Általában véve igazad van, nem is vitatkoznék, ez azonban egy konkrét válaszlevél volt egy konkrét esetre vonatkozóan, amelyben a hatóság saját maga ismeri el, hogy miket kell, kellene ellenőriznie, például a büntetlen előéletet (4 bekezdés), amellyel kapcsolatosan vannak kérdőjelek.
"(4) A kereskedelmi hatóság a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástói eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből."
Aranyközpont átverés: ha téged is átvert az Aranyközpont, és nem kaptál még se pénzt, se aranyat, akkor írj az aranykozpontatveres kukac gmail pont com címre, hogy ki tudjuk cserélni egymás elérhetőségeit, és összefogva esetleg valahogy visszaszerezzük a pénzünket.
4.3.2.A megrendelt nemesfém átvételére legkorábban amennyiben a Társaság eltérően nem rendelkezik a megrendelés Ügyfél számára történő visszaigazolást követő 5. munkanaptól van lehetőség a Társaság székhelyén
4.1.4.Az Ügyfél a megrendelés megadásával egyidejűleg köteles a tájékoztató jellegű ár alapján adott megrendelésben feltűntetett ár 20 százalékának megfelelő értékű forint, USA dollár, vagy euró összeget foglalóként a Társaság rendelkezésére bocsátani
Azaz miután nem kapod rögtön kézhez, és egy összeget előre kell utalni, definíció szerint hülye aki így vesz.
"ne vedd egy kalap alá a kalapkészítő, a hdd-gyártó és egy befektetési aranykereskedő céget."
Nem igazán látom a különbséget. Milyen hatóságnak kéne egy aranykereskedőt ellenőriznie? Sehol a világ normális felén nem ellenőrzi őket speciálisan senki.
Gondolj bele: jópár cég (hétköznapi, nem aranykereskedő) is vásárol bef-i aranyat, mert pl. nagyobb pénzösszeget -legálisan- nem akar bankban tartani hosszabb ideig. Egy ilyen cég hogyan adná el végül a bef-i termékét? Felvenne egy becsüst, megkérné a NEHITI engedélyt?
Ettől függetlenül a legtöbb kereskedőnek van NEHITI engedélye, de a NEHITI nem jogosult a gazdasági tevékenységet vizsgálni, ezt nem is teszi.
Megkeresésére válaszolva tájékoztatatásul közöljük, hogy a Hatóság hatáskörét a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény 4. §-a határozza meg, mely szerint:
(1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység csak a kereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel folytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek
a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástói eltiltás hatálya alatt,
b) nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.
(3) A nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástói eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kereskedelmi hatóság részére - annak a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kereskedelmi hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A kereskedelmi hatóság a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástói eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
"Egy-egy pénzügyi szolgáltatónál a Pszáf negyedannyi vétekért már az asztalterítő alá is benézne."
Nehogy azt hidd.
Most van bedőlőfélben a Botanoo nevű piramisjáték (széndioxid kvótákkal kereskedtek volna "elméletileg"), ott a PSZÁF okosan megállapította, hogy a Botanoo nem végez pénzügyi szolgáltatást, ezért nem tartozik az ő hatályuk alá.
De hogy ontopic is legyen: a Botanoo-ban is csak az a pár ember kapta vissza a pénzét, aki a többieket megelőzve(!) írt nekik egy ajánlott levelet, hogy mivel megtévesztéssel kötötték a szerződést, azért az semmis, és kérik vissza a befizetett pénzt.. na, nekik visszafizették, hogy befogják a szájukat.
A nagy többség még most szervezi a pertársaságot..
A veszteségeken túl az a legbosszantóbb az egészben, hogy ezek a bűnözők ülnek a net előtt és olvasgatják a károsultak kétségbeesett üzenetváltásait és röhögnek a markukba. Én alapvetően törvénytisztelő és erőszakmentes ember vagyok, de érzésem szerint, és ahogy látom hetek óta a történéseket ezekre semmi más nem hat, csak az erővel való fenyegetés, annak sem biztos, hogy a leghivatalosabb formái.
A fogyasztó megtévesztése (BTK 296A§) arra vonatkozik, ha valótlanságot állítasz a termékedről, pl. azt, hogy aranyból van a tömb, pedig nem. Amire te gondolsz az az, hogy annak tudatában vesz fel rendelést, hogy tudnia kell, hogy úgysem fogja teljesíteni, és ez a csalás (318§), de hogyan bizonyítod, hogy tudta, hogy úgysem fog szállítani?
Továbbra is feltételes módban fogalmazva, azért már fordult elő olyan Magyarországon, hogy a pénzt kimentették és legfeljebb egy stróman viselte a személyi következményeket (vagy ő se). Nem állítom, hogy itt biztosan erről van szó (az is lehet, hogy igazat mondanak), de kérdés, hogy hol vannak a pénzek? Akinek ők utalták, azokkal mia van?
Szóval az ilyen esetekben tényleg az a durva, ha az adott cég még akkor is befogad beutalásokat - rendeléseket, amikor másoknak már a megszabott határidő többszörösének letelte után sem fizet/szállít.
Felhasználhatod, de mit akarsz vele bizonyítani? Ha a cég nincs csődben, akkor meg fogod kapni az aranyadat, ha van felvétel, ha nincs, ha csődben van, akkor a felszámoló fogja a jogszabályok alapján felosztani a megmaradt vagyont, és akkor semmit nem nyersz a felvétellel, mindenki ugyanannyit kap (százalékosan). Az a baj, hogy egy ilyen esetben (fizetésképtelen cég) nem nagyon lehet a dolgot "jogi útra terelni", hisz nincs meg a pénz, nincs kitől kérni.
Annyi finomság van, hogy az ügyvezető személyes felelősségét lehet boncolgatni, ha csődűntett történt, és ilyenkor az ő magánvagyona is beszáll a kártérítésbe. Megnézte közületek valaki, hogy az előző tulaj (Sipos I.) lakcíme (2112 Veresegyház, Anonymus u 32.) micsoda? Tanulságos.