Sajnos, más jelvényszerző túramozgalom is érintett. Az OKT pecsételőhelyei közül megszűnik Boldogkőváralja vá. (Abaújszántó - Hidasnémeti vonal), valamint Sirok vá. (Kisterenye - Kál-Kápolna vonal). Utóbbi "racionalizálását" már rebesgették a helyiek (lásd pecsételőhelyek fóruma). Putnok vá. nem szűnik meg, de nagy kár a Putnok - Szivásvárad szakaszért is.
A mozgalom valószínűleg nem szűnik meg, mivel a bezárt mellékvonalakról felszabaduló Bz-k a fővonali személyvonatokban fognak tovább közlekedni, kiváltva az elöregedett "kék kocsikat". Azonban eredeti célját, a mellékvonalak bemutatását sajnos elveszti. :o(((
Szeretném megköszönni Nektek a segítséget, amit kaptam Tőletek! Nagyon rendesek vagytok!
Az előzőhöz kapcsolódva, Padison mi egyszer arra ébredtünk, hogy egy macika szundít a verandán... sokáig aludt... addig nem mertünk kijönni a házból.... hát igen, boldogult ifjúkor... ez ugyanis sajnos nem tegnap, hanem tegnapelőtt történt... szóval régen.
Akkor nosztalgiázzunk, a Tolna megyei Kajdacs közelében egy kellemes augusztusi estén kifeküdtünk egy jó kilátással rendelkező domb tetejére csak ugy , hullócsillagokat nézni. A kelemes éjszaka után hajnalra ott helyben el is aludtunk és reggel arra ébredtunk, hogy köröz körülöttünk a traktor az ekével és körbe lettünk szántva .
Erdély Bihar hegység:
az egyik túra egy horhós úton vezetett egyszer csak három jól fejlett marcona tekintetű bivaly ballag szembe , teljes keresztmetszetben kitöltve a járható részét az utnak. Mi megállunk, ők is, mi nézünk , ők is, miután nem voltak hajlandóak libasorba rendeződni, kénytelenek voltunk meghátrálni és keresni egy kitérésre alkalmas helyet. Később ezek az amúgy igen békés jószágok nagymértékben hozzájárultak a túra sikeréhez, mivel tudtunk, tejet, túrót és sajtot szerezni az amugy teljesen lakatlan hegyen, és nem kellett lemenni a hegyről utánpótlásért.
A Pádison lévő túristaházban kízárólag vodkát lehetett venni:-))
Mi Szeleste mellett jártunk majdnem ugyanígy tavaly nyáron egy tarló szélén. Felvertük a sátrat, gondoltuk, a (sánta) kutya :-D se fog ott háborgatni bennünket, de tévedtünk. Szántani jött a tulaj, de elkerülte a sátrat. Hát, nem sokkal!
Egy kis adalék az elhagyottnak látszó utakhoz. (Románia, 2002) Az első képen még világosban elértük a tervezett szállásunkat, egy kiszáradt sóstót. Felvertük a két sátrat, leparkoltuk, lefedtük a kerékpárokat, és három társam elment megnézni a sóstót.
Egyedül maradtam, amikor... A szívgörcs jött rám, ahogy megláttam az út teljes szélességében elszántan közeledő birkacsordát. Aki látott már ilyet, tudja, hogy nem sok mindennel törődnek. Hamar múlt időbe kerülhet a sátor... Két kispannolt sátor, négy leparkolt bicikli -- mennyi van még hátra, mit lehet menteni? A legjobb, amit tehettem, a fényképezés volt a táborunk emlékére. :-)))
Aztán, amikor minden veszni látszott, vagy két méterre a sátraktól a csorda az utolsó pillanatban elkanyarodott egy úton, amelyet addig nem vettem észre. De az egyik kutya még ottmaradt hátvédnek, és szemmel tartott, amíg a birkák elég messzire nem értek...
Tanulságos eset volt, nem kívánom senkinek az érzést. :-)))
Subject: [geocaching.hu] Hírlevél: Jelzésfestés a Börzsönyben
>Jelzésfestés a Börzsönyben > > A hét második felében, csütörtöktől vasárnapig turistajelzéseket festünk a > Börzsönyben, mégpedig a festői Dunakanyarban, Törökmező környékén. Bárki > jöhet, akinek van kedve megismerni és kipróbálni, hogyan is készülnek a > turistajelzések. Elsősorban csütörtökön és pénteken van sok hely, de a > hétvégére is várjuk az érdeklődőket, akár egy napra is. > > Leírás: http://turistautak.hu/routes.php?id=91 > Bővebb felvilágosítás: kolesar@turistautak.hu, illetve (20) 9612875.
Biztos férfilelked van... meg a többi hozzá. A párom, ha egy nyáron kihagyja a Bp-Debrecen távolságot, már nyavalyog. Ő egy nap alatt teszi meg. Újabban évente kajakkal megkerüli a Csepel-szigetet, még sátrat se visz, a stégeken alszik. Erre én képtelen lennék. Bennem túl sok az aggodalom.
Az erdőben? :-)))) A városban még megérteném. :-) Mitől félsz? Nem, ennek a távnak csak egy részt tettem meg. Egyébként mostanában inkább kerékpárral járok, de sátorozásban nincs nagy különbség, csak hogy még a biciklire is figyelni kell.
Háát.. igen, én is a víztől meg annak a súlyától félek leginkább. Négyen megyünk, elég sok cucc lesz. A térkép azért nem jelöl minden bokorban forrást. Remélem, nem lesz semi baj. Meg ahogy elnéztem, elég sűrűn vannak a települések is.
Ezért nem szoktam bent sátorozni az erdőben. Inkább a mező szélén, ahol az állat is látja, hogy ott vagyok. Eddig még szerencsém volt. Mondjuk a nagyvadak jellemzően nappal járnak és éjjel alszanak, a bagoly meg nem bánt, de azért nem kellemes, ha egy felriadt szarvas átgázol a sátradon. :-) Eddig kutyától féltem leginkább. Ja és nincs az az elhagyottnak látszó kocsiút, ahol hajnalban fel ne bukkanhatna egy szekér, szóval az útra sátorozás kerülendő, minden látszat dacára.
Vigyetek sok palackot, és minden lehetőségnél töltsetek és igyatok. Nekem szokott lenni egy nagyobb üres palackom, amit csak akkor töltök fel, ha főzni vagy zuhanyozni akarok. De ilyen melegben nehéz ügy, kerültem már bruttó két kilométert egy alig csepegő forrásért. Meg borultam rá a kék kútra úgy, hogy egy lépést se mozdultam, míg másfél liter be nem gurult a hasamba. Az lett a tanulság, hogy 30 fok környékén az ember nem akkor iszik, amikor szomjas, hanem amikor van mit. :-)
Köszi a válaszokat, mis is embermentes helyeken szeretünk sátorozni, ez már bevát, csak eddig eveztünk... a Dunán, le, meg fel, szünetképp jön a távgyaloglás. Atól félek csak, hogy vízvételi lehetőség lesz-e elég. Csak ciki lenne az út szélén szomjan pusztulni... szebb halálnemet képzelek magunknak...
Mosakodni is lehet patakokban, csak természetvédelmi területen nem illik szappanozni. Egyébként meg egy kétliteres vizesflakonból bőségesen le lehet zuhanyozni valami félreeső helyen, de nekem már egy literből is sikerült.
