Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10132
Meg probáltam az ismert 'tényeket' elkülöníteni ez enyémtöl, de lehet hogy ez a kivülállóknak nem lett tiszta. Hogy mi okozza a kétfajta töltéset az nem tudjuk. Azt se hogy az elemi g-töltések az elemi e-töltésekböl levezethetök. Az elemi e-töltések kb 10^-7 biztonsággal ismertek. Az elemi g-töltéseknél sokkal rosszabb a helyzet. A proton g-töltését úgy ezrelék nagyságrendben ismerjük (a súlyos tömege bizonsága 1.7x10^-7, de a gravitációs állandó 1.5% -os bizonytalansága miatt a proton fajlagos g-töltése is csak ilyen nagyságrendben ismeretes. Ezért az elektron g-töltéséröl csak feltételezzük, hogy ez 1936-tal kisebb mint a proton g-töltése, más szóval hogy az elektron fajlagos g-töltése ugyanakkora mint a protoné. Ezt a tömegek ismeretéböl sejtjük. Hangsúlyozom, hogy a g-töltések fogalma és az ezekböl eredö gravitációs mezö nem közismert. Ha g-töltéseket használunk akkor az m(i)=m(g) ekvivalenciát fel kell adni, épp úgy mint Einstein gravitációs elméletét is. A kétfajta töltések az általuk generált mezökön keresztül hatnak. Az idötöl nem függö mezöket a Coulomb törvény és a newtoni gravitációs erö törvény adja meg. (Ez közismert, továbbá közismert, hogy a mozgó e-tölések kisugároznak!)
Előzmény: Gézoo (10130)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10131
Lingarazda, még hagyom egyenlöre a Planck állandó magyarázatát. Neked ismerned kell a kétfajta fundametális mezö általam megadott explizit definicióját (A cikkeim Nálad vannak.) Ezekkel semmi alapvetö matematikai probléma nincs. Megadtam a kovariáns felírásait és ezeknek a tensor formáját is. Semmi probléma nincs a mezö energia definiciójával és a Poynting elvével sem. Minden elvet lehet a g-mezöre is használni, ami az e-mezöre alkalmas, csak az inhomogén mezöegyenletekben van a források elött ( a négyes j elött) egy megváltozott elöjel. Mivel a g-mezö is c sebességgel terjed ki, a gravitáció leírásánál is a Minkowski metrika felhasználható. Van egy a köcsönhatásból kiinduló egységes és invariáns távolság definició! Továbbá a Hamilton elv is megfogalmazható mind a két mezöre és mind a kétfajta mezöegyenletek Lagrange egyenleteknek felelnek meg. Ez egy óltári elöny Einstein megfogalmazásával szemben, de igazán csak ezután ugrik a majom a vizbe! Elöször is a Hamilton elv, felírva egy véges tér-idö tartományban, a nem-konzervativ mezökre is alkalmazható. Másodszor a véges tér-idö tartományban a folytonotossági egyenletek összekötött mellék- és határfeltételeket adnak. A Hamilton elv variációs kezelése tehát megfelet egy isoperimetrikus problémának, természetes határfeltételekkel. Nyert az ügy, mert az ilyen variációs feladatatok Lagrange multiplikátorokat produkálnak. Egy ilyen L. multiplikátor a Planck állandó! Az L. multiplikátorokhoz meg stacionáris függvények tartoznak, amik a mi esetünkben lehetnek vagy a kötött állapotoknak megfelelök vagy az instabil állapotoknak (instabil részecskék állapota!) megfelelök. A kötött állapotoknak megfelelö stacionáris függvényeket az jellemzi, hogy nem lép fel a mezö kisugárzása, a rendszer energia vesztése. Az klassszikus elektrodinamikában is ismerjük ezt a jelenséget, ez akkor lép fel, ha az áramok zárt áramkörökek alkotnak. A variációs problémában megjelenö staciónáris függvények tehát innen és nem az energia kvantálásából jönnek. Ennek megfelelöen a mikroszkópikus fény kibocsátásnál csak a frekvencia van kvantánva, de az energia nincs kvantálva. A Planck állandó jelentösége, mint L. multiplikátor, a fény rezgésszámának a kvantálását jeleni. A kibocsátott fény marad az elméletemben e.m.-hullám és nem sértjük meg Hamilton eikonál elvét se, mind ezt a korposzkuláris foton hipotézis csinálja.
Előzmény: iszugyi (10125)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10130

 

 

  Jaaa és megint valami:

 

   Javaslom a már ismert tényeket ne keverd össze írásaidban, (hacsak

nincs rá különös okod, mint pl. felmérni a hozzászóló tudását.!), mert

különben azt hiheti az olvasó, hogy úgy is gondolod!

  Konkrétan többek között, a proton és a neutron töltése kapcsán tett

kijelentéseid.

 

  Ha már itt tartunk:  Mi okozza a töltést?

      Mert ugye tudjuk, hogy mekkora az elemi töltés, stb.

   De(!) mi okozza??  Milyen módon hat???  Hogyan sugárzódik a hatása???

 

Előzmény: iszugyi (10128)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10129

 

 

  Köszönöm, de tényleg nem türelmetlenség mondatta velem..

 

Nem erre vagyok kiváncsi. Az már csak az én véleményem, hogy Te

erőlteted a tehetetlen és a súlyos tömeg eltérőségét. Annak ellenére,

hogy kb kétszáz évvel ezelött is csak kósza hipotézisnek tartották, mert

ténylegesen semmilyen logika sem támasztotta alá az eltérés létezését.

 

  Amennyire látom, sok elv, elmélet és hipotézis van jelenleg is, amelyektől

fizikusaink írtóznak.  Ezek közül a szentségtörő relativisztikus hullámdinamikai

modell tiszta elveit tartom, (jelen tudásom szintjén) az elfogadhatónak.

 

  Bár engem nem köt a szakmai presztizs, vagy hírnév védelme, sőt a mundér

védelmének kényszere nélkűl megengedhetem magamnak azt a luxust,

hogy nem ragaszkodom a jelenleg elfogadott modellekhez sem, DE!

   Úgy a jing-jang anyagmodell, mint (már bocs) a Tiéd, és más hasonló

modellek, ( számomra ezek illogikus  elvek,)  ezért vitathatatlanúl tévedések.

Annak ellenére is, hogy részleteinben utalhatsz olyasmire ami igaz is lehet.

 

   Ettől még hiheted, hogy neked van igazad! Félreértettelek én is, és

a maguk szemszögéből a többiek is... Nem te lennél az első olyan híresség,

akit csak sokkal a halála után fedez fel a világ...

 

  Ezért kérlek, most még ne is akarj meggyőzni, majd egy-két száz év múlva..

 

Előzmény: iszugyi (10128)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10128
Légy egy kicsi törelemmel, várd meg a végét, hogy mit értek én tömeg alatt. Mindenesetre, ha visszaolvasol ebben a topikban megtalálhatod, hogy én a súlyos tömeget mint a stabil részecskék tulajdonságát kezelek. A elemi tömegnek úgyan nincsen 'párja', de kettö különbözö nagyságú van (m(e) és m(P)). Az elemi gravitációs töltéseknek, amiböl négy van (és amiböl én a súlyos tömeget levezetem), van viszont ellenkezö elöjelü párja, és én ezt a stabil részecskék lokalizálható tulajdonságnak vélek. Az elektron g-töltése g(e) = - g m(e), a pozitroné g(p) = - g m(e), a protoné g(P) = + g m(P) és az eltoné g(E) = - g m(P). A gravitációs állandó meg G(grav.) = g^2/4pi. Itt felhívom a figyelmedet arra, hogy az iskolai fizika a gravitációs töltések fogalmát nem tartalmazza. Azt se, hogy a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg különbözö. [Egy ion az egy olyan atom, aminél nem egyezik meg az atommag pozitív e-töltése az atomhélyban lévö elektronok összevett negativ e-töltésével. Az izotópok megnevezése meg csak az atommagokra használatos, és azt felyezi ki, hogy az azonos pozitiv e-töltésü atommagoknál különbözhet a nukleoneok száma, tehát különbözhet a magok tömege. Az izotópok lehetnek elektromosan semlegesek és ionizáltak is. Ha nem egyezik meg az atomhélyban lévö elektronok száma a magban pozitiv e-töltéssel jelenlevö protonok számával, akkor ionizált izotópokról beszélünk. Meg kell jegyezni, hogy az e-töltések kvantálva vannak, az elektron e-töltése q(e) = - q, a protoné q(P) = + q. A magban még jelenlevö neutron viszont elektromosan semleges: q(N) = 0. A stabil neutron meg szerintem egy protonból és egy elektronból áll. Az instabil neutron meg tartalmaz még egy (e,p)-párat, ami megfelet egy elektronneutínónak. A kétféle neutron eféle értelmezése is csak az én ötletem. Ismerünk viszont még egy negyedik stabil részecskét, az eltont, aminek negativ az e-töltése is, de ez a részecske nem szerepel az általunk ismert kondenzált anyagban, tehát az elton az ezt alkotó atommagokban sem szerepelhet.]
Gézoo Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10127

Jaaa még valami.

 

  Te tényleg összekevered az ionokat az izotópokkal???

 

 

Előzmény: iszugyi (10123)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10126

Szia!

 

 Köszi!, de úgy látom félreértettél! 

 

  Nem keresek részecskét ami felelőssé tehető a tömegért!

 

   Sőőőőt !!! Logikailag nem is lehet olyan! Hogy miért? 

 

  Ha bármely részecske   sajátos tulajdonsága lenne a tömeg,

 

 akkor a többieknél is lennie kellene  a jelenség párjának vagy ellenpárjának...

 

 Na ilyen jelenséget még  semelyik ismert részecskénél, vagy részecskebomlási

 

 folyamatnál  nem találtak, de még erre utaló eltérüléssel sem találkoztak.

 

 

 

 

 

Előzmény: iszugyi (10123)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10125
Hagyjuk egyenlöre el a h jelentöségének a magyarázatát, de egyet kimondhatunk: A nem-konzervatív e.m.-mezöt invariáns elemi töltések (+q és -q) okozzák és a mezö kiterjedési sebessége egy véges állandó. Milyen tulajdonságu a második fundamentális mezö, amiröl feltétezhetjük hogy ez is c sebességgel terjed ki? Mivel a statikus Coulomb törvény és Newton törvénye megegyeznek, nekem kézenfekvö, hogy az e.m-mezö tulajdonságát ráruházom a gravitációs mezöre is. Tehát azt, hogy ezt a mezöt is invariáns elemi töltések (g-töltések) okozzák és a g-mezö is egy nem-konzervatív mezö. Így jöttem feltételezni azt, hogy a négy stabil részecskének két invariáns töltése van.
Előzmény: iszugyi (10124)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.08 0 0 10124
Lingarazda ezt Te írtad, nem nekem: "Még valami. Tisztában vagyok vele, hogy arrogáns vagyok és nagypofájú. Ebben teljesen helyesen kritizálsz. Az "ad hominem" érvek azonban semmit nem tesznek hozzá a vita témájához, ezért ezek mellé felsorolhatnál pár konkrét, témába vágó érvet is, amit pedig nem teszel. Ha nem vetted volna észre, a személyre szóló kritikáimon túl a hozzászólásaim jóval nagyobb arányban tartalmaznak tény-és érvanyagot." Nekem meg az az érzésem, hogy Te oda se hallgatsz mi a különbség Te és a másik 'tény- és érvanyaga között'. Te azt hiszed, hogy a Tied az abszolut igazság. Példák: Én azt mondom, hogy nyílt rendszerek az alapvelö fizikai rendszerek, a zárt rendszerek meg csak elméleti közelítések, hogy tudjunk bennük számítgatani. Ha ezt elfogadnád már kételyeid lehetne az energiamegmaradásban. Ehhez még hozzá jön az is, hogy a legjobban ismert mezö, az e.m.-mezö, nem konzervativ, amiben az energiamegmaradással megint vigyázni kell. Ezeken túl az eikonál elv minden mikroszkópikus rendszernél kizárja az elektromágneses hullámzás korpuszkuláris tulajdonságát? Meg tudod ezek után mondani miért használ a kvantummechanika az energia kvantálást és a QED a mezö kvantálást? Miért lehetnének fotonok a Természetben? Miért kvantálja a h az energiát és a mezöt?
Előzmény: Törölt nick (10118)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10123
"Mi okozza a tömeget? Erre nincs válasz." De van, megtalálod a könyvemben: A súlyos tömeget az invariáns g-töltésböl ered! A tehetetlen tömeg meg a kisugárzott energiával/c^2 kevesebb mint a súlyos tömeg! Képletben m(i) = m(g) -E/c^2.
Előzmény: Törölt nick (10103)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10122
"Nem szégyen az, hogy tudjuk, van a standard modellen túli fizika." De az már szégyen, hogy nem tudjátok hogy van a standard modell inneni fizikai is. Ez véges tér-idö tartományokban, nyílt és nem-konzervativ rendszerekkel, invariánsokkal és Hamilton elvvel müködik és tartalmazza a sötét részét az Univerzumnak is.
Előzmény: Törölt nick (10117)
NevemTeve Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10121
Nem, iszugyi szerint az izotópok elektronhiányos / elektrontöbbletes atomok... tudod, amit a köznép "ion"-nak nevez...
Előzmény: Gézoo (10120)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10120

 

   izosz toposz = jelentése izzó toppok  azaz a plázacicák felső ruhadarabja

 

   vagy neeem???  :)

 

  

Előzmény: NevemTeve (10116)
Threepwood Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10119

"Nem tudjuk. Nem szégyen az, hogy tudjuk, van a standard modellen túli fizika. Egyébként abból a 95%-ból két komponens van, ami merőben eltér: 25% ún. hideg sötét anyag és 70% sötét energia. Dolgozunk rajta, hogy megtudjuk, asztrofizikusok és részecskefizikusok vállvetve."

 

Bocsánat, egy kicsit offtopik rákérdezni erre: vannak hipotézisek a sötét anyagról és energiáról? Lehet róluk olvasni valahol bővebben?

Előzmény: Törölt nick (10117)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10118
Az izotópok tömeghiányáról meg:

ha a kötési energia miatti tömegdeficitre gondolsz, annak az eredete ismert (most írtam le: kötési energia).

Ha a hagymázos álmaidban szereplő ekvivalencia elv sértésre, akkor az nem jön ki semmiből, ugyanis nem létezik. Legalábbis a jelenleg 10^(-13) pontosságon belül nem mutatható ki ilyen, így elmélet sem készült rá (nem létező jelenségeket nem szoktunk magyarázgatni, van elég dolgunk anélkül is).
Előzmény: iszugyi (10115)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10117
"A proton és általában a hadronok melyik tömege jön ki a QCD-böl, a súlyos vagy a tehetetlen tömege?"

A tehetetlen. Ami persze az ekvivalencia elv miatt egyben a súlyos tömeg is, de ez már a QCD-n kívül fekszik (a QCD nem foglalkotik gravitációval, speciális relativisztikus elmélet).

Zárt formula nincs, a QCD-t numerikusan kell megoldani rácson. Túl bonyolult elmélet ahhoz, hogy zárt formulát lehessen megadni. Amúgy a legtöbb érdekes fizikai probléma ilyen, kevés egzaktul megoldható eset van (harmonikus oszcillátor, H-atom).

" Vigyázz hogy mit mondasz, mert ez vagy a kvarkosoknak nem tetszik, vagy a stringeseknek."

Miféle ellentét ez? Nincs már ilyen: a kvarkok és a QCD győzött, a hadronikus húrok meghaltak, csak részfolyamatok fenomenologikus leírásában vannak hasonló modellek. A mai húrelmélet nem az erős kölcsönhatásra, hanem a Planck skála körüli kvantumgravitációs fizikára vonatkozik. A QCD jellemző skálája meg 1 GeV (proton tömeg). Ne keverjük már a szezont a fazonnal.

" Na mindegy mondd, hány különbözö elemrészecskéböl is áll a világ, pardon a 'látható' világ?"

Pontosan tudjuk: 3 generáció, mindegyikben 2 kvark, egy lepton és 1 neutrínó. Plusz a foton, W/Z bozon, glüonok. Na és esetleg a Higgs (bár annak a létében nem lehetünk biztosak, amíg direktben ki nem mutatták). Persze magasabb energián még több részecske várható, a fenti lista kb. 100 GeV-ig érvényes (bár a top már 176 GeV-nél van).

" És milyen kvarkokból/húrokból áll az Univerzum 95% sötét anyaga?"

Nem tudjuk. Nem szégyen az, hogy tudjuk, van a standard modellen túli fizika. Egyébként abból a 95%-ból két komponens van, ami merőben eltér: 25% ún. hideg sötét anyag és 70% sötét energia. Dolgozunk rajta, hogy megtudjuk, asztrofizikusok és részecskefizikusok vállvetve.
Előzmény: iszugyi (10115)
NevemTeve Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10116
Mik is azok az "izotópok"? Nyilván valami tudományos dolog, ugye?
Előzmény: iszugyi (10115)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10115
A proton és általában a hadronok melyik tömege jön ki a QCD-böl, a súlyos vagy a tehetetlen tömege? Add meg azt a QCD formulát amiböl például az izotópok tömeghiánya kijön. Vagy talán mégse kvarkokból áll az anyag, hanem húrokból. Vigyázz hogy mit mondasz, mert ez vagy a kvarkosoknak nem tetszik, vagy a stringeseknek. Na mindegy mondd, hány különbözö elemrészecskéböl is áll a világ, pardon a 'látható' világ? És milyen kvarkokból/húrokból áll az Univerzum 95% sötét anyaga?
Előzmény: Törölt nick (10113)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10114
"Én különben mint részecskefizikus csöppentem be a gravitációba."

Már megint "személyeskednem" kell, de ez nem igaz. Sose voltál részecskefizikus, egyetlen ilyen tárgyú cikket sem írtál, ami azért minimum feltétel lenne egy ilyen kijelentéshez. Az a három ősrégi cikked színtiszta kvantummechanika. Azért ne keverjük már a szezont a fazonnal!

Ráadásul, ha valaki azt állítja, hogy részecskefizikus, akkor ismernie kellene valamennyire a részecskefizikát, annak pedig tanúbizonyságát adtad épp az előbb, hogy ez nem áll fenn nálad.

Nem kellene idegen tollakkal ékeskedned. Tisztára mint Egely György "fizikus", vagy Kisfaludi (jól emlékszem a nevére?) "időfizikus" (amiben az még slusszpoén, hogy ilyen diszciplína nincs is).

" az új szabadesés méréssel együtt megprobáltam a szakfolyóiratokban publikálni, de ez a refereeknek nem tetszett"

Na vajon miért? Persze, "nem tetszett". A nemtetszésnél sokkal alaposabb okai vannak annak, hogy nem jelenik meg az "elméleted" és az úgynevezett "kísérleted". Röviden: azért nem, mert szemét.
Előzmény: iszugyi (10105)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10113
Nem egészen. Ez egy közkeletű tévedés, amiben sajnos az ismeretterjesztés is ludas.

A proton és általában a hadronok tömege a QCD-ből jön, és nem kell hozzá Higgs. Az csak korrekciókat ad hozzá. A protonnak akkor is lenne tömege, ha a kvarkok tömege zérus lenne (mondjuk "kikapcsolod" a Higgs mezőt). Az elméletben meg lehet tenni, hogy "kikapcsolod" a kvarktömeget a Lagrange-függvényben, és utána számítással meghatározod a hadron tömegeket (pl. rácson). 10% pontosságon belül megkapod a jelenleg ismert hadron spektrumot (és csak azért ennyi, mert a rács nem elég pontos, egyébként a proton tömege csak %-os nagyságrendben függ a QCD-n kívüli dolgoktól). Márpedig a körülötted lévő közönséges anyag tömegének több mint 99,9%-a a nukleonok tömege, vagyis a tömegüket a QCD határozza meg, nem pedig az elektrogyenge szektor, amiben a Higgs is benne van.

Az elemi részecskék (kvarkok, leptonok) tömege az más, a Standard Modellben azt tényleg a Higgs adja. És persze van egy csomó jelenség, ami ettől függ, tehát ez nagyon is valós, de nagy hiba a tömeg eredetének a Higgset feltüntetni. Már csak azért is, mert még nem találtuk meg, és lehet, hogy más mechanizmus lesz helyette (van jelölt szép számmal).
Előzmény: mmormota (10110)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10112
Szorosan véve a fizika nem ad magyarázatot semmire. A fizika leírja a jelenségeket, nem megmagyarázza. A tehetetlenséget pl. egyszerűen beépíti a modellbe, paraméterezi a tömeggel, és slussz.

Annyiban persze magyarázatnak tekinthető, amennyiben a sok jelenséget kevés elvre vezeti vissza. De ezek az elvek is empirikusan megalapozottak, és ezeket már a fizika nem magyarázza. Legfeljebb egy új elmélet más elveire lesznek majd visszavezetve.

Egyszerűen olyasmit kérsz számon a fizikán, amit az sose ígért :) A fizika empirikus tényeket empirikus tényekkel köt össze. Nem "magyaráz" semmit abban az értelemben, hogy visszavezetné valami "a priori" elvekre.
Előzmény: Gézoo (10109)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10111

Kösssz!

 

  Bozonbácsi Higgs-xe...

 

   Nem XVII.sz.-i elvű hipotézisre gondoltam..

 

  Hanem valami olyasmire ami valós magyarázatot ad általános

 

  esetekben is!  De azért kösz!  

 

 

  Tovább él a kérdés:  ki tud olyan elméletről (modellről) ami

 

  a tömeg mint jelenség,  leírására valóban jó is??

 

  Például:  Miért kell energia a tömeg

 

                 mozgásállapotának megváltoztatásához??

 

Előzmény: mmormota (10110)
mmormota Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10110

Tudsz olyan modellről amelyik ad magyarázatot a tehetetlenségre ?

 

Higgs.

Előzmény: Gézoo (10109)
Gézoo Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10109

 

 

  Köszönöm! 

 

    Nos, tömeg mennyiség vagy jelenség? Abban igazad van, hogy

 

 mennyiségként számolunk vele. Abban is, hogy a metafizaika kiesik

 

 a körödön, ( és természetesen mégis érdekel), de szükséges lehet.

 

   A tömegre mint jelenségre, olyan értelemben utaltam, hogy

 

 van egy jelenség csoport, amely minden tagjának az okozója

 

 a "tömeg". Az az, azon "izgés-mozgás amit"-- a példaként említett-- " proton

 

 esetén  kvarkok és glüon társaik okoznak". 

 

   Tudsz olyan modellről amelyik ad magyarázatot a tehetetlenségre ?

 

 

Előzmény: Törölt nick (10103)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10108
A d. pontban természetesen a felszíni megfigyelő is forog a gömbbel. Azt a problémát akartam ezzel szemléletessé tenni, hogy meg tudjuk-e fogni a különbséget aközött, hogy a középponti megfigyelő forog maga körül, vagy a gömb forog a középponti megfigyelő körül. Mivel a forgás relatív, nem tudom, van-e különbség. Mondjuk annyi van, hogy a centrifugális erőt az egyik esetben a középponti megfigyelő érzi, a másik esetben meg a felszínen mozgó megfigyelő, viszont nem tudom, hogy ennek a fényórában mozgó fény útjára van-e valamilyen hatása.

A másik kérdésedre a válaszom: a felszíni megfigyelő számára a két repülő sebessége egyforma, csak ellentétes irányú, a középponti megfigyelő számára a két repülő sebessége nem egyforma, a gömb forgásával egyirányban mozgó repülő sebessége nagyobb.

De a probléma továbbra is az, hogy a két repülőn lévő fényórában a fény cikk-cakk útvonala azonos-e, vagy sem, és ha nem, akkor miért nem. Mert ha azonos, akkor a tankönyvekben szereplő magyarázat, ami a fényórával magyarázza az idődilatációt, nem jó. Ez esetben az idődilatációt nem a relatív mozgás okozza, hanem valami más.
Előzmény: Dulifuli (10055)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10107
Semmi gond.
Előzmény: Kilroy (10104)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10106
Még egy gondolat. Nagyon népszerű manapság a posztmodern mismás, pl. a kreácionizmus és az evolúciós elmélet egyenrangú alternatívaként való kezelése. Meg a félreértelmezett liberalizmus, miszerint mindenkinek joga van a saját nézeteihez, tehát ne is vitatkozzunk vele.

De ez nem helyes. Az igazságot ki kell mondani. Mert valóban vannak olyan helyzetek, amikor nem egyértelmű az igazság. De ebből nem általánosíthatunk arra, hogy akkor sose az (pl. csak azért, mert nehéz az igazságot mindenre kiterjedően definiálni a metafizikában). Ha Kiss Pista hidegvérrel lelőtte Nagy Jóskát, akkor igenis gyilkos. Ha iszugyi demonstrálhatóan hülyeséget beszél, akkor az hülyeség, és a publikumnak igenis joga van ahhoz, hogy lásson egy ezt igazoló cáfolatot. Amennyiben iszugyi személyes ügynek tekinti az elméletét, akkor egy ilyen cáfolat személyes sértés is lesz egyben, ezzel nem lehet mit tenni. Tetszett volna neki másképp hozzáállni a dolgokhoz, és nem sértettségből gyalázni az egész fizikus társadalmat.
Előzmény: the soft cushions (10100)
iszugyi Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10105
Hát tényleg nem való a fizikába a személyeskedés! Mielött ide a fórumba betévedtem, az elméletemhez vezetö kisérleti kételyeimet, az új szabadesés méréssel együtt megprobáltam a szakfolyóiratokban publikálni, de ez a refereeknek nem tetszett. Nem csak ezt tettem, hanem elküldtem a cikkeket világszerte a gravitációt kutató csoportoknak is. Kiindulhatsz abból, hogy sokan ismernek. Most egy könyven dolgozok, ami cime "Physics of Elementary Processes". Lesz tehát nyilvánosságra hozás, amiröl véleményt lehet alkotni. Én különben mint részecskefizikus csöppentem be a gravitációba. Azért mert mi csak a tehetetlen tömeget 'látjuk' és nálunk a gravitáció nincs beépitve az alapvetö elméletekbe. Persze nem csak ez a kifogásom van a mikroszkópikus elméleteknél. (A magyar nyelvi fogyatákosságokról csak annyit, hogy 49-éve külföldön élek, a fizikát németül tanultam meg.)
Előzmény: the soft cushions (10100)
Kilroy Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10104

OFF

Elnezest lingarazda, sikerult az egesz hozzaszolasomban konzekvensen elirnom a nickedet...

ON

Előzmény: Kilroy (10102)
Törölt nick Creative Commons License 2005.09.07 0 0 10103
Szia!

Nem vagyunk tévedhetetlenek, de megpróbáljuk megtenni az elhatárolást amennyire lehet.

A fizika nem ad választ arra, mi okozza a jelenségeket. Az metafizika, tiszteletreméltó kérdésfeltevés, de a fizika nem foglalkozik vele. Azzal foglalkozik, mi modellezi a jelenségeket a lehető legjobban, a legkevesebb előfeltevéssel.

A fizikus (én is) persze foglalkozik metafizikai kérdésekkel is, mert nem tehet másként. Mivelhogy ember. Másrészt azonban a fizikus szakmai képességeinek fontos része az, hogy határvonalakat tudjon húzni, megtanulja a problémákat szétválasztani, tisztázni. Lényegi pont, hogy a fizikában csak az empirikus valósághoz köthető kérdéseknek van helye.

A tömeg egyébként nem jelenség, itt fogalmi zavarban szenvedsz. Jelenség a tehetetlenség, annak az értelmében, hogy egyes testek jobban "ellenállnak" a gyorsító hatásnak, mások kevésbé. A tömeg, mint fizikai mennyiség, ennek a tehetetlenségnek a mennyiségi jellemzése (kvantifikációja), és minden ilyenhez szükséges egy modell keret, aminek a segítségével a kvantifikáció elvégezhető. Magyarul a méréseknél is a mért adatokból a tömeget mindig valamilyen fizikai modell összefüggéseinek használatával kapjuk meg. Pl. iskolában a standard bevezetés az ütköző testek impulzusmegmaradásából megkapni a tömegek arányait, ez pedig a mechanika modelljét feltételezi (az általános és középiskola szintjén newtoni mechanikát használunk erre).

Mi okozza a tömeget? Erre nincs válasz. Arra esetleg van, hogy van-e olyan, általánosabban érvényes modell, amiből a testek mechanikájának törvények levezethetőek, és a benne szereplő mennyiségek, pl. a tömeg visszavezethető más, az általánosabb modellben működő mechanizmusokra. Ilyen értelemben a Standard Modellben az elemi részecskék tömege mögött a Higgs bozon áll. De nem minden tömeg ilyen: a proton tömegének nagy része (szemléletesen fogalmazva) az alkotó glüonok és kvarkok kinetikus energiájából áll, a Higgs által adott járulék ehhez csak egy kicsi korrekció. Ilyen értelemben a proton tömegét a glüonok és kvarkok nyüzsgése "okozza".
Előzmény: Gézoo (10098)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!