Ez nagyon megfontolásra érdemes javaslat! A múlt héten az utsó 15 km-t Sümegig mi is reggel öt órás indulással abszolváltuk Ötvös vá.-tól, így fél tízre már Sümegen voltunk és elkerültük az iszonyú hőséget!
Akkor már ugyanis a vonaton főttünk a Sümeg - Tapolca - Bp Kelenföld viszonylaton. Rettenetes volt! :-(((
Hosszúpereszteg-Sümeg viszonylatban szívesen jelentkezem. Ha egyben akarjuk letudni, akkor leginkább csak éjszakai túra formájában, most nyáron. Du. 5 körül innen a Petőfi-hídtól megy 1 sümegi busz... :)
Folytatva a DDP bejárást ezúttal ismét Bábonymegyer községet céloztuk meg de ezúttal Kapolyból indulva ez a táv kb. 21 km és több községet is érint. A túránk a Kapoly elágazás nevű buszmegállótól indult, a Zala község előtt jelzett kutyák valamint a reggel még nem igazán bíztató időjárás miatt D-felé kerültünk és az országúton mentünk át Zalába ebbe a kis eldugott somogyi faluba , így aztán lehetőségünk volt az egész falu megnézésére , beleértve az útszéli cseresznye fák közeli megvizsgálását is. A falu nevezetessége a Zichy Mihály Emlékmúzeum ahol a nagy festő több képe, személyes használati tárgyai, fegyver gyűjteménye is megtekinthető . A múzeum 10 órakor nyitott , a belépődíj 400/200 Ft . nyitás előtt értünk oda így először az egykori kúria parkját néztük meg , a festő kedvenc vasfáival , és az arborétum szerűen kialakított nagyon hangulatos parkban megkerestük a GCZCHY jelzésű virtuális geoládát ., mely túratársam első találata lett. A múzeum nagyon szép és mindenképpen érdemes bemenni, nem csak a festészet iránt érdeklődőknek ! A múzeumban készségesen pecsételtek a saját céges bélyegzővel.
A községből jól jelzett úton mentünk tovább Bótapuszta érintésével Tab felé , az utat szegélyező rengeteg meggyfa lehetőséget adott gyümölcs szükségletünk elfogyasztására és még a válogatni is tudtunk. A víztoronynál D-re fordulva Tabra egy egyenes nyílt szántő földön keresztül ereszkedtünk le , itt a jelzések ritkábbak de az út eltéveszthetetlen . gyorsan beértünk a kisvárosba és a Nagy Ferenc Galériában újabb szellemi táplálékot vettünk magunkhoz , a neves fafaragó művész kiállítása mindenképpen megtekintésre ajánlott, szerencsés esetben itt egyéb látványossággal is találkozhatunk :-). A Galéria pénztárában többféle pecsétből is válogathatunk, mi az eredeti kihelyezett DDP pecsétet használtuk
A Galéria előtti kis pihenő , kényelmes padjaival és ivóvíz kútjával alkalmas volt az ebéd elfogyasztására, majd rövid városi szakasz után tovább haladtunk D- felé a tabi szőlőhegyre . A Hőlyeghegy oldalában kanyargó Kánya községbe vezető országúton van a jelzés majd ennek tetején térünk le balra egy széles és könnyen járható szekérútra. Itt sokáig nyílt terepen haladunk , tőlünk D-felé nagyon szép kilátással a hullámzó somogyi dombokra és a köztük megbúvó Tengőd községre. A nagyfeszültségű távvezeték alatt elhaladva egy bekerített részhez érünk , a kerítés jobb oldalán haladunk tovább , itt feltehetően a kerítés építéskor a jelzett fákat kivágták , de nem szabad irányt váltani így gyorsan elérünk a Csetényi erdőbe, ahol újra szép és sűrű jelzéssel találkozunk Ez az öreg erdő nagyon kellemes , virágzó hársfáival, öreg cser és tölgyeivel bizonyára sok állatnak kedvenc tartózkodási helye , mi viszont csak egy kis erdei siklóval találkoztunk , aki nem igazán akart modellt állni a fotózáshoz, de végül is megoldottuk a problémát. A Dékány hegy É-i oldalán gyorsan elértük a Tengőd felé vezető utat, itt egy hatalmas kéttörzsű tölgy tövében kellemes pihenő helyet alakított ki az erdészet , mi is megálltunk itt és érdemes is volt hiszen az öreg tölgy tövében rengeteg szarvasbogár tanyázott és ha jól láttuk éppen 'szervasbogárbőgés' lehetett mivel nagyon elmerülten nyüzsögtek mindkét nem képviselői a fa odvában.
Kis pihenő és néhány szarvasbogár nász fotó után gyorsan leereszkedtünk Bábonymegyer faluba , itt a sínek kereszteződésénél jobbra fordulva azok mentén értünk be a vasúti megállóba.
A korábbi túránál idő hiánya miatt nem volt lehetőségünk a Rudnay emlékszoba megtekintésére így most ezt is bepótoltuk . A ház kulcsa a Rudnay utca 29-es házban lakó néninél található , ez a ház könnyen felismerhető a rajta lévő orvosi rendelő tábláról is. A néni nagyon kedves volt és érdemes volt kivárnunk amíg kiveszi a sütőből az éppen sülőben lévő süteményt , így aztán nyugodtan mesélt nekünk a falujuk híres festőjéről és családjáról . Az emlékszoba szépen berendezett , bár eredeti kép nincs kiállítva csak reprodukciók . Érdemes sétálni egyet a ház kertjében is a szobor mögötti ösvényen és a hangulatos kis patak feletti hídon átkelve. A néhány nappal korábbi vihar sajnos itt is több fát kidöntött és károkat is okozott. Az emlékszoba búbos kemencéjének padkáján TKM pecsétel igazoltunk a túrafüzetbe. Az Emlékszoba látogatása ingyenes de azért célszerű egy kis adománnyal támogatni annak fenntartóját !
A Kis - Koppány völgyében lévő túraszakaszt ezzel nagyrészt bejártuk , az itt érintett falvak és Tab város kulturális látnivalóit mindenképpen megtekintésre javaslom. A jelzések mindenhol jók és könnyen követhetőek , köszönet érte Fodor Petinek és társainak kik a DDP teljes somogyi szakaszát felfestették.
A 13703-at olvastad ? Mi Pácin felől közelítetük Kisvárdát, elég saras időben. A végén a csatorna melletti szakaszon néhányszor lélekben, már a sáros árokparton lecsúszva gondoltam magam a patakban nyakig megfürödve, főleg amikor jöttek szembe...
Nem feledem, nem is ratok celoztam, mert ha meg aznap tovabbmesz, akkor vegtere is mindegy hol szakitod meg, hiszen az nem is megszakitas. Hanem hogy ott felszallsz vonatra, azt tartom erdekesnek. Arra az allomasra eljutni szep logisztikai feladat :) Jo, persze csak BP-ről.
De Ti Szajkon kempingeztetek, nem? En inkabb sator nelkul, ovtaskas modon mennek, akkor meg normal szallas kell. Vagy tudsz ilyet Szajkon? En nem emlekszem ra. A plusz 6 km nem gond, ugyis van ido jobban az elso nap. Meg pihentebb is vagyok..
Ne feledd, mi húszkilós pakkal megyünk (na jó, csak én, &son csak a felével) de Ötvös vá. az egyetlen túraútvonalra eső pihenő vízvételi lehetőséggel Szajk és Sümeg között! Egyébként olyan jól védett volt a sátorhelyünk, hogy az éjszakai vihar meg se kottyant!
Egyébként éppen most újítják fel az állomást, ezt a vonalat pedig ki fogják állítólag építeni Hodos felé a tranzit levezetésére.
Ha két napra mész, akkor talán inkább Szajkon pihenj és ne mértani módon felezd a távot Hosszúperesztegen. Mi jól éreztük magunkat a tóparton és jókat fürödtünk. De ez első napra plusz 6 km.
Igazad van, leírom a nevét okulásként: Protect márkanevű szúnyog és kullancsriasztót használunk már vagy egy éve, eddig jónak bizonyult, de talán most a hihetelen szúnyoginvázióban már mérhető és érezhető lett a hibaszázaléka.
Tehát javaslom az efféle vegyiárúkat gyártó cégeknek tesztelésre a Szajki tavak utáni 12 kéktúrakilométert Ötvös vá. felé mint afféle "tesztpályát". Kísérleti nyúlnak meg a kéktúrázókat :-))
A Lajos-bükköknél mi is megálltunk, hogy megcsodáljuk a kerítés mögött álló fákat, még egy szép eligazító tábla is van előttük, de hogy a több tucatnyi fa között melyikek a több mint 200 évesek, azt máig nem tudjuk.
A Roburról pedig annyit, hogy ha már szerepel a térképeken, akkor ez nem jelent már valami "védettséget" is? Hiszen lényeges tájékozódási pont!
A villanypásztotokról:
Félig-meddig szakmai kíváncsiság volt a részemről, hogy megvizsgáltam egy ilyen kerítést, meg is találtam a "betáplálási pontját", vagyis egy fára szerelt napelemtáblát és egy dobozt. Gopndolom a dobozban van az akkumulátor és az egyenáramból impulzus áramlökéseket előállító egység.
Puszta kíváncsiságból "direkte" megcsapattam vele magam (mazochista vagyok, mi?) néhány másodpercenként jönnek a csípések.
Amúgy sokszor kételkedtünk a ritka jelzések miatt, hogy valóban a kéktúrát járjuk-e, de a kéktúrás atlaszunk mindíg pontos volt (és ez itt a reklám helye).
Egyéb:
Már Ötvös vá.-n pihentünk a peronon kedden délután, amikor egy hozzám hasonló "középkorú" kéktúrázó érkezett OKT igazolófüzetét lobogtatva az állomásra, odaszaladt a már bennálló Bzmot vonathoz és bekiáltott a masinisztának, hogy ne induljon el addig, amig nem pecsételt a füzetébe! Persze a vonat megvárta!
Nyugodtan ird be a nevet. Ha egyszer nem ert semmit, nem ert semmit. En OFF-ot hasznalok, egesz jo, de sokat izzadok, igy 2-3 orankent ujra befujom magam.
"ha jól tudom, asciimo kolléga is ezt ajánlotta már korábban"
Jol tudod. Azt remelem, hogy iden kiviszik a jelzest is hivatalosan erre az utra, semmi ertelme eroltetni, hogy az a par kekturazo, aki arra jar ott szivjon. Sajnos annyian nem jutnak el erre, hogy kitaposott osveny lehessen...
Jo hogy beneztem, erre a szakaszra ujbol fenem a fogamat. Csak most 2 napra bontva 1 helyett. A meleg visszatart most a gyalogturaktol, de amint csitul a hoseg nekivagok.
Figyelem! Ez most hosszú lesz!
Országos Kéktúra Sárvár és Sümeg között (kb. 71. km)
1. nap Sárvár - Banyafa
Már a „megszokott” 06:07-es gyorsvonattal indultunk Kelenföldről Sárvárra és percre pontosan, 09:23-kor már le is cihelődtünk róla a célállomáson. Az vasúttól a város központján és parkján keresztül a kék jelzések jó darabon könnyen követhetőek voltak, de a park végén teljesen eltűntek.
Itt egy nagy, talán egy hektáros munkaterületbe botlottunk, ezt balról kerültük meg és érkeztünk meg a strandhoz. Itt jobbra fordulva gyorsan elértük a fürdő délkeleti sarkát, aztán azt megkerülve a sétányszerű járdán a strand mellett végighaladva a régi 84-es főutat. Jobbra fordulva a Hegyközségi elágazásig egyetlen jelzést sem láttunk, de itt eltévedni amúgy is nehéz. Végig térkép alapján navigáltunk.
Az elágazásban balra tértünk, elértük az új 84-es főutat, aztán néhány perces várakozás után egy rövid forgalmi szünetben kereszteztük is azt (csak egy türelmetlen autós dudált ránk, talán mert le kellett venni a gázról a lábát). Továbbmenve a MÁV Tárgyalóközpont balra induló útjával szemben nyílott jobbra a Közép-allé: egy hosszú, egyenes nyiladék.
A Közép-allé a másik végén (kb. két kilométerrel arrébb) egy árvalányhajas mezőbe torkollott. Itt balra kellett térni az erdőhatárt követve (jel felfestve), és végigmenni az erdőhatáron a gyakran embermagas gazban. Út csak a mező túlsó szélén folytatódott újra az erdőben. A sitkei út előtti mezőre kiérve (éppen kaszálták), a ritkás jelek a szélén kivezetnek az aszfaltútig, itt vagy keresztezzük az út széli széles árkot, vagy egy kis további mezei sétával a túlsó szélén, a buszmegállónál keresztezzük azt és térünk az aszfaltútra.
Erről lefordulva csak egy-két perces kitérő a kéktúra földútjáról a domboldalban sitkei búcsújáróhely kápolnája, a fölötte lévő dombtetőről pedig szép kilátás nyílik a Ságra is. A kéktúra egy jól járt földúton halad el a dombtető mögött dél felé, innen kellett volna letérnünk egy erdei keréknyomra jobb felé. Embermagasságú dudva és csalán lepte el az utat, jobbnak tartottunk nem arra folytatni az utat. Inkább a Hercseg-hegy tövében mentünk végig a szőlők alatt a földúton (ha jól tudom, asciimo kolléga is ezt ajánlotta már korábban). A kéktúra nyomvonala később ide csatlakozott be.
Gércét elérve és a falu főutcáján végighaladva a könyvtár kör alakú épülete és a templom után található Sárvár felől jőve az út jobb oldalán a Kismackó Élelmiszer és Italbolt. Az utcafronton van a vegyesbolt, benn az udvarból nyílik a kocsma. Jó állapotú kéktúrás pecsétjük van, továbbá hideg sörük és kólájuk, mi az utóbbiakat védőitalként használtunk a +33 fok ellen.
Problémamentes a további út a Rózsáskerti erdészházig. Pecsét rendben a kerítés távolabbi végére szerelt dobozkában. Délután öt felé értük el a Banya-fa tisztását: az erdei úttól jó ötven lépésre terült el a kb. 40 lépés átmérőjű kis tisztás, táborozásra alkalmas sima, füves aljzattal. Itt vertünk sátrat túránk első napjának késő délutánján.
2. nap Banyafa – Szajki eh.
Jókor reggel (negyed nyolckor) indultunk tovább a Banya-fától az erdei aszfaltúton a Hidegkúti vadászház felé. Ezen a szakaszon nagyon jól lehet haladni. A szépen rendben tartott, kúriának is beillő Vadászház és Tanácsterem (ez van rá kiírva) után nyiladékokra kell térni, itt a térkép a legfőbb kincs, bár a fontos helyeken a jelek is fel vannak festve. Káld előtt az utolsó három kilométert már egy murvás erdei úton kell megtenni.
Itt a nyiladékokban és ezen túl Sümegig többször kellett még villanypásztoros kerítésen átkelni, nem árt tehát begyakorolni a szigetelt fogantyúk használatát, mert kellemetleneket tud ütni az óvatlan turistákba a kerítésbe vezetett villany.
Pecsételés Káldon a Korona kocsmában, jó minőségű pecséttel. Ezután viszonylag jól jelzett, kb. 4 km-es út az erdőkön keresztül ki a mezőkig. Itt, ahogy kilépünk az erdőből, illetve az út mellett kétoldalt húzódó keskeny erdősávból, rögtön balra kell térni a földútról a keréknyomokra (jelzés nincs). A Tomaji-erdő dombjának útján ismét feltűnnek a kék jelzések, de nem túl sűrűn. Innen már csak egy úgy 3 km hosszú mezei szakasz van hátra földúton Hosszúperesztegig (árnyék = 0). Pecsételés a faluban a 8-as út keresztezése után a jobb oldalon álló Tar vendéglőben (benn van az udvaron).
Innen bár gyengén jelzett, de egyszerű és jól követhető út vezet a Szajki-tavakig. Pecsételés a „központban”, a Szajki tóvendéglő és fogadó kapuja mellett álló villanyoszlopra szerelt kéktúrás pecséttel. Táborozás a kempingben.
3. nap Szajki eh – Ötvös vá.
Ezen a szakaszon a jelzések nagyon gyérek, de a fontos helyeken, elsősorban a nyiladékokban történő irányváltoztatásoknál fel vannak festve, de a csak egyszerű keresztezéseknél, vagy az egyenes úton haladva megerősítésképpen szinte sehol! Mindenesetre térképünk, a 2002-es kéktúrás útikalauz nagyon pontosan mutatja az utat. A nyiladékok gazosak, dagonyásak, sok esetben az erdőgazdasági gépek által mélyen feltúrtak. Itt nehéz tempósan haladni! Rengeteg a szúnyog és egyéb repülő rovar, de kullancsot sehol sem szedtünk össze!
Nem találtuk meg mi sem a még a térképen is szereplő Rubur roncsot, valószínűleg elszállították. Előtte nem sokkal az ösvényen haladó szakasz csúnyán be van nőve, nehezen járható.
A jelenlegi ötvösi vá.-ig egy nagyon keskeny aszfaltozott út vezet az irtásos nyiladékok végétől (kb. 1200 m). A vasutasok megengedték, hogy a sátrat az állomásépület melletti kis elhanyagolt parkban verjük fel, vannak ott eléggé védett, és jó helyek is!
Ötvös vá. – Sümeg vá.
Aszfalton és földutakon eléggé jól járható szakasz, kivétel a Dergecsi-erdő nyiladékainak egy része (kb. 1 km), amik eléggé gazosak, gondozatlanok. Már a Dergecs-pusztai földútról feltűnik a sümegi vár, hívogató, de még nagyon távoli. A Sümeg előtti majd’ 4 km-es aszfaltos szakasz a forgalmas főúton nagyon veszélyes: a padka bár nyírt, hosszú távon nehezen járható, az úttest széle viszont veszélyes a forgalom miatt. Saccra a 100km/h-s sebesség még szerénynek számított a hosszú egyenesben (szerintem csak mi mentünk ennél lassabban akkor ezen a főúton). Persze, miket lassított a két nagy hátizsák!
Jó volt a megérkezés a szépen felújított sümegi állomásra. Az egész túrára rányomta a bélyegét a forró időjárás, talán sokkal szebbnek láttuk volna, ha nem kellett volna a mezőkön a hőségtől hápognunk, az erdőben meg a repülő rovarok ellen védekezni ( = csapkodni, mert a P*****t márkájú riasztónk semmit sem ért!!).
