Ha jól értem akkor egy 15 cm széles és 2 cm vastag deszkát kéne odacsavarozni élére állítva egy másik fából készült szerkezeti elemhez. Egyrészt nehéz lesz úgy fúrni hogy végig jó helyen legyen a furat, másrészt sz.rt se ér.
Kösz - igen, így tettem, és 40-45 foknál melegebbre nem is melegítettem. Féltem hogy megolvad-megsérül a Low-e bevonat... Azért is igyekeztem tegnap, mert a kinti hőmérséklet is egész baráti volt.
bocs, nem esett le, hogy 15x2centis "léc"ről van szó. Szóval deszkát akarsz élére feltenni. Akkor tényleg vagy a sarokvas, vagy a lécdarabok előfúrva, csavarozva, szegelve.
Nekem is ez volt az első elképzelésem, de az ilyen hosszúságú (240-260mm) csavarok darabja is 200Ft fölött van, tehát anyagilag nem biztos hogy olcsóbbra jön ki.
Melyik webshopban lehet legjobb áron találni sarokösszekötő vasakat? "L" alakú volna a legjobb 100x40-es 20-40mm közötti szélességgel. Szarufákra merőlegesen szeretnék 15x2cm-es távtartó lécezést felrakni. Gondoltam hogy mindegyik szarufához tögzíteném két oldalról.
Mivel 8 szarufám van és 4 távtartó lécezés kellene így 84db sarokösszekötő kellene, ezért nem mindegy az ár.
Vagy ne biztosítsam ennyire túl és legyen így, hogy a távtartó két szélnél legyen csak duplán a többinél szimplán, csak mindig a másik oldalon?
Közben kipróbáltam még a hajszárítót - előmelegítve műanyag jégkaparóval egész jól lejött a matrica, a ragacsot meg nitrohigítóval leszedtem - tehát a kérdés tárgytalan. Viszont hátha másnak hasznos az infó...
Alapvetően száraz, csak annyira nyirkos, mint egy pince...
Arra gondoltam, hogy a felső szintet dryvittal szigetelnem, az alsó maradna natúr, hogy tudjon szellőzni."
Gyanús nekem ez a 4 m belmagasság (ha az ).., de galériához kitűnő.
Kérdés mennyire süllyesztett. Úgy általában 80 -90 cm mélye, úgy hogy az ablak parapet magassága nagyjából talajszinten van. Én ha értékes helyen van leásnék a belső padozatig , sőt annál lejjebb és a szabályok szerinti vízszigetelést és rá hőszigetelést tenném kívülre a falra. Minimum egy oldal, de szerencsés esetben akár 2 oldal is szigetelhető így. Ha a tulaj/tulajok /lakóközösség belemegy akkor eleve itt egy 0,8 széles árkot hagynák... meghagynám a munka árkot... szabályosan kialakítva. A többi oldal csak porúsos vakolattal javítható.
A födémhez nem nyúlnék... ha az enyém ha a másé.
A belső padozat ? Ha van pénz és erő felszedni és a megfelelő rétegrendű új padozat. Víz és hőszigetelés és burkolat.
Természetesen csak akkor éri meg, ha a környezet is olyan.
"A másik probléma az, hogy az alagsor feletti fődém valamikor páraáteresztő volt, most nem az, mert betonopadlót és egy párafékező finiszt kapott. Így a nedvesség kicsapódik a födém belső oldalán. Ha az egész ház a tiéd, "
A probléma ál, vagy egyszerűen egy régi fals vélekedés.
Volt valamikor és még most is előfordul , hogy az épületek határoló falain (oldalfalak --- itt a födém ) pára átersztő. Ja igen az, de a pára forgalom 95 - 98 % -a nem itt zajlik, hanem a nyílászárókon (ablakok, ajtó ) át intenzív szellőztetéssel.
Mondjuk az a maradék 5 % is kellemetlen ha a felette lévő részen.... tehát a földszinten áldatlan állapotok vannak, pl. kitört fűtetlen helyiségek. Akkor ott az a z átjutó nedvesség lecsapódhat. Sőt ha vékony a födém /csekély a valószínűsége , de előfordulhat / alul is és felül is... tehát elázik a födém.
A kérdező írta , hogy bérház... pontosabban volt-bérház annak a valószínűsége csekély, hogy az egész ház az övé. Az lehet hogy az alagsor feletti helyiségek az kérdezőé, akkor viszont a 'káros' betonos firnájszos pára záró födémet az izlése szerinti pára áteresztővé alakíthatja.
Ja vissza erre a födémre. Ennek nem belső és külső oldala van, hanem alsó és felső-
Ha pára áteresztő, ha pára fékező, ha pára záró, nem problém. Csekély pára megy át ami átmegy ha fűtött a felső rész (miért ne ) akkor az átjutó pára a felsőrészből szellőztetéssel távozik.... ha lakott.
" A kérdés az, hogy a külső falazatból kivülről mekkora magasság van a talajba most. "
Ha szuterén akkor nagy valószínűséggel 1/3, mert ha több akkor már pince. Pincében viszont nem laknak.
habár azzal a szárító vakolattal csodákat lehet csinálni.
Abszolúte pince és nem a világ végén, hanem a nagykörút belső ívén pincékben kitűnőnő mellékhelyiségeket készítettek.
Apácai . könyvkiadó és üzlet.
A Wesselényi u eljén pincében csináltak ebédlőt klubbot stb, a Vas utcában a NEB székházban 4 x 10 m -es pince lett előadó. Külön trükk , hogy itt az oldalfal mellett kívülről kiást egy 1 m x 10 m -es sávot és így nagyobb ablakok kerülte a pince külső falára.
Ezek mind kb. 25 éve készültek.
"Nagyobb városokba a külső talajszínt +100 év alatt megnőtt." úgy általában előfordul,de nem jellemző.
Viszont vannak városok több ezer éve és ott tényleg nő a külső szint akár sok sok m -t is.. a régészek nagy örömére.
Modern városokra nem jellemző... elhordják a sittet.
" 1. A padló: mivel az alagsor padlószintje alatt az alapozási mélység mindig megvan 40-50cm," Nem mindig.
Régen is takarékoskodtak az emberek. Bizonyos lemenési mélység azért van.
A kérdés az, hogy a külső falazatból kivülről mekkora magasság van a talajba most.
Nagyobb városokba a külső talajszínt +100 év alatt megnőtt.
A járdákat leaszfatozták vagy lekövezték, pluszban a sok ház alap, ami a közben épült elzárta a talajvízek természetes leszivárgását.
Amikor megépítedteték az alagsor padlója és az alaptest porszátaz talajba állt, most nem.
Hogy lehet ezt megoldani:
1. A padló: mivel az alagsor padlószintje alatt az alapozási mélység mindig megvan 40-50cm, ki lehet ásni a padlószintből 25-30cm.
Az új rétegrend: 10-12cm tömörített mosott kavics, 6 cm gyengén vasalt beton, vízszigetelés, 6 cm aljzatbeton és finisz, a fal mellett elhagysz 20-25 cm rést, amit mosott kaviccsal tőltessz fel. Ott majd szellőzik a fal.
2. Falazat belül: ha cementtel van fugázva a natur fal, kikaparod 4-5 cm (ácskapocs) és kifugázod tisztán NLH 3.5-es hidraulikus meszes malterrel.
3. Falazat kivül: ha van lehetőség ledrénezed, szakaszosan az alap mélységéig. A lábzatról levered a követ, vagy a cementes vakolatot, kikaparod a fugát és visszafugázod NHL 3.5-es malterrel és létezik hidraulikus meszes (zsákos) lábazati vakolat, azt lefested silikátos festékkel.
4. Karbantartás: folyamatosan szellőztetsz és télen fűtesz.
A másik probléma az, hogy az alagsor feletti fődém valamikor páraáteresztő volt, most nem az, mert betonopadlót és egy párafékező finiszt kapott. Így a nedvesség kicsapódik a födém belső oldalán.
Ha az egész ház a tiéd, azt is fel kell tőrni és páraáteresztőre kell elkésziteni.
Van alapjuk. Téglából. Ha szárító vakolat kerül a falra akkor a talajból kapillárisan följutó víz elpárolog. Párás lesz a levegő. Amíg lesz a víznek (nedvességnek) utánpótlása.
A födém és a koszorú illesztése miatt inkább a felső (külső oldali) szigetelést ajánlom.
De kőzetgyapottal, mert mert a párazárást nemtom hogy tudnád megoldani.
És abból min. 15cm vastag kéne, hogy valami értelme legyen.
Készits egy 15 cm magass colos deszka vázat, 60cm közze-l feles beeresztéssel, méterenként elég rá merőlegesen beereszteni a deszkákat, néhány rögzitéssel abetonra (vinklis fülekkel ) megoldható, hogy ne mozogjon. A belét tölds ki legolcsóbb bálás közetgyapottal, túzz rá egy olcsó párááteresztő fóliát és deszkázd le gyéren. Az OSB párazáró, nem oda való.
Sziasztok. Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a padlász szeretném leszigetelni, pontosabban a padlásra szeretnék lefektetni 8 cm vastagságú poliészter és rá még 10 mm vastag osb táblát tennék. Erdemes ezt megcsinalni vagy inkább a 2 - dik emelet fodemere furjak föl 3 cm vastag poliesztert?
