Sugár lesz az a Skála.
Minek vinnék át nyomorult gépet a Városliget után Lágymányosra, hogy aztán megint a kőbányai piac fölé kergessék, mikor a Sugár meg (bolt-bolt)majdnem irányba esik. :-)
Egyik kedves élményem egy másik hegyhez fűződik. Más irányból - mi, földi patkányok, csak ilyen földhözragadt tájékozódási pontokat használunk - sokszor a Városliget fölött fordítjátok rá a 13R-re a gépeket. A szánkózódombon állva lettem figyelmes a már ismert nagy-nagy süvítésre, és onnan néztem, amint egy Il-76 (biztosan a szép rövid nevű Hungarian Ukrainian Heavy Lift Company gépe) fordult pontosan 90 fokot, iszonyú fűrészelés közepette.
Fűrészelésnek, ellentétben minden pajzán képzettársítással, azt nevezik, amikor a pilóta - vagy az őt helyettesítő robot(csatorna) - folyton huzigálja a gázkart előre-hátra. Mivel a hajtómű és a gép tehetetlensége miatt a gázkar mozgatására a gép csak elég lassan reagál, ez a fűrészelés akár öngerjesztő folyamat is lehet. Az Il-76 egyébként még egy nagyot fűrészel fékszárny-kibocsátáskor itt, a teraszom "magasságában", amint azt számtalanszor már előadtam e témák vala- vagy mindegyikében.
Mielőtt valaki rákérdezne, a teraszom magassága 1,20 m (kb. 4 feet) AGL (above ground level).
A búvár téma szintén a tasztalon "lakik". (búvárkodás)
A dolog nem szolgálati titok, csak előttem, mert én csak ezután, hogy összekerültünk az Approach-csal egy terembe szándékozom megszerezni az APP képesítést. De amennyire tudom a TMA észak-nyugati részén elég magas un. légtér szegmensek vannak éppen HHH, Bőrs, Fahegy miatt, 5-7000', szóval nem is olyan könnyű levarázsolni a gépeket ilyenkor a 13R 15NM-es fináléja végére a kb 2500'-re.
Ahogyan APP-s kollégáimtól hallom, nem csak régebben, de ma is. A meleg idő valószinüleg jótékony hatással van a sárkány(os)ok kikelésére és kirajzanak nagy hirtelen. Ilyen találkozásokkor azután a pilóták és irányítók kelnek ki...magukból.
Sajnos, az idő nem csak a reporvosi minimumokat, hanem az alanyukat (t.i. engem) sem kímélt, így félő, hogy most - igaz, más okból - megint csak nem felelnék meg.
A sárkánnyal való találkozást, ráadásul egy magasságban úgy lehet elkerülni, hogy messze költözünk házastársunk rokonságától; de legalább más emeletre.
A 13R pályára a Győr (GYR) felől érkező gépeket - tessék megnézni egy Budapest-térképet - gyakran vezetik be a Hármashatárhegy-Margisziget-Városliget-Skála áruház-Kőbányai piac-Új köztemető érintésével; na jó, az érintés többnyire csak vetületben értendő. A HHH fölött a gépek már igen alacsonyan szoktak előfordulni, és az Újlaki-hegyről - hogy hazabeszéljek - és környékéről induló sárkányrepülők bizony könnyen ha nem is egy magasságba, de erősen látotávolságba kerülhetnek. lborli tudná elárulni, ha nem szolgálati titok, hogy mennyi ez a magasság ténylegesen.
A Jóisten azért tudja a dolgát: a 13R pályára leginkább akkor szállnak le, ha délkeleti a szél, az Újlaki-hegy ormánál meg akkor lehet villogni 400 méter magasságnyeréssel, ha nyugati vagy északnyugati a szél. Így többnyire elrendeződnek a dolgok.
Talán nem tévedek nagyot, ha úgy pontosítok, hogy a dioptriás búvárszemüveg ára valahol a két összetevő árának összege és szorzata között van.
(Komolyra fordítva a szót: mérnökemberként soha komolyan meg sem említenék ilyet, hogy két pénzösszeg szorzata. Az összeg ugyanis - ha nem is fizikai értelemben - nem skalár, dimenziója van, pl. Ft; a pénzösszegek szorzatának dimenziója tehát Ft2 lenne, ami a jelenlegi ismereteink szerint nonszensz.)
Úgy rémlik, hogy az MHSZ megszűnése után, csökkentek a reporvosi minimumok a sportrepülésben. Addig pl. évente kellett menni orvosira, utána elég volt kétévente. Több szemüveges barátom is ekkor kezdhette el a kiképzést...
Más: Farkashegyen hallottam sok-sok éve a sztorikat, hogy a Ferihegyre bejövő gépek többször találkoztak, egy magasságban sárkánnyal, illetve siklóernyősökkel. Mi igaz ezekből? Tudtok ilyen sztorikról?
Aranyos vagy, hogy időt s fáradtságot nem kímélve, komoly matematikai műveletet elvégeztetve velem, gondoskodsz elmém karbantartásáról. :-)))
Ha azt veszem figyelembe, hogy feleségemnek mennyiért csináltak egy bifokális szemüveget,illetve mennyibe kerül egy búvárszemüveg manapság és ezek szorzatát veszem, akkor bizony elég érdekes szám jön ki végeredményként.
De biztos, hogy e (nem jelentéktelen) szorzat egyenlő egy dioptriás búvárszemüveg árával? :-)))
Hátha mégis olcsóbb.
"Nem is igen szükséges ilyen machináció ti. készítenek dioptriás búvárszemüveget."
Na, a rávezetéses módszert alkalmazom:
1. Tudod, mennyibe kerül egy búvárszemüveg?
2. Tudod, mennyibe kerül egy sima szemüveg?
3. Szorozd össze a kettőt.
4. Tudod már, mennyibe kerül egy dipotriás búvárszemüveg?
Addig is míg hard copy-hoz juthattok
ajánlom figyelmetekbe a következő címet: www.eurocontrol.be/projects/cfmu/srs/current/ris/Ris 11d.pdf (sajna a "link"-elés még nem megy). Itt a legutolsó útvonal rendszerrel ismerkedhettek.
Nem is igen szükséges ilyen machináció ti. készítenek dioptriás búvárszemüveget. Az én oktatóm is nagyon erős szemüveget hordott. A búvárkodás topicban majd mesélek róla.
on
Mindig állítottam, hogy alapvetően hibás a légialkalmassági orovosi vizsgálat. Msot kiderült, hogy tökéletesen igazam volt.
Rövidlátás? Ott a kontaktlencse, ott a szemüveg. Az okuláré vész esetén akár gumiszalaggal rögzíthető elmozdulás ellen. (OFF, de ismerek valaki, aki szintén rövidlátó lévén, egy már nem használt szemüvegét, a két szártól megszabadítva, szakszerűen beépítette egy búvárszemüvegbe. Így lett ő a dioptriás búvászemüveg (egyik?) atyja. Ennek haszonsságáról is tudnék nyilatkozni, mert számomra a búvárkodás is csak lebegés valami homályos, éteri masszában.)
Lúdtalp? Az oldalkormány honnan tudja, hogy gágog-e a pilóta lába?
Egyvalamit viszont tudtommal sohasem vizsgáltak: angolul endurance lehetne, magyarul ??? Pedig ebben tökéletesen megfeleltem volna. Én még 24 órás távrepülésre is elmehetnék, és nem kellene utána a kabint sikálnom.
Revansot kérek! A reporvosi bizottság nevezze meg a felelőseit! Kihívom őket párbajra: az győz, aki tovább bírja száraz gatyával. Nem kételkedem benne, hogy ki lesz a győztes.
Gumilabda és slag, de többször előfordult, hogy ez a slag megcsavarodott. Így a pilóta hiába engedte el magát, a matéria nem távozott, hanem ott maradt az ölében. Gyakori megoldás volt még a papírdobozos gyümölcslé, ha elfogyott a lé, akkor feldolgozás után vissza lehetett tölteni az eredményt. :-)
Bár ez nem a HUSZ fórum, de azért ez a kólásüveg nekem furcsa, hiszen annak azért elég kicsi a szája...
A 10-12 órás teljesítményrepülés erős túlzás, reggel 8-tól este 8-ig nem tartanak ki a termikek, s max. a 750 km-es távrepülésekhez kell 10 órás idő. Azok meg ölég ritkán vannak nálunk.
Persze ennél kisebb időtartam is nagy problémát tud okozni, volt olyan társam, aki a 3-5 órát sem tudta megrepülni, két óra után le kellett szállnia. Végül megoldotta, eleresztette magát a Góbéban - ott nincs gumilabda -, s meglett az időtartam feladat. Utána persze sikálhatta a gépet.
"Ki tudja, hogy a teljesítmény-vitorlázó repülőgépeken (minden pilóta a 10-12 órás repülésről álmodik), hogyan oldják meg?"
Sajnos (?) én még nem beszélhetek tapasztalatból, de tudomásom szerint nem kell ahhoz 10-12 órás repülgetés, hogy az emberre rájöjjön. (Merthogy mindig a levegőben jön rá az emberre, ahhoz ugye eddig sem fért semmi kétség...)
Én eddig erről a gumicsöves-tölcséres, szabadba kivezetett dologról nem hallottam, ellenben keringenek olyan legendák, miszerint a férfi pilóták már sok mindennel próbálkoztak. Egyik ilyen lehetőség az óvszer, állítólag. A módszer használhatóságáért nem kezeskedem, mert ugyebár elég nagy nyomással kellene az anyagot exitálni ahhoz, hogy a megfelelő térfogatváltozást elérjük... Szóval használatát illetően szkeptikus vagyok, bár viszonylag első kézből hallottam egy ehhez kapcsolódó sztorit:
Valami koszorú-körüli eseményre készült a VRGP, s nem akarta, hogy esetleges vízelvezetési problémák miatt kényszerüljön hamarabb leszállni, ezért indulás előtt kocsiba be, s mivel időjárás volt, ezerrel el a gyógyszertárba, ahol az alábbihoz hasonlatos dialógus játszódott le (berobbanás az ajtón, izgatott toporgás sorbanállás közben, hiszen a többiek már ott "festették" az eget):
- Jó napot kívánok, egy csomag óvszert legyen szíves
- Sajnos elfogyott
- Egészen biztos?
- Sajnos nem tudunk óvszerrel szolgálni.
- Akkor esetleg valami nejlonzacskójuk nincs, ami nem ereszt?
Úgy hírlik, elég furcsán néztek az illetőre... :-)
Azt viszont tudom, hogy az ilyen nejlonos trükkökkel sokan próbálkoznak, többnyire az a vége az egésznek, hogy a fél repklub az illetőn röhög, mikor foltos cuccban kiszáll a gépből, merthogy vagy a "tömítés" rossz, vagy a turbulenciák kavarják meg szerencsétlen VRGP-t (naná, hogy akkor borítja meg a gépet egy ötös emelés), de az anyag (vagy legalább egy tetemes része) többnyire saját lábon hagyja el a gépet.
Az igazán brutális viszont az az ember volt - sine nomine -, aki az egészből nem csinált ügyet: egész egyszerűen eleresztette magát, mikor rájött a dolog. Kicsi, nagy, egyaránt. Rendszeresen. Mondanom sem kell, állítólag elég gyorsan ki lett utálva a klubból. A röhej az, hogy többnyire így sem tudott nagy távokat vagy időket repülni, mert egy-két óra elteltével már ő maga sem bírta a nyári hőságben kellemesen bomlásnak induló végtermékek illatát.
Hogy a nők mit csinálnak, végképp nem tudom. Nincs itt valami olyan női pilcsi, akinek már van rutinja ebben?
Egyébként Újlaki mesternek igaza van: felkészülés gyanánt nekünk is azt tanítják, hogy ne nagyon igyunk felszállás előtt, kávét, teát, kólát illetve egyéb koffeinbombákat semmi esetre se, inkább vigyünk magunkkal ételt-italt, amit fönn, apránként el tudunk fogyasztani.
Akkor nem borzolom tovább a kedélyeket teljesítmény-vitorlázás ügyben: az ülés alatt van egy kis gumitömlő (slag), amelyik egyik oldalán tölcsérben végződik, a másik oldalán a szabadban. Ez azon ritka esetek egyike, amikor nem a rászoruló megy vécére, hanem a vécé megy a rászorulóhoz.
A nagyobb dolgok megoldására ez a rendszer természetesen nem alkalmas. A kérdést a megfelelő étrend és szigorú önkontroll útján látom megoldhatónak. Emiatt fogyasztják például az érintettek a különben közkedvelt Pilóta-kekszet, annak ugyanis, álíltólag, minimális a salakanyag-képző hatása.
Visszatérve a kisebb dolgokra, nem tisztázott számomra, hogy a hölgypilóták hogyan oldják meg ilyen problémáikat. Köztudott, ugye, hogy anatómiaki okokból a hölgyek azonos idő alatt többször szorulnak rá a használatra, viszont az ugyancsak köztudott mechanikai inkompatibilitás miatt elég nehézkes lehet az említett eszköz igénybevétele számukra. Ha jól tudom, a női űrhajósok viszonylag kis arányban való szerepeltetése a nagy kozmikus porondon hasonló inkompatibilitási problémák miatt volt jellemző korábban. A mostani változás, t.i. a hölgyek gyakoribb űrutaztatása arra utl, hogy a kérdést valamilyen módon sikerült megoldani. Őszintén merem remélni, hogy nem sebészeti úton.
A vitorlázó repülőgépekről nincsenek információim, de az Ancsák tekintetében van hozzáfűznivalóm. Kulúráltabb helyeken a gravitációs módszer alkalmazása nem a matéria külső légtérbe eresztését jelenti, hanem ún. vegyi WC használatát, amelyekkel lakókocsikban, vagy kisebb yachtokon is találkozhatunk.
Csendesen megjegyzem, hogy a japán szuperexpressz szennyvizét például a korszerű repülőgépekéhez hasonlóan kezelik. Nem MÁV módra kifröccsentve.
Az Ancsákon most is gravitációs a toalett. Így tudnak a kukacbombázók egy menetben permetezni és trágyázni is. Arra persze kíváncsi vagyok, hogy a gazdagréti atya repülő temploma (valami hihetetlen dodzsemlila/sárga Ancsa) hogyan számol el ezzel az "égi áldással". :-)))
lborli: Egész jó dolgod volt. Neked legalább adtak vizet. :-)))
Egyébként a MALÉV stuvik sem egyformák. Épp az említett Fokkeres utamon volt egy hölgy, aki szerintem nagyon profin dolgozott, kedves volt, udvarias, és minden ami elvárható. (Megjegyzem, nem tudta, hogy belső ember vagyok, mivel nem szoktam reklámozni) A kitűzőjéről a nevét is megjegyeztem, úgyhogy név szerint nyilván tartom őt.
Azt viszont nem igazán hiszem el, hogy az olyan huszonéves stuvijelöltekből, akik a buszon a bicegő nénikének nem adják át a helyüket (Személyes élmény a piros 93-as járaton. És az ifjú hölgyek és urak, nem látszottak valami elgyötörtnek.), valaha is tisztességes, az utassal foglalkozó dolgozó lehet. Talán a MALÉV is szelektálhatna jobban. De ez inkább a "Hova süllyed még a MALÉV" topic témája lehetne.
Fly: Nem tudom, hova valósi vagy és milyen könyvtárakat próbáltál eddig. Ferihegyen az LRI ROK (Repülésoktatási Központ) épületében van egy szakmai könyvtár, ami elég jó. Ezt is meg kéne nézzed! Ha érdekel a dolog, e-mailben megbeszélhetjük.
Újlaki: Köszönöm magam és a társaság nevében is a tartalmas bemutatkozást. Végre egy műszeresrobotos sorstárs! :-))) Végzettséget tekintve szintén zenész, csak RKIIGA. És a ROK-beli irányítottság is stimmel. :-)))
Lehet, hogy engem is a számítástechnika vár a jövőben? :-)
Egy-iskolakörös vitorlázórepülő vagyok (azt is oktatóval és -4 dipotriával). A legnagyobb gép, amivel repültem, Tu-124, időtartam: 10-20 perc; igaz, a bal ülésben.
Végzettségem szerint villamosmérnök (aki collsokkal méri a villamosokat; na jó, néha trolibuszt is). Ezen belül a Repülőgépek elektromos berendezései és repüléstechnikai műszerek szakon végeztem a KIIGA (aki nem tudná, a Kijevi Repülőmérnöki Egyetem) hallgatójaként 1978-ban. 11 évig dolgoztam a MALÉV (aki nem tudná, a Magyar Légiközlekedési Vállalat) dolgozójaként navigációsműszerész-technológusként majd vezérlőrendszerek-technológusként (aki nem tudná, ez utóbbi gyakorlatilag a robotpilótát jelenti). Oktattam a Rock... Rocktattam az Ock... szóval előadtam navigációs műszerészek típustanfolyamán az LRI oktatóbázisán. Részt vettem a MALÉV mérésautomatizálási programjában, egy egészen kevés közöm van az ott kifejlesztett - és azóta ebek harmincadjára hagyott - automatikus mérőrendszer hardver- és szovftverkialakításában.
Vargabetű: az én rendszerváltásom az volt, hogy elmentem a Recognita Rt-hez írásfelismerő programmal kereskedni francia és olasz földön. Négy éve után saját céget alapítottam és mesterségesintelligencia-szoftver, egészen pontosan neuronhálózatos program fejlesztésével és finanszírozásával (ez utóbbi a legkisebb gyermekem után kapott GYES kutatás-fejlesztésbe ölését jelentette) foglalkoztam. Az éhhalál elől a Graphisoft Rt-hez menekültem, ahol a változatosság kedvéért építészeti szoftver (van-e, ki nem hallott még az ArchiCADról?) francúzföldi terjesztésével foglalkoztam volna, ha le nem terít a gyilkosnak szánt, de kicselezett kór. Lábadozva és felépülve az internet felé vettem az irányt, ahol is a fekete, a szürke és a fehér tartományban (most pár napig még a rózsaszínben is) egyaránt tevékenykedtem. (Csak miheztartás végett: a fekete túlélést, a szürke durván nullszaldót, a fehér drága hobbit jelent.)
És elérkeztünk napjainkhoz, amikor is éppen kérdésedre válaszolok.
Remélem, az önéletrajz kellően kiemerítő és szakmai volt.
Az esetet nem tartottam akkora tragédiának, hogy a repülőszerencsétlenségek topicba fért volna, így került ide. :-))
Ha nagyon off akkor elnézést. Uff.(szkazal Winnetou)
