Keresés

"Az embernek, mert célja nagy,
Hát kell a másik ember,
Csak szépen összefogva hat:
Sok víz hajtja a malmokat,
Sok cseppből áll a tenger."

/Schiller/

"Ki tudja, hogy
Az idő méhe mit rejthet magában?"

/Schiller/

Bocs, kedves Yvy, de ez Pilinszky.
Ugye nem haragszol.:-)

"Én nem kívántam megszületni,
a semmi szült és szoptatott.
Szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott."

(Áprily Lajos)

Minden vágyad az Isten szava benned,
Mutatva, hogy merre rendelte menned.

(Babits - Ne mondj le semmiről)

"Az embert nem a fájdalmak ölik meg, hanem a remények, amelyekben csalódott."
(Balzac)

Hogy miért vagyok többször szomorú,

Mint víg, óh kedves, kár úgy számbavenni,

Jól van ez így,

Lásd, kell szomorú embernek is lenni.

 

Kell lenni szívnek, amelyben kihajt,

S dússá érik az élet szenvedése,-

Vak, ferde mag,

Mely mégis, mégis, istenek vetése.

 

Tóth Árpád

Óh, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,

Mint egymástól itt a földi szivek!

A Szíriusz van tőlem távolabb,

Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

 

Óh, jaj, barátság, és jaj, szerelem!

Óh, jaj, az út lélektől lélekig!

Küldözzük a szem csüggedt sugarát,

S közöttünk a roppant, jeges űr lakik!

 

Tóth Árpád

Tompán tűnődöm. Csend a tájon.

S mint aki mélységbe bukott,

Ha mozdul, szisszen jajja fájón,-

Felelnék, jaj, de nem tudok.

Minden olyan furcsa, torz és visszás,

Idegen a tavaszi tisztás

És ferde ívű minden ág...

Ki lovagolt el ott a fák közt,

Az elhulló fehér virág közt?

A szerelem? - az Ifjuság?

 

Tóth Árpád

"A gyertya fénye csak a sötétben látszik. Nappal élvezhetetlen, de azért szükségünk van rá."

/Dobrosi Andrea/

"Eljön a nap, hogy többet nem leszek,
a könyvespolcon kis kötet leszek.
Mi életem volt: öröm, szenvedés,
sötét sorok örök csendjébe vész."

Sárközi György

"Én feléd nézek két szememmel
s a szájam zárt, mert titka van.
S feléd lengetem két kezemmel
a szívem, amely nyitva van."

Somlyó Zoltán

"Ha elhagysz, mint az ég alján a nap,
mit is tehetnék, hogy ne szánjanak

ki fogná föl szivével énekem,
ha te sem érzed, hogy ki vagy nekem."

/József Attila/

"... Olyan csend van így nélküled,
hogy szinte hallani,
amit még utoljára akartál mondani."

Váci Mihály: Nélküled

Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.

(Karinthy)

"Ó angyalok, segítsetek. Hol van az a fény,
Amelyikről tudtam egyszer, hogy az az enyém"

/József Attila/

"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."

/József Attila/

József Attila: Álomban enyém vagy


A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is hallgattunk a titkolódzó csöndben.
Kályhánk lángja is örömmel lobogott
S ajkunkat a szerelem szárazra perzselte.
A komoly falióra se mormogott
S meghökkentek akkor a büszke, fehér falak...

Álomban mindig egészen enyém vagy.
S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak.


(1922. június)

 

 

Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istennek tégedet felellek.

József Attila

Igy lassan vérzem el a tűnt igéken

És nem csókolhatom meg a kezét.

Fejem sokszor töröm sok semmiségen

S áhítom közben léptei neszét.

 

József Attila

Asszonyra várok, aki vággyal telve

Most szép, forró kezével

Hajamba túrna s nagyon megölelne.

 

József Attila

Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?

Mért fáradnak el a rohanók?

Mért rág szú-módra szét a tenger

Karcsú, viharra termett hajót?...

 

József Attila

Ha kerülsz, ne kerülj el messze,

köténykéd lennék, ne tépj össze,

dalocskád lennék, ne hallgass el,

kenyérkéd lennék, ne taposs el.

 

József Attila

Fürödjünk meg a folyóban, szív a szívben,

Hiszen mi is tiszták vagyunk,

Hátha mi is elfolyunk a tiszta vízben.

Tiszta vagyok, azért vagyok,

Mert szeretlek,

Látom én az Istent, amint

Szivét adja a szivednek.

 

József Attila

Amit itt olvasol: több mint világnézet, és kevesebb mint vallás. (...)
Az itt-mondottaknak nem az a rendeltetésük, hogy elhidd őket, hanem hogy igazi lényedre, igazi világodra eszméltessenek.

(Weöres Sándor)

aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni,

azt a szép, régi asszonyt szeretném nem szeretni.

Csak látni szeretném őt, nincs vele semmi tervem,

napozva, álmodozva amint ott ül a kertben,

s mint ő maga, becsukva, egy könyv van a kezében

s körül nagy, tömött lombok zúgnak az őszi szélben.

Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan

mint aki gondol egyet a susogó lugasban,

föláll és szertepillant és hirtelen megindul

és nekivág az útnak...

 

József Attila

Álomban mindig egészen enyém vagy.

S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak.

 

József Attila

Ha elhagysz, mint az ég alján a nap,

mit is tehetnék, hogy ne szánjanak,

 

ki fogná föl szívével énekem,

ha te sem érzed, hogy ki vagy nekem

 

József Attila

Játék az élet rosszul megkevert kártyákkal, gonddal és bajjal teli szerencsejáték, hol a vak esély uralkodik.”

Lope de Vega

S élsz felelősen, mint a sebesült harcos:

ki bevégzi naponta mit rendel a nap,

míg izmai közt bolyong a szilánk, mely

végül a szívébe szalad.

 

Garai Gábor