Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Kedves Villa, ez nem olyan egyszerűen fekete-fehér, ahogy a nagyonradikális zöldek szeretnék elképzelni a harcmezőt.
Sehol nem vagyunk sem a diagnosztikában, sem a megelőzésben, sem a gyógyításban, ami a faállományt illeti. Úgy gondolom, olyan új jelenséggel állunk szemben, ami eddig nem létezett az elmúlt száz év során, legalábbis eddig tudtam visszaolvasni az észak-amerikai, a magyar királyi és az ausztrál szakirodalomban. Egy dologban mindig egyetértettek: a fertőzött részeket, vagy a fertőzött fákat, amennyiben visszametszéssel nem menthetők, a lehető leghamarabb ki kell szedni a többi közül, és el kell égetni. Ezzel szemben nálunk tele van az ország olyan fertőzött fákkal, amelyek még állnak, de már nem nő rajtuk levél.
Végig követtem a japánt elárasztó óriás medúza történetét. Ez egy természeti katasztrófa, szerintem a mi fapusztulásunkhoz mérhető, vagy súlyosabb. Ott a megoldásnak úgy álltak neki, hogy legelőször megismerték a dög életmódját, szaporodásának és hatalmasra növésének okait, és talán még ma is keresik az ellenszerét.
Mi még ott sem tartunk, hogy elhiggyük, amit látunk:
- meggyérült lombozatok mindenhol
- kopaszodó ágvégek, főleg a fakorona tetején
- spontán lehullott vékony ágacskák
- az éghajlat által indikoltnál sokkal dúsabb és színesebb zuzmósodás a fák törzsén és ágain
- későbbi fázisban fekete kifolyások a fa sérülésein, meglepő színű váladékok a fa törzsén
- oda nem illő, száras gombák a fán és a fa körül a talajon
- két-három milliméteres furatok az ágakon, hosszanti, faforgáccsal tömített furat az elkorhadt ágak belsejében, tengelyirányban
Megfigyelésem szerint az ilyen tüneteket mutató fák véges időn belül egyszerűen kipusztulnak, nincs gyógymód. Jobb tavaszokon, mint az idei, a jelenség visszahúzódni látszik, mert a fák viszonylag dús lombot növesztenek - a fertőzött fáknál ez már csak a látszat, úgy látom, hogy ez a kór a fa élete utolsó szakaszában kifejezetten felgyorsítja az anyagcserét, hogy gyorsabban terjeszkedhessen szét a fa teljes testében.
Visszatérve az elejére, a láthatóan ép, nem fertőzött fák kivágása nettó sötétség. A műszaki tevékenységeinket kellene a fákhoz igazítani, és nem fordítva. A már fertőzött fa részek és fák eltávolítása viszont a még ép fák megmaradását szolgálná.
Az élesztőgyár szokott lenni. Zörögnek a ventilátorai is, úgyhogy a szaghatáson kívül szokott lenni hanghatás is, bár ez utóbbi mostanában nem annyira terjed a felsővároson át, a távoli messzeségbe...
Az idézett cikk tartalma egészen biztosan tévedésen alapul. Osztapenko és társai gyalog indultak el, így nem futhatott aknára a dzsip, amelyben utaztak. Aknatüzet kaptak a visszafelé vezető úton.
Steinmetz kapitány és társai indultak el dzsippel. Az, hogy aknára futottak volna, szintén nem bizonyított tény, érdemes elolvasni Ungváry Krisztián írását a témával kapcsolatban.
Ami tény, hogy a parlamenterek életüket vesztették, a többi csak találgatás. Ráadásul megadásról nem lehetett szó, ha élve hazajutnak, az ostrom akkor is megtörténik.
Amúgy egy idős szovjet tiszt visszaemlékezésében teljesen természetes, hogy a parlamenterek haláláért a németeket teszi felelőssé, lévén hogy ő úgy tudta, így történt. Az igazságot pedig senki sem tudja.
A visszaemlékezésének ez nem lényeges pontja amúgy.
Ami számomra sokkal érdekesebb, az az, hogy a lágymányosi vasúti töltés alatt áthatoltak a Dunai Flottilla felderítői (valahol a BHG mellett másztak le), és a mai Móricz Zsigmond körtérig eljutottak. Ez igen embert próbáló teljesítmény lehetett, lévén a csőben helyenként csak kúszni lehetett, és gázálarcot kellett viselni. Ezt nem bírja ki akárki.
Elnézést azt meg tudja valaki mondani, hogy mi az a szag ami ma körüllengte Budafokot reggel? Mézesfehér lktp-en szoktam érezni időnként, korábban arra gondoltam, hogy szellőztetik a borpincét, de miután a vasútállomáson is éreztem leginkább nem tudom a választ. Lehet a Hárosnál lévő élesztő üzemből jön időnként ez a jellegzetes savanykásan édes, leginkább kakaóra emlékeztető erőteljes szag? Aki tudja pontosabban annak várom a válaszát!
Előre is köszönöm: egy nem túl régi budafoki lakos
"Osztapenko kapitány története nem csak a megörökítés módja miatt érdekes. A szocializmus évtizedei alatt (a vele egy időben elesett Steinmetz Miklóssal együtt) ő volt a szovjet humanizmust eltaposó náci barbarizmus ikonná magasztosult áldozata. A hivatalos történetírás szerint a Budapestet körbezáró szovjet csapatok parlamentereként a követjogot nem tisztelő német csapatok géppuskatüzében halt meg. A történet alapja igaz, Osztapenko százados Malinovszkij marsall üzenetét vitte a körbezárt magyar főváros német katonai parancsnokságára. A szovjet parancsnok üzenetében megadásra szólította fel a védőket, ezt azonban a németek visszautasították, Hitlertől ugyanis azt a parancsot kapták, hogy az utolsó emberig ki kell tartani. Osztapenko a válasszal a saját vonalak felé indult, s ma már bizonyított, hogy nem a németek lőtték le, hanem aknára futott dzsipjében halt szörnyet." (http://valasz.hu/pest_budai_latkep/osztapenko-lepest-valtott-18305/)
Épp ez a fakivágó szekta egyik fő érve, bélkorhadt, fertőzött, ki kell vágni, a Duna parton és a Hárosi öbölben meg "rendetlenség" van, v.ö. természetközeli állapotok, az meg végképp nem szeretik a város üzemeltetők
A Húsvét-szigetek lakói is azt képzelték, hogy korlátlanul pusztíthatják a fákat, így jártak. Nálunk a társadalom még nem kezdett el értékként tekinteni a fákra, természetesnek veszi, hogy azok úgy vannak, maguktól. El sem tudják képzelni, hogy Magyarország akár olyan kopárrá is válhat, mint a Húsvét-szigetek.
A lakótelepünkön megint kettétört egy diófa. Abban is benne volt a Syrex, a fa a törzsének közepénél tört ketté, lehetett lapozgatni az évgyűrűk között, mert azok szétváltak egymástól. Mint a hagyma héjait lehetett lehámozni az évgyűrűket a fa testéről, egészen a belsejéig, és a narancshéjként lehántott rétegek elmorzsolhatók voltak.
Az az elméletem támadt, hogy a fák természetüknél fogva tudnak védekezni a talajban élő gombákkal szemben, de ez a védelem a gyökérzetbe van beépítve. Ha a lombkorona felől jön a beinjektált gomba (ezt csinálja a Syrex), azzal nem tud mit kezdeni. A betegség azt okozza, hogy a fa keringése továbbra is működik, akár erőltetetten működik, de viszi körbe a gombát, ami a kéreg felületén találkozik a megfelelő egysejtűekkel, melyekkel zuzmótelepeket alkot. Folyamatosan építi le a cellulózt a fa belsejében, először a vékonyabb ágak hullanak le, a vékony ágak végén fogy el a lombozat, később egyre vastagabb ágak korhadnak át, és egy-két éven belül a fa törzse is átkorhad, csak a nedves héj tartja össze az egészet. Aztán jön egy jobb tavasz, és a fa már saját lombkoronáját sem bírja el.
Nagyon sok méretes, nagy fában is ott a devla, meg fogunk lepődni, ha azok majd eltűnnek a tájképről. Az új, csenevész csemeték nagy százalékban fertőződnek meg.
Na, remélem, nem olyan megálló lesz az a valami egészen új, amin átfúj a szél és átsüt a nap (ha megnézitek, mostanában sajnos ez a divat, de legalább az üveges haverok sokat és rendszeresen keresnek vele, hála az életvidám ifjúságnak).
Igaz, hogy a terveknek útban volt a régi állomás, meg nem is volt egy Penn Station, de azért kár érte. Tényleg lehetett volna belőle valami helytörténeti ojjektum, ahogy az máshol nem kizárt, hogy megvalósul. Bár a budafoki állomás mindemellett eléggé szem előtt van, és tettlegességre ingerel különféle közösségi életformákat... de akkor legalább ezen is rendszeresen lehetett volna keresni, nudge-nudge.
Köszönet és üdv újra itt, ez az újaknak mondom, eredendően topic + díszpolgár találkozónak indult, 2004 magasságában, és elvileg ma is az, + az innen alakult Klauzál Gábor Társaság számos tagja várható. Veretes, hagyományos program, és beszélgetések körítik.
"Örömmel értesítek mindenkit, hogy az ismételt NÉBIH ellenőrzés során éttermünkben mindent rendben találtak, így újra nyitva vagyunk! Sok szeretettel várjuk kedves Vendégeinket! Mindenkinek szép napot kívánunk!"
Azon kívül a Klauzál Gábor Társaság topikon kívüli tagjai.
És egyes különleges státusú egyének. :)
Nyilván okoz meglepetést egyeseknek, hogy a korábbi évek-évtizedektől eltérően nem március 15-én hirdetik ki a kerület jeleseinek díjazását, de erre az alábbi híradás szolgál magyarázatul:
A képviselő-testület tavaly májusi ülésén döntött arról, hogy 2017-ben első alkalommal – hagyományteremtő jelleggel – megtartjuk a Kerület napját. A rendezvényt ezentúl minden év június 21-én, Záborszky Nándor születésének napján rendezi meg az önkormányzat. – Ez is egy olyan alkalom lesz, amikor évről évre együtt tekintjük át, mit sikerült megvalósítanunk, mik a további közös terveink, és a különféle kerületi díjak ünnepélyes átadásával köszönjük meg a közösség érdekében kiemelkedő munkát végző polgáraink teljesítményét – közölte a Kerület napjáról a Budafokteteny.hu-n Karsay Ferenc polgármester.
A június végi időpont és több tényező együttállása adta a 23-ai időpontot a találkozó napjául, ezért idén először nem tudunk két napot ajánlani az új díszpolgárnak, de igyekszünk megoldani a feladatot.
Most már tudva az időpontot, kéretik minél előbb megejteni a jelentkezéseket akár itt, akár levélben!
Azért mondom ezeket mindig újból és újból, mert nem mindegy, hogy hány főre vesszük az elemózsiát. A borral nincs gond ugyebár, az helyben van.:)
Amint írtam is, minden tudnivaló részletesen egy korábbi, a 64805-ös hozzászólásomban olvasható!
93 óta kiemelten védett, bár egy darabig jártunk bent a területen is, mára az aljnövényzettől már aligha, a sétát itt nem szoktuk hirdetni, de jelentkezz be a zoldjovo@zoldjovo.hu n a hírlevélre,
a következő séta szombaton, 10-én 9-től lesz a fennsíkon, a megújult, kibővült tanösvényen, Gergely Attila biológussal, a szoborparki nagytáblától,
kedden 6-án pedig városépítési séta lesz a belvárosban Csizmár Gyula építésszel, a piac előterétől, este 6-tól,
Köszönöm a választ. Szept 21 körül meg lesz hirdetve a lehetőség itt, a fórumban? Jól sejtem netes cikkek alapján, hogy nem is olyan régen még látogatható volt? Vagy a látogatók illegiálisan mentek be?
@ Mind the gap,
Köszi a választ. De a csutakos IPA és APA a soproni-féle szortimentből van? Ha igen, akkor azért lep meg, mert korábban Drehert ittam ott (és a nagy gyárak általában nem engedik a vegyes kínálatot).
Budatétényben amúgy van néhány otthonos krimó (a Xiii. utca -ispiláng környékén a talán "harapófogó" nevű egészen különös:) , a Csutak hangulata engem is megfogott.
Más: erősen ledöbentett a Két Diófáról a NÉBIH-es videó. Bár lassú volt a kiszolgálás és nem a legprofibb hely, magával az étellel és tálalással mindig meg voltunk elégedve.
Most akkor jól értem, hogy a kerületetben az István Tanyán (itt még nem voltam), a Vasmacskán ( van (volt?) egy idegbeteg pincér, de a hely nem rossz), és a Promontoron (tetszett) kívül nincs vállalható vendéglő, és Diósdon több normális vendéglő van?
Nem régen költöztünk a Vidám utca környékére, és mennénk mindenhova, ahova érdemes.
Nem látogatható, kiemelten védett természeti terület, március és szeptember 21. táján mindig tartunk egy vasárnap délelőtti sétát Sisak tanár úrral, a volt honvédségi bázisra, az egykori csőti monostor helyére.
Múlt héten 200Ft-ért csapolták az APA-t, mert az utolsó hordó volt. Aggodalomra semmi ok, mert ezután IPA lesz, ami kb. ugyanaz. És lesz (de lehet, hogy már van) meggyes sör is a hölgyeknek..
