Ukrajnában és Oroszországban ez a nap piros betűs ünnep."
A lényeg, hogy az általad leírt módon (évszázadokra visszanyúló húsvéttáblázatok ismeretében) darabra csakis 4-el maradék nélkül osztható évvel tudhatta volna Ince pápa átállítani az órát. Ez egy matematikai evidencia, ezen nincs mit vitatkozni.
190 az nem ilyen szám.
(egyébként meg soha nem volt Ince féle naptárreform, úgyhogy tárgya sincs a vitának)
na jó, tegyük fel D.E. hamisítvány, Beda hamisítvány.. De mi van azokkal, akik Alexandriában bütykölték a húsvéttáblázatokat? Azokat ki hamisította? :)
olvasom... biztos bennem a hiba..., ha nem értem, hogy eshetnek például D.E. húsvéttáblázatában a konkrét dátumok mégis vasárnapra visszaszámolva is...
nem mondod... nincs anyag??? akkor meg minek kell öngyilkos elméletet gyártani róla, ami kizárja saját maga feltevéseit? :-DDDD
ha előtte évszázadokig vasárnapra esett a húsvétvasárnap, utána szintúgy, visszaszámolva nemkülönben, akkor senki se babrálhatott a szökőévekkel, ahogy azt az elmélet állítja :)
Van esetleg a lateráni zsinat anyaga között akárcsak fél szavas utalás egy naptárreformra? Szerintem nincs.
Nem cseszegetésképpen, de továbbra sem tudtad megválaszolni a kérdést a vasárnapok ügyében. Ha elkutyulták két évvel a szöktetést (akármikor), akkor a kutyulás előtti húsvétdátumok visszaszámolva kétszer a négy évből nem eshet vasárnapra.
Elhiszem, hogy akkoriban senkit sem érdekelt, milyen napra fog esni a 19. században a húsvétvasárnap dátuma. Viszont mégis vasárnapra esik. Visszaszámolva is, meg a korabeliek szerint is mindig vasárnapra esik az a dátum, ami a húsvéttáblázatban szerepel.
Persze hacsak szorgalmas humanisták vagy valaki mások meg nem hamisították az összeset. :-)
Az AD 1025. évben elhatározzák a lateráni zsinaton (ősszel), hogy meg kell változtatni a Jézus óta eltelt időt, mert az 190 évvel több mint ahogy eddig gondolták.
Az év folyamán természetesen semmi nem változott a márciusi vasárnapok (7-e, 14-e, 21-e és 28-a húsvét április 4! Vasárnap) A 19-es ciklus utolsó éve.
A következő év az i.sz. 1216., amikor az első két hónap vasárnapjai még az AD 1026-os évet tükrözik, tehát a hét napjait senki nem bántotta. A régi szabály szerint ez szökőév lett, amellyel a márciusi vasárnapok a következők (6, 13, 20, 27) a Húsvét pedig április 24-e.
Ez volt a 19-es ciklus első éve, és azóta szakadatlanul jól számolták a szökőéveket. De ez az egyszeri kétéves szökőugratás megzavarta a visszaszámolást, amelynek csak korunkban van jelentősége, mert az akkor élőket ez nem érdekelte. Itt esett ki 190 év, vagy másképpen itt toldottak be 190 évet a későbbi történelmi kronológusok. (AD 1026-tól i.sz.1215-ig)
Hogy jól értsd, nem érdekelt senkit, hogy majd 19. századi visszaszámolással az 1215. évben április 5-re fog esni a Húsvétvasárnap vagy másképpen április 4-e szombat…
