Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
"Azt üzened dolgozó népünk szorgos gyermekeinek, hogy tanulni faszság?"
Mivel itt a fórumon - legalábbis ez a tapasztalatom - még mindig nagyon a Kádár-rendszer történelmi ismeretanyaga köszön vissza, csak annyit akartam mondani, hogy nem árt a több oldalú tájékozódás bármilyen témát illetően...
"Károlyi demokratikus módon nem tudott volna rendet tenni."
Igen, kifogásnak jó! De akkor mi a tökömnek akart akkor miniszter lenni?!
Egyébként meg, a demokrácia is a renden alapszik, és ha ezt a rendet bárki(k) veszélyezteti(k), akkor a mindenkori kormánynak minden eszközt jogában áll felhasználnia a rend helyreállítására, ilyen egyszerű ez. És azokban az időkben erre égetően szükség lett volna...
"Káoszban nem lehet demokratikusan kormányozni."
Ez bizony így van.
Ezért is kellett volna a Károlyi-kormánynak egy fontossági sorrendet felállítania, azaz első a haza megvédése és a rendrakás, utána jöhetnek a demokratikus intézkedések...
Nem véletlenül írta Károlyiról Pethő Sándor történész az alábbiakat:
"A történelem ritkán talál akkora mértékű aránytalanságot képesség és ambíció, hivatottság és feladat között, mint amilyet Károlyi Mihálynál kénytelen megállapítani. Az ő bűne az, hogy hazájának és nemzetének legválságosabb időszakában igényelte és verekedte ki a vezérséget, olyan történelmi feladatot, amelyre szellemi és erkölcsi gyarlóságai egyenesen diszkvalifikálták."
"Amikor Böhm hadügyminiszter lett, Stromfeldet nevezte ki a hadseregszervezői főcsoport élére államtitkárként. Itt kidolgozta a 70 000 fős toborzott hadsereg szervezetét, ám az öt hetes toborzási időszakban mindössze ötezren jelentkeztek a seregbe."
Talán azzal kezdeném, több mint különös (vagy nagyon is érthető?), hogy a forrásod csak egy ezredről ír, ami Stromfeld vezetése alatt megérkezik a határra. Ezzel szemben Srtomfeld egy 70 ezres létszámú, jól felszerelt, teljes fegyverzetű hadtesttel érkezik a határra, ahol először nem engedelmeskedik a leszerelő bizottság felszólításának, de később mégis engedelmeskedik a felszólításnak (bár ne engedelmeskedett volna)...
A hadseregszervezéssel kapcsolatban pedig azokra a nem elhanyagolható tényekre hívnám fel a figyelmed (ezekről valahogy mindig "elfeledkeztek", de az is lehet, hogy csak nem ismeritek), hogy – eltekintve most a hadseregfeloszlatásából fakadó mindenféle pozitív/negatív lelki- és egyéb érzelmi tényezők hatásaitól - a hadsereg újjászervezése elsősorban azért haladt lassan vagy sehogy, mert a nagy forradalmi hangulatban pl. a Katonatanácsok, és maga személyesen a fővárosi Katonatanács elnöke, Pogány Jóska bátyánk is, minden eszközzel akadályozták az új honvédő hadsereg felállítását, a szocdemek pedig elérték azt, hogy a parasztság soraiból nem lehetett toborzni, mivel ők "reakciósok", és "nemzeti" érzelműek voltak.Bartha Albert is pl. ezek miatt volt kénytelen lemondani, pedig az ő minisztersége alatt még ezek ellenére is sikerült kb. 30 ezer főt besoroznia, amiből a lemondása után sajnos nem lett semmi...
Tehát nem véletlen az a toborzási "eredmény", amit Stromfeldnek sajnos tudomásul kellett vennie. Erre lehet azt mondani, hogy ja kérem, tetszettek volna a haza veszélyeztetett helyzetére felhívni a figyelmet (hasznos propaganda) és nem leszerelni a hadsereget, akkor legkevesebb megmaradtak volna az ország magyarlakta területei, de lehet, hogy még ezeknél is több...
Vagy csak azt tudják, amiket az iskolában tanultak, és nekik az a történelmi valóság, pedig dehogy!
Egyébként ebben az egészben az a legszomorúbb, hogy napjainkban már tényleg elég sok történelmi témájú anyag megvan itt a világhálón is (persze sok a hülyeség is), de mégis nagyon kevesek veszik a fáradtágot, hogy valaminek is utána nézzenek...
Amikor Böhm hadügyminiszter lett, Stromfeldet nevezte ki a hadseregszervezői főcsoport élére államtitkárként. Itt kidolgozta a 70 000 fős toborzott hadsereg szervezetét, ám az öt hetes toborzási időszakban mindössze ötezren jelentkeztek a seregbe.
És igen, éppen a Vh. felállítása cáfolja azokat a komcsi, károlyimosdató propagandahazugságokat, amelyek azzal tömték tele nemzedékek agyát, hogy nem lehetett megvédeni a hazát, mert a hadsereg felbomlott és senki sem akart már harcolni, blablabla...
Egyébként meg, a Tk. is éppen azért bukott el, mert a haza védelme helyett a hatalmát, a proletárdiktatúrát védte, és amikor erre a tisztek- és a katonák rájöttek (ez a győztes felvidéki hadjárat után történt, amikor Kunbéci visszaparancsolta őket), a Vh. is bomlásnak indult, állandóvá váltak pl. az egyéni és a csoportos szökések, stb...
"Csak kozben volt egy par nagysagrenddel erosebb ejropa, ami ellen remenytelen volt gyozni."
De az a "nagyságrendekkel erősebb ejropa" is a végét járta, pl. ott is voltak a hadseregben lázadások, és már egy katonája életét sem adta volna a kis területrabló szövetségesei területigényei kielégítéséért. Nem tudtad?...
Csak a felhomályosításod kedvvért: Törökország ellen, ami lényegesen fontosabb volt az Antant számára, mint hazán, 115 ezer katonát tudott mozgósítani, akik többsége ráadásul gyarmati katona volt: angol 38000 (angol,indiai), francia 59000 (algériai, szenegáli), olasz 18000.
"Egy vesztes hadsereget nem kell szetbarmolni, barmolodik magatol is."
Aha!
Akkor ugye nem kellettek volna a leszerelő bizottságok sem – mert hát ugye a magyar hadsereg "magától" is felbomlott -, amelyek 1918 decemberéig "csak" 1.2 millió hazatérő katonát szereltek le...
Igen, azt kéne tenned, de te csak arra vagy képes (a többi eszmetársaddal együtt) hogy azt a kommunista (napjainkban balliberális) maszlagot szajkózod, amit a kis buta fejecskédbe belevertek.
A fejproblémáiddal pedig doktorbácsihoz kéne fordulnod, talán ő még segíthet rajtad... :)
Ez is csak a Károlyi-kormány mérhetetlen ostobaságát bizonyítja, hogy olyan dolgokat támogatott, amelyeknek semmi értelme nem volt. Aminek viszont lett volna értelme, pl. tájékoztatni- a katonákat és az ország népét is, hogy meg kell védeni a hazát, mert fegyveres támadás érte, és ha nem védjük meg magunkat, akkor nagy a veszélye annak, hogy magyarok milliói kerülnek ellenséges érzelmű, idegen uralom alá, azt valahogy a Károlyi-kormány nem tette meg, elszabotálta...
Tökfej, az a Károlyi-kormány másik "nagysága", Linder "tündöklése" volt. Ennyit illene tudnod az egyik szllemi felmenődről... :)
Egyébként az új hadügyminiszter Bartha, megpróbált a romokon egy honvédő hadsereget szervezni, és talán sikerülhetett volna is neki, de akkorra már a vörös métely a kormányberkeket is uralta. Így pl. a Pogány vezette Katonatnács állandó támadásai-, valamint a személye elleni tüntetések hatására végül kénytelen volt lemondani...
