Be kell szerelni egy nagyobb, 15x20-as talpszelement- belül a régi mellé, de valahogy le kell fúrni a födémre, legjobb teljesen átfúrni (alulról), így nem kell levedd a cserepet a tetőről.
Egy fémkomfekcióval is le lehet rögzíteni a talpszelement (kifordulás ellen), de az legalább egy 100x100x10-es (120x120x12) L profilból kell legyen kivágva, amit lefogsz a betonfödémre és menetsz szárral rögzíted a talpszelemenhez, talán 120cm lépéssel elég lenne.
Ha ez megvan, akkor 10-es betonvasból készitett fordított ácskapcsokkal meg lehet úgy kötni a szarufár a talpszelemenhez, hogy soha nem csúszik le. Kármit is kéne vágni (magyar nyelven horgolásnak nevezik:)))) ), de ebben az esetben csak fészkes horgolással lehet, ami már ácsmunka.
... le kell szigetelni, hiába fűtesz. A páraelszívás egy külön mesterség, nagyteljesítményű gépek és ventillátorok szükségesek, mert szinte folyamatosan át kell forgatni a belső tér levegőjét a gépek kondenzációs felületein. És nem is lehet üzemeltetni a rendszert, ha ott vagy a házba, mert olyan zajt és huzatot csinál.
Ha van, aki segítsen, össze lehetne szedni bontásból gerendákat, pallókat, bármit, amiből tudnál késziteni egy vázat a ház falaira kivűl.
Méterenként függőlegesen elég lenne, de kell egy palló lent a lábazat felett és egy fent az eresznél. A váz 12-15 cm vastag kéne legyen, talán deszkából is megtenné, ha kapnál egyforma széleseket, vagy lehasítanátok őket.
A vázat össze lehet állítani szegezéssel, csak a palló talpakat kell rögzíteni , pl. horganyzott fém fülekkel (dübel a falba és facsavar a pallóba).
Száraz szalma-széna, vagy a száraz moha, nagyon jól szigetel. Bakaságba, az éjjeli lővészgyakorlatoknál többszőr aludtunk -20 fokba szénakazalba készitett üregben.
Ledeszkázod (12-es OSB is megteszi- azt a késöbbiekben le lehet halózni és festeni is) a vázat körbe fél méterig az lábazattól, megtöltöd jó tömören szalmával, aztán a következő fél métert és így tovább.
A nyilászároknál visszazárod deszkával a síkokat.
Ugyanezt meg lehet csinálni a padláson is. A csángók így oldották meg a faszerkezetes házaik szigetelését- de mohát használtak.
Miért zsákutca a páraelszívó gép? Valamit ér, mert napi 2 liternyi vizet összegyűjt. Az már más kérdés, hogy elvileg 12 litert kellene a leírás szerint...
Lenne egy megválaszolásra váró kérdésem. Nemrég vásároltam egy telket, rajta egy lakóházzal, hozzáépítve egy istállónak csúfolt tákolmánnyal. Az eddig megszerzett információim szerint, kizárólag a főépület, tehát a lakóház van csak hivatalosan a telken. A terv az, hogy az istálló felújításra kerül, és a lakóház része lenne. Szükségem lesz bárminemű engedélyeztetési procedúrára hogy ez a felújítás megtörténjen? Hogy tudom elérni hogy az istálló is "hivatalosan" szerepeljen mindenhol? Az istálló feltehetőleg 10 évnél régebbi épület.
De ha már valaki ilyen helyzetbe került, akkor célszerű az életmódot is ehhez igazítani.
Egy helyiséget használni !
Korábbi felmenőim is szerény körülmények között éltek. Télen csak egy helyiséget használtak... jellemzően a konyhát. Ott volt tűzhely, majd minden ott zajlott !
Penész csak használt és fűtetlen helyiségekben keletkezik.
Az a pára mentesítő pedig zsák utca. Azt az elektromos energiát, annak költségét inkább fűtésre kell fordítani.
Sokkal többet fűteni és szellőztetni, ami ugye szezonban folyamatosan többe, sokba kerülhet. Vagy hőszigetelni, a falakat kívülről és a födémet vagy tetőt, esetleg nyílászárócsere is, ha szükséges. Ez egyszeri nagy kiadás, utána viszont alacsonyabb költségek, magasabb komfort. Harmadik lehetőség a költözés.
Penészedik a házam, mindegyik helyiség, szobák, fürdőszoba, spájz. A falak, a földön a csempe, de még a bútorok is.
Mit tudok tenni?
Évente párszor letörlöm hipós vagy ecetes vízzel, de telente mindig újra kijön, többször is.
A ház nincs beburkolva, fűtésre nincs sok pénzünk, így 13-20 fok között van a hőmérséklet szobától függően. Legjobban a külső, hidegebb falak penészednek.
Ha két kengyel közti távolság nem nagyobb mint a magasságuk kétharmada, azaz 25 cm akkor igen. Attól, hogy alul nincs vasalva még mindig erősebb mint az alatta levő talaj. Normális beton (min. C12, de inkább C16) illik hozzá, ha nem szulfátos a talaj. Szulfátos talajhoz szulfátálló cement ( régi nevén S 54) kell, betonminőség min. C16 de inkább C20.
12-es vas, 8-as kengyel, tehát 40x40 a kengyel külmérete, ahol alul és felül is 3 vas menne a 12-esből. Ez így működik figyelembe véve, hogy a sávalap alsó kb 50 cm-e vasalatlan?
"Konkrétumok 1m mély, 50 cm széles sávalap, a felső felében egy 40x40 kengyelezésű vasalás 2x3=6 futó vassal megfelelő lehet?"
Mekkora átmérőjű hosszvassal? Átm. 12-es az jó lehet. Egyébként félreértésben vagy, a 2*3 vasadból három az alsó és három a fölső. Az alsót nem úgy kell érteni, hogy 2x3 alul és a fölsőt, hogy 2x3 fölül.
"Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni."
Egyik sem helyes. A sávalap egy (nagyon) hosszú gerenda aminek a rehelése is és a megtámasztása is vonalmenti (megoszló) erő. Ha valamiért az alap eltörik akkor a törés6repedés helyén statikai szempontból csukló keletkezik. A többi szakaszon marad ami volt. Emiatt a húzott oldal hol lent, hol fönt van.A vas (eltekintve a kétszer vasalt szerkezettől) a húzott oldalon van. Miután nem lehet tudni, hogy hol fog eltörni, elrepedni ezért azt sem lehet tudni, hogy hol kell alul és hol kell fölül vas. Ezt úgy szokták megoldani, hogy szimmetrikus a vasalás. Annak elenyésző a jelentősége, hogy a sávalap néhány helyen megreped. Régen nem vasalták a sávalapot, csak ritkán, a lábazati koszorú feleslegessé tette az alap vasalását. Az Eurocode szerint kell a sávalapba a vas. Megoldható a kérdés úgy is, hogy az alsó vasalást a sávalap közepe tájára teszik, a fölső vasalást pedig a sávalap tetejére. De lehet lejjebb is tenni mind a kettőt. Gyakorlatilag majdnem mindegy, egy hajszállal jobb ha a fölső részbe kerül a vasalás. De a fordítottja is megfelelő statikai szempontból. A fölső vasalás annyival jobb, hogy ha a reped, akkor a repedés kisebb lesz. Lásd szögfüggvények.
Előre is bocs, ha lerágott csont a kérdés, de SÁVALAP VASALÁS esetén vannak kételyeim.
Ugyebár mindenki-mindig azt mondja, hogy általánosságban a vasnak a beton alján kell lenni, természetesen megfelelő betontakarással. Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni.
Akkor most ez hogy is van??
A tippem az, hogy ez a "vas alul legyen" hozzáállás a gerendák-áthidalók és lemezek húzott övére vonatkozik, de sávalap esetén a cirka 1 méter magas betontömb esetén ez már nem működik vagy nem úgy működik és oda a vasat "fejgerendaként" pakolják be?
Amiket írtam azt a feltöltött tervek alapján írtam. Ha a megvalósult épület ettől jelentősen eltér akkor nem igaz. Aki ezt a házat tervezte/építette az értette a szakmát, de az épület átalakíthatósága nem volt szempont. Nem is nagyon lehet egyszerű módszerekkel. A minél egyszerűbb, olcsó kivitelezés volt az elsődleges és lehet, hogy egyetlen szempont.
A feltöltött "tervek" alapján. Nem ajánlom. Nagyon nem. Az alaprajzon be van jelölve 3 db. "F" gerenda. Egyik a válaszfal fölött van. A mai előírások szerint 12 cm-es válaszfal nem teherhordó. De a régi előírások szerint (háború végéig) IGEN. Az épület ugyan ennél újabb, de aki tervezte/építette az a régi előírások szellemében járt el. A lépcső nyílása miatt az a födémszakasz amire a lépcső érkezik az kétoldalon a határoló falra, harmadik oldalon az egyik "F" gerendára terhel. Már amennyire a "tervekből" meg lehet állapítani. Ha kiszedik a válaszfalat nem garantálható, hogy a födém nem jön utána. Nem is célszerű, mert a kinti szél bejön és körülnéz a szobában, majd kimegy de lehet, hogy nem üres kézzel. A nfödém vastagsága is változó, a terven látszik, hogy a lapostető részen vékonyabb.
Megbízhatóan csak úgy lehet átalakítani ha a födémeket elbontják és újat készítenek.
Sikerült megszerezni a régi tervrajzot, talán ez segít. Nem pont így készült el de a lényeg látható.A szoba felirattal párhuzamosan gondolom a gerendákat ha vannak. A szoba nehéz fákat szeretnénk kiütni. Lehet egyébként tényleg egy monolit vasalt födém?
Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
