Sínek, amiken a vonatok gurulnak...
Ide várjuk azokat a képeket melyek a sínekkel kapcsolatosak. Humor, sínek gyártási évszámának fotói, rossz sínheggesztés, fura váltó stb...
Ugyanmár...Amíg Kelenföld egyik vonatfogadóján a síncsavarok és geo szárak a vízszintessel kb 45 fokos szöget zárnak be helyenként sozatosan egymás után, mit számít az az egy rugó hiány másutt...:o:D
Helyiek elbeszélége szerint nemsokminden marad majd a vonalból idővel. Gyüjtőgető kisebbség is lakik bőven arra, bár ha valami teherforgalom marad, akkor van rá esély. Ha lenne PFT-s ismerős esetleg kilehetne nyerni, ha addig tennénk vissza a helyébe valamit. :-)
Köszönöm a válaszod, mégha csak most találtad is meg, az sem baj. Igazából multhét vasárnap (nem tegnap) jártam Rábahíd vm-nél és ott a 'feneketlen tó' felett ívelő hídon van és mivel még nem láttam íly ciril betűs sínt magyarországon, nekem furcsa volt. Mellette egy háborút megszenvedett sínszál feküdt golyókkal szabdalva....
Azt gondolom, hogy a máv úgy gondolta, hogy oda még jó lesz... :-)
Ez a régi orosz vasutak síne 1898-ból, pontos megnevezést fejből most nem tudom, de Dél-orosz vasúttársaság síne. Meg kén találni a feljegyzéseimet, vagy visszanyerni a 40 GB vasúti anyagomat.
Igen, így van. A 112-esen a mozdonyvezető elmondása szerint kb. 5 évvel ezelőtt hosszú vágánymezőket cseréltek ki 48 kg/fm-re, betonaljakra (ezt láttuk is), szóval elég jó állapotú a pálya. Tekintve, hogy a Honvédségnek ez stratégiai elkerülő vonal volt. Mára úgy tűnik ez a szerep eltűnt...
Az egyik kaller, egy állomásfőnök elbeszélése alapján a 116-oson Nyírmadáig valamilyen vágánycsere várható ez év folyamán.
A 112-esen is lehetett pár éve valami felújítás, mert a Nyíradony felőli vége jobb állapotban van. Ha meg reggel úgy jár a vonat, hogy munkába késő, sulihoz korán, akkor ne csoldálkozzon senki, hogy nem utaznak vele. Kép még az előzőhöz:
Csak nem a 112? Tegnap jártam arra, 15-en voltak a délutánin. A buszjegy teljes hosszra 650 Ft körül lesz, a vonat 4xx-hoz képest :( Egyébként IP volt rajta a kocsi.
Egy közelebbi felvétel megadná a választ. Ha kagylós törés, akkor a felület viszonylag tiszta, ha zárvány - helye - akkor erősen revés. A hullámos repedés meleg állapotú probléma, ha "cikkcakkos", akkor hideg állapotú törés. Kis F.
Pontosan nem tudom, mert a mai nagyszerű képzésben csak azt tanítják, hogy mik a hibák. Az már részletkérdés, hogy azt sem tudjuk, melyik hogyan néz ki. A tanár elmondása és a fénykép összehasonlítása alapján ez egy kagyló alakú törés lehet. Majd Líra jól megmondja, a frankót! :))
Ez Recsk után van Mátraderecske felé. Jobbra romos putrik nagyhangú kutyákkal, és megbízható sínfelszedőkkel... :( A baloldali dombról szép a kilátás, de a szóló Bz nem mutat olyan jól (Szergej kéne 40 kocsival :))) ).
Flex, vagy ha magányos, akkor hevedert neki most így hirtelen, de sem tengeri herkentyűket sem édesvizi puhatestűeket nem egészséges ot "tenyészteni"...:D:D
A kérdésre nehéz egyértelműen pontos választ adni. De azt kell mondanunk, hogy nagyjából igaz. A rácshibák feldúsulását a hidrogénen kívül mások is okozzák, sőt egymás hatását "katalizálják", de nem jelennek meg légzárványként. Tehát ahol megjelenik a hidrogén, ott más szennyező elem is feldúsul. Bocs, most mennem, majd később......
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott c. könyvében olvastam ezt az érdekes részt:
"Egy biztonsági megbízott idegesen kérdezte a pályafenntartási mérnököt.
Szerinted kit kell letartóztatni? Ki a bűnös?
Gyere velem, megmutatom.
És ahhoz a sínszakaszhoz vezette, mely számtalan darabra törött, akár egy kőre ejtett üvegpohár. A törések felületén a sínfejben vese alakú fényes nyomok látszottak; megjelent a pályafenntartást riogató újabb lidérc: a vese alakú törés.
A jelenség először a háború után vásárolt lengyel bankovai sínekben mutatkozott, de aztán megjelent a diósgyőri sínekben is; volt úgy, hogy a tehervágánygépkocsiról ledobtak egy új sínszálat, és a munkások elképedésére darabokra törött. A hegesztési hibákat leszámítva a síntörések nyolcvan százaléka a vese miatt következne be, ha ezt előzetes vizsgálatokkal nem szűrnék ki; egy évben legalább száz forgalomveszélyes szakaszt kell kivágatni vese alakú törésre utaló hibák miatt.
Még nem tisztázták kielégítően e törés okait. A vasutasok szerint a vese alakú törés a helytelen kohászati módszerek következménye. A kohászati vállalatok néhány évvel ezelőtt növelni akarták a termelésüket, ezért a kohógázról átálltak a földgázra, mely kalóriában majdnem háromszor gazdagabb. A kemencék samottbélése el is bírta volna a megnövekedett terhelést, de az acélba olvasztáskor, öntéskor sok hidrogén került, s ez nem mindig oszlik el megfelelően, hanem apró buborékok formájában megmarad.
A hengerléskor a hidrogénzárvány a sín legnagyobb tömegű részébe, a sínfejbe nyomódik fel. Nem kolbász alakú és vastagságú rést kell elképzelnünk, hanem a hajszálnál is vékonyabb elcsúszást a kristályszerkezetben; az ellapított hidrogénbuborék minden oldalról zárt.
A sínszálat fejében a hidrogénzárvánnyal, esetleg zárványok sokaságával beépítik, vonatok százai robognak el fölötte óránként nyolcvan-száz kilométeres sebességgel. A terhelés nyomán az alig gombostűfejnyi zárvány növekedni kezd, mint egy vékony pengevágás, átszeli és eltöri a sínfejet.
Szerencsére a jelenség viszonylag gyorsan és biztosan felismerhető. Évenként kétszer ultrahangos mérőműszerekkel átvizsgálják a vonalakat; azokat a szakaszokat pedig, ahova még mindig lengyel bankovai sínek vannak beépítve, évenként négyszer. A mérőműszer értékeli is a vesehibákat: forgalomveszélyes-e, és szükség van-e azonnali cserére?
A kohászati üzem nem hajlandó elismerni felelősségét; mint hallottuk, a fokozott igénybevételt tartja a vese alakú törések legfőbb, majdnem kizárólagos okának. Az egyik vasúti laboratóriumban egyszerű és számomra meggyőző kísérletet folytattak ezzel kapcsolatban. Ugyanabból a sínszálból, melyben vese alakú törés következett be, kivágtak egy olyan darabot, ahol a vizsgálat nem mutatott ki hidrogénzárványokat. A síndarabot az úgynevezett fárasztógépbe rakták, sok százezerszer gördült végig rajta egy kerék, de a legnagyobb terhelés sem támasztott vese alakú törést."
Kérdéseim:
1. Mennyi a valóságtartalma? 2. Hogyhogy még mindig vannak bankowai sínek beépítve (igaz, mellékvonalba)? 3. Ha be is vannak építve, tényleg ilyen sűrűn vizsgálják ultrahanggal?
Ez az illesztés mennyire szabványos? Egymás után több ilyen illesztés is található. Enyhe ívben van, ahogy a fenti képeken is látszik. Érdekes módon ezek a hatalmas hézagok a az ív belső szálán vannak, nem is a külsőn.
Jól látszik, majdnem másfél hüvelykujj vastagságnyi a hézag. Mekkora lesz ez télen, a mínusz 10-15 fokban?
Ezt hol lőtted? A resiczai sínről: Egy erdélyi vasútvonalról szóló anyagot olvastam az eredeti forrásból. Mivel aznap több ezer oldalt átlapoztam a pontos számokra nem emlékszem, de fel van jegyezve. Szóval a vonalon a 15 év alatt történt síncserékről: a síncsere gyártók szerint van csoportosítva: az angol sínek kb. 80 %-át ki kellett cserélni, más külföldi síneket is magas százalékban a sor végén vannak a magyar sínek, a resiczai sínek kb. 10 % körül. Más forrásból is megvan erősítve a resiczai sínek kiváló minősége. Számomra megdöbbentő az angol sínek gyatra minősége. F.
Igazán nincs mit. A KHD-n belül rengeteg mindent gyártanak, vasúti járművek, tehergépkocsik (Deutz - ilyenből számos tűzoltóautó van az országban) Egyébként német cég. F.
Vagy pontosan mire is vagy kiváncsi? 48 kg/fm rendszerű, 57 éve gyártották, a Klockner meg vagy a gyártás helye, vagy a gyár neve (én előbbire tippelek). Egyébként pedig nyílt lemezes, síncsavaros leerősítésű, vb. aljon.
Használnak! Gyakorlatilag ahol vasbeton pályalemez (nem bebetonozott talpfás!) van, ott nagyrészt ilyet használnak. Sőt ha emlékeim nem csalnak a budafoki villamosfelüljárón az acél pályalemezhez is valami hasonlóval van az alátétlemez lefogva.
Ez a HRS jelű nem a traverzán cuccos továbbfejlesztése? Vagy csak nekem tűnik úgy, hogy éles menetek vannak rajta változó keresztmetszetben, hogy a kitágult talpfafuratba hajtva biztosítson a csavarnak kapaszkodási lehetőséget???
Azon gondolkodám, hogy vajh' volt-e neki magyar neve, és ha igen, akkor micsoda... Lehet, hogy még onnan maradt meg a TZ, mint ahogy annyi szlovák vasútállomás hívójelében is megjelenik a régi magyar név?
(A magyar név kiderítésében a Kiút 4.0 mondjuk nem tudott segíteni.. :( )
Az embléma most nem ugrik be hirtelen (lehet, hogy a gyártó egyedi monogramja talán).
TZ: gyártó hely (jelen esetben Trinec - Csehország. Hogy miért "Z" valószínűleg még régi-régi időből származóan maradt ez meg)
02: gyártási év: 2002
UIC 60: nemzetközi vasúti szabványnak (UIC) megfelelő, 60 kg/fm-s sín
a két vonal a sín keménysége (újabban már így jelölik és nem úgy hogy MA1 vagy négyzetjel.
Fejből ennyi ment hirtelen!
Mióta megszűnt a síngyártás Diósgyőrben, azóta a MÁV két helyről szerzi be TZ (Trinec) és DO (Donauwitz-Ausztria), de eszerint a GySEV is innen szerzi be. (Nem mintha nagy választék lenne a gyártók között)
Ha jól látom a belinkelt képen, akkor ezek a csavarok osztott leerősítéshez valók, az alátétlemez lekötésére a vasbeton pályalemezhez (tőcsavarok), vagy talpfához.
Emlékeim szerint Királyrét végig talpfás, közvetlen lekötéssel.
Úgy tudom nem. Ahogy látom ez sokkal finomabb megmunkálást kíván, mint a hagyományos, ebből következőel drágább is lehet. Gondolom nincs is bevezetve, vizsgálva, stb, a Hilti csak lefordította az eredeti katalógusát, úgy volt egyszerűbb...
Kérdésem a szakértő urakhoz/hölgyekhez :-))), használnak-e nálunk ilyen sínrögzítő csavarokat, vagy csak nyálcsorgatásra jók idehaza az új Hilti-katalógusból?
a GySEV miután átvette az Sp- Sm vonalat akkor cserélte ki, majdnem teljes hosszában a vonalnak. Ha emlékeim nem csaknak ez 2002 nyarán volt Bük és Sm között. egy évvel később a Büktől Sp felé is... :-)