Keresés

Részletes keresés

kaviat Creative Commons License 1999.07.24 0 0 71
most éppen a Going for the one zajlik...

.kav]4t

Jenoe Creative Commons License 1999.07.20 0 0 70
Én is voltam a koncerten, valóban hátborzongató jó volt.

Előadásban talán jobb volt a King Krimson, hangulatban a Colosseum, hangzásban a Pink Floyd (wiener ns.), de sehol nem volt ennyire együtt minden, és persze senki masnak nincs ilyen anyaga. Szerintem.

Nagyon vartam a TV-ben a koncertet, de egyszeruen nem birtam vegignezni. Az, hogy a hangulat nem jon keresztul, az nyilvanvalo, azt is tudom, hogy a TV nem egy Hifi, de ennyire rosszul azert nem lett volna muszaj szolnia. Vagy megis?

-- Jenoe

Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.26 0 0 69
Nálam meg a South Side Of The Sky döng...
kaviat Creative Commons License 1999.07.24 0 0 68
most éppen a Going for the one zajlik...

.kav]4t

Jenoe Creative Commons License 1999.07.20 0 0 67
Én is voltam a koncerten, valóban hátborzongató jó volt.

Előadásban talán jobb volt a King Krimson, hangulatban a Colosseum, hangzásban a Pink Floyd (wiener ns.), de sehol nem volt ennyire együtt minden, és persze senki masnak nincs ilyen anyaga. Szerintem.

Nagyon vartam a TV-ben a koncertet, de egyszeruen nem birtam vegignezni. Az, hogy a hangulat nem jon keresztul, az nyilvanvalo, azt is tudom, hogy a TV nem egy Hifi, de ennyire rosszul azert nem lett volna muszaj szolnia. Vagy megis?

-- Jenoe

Törölt nick Creative Commons License 1999.07.19 0 0 66
Úgy szólt, mint egy vaddisznó! Ilyen állat, kirájj hangzást még nem tapasztaltam egy koncerten sem.
Volt már szerencsém (?) TV-ben látni olyan koncertet, amin kint is voltam. Semmi nem jön át még a hangból sem, nemhogy a hangulatból. És engem ne érdekel, hogy a színpadon kívül mit csinálnak, ott iszony nagyot nyomultak.
Előzmény: Törölt nick (62)
Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.19 0 0 65
Látom, voltunk páran a koncerten, és vannak, akik SAJNOS csak a tévés felvételt láthatták... Nem egy napon említhető a kettő !!! Mi az első sorban álltunk (végig hol Andersonnal, hol Squire-rel néztünk össze. Baromira teccett Nekik, hogy –korunk ellenére- kívűlről fújjuk az összes nagy Yes-zenekultúrákat), ahol várakozásainkat messzemenőleg felülmúlva, életreszóló YES-koncertben volt részünk! Legendák a színpadon, no kopottság, yes lendület, profizmus, zene, zene, zene! A látvány is fantasztikus volt, de mivel én itthon minden zenét sötétben szeretek hallgatni, tőlem akár egy 20-as körte mellet is lenyomhatnak egy koncertet, ha jó a music, élvezni fogom. Szóval, monumentális, gyönyörű hangzás, szerencsére –többnyire- klasszikusokból összeállított program. Gondolták –és jól gondolták- , hogy Magyarországon is tudják, mitől Yes a Yes, és azokkal ajándékoztak meg.

Íme, a műsor:

YES ' 98.03.31. BS. (A sorrendre nem emléxem pontosan, és remélem, nem felejtettem ki semmit.)

Open Your Eyes (kellemes kis zene, de számomra semmi több)
Rhythm Of Love (már a bevezető vokálnál sejtettük, hogy szólni fog, mint a disznó…)
Owner Of A Lonely Heart (Hogy én ezt mennyire utálom! Ahogy Steve-et néztem, neki sem a szívecsücske…)
The Clap, Mood For A Day (Steve Howe 1edül a színpadon olyan hangulatot csinált, kicsit felt is tuningolta a dolgot)
Siberian Khatru (szavakkal leírhatatlan…)
And You And I (Lenyűgöző és gigantikus volt, hihetetlenül szólt, utolért az auditív orgazmus !)
Heart Of The Sunrise (A koncerten szokásos lendülettel, a finomtól a brutálisig)
I've Seen All Good People (Ezt annyira nam csípem, de lazán nyomták el, olyan házibulis hangulatban)
Long Distance Runaround (Anderson nagy volt…)
The Fish (Chris is…)
Revealing Science Of God (Számomra ez a YES-himnusz, majd bepisiltem, mikor meghallottam: „Dawn of light lying between…” Az 1. gondolatom az volt, kb. majd a 2. Refrénig jáccák, lehetetlen, hogy végignyomják. De mégis lehet. Véginyomták! Aki szereti a Yest, és nem volt ott, olyanról maradt le, amit nem pótol semmilyen videofelvétel…Ez életem legnagyobb koncertélménye.)
Roundabout (Elmarathatatlan, frenetikus és lehengerlő volt.)
Starship Trooper (Másik nagy szerelmem! Gyönyörűen szóltak az I.és II. tétel melléktémái az eredeti orgona, gitár és basszushangszíneken! Semmi felesleges modernizálgatás, jó az, ahogy van! Tényleg utaztunk…)

Szóval, akik ott voltatok a tízezer közt, köszi a sok éneklést + ovációt, merthogy a koncert jó közönség nélkül túró! Látszott a fiúkon, hogy kicsit meglepődtek a fogadtatáson. Mintha nem számítottak volna arra, hogy a 25 éve született, klasszikussá vált nagy Yes-műveket ilyen fokon fújja ennyi ember, és pláne ennyi fiatal ember.

Óriási koncert volt !!!

kaviat Creative Commons License 1999.07.18 0 0 64
na hogy végre a topicgazdi is erre tolja a képét.. régi kontra új YES : bevallom én is a régi cuccokon nőttem fel, kezdve a The Yes Albummal, a Fragileon át a Closeig bezárólat. később jött a Going, és talán a Tormato. meg valami Drama is bejáccot... /i'am a camera.. imádtam, még annak ellenére is hogy no Anderson/ de a Starship Trouper számomra még ma is a zene. jöttek az ujak, persze eleinte nem nagyon teccettek, majd kicsitt jobban, de a régi dolgok valahogy mindig kicsit kerekebb hangulatot árasztottak... utána egy teljes elfordulás következett az uj cuccoktól, csak a 70es évek dolgai müxtek... hitvallásszerüen tagadtam a későbbi zenéket, mondván silány kis szösszenetek a klasszikusokhoz képest... teljt múlt az idő, emberünk öregedett, hajhullott, szakáll növexett, ráncgyülemlés szemkörül ON... apránként előkerültek az ujabb dolgok is ujRE... itt sokat köszön7ek a Talknak, visszaszerettem az ujabb cuccokba... most egy kellemes 1más mellet élés van az új - régi cuccok relációjában. hangulat kérdése hogy OYE vagy Talk vagy Going lesz éppen a pioneerban... a régiek közül talán még a Time-ot kell emliteni, mint kezdeti hangulat kodifikátora...

koncert : élőben láttam, könnyezés +volt, pedig lehetett érezni hogy már erőteljesen kliséorientált volt a dolog, az ilyen kis háttérapróságokról nem is beszélve, hogy kiderült embereink már nem is nagyon beszélnek egymással, miután kibohockodják magukat a szinpadon /jópofizás virtuális nyál egymás felé/ külön busz, külön repcsi külön száloda jáccik.... mondom mindezek ellenére iszonyat király volt a Tales-t élőben hallani a többi fantastix nótával egyetemben...

.kav]4t

Pucros Mackó Creative Commons License 1999.07.17 0 0 63
bagojj: szabadjon +jegyeznem, én játszom a témát bibibííííí :))) pedig elég tré a hangszerem. Azt persze nem állítom, hogy 1:1 ugyanúgy, mint Squire úr:) - de azért ugyanazt.
lemy: nekem is megvan videón, tényleg olyan benyomást kelt. De élőben más volt, nagyon eleven.... kivétel az Owner of a Lonely Heart, hát azt télleg mintha muszájból nyomták volna.
Törölt nick Creative Commons License 1999.07.16 0 0 62
Szégyenlem, de még nem írtam ide, pedig nagy kedvenceim közé tartozik a zkar. A bp-i koncertet csak tévében láttam, de nem hiszem, hogy sokról maradtam le. Annyira fáradt és élettelen arccal játszottak. Milyen lehetett a hangzás? Egy nagyon szép szerelem (valóban az volt) kapcsolódott nekem ide, egy lány mutatta először a YESt, amikor főiskolára jártam Jberénybe.
Anno írtam egy(-2) nótát a zkar hatására. Majd felnyomom MP3-ban vmikor, ha érdekel vkit. A néhai Hamariberkenye nevű zenekarban pöngettem.
Előzmény: kaviat (-)
Törölt nick Creative Commons License 1999.07.16 0 0 61
I'm running!!! De jó, hogy ez nem csak nálam jön be nagyon! Imádom azt a számot. Egyszer már majdnem sikerült lejátszanom azt a "kis" basszus-őrületet az elejéről. A Rhythm of Love-ot viszont végig tudom (mármint a bass-t), és ennek örvendezni szoktam néha :)
Előzmény: Pucros Mackó (60)
Pucros Mackó Creative Commons License 1999.07.16 0 0 60
Timberwolf: Bill Bruford's Earthworks a banda neve, és nem csoda, hogy már nem a régi Yes-es hangzás: szándékosan jazz az egész. De abban nagyon jó, egy lapon lehet említeni Chick Coreáékkal mondjuk.

Rabin/Howe: Rabin szédületesen profi, Howe a nyomába sem léphet sebességben, pontosságban. És kitűnő énekhangja van, jól is használja. Ámde amikor számokat ír, az néha gyalázat (konkrétan a Walls a Talk-on - szerencsére Anderson belejátékoskodik a végefelé, ettől kicsit helyrebillen, de hogy adhatja a Yes a nevét ilyen háromakkordos bambasághoz? érthetetlen). Howe viszont remek zeneszerző, és nagyon nagy készlete van trükkökből.

Hallgassátok csak figyelmesen az I'm Running címűt a Big Generator-ról! Különösen a végefelé hátborzongató elképesztések folynak. A leginkább méltatlanul-mellőzött Yes nóta ez imho, és hogy ilyen állat lett, az nem kis részben Trevor érdeme.

Ettől függetlenül én is jobb szeretem a Howe-korabeli dolgokat, a Topographic például örök szerelmem marad. Mackó elénekli nektek bármikor az elejét, onnantól, hogy "Dawn of light..." odáig, hogy "....freedom of life everlasting." Kaviat mesterember úr tanúsíthatja:)))

Aztán van itt ez az Union. Bruford által "actively hated" album, az utolsó takarítónő is belepiszkált, hogy megdolgozzon a pénzéért. Ha bármi élet volt is eleinte a zenében, végül teljesen kiveszett belőle, olyan lett, mint a herélt macska nyávogása. Ezt nem én mondom, Bruford véleménye, de ugye érzitek ti is, mire gondolhatott. Ugyanitt mondta, hogy szerinte a Yes olyan, mint énekesmadár egy kalitkában, bezzeg a Crimson, az szabad, mint a sas.

Én viszont rajongok a lemezért, bár tényleg sajnálom, hogy heréltmacska-szerű a hangzása. De így is tele van gyönyörűséggel, és nekem a szövegek is nagyon bejöttek bizony.

Törölt nick Creative Commons License 1999.07.14 0 0 59
Aszongya, képzeljük el, mi lenne, ha anno a 90125-öt nem Yes név alatt jelentetik meg, és a továbbiakban sem azon a néven működnek. Mondjuk maradt volna a tervezett Cinema név a zenekarnak. Most azt mondanánk, hogy volt/van egy álalti nagy banda, baromi jó zenékkel, ez a Cinema, néhány volt Yes-taggal a fedélzeten. Merthogy azt talán nem kellene vitatni, hogy nagy zenék, még a Big Generator is. Most nem akarom feltétlenül összehasonlítani a korábbi Yes-albumokkal. Nekem addig érdekes, hogy Yes-lemezt hallgatok, amíg kiválasztom, mert az egy garancia arra, hogy jó zene lesz, illetve tág határok között valamenniyre tudom azt is, hogy milyen jelelgű lesz. De amikor szól egy zene, csak az érdekes, hogy jó-e, vagy sem. És e tekintetben minden egyes darab teljesen független másikaktól, akármikor akármelyik lemezen jelentek is meg. Nem értem azt a gondolatmenetet, hogy "jó a zene, de a Yes-nél ez nem elég", merthogy nem azt hallgatom benne, hogy ez Yes, hanem hogy jó muzsika. SZVSZ, persze :)
Ott van pl. a Union, rajta a Miracle of Life. Nem olyan, mint a régi Yes-dalok, főleg, hogy Rabin írta (asszem). De azért hallgassunk bele egy kicsit figyelmesebben, igen finom dolgok vannak benne, Mindjárt a kezdés azzal az 5/8, 5/8, 7/8 ritmussal, és hasonlók. Nem tudhatjuk, mi lett volna, ha a 70-es évek végén nem megy szét a Yes. Lehet, hogy belefásultak volna saját magukba. Howe elment az Asia-ba, majd a GTR-ba, én azt gondolom, nagyon jó, hogy jött ez a Rabin manus, és csináltak valami nagyon színvonalasat, még ha máshogy is volt az.
És végképp nem értem, miért kell ezeken a későbbi albumokon sajnálkozni, van mit hallgatni helyettük, ha nem tetszenek, és ráadásul koncerten sem verték át a közönséget (kivéve 92, amikor elmaradt), mert tisztességes hosszban (2 óra 40 perc) nagyon jó számokat játszottak, ráadaásul nagyon jól.
Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.14 0 0 58
Hm! Az FirstLove-szindrómával 1etértek, de úgy gondolom, hogy a YES az ABWH és a Union albumokkal mint a ' 70-es évek progresszív rockzenéjének egyik legmeghatározóbb képviselőjéhez méltó színvonalú zenéket tudtak írni később is. (Na most aztán jól magam kifejeztem. Még korán van...) Szóval a megújulásra képtelen, pénzszagú, stb. egyik legjobb példája - a prog.rock világból - az ELP. Ők A Brain Salad Surgeryvel ' 73-ban feltették az i-re a pontot. 3 év alatt készült az életmű, és ezalatt bevonultak a rocktörténelembe. A Works I. még jó, az utána következő albumok már teljesen fölöslegesek. Viszont a YES mindig tud jót csinálni, mert még van bennük élet. Itt most az új ötletekre gondolok, mert az ELP a korszakalkotó, klasszikus műveiből olyan koncertet nyomott le a Kisstadionban, hogy 300 körül volt a vérnyomásom! Más a szintentartás és az újat alkotás.
Én pedig azt mondom: Steve Howe nélkül nincsen YES! (Anderson-Howe: pl. Roundabout, Close To The Edge, Awaken, stb.)
Előzmény: baltimorileny (57)
baltimorileny Creative Commons License 1999.07.14 0 0 57
Sejtettem, hogy az Union-t hallottad eloszor, mert csak igy lehetseges, hogy egy napon emlited a korai remekmuvekkel. Ez egyebkent teljesen termeszetes, elso szerelem szindromanak hivjak a jelenseget. Hogy nekem mik voltak az elsok? Ez egy kicsit regen volt, ugyhogy nehez a teljes rekonstrukcio... Mindenkeppen a Yessongsot hallottam eloszor, es utana kb. ilyen sorrendben, hogyaszondja: Going For ..., Relayer, Tales..., Close..., majd a tobbi korai. Viszont a 80-as, 90-es evekbeli lemezeikkel nem foglalkozom, amiket hallottam beloluk, azok szamomra kiabranditoak voltak, es ezt csak ujra megerositette a Te velemenyed. En az igazi progressziv rockot szeretem, es nem az ilyen onismetlo, onmagukat tulelo, megujulasra keptelen egyuttesek, kisse penzszagu produkcioit.
Előzmény: Bébioroszlán74 (53)
Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.14 0 0 56
Ott.
Számomra a Revealing Science a YES leggrandiózusabb komponációja, csodálatos dallamokkal, lenyűgöző hanszereléssel, csodaszép vokálokkal, víz alatti lebegésekkel és még sorolhatnám...
A Remembering világa is szép, de legjobban az utolsó 3 percet szeretem. Azok a vokálok, ahogy egyre feljebb és feljebb !!!
A Ritual is nagy mű, viszont az Óriásokat nem annyira birom, bár az akusztikus gitár a közepén-végén valóban szép.

"REVEALING SCIENCE" RULEZ !!!!!!!!!

Előzmény: kaviat (55)
kaviat Creative Commons License 1999.07.14 0 0 55
gyerekek azért az a tales az nagyon ott van ...

.kav]4t

Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.14 0 0 54
Bocsi bagojj, ha megbántottam volna Rabinhez és az Endless Dreamhez fűződő érzelmeidet, nem állt szándékomban. A véleményem lényeg az volt, hogy:
1. Trevor Rabin egy jó gitáros, de a YES-ben ez kevés. A YES-életmű (az aranykorra gondolok) legnagyobb alkotásai Jon, Steve és Chris fülében fogantak. Rabin számai egész egyszerűen nem egy napon említhetők azokkal a művekkel.
2. Nem bántottam az Endless Dreamet, de sok üresjáratot érzek benne, ötlet híján bedobott zeneileg látványos megoldásokat, stb. Nem rossz, de nem is YES. Érzésem szerint az igazi YES legmonumentálisabb műveiben (Close To The Edge, Revealing Science, Gates Of Delirium, Awaken) egy gombostűt nem lehet leejteni. Én az eredeti YESt szeretem, nekem az jelenti a nagybetűs ZENÉt. Mint azt láthattad a kedvenceim között, 1977 utáni számokat is szeretek, de tisztában vagyok a fajsújbeli különbségekkel. Persze ez az én véleményem. (Ha valakinek a Floydot akarom megmutatni, a Dark Side-ot vagy a Wish You Were Here-t teszem be, nem a Take It Back-et, ha ELP-ről van szó, a Tarkusttól a Brain Salad Surgery-ig, nem pedig Black Moon és tsai, ha Genesist akar, hallgassa a Sellinget, ne a We Can' t Dance-et. És így tovább...)
Remélem, érted már a gondolatmenetemet, és sejted, mi van mögötte. Srácok, hallgassunk YESt !!! (Nálam most a South Side Of The Sky döng! A középrészt szoktam zongorázni belőle.)
Előzmény: Törölt nick (52)
Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.14 0 0 53
A Yessongs-ot direkt hagytam ki a stúdióalbumok közül, hiszen az egy koncertalbum. Természetesen megvan, szoktam is döngetni. Szinte minden jelentős mű rajta van, amit addig írtak.
Az, hogy a koncerten máshogy játszanak valamit, az mindenkinél így van. Pl.: Heart Of The Sunrise elég brutális szokott lenni koncerten... Hét Yes-koncertem van, egyik jobb mint a másik! Megjegyzem, hogy a budapesti koncerten úgy játszották el az And You And I-t, hogy többen (párezren) nem bírtuk bőgés nélkül, annyira gyönyörű volt!!! Érdekel, mi volt a program?

Sorrend... Egy barátom ' 91 tavaszán mutatta nekem a Uniont, és közölte, ha tecccik, irány az MTK Stadion. Elsőre beleszerettem a Silent Talking-ba és a The More We Live-be, a 2. a Time And A Word volt, aztán a Close To The Edge, The Yes Album, Tales (újabb szerelem), Relayer (még egy), Going, Yes, végül a ' 80-as évek albumai. Nagyjából ez volt a sorrend. És Neked ?

Előzmény: baltimorileny (51)
Törölt nick Creative Commons License 1999.07.13 0 0 52
Hééé, Trevor Rabint nem illene így fikázni! Na és pont az Endless Dream-et bántod, hát most mondjam azt, hogy fafülű vagy? Ugye nem esne jól?
Előzmény: Bébioroszlán74 (50)
baltimorileny Creative Commons License 1999.07.13 0 0 51
Na es mi a velemenyed a Yessongs-rol? Igaz, hogy csak koncert (ismetles), de nehanyak szerint jobban jatsszak rajta a szamokat, mint az eredeti studiolemezeken. Szerinted?
Meg valami: milyen sorrendben ismerkedtel meg a yes lemezekkel?

Latom, a Yessongs-ot kihagytad, pedig ha ilyen nagy Yes rajongo vagy, akkor

Előzmény: Bébioroszlán74 (50)
Bébioroszlán74 Creative Commons License 1999.07.13 0 0 50
SZAAASZTOK !!!

Én 1 beteges YES-mániás vagyok !!! És ittenmostanaztán én is leírom a véleményem !

Ugyan én még csak a huszon5ödiket taposom, de tökre a ' 70-es években élek! Legszívesebben ' 70-ben lettem volna 20 éves Londonban. Gondoljatok tsak bele, milyen lehetett ott, a progresszív rock hazájában megélni azokat az éveket !!!
pl.:
- Tegnap jött ki az új Yes, megvetted már ?
- Én most a legújabb ELP-et hallgatom
- Kellemes az új Genesis, mi ?!
- Srácok ! Jöttök szombaton a Floyd koncertre ?
stb, stb, stb...
Szóval részemről progresszív rock & back to the ' 70es !!!

Az én YES-mániám a YES aranykorára esik (szűkebb értelemben: Fragile,’ 72 – Relayer,’ 74, tágabban: The Yes Album,’ 71 – Going…’ 77), persze azután is alaposan alkottak velőig hatoló zenéket, csak nem annyit és nem olyat. A 3 YES-zeneszerző (Jon, Steve és Chris) útjainak szétválása az oka, hogy a ’ 80-as évekre az albumok felhigultak, a művek közeledni kezdtek a közízlés és a piac diktálta törvényekhez (egyszerűbb szerkezetek, egyszerűbb hangszerelés, rövidebb számok, elsőre megjegyezhető dallamok, videoklippek, stb.), ami ellenére a YES később is számos frankó zenét alkotott. (S bár Trevor Rabin technikailag magasan képzett gitáros (lsd.pl.: Solly's Beard), YESzene-szerzőnek kapufa, kifejezetten utálom, amiért széjjelbas…zta a YESt.)

Ez az én YES-kedvenc listám, kronológiailag: (Talkon nevelkedő, kezdő YES-rajongóknak kifejezetten ajánlott olvasmány!)
(!) : Kellemes, igényes YES-zene. (Persze melyik nem az…)
(!!) : Még kellemesebbek.
(!!!) : Legkedvencebb művek, klasszikus nagy YESek.

Yes - ' 69
Yesterday And Today
Harold Land (!)
Sweetness

Time And A Word - ' 70
Then (!!) (Döglök a refréntől…)
The Prophet (!!) (Az első igazán kiforrott YES-szám.)
Astral Traveller

The Yes Album - ' 71
Yours Is No Disgrace (!!!) (Kényelmesen kidolgozott, van elég idő.)
Starship Trooper (!!!) (Szerintem valóban fantasztikus zenei világú mű.)
Perpetual Change (!!) (Végtelenül kedves.)

Fragile - ' 72
Roundabout (!!!) (Az első nagy YES-„sláger”)
South Side Of The Sky (!!) (Bizarr és nyers, de a középső tétel gyönyörűen lebeg.)
Heart Of The Sunrise (!!!) (A végletek lenyűgöző zenéje. Törékenység & brutalitás.)

Close To The Edge - ' 72
Close To The Edge (!!!) (A IV. tétel alatt kb.3 kg-t szoktam fogyni…)
And You And I (!!!) (Katartikus volt a BS-ben, bepisiltünk…)
Siberian Khatru (!!!) (Érdekes hogy Steve nem Jonnal, hanem Rickkel írta.)

Tales From Topographic Oceans - ' 73
Revealing Science Of God (ABSZULÚT NONPLUSULTRA !!! (És eljátszották a BS-ben…No comment.))
The Remembering (!!!)
Ritual (!!)

Relayer - ' 74
Gates Of Delirium (NONPLUSULTRA 2 !!!) (Garantált fogyás kb.5 kg…)
Sound Chaser (!!) (A legdurvább…)
To Be Over (!!!) (Orgazmusszerű, gigantikus dallamok…)

Going For The One - ' 77
Turn Of The Century (!)
Wonderous Stories (!)
Awaken (NONPLUSULTRA 3 !!! A YES hattyúdala...)

Tormato - ' 78
Jaj, eztetet ne! Egy Awaken után hogy lehet ilyen iszonyatos hangszerelésű albumot készíteni ?!
Sose hallgatom…

Drama - ' 80
Anderson távolléte ellenére igen jó album, ami a Howe-Squire szerzőpárosnak köszönhető.
Machine Messiah (!!)
Does It Really Happen (!!) (Tökös-dögös rockzene YES-módra, a visszatérés rulez.)
Into The Lens (!!)
Tempus Fugit (!!)

90 125 - ' 83
Our Song (!)
Hearts (!)

Big Generator - ' 87
Shoot High Aim Low (!!) (Nagyívű zene.)
Final Eyes (!!!) (Esztétikus, szép, stb…)
I'm Running (!!) (In memoriam ’ 70es…)

Anderson, Bruford, Wakeman, Howe - ' 89
Brother Of Mine (!)
Brightright (!)

Union - ' 91
Shock To The System (!!) (ABWH-csapat szerzeménye)
Silent Talking (!!!) (ABWH-csapat szerzeménye, a hideg kiráz ettől a valódi gyöngyszemtől !!!!!)
The More We Live (!!!) (Extragigantikus Squire-zene, a YES újkori hangzásvilágának egyik csúcsa.)
Holding On (!) (ABWH-csapat szerzeménye)

Talk - ' 94
Távol áll az eredeti Yestől... Trevor Rabin újabb merénylete. Gitártudás nemegyenlő zeneszerzői tehetség, 15 perc folyamatos zene nemegyenlő 15 perc tartalmas zene. Az Endless Dream zenei lényege kb.5 perc, a legkellemesebb még az „I Am Waiting” meg a „Real Love”. Ezt az albumot sose hallgatom.

Open Your Eyes - ' 97
Még nem nagyon ismerem, de asszem, ha YES, akkor inkább maradok ' 71 és ' 77 között !!!

Életem nagy álma volt eljutni egy YES koncertre, ami ' 91-ben elmaradt (pedig már jegyem is volt...), de tavaly a BS-ban végre valóra vált ! Életre szóló élmény volt...

Hát ezek az én szívemszottyai from YES. Ezeknek a nemritkán 10-20 perces, többtételes, fantasztikusan szerkesztett komolyzenéknek a hallgatása nálam ritualé : ajtó bezár, telefon kikapcs, 4x150 Watt quadrophone + TÖKSÖTÉT + HANGERŐŐŐ !!!!!!
(Ilyen körülmények között egy „Close To The Edge”, egy „Revealing Science” egy „Gates Of Delirium” vagy egy „Awaken” –hallgatáskor sikerül tökéletesen lefáradni fizikailag, kitombolni az összes energiát, megjárni a érzelmek hegyét-völgyét az agresszivitástól a katartikus sírásig, szóval olyan zenei élményeket átélni, amiket csak a YES senki máséhoz nem foghatóan csiszolt, igényes zenéje nyújthat.)
Ezúton várok minden YES-rajongótól és rajongójelölttől bármilyen YES-irányú megnyilvánulást, kérdést, eszmecserét, akár mailen is !!! Mivel tényleg imádom a YESt, és a Talkig az összes stúdióalbumot nagyon jól ismerem, szívesen belemegyek a művek zenei boncolgatásába, mivel a Vasváry-könyből csupán a YES zenéje maradt ki - a töméntelen szófosás helyett. (Azért nagyon jól összeszedte az adatokat, eseményeket, azt + kell hagyni.) Szóval lehet vesézni, élménybeszámolni, megosztani, stb. pl.: A „Heart Of The Sunrise”-ban milyen gyönyörű, finom lefutásokat játszik Steve az I. versszak 2. sora alatt, vagy milyen fasza az a telt, kásás gitárhangszín a „Gates Of Delirium”-ban, miután Alan lassuló felpörgetéséből kitör az az ünnepélyes, lassú dallam, amit Moraz, majd Steve játszik, vagy milyen fantasztikus a szöveg zenei eszközökkel való kifejezése pl.: a „Close To The Edge” IV. tételének „On the hill we viewed the silence of the valley” vagy a „The More We Live” „You’re seeing clear” soraiban, de akár az „Awaken” I. tételének 9/8-ban kitörő Ah-ah vokáljáról is elmélkedhetünk, vagy hátha felhívja Valaki a figyelmünket Chris egyik fantasztikus szólamára, amit eddig esetleg észre se vettünk…

Akinek kell, küldök diszkográfiát (soralbumok, évek, tagok, számok, idők) Excelben.

YES FOREVER !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

U.I.: Mondtam, hogy fanatikus YES-rajongó vagyok… (+ Floyd, + ELP, + Genesis, + Queen)

Bébioroszlán

Dotis Creative Commons License 1999.07.13 0 0 49
Na, előkerítettem a cuccost. Nem is 25 kazetta, hanem 27, tavaly novemberi állás szerint. Van 10 emilcím két évvel ezelőttről, remélhetőleg némelyik még él. És 125 megányi mp3-as ízelítőt töltögettem le anno - de most hazudtam, mer' ugye ez illegál.
Magánban örömest.
Ne feledjük: only for diehard fans. Akinek a YesYears is újdonság, annak nem biztos, hogy sokat adhat a Yesoteric.
És vigyázat: esetleges kilóbélyeg-effektus léphet fel! Úgyhogy csak óvatosan.
Előzmény: kaviat (47)
kaviat Creative Commons License 1999.07.11 0 0 48
a Keys To Ascension 2 -ről a Close To The Edge jáccot éppen, de kicenzúrázták mert indúlni kell - szokásos vasárnapi programok...

.kav]4t

kaviat Creative Commons License 1999.07.08 0 0 47
Dotis ez amit itt leírtál, kimeriti a kinzás deffinicióját :)) ABWH II huhhh ... Leave it a capella huhhh.. ha ezeket valahonnan cd-n vagy min mp3-ban le lehetne húzni, az akkora fegyvertény lenne, hogy mond6nánk a 99 legnagyobb dobásának is...

.kav]4t

Előzmény: Dotis (46)
Dotis Creative Commons License 1999.07.08 0 0 46
Létezik egy 25 kazettányi válogatás, csupa-csupa Yes és Yes-related rarities. Demók, koncertfelvételek, B-oldalak, eldugott nótaváltozatok stb. Egy japán srác csinálta, ha jól emlékszem a nevére, Steve Notoya. Néhány éve elkezdte kirakni a webre mp3-ban, töltögettem is lefele szorgosan, aztán pár hónapra gyakorlatilag off-line lettem, és mire újra körülnézhettem a weben, eltűnt a cuccos. Gondolom, a management vagy a jogvédő befigyelt.
Voltak olyan felvételek, hogy alig lehetett kivenni, mit játszanak, de voltak kifejezetten jó minőségűek is, például a Leave It a capella változata (az óriási!), vagy az ABWH II (nem a Union!) demói. Vagy volt ott Open Your Eyes is, egy jó pár évvel ezelőtti Squire-koncertfelvételről. Vagy a Vultures a Brother Of Mine maxiról, ami szintén óriási - általános vélemény, hogy inkább azt kellett volna felrakni az ABWH-ra, mint a Teakbois-t vagy az Order Of The Universe-t.
Igaz, a webről lekerült a cuccos, de szerintem a kontaktok még működnek, szóval ha az ember küld kazettát, akkor ingyé átveszik. Only for diehard fans. Valahol megvan még a lista meg az emilcímek, ha kell, előkerítem.
Vagy itt van ez a Boots From The Edge oldal Japánból. Passwordös. Vajon mi lehet ott?
Különben elképesztő, mennyi színvonalas Yes-anyag van a weben, persze még mindig a YesWorld, illetve az NFTE a legjobb, és egyben a legjobb ugródeszka. De ez nekem már olyan, mint a bélyeggyűjtő kisgyereknek a kiló bélyeg - biztos ismeritek a klasszikus svéd gyerekverset.
baltimorileny Creative Commons License 1999.07.05 0 0 45
Ha mar annyira Yes-eztek itt, valaki irhatna egy kis osszefoglalot az egyuttes "Going for the One" utani lemezeirol. Melyek a jobbak, milyenek a 70-es evekbeli lemezeikhez kepest? Van erre itt vallalkozo?
kaviat Creative Commons License 1999.07.03 0 0 44
tudom hogy bohóckodás, de most hogy sikerült digikábellel összekötnöm a live!-omat a built in cd playeremmel, mindent sokkal szebbnek hallok :))) most éppen a Cinema szól. vajaskuglóf mellé ideális zene - ugye jól eléxem hogy valami banda akart így hívódni, de végül is a YES mellet maradtak ? más: nem tudom +van e valakinek a yesyears box, a maga kis 4 cdnyi gyöngyszemeivel ? az én példányomat elvitte a cica... hihetetlen finom kis Going sessionrészletekkel, a Run with the fox nótáva +a másikkal minek nem jut eszembe a címe, és egy halom koncerttel meg demóval... más2: nem tudom volt e valakinek szerencséje a Leave it maxihoz ? annyit tudok csak, hogy mindeféle verziók vannak rajta : a capella, ilyen olyan kis cuccok...

.kav]4t

FDRJNS Creative Commons License 1999.07.02 0 0 43
feküdtem az orfiban vakbéllel 12 éve, jött a csinos fiatal nővérke, és kérdezte, mit fülhallgatok. Belahallgatott, a Siberian Khatru(valami ilyesmi ugye van?) ment. Hmm, ez valami heavy metal? Hát, nem egészen. de tetszett neki, vagy két percig figyelmesen hallgatta. Aztán sajnos elment, majd leváltották, pedig :(

Close to the Egde jól összerakott album, a többi korabeli nekem kicsit dagályos,barokk,manier vagy mifene. Jobban vonz a vonós-fúvós, mint a billencs. But naturally, yes!

Fidusz Creative Commons License 1999.07.01 0 0 42
De igen. Ha érdekel, magánlevélben megbeszélhetjük. (Ha ma nem, akkor hétfőn...)
Előzmény: bbalazs (28)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!