Van itt sokféle topik, kis növény, nagy növény, egzotikus zöldség és itt-ott hazai termés. Kifejezetten a fáknak viszont még nincsen helye, pedig nem egyszer találkoztam itt is fakedvelő emberekkel. Telepedjünk be!
"A rezgő nyárfa arról nevezetes, hogy levelei >>reszketnek<< a szellőtől. Emiatt a tulajdonsága miatt szimbolizálta a félelmet és határozatlanságot. Az ókori görögök szerint az alvilágban nőtt, ezért lett a temetések és virrasztások jelképe, valamint a lázé, mivel reszketése a lázas beteg vacogására emlékeztetett; s a láz gyógyszereként is használták. A keresztény hagyomány két történetben is összekapcsolja Krisztussal: az egyikben akkor kezdett reszketni, amikor meghallotta, hogy a keresztet, amelyre Krisztust felfeszítik, az ő fájából fogják ácsolni; a másodikban megátkozták, hogy levelei örökké reszkessenek, mert nem hajtotta meg a fejét Krisztus keresztre feszítése alatt. Ezért szimbolizálja a rezgő nyárfa a keresztény jelképrendszerben a siratást vagy a szégyenkezést."
Köszönöm a válaszod, és nagyon várom a fűzekről a beszámolót. :o) Sajnos másik képet nem tudok küldeni most, mert ahhoz megint kölcsön kell kérnem egy digifényképezőt, és sajnos már a levelei is nagyrészt elszáradtak a kisfának (mert ugye itt az ősz :o)). De nagyon örűlnék egy fűzfának, kedvelem őket. Ez a pici egyébként most nőtt ki kb 3 hete. Ugyanis akkor lett lekaszálva és lefűnyírózva ez a rész a tanyán, és azóta nőtt ide. :o) Lehet, hogy már rég itt van, csak most bírt kihajtani?
Az az igazság, hogy nem tudom jól kivenni a kép szereplőjét. Mintha fűzféle lenne, mondjuk a szomorú fűz (fehér fűz, Salix alba, keress rá) ebbe belefér. De azért még van pár fa lándzsás levelekkel, ráadásul nekem még felmentésem is van látás alól, úgyhogy ha tudnál esetleg több és élesebb képpel szolgálni... (addig idehívnám a szagértőket :-))).
Hm, viszont jó ötletet adtál, lehet, hogy a következő fás szöveget a szomorú fűzről fogom összeszedni. Egyik kedvenc fám.
Ui. Tavaly a mi kertünkbe is ilyen váratlanul érkezett egy fűz. Pedig eddig csak bálványfa jött, aztán egyszercsak lett egy fűz is. (Ez érdekes volt, remélem. :-))
Látom, hogy ti nagyon értetek a fákhoz. Ezért szeretném megkérdezni, hogy ez milyen fa lehet, legalábbis szerintem fa lesz, mert már fás a pici törzse. A közelben sincs hasonló levelű fa, ezért tippem sincs, hogy milyen lehet. Nektek van ötletetek?
...még egy kép a vitatott tölgyről most már a makkjával és a kupacsával.
egyébként annyira változatos leveleket fényképeztem ma, hogy én már teljesen összezavarodtam. szerintem a tölgyek elhatározták, hogy megtréfálnak. biztosan kitört belőlüök a nevetés - amikor kiléptem az erdőből - és egymás vállán sírva-zokogva röhögtek. :))
a tölgyekre még reagálnék, mert nagyon érdekes témát adnak a sokszínűségükkel, de most gyorsan had rakjak fel egy képet. ma csináltam. ezért vörös a vörös tölgy. különben gyönyörű színekben pompázik most ősszel az erdő, aki teheti vesse magát a lombok közé!!
Mivel ez a fa az egyetlen nagy túlélő még 200 millió évvel ezelőttről, bízzunk benne, hogy csak őszi köntösbe öltözött. Szerintem gyakran nézz rá szépen, kedvesen, bíztatóan és akkor majd tavasszal szépen kihajt. Talán tedd az ablakba, a két ablakszárny közé.
Te, ez nekem elég gyanús, bár sosem volt ilyen fám. Ez inkább ki- és elszáradásnak tűnik, nem őszi lombhullatásnak. De mindenképpen megtartanám. Így voltam a szivarfával is, aztán csodák csodája kihajtott tavasszal. Pedig majdnem egész télen jégbe fagyva állt...
Az első kettő kép szeptemberi, a többi pedig friss.
Szerintetek csak az ősz miatt száradoznak a levelek és potyognak le, vagy ez inkább a pusztulás jele? Nem merem a földet széttúrni, hátha van már egy kis gyökere, azt meg nem lenne jó letörni. Szerintetek érdemes megvárni a tavaszt, hátha megindul?
Ezen a képen 6 tölgyfaj levele látható, szín és fonák mindegyiktől. A bal felső sarokból indulva: (1) kocsányos tölgy, mellette (2) molyhos tölgy; új sorban: (3) kocsánytalan tölgy, mellette (4) csertölgy; új sorban: (5) vöröstölgy, mellette (6) magyaltölgy.
A jobb felső sarokban van két tölgy, talán látszanak a számok: 1646 és 1647. Onnan indulok, sorban haladok.
1646: csertölgy
1647: kocsányos tölgy
1646/a (új sor): vörös tölgy
1651: magyar tölgy
1648: kocsánytalan tölgy
1649: aranytölgy (ezt már a kocsánytalan tölgy alfajának veszik)
1653: molyhos tölgy
1652: olasz tölgy
A 248-as a csertölgy.
A 249-es a molyhos tölgy.
A 250-es a kocsánytalan tölgy.
A 251-es a kocsányos tölgy.
Szerintem böngésszétek végig, érdemes, a végére úgyis megzakkanunk mind. :) Szóval egy biztos, nagyon alakgazdagok a tölgyek és a biztos határozáshoz minél több minden kell. Ettől függetlenül az én tippjeim Győz leveleire: a) kocsánytalan tölgy b) csertölgy? para-csertölgy? (parkban szokott lenni) c) molyhos tölgy, csertölgy?
OLASZ TÖLGY
● Simon: a kifejlett levél nyele legalább 15-20 mm, a levél nagy, 8-16 cm hosszú, széles visszás-tojásdad, kissé szíves vállú; 5-7 pár széles, mély hasábú, utóbbiak gyengén karéjosak
● Bartha: a levelek széles elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 8-16 cm hosszúak, közepesen vastagok, felül kopaszodók, fénylő zöldek, fonákuk szürkén molyhos, később kopaszodó
● Horánszky: levele hosszabb nyelű, mint a molyhos tölgyé, visszás-tojásdad vagy hosszúkás visszás tojásdad; válla szíves vagy lekerekített, ugyanígy a csúcsa is; a levélkaréjok szélesek, tompák, épek vagy a levél alig karéjos
CSERTÖLGY
● Simon: a levél a hosszúkástól a fordított tojásdadig, 4-7 pár hegyes karéjú vagy hasábú, vaskos, a színe fényes, apró csillagszőröktől érdes, a fonáka pelyhes vagy kopaszodó
● Bartha: a levelek lándzsás elliptikusak, 8-18 cm hosszúak, vastagok, felül érdesek, fénylők, sötétzöldek, fonákuk szürkészöld, többé-kevésbé maradandóan pelyhes
● Horánszky: jellegzetesek a mindkét oldalon szőrös levelek, színük fényes sötétzöld és csillagszőrös, fonákuk világosabb, sárga molyhos; a hosszúkás lándzsás levél karéjai hegyes csúcsosak; a levelek pálhásak
● Godet: a levél 6-15 cm hosszú, alakja változatos; többnyire keskeny elliptikus, csúcsa felé a legszélesebb; a levél mindkét oldalon 7-9, egyenlőtlen nagyságú, jól láthatóan kihegyezett karéjos; a középső karéj csúcsa többnyire röviden kihegyezett; a levélnyél 7-15 mm hosszú; a színoldal lombfakadás után érdes-szőrös, később kopasz, fénylő; a fonák világosabb zöld, puha molyhos, szőrös
MAGYAR TÖLGY
● Simon: a levelek nagyok, 10-20 cm hosszúak, 8-10 oldalérpárúak, visszás-tojásdadok, füles vállúak, mélyen – újból karéjos – 7-9 pár hasábúak, ülők vagy rövid nyelűek; felső harmadukban a legszélesebbek
● Bartha: a levelek visszás tojásdadok, 12-20 cm hosszúak, vékonyak, felül kopaszodók, élénkzöldek, fonákuk világosbarnán gyapjas, majd kopaszodó
VÖRÖSTÖLGY
● Simon: a levelek 10-20 cm hosszúak, tojás vagy visszás-tojásdad alakúak, 25-50 mm hosszú a nyelük, 7-11 mély karéjúak, ill. hasábúak, a karéjok csúcsa szálkába kihegyezett
● Bartha: a levelek elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 10-22 cm hosszúak, vékonyak, kopaszodók, felül fénylő zöldek, fonákuk sárgászöld
● Godet: a levél 10-20 cm hosszú, rendszerint elliptikus vagy fordított tojás alakú, mindkét oldalon 4-6 karéjos, ezek csúcsa serte- vagy fonálszerű; a középső karéj csúcsa hosszú hegyű; a levélnyél max. 5 cm hosszú; a színoldal fénytelen zöld és sötétzöld között változó; az idősebb levél kopasz; a fonák világoszöld, a fő- és oldalerek között csillagszőrös
Nahát, a hozzászólásom eleje meg vége jelent csak meg.
Ez volt a többi:
MOLYHOS TÖLGY
● Simon: a levelek 10-20 cm hosszúak, tojás vagy visszás-tojásdad alakúak, 25-50 mm hosszú a nyelük, 7-11 mély karéjúak, ill. hasábúak, a karéjok csúcsa szálkába kihegyezett
● Bartha: a levelek elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 10-22 cm hosszúak, vékonyak, kopaszodók, felül fénylő zöldek, fonákuk sárgászöld
● Godet: a levél 10-20 cm hosszú, rendszerint elliptikus vagy fordított tojás alakú, mindkét oldalon 4-6 karéjos, ezek csúcsa serte- vagy fonálszerű; a középső karéj csúcsa hosszú hegyű; a levélnyél max. 5 cm hosszú; a színoldal fénytelen zöld és sötétzöld között változó; az idősebb levél kopasz; a fonák világoszöld, a fő- és oldalerek között csillagszőrös
Elöljáróban egy mondat a tölgyfákról: „A levélalak jellegzetes, de nagyon változatos, széles határok között variál. Ezért is nehéz olykor a fajok és a közöttük kialakuló hibridek vagy köztes formák azonosítása (az összes hazai tölgynek azonos kromoszómaszáma van).”
KOCSÁNYOS TÖLGY
● Simon: a levelek majdnem ülők, vállukon fülesek, karéjoksak, 5-9 pár oldalerűek, kopaszak vagy csillagszőrösek, szíves vállúak, a három legfelső karéj ujjszerűen kinyúló; a fonákon fehér szőrzetűek
● Bartha: a levelek elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 8-15 cm hosszúak, vékonyak, kopaszak, rövid nyelűek (2-5 mm)
● Horánszky: a levelek igen rövid nyelére a füles levélváll ráfekszik; a levél visszás-tojásdad, részaránytalan, a nyele felé keskenyedő, mindkét oldalon 4-6 karéjú; a karéjok szélesek, szabálytalanok, ép szélűek, olykor mellékkaréjok is kifejlődhetnek
● Godet: a levél 5-16 cm hosszú, fordított tojás alakú vagy elliptikus; a felső harmada a legszélesebb; mindkét oldalon 4-5 szabálytalan, lekerekített karéja van; a középső karéj csúcsa lekerekített; a levélnyél legfeljebb 7 mm hosszú; a színoldal fénylő sötétzöld, kopasz; a fonák világostól sötétzöldig változó, ritkán gyéren szőrös
KOCSÁNYTALAN TÖLGY
● Simon: a levelek 10-20 cm hosszúak, tojás vagy visszás-tojásdad alakúak, 25-50 mm hosszú a nyelük, 7-11 mély karéjúak, ill. hasábúak, a karéjok csúcsa szálkába kihegyezett
● Bartha: a levelek elliptikusak vagy visszás tojásdadok, 10-22 cm hosszúak, vékonyak, kopaszodók, felül fénylő zöldek, fonákuk sárgászöld
● Godet: a levél 10-20 cm hosszú, rendszerint elliptikus vagy fordított tojás alakú, mindkét oldalon 4-6 karéjos, ezek csúcsa serte- vagy fonálszerű; a középső karéj csúcsa hosszú hegyű; a levélnyél max. 5 cm hosszú; a színoldal fénytelen zöld és sötétzöld között változó; az idősebb levél kopasz; a fonák világoszöld, a fő- és oldalerek között csillagszőrös
Most jönnek a képek. Vessétek össze, szerintem elég egyértelműen jelzi a problémát.
Rögtön jövök a "problémával" (részben magamat illetően), csak szeretnék pár fotót feltölteni és elég nehézkesen megy. Pontosabban szólva nem megy. :) Csinálom, remélem, most már sikerül.
igen, kérlek mondd! ...bár én is csertölgynek néztem a jobb oldalit. az indokom az, hogy a levélszéli hullámok némelyike tartalmaz egy kisebb hullámot is. az meg csertögy. nem?
Ööö, ez nagyon zicher? Mert szerintem ez három különböző fajta. A jobb oldali például szerintem majdnem biztosan molyhos tölgy. A nagyobb karéjok csúcsa kicsípett... ez egyértelműnek tűnő bélyeg itt. A bal oldali pedig szinten nem ugyanaz, mint a középső. Ezeket mondhatom? Vagy lemaradtam valamiről? :)
A magas kőris az olajfafélék családjába tartozik. Általában 40 méterig nő meg, őshonos fáink egyike. Ha messziről nézzük, hamar kitűnik, hogy a csúcs a legszélesebb része.
Javarészt az 50. életévének környékéig nődögél, majd 100 éves kor körül lezárul. Ezen túl már csak vastagszik, akár egy méter szélesek is lehetnek. Amúgy kb. 200-300 évig él. Idősödve a héjkérge szürkévé válik, léces hálózatot mutat.
Régebben dárdát, lándzsát, vadászeszközöket készítettek fájából. Erre különösen alkalmas volt, mivel hosszú rostos, rugalmas, törésbiztos, ámde hajlékony, kemény fájú. A középkorban éppen ezért a várak körül gyakran ültettek kőrisfát. Manapság szerszámnyélnek, keréknek, tornaszereknek, bútoroknak használják fel. Emellett rétegelt lemez és parketta formájában találkozhatunk vele.
A kőris 30-40. éve körül kezd virágozni, akkor először. (Ezt azért jó lenne, ha valaki megerősítené, mert nem vagyok róla meggyőződve.) Még lombfakadás előtt, áprilisban hajt ki a sokvirágú bugavirágzat. Nincsenek se csésze-, se sziromlevelei. A portokok 2-4 nappal később nyílnak fel, mint ahogy a bibék érnek, így elkerüli az önmegporzást.
A mag lapos, hosszúkás repítőszárnyban helyezkedik el, egyébként makktermés. A termések leválása a tavaszelőig is elhúzódhat. A virágzás után fejlődnek ki a levelek. Páratlanul, szárnyasan összetettek, a szélük fűrészes. A fonák az erek mentén vörösesbarnán gyapjas.
Leggyakrabban folyóvízek partján találkozunk vele, valamint szurdokerdőkben, elegyes lombú erdőkben. Csak mélyrétegű, üde vagy nedves, ásványi anyagokkal jól ellátott talajokon érzi jól magát.
A kőrislombbal való takarmányozás igen ősi. Azt írják a régi mondák, hogy egy Fleidrun nevű kecske a világ fáját (becses nevén Yggdraszil) legelte, amely kőrisfa volt. Az Edda kéziratok is tudósít Yggradszilról, melynek a gyökerei az alvilágig értek, s a bölcsesség és sors forrásából táplálták a növényt. A törzse a Földet tartja, a koronája az égboltot támasztja. Rajta mitikus állatok laknak, szerepük, hogy a világ életét fenntartsák. (Azért ez korántsem hülyeség…)
A kőris fáját régebben friss sebek kezelésére használták. A fiatal hajtások párlatát pedig fülfájás elűzésére és kézremegés csillapítására használták. Svájci néphagyomány szerint pedig köszvény ellen is jó, bár ahhoz már kellett némi bűvészkedés (9 kőrisvesszőt kell levágni, bebugyolálni egy lepedőbe és magunkkal vinni :-). További érdekes történet, miszerint a kígyók félnek a fa folyamatosan mozgó árnyékától, ezért a vándor nyugodtan elnyújtózhat alatta.
A kőris neve sok külföldi helynévben is fellelhető, hasonlóképp Magyarországhoz. Régen körösfának nevezték, s az így képzett helynevek az ártéri erdők kőrisfáira utaltak. Ennek egy picit utánanéztem, de etimológiai szótárak nem ezzel magyarázzák a Körösöket, többnyire inkább bizonytalan eredetűnek vélik.
Jahh, na igen. Szerintem ez nem antiszocialitás, de nem is hiszem, hogy definiálással kéne foglalkoznunk. Mindenesetre nem fogom ide leírni a bajaimat. Hosszú is lenne és dögunalmas. Még annyira se jó, mint a bikkamakka. ;-)
Ezen a képen 6 tölgyfaj levele látható, szín és fonák mindegyiktől. A bal felső sarokból indulva: (1) kocsányos tölgy, mellette (2) molyhos tölgy; új sorban: (3) kocsánytalan tölgy, mellette (4) csertölgy; új sorban: (5) vöröstölgy, mellette (6) magyaltölgy. 
A jobb felső sarokban van két tölgy, talán látszanak a számok: 1646 és 1647. Onnan indulok, sorban haladok. 
A 248-as a csertölgy. 
Kocsánytalan tölgy
Magyar tölgy 
Molyhos tölgy
Para-csertölgy
Csertölgy 
Kocsányos tölgy 
Kocsánytalan tölgy 
Molyhos tölgy
Olasz tölgy
Csertölgy 
Magyar tölgy
Vörös tölgy 
Javarészt az 50. életévének környékéig nődögél, majd 100 éves kor körül lezárul. Ezen túl már csak vastagszik, akár egy méter szélesek is lehetnek. Amúgy kb. 200-300 évig él. Idősödve a héjkérge szürkévé válik, léces hálózatot mutat. 
Régebben dárdát, lándzsát, vadászeszközöket készítettek fájából. Erre különösen alkalmas volt, mivel hosszú rostos, rugalmas, törésbiztos, ámde hajlékony, kemény fájú. A középkorban éppen ezért a várak körül gyakran ültettek kőrisfát. Manapság szerszámnyélnek, keréknek, tornaszereknek, bútoroknak használják fel. Emellett rétegelt lemez és parketta formájában találkozhatunk vele. 
A kőrislombbal való takarmányozás igen ősi. Azt írják a régi mondák, hogy egy Fleidrun nevű kecske a világ fáját (becses nevén Yggdraszil) legelte, amely kőrisfa volt. Az Edda kéziratok is tudósít Yggradszilról, melynek a gyökerei az alvilágig értek, s a bölcsesség és sors forrásából táplálták a növényt. A törzse a Földet tartja, a koronája az égboltot támasztja. Rajta mitikus állatok laknak, szerepük, hogy a világ életét fenntartsák. (Azért ez korántsem hülyeség…) 
(Ez meg a pollenje)
Ez pedig a búcsúkép. :-)