Keresés

Részletes keresés

cirrocumulus Creative Commons License 2013.10.10 0 0 5620

És persze álljon itt a koncertek műsora is!

 

2013. szeptember 7-i SOLARIS koncertek: 16 órakor és 20 órakor

 

sztori: Robi - Attila - Jata

01 Solaris

sztori: Tereh Öcsi

02 ős-Újjászületés

03 Ellenpont

sztori: Kisszabó Gábor

04 Éden

sztori: Bogdán Csaba + zongorán eljátszotta a Mickey Mouse témáját

05 Mickey Mouse

06 Ha felszáll a köd

07 Legyőzhetetlen

08 Óz

09 Personal Gravity (videóbejátszás) - megemlékezés Czigiről

10 BACH-feldolgozás (Kisszabó Gábor és Kollár Attila duója)

11 Noab (részlet - az elejétől kezdve kb. 11 perc; benne Robi pazar zongoraszólójával)

12 Marrakesh

13 Apokalipszis

14 Magyar tánc

15 A Viking visszatér

16 E-moll concerto - 1. ráadás

17 Solaris (Bogdán-Erdész-Gömör-Kisszabó-Kollár-Seres) - 2. ráadás

-------------------------------------------------------------------------

18 Apokalipszis (az esti koncerten) - 3. ráadás

 

 

és a végére egy dedikált műsorlap, kozakz zsákmánya  :o)

 

Előzmény: cirrocumulus (5619)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.10.05 0 0 5619

És az olvasnivaló mellett nézegessünk képeket is :o)
Nagy-nagy örömöm, hogy a koncert hivatalos fotóit Bosi készíthette el!

 

Tehát akkor, kattintgassatok :o)

 

1/3: STORYTELLER - a SOLARIS koncert mesélős része

 

 

Ezekhez a képekhez hallgassátok meg a Solaris c. kompozíciót úgy, ahogyan pár nap alatt elkészült, hogy indulhassanak vele a PM tehetségkutatóján! 
1980. február 20-án megalakultak és mindössze 6 nap múltán már kész is voltak :o))
Őrület, hogy ilyen rövid idő alatt meg tudták írni azt a kompozíciót, amely azóta is fémjelzi a muzsikájukat! 
Erre csak ZSENIK képesek!
És bár ebből a dallamtobzódásból a tavasz folyamán elhagytak pár részletet, amelyek aztán később más számaikban bukkantak elő újra, de február végétől májusig már annyira letisztult a dallam, hogy az akkor kislemezre rögzített változathoz képest lényegi változás már nem történt a továbbiakban:

 

Solaris próbafelvétel 1980 február 26

 

És hallgassátok meg azt a bizonyos élő rádióközvetítést is, a salgóbányai alkotótáborból, Victor Máté kritikájával: "... nem kell megkímélni a hallgatót attól, hogy egyszercsak megszólal egy dallam is" :o)

 

Az első élő médiaszereplés 1980. június 19-én

 

 

* * *

 

2/3: E-moll Concerto - SOLARIS koncert, 2013. szeptember 7.

 

 

 

 

3/3: SOLARIS koncert - 2013. szeptember 7.

 

 

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.10.05 0 0 5618

Hogy szalad az idő...........

Pont 4 hete már, pedig mintha csak 2 hete lett volna!

Épp "mostanában" kezdődött el az esti koncert :o))))))

Álljon itt 2 beszámoló!

 

Progresszív rock, csak lazán! – Solaris koncertkritika

2013-09-30  |   Kategória: Zene  |   Szerző: Stermeczky Zsolt Gábor

 

Az instrumentális progresszív rockot játszó Solaris hét év után tartott újra koncertet szeptember hetedikén a Művészetek Palotájában. Az eredetileg egynek szervezett koncertből végül kettő lett, mert volt rá igény. A másodikat elhallgatva ez teljesen érthető: a zenekar ugyanis stílusához képest megdöbbentően lazára vette a figurát. Ez lett a legnagyobb érdemük.

 

A progresszív rock eredetileg valami fura kis híd volt a hetvenes-nyolcvanas években a könnyű-, és a komolyzene között. Az ezt követő időszakban azonban rétegzenévé vált: ez a bizonyos híd egyre jobban kezdett leszakadni a könnyűzenéről, és lett belőle valami, aminek az egyik fele komoly, a másik fele meg lóg a semmiben. Érthetőbben szólva: elkezdte túl komolyan venni saját magát, így vált egy rövid korszak szép emlékévé, és az abban élők nosztalgiájává illetve sznobizmusává. Majdnem minden értelemben leszakadt arról, ami könnyű. A műfaj történetének valahol a második felében akadt egy megdöbbentően szép és nagy szelet a Solarisnak: adott egy sci-fi rajongókból álló instrumentális progresszív rockzenekar a nyolcvanas évek Magyarországán, és létezik hivatalosan hat évig. Az ő vadhajtásaikból alakul a későbbiekben a jóval populárisabb Első Emelet, illetve a Napoleon Boulevard. Az talán már ennyiből is látszik, hogy a műfaj minden komolysága ellenére a Solaris tagjai nem zárkóztak el a könnyebb megoldásoktól sem, és hiába művelték ezt látszólag más formációkban, azért az anyazenekarnak is bőven kijutott belőle.

 

A zenekar létezése alatt egyetlen nagylemeznyi anyagot sikerült megjelentetni, ez a Marsbéli krónikák, amelynek a kiadói jogait felvásárolta a japán King Records. 1995-ben egy váratlan telefonhívás zökkentette ki a zenekar tagjait mindennapi életükből: a – hivatalosan már nem létező – Solarist Los Angelesbe hívták koncertezni. Így kezdődött el a zenekar második sikerszériája, ez azonban már sokkal inkább külföldre korlátozódott. Itthon közben egyre erősebben kezdett kialakulni a Solaris-kultusz, amelynek az egyik mozgatórugója az, hogy a Solaris egy progresszív instrumentális rockzenekar – ez ugye már önmagában is milyen jól hangzik? A másik pedig az, hogy olyan magyarok, akik a maguk kategóriájában világhírűek külföldön – jól jön az ilyesmi a népléleknek. Arról, hogy a Solarist könnyen is lehetne hallgatni, szó sem esett. Jómagam 1992-ben születtem, tehát pár évvel a kultusz kialakulása előtt, és ezekben az években leginkább csak édesapámtól hallhattam a zenekarról, aki tősgyökeres Solaris-rajongóként a zenekar hangzását – nem szakavatott füllel, de – a komolyzenével állítja párhuzamba. Amikor a zenekar hosszú idők után végre ismét Magyarországon játszott 2006-ban, a MÜPA nagytermében, szintén inkább egy lerombolhatatlan, erős, komoly kultzenekar érzését keltette, mint jókedvből játszadozó zenészek társaságát.

 

Ez azonban csak az életmű egyik fele. A másik fele archív kiadványokból áll. Ezek egy része évekkel később kiadott rádiófelvétel (Solaris 1990), a maradék pedig a legkülönbözőbb minőségű koncertfelvételekből összemixelt anyag (Solaris archív 1-2, és az azóta is megjelenésre váró 3). Ezekből az archív felvételekből – na meg az ezekhez fűzött visszaemlékező szövegekből – derül ki igazán, hogy a vérkomoly kompozíciók mögött rengeteg játék, humorérzék, és vicces történet lapul. A legvirtuózabb Solaris-számok abban az időszakban születtek, amikor a zenekar még jórészt kis klubokban és építőtáborokban játszott (az instrumentális zenei humor mintapéldányaként ajánlom a Magyar tánc című szerzeményt).

 

A 2013. szeptember 7-i dupla koncert halhatatlan érdeme, hogy mind a zenészeket, mind a közönséget ebbe az időszakba repítette vissza. Ehhez adott volt a MÜPA nagyterménél jóval kisebb és barátibb Fesztivál Színház, illetve azok a sztorizgatások a tagok részéről, amik egy-egy szám között elhangzottak. Már az első pillanatban, amikor Erdész Róbert billentyűs felblattyogott a színpadra, kezében egy kockás pokrócba csavart kisebb szintetizátorral, lehetett tudni, hogy ez a Solaris nem az isteni kultuszmagaslatokba emelt Solaris lesz. Sokkal inkább egy olyan örömzenekar, ami akár a próbaterembe is engedhette volna a közönségét. A pokrócba csavart hangszeren egyébként cirill betűkkel volt olvasható a Solaris felirat, mindez pedig megadta a múltidézés alaphangulatát: vissza a nyolcvanas évekbe, és ezt – feltételezem, akaratlanul – még a színpad hátteréből világító lámpák is erősítették, amiknek időnkénti kékes fénye a klasszikus kék metrót juttatta eszembe.

 

Noha a korai korszak eredeti felállása már nem tudott megjelenni a színpadon (az alapító gitáros Cziglán István 1998-ban, az alapító dobos, Tóth Vilmos pedig idén augusztusban távozott az élők sorából), az őket pótló, a zenekar későbbi korszakaiban szerepet vállaló Bogdán Csaba és Gömör László a maximumot nyújtották. Kronológiailag a korszak mindkét basszusgitárosa jelen volt a színpadon: az első felállásban játszó Seres Attila után Kisszabó Gábor csapott a húrok közé, a beszélgetés alatt pedig kiderült róla, hogy éppen a földön fetrengve basszusgitározott egy osztályteremben, amikor a zenekar örökös menedzsere, Tereh István először találkozott vele. A Solaris-univerzum legfontosabb eleme a változás, így több – azóta lemezre került – Solaris-művet meghallgathattunk a lemezre kerülés előtti állapotában, sőt, két olyan kompozíciót is eljátszottak a fiúk, amit valószínűleg a nyolcvanas évekbeli megszületése óta soha: azÚjjászületés című ős-Solaris-számot, illetve az eredetileg első nagylemeznek szánt NOAB első felét. Minden Solaris-koncert elengedhetetlen poénforrása, az E-moll concerto ismét elhangzott. Ennek körítéseként a tagok lemennek a színpadról, majd egyenként felszólítva visszajönnek, hogy az amúgy fuvolista Kollár Attila levezénylésével eljátsszák az egyébként abszolút rock hangzású számot. Finom, elegáns fricska azoknak, akik túl komolyan veszik a Solarist. Ortodox progresszív rock-rajongók talán haragudnának azért a pár tévesztésért, ami a koncert közepe táján lezajlott, mert Erdész jól érezhetően félrenyúlt egy szintiszólamnál, ugyanakkor talált annyira gyorsan magára, hogy a szám gyakorlatilag minden feltűnés nélkül folytatódhasson. Ott volt a hiba, de mintha ott se lett volna: így lehet körültekintően téveszteni.

 

A körültekintés mellett pedig a fiúk még jól is érezték magukat. Ha a Solaris nem egy olyan zenekar lenne, ami a maga műfajában világhírű, és ez a műfaj történetesen nem a magát nagyon komolyan vevő progresszív rock lenne, akkor ezt nem lenne fontos kiemelni. De ezeknek a magyar fiúknak szerencsére tényleg kijutott a jókedvből és a bőségből. Pont úgy álltak a színpadon, ahogy harminc éve állhattak valamelyik kis pesti klubban. A progresszív rockot ilyen lazasággal művelni pedig amellett, hogy vagány dolog, sokkal szerethetőbb is, mint elérhetetlen Istenként állni a színpadon. Most ez a vagányság a Solaris legfontosabb érdeme.

 

 

* * *

 

 

Solaris a Műpában: végtelenül emberi és vérprofi előadás

zene.hu   GL    [2013.09.25.]

 

Hét év nagy idő, akár el is lehet felejteni valakit, de nem a Solarist. Ugyanis ennek a zenének az eredetisége és igényessége egyszerűen megunhatatlan. Talán 4-5 évvel ezelőtt egy közönségtalálkozón elhangzott, hogy nem lesz több koncert, ezért is hatott meglepetésként a visszatérés a MÜPA-ba.

 

A szolíd díszleteket nézegetve biztosra vettem, hogy a zenén lesz a hangsúly, de nem tudtam megfejteni, mit keres a színpad szélén két kis asztalka három székkel. Majd bejött Erdész Robi egyedül egy pokrócba csavart szovjet Szoljarisz szintivel és elkezdett mesélni. Azon kaptam magam, hogy szinte szóról-szóra ismerem a történetet, de mégis izgalmas volt és csak fokozta a várakozást. Később Kollár Attila és Seres Attila folytatta a visszaemlékezést, bemutatva a legelső harmóniatöredékeket, hogyan is indult az egész a semmiből. Bevallom, szinte már tűkön ültem, amikor végre felhangzott maga a Solaris, a bemutatkozó számuk. És itt rögtön álljunk meg egy pillanatra.

 

1980 februárban, lelkes amatőrnek mondható fiatalok elkezdenek zenélni, szemben az akkori trendekkel, stílussal és nagyjából mindennel, majd pár nap alatt összedobják a Solarist. Nyilván tökéletesedett és teljesedett valamennyit a későbbi lemezfelvételre, ahogy igazából azóta ismerjük és belénk ivódott, de mint entrée – elsőrangú! Szabályos ötletbörze, mint a legtöbb számuk, tele felfedezésre váró motívummal és amiért a legnagyobb elismerés illeti: abszolút időtálló. Ahogy az egész Solaris együttes.

 

Az Újjászületés és az Ellenpont következett, egyre kevesebb bevezető szöveggel, majd az Édenre már Kisszabó Gábor vette át a basszust sajátos, alkotó játékával. Ezután Bogdán Csaba zongorán mutatta be a Mickey Mouse témáját, amit együtt is eljátszották, rendkívül ötletesen.

Kollár Attila briliáns fuvolajátéka különösen szépen érvényesült a Ha felszáll a köd kompozícióban. Rendkívül érett és pontos a játéka. Nincs sok értelme hasonlítgatni sem a tagokat, sem az együttest ismert külföldi példákhoz, de ez a produkció a világon bárhol megállná a helyét! Minden hang a helyén van, egyszerűen csodáltam azt az összeszokottságot, ami esetükben ugyan fából vaskarika, de mégis hihetetlenül kellemes élményt jelentett a fülnek. Nem tudom mennyit készültek erre a napra, de azt lelkiismeretes alapossággal tették.

 

A koncert eddig sem volt unalmas, de a Legyőzhetetlen végképp magával ragadott. Gömör Lacit még itt sem vitte el a hév, pedig micsoda kihívás ez a tempó egy dobosnak, mégis pont jó volt, se több, se kevesebb a kelleténél. A látvány egyébként szinte abban merült ki, hogy a dobfelszerelést nagyon szépen világították meg minden oldalról, a színpad ékköve volt. A színpadképet teljesen érthetően a zenének rendelték alá, szükségtelen lett volna bármilyen hókusz-pókusz. A koncert lendülete itt érte el azt, amit vártam, amiért jöttem. Pokolba a szép szavakkal, ezt hallgatni kell!

 

Az Ózt virtuóz módon szólózták körbe, talán Erdész Robit lehet kiemelni, de azt hiszem éppen ez a lényeg, a Solaris egy tökéletesen egységes zenekar, itt senki nem fontosabb a másiknál. Mindenki tele van ötletekkel és magabiztos hangszeres tudással, de az egész számít. Soha nem magukat ünnepelték, hanem mindig a zenét. Az egymás iránti végtelen tisztelet és szeretet, ahogy figyelnek egymásra, jól érződött végig. Kisszabón akkor is látszott a zenei alázat, amikor nem játszott, mozdulatlan áhítattal olvadt bele abba a csodába, amit a Solaris igényes zenéje jelent.

 

Cziglán Istvánra a Personal Gravity vetítésével emlékeztek meg, tényleg ott volt velünk. Mint mindig. Jól illeszkedett ezután egy basszusgitár-fuvola átirat (Duó), majd a NOAB sejtelmes témái, amiben Robi tanári módon járta be az összes hangszerét. A Marrakech különösen jól sikerült, majd egy újabb nagyágyú, az Apokalipszis következett. Néhány számot igazán jól eltalált fináléval fejeztek be, örömzenélés volt ez már a javából.

 

A Magyar tánc szebbnél szebb dallamai ismét felidézték a gyökereket és a műfaji korlátok teljes hiányát. Az alap program A viking visszatérrel fejeződött be. Fantasztikus ritmusváltások és alaposan kidolgozott szólók jellemezték az egész koncertet, a Solaris kezdeti időszakát mutatták be, elemi erővel. A dalok időtlensége lenyűgöző. Jól esik az egekbe dícsérni valamit, ha tényleg jó.

 

A ráadások az E-moll concertoval kezdődtek, Kollár Attila karmesterkedésével. A finom humorról még menet közben Tereh Pisti (az egyik első magyar zenei manager) is gondoskodott, kellemes, rövid beszélgetésekkel, közel hozva a hátteret. A közönségnek ennyi persze nem volt elég, de a repertoár is véges lehetett, ezért jött még egy Solaris, majd az Apokalipszis, mindnyájunk gyönyörűségére.

 

A MÜPA kényelmes lépcsőin hazafelé indulva két gondolatra tisztult le bennem a koncert élménye: végtelenül emberi és vérprofi előadást hallottunk. Akik szeretik a progrock zenét, azoknak ez a koncert egy non plus ultra varázslat volt.

 

Hét év nagy idő, sejtszinten minden kicserélődik bennünk. Senkinek nem lenne jó, ha újra ennyit kellene várni a viszontlátásig, szerencsére erre egy ígéret-féle is elhangzott. Jövőre veletek ugyanitt – és irány a Mars!

 

Tompoxx Creative Commons License 2013.10.01 0 0 5617

Szezonnyitó Tompox koncert...

 

Youwine Creative Commons License 2013.10.01 0 0 5616

 

Részemről okés. Én pl. Sebestyén Balázzsal vagyok így, ha meglátom/hallom, azonnal elkapcsolok.

 

Előzmény: localhost (5615)
localhost Creative Commons License 2013.10.01 0 0 5615

Nem, ne is haragudj, de elveim vannak... :(

Előzmény: Youwine (5614)
Youwine Creative Commons License 2013.10.01 0 0 5614

 

off on

 

Mielőtt énekesnőként lemondanál róla, (szerintem) pl. ez világszínvonal:

 

http://www.youtube.com/watch?v=ys9morah6P4

 

Emeberileg ettől még elviselhetetlen.

 

off off

 

Előzmény: localhost (5612)
Youwine Creative Commons License 2013.09.30 0 0 5613

 

Énekelni tud, viselkedni nem.

 

Előzmény: localhost (5612)
localhost Creative Commons License 2013.09.30 0 0 5612

Youwine , azt mondtam, hogy ahol T.G mentorként szerepel, amikor még a színpadon sem bírnám elviselni, nos azt a műsort nem nézem. Ehhez tartom is magamat!
Sajnálom, a sarkos véleményem szerint T.G. A TOP5-ban van a legkevésbékedvelt (jaj, de finoman fogalmaztam!!!) médiasztárok közül, még Pákó és Győzike is kedvesebb számomra.

Előzmény: Youwine (5609)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.29 0 0 5611

Igen :o)

Ezzel a dallal: http://www.rtlklub.hu/video/218997
Fat Phoenix:

- ének, gitár: Erdész Tamás

- dobok: Gáspár Gergely

 

a mostani adásban: 

http://xfaktor.rtlklub.hu/video/adasok/atabor2/221293

 

 

Előzmény: Youwine (5609)
Youwine Creative Commons License 2013.09.29 0 0 5610
Előzmény: Youwine (5609)
Youwine Creative Commons License 2013.09.29 0 0 5609

 

Láttuk Erdész Robit a tegnapi X faktor felvezetőben ? Gyermeke versenyez, ha jól értettem.

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.27 0 0 5608

egy kinti Solaris-rajongó fejléce a Facebook-on :o)))

 

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.22 0 0 5607

Robi nem sokkal éjfél előtt osztotta meg az örömét a FB-on :o)))

 

"Ma, 11:34 perckor hivatalosan is nagyszülők lettünk.
Mostantól lehet csókolommal köszönni, átadni a helyet a trolin, és érdeklődni az egészségi állapotunkról az SZTK bejárata előtt.
A mai nappal a lányunk gyerekkora is véget ért.
Van viszont egy 3500 grammos, új jelentkező a szerepre:
2013. szeptember 21-én fogadjátok szeretettel Vaskuti Marcit!"

 

 

 

És nemcsak a kis pöttömnek, hanem Attilának is születésnapja volt tegnap

Isten éltesse sokáig a kicsit is és a nagyot is! :o)

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.22 0 0 5606

Látogassátok szorgalmasan Czigi emléklapját a FB-on: Jata igazi ínyencségetek tesz föl a régmúltból!

 

A legújabb csemegék:

Solaris próbafelvétel 1980 február 26

 

Tiszta szerelem - egy elfeledett töredék 1979-ből

 

- "Az 1979-re virradó szilveszterkor..." így alakult meg a MINK együttes: 

The crazy ragtime - 1978

"... ez a formációnk képezte egy évvel később a Solaris Együttes alapító legénységének 60%-át"

 

 

 

localhost Creative Commons License 2013.09.18 0 0 5605

Elnézéseteket kérem, most még egy kicsit tovább húzódik a koncertbeszámolóm... 
A csend most inkább helyénvaló.

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.15 0 0 5604

Álljon itt Attila, Jata és Csaba megemlékezése is Tóth Viliről, szintén a FB-ról!

 

Kollár Attila:

"2006-ban nagyon örültem, hogy Vili is, borzasztó energikusan - ahogy mindig - velünk együtt játszott a MÜPA-ban! Most viszont hiányzott mindannyiunknak a szeptember 7-i Solaris koncerten...... és ez már többet nem pótolható! Robi már írta ugyan, de iszonyú nehéz szavakat találni arra, hogy leírja a szomorúságunkat. Kedves Vili! Köszönjük, hogy szívvel-lélekkel zenéltél velünk együtt. Bennünk él majd továbbra is a zeneszereteted, a játékod, az emberséged! Isten veled!"

 

Jata (Seres Attila):

"Hihetetlenül figyelmes, mosolygós, alkalmazkodó volt az életben és a zenében is, minden rezdülésemet pontosan követte, a legbonyolultabb ritmusképleteket is kigyúrta percek alatt. Tele volt konstruktív ötletekkel, szinte repítettük egymást a dinamikus, feszes tempójú témákban. Amikor 7 éve a próbák alatt, majd a színpadon is pár percre még egyszer megadatott nekem ez a katarzis, nem sejtettem, hogy az utolsó alkalom lesz. Viszlát Vilikém, búcsúzóul itt az egyik kedvenc témám, amit 2 napja raktam fel, akkor még csak Czigi emlékére:"

 

Telefontéma - hangfelvétel 1980

 

 

Bogdán Csaba:

"Vili elment ! Rá emlékezve videókat kerestem. Alig találtam. Ő közös zenei létezésünk azon részének volt nagyon aktív, építő eleme, amiről kevés lenyomat maradt. Az igazi emlékek csak a mi agyunkban, szívünkben élnek örökre. Két zenekarban is játszottam vele. Aranyos, szerethető, mindig vidám, tehetséges ember volt, mégis csak a kezdeti harcos évekből jutott neki, a sikerből már csak morzsák. Pedig megérdemelte volna. El sem gondolkodtunk rajta, mit érezhetett látva, hogy aranylemezeket veszünk át és utazunk a világ távoli pontjaira koncertezni. Talán, ha újra együtt zenél velünk és átéli a csodát, amit most újra éreztünk a Müpá-ban, erőt adott volna neki. Talán ... De a történések visszafordíthatatlanok, s bennünk csak a hiánya maradt.Nyugodj békében Vili !"

 

Szintén Csabi, egy másik helyen:

"Egy dal az örök vidám, jókedélyű Tóth Vili emlékére, aki a Solarisban és az Első Emeletben is zenésztársunk, dobosunk, barátunk volt. Nyugodj békében Vili !"

 

Előzmény: cirrocumulus (5603)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.14 0 0 5603

Robi most írta ki megemlékezését Viliről a FB-on:

"Erre nincsenek szavak. Év elején még úgy volt, hogy Vili is ott lesz velünk a MÜPÁ-ban.
Májusban fölhívott, hogy megszakad a szíve, de nem tud jönni, mert aznap lesz a keresztlánya esküvője, és ő a násznagy. 
Nagyon rosszul esett. Még kétszer visszahívtam, hátha meg tudom győzni. Azt latolgattuk, hogy mi van, ha az előadásra "elszökik", és csak a lagzira megy vissza. 150-km-re. Kilátástalannak tűnt. Föladtuk.
Aztán augusztusban eszembe jutott, hogy, mivel időközben 2 előadásra bővült a program, hátha legalább az elsőre el tud jönni. Nagyon szerettem volna, hogy ott legyen velünk.
Nem vette föl a telefont.
Még többször próbálkoztam, de egyszer sem vette föl.
Nem is hívott vissza.
És én csak ma tudtam meg, hogy miért.
Iszonyú érzés. 
Arra gondolni, hogy ott viccelődünk, ünnepelünk a színpadon, és közben Vili, akivel együtt alapítottuk a zenekart, aki elválaszthatatlanul hozzátartozik a történetünkhöz, már nincs többé.
Csaknem egy hónapja nincs. 
Ismét itthagyott bennünket valaki a legfontosabbak közül.
És azt, persze, csak azok tudhatták, akik ismerték: Vili fantasztikusan jó ember volt. Nem is próbálom körülírni, hogy mennyire. Nagyon.
Annakidején szomorú szívvel hagyta el a zenekart, és úgy érezte, mi is hibásak vagyunk ebben.
Már sohasem fogjuk tudni kibeszélni a dolgot.
Mától neki van igaza.
A mi csomagunk pedig a mai naptól egy jó nagy kővel lett súlyosabb.
Amit soha többé nem tudunk letenni sehová.
Kedves Vili! Kései és fölösleges, értelmetlen és céltalan, amit érzek, de megszakad a szívem miattad.

Erdész Róbert"

Előzmény: cirrocumulus (5602)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.14 0 0 5602

Ezért nem volt ott szombaton :o(((((((((((

Nem találok szavakat.......

 

Vili is örökre letette a hangszert

 

Tompoxx Creative Commons License 2013.09.14 0 0 5601

Ez a riporter egy kicsit off volt a témában. Másképp is tudnám mondani....

Előzmény: Youwine (5600)
Youwine Creative Commons License 2013.09.14 0 0 5600

 

félig-meddig off:

 

egy friss "riport" Vincze Lillával

 

http://www.blikk.hu/blikktv_xnews/mi-tortent-vincze-lillaval-2210809

 

off vége

 

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.13 0 0 5599

Jata egy fantasztikus kincset tett föl a Facebook-on Czigi emléklapjára!

Czigi első koncertjéről, még a Mink együttesben - Attilával és Jatával.

 

Elképesztő, hogy megvan ez az ősi koncertfelvétel - és néhány részletében már ott rejlik későbbi Solaris-zenék témacsírája!

 

Hallgassátok csak :o)

 

Éjszaka - az elfeledett első szerzemény

 

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.13 0 0 5598

Ja, a koncertbeharangozó link lemaradt:

 

 

Zsoltárok és Filmzene

 

És egy cikk erről a lemezükről: 

http://www.riff.hu/index.php?article=416

 

 

Előzmény: cirrocumulus (5597)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.13 0 0 5597

Közben azért Attiláéknak is lesz koncertjük jövő vasárnap :o)

 

 

2013. szeptember 22-én 18 órakor

 

Református Templom

 

2011 Budakalász, Kereszt u. 7.

térkép: http://goo.gl/maps/aYUjm

 

 

 

cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.12 0 0 5596

:o)))

Előzmény: Youwine (5595)
Youwine Creative Commons License 2013.09.12 0 0 5595

 

Takarásról szólva, amikor Attila a mikrofonnál állt, számunkra általában pont eltakarta Csabát. Ha hátrébb lépett, akkor viszont Csabi általában épp eltakarta Robit ...

Gömör Laci arcát pedig a beütő cinek takarták el. 

 

Úgyhogy, ez egy igazán "takaros" koncert volt! :-)

 

 

Előzmény: localhost (5581)
localhost Creative Commons License 2013.09.12 0 0 5594

Jön az, csak érlelem még... :) Remélem megérik, remélem megéri, remélem megérjük :)

 

Előzmény: Youwine (5586)
oys... Creative Commons License 2013.09.12 0 0 5593

Raus Feri esetében bizonytalan voltam, de mégis úgy gondoltam, hogy nem tudott ott lenni. (Eltaláltam.:)

Viszont Gömör Lacira én tényleg úgy nézek mostanában, mint az ország egyik legjobb dobosára. Ezért is örültem többek véleményének, amiket itt olvashattam. És - többek között - ezért is sajnálom, hogy nem voltam ott...

Előzmény: cirrocumulus (5591)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.11 0 0 5592

... és a beszélgetős képek után (lásd az előzményben) itt van a többi fotó is :o)

 

E-moll Concerto - SOLARIS koncert, 2013. szeptember 7.

 

 

SOLARIS koncert - 2013. szeptember 7.

 

Előzmény: cirrocumulus (5580)
cirrocumulus Creative Commons License 2013.09.11 0 0 5591

Dobosból hárman lettek volna, így is lett meghirdetve a koncert!

(Úgy látom, nem nagyon követted a koncert előkészületeit, a híreket... )

 

Vendégek:

Seres Attila - basszusgitár, a zenekar egyik egykori alapítótagja
Tóth Vilmos - dob, a zenekar egyik egykori alapítótagja
és ha az egyeztetések sikerrel járnak,
Raus Ferenc - dob, a zenekar egykori, jelenleg Ausztráliában élő dobosa

 

De sajnos, se Tóth Vili, se Raus Feri nem tudott ott lenni :o(

Jata pedig az ő korszakából való 3 számban játszott, ezután adta át a stafétabotot Kisszabó Gábornak:

 

A koncertlista 1. oldala (kozakz zsákmánya)

 

 

Előzmény: oys... (5588)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!