Sajnos nálunk még az is lehet, hogy meg sem vesszük a lakást.
Egyre több olyan költség merül fel, amire már nincs pénz, azt pedig elhatároztam és ragaszkodok hozzá, hogy olcsó félmegoldásokat kerülni fogom. A padlóban még elmegy a laminált, de pl a konyhában nincs spórolás és a festést is rendesen szeretném, természetes festőanyagokkal (mineralfarbe)és még a terasz is ott van...
Hát még végül is van egy hetem eldönteni, addig a lottó is bejöhet :-)
Ne spanyolt, meg olaszt keress, hanem törököt meg lengyelt, s főleg másodosztályút: ez kb azt jelenti, hogy szabad szemmel nem látható felületi hibái vannak, de a gyártógépekben lévő kamerás ellenőrzők már kidobják.
Jah, nálunk egy 4 négyzetméteres napkollektor van, április óta ingyé' jön a melegvíz!
(Ésszel persze, estére-éjszakára levesszük a célhőmérsékletet 35 fokra, nappal 45 fok, ha pedig belép a kollektor, akkor mehet fel 60-ig (feljebb nem, a vízkőveszély miatt - nagyon kemény a vizünk).
Pelletkazános központi padlófűtés, szolárral való kiegészítésre való előkészítéssel.
Ez azért kellhet, mert a meleg viz is ezzel készül és ha idővel megkapja a szolárelemeket, akkor nyáron nem kell azért pelletet tüzelni. Most még olcsó, nem gond, de ki tudja mit hoz a jövő.
> Az megfizethető ár, még szegélyekkel is és akkor is ha aláfektetünk egy kis zajcsökkentő fóliát.
Nem zajszigetelő, hanem nedvesség. A zajszigetelés már rajta van. Vigyázz, mert amit aláraksz, annak a hőszigetelési együtthatóját hozzá kell adnod a többihez! Ez a párazáró fóliára is vonatkozik (de azt nem úszhatod meg)!!!!
A lakás/ház jó hőszigetelése azért is nagyon fontos, mert a laminát hőmérséklete nem haladhatja meg a 26 fokot (általában). Ha jól emlékszem, az Elesgonál es 28 fok, de nem merek rá megesküdni. Mindenesetre nem szabad nagyon megmelengetni.
Nem árt, ha a bútorok nem zárják le teljesen az alattuk levő padlófelületet, mert ebben az esetben csökken a fűtőfelület.
Mi például megemeltük az ágyainkat: kis fatalpakat csavaroztunk alájuk, így mozoghat a levegő.
> Mi kell a parketta alá? Gondolom egy réteg recsegést csillapító szivacsréteg kell. Ragasztani kell, vagy lehet?
Csak a laminátról tudok nyilatkozni.
Mindenképpen kell alá egy vékony polietilén fólia. Új háznál/lakásnál extrém fontos megvárni, míg az esztrich kiszárad (nedvességmérés!).
Kell még lépés-hangszigetelés (az is egy réteg valami), de az általam linkelt típusba be van építve.
Ragasztani nem kell, és nem is ajánlott, ennek a típusnak kiváló a fugaillesztése. Ha belenyomsz valamit, nem lesz elég a hely a fugában az illesztéshez.
Úgy kell letenni, hogy legyen a szélső sor és a fal között valamekkora hely, máskülönben a hőtágulás miatt fel fog púposodni.
Nem szabad elfelejteni, hogy ehhez hozzájön még a faltól elválasztó merőleges csík ára, valamint igény esetén különböző sarokelemek (utóbbiakat meg lehet oldani a fali csík 45 fokos fűrészelésével és illesztésével).
> "Laminált érzés"
Hú, én azelőtt panelban laktam, linóleumon... A szobákban és a konyhában parkettmintás linóleum, a fürdőszobában pedig sakktábla (vhvhvhvhhh - hidegrázás). A laminát nekem az álmom volt :-) Parkettát sosem akartam, a szüleimnél az volt, utáltam, hogy folyton padlókrémmel kell polírozni. Utána lelakkozták, de meg nem szerettem...
Egy barátnőmnél parafa van. Hát ja. Az persze tetszik... Egy hátrányát látom (az ára mellett): mivel porózus/rücskös a felszíne, nem lehet egyszerű söpörni. De azért elfogadnám :-D
Mint ahogy azokat a toszkán stílusú nappalikat is, durva felszínű, rusztikus, krémszínű járólappal, a faltól egy méterre barnásvörös csík, néhány mintás darabbal pl. a sarkokon... Mmmmm...
...aztán felébredek, mert belelógott a kezem a bilibe...
Most olvasok viszont egy német honlapot, ahol olyan rendes fa parkettát is ajánlanak, ami már előre lakkozott, jó padlófűtéshez és a lamináltakhoz hasonlóan fektethető, utólag nem kell csiszolni és lakkozni.
Teljesen hasonlóan gondolkodunk mi is. A nappaliba ez a lamella cuccos lesz, a hálókba laminált..olcsón. aztán, ha megtollasodunk, és meguntuk a műanyagot, akkor mehet ez is, főleg, ha tényleg annyira szuper, mint mondják :)
Nem is azzal van gond, hogy nem jó, hanem azzal, hogy már a lakással is túlvállalom magam, éppen ezért van padló és festés nélkül rendelve. Ezeket szeretném magam megoldani, jól, de olcsóbban.
A 44,68nm-es nappaliba, ahol valószínűleg a legtöbbet tartózkodunk majd, oda nagyon jó lenne, főleg, hogy a konyha része járólapos lesz ez talán még belefér a költségvetésbe. De a szobákra már tényleg nem marad pénz, oda maximum valami szerényebb áru laminált kerülhet csak. Sajnos a konyha el fog vinni egy csomó pénzt, nagyon kis költségvetés maradt befejezni :-(
Én maradnék szívesen a laminált vagy más parkett mellett, szőnyeget maximum ráterítenék, de inkább nem. Nálunk minden pormentes, porallergia miatt.
Allergiás matracok, ágyneműk, bőrgarnitúra, és sehol sincs szőnyeg a nappalit kivéve, de az is csak egy leterített, állítólag atkamentes.
A padlófűtéstől a padló valóban nem meleg, a járólapos helyiségekben viszont kellemesen langyos, parkettes szobákban inkább olyan természetes szoba-hőmérsékletű.
A szigeteléssel nem lesz gond, 9 centis szigetelés a falakon kívül, háromrétegű hőszigetelt ablakok.
Hát az lenne a legjobb, de bíztam benn, hogy valami természetes anyagot is ajánl valaki, ami megfelelő lehet.
Pl milyen gyakorlatban a parafa?
A nappaliba lehet vagy szintén járólap (örök életű) vagy padlószőnyeg.
Egyiket sem szeretnék. A járólap fűtési időszakon kívül nagyon hideg, zoknisan csúszós. Igaz, könnyá takarítani és kemény.
Padlószőnyeg semmiképpen. Atkatároló, könnyen koszolódó, nehezen takarítható és ódivatú.
Ahol jelenleg lakom, ott padlófűtés van és rendes parketta. A fűtés szempontjából nem érzem, hogy baj lenne vele, ami baja van, hogy relatív puha és nagyon sérülékeny. Ilyet az új lakásba semmiképpen sem szeretnék, vagy ha igen akkor legyen annyira olcsó, hogy ne fájjon ha 5-10 év alatt csere érett lesz.
Valami kemény parkett vagy laminált érdekelne, de nem ismerem ki magam köztük. Melyik gyártó, melyik terméke számít jónak, tartósnak és elég keménynek?
Kisgyerekhez nem tennék laminátot, mert kilocsol, lepisil, végighúz... Ha mégis laminát mellett döntesz, akkor nagykeménységűt (32-es) kell.
Ez az én dilemmám is. Vagy olcsónak kell lennie, vagy kisgyerek állónak:-) És lehetőleg ne kő.
A szobákba jó lehet a laminát, ha vigyázol az említett tulajdonságokra.
Arra gondolj (gyerekszoba), hogy a padlófűtés a reklámokkal ellentétben NEM jelent folyamatosan langyos padlót! Egy jól szigetelt lakásban/házban régen rossz, ha meleg a padló.
A gyerekszobába ezért valami nem túl drága padlószőnyeget raknék. Leeszi, lehányja :-D
Egy kérdésem lenne. Egy teljesen új, padlófűtéses lakáshoz szeretnék padlóburkolatot választani.
Egy 18, 17és 16 nm-es szobához, és egy közel 45 nm-es nappalihoz (ebben egyben a konyha rész is benn van).
A dilemmám az, hogy kisgyerekek miatt érdemes inkább olcsót venni amiért nem kár, vagy drágát, ami jó esetben ellenáll a behatásoknak, vagy egyáltalán valami középút, ami tartós, de nem drága?
Egyáltalán mit érdemes nézegetni? Parketta, Laminált? Nappalit a konyha rész miatt megosztva? Járólap és parketta?
Ki mit ajánl?
Én sajnos nagyon laikus vagyok, de a döntést mégis nekem kell meghoznom...
Ha nem lesz túl nagy a fesztáv és a tető, akkor nem lesz vele gond. Persze ha tartós melléképületet akarsz, akkor jó lenne rá egy koszorú is körben, amire viszont kicsit kevés a 17 centis szélesség. (25 jó lenne)
Helló! Érdeklődnék, hogy a B30-as falazóelem rakható futó kötésben, azaz nem 30, hanem 17,5 cm falvastagsággal egy melléképületnél?
A gyakorlatban tudom, hogy megáll, mert több helyen látni ilyen falat, de alkalmazástechnikát nem találok sajnos, hogy "papíron" is megfelel-e. Számít a falazóelem gyártója is, vagy megvásárolható a legkedvezőbb árú?
Régi házat festek. Majdnem teljesen lekapartam 3-4 réteg festéket. Mehet egyszerre a mészfesték vagy kell valami alapozó is? Néhol látszik a vakolat és friss vakolás is van.
Ha nem tudod ujjal benyomni a gipszet és a szerelvénydobozt nem tudod kiszedni akkor már megkötött. A száradás meg egy másik dolog mint ahogy halaloszto fórumtárs is írta.
a kemeny meg a csiszolhato az ket kulon dolog. ahhoz hogy csiszolhato legyen meg kell szarania. (megkotni mar megkotott, ha kemeny). az vastagsagtol fuggo ido, akar tobb mint egy nap is lehet.
Szerintetek miért nem köt meg teljes szilárdra a modellgipsz? Festek, festés elött konektort szeretnék betenni, de még órák alatt se szilárdul meg teljesen csiszolhatóvá a gipsz. Csavarhúzóval faragható csiszolópapírt eltömíti, kézzel nem tudom benyomni. Próbáltam rétegesen is, de úgy se. Szavatossága: 2-3hónapig felhasználható gyártástól, de nincs rajta a gyártási idő. Nem kevertem meg töbször, mert ugye azt mondják, hogy akkor is elromlik ami még ok lehetne.
nopánick szellozesnek van egy (beepitetlen, futetlen) padlaster fele meno szellozoventi (110-es csovel), amin nincs zaroretesz es minden(!) zuhanyozas utan nyitva van vagy fel orat az ablak. itt sztem inkabb az a gond, hogy az akar par millimeter magassagban megallo viz (hozzateszem ritkan csinalnak meg TOKELETESEN padloosszefolyot) eltunesehez durvan nagy huzat kellene, ami telen ugye nem igazan megoldhato.
azt meg elfelejtettem hozzatenni, hogy (mivel zuhanytalca volt elotte) az Ytong a padlolapra(!) kerult. Jol gondolom, hogy ezert a melyalapozo nem fog kelleni, hanem a lapra mehet a tegla(?) magasitasnak, ra sarokba a hajlaterosito, majd a folyekony folia, majd a tobbi?
A folyekony folia kihagyasa miatt mindenkepp fel kell szedni az egeszet vagy talan a fuga kikaparas/csere is elegseges?
Csokis ezt a heti rendszeressegu b*szakodast szeretnenk elkerulni.
nemnyaralo a talcas verzional is volt falazas csak kisebb merteku. itt ugye a fuga +1 esely a viznek.
botsinkai lasd fentebb amit irtam: nalam a full csempezes mar adott, arra jonne a folyekony folia, majd (tegla) emeles, majd ragacs es (latszo)csempe.
a tegla miben jobb magasitasnak az ytongnal? mert azert Ytonggal szebben ki lehet rakni a szelet. ha nem felejtem el, csinalok este egy fotot rola.
ON mert a példálózásokban említett nyugaton ez bevett szokás. Másik ha valaki a családban e.v. a másik kereső az e.v. vagyona sajátja = közös ha e.v. ellen indítanak fizetési meghagyást eljárást végrehajtást a feleség és gyerek vagyona is belép mint elvehető vagyon tárgy ha van házassági szerződés már védettebb a vagyon azon része ami nemesítve van nem csak váláskor jön jól. Sőt ha gyerek nevére vesznek valamit és azt is rögzítik hogy ahhoz a gyerek nyúlhat csak x korától már a gyerek is védve van egy váláskor ad abszurdum valamelyik fél halála is az öröklésnél is jól jöhet, mert egyértelmű min kell ténylegesen osztozkodni az élők között. OFF
"HA egymás kijátszása ellen akartok védekezni, akkor pedig, szerintem a legolcsóbb az adott részre haszon élvezett bejegyezni a védett fél javára."
Bejegyezni a legolcsóbb, levenni nem. Ugyanis ha leveszed, akkor az ingatlan értéke növekszik, és vagyonszerzési illetéket kell utána fizetni. Mégpedig 10%-ot, ugyanis erre semmiféle kedvezmény nincs ami egy lakás vásárlásnál lenne. Mi pár éve játszottuk el ezt, szerencsére nem válás miatt. Csak megvettük a telek másik felét is, aminek az egyik fele a feleségem nevén volt régóta, egy haszonélvezettel kiegészítve. A másik tulaj (a nagymamája) már nem tulaj, levettük a haszonélvezetét. Ezzel így ahogy csináltuk kettős szívás is volt: egyrészt csak fél házat vettünk ezért a vásárlás illetékénél csak fele kedvezmény járt, másrészt a haszonélvezethez is kitaláltak egy értéket (a tulajdonrész 20%-a), és annak a 10%-át kellett befizetni illetékként. Így összesen már eléggé meglepő illeték jött ki.
Először is, az ytongot felejtsd el. Jó helyette a tégla.
Másodszor a csempe felrakása előtt a vakolt felületre 2 rétegben vízzáró réteget (folyékony fólia) kell felkenni és erre csempézni. (Én a zuhanyzós résznél hálóznám is, biztos ami tuti, az medence aljára is elég.)
Hogyan lehet egy zuhanyzot ugy megcsinalni, hogy az ne peneszedjen?
Regebben vettunk egy zuhanykabint. A csempe/talca csatlakozasanal ugye szaniter szilikonnal ki is lett nyomva. Na de az meg (legjobb esetben is) 2 honap alatt fekete peneszes lett. Ilyenkor surolaskor fele kijott, lehetett ujra szilozni.
Ezt megelegelve zuhanytalca kiszed. Csempebol megcsinaltuk az aljat. De ugy, hogy ala (magasitasnak) Ytong lett fektetve, arra ra a csemperagacs es arra a lap. Ennel meg (gondolom a fugakon keresztul) szepen elkezdett kiszivarogni a viz, de annyira, hogy most mar az egyik oldalso csempe is joforman kidol.
A zuhanyzo tuloldalan a spajz van, ahol meg (kb a zuhany alja magassagaban) vizesedik a fal, malik a festek. Saletrom killerrel sem ertunk el sikert. Sajnos csak kesobb hallottam, hogy talan kenheto szigetelest kellett volna alkalmazni :(
Allitolag a magasitott alju (kb 50 cm) zuhanykabinokkal kevesebb a gond.
Tavaly csinaltunk egy betonplaccot (vasalt 10cm-s). A tetejere a misung azonban keson (kb 2-3 nap mulva) kerult ra. Ennek meg is lett az "eredmenye". A telen a misungreteg megrepedezett es elvalt. Milyen KULTERI anyag van, amivel biztonsaggal ra lehet - ennyi ido elteltevel - simitani (valami padloponszerure gondoltam)?
Az eps ragasztó természetesen nem jó a célra, különösen nem pótlásbetonra ragasztásnál és ajtó mellé. Külön fog mocorogni a többitől, és az ajtó miatt nagyobb terhelést is kap...
(flexibilis csemperagasztó kellett volna)
Lehet nem lesz vele gond, de az élettartama tuti töredéke lesz a normálisan ragasztottnak.
Köszi a választ. Végül is 8 napos volt a beton, leraktam a lapokat, remélem nem lesz gond.
Az EPS ragasztóra nem írta senki, hogy nem jó, így remélem az is megfelel. Épp most akarom fúgázni, ez 3-4 nappal a lerakás után már remélem nem probléma...
Minek kell ezen agyalni, hisz valamelyik fél életének végéig fenálló vagyonközösség áll fenn!
Ami létrejött a házasággal.
Sújjjjjos OFF: Biztos egy idealista barom vagyok, de sosem értettem, hogy "kötődik meg" egy házassági szerződés. Tudom, hogy ajánlják, meg könnyebb lesz a válás, és a többi, de akkor is. Ha komolyan gondolja valaki a holtomiglan-holtodiglant, akkor abban a pillanatban szerintem ez rettentő sértő, és fel sem merülhet, nem? Én is úgy álltam oda az anyakönyvvezető elé, hogy "Na, öcsi, elkezdődött a következő 40-50 év", és nem úgy, hogy "Még egy tízest kell lehúzni, oszt' szabad vagyok." Annak ellenére, hogy tudom, hogy ma Mo-on a házasságok fele válással végződik. Csak ezzel a felállással a frissen született gyerekünket is a falhoz csaphanánk, elvégre előbb-utóbb úgyis meg fog halni.
Ja, és mellesleg mi van a házasság előtt szerzett vagyonból szerzett közös vagyonnal? Magyarán ha valakinek van egy 6 millás garzonja, a másiknak egy 30 millás lakása. Mindkettőt eladják, hozzádobnak egy tízest, és vesznek egy 46 millás házat, majd váláskor azt eladják 55-ért. Plusz a családi ezüst, amit az egyik örökölt a nagymamájától, és közben felment az ára. Hat közgazdász, egy apeh ellenőr, meg a két ügyvéd azt számolja egy évig? Na jó, inkább nem válok el. :-)
Bocs, hogy ilyen későn válaszolok. A burkolás/aljzatbetonnál a beton nedvességtartalma, ami meghatározza, hogy mikor lehet ráburkolni. Melegpadlónál számít nagyon, ott 2% felett nem szabad, hidegburkolatoknál ha jól rémlik akkor 8% ez az érték. A betonból még távozó víz okozhat kellemtlenségeket. 1 hetes betonra hidegburkolatot már szoktak rakni, annak ellenére, hogy kicsit még várni kéne, azért írtam, hogy ha tudnátok még várni az lenne az ideális (nem szükségszerű), olyan 2 hetes kor amikor általában elkezdjük rakni.
Szigetelésnél erősen gondolkozok rajta, hogy nem lépésálló EPS100-at, hanem XPS-t teszek a padlóra, mert most lenne lehetőségem relatíve olcsón hozzájutni az XPS-hez (nem sokkal lenne drágább, mint a hagyományos lépésálló EPS100).
Mondjuk 10cm szigetelést és 6cm aljzatbetont feltételezve, mi a pro/kontra a két verzió között az árkülönbségen túlmenően?
1. hőszigetelés tekintetében kb ugyanaz
2. konkrét vízszigetelésre ugyan nem jó az XPS, de talán abban az esetben vékonyabb bitumenes lemez is elég (pl 3.5mm-es, a 4.5-es helyett) és nincs akkora tragédia, ha kilyukasztják pl a symalencsövek lefogatásakor a vízszigetelést, mert nem romlik a hőszigetelő hatás és ha nem illesztéshez esik a vízszigetelésen a rés, akkor lényegében nem is engedi feljutni a vizet. Ez így helytálló?
3. lépéshang szempontjából a keményebb XPS nem csillapít annyit és kopogósabb lesz az aljzat?
4. szerelőbetonban lévő egyenetlenségek miatt az a jobb, ha a puhább EPS100 „felfekszik” vagy ha a keményebb XPS „síkban tart”?
5. aljzatbeton vastagsága szempontjából XPS-re vékonyabb aljzatbeton is tehető, de EPS100-nál kellene egy nagyobb vastagság (ezt a teóriát nem tudom indokolni, csupán hallottam)?
Bonobit felszedésről, ha mást is érintene. Felverni normálisan nem lehet kézzel, max a betonnal együtt. Főleg nem 30-40 nm-t. Viszont, találtunk egy céget, akik eljöttek, felcipelték a gépet a 4. emeletre, és felcsiszolták. A gép ilyen betoncsiszoló féle volt, és teljesen jó lett. Holnap összesöpörjük még a port, és töltök fel képeket. Árban nem volt olcsó, 2k / m2. Takarítás után megy rá a tunoprén alapozó, aztán jöhet az aljzatkiegyenlítő, de a legtöbb helyen néhány mm-nél több nem kell. Egy nap alatt megcsinálták.
teljesen mindegy, mennyire íratod át a tulajdonjogot, ha a házassági vagyonközösség létrejötte után szerezted a vagyontárgyat. kivéve, ha különvagyonnak minősül:
28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Egyedül a d) pont lehet opció: ha a pénz, amin vetted, korábbról származik. Ekkor viszont nem kell "papirozni" semmit.
Kívéve házassági szerzödés közjegyzönél. Abban rögzítettek alapján az ott felsorolt és nevesített egyész vagy megosztási arányok szerint válás esetén a szerint történik a vagyon osztás, amit nem nevesítettek a megegyezés alapja bíróság elött.
A szomszéd baromi rendes, semmi ilyesmiért nem kiabál (a jelenlegi - még 1990-ben beépített tetősík ablak eleve 55x98-as, a parapetje pedig jó ha 1,3 m megvan;természetesen már az akkori rajzokon sem így szerepelt).
Azt hiszem, akkor inkább maradok az ablaknál, mert a szellőztetés is jól tud jönni néha.
Annyira nem veszik szigorúan, 170 még belefér. Természetesen ha a szomszéd rinyál és leméreti, akkor gáz van.
Az üvegtégla U értéke 2,9 körül van, ha külső és belső falsikra is raksz, akkor levihető olyan 1.4 körülire. De saját kerted felé nem kötelez az 1.8-as parapet, és a 60x60-as méret.
a telek amire építkeztünk feleségem nevén van 100%.ban (akkor így volt célszerű). Hogy a legolcsóbb elérni, hogy a már telek+ház konfiguráció X%/Y% arányban legyen kettőnk tulajdona?
Az még nincs jelölve, hogy ház áll rajta, lehet esetleg simán telek érban adávétel, vagy ajándékozás?
Vagy van olyan, hogy ő adta a telket x értékben, én építettem rá házat Y értékben, ezért ilyen arányban legyen a tulajdon?
Vagy bármi más, aminek a lehető legkevesebb az adó+illeték+ügyvéd vonzata.
Gondoltam, nálatok is megkérdezem, hátha valaki jellemzően inkább itt fordul meg:
Tetőtérben, nem fűtött (illetve csak a födémen keresztül - hulladékhővel; persze később lehet, hogy gndolunk egyet és egy kisebbradiátort beteszünk temperálásra), de tetősíkban hőszigetelt helyiség (tároló funkcióval) milyen nyílászárót javasoltok, aminek a mérete nem lehet a normál 78 cm magas, mivel nem fér be a középszelemenig, úgy hogy alul a parapet ne essen be 1,8 m alá? Az extra méretű ablakok extra áron is vannak sajnos?
Vagy nem kell ezzel az 1,8 m-rel annyira szörüzni, mehet lejebb 5-10-15 cm-rel? Ügyintéző függő: használatbavételi engedély szemlénél kiböki és jön a bünti, vagy visszabontás?
Nézegetem az ablakgyártók katalógusait, de kisebb méretben már csak tetőkíbóvókat (pl. Velux VLT 45x55 ;U ablak= 5,1 W/m2K) adnak, és azokat nem javasolják hőszigetelt/fűtött terekbe.
Illetve közben jutott eszembe:
Mi lenne, ha inkább a homlokzatot bontanánk meg és tennénk be 4-6 üvegtéglát?
Ezek mit tudnak hőszigeteltség szempontjából (U-érték)?
Illetve beleköthet a hatóság abba, hogy egy kvázi ablakot nyitok a homlokzatra? Egyébként ez a saját kertem fele nézne, nem a szomszédok irányába.
Mivel környezettudatos van, ezért szelektíven gyűjtöd a hulladékot, de nem rohangászol vele naponta a gyűjtő szigetre. A hülye is megértheti, hogy ehhez szükséged van egy megfelelő méretű tárolóra. ;-)
Multkor kerdezgettem feszerepitessel kapcsolatban, azota elkeszult az epitmeny. Viszont nem hagy nyugodni, hogy nem szabalyosan epitettem. :) A telkunk beepitesi modja szabadonallo. Oldalt van 4m a szomszed telektol, hatul kb. 7m, tehat szabalyosan csak az udvar kozepere epithettem volna... En viszont a telek egyik sarkaba tettem, kicsivel tobb, mint fel meterre a szomszedoktol. Az elso kerdesem, hogy ha ezt valaki eszreveszi, akkor mire szamithatok?
Aztan most jott ki az uj helyi epitesi szabalyzat, amiben a kovetkezoket talaltam:
(7) Az epitesi ovezetben az alabbi mellekepitmenyek a telken barhol - az epitesi helyen kivul is - elhelyezhetok:
...
b.) hulladektartaly-tarolo (legfeljebb 2,0 m-es belmagassaggal)
Ugyan par centivel meghaladja a 2m-t a belmagassag, de nem foghatom ra az epuletre, hogy hulladektartaly-tarolo? :)
Kesobb valami fedett (oldalrol teljesen nyitott) kocsibellot is szerettem volna epiteni, de nem tudom, hogyan lehetne azt megoldani. Az oldalkertbe tudnam epiteni, de gyakorlatilag teljesen a telekhatarig ki kellene vinni, hogy a kocsi beferjen, ami szinten szabalytalan lenne. Mit lehet ilyen esetben tenni? Mondjak le a fedett kocsibeallorol?
Az az igazság, hogy csak kb. 10 cm miatt kell javítani, annyival került kijjebb az ajtó. 30x30-as lapnak tehát csak harmada lenne az új betonon, a többi régin.
Annak idején a burkolók szerintem egy héttel a betonozás után simán lerakták a lapokat, no de azért azt tudom én is, hogy a mesterek sem mindig tartanak be mindent, ha időről, pénzről van szó...
A beton mocorog még valamennyit ilyenkor? Vagy a nem egyforma nedvszívás miatt a ragasztó viccelhet meg? Azt semmiképpen nem akarom, hogy idővel eltörjön a lap, mert feszül, vagy ilyesmi...
Mit akarsz rá burkolni? Melegburkolatot, PVC, Lino, Parketta semmikép se, ahhoz kell még pár hét. A hidegburkolatok nem ilyen kényesek, de ha tudnátok még várni 1-2 hetet az lenne az ideális.
A különböző színek egymással minden arányban keverhetők. Színtelen Sadolin plust ne használjunk utolsó rétegként. Kültéri felhasználás esetén a keverék legfeljebb 30% színtelen Sadolin plust tartalmazhat"
A régi réteget át kell csiszolni egy kicsit, (megmattítani).
Mindenesetre én csinálnék egy próbafestést valamelyik sarkában, ahol nemnagyon látszik.
Azt azért tegyük hozzá, hogy földszint esetén jó a lépésálló is a célra, a lényeg az aljzatbeton úsztatásán van. Azaz a kemény beton a kopogó hangokat ne tudja szerkezetileg átadni a másik kemény szerkezetnek (falnak).
Tetőtérbeépités vagy emelet esetén lényeges a lépéshanggátló szigetelőanyag alkalmazása, mert ott nagy terjedelemben kell eloszlatni a hangokat.
Én úgy tudom, hogy vastaglazúrt vissza kell csiszolni, mivel az nem szívódik be (teljesen) a fába, hanem a felületen (is jócskán) marad. Ez pedig idővel szépen fel tud repedezni, pikkelyesedni. Felváló, bizonytalan alapra pedig semmivel nem szabad festeni.
Ha meg még teljesen ép az oldószeres vastaglazúr réteg, akkor azon meg nem fog keresztül szívódni a vizes alapú vékonylazúr, pedig tudtommal annak pont az a lényege, hogy rendesen bele is szívódjon a fába (na jó nem telítésig :)).
De, aki tényleg festéssel, mázolással keresi kenyerét, majd megmondja a valódi igazságot! Én is kíváncsian várom, hiszen tanulni nem szégyen! :)
Gyakorlatban van a "szemem előtt" olyan kőporra elkövetett homlokzatfestés, amely 6-8 éve készült noname festékkel (kicsit fakult azóta ott ahol érte a nap, azon kívül hibátlan).
"Érdekessége" még, hogy diszperziós mélyalapozó helyett a felületelőkészítés-pormegkötés erősen hígított mésszel történt. :)
Arra gondoltam, hogy aljzatbetonozáshoz a peremszigetelést 2 cm vastag XPS csíkokkal csinálnám meg, ami egyben megadná a beton szintjét is, rajta vezetném a lehúzó lécet. Meg a szoba közepére is csinálnék szintén egy felfekvő felületet, beállítva a szintet, és így valahogy az óramutató járása szerint lenne elsimítva a beton.
Biztonságos lehet a 2cm vastagság, vezethető rajta normálisan a léc?
Maszkoló papírszalagot ráégette a nap a redőnylábamra (alu) mivel lehetne leszedni róla, mert a papírt még leáztatom, de a ragasztót nem tudom mivel oldjam fel róla.
A normál purhabhoz képest keményebb? Attól, hogy 2 komponensű, nem ugyanolyan a végeredménye, mint az egyrészesnek? Vagy van mondjuk annyi különbség, mint az eps és az xps között?
A purhab sajnos nem működik, az eddig is megvolt, de sajnos engedi mozogni a kád szélét, így kirepedezik a fúga.
Most azt találtam ki, hogy kiürítek egy szilós flakont, és feltöltöm eps ragasztóval (az van itthon), és azt próbálom benyomni. Ez vajon működhet? Attól félek, ha sokat nyomok be egyszerre, nem tud megkötni rendesen. Ahhoz pedig, hogy ki tudjam nyomni a vékony csövön, hígra kell kevernem, akkor pedig befolyhat az egész belülre, úgy meg semmit nem ér...
Hát hívd ki a tervezőt mert ha a födémgerendák ilyen darabosak egy sima beton réteg még alap vasalással is igen veszélyessé teszi. Én speciel biztos gerendáznák és arra raknám a járófelületet.
Akril kád pereme alatt szétrepedt a fúgázás (kb. 6 éve lett csinálva, de nem most kezdett el szétrepedni), ezért kivéstem ami maradt, hogy újracsináljam. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan anyag, amit be tudnék a perem alá nyomni (toalett kacsát nem :)), hogy fel tudjon támaszkodni az ytong felfalazásra, és így nem mozogja ki a fúgát? Valami kinyomós tubusos anyag létezik, ami megszilárdul, kikeményedik és jó ilyen helyre?
Tanácsot szeretnék kérni; tetőteret építek be, a fürdőszoba alatt betont írt elő a tervező. A födém csapos fagerenda (kb. 20X20, de van félbevágott fa is, ahogy éppen sikerült, különböző szinteltérésekkel) , ez kb. 100 éves, többlakásos társasház. Milyen betont ajánlanátok, hogy teherbíró legyen, ugyanakkor ne terheljem túl a födémet (rá menne még a járólap, kád tele vízzel stb). Nézegettem könnyűbeton adalékot, pl austrotherm, de nincs tapasztalatom.
Építtetőnek a maga részéről ha nem ért hozzá akkor kell Építési Műszaki Ellenőr aki az Ő érdekét képviseli, és ha már aláírásokról is szó van mind FMV és mind EME-nek alá kell írnia a papírt ha a helyi építési előírások ezt kérik. De a kivitelezőnek nem csak FMV-vel kell hogy legyen munkakapcsolata vagy szerződése hanem még egy két dolgot is be kéne mutatnia. Teljesség igénye nélkül:
- alkalamazottak szerzödései
- hulladék törmelék elszálítás és deponálás átvételről szoló szerzödései
- MKIK építési vállalkozói regisztrációs papírját
- tevékenység gyakorlásáról szoló papírt (vállalkozói ig. vagy nyílvántartás vagy cégpapír.)
- felelősség biztosítását
Na persze ha ez érdekli a megrendelőt. Alapvető dolgok viszont érdekeljék, mert sajna vagy nem de ő is büntethető bírsággal vagy egyéb módon ha nincs rendben valamilyen irat. Jellemző a megbízási szerződés, építési napló, EME hiánya.
Miről te beszélsz az az EME.
A naplót az EME vezeti az FMV-vel a kivitelező képviselője beleírhat ha vitás eset merül fel pld. anyagról minőségéről, mennyisége, beépítés módja, technológiai eltérés. A megbízó is beírhat ha nem ért egyet egyes döntésekkel. De ritkán mert ezért van az EME.
Az építtetőnek is legalább olyan fontos, hogy amihez kell, legyen Femü, mert az építtető is nagyot szívhat hatósági szempontból. Mert ha a vállalkozó nem gondoskosik róla, akkor bizony az építtetőnek kell biztosítani.
Francokat... addig át sem veszem a melót és nem fizetek, amig a vállalkozó nem prezentálja a FeMü aláírást.
Főleg, hogy ezt már a szerződéskötéskor, feltétetelnek deklarálom.
Nem értem, miért kéne nekem a megrendelőnek szarakodnom olyasmivel, ami abszolút nem a feladatom.
Megrendelőként két feladatom van:
- szerződéskötéskor jelezni, hogy FeMü aláírás is kell majd
- KÉRNI a FeMü aláírását IS, az átadás-átvételi eljárás során
Azt a vállalkozót, akit ez megleptésként ér, vagy netán
nem is tudja prezentálni, pedig alapban messziről el kell elkerülni...
Lehet persze, olyan alkut kötni, hogy jó akkor majd én
a megrendelő megoldom az aláírást a vállalkozó (femüje) helyett.
De, ez se nem normális, se nem ésszerű megoldás!
Ez az igény csak a szürkegazdaság szerűen működő, felkészületlen vállalkozások esetén merülhet fel...
Akik talán jól és talán olcsóbban dolgoznak, de jó eséllyel kismillió szakmai/jogszabályt sértve közben.
Az építtetőnek is legalább olyan fontos, hogy amihez kell, legyen Femü, mert az építtető is nagyot szívhat hatósági szempontból. Mert ha a vállalkozó nem gondoskosik róla, akkor bizony az építtetőnek kell biztosítani. És ez a gyakoribb, hogy a vállalkozó nem foglalkozik vele, mert nincs saját embere erre vagy nincs rá jogosultsága FeMü-ként beírni a naplóba.
Én úgy tudom, hogy nem kizárólag a Műszaki ellenőr írhat az építési naplóba, mert az esetek többségében nem is kell műszaki ellenőr. Sőt ahogy én tudom, a napló vezetése a Femü dolga.
Én a helyedben úgy csinálnám, hogy megbíznék egy Femüt, az összes engedélyköteles munka femüzésére. Ezt bizony neked kell majd fizetned, de akár tényleg lealkudhatod a kvitelezők áraiból a rájuk eső részt, ahogy írták is lejebb. Ha mindenkin tudsz alkudni ~10ezer Ft-ot, akkor nagyjából kijön a FeMü díja 50-100ezer Ft, függően, hogy hányszor kell kilátogatnia, mennyire nagy munka.
Mosógépnek és mosdónak elég a 40-es is, mert ezek általában a falban vannak vezetve. Ha 10-es falban, akkor a 63-assal gyakorlatilag szétvágod a válaszfaltéglát.
Tusolónak és kádnak én 50-est raktam, tökéletesen működik.
Elvileg szerintem a nagyobb egyrészről szörcsögést eredményezhet, másrészről meg jobban visszajön rajta a bűz, hacsak nem raksz minden külön ágba egy bűzelzárót.
> Hisz, alapvető része a vállalkozási feldatanak...általános költség a VÁLLALKOZÓNÁL!
Én is így gondoltam és gondolom is; teljesen egyetértünk. Épp úgy, ahogy nem nekem kell azzal foglalkoznom, hogy a vállakozó kisgépeinek érintésvédelme, a munkásai munkavédelmi oktatása, a kockázatelemzése, stb. megvannak-e és mennyibe kerültek, úgyanígy az FeMű sem szabad, hogy az én gondom legyen. Pláne nem úgy, hogy külön díjtételként megjelenjen.
Ettől függetlenül szeretnék képbe jönni a témát illetően teljes mértékben (azt hittem, hogy már abban vagyok, legalább is a szükséges szintig), különösen a kisértékű munkák kapcsán, amelyek ráadásul csak hozadékai az építési engedélyes átalakításnak, de önmagukban semmilyen ellenőrzést ill. felügyeletet nem igényelnének egyéb esetben.
Ha bárkinek van még hozzáfűzni valója, azt szívesen veszem!
nekem épp nem. Egy 20 éve festett boltívet (tégla) festettem újra, megmaradt. De az is igaz hogy tényleg vastagon nyomtam az euro 2000-et, szabályosan mintha vakoltam volna :P
Nézegettem a topikokat, de nem tudom pontosan, hogy hova írjam a problémámat, így maradt ez.
A bejárati ajtónk tokja és a fal közötti szigetelő habot eszi valami. Azt hiszem cserebogár, mert már tavaly és tavaly előtt is volt ilyen probléma. Azt, hogy hol tudnak oda bejutni, jó kérdés, de gyanítom. A fal és az ajtó tokon lévő takaróléc között van kb 1-2mm-es rés, ott kizárt, hogy be tud menni. Viszont a terasz, ami az ajtónál van külön lett építve a házhoz, és máshogy is mozog. Emiatt kicsit megdölt előre, és van egy-két rész, ahol van 1-2cm-es hézag a ház falától. Gondolom itt mászhat be. De, hogy mi ízlik neki azon a habon, nem tudom....
Hogyan lehetne onnan kiírtani? Fecskendeztem be hipós vizet tegnap, de még ma is rág. Most már ott tartok, hogy holnap leszedem a takarólécet, és ahogy tudom kikaparom a tömítést, mert már szétrágta részben, én meg szétvizeztem, és újrafújom. Illetve a terasz és a ház fala közötti hézagot is betömöm. Hogyan lehetne a későbbiekben ilyen ellen védekezni?
Lakást szeretnék festeni, fehérre. Most szines. Milyen festék, vagy mész az ami nem fog leperegni bármivel is festették elötte? (sajnos nem tudom milyennel festették)
Ha lehet takarjon is azért, 8 éve volt festve lehet szívja is majd.
Egy engedélyköteles családiház átalakításnál, nem generál kivitelezőt alkalmazva minden egyes munkát végző emberkével/vállalkozóval kell szerződést kötni és abban Felelős Műszaki vezetőt megadni?
A konkrét eset (mindegyik lenti tevékenységet más-más vállalkozó végzi):
- komplett tetőszerk megerősítés, új héjalás (engedélyköteles rész) --> egyértelműen FeMü alá vonandó
- homlokzati hőszigetelés (nem engedélyköteles rész, de az engedélyezési dokumentációban szépen leírva, hogy ez is meg fog történni) --> FeMü kell? Úgy sejtem, igen.
- meglévő tetőtér átalakítás (1 szoba + tárolóból --> 2 szoba lesz; meglévő WC és fürdő könnyűszerkezetes fallal egymástól elválasztásra kerül) => ez önmagában úgy gondolom engedélyköteles a pluszban megjelenő lakóhelység miatt), de
a kapcsolódó fűtés és vízszerelés munkadíja < 100E Ft (nincs külön említve, tevezve az engedélyezési dokumentációban; de a plusz szoba kialakítása hozza magával)
a kapcsolódó villanyszerelési munka díja < 50E Ft ((nincs külön említve, tevezve az engedélyezési dokumentációban; de a plusz szoba kialakítása hozza magával))
Ezeket is be kell vonni a FeMű alá?
- homlokzatról betonlemez erkély levágása (mivel homlokzati megjelenést érinti, elvileg engedély köteles ?; az engedélyezési tervben megemlítésre került mint elvégzendő átalakítás). FeMű?
- tetőtér hőszigetelése - eng. dokban külön kitérve rá, hogy a szerkezet megerősítésének (szarufa keresztmetszet növelés) ez az egyik oka. --> FeMű
Fentiek azért lényegesek, mert a kis munkákat végzők számára a FeMü bevonása adott esetben megdobhatja a költségeit, amit ő (vállalkozó) aztán természetesen úgy is rám fog terhelni a díjaiban.
Illetve, hogy akkor a FeMű díját, hogyan kell/érdemes/szabad szétosztani a vállalkozók között.
Volt olyan a potenciális kivitelezőim között, aki azt mondta, hogy max 200E Ft vállalási értékű munkánál nem kell FeMű. Illetve az olyan munkáknál sem, amik alapból nem engedélykötelesek: fűtésátalakítás (gáz rendszer és kémények nem érintettek), villanyszerelés (nincs teljesítmény-, ill. hálózatbővítés), vízszerelés, stb.
Nekem viszont van egy építési engedélyem, ami egy komplex átalakításra felújításra vonatkozik. Akkor most mi a helyzet?
Remélem érthető, hogy mit is szeretnék megtudni! :)
A helységben ez az előírás. Most már kezdem úgy érezni, hogy nem is kötelező a vörös homokkő, csak használható. Az a.) , a b.) és a c.) pont vagylagos?
Egyedi építészeti előírások Káptalanfüred helyi értékvédelmi területre vonatkozóan
51.§(1)1 Káptalanfüred helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:
Hát biztos nem olcsó a vágás ha belegondol az ember milyen drága gép kell hozzá ami kopik is rendesen a használat alatt. Egyébként ha téglalap alakú terméskövet szeretnél venni helyette akkor készülj fel, hogy az sem olcsó hisz azt is ugyan úgy felvágták korábban. Mi is nézegettük, hogy veszünk vágott mészkövet és nem szabálytalan alakú lesz, de 8500ft/m2 árnál nem találtunk olcsóbban olyat ami még ki is nézett valahogy.
Megmondom őszintén, nagyon elgondolkodtam, hogy eladjuk a követ, és veszünk helyette, talán rosszabb minőségű, de olcsóbb vöröskövet. A vágás nagyon drága. Viszont mindenki azt mondta, hogy nagyon jó minőségű a kő, amit kiástak. Állandóan ott ólálkodtak az építkezésen a vevők.
Ha egy nullával több lenne biztos nem lenne egy darabig leburkolva a kerítés. Nekünk a kő 2900/m2 áron jött, a ragacs 20 zsák 34.000ft volt, alapozó 5.000ft, fugázáshoz: 300kg kvarchomok 6000ft, cement 3000ft. Kőimpregnáló 25.000ft. Így összesen: 432.000ft lesz a vége. Ha színezni szeretnénk a fugát akkor kell majd venni porfestéket, de ezt még nem döntöttük el, majd ha fenn lesz és látjuk miként mutat.
A lakás belsőben is lesznek/vannak rozsdamentes/inox dolgok (korlát, kilincsek, elszívó, hűtő, stb.). A konyhába is kéne a mosogató fölé, egy helyben kapcsolható. De ilyen jellegűt alumínium szürkében találtam eddig, ami nem illene oda.
Ez csak a munkadíj. Nincs benne semmilyen anyag. Nekünk is 50m2 a kerítés amit burkoltatni kell. Gondolkodtam egy darabig, hogy felrakom saját magam a követ de mivel még soha nem csináltam ilyet inkább szakemberre bízom akinek már elég sok munkáját láttam és tudom mit várhatok tőle.
A kővel való burkolás árával kapcsolatban vannak viszonylag naprakész infóim. Nekünk lábazatot és keítést fognak burkolni. A kerítést 4000ft/m2 áron vállalta a srác mert van 9 pillérünk is a kerítésben ami picit melósabb farigcsálás szempontjából. A lábazatot 3600ft-ért rakja majd. Igaz nálunk szabálytalan mészkővel lesz burkolva amit nem vágnak hanem törnek ami szerintem legalább is haladósabb mint vagdosni a követ szépen, hogy a sarkok rendesen passzoljanak. Meg ugye sok függ attól mennyire egyenes a felület. Szóval szerintem olyan 3500-4000ft körül lehet reálisan kihozni.
Mint írtam, szerepe se lett volna igazán. Egy hete feltettem ide a nappaliról egy képet. Azon látszott, hogy milyen nagy ablakok vannak. Tehát, fény dögivel éri a szobát.A tetőablak így tényleg felesleges.
Bár így is van kettő. Egy a galéria felett. Ha rásüt a délutáni nap, akkor a galéria üvegkorlátja a ráeső fényt megtöri, és a nappali falán megjelenik egy szivárvány. A másik a lépcsőház felett.
Pénteken lent voltam az építkezésen. Kint tombolt a nyár, bent hűvös volt. Az ablakokon csak reggel és napnyugtakor süt be a nap. A házon az eresz több kb másfél méterre kilóg, visszafogja a tűző napot. Illetve szép magas tölgyfáink vannak, amelyek árnyékot vetnek. Télen, ha a nap nem "jár" olyan magasan, illetve a nagy fáinkon nem lesz levél, remélem azért be-be fog sütni.
Eddig nem is tudtam, hogy először felteszik az alapszínt, és utána a díszítést. A ház már szép fehér. Lesz 2 kis helyen, ahová kitaláltam szürke díszítést. A tervező eljött pénteken, és az elképzelésem szerint felskiccelt néhány lehetőséget, majd hétfőn kijelöli a kőműveseknek, illetve leviszi a rajzot, és kész lesz végre.
Igaz a lábazat, és a nappali felöli fal vöröskő borítása még várat magára, lehet, hogy az csak jövőre lesz meg. Egyébként nem is tudom, hogy mennyiért raknak követ fel. Csak sejtem.... A kő már a "kővágónál" van. Téglalap alakúra lesz vágva, nagyon kicsi fugával szeretném, ha feltennék. Esetleg tudtok árakat? A ház ezen részén is fent van a szigetelés, és persze már be is van vakolva.
Akkor az is elképzelhető, hogy egy kevésbé rugalmas ügyintéző meg ránk tesz valamilyen büntetést? Nincs erre vonatkozan valamilyen szabályozás, amire adott esetben lehet hivatkozni és nincs kiszolgáltatva az ember a helyi (nálunk ez Veszprém város és környéke építésügyi hatósága) szokások, illetve az ügyintéző nem ismeretének?
Máshogy feltéve a kérdést: legrosszabb esetben mekkora lehet a büntetés, ha mégis olyan ügyintézőt fogunk ki? Pl. nem megvalósított épületrész (tetősík ablak) anyag + munkadíjának valahány százaléka, vagy fix tételek; nem tudom, csak találgatok. Esetleg ez teljesen helyi téma és inkább a hivatalban kellene érdeklődni?
Elnézést, hogy ennyit lovagolok a témán - laikus építtetőként - de nagyon szeretnék megúszni egy nagyob büntetést (ill természetesen a tervmódosítás 25E Ft-os illetékét meg az új eljárás miatti csúszást is)!
A legjobban lerakott burkolat látványát is lerontja :)
Van egyébként kettő másik tetősikablakunk is, ami simán elérhető a galériáról. Ott sincs számottevő koszosság.
De ahol arra hivatkoznak, hogy nem lehet elérni a takaritáshoz (pl lépcsőforduló), azt meg nem is tudja közelről megsasolni, tehát ismét nem értem a problémát :)
Addig jó, amig nem nekünk kell ablakot pucolni. :)
Egyébként nekünk se kellett sokszor ablakot mosni eddig, bár a földig érőket meg a teraszajtót igen, mert ott a kutyák/macskák sasolnak állandóan befelé, és "orrozzák" az üveget.
Sosem volt tetősíkablakom, de a 90 fokos tetőbe berakottról (gy.k.: fal) is tisztán látom, hogy öntisztuló, a nejemnek mégsem lehet ezt megmagyarzni. :-)
Mindig hallom az épittetőktől, hogy a tetősikablak nem jó, mert nehéz lemosni.
A 30 foknál meredekebb tetőbe berakott tetősikablak öntisztuló, csak a nagyon tisztaságmániásoknak nem felel meg.
Nekem 2 éve lassan bentvannak, ebből 1 évig épitkeztünk, tehát masszivan kapták a port. Mivel 4 méter magasan van az aljuk, igy esélytelen őket nyitni és tisztitani. De nem is kell.
A belváros kellős közepére is terveztem be 6 méter hosszú tetőablakot, amiből csak az alsó 1 méter volt nyitható, azaz kvázi takarithatatlan. Ez egy luxusingatlan, és a tizenpár lakás egyik tulajdonosa se panaszkodott, hogy koszosak az ablakok. Pedig ott azért a 6x1 méter üvegfelületen látszódik minden.
Mindenképpen kelleni fog épitész terv hozzá, mert az egész folyamattól függően ez lehet épitési engedély köteles, vagy csak simán bejelentés köteles.
A bontott anyagok (ha megfelelő állapotúak) természetesen felhasználhatók.
A bentlakás kérdése csak logisztikai kérdés, simán megoldható.
Helyi épitési hatóságtól meg kell tudni, hogy milyen övezeti besorolás alá tartozik az ingatlan, azaz milyen szabályok vonatkoznak rá.
Ennek keretében megmondják:
- beépitési százalékot, zöldfeleületi előirásokat
- épitménymagasság korlátot
- kiderül, hogy oldalhatáros, vagy szabadonálló-e az épület
- vannak-e speciális megkötések
De egyébként ha van egy épitészed, akkor ezeket ő meg tudja kérdezni a helyrajziszám alapján, és neki többet mondanak az adatok. Utána le tudtok ülni, és egyeztetni az elképzeléseket.
Nekem is volt olyan tetőablak betervezve, ami nem készült el. Olyan helyen volt, ahol soha sem tudtuk volna lemosni, és szerepe se lett volna igazán. A tervező azt mondta, hogy nyugodtan el lehet hagyni.
Egy tanácsot kérnénk pergola ügyben: a pergolát -fesztávja 2,6m hosszában és 80cm széles- térőre akarom rögzíteni oszloptartóval. A kérdés csinálhatom ezt lefúrható oszloptartóval, lefúrnám a térkővelre, vagy szedjek ki 2-3db térkövet és betonozható oszloptartót tegyek a betonba?
Mennyire tud kimozdulni a kb. 5 éve lerakott térkő, ha a fúj a szél?
A térkő alatt szabályosan 30-40cm zúzott kö van, de ugye a térkő csak kb 10cm magas.
Nem lesz belőle semmiféle büntetés (hacsak nem műemléki az épület).
Amikor adod be a használatbavételihez a papirokat, csatolj hozzá egy megvalósulási tervet, amin ezek a változások át vannak vezetve.
Mivel sem tartószerkezeti, sem pedig külméreti változást nem okoznak, csak kisebb módositásnak minősül, amik miatt felesleges komplett épengmódot kérni.
(rugalmasabb ügyintéző az irodai példányon egyszerűen áthúzza a nem beépitésre kerülő ablakot, az elhelyezkedés (és az előtetős változtatás) számára nem lényeges)
Érdeklődni szeretnék, hátha valakienk van érdemi tapasztalat annak vonatkozásában, hogy mekkora büntetési tételre számíthato, ha eltérek az engedélyezett építési tervtől (és természetesen nem a normál utat járom: móddosítási kérelem)?
A tényállás a következő:
- beépített tetőtér átalakítása: + 1 szoba jön létre ill. + tetősík ablakok lettek betervezve.
- az egyik szobára 2 db, egymás mellé helyezett 78x140-es ablak tervezett.
Ezt szeretném megmódosítani:
a) 2 db helyett csak 1 db. Bőven elég lenne, bár lehet, hogy vannak szabályok a bevilágítás mértékére; a szoba alapterülete 15,85 m2 (17,93 m2 az 1,9 alattival) és van már rajta egy homlokzaton lévő 75x210-es erkélyajtó.
és
78x118-ra vinném le a méretet, mivel a középszelemen és térdfal közé csak ekkorát lehet "egészségesen2 beépíteni
vagy
b) itt is 78x118 lenne a méret, de ha már kettő, akkor ne egymás mellett legyenek - széthúznám őket.
Szóval fenti esetek bármelyikében mire lehet számítani a hatóságtól a használatba vételi során?
Másik hasonló: terasz fölé előtető tervezve, 2/5 hosszban cserépfedés, 3/5 hosszban plikarbonát. Kötekedés ill. bünti lesz belőle, ha én 1/2-1/2 arányra módosítom a megvalósítottat?
Lehet , hogy át kell gondolni , de hol itt az ellentmondás .
Talán túl egyszerű a megfogalmazás vagy a rávezetés .
Az a lényeg , hogy megértse .
Kengyelektől mit vársz ha a felső vasalás 2 db betonvasból áll és az alsó 5- ből kettő kilátszik . HMMMM ??
Csak vess egy pillantást a fesztávra és a gerenda méretére .
Te azt mernéd mondani , hogy ez így tökéletes ? Persze nyugodtan terhelhető ? vagy mit tanácsolnál egy laikusnak amikor még friss és könnyen bontható a betonszerk. ?
Ma délelőtt több helyen levertük a széléről a berepedt részt:
Azt nem mondom, hogy 100% megnyugtató a helyzet, de nem olyan tragikus, főként sarokletörésről van csak szó, vas sehol nem látszik ki, keresztirányú repedés (még) nem látható.
A FEMÜ is megnézte ma délelőtt, szerinte ez csupán esztétikai hiba, teljes kizsaluzás után még megnézi, de nem látja nyomát szerkezeti problémának.
Ti mit láttok a képek alapján?
(Egyébként a garázsról van szó, tehát nem lakótér és ezen áthidaló felett még 1 sor 30 PTH NF tégla lesz, utána a koszorú és a fafödém, túl nagy terhelés nem fogja érni, a FEMÜ szerint is a legnagyobb terhelés ennek az áthidalónak az önsúlya, ami 18 mázsa..)
Magam részéről a vizesbázisu bitumen kencéktől tartózkodom.
Tavaly használtuk egy építkezésen . Bádoglemez és beton csatlakozási pontját akartuk tömíteni. Munka elkészült du. 2-re . Másmap reggel jött egy zuhé és az egészet visszaoldotta . csodás látvány volt amikor folyik a homlokzaton az anyag. Azt hittem leugrok a tetőről .
Kihívtam a mapei emberét és Ő sem tudott semmi okot megállapítani. Akart adni egy új badellával , de megköszöntem .
vettem bonobitot , a régi bevált cuccot , és azzal kentem le a toldást . Működik !!
Képzeld el azt , hogy ekkora fesztávnál felfekteted a betonvas két végét . A közepe lehajlik , ugye . Ahhoz , hogy ne hajolhasson le , körülöntjük betonnal . Ha kevés a beton takarás , azért mert megrepedt , letört , , akkor szerinted terhelés hatásárasa mi fogja ott tartani a betonvasat ? Hogyan tudja átadni az erőket . Sajnos sehogy .
Közre játszik a terhek felvételekor a betongerenda önsúja is. Plusz a többi teher .
Szerintem bontás, addig amíg nem köt meg teljesen .
Ha esetleg úgy döntesz , hogy mégsem bontassz akkor kell egy statikus , de izibe , aki közelről megtudja nézni és megszaktanácsolja.
Ha csak felületi repedés, akkor nem fog jelentkezni a "túloldalon". Keress a szerkezeten keresztbe futó repedéseket, ezeket zsirkrétával jelöld be. Ha túlfut a jelölésen a repedés pár nap alatt, akkor értelemszerűen nem csak felületi lesz, hanem szerkezeti.
Azt kellene tudni, hogy a vasalást hová raktátok. Tehát ha a letörés mondjuk 3-4 centi felfelé, és 2-3 centi vizszintesen, de ennek ellenére marad a vasaláson minimum 2 centi betontakarás, akkor igazából ez csak esztétikai hiba lesz.
Persze ha továbbtörik/reped, akkor gáz van.
Ha alul is végig van repedve keresztben, akkor tuti hogy eltörik az egész idővel.
Ezekben az esetekben kell egy statikus aki ránéz, és hátha tud valami jobb megoldást, mint a visszabontás. (bár egyébként olcsóbb tuti nem lesz, mint a sajáterős visszabontás és újrabetonozás)
(Ha újra kell csinálni, hozassatok inkább C20-as földnedves betont, amit viz hozzáadásával ott a helyszinen újrakevertek. Földnedvesben kihoznak egy m3-t is. A vibrálást helyett meg megteszi a csömöszölés is, csak nem szabad túl folyós betont csinálni. A kiszáradástól meg nem kell parázni, be kell locsolni a zsaluzatot rendesen, elég az. És 1 hetet várni a zsalu basztatásával ilyen tartószerkezetnél.)
A zsaluzat egyáltalán nem volt beolajozva, hallottam már erről a módszerről, de sem az alapnál, sem a szerelőbetonnál nem alkalmaztuk, mégsem volt letörés és repedés sehol, bár az ötlet nem rossz, legközelebb étolajozni fogjuk a zsalut az tuti.
A túlzott vibrálás is előfordulhat, bár nem tudom mennyi a túlzás és mennyi az éppen elég, a vibrálás közben a zsaluzat résein szivárgott kifelé a cementlé, biztos, hogy szétosztályozta a betont rendesen.
Szennyezett sóder: még ez is lehet, kb 2-3 hete van az udvaron az a sóder, ami az alapban lévő sóderfeltöltésből maradt ki. Időközben kapott az udvarról port-esőt-mindent, de azért ránézésre normális sóder kinézete volt, tehát nem vészes ilyen szempontból szerintem.
Az alátámasztás még most is megvan, talán a képeken is láthatóan azok a csavarható talpas vas rudak, amiből 10 db van alatta (50 cm-ként). A zsaluzat oldala lett leszedve, ezért plusz terhelés szerintem sehová nem esett (ha jól értem, amit írsz).
Összefoglalva a 4 indok közül 3 kisebb-nagyobb valószínűséggel szóba jöhet, én még a kiszáradásra gondoltam volna, mert hiába locsoltuk állandóan, lehet az az alsó rész nem kapott megfelelő mennyiségű vizet, akár még akkor sem, mikor még zsaluzat borította és ma sem a rajta lévő nedves szőnyegtől.
Holnap kibontjuk egy részen alul, hogy megnézzük, tegyük fel, hogy:
1. Csak a széle van berepedve, és a repedés leverése után nem látszik ki a vas, szemmel látható repedés nincs tovább: ekkor így hagyjuk, ahogy van, max a sarkokat valamivel kijavítjuk, vagy majd a vakoláskor?
2. A repedés rázósabb és a vasig is eljut: full visszabontás az egyedüli lehetőség?
Korai kizsaluzás: kedden lett kiöntve az áthidaló, ma (pénteken) lett leszedve az oldalsó zsaluzat, de éppen amiatt, hogy lehessen locsolni, ne száradjon ki, ugyanis az is repedésekhez vezethet(elvileg).
Bizzatok benne, hogy ez csak a sarka, és a letört betonrész alól nem látszik ki a vasalás... (és maradt megfelelő betontakarás)
Több dolog miatt lehet:
- nem volt beolajozva a zsaluzat, és a szőrös deszkához hozzátapadt a beton, emiatt törik le a sarka hosszában
- a túlzott vibrálás során alulra kerültek a nagyobb kavicsok, ott összeosztályozódtak és mivel nincs közöttük megfelelő mennyiségű cement, egyszerűen leválik
- szennyezett volt a sóder, emiatt van a letörés
- nem volt megfelelő az alátámasztás, és most hogy a zsaluzat megkapta a teljes önsúlyt, szépen megereszkedett, ezáltal a húzott öv megnyúlt
Nem tudom mikor akarjátok leszedni az alsó zsaluzatot, de egy helyen én megbontanám most. Egyszerűen vágj ki egy 10 cm széles részt a deszkából, hogy alulról is lehessen látni merre megy tovább a repedés.
A napokban készült egy 5m-es vasbeton áthidaló a garázsra. Ma reggel lett lebontva a két oldaláról a zsaluzat és akkor még semmi gond nem volt, de most estére egy szép kis repedés keletkezett az alsó részén, szinte végig.
Néhány fotó a problémáról:
Nem tudom mekkor gond ez és vajon hogyan orvosolható?
A részletek egyébként: 5m a nyílásméret, 5,6m az áthidaló hossza, szélessége 30cm, magassága 45cm, összesen 7 szál 12-es vas van benne (5 alul-2 felül) és 20cm-ként van kengyelezve 8-as vasból. A beton pedig eléggé erős kézi keverés, a 0,8m3 betonba kb 4,5 mázsa jó minőségű cement ment, valamint tűvibrátorral tömörítve is lett. Pedig locsolva is van 2-3 óránként és le is van takarva régi szőnyegekkel, amik el vannak áztatva rajta, úgyhogy nem tudom minek köszönhető a repedés. Bár az alsó részét nem érte olyan mértékben a lelógó eláztatott szőnyeg, de nem gondolnám, hogy ennyitől megégett volna.
Jelenlegi szabályozás szerint igen, de elégvele tervezői és tervezői művezetésre szerzödni akár 1 Ft-ra indoklssal hogy a gyereke vagy. Persze csak akkor müködik ez a 1 Ft ha neki nincs ev-je vagy cége.
ha van barkacsszakkor vagy bevalt lakatos, akkor meg mindig a valami jolkitalalt vasracs tunik nyeronek. de kell hozza egy kis szeperzek, hogy pofasra megtervezd.
Teraszhoz kapcsolódó kérdésem van, ötletekre van szükségem.
A teraszra kell korlát, de ugyanakkor minél jobban szeretnék kilátni a kertbe is (a gyerekekre). Egy hagyományos "lécek acélvázon" megoldás túl sokat takar. Mit lehetne szerelni, ami eléggé átlátszó, esztétikus, és nem is észbontóan drága?
Sziasztok! Tudja valaki, hogy van most a "családi építkezés" témakör szabályozva? Konkrétan: ha a faterom a tervezőm és a műszaki ellenőröm is, akkor szerződést kellene kössek vele a tervezésre és az ellőri feladatokra is?
Német házak is vannak. Elzasz székhelye Strasbourg.
Én eddig inkább Nancy, Metz, Párizs, Plombières les Bains városokban voltam, volt ahol többször is. Ezek francia városok. Ami ezekben nagyon jellemző még a sok kovácsoltvas erkély, korlát. De Nanacyban szinte minden régi ház ablakán van egy 30 centis magasságig - hogy a virág ne essen le- egy kis tartószerű valami. Plombieresben nem láttam 50-60 évesnél fiatalabb házat.
Még ásunk egy pár lyukat az udvaron, és a kő meglesz hozzá. Már csak faragómester kéne.
Az utóbbi pár évben évente legalább háromszor megyek Franciaországba. Strasbourgban most voltam harmadszor. Azt vettem észre, hogy a franciáknál nem az a cél, hogy mindent lebontsanak, inkább a megőrizzenek mindent.
Szeretnék egy kis szívességet kérni.Egy kutatást kell csinálnom és ehhez készítettem egy kérdőívet.Ez természetesen teljesen anoním plusz összesen 1 percet vesz igénybe. Nagyon sokat segítenétek ha kitöltenétek. Mindenki véleménye fontos!!! :)Csak erre a linkre kell kattintani:
olvasgatok... teljesen igazad van, teljes életmódváltás - akkor viszont még nem vágunk bele a dologba - csak akkor amikor már beindul az építkezés, mert félő, hogy amíg beköltöznénk behalna a rendszer aztán szenvedhetnénk az újraindításával.
Egyébként mi eleve hajlunk ezekre az öko-cuccokra, teljesen tudatosan vásároljuk most is a tisztálkodószereket, ecettel öblítünk, nem öntünk olajat lefolyóba, stb. stb. Max. majd mosásnál átállunk a mosódióra (nekem mondjuk nem jött be, mert nem tisztított elég jól, de mostanában mosószódát is használok, lehet, hogy azzal kombinálva már működne). Mondjuk a nedves WC-papírról lemondani igen komoly dolog... az tényleg gáz. Hát ez van. Ha megpróbálunk odafigyelni a környezetünkre, akkor áldozatot kell hozni.
Már két éve rágódunk a témán és annyira nem tűnik neccesnek, talán hetente egyszer kell egy kis baciadagot adni neki, ami lebontja a zsírt (mi egyébként ezzel tisztítjuk a sima csatornát is mostanában... néha éjjel leküldünk egy adagot és hagy dolgozzanak...), néha el kell vitetni az iszapot (az önkormányzat kiadta, hogy úgy vigyázzunk a számlákra mint a szemünk fényére), de nem vészes. Mi mondjuk külön föld alatti tárolót építünk majd ki a tisztított víznek (a régi emésztő helyén), abból tudunk majd locsolni. Nem hiszem, hogy néhány hét kimaradás ártana neki - max. újra kell telepíteni a bacikat ha jól sejtem.
Remélem 7-800e-ből megvan.
Megjegyzem a csatorna kiépítése sem lenne sokkal olcsóbb (fél milla szerintem az is simán lenne), úgyhogy elég hamar meg fog térülni ez a beruházás ha jól sejtem.
Egyébként a helyi rendeletben valami olyasmi áll, hogy a csatorna utcába történő bevezetését követő egy éven belül mindenkinek kötelező rácsatlakoznia - kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy egy környezetbarát, a környezetet nem terhelő zárt rendszerű szennyvíztisztítót használ és az iszapot egy arra felhatalmazott céggel viteti el (plusz a talajvíz 2,5 méternél alacsonyabban van és ez a rendszer rendelkezik a megfelelő engedélyekkel stb.)
Ennek a házi szennyvíztisztítónak érdeklődjetek alaposan utána, illetve gondoljátok végig párszor. Nekem kicsit furcsa, hogy olyan területen is lehet ahol ki van építve a csatorna, de semmi sem lehetetlen. Egy szennyvíztisztító kisberendezéssel foglakozni is kell, ha nem is sokat, de nincs el magában évekig. Gyakorlati tapasztalatom nincs vele, anno a főiskolán érdekeltek ezek a házi tisztítási módok, mondjuk inkább a gyökérzónás megoldások :) Ügye kell majd némi életmód váltás is, kevesebb és/vagy másmilyen vegyszereket kell használni. Mennyi iddőnként kell a fölösiszapot elvinni, illetve az olajfogó milyen gyorsan telik meg, annak elvitele mibe van (az eleveniszap nem szereti az zsírt/olajat se). Mi van, ha több hétig nincs otthon senki (nem termelődik szennyvíz) szóval hasonlóakat. Illetva ha vannak válszok azokat oszd meg velünk kérlek.
(viszont kifejezetten érdekes volt a kerület vízrajzi (vagy hogy hívják) térképe - mostanáig az eszembe se jutott volna, hogy pl. házvásárlás előtt ezt is megnézzem. Mi mondjuk tudtuk, hogy kb. 20-25 méternyire lehet a talajvíz, úgyhogy nem kellett aggódnunk, de meglepően sok volt a nagyon talajvizes terület)
az önkormányzatnál teljes a sötétség - akárkivel beszéltünk döbbenten nézett, hogy mi meg mit tervezünk. Még azt se tudják, hogy megy majd az engedélyezés - még azt is nekünk kell majd kitalálnunk (állat). Tiszta szerencse, hogy 2009 óta engedélyezik az ilyen szennyvíztisztítókat és már nem kötelező csatornáztatni.
Az ipartestület jó ötlet, megkeresem őket (csak van már ilyen itt is).
szívás, az önkormányzatnál lényegében visszadobták ezt a tervet. Indoklás: a kerítéstől 3 méteren belül nem adnak semmire építési engedélyt. Ami már ott van (ld. kisház) az maradhat, de nem húzhatunk mellé falat. Kérdeztem az előadót, hogy akkor ha 3 méternyire húzzuk a falat az játszik-e, erre döbbenten kérdezte, hogy mi folyosót akarunk a ház és a kisház közé?
Na ez elgondolkoztatott. Mi van akkor ha igen? A kérdés csak az, hogy akkor mi lesz a fal és a szomszéd kerítése közti résszel. Az előadó azt mondta, hogy csak akkor számolja bele az épület magasságába a 3 fallal körülvett részt, ha tető is van rajta. Na de mi van akkor ha nincs fölötte tető? Akkor nem kell beleszámolni a beépített területbe? A 3 fallal körülvett tetős folyosót viszont igen ?
Nagyon beteg ötlet?
Az előadó a végén már röhögött amikor faggattuk, hogy mivel és hogyan csökkenthetnénk a magasságot, csak annyit mondott, hogy az előkerttel ne nagyon variáljunk mert a végén nem kapjuk meg a kocsibehajtóra az engedélyt. Úgyhogy nem variálunk. (Max a bejárathoz építünk egy kis szélfogót - de még az sem biztos).
Azt is megtudtuk, hogy ha több ütemben építkezünk akkor lesz 7 évünk arra, hogy a 2. ütemet is elkezdjük - és még vagy 5 évünk a befejezésére. Az azért nem rossz.
Ami viszont jó hír, hogy úgy tűnik, menni fog a zártrendszerű szennyvízkezelő rendszer. Az előadó kapásból visszadobta az ötletet, hogy ő aztán nem engedélyezi, de elküldött egy másik osztályra ahol viszont azt mondták, hogy persze, gond nélkül, utánanéztek és simán telepíthetnénk, nem köteleznek arra, hogy leszerződjünk a csatornázási művekkel - mindössze amióta világ a világ ilyet még nem kért tőlük senki (ld. olyan helyen szennyvíztisztító ahol csatorna is van). Visszamentünk az előadóhoz aki csodálkozott egy sort és megegyeztünk, hogy elindítjuk a dolgokat - aztán megoldjuk az engedélyezést amiről egyébként halvány gőze sincs, hogy kinek kell és hogyan.
Úgyhogy belevágunk.
Most olyan cégeket keresünk akik ilyen rendszerekkel foglalkoznak és lezavarják a telepítést - esetleg abban is segítenek, hogy valamilyen pályázati pénzhez jussunk (ld. sima pöcegödör helyett ez az izé).
(javaslatok, cégajánlók welcome:)
Akkor legalább ezzel nem kell majd foglalkozni később.
Ami viszont kemény menet lesz az a ház fölött átmenő, a szomszéd érdekeltségébe tartozó villanydrót. Az előadó annyit mondott, hogy Elmű (és kössük fel a gatyánkat). Felkötjük.
ja, a képeken fel van töltve a ház környéke, de még nem tudjuk, hogy azt engedélyezik-e... (a pincén nem lesz ablak) - úgyhogy feltöltés nélkül kell elképzelni a házat (bár a feltöltés több szempontból is praktikus lenne - eltűnne a föld, plusz nem lenne 80 centi magasan a terasz)
képek (még tele hibával - nem így néz majd ki a bejárat stb. stb.)
A kisház teteje végül a terveken nem lesz lapos. Úgy ússzuk mega legolcsóbban ha hozzá se nyúlunk, meghagyjuk az eredeti tetőt, aztán majd szépen lassan hétvégenként kipofozzuk, ha már kihevertük az építkezést (talán 1-2 év múlva:).
(itt átlátszó fallal, hogy sejteni lehessen, hol megy fel a lépcső)
Pár éve terveztem egy családi ház bővitést, kültéri kazánházzal. Itt előirták, hogy legyen egy meghatározott méretű falszakasz, ami vagy üvegtégla, vagy válaszfaltégla legyen, a robbanófelület miatt. Emellett előirták természetesen a levegőutánpótlást is.
Itt amiatt volt az egész hülyeség, mert ráirtuk a tervre, hogy kazánház, és a műszaki leirásban is szerepelt a vegyestüzelésű kazán.
Ezért irtam, hogy nem nagyon értek hozzá mit irnak elő mostanság.
(viszont nem jövök elő a 15-20-40 éves hülye példákkal állandóan, amikor az 5-10 évvel ezelőtti példák is régen elavultak a jogszabályi változások miatt. Mesélhetnék én is rengeteget, de a kérdezőt nem az érdekli, hogy mi történt a rendszerváltáskor, hanem a kérdésére keresi a választ)
Korábban amikor még nem volt ennyire általános a gázkazán, tehát újdonság volt - olyan 35 -40 éve, akkor írták elő a gázos berendezéseknél az un. hasadó nyiló felületet, néha a gázérzékelőt (szimat ) és ahogy történt a fejlődés az égésbiztosítást, az indítási átszellőztetést.
A normál kazánokra (legyen vegyes , vagy szilárd ) ilyent nem írtak elő.
Ott csak a levegő utánpótlást kellett biztosítani. De ezt a gázkazánoknál is kell. Erre a legegyszerűbb ajtó kivágásokon kivűl az un. fix zsaluk szolgáltak. Olyan zsalú , amit nem lehet elzárni.
"vegyes kazánhoz kell robbanófelület, meg egyéb."
mi az az egyéb ??
Viszont maga a régikazán ( vegyes szenes stb. ) tényleg egy veszélyes szerkezet (főleg a nagynyomásúak ) az tudott robbanni és ezért régen voltak az un. kazánbiztosok, aki a szigorú előírásokat ellenőrízték, de ezek inkánn a berendezésre szorítkoztak, nem annyira a kazánt befoglaló épületre.
persze kémény minden k zánhoz kell.
Egy normál háztartási vegyes kazánhoz semmi különleges elhelyezési feltétel nem kell. Ne legyen tűzveszély, elmenjen a füst és bejöjjön a levegő és természetesen pakolják tüzelővel a kazánt !!
Az a robbanás amit a fentebb említettem az un. gőzrobbanás.
manapság is néha előfordul olyankor amikor egy rendszerben van a gázkazán és avegyyes és egy átállásnál a vegyest úgy indítják, hogy a vízoldalon minden zárva és egyszer csak felrobban. A kazán !!
Egy 12nm-es, kisméretű téglákból álló hajszálvékony falú, alap nélküli házikó bontását azért nem érzem olyan meredeknek :)
A beépíthetőségi korlát miatt viszont ha valaha is télikertet szeretnénk építeni a teraszon, akkor kénytelenek leszünk szabad területet kreálni amire a legjobb módszer a kisház bontása lenne.
De ez ugye csak elmélet, egy mobil télikert is simán megoldás lehetne, csak az ugye már pénz kérdése. Viszont nem kell hozzá építési engedély és nem terheli a beépíthetőséget.
(igazából pont azért érdekelt, hogy mi van ha eltűnik a kisház, mert nincs alapja és ezer éves - ha egyszer összedől nem mindegy, hogy újra kell-e építeni vagy sem - bár ha kell, akkor faház is építhető a helyére...)
Az én kisházam 80 éves és még nem bontatom le. 25 évig !
Habár vannak meredek dolgok. Pl. a második szomszédban éppem most bontanak egy kb. 70 éves házat. Ők tudják. Az eddigi bontási költség már közelít a 3 millához, mire vége lesz kb. 4,5 millát kostál.
És akkor indulnak a nulláról. A helyett , hogy ezt fejlesztették vona tovább.
Egy 80 m2-es házra ill. mellé gazdaságosan lehet újabb 80 -at építeni. De vannak akik bontós beállítottságuak.
Jó ötlet a lentebb vázolt terasz a kisházzal összeépítve. Nekem is bazira tetszenek az ilyen teraszok, amelyeknek 2 vagy 3 falazott oldala van. Egy jó kis meghitt kuckót lehet ott kialakítani.
Szerintem ne agyalj ezen a "majd mi lesz, ha" dolgon, csak ha már most tudod, hogy biztosan be fog következni az egyik változtatás és annak készíted elő a terepet.
Nem nem, valamit félreértettél. A kültéri höszigrendszerhez való glettet a zsákon lévő írás szerint lehet beltére használni - logikus is. De nem a gipszkartonra, hanem a falazóelemre.
A gázos kazánokkal nem nagyon van probléma, bár ott is kétirányú szellőztetés szükséges (tehát mondjuk egy 60x60-as ablak állandóan bukóra hagyva, és az ajtó alján egy szellőző), de a vegyes kazánhoz kell robbanófelület, meg egyéb.
5.96m most az épület hivatalos magassága (ha jól számoltunk). Egyébként kb. 7 méter.
Ami viszont rejtély: ha egyszer úgy döntünk mondjuk 10-15 év múlva (tehát valamikor a távoli jövőben), hogy nem kell a kisház és lebontjuk, akkor mi történik? A nagy házat csak nem bontatják vissza... vagy nem adnak bontási engedélyt?
Plusz ha eltűnik a kisház és helyette a teraszt inkább be szeretnénk építeni egy télikerttel, ami ugye beépíthetőség szempontjából még OK lenne, akkor mi történik? Ha újraszámolják az épület magasságát, akkor ugye nincs építési engedély. Ilyenkor újraszámolják, vagy csak a beépíthetőséget nézik?
Azt nézzük, beépíthetőség szempontjából 5nm marad tartaléknak :) (ha nem maradna akkor kénytelenek lennénk levágni a kisházból néhány nm-t, de ha jól számoltuk akkor OK lesz).
A zöldterületink meg még bőven jó, max. nem tervezünk járdát a kert hátsó részébe. A teraszból egyébként le tudunk csípni ha túl nagy (abból a részből ami nem számít bele a beépítettségbe) . én pl. most egy teljesen lekerekítettben gondolkozom.
Köszi :) Akkor tároló, és marad a 220 - vagy ha kell (ld. további magasságcsökkentés) akkor akár csak 2 méter. Szerszámoskamrának az is jó lesz (annak használnánk, a teraszon lenne a nyárikonyha rész - de az ugye sima teraszként futna).
Egyébként ez a kis épület tutira zöldtetős lenne és befuttatnánk borostyánnal, hogy ne ugorjon ki optikailag a kertből. Ez a zöldterületi mutatónknak is jót tenne :)
Így viszont valószínűleg feltöltés (rézsü?) nélkül is össze tudnánk hozni egy teljes magasságú emeletet (260-270cm).
Gyakorlatilag csak a nyárikonyha elnevezéssel lehetnek gondok, ugyanis a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség belmagassága nem lehet kisebb 250-nél.
Tehát vagy elnevezed tárolónak, vagy ráraktok még egy sor téglát és új tetőt.
nem merem elkiabálni, de ma lehet, hogy ugrottunk egyet a tervezésnél.
Van ugyanis a kertben egy kb. 12nm-es házikó. 220 magas, 4 méternyire a háztól. Eddig még soha nem rajzoltuk bele a tervekbe, de most igen - és akkor koppant le, hogy pont érintené a tervezett teraszt. Na de ha érinti akkor miért ne húzhatnánk falat a kisház szomszéd felé eső oldala (majdnem a telekhatáron) és a ház közé? Így akkor keletkezne egy kb. 10nm-es, 3 oldalról körülvett pergolás terasz - plusz ha a fallal hozzákapcsoltuk a kis házat a nagyhoz akkor már annak a magassága is a házhoz számítódik.
Nyugtassatok meg légyszi, hogy jól logikáztunk. Ez minden gondunkat megoldaná és lenne egy brutál jó nyárikonyhánk :) (a kisházat magát nyárikonyhaként engedélyeztetnénk - és jelenleg is teljesen legális tehát jó helyen van, csak az összekötés és így a magasságba beszámíthatóság a kérdés) (egyébként az egész teraszt pergolázni szeretnénk, de ez ha jól sejtem nem befolyásolja a beépítettséget)
Köszi akkor jól gondoltam, hogy megfelelő. Nekünk is horvát mészkő lesz felrakva. Nálatok mivel lett kifugázva? A kőimpregnálót meg az alapozót már megvettem. Már csak a zsákos árúk vannak hátra.
Tipusfüggetlenül szerintem megfelelő. Nekem is a labazati horvát követ azzal ragasztották fel. Majd én azkentem egy konzerváló lüttyel amit a kövesek árulnak.
A beltéri glett és a gipszkarton glett teljesen más.
Engem legalábbis ezzel etettek, és mivel kifogytam a gipszkartonra valóból, használtam hát sima glettet. Krva szar lett, és csizsolni is rémálom volt.
Szóval inkább megvettem a gipszkartonra valót, bár a 4 kg/m2-t nagyon sokallom első hallásra. Most lusta vagyok kimenni a garázsba megnézni a zsákot :)
(egy m2 gipszkartonba beleesik 1 méter illesztés, ami kb 10 cm széles és 3-5 mm mély, valamint jópár csavarfej. Ebbe nehéz 4 kg-ot beletenni, de lehet tévedek)
Mögötte ott az Ytong fal, az vinné a terhet rögzítésnél.
Én csak az ablaknál nem férnék el a gipszkartonnal a redőny automatajánál.
A hőszig rendszer glettje jó beltérre is, a Baumitos zsákon ez van írva legalábbis.
Még egy lehetőség, az üvegszövettapéta. Előtte egy gúzos réteget felkennék a falra. Ez így kb gipszkarton árban lenne, bár tapétája válogatja, duplájára is kijöhet. Korábban üvegszövettapétát terveztem be, de most inkább a gipszkarton tünik szimpatikusabbnak.
Nekem vegyesen van gipszkarton és falazott/vakolt válaszfalam.
Tény, hogy kevesebbet kell glettelni a gipszkartont, viszont ide nem jó akármilyen glettanyag, hanem árban minimum a 3000/zsák kell. Mellette szól még az egyenes(ebb) felület, és a gyorsaság.
Ellene szól, hogy macerásabb felrögziteni bármit rá, és sokan utálják, hogy sérülékeny.
Én csak azt utálom benne, hogy a vakolt-gipszkarton találkozásnál mindenhol elreped, és majd csak a 2.-3. évben fogom tudni kiszilózni annyira, hogy már a mozgások sem repesztik szét ismét. (de ez mondjuk az új ház átka).
Azon morfondírozok, hogy belül milyen legyen a fal. Mert hogy úgy érzem, marhára nem lesz kedvem megkeverni több mázsa port és letüdőzni és glettelni. Ezen szempontból ésszerűbbnek tűnik a gipszkartonozás. Gyorsabb is. Kb van 300 m2 falfelület, ez gipszakrtonból 250Ft/m2 áron 75ezer Ft. Glettből kb 4kg/m2 kell, ez 1200kg. Ha a hőszig rendszer glettjét veszem az 1500Ft/25kg, 72ezer a végeredmény. A Rigips beltéri glett szerintem drágább. Tehát árban kevés kedvezőbb van a gipszkartonnál.
Tehát a döntő kérdés a gyorsaság és a végeredmény szépsége. Kinek mi a véleménye?
Adott egy közel 40 m2-es melléképület, ami közvetlenül nekiépült a lakóépületnek (egyik fal közös) A melléképület egyetlen légtér (nincsenek válaszfalak) és jelen pillanatban garázsként és kazánházként özemel. A kazánok egyike sem turbós, azaz a melléképület légteréből veszik a levegőt és épített ill. szerelt kéményen távoznak a füstgázok. A melléképület egyébként teljesen jól szellőzik a könnyűszerkezetes, szigeteletlenfödém okán.
A melléképületbe a lakóépületből közvetelnül lehet kijönni, minden "szélgfogó"/előszoba stb. nélkül. A tervrajzok szerint nem kellene lennie, de így "örököltük".
Mivel tervezem, hogy a melléképület egész födémjét/mennyezetét lehőszigetelem, és burkolom ezért felmerült, hogy ha már úgy is szárazépítünk akkor a kazánokat leválasztanám a garázstól.
Az lenne a kérdés, hogy pontosan milyen előírásoknak kell itt megfelelni?
- hány ajtón keresztül kell/szabad a garázsból a kazánházba jutni? Azaz kell-e egy zsiliphelyiség a kazánház és garázs-tér közé.
- ugyanez a kérdés a lakótér és a garázs vonatkozásában is.
- van-e kötelező előírás az alklamazandó válasz-fal anyagok tekintetében. Én bizony tényleg valami könnyűszerkezetes, szükség esetén (pl. vegyestüzelésű kazán cseréje) könnyen bontható falra és ajtóra gondoltam.
- mivel a kazánház fog egy az eddigieknél jóval kisebb térrészt megörökölni ezért az eddgi légellátási mód (födém rései) nem lesz megfelelő, pláne, hogy tervezem is leszigetelni. Ilyenkor Önálló ablakot kell nyitni a kazánház részre, vagy egyszerűen beépítek egy csövet a homlokzatot áttörve, vagy valami más?
- mivel elképzelhető a gázkazán cseréje is, ezért szeretném megkérdezni még azt is, hogy vannak megkötések atekintetben, hogy mit lehet beépíteni és mit nem (szabad levegős normál kéményes, vagy turbó kéményes, túlnyomásos készülék)?
Azt sajnos nem tudja a legjobb ingatlanos sem megoldani, hogy amikor kiköltözöm a 120-140 m2-es házamból az -akár csak- három utcányira levő 50-70 m2-esbe, akkor velem jöjjenek a szomszédaim, a fáim, a virágaim, szóval a megszokott környezetem.
Szerintetek kerítés terméskővel való burkolására megfelelő ragasztó a weber-terranova F622D fagyálló flexragasztó? Azért kérdem mert a tüzépen igyekeztek lebeszélni róla mondván nem lesz hosszú életű az elkészült felület. Persze egyből ajánlottak helyette egy majdnem 2x annyiba kerülő ragacsot.
Hát, az ő élete. Vagy kiugrik - vagy nem. Marad elég sok jó építész ha jól sejtem :) (külföldre kellene menniük... a zasszony is szakmabeli, két építész külföldön jól ellenne... de nem... fene sem érti)
Oké,de mennyiért? Mennyit kapok a méh-telepen egy radiátorért? Nekem úgy is jó,ha a mester viszi el,csak a két ár között ne legyen túl nagy különbség...
Én az épitkezéshez vettem ideiglenes fűtéshez 2 db öntöttvas radiátort 3000 Ft-ért. Az eladó két éve próbálta eladni... Aztán odaadtam vasas rétinégereknek, amikor már nem kellett.
Radiátorcsere előtt állunk,már meg is vannak,jönnek a szakik,de nem tudom,mit csináljak a régi,öntöttvas radiátorokkal. Még nem beszéltük meg a mesterrel,hogy elviszi valamennyiért,vagy itt hagyja. Mennyibe kerülhet (tagonként) egy radiátor,ha még használható, és eladom,vagy a mester beszámítja a felújításba(kisebb ár,és elviszi),vagy,ha már nem igazán használható,akkor beadom a méhbe? Ott mennyit kapok érte? 5 radiátorról van szó,a mai világban azért néhány (tíz) ezer forint is számít...
Valóban úgy van, hogy ha 45 fok alatti a nyeregtető (vagy pont 45 fokos) akkor a felső háromszög nem számít bele a magasságba?
Mert akkor lehet, hogy kukázzuk a sátortetőt és jön az igen randa (vagyis nekem nagyon nemszeretem) nyeregtető... (aminek annyi előnye lenne, hogy a déli oldalt végig napelemezhetnénk egyszer...)
Igen. Ráadásul nagyon(!) tehetséges, bozonyított is már sokszor (a tanárai szerették, többször is felkérték ilyen-olyan munkákra) - csak valahogy az önbizalma nem stimmel - vagy inkább a vállalkozókedv hiányzik? Igazából azért is filóztunk, hogy rábízzuk a házunk tervezését, hogy megjöjjön a kedve és elgondolkozzon - bevállalni mondjuk bevállalta, csak nincs képben az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban.
Minél kijebb van az ablak, annál kisebb a kinti hűtő felület. Ezért szokták javasolni, hogy a külső falsíkra tegyék.
A hátránya, hogy a párkányt így nehezebb rögzíteni (csak az EPS van alatta ennél az elhelyezésnél), illetve a redőnytoknak is kell hely. Én annyira kitettem, amennyit a redőnytok (külső, vakolható) lehetővé tett.
az extenzívnél spéci, lényegében sziklakerti növényzet van ha jól láttam - ott azért nem lehet komoly gond a gyökérzettel.
Viszont hőszigetel. Ez nagyon mellette szól.
Csak ugye nem mindegy, hogy mondjuk 30 év múlva újabb (mai áron számolva) 2 milla mondjuk a tető felújítása (amikor az embernek ki tudja, hogy lesz-e rá pénze). Bár amit olvastam, az alapján azért ezek tényleg bírják a strapát - vagy ez színtiszta marketingduma?
Mint említettem a nehézlemez élettartama ennyi. Lapostető esetén ezt védik egyébként (pl kavicsszórás), illetve már létezik gyárilag szórt változat. Bár konkrétan a föld alatt lévő falaknál találkoztam vele (így ebből van gyakorlati tapasztalatom), ahol szintén nem jellemző az UV, szél, stb.
Egyszerűen elöregszik a lemezben valami, és töredezik, porlik...
Igen a rétegrendben mindenképp szerepel valamilyen lemez mint védelem, azonban ez elég gyenge, és egy nagyobb gyökérnek nem fog ellenállni.
Azért 100cm talajba sem ültetnék fát... (mondjuk alacsonyabb növésű cserjét már elbír)
Igen, a végleges döntés előtt mindenképp szükség lesz szakemberre, csupán az árak közti különbségre hívtam fel a figyelmet (már álmodozás szintjén érdemes a költségekkel tisztába lenni, legalább nagyságrendileg).
Igen, ez a rész szerencsére tiszta - nekünk az nem tiszta, hogy ha csökkenteni akarjuk azt a magasságot, akkor azt egy házhoz csapott télikerttel (vagy fedett verandával) hogyan tehetjük meg - mekkora méretű verandát kell építenünk, hogy mindjuk 10 centivel lecsökkenthessük a magasságot.
A ház oldalfalainak (homlokzatainak) átlagos magassága. Egy normális cserépfedéses meredek tetős családi háznál ez a meghatározás az eresz magasságát jelenti, tehát a tetőtér akár kiemelkedhet a megengedett építménymagasságból.
A gyökérzet az nem probléma. Egy zöldtető rétegrendjében kell, hogy legyen gyökérálló lemez, ami védi a szigetelést. Ki van ez a találva, készülnek zöldtetők. Vannak vékonyabbak (10-20cm vtg földdel) extenzív zöldtetők, meg vasatagabbak 30-100cm vtg földdel intezív zöldtetők. Az utóbbiak már alkalmasak, cserjék, fák ültetésére is, komplett kert építésére.
Az élettartam az jó kérdés. Egy jól megépített tetőnél biztos nagyobb, mint egy sima lapostetőnél, hisz a szigetelést nem érik környezeti hatások, nincs UV, szél, mechanikai hatások, stb.
Szóval ez egy olyan téma, amivel kapcsolatban mindenképp érdemes lenne felkeresni valami szakcéget, vagy aki folyamatosan foglakozik ezzel.
Tegnap fél éjszakán át keresgéltem erről infókat, engem igazából az extenzív (vagy semi-intensive) tetők teljesen megfogtak és úgy tűnik, sokkal jobban védik a tető szigetelését mintha sima lapostető lenne (ez már jó kérdés, hogy a sátortetőhöz képest mennyivel drágábbak és/vagy mennyivel kevésbé tartósak).
Mindenesetre egyszerűen imádom őket.
A gond igazából az, hogy éjjel osztottunk-szoroztunk és valami olyasmi jött ki, hogy kb. 5m-t kellene belógni a kertbe a télikerttel, ha 2 teljes magasságú emeletet szeretnénk egy extenzív zöldtetővel (annak nem kell akkora terhelést elviselnie) - a kb. 500nm-es telek viszont ezt már nem engedi meg :( Úgyhogy most ott tartok, hogy valószínűleg sima sátortető lesz (nem teljes emelettel, tehát a fenti szobáknak lesz ferde része) - a télikert tetejét viszont mindenképp zöldtetősre tervezném. A kerti szerszámosházikót pedig teljesen zöldre tervezem - zöldtető, zölddel befuttatott falak (ez most is ott van, sima tégla, teljesen jó állapotban, max. a tetőhöz kell hozzányúlni).
Nem tudja viszont véletlenül valaki, hogy az Archicaddel hogy lehet (ha lehet) teljes homlokzatmagasságot számolni? (Azt, amivel az önkormányzatoknál számolnak) - mert ha rájönnénk, hogy kell, akkor könnyebben tudnánk kalkulálni.
Csak mert nekünk pl. még mindig nem tiszta, mivel és hogyan kell kalkulálni, ha a magassággal játszanánk (vagyis én valahogy úgy értelmeztem, hogy a teljes falfelület merőleges vetülete az érdekes - de elég macerásnak tűnik a dolog).
(ld. pl. milyen mélyen kell bejönni a télikerttel, hogy 10-20 centivel megemelhessük a ház magasságát)
A zöld tető drága. Egyszerűen a földet (mint plusz súlyt) is el kell bírnia az épületnek, tehát erősebb anyagokra van szükség.
Míg a sátortetőt összerakják néhány fa gerendából (előre is bocs a hozzáértőktől), addig zöld tetőhöz szinte biztosan vasbeton kell.
A bitumenes nehézlemezek (a vízszigetelő cucc) élettartama 25-30 év. Ez alatt elöregszik, és cserélni kell.
Tehát norálisan kivitelezett és karbantartott zöld tetőnél ennyi ideig nem kell számítani beázásra. (Karbantartás itt azt jelenti, hogy a megtelepedett fákat, bokrokat kivágod, mivel tönkreteheti a szigetelést a gyökere)
Ezek az ablakok a kert felé néznek. Az utcai részen van alul egy hálószoba, wc. és a fürdőszoba, és fent pedig hálószoba és fürdőszoba. A fentin földigérő ablakok vannak, rozsdamentes acél korláttal.
Nem, nem földig érőt. A nappali utcára néző ablakainál lenne a tervek szerint az étkező (ill. mellette a konyha), úgyhogy kb. pultmagasságnál kezdődne az ablak - az nem is tudom mennyi. Talán 90 centi?.
Még nem tudjuk milyen fűtés lesz - attól függ, mi fér bele a költségvetésünkbe. Fal ill. plafonfűtést szeretnénk, úgyhogy a radiátorok nem fognak bejátszani (remélhetően) - abba viszont nem szeretnénk belefutni, hogy az ablakok magassága miatt nem tudjuk normálisan berendezni a nappalit.
A kert felé viszont hatalmas üvegfelületeket tervezünk - aztán meglátjuk, mi fér bele. Tervezni könnyű:)))) ( A construmán beleszerettem egy gyönyörű extra széles, hiper-szuper erkélyajtóba - PONT ilyen ajtót szerettem volna a nappali és a kert közé. Ja. 900e Ft. Úgyhogy nem lesz.)
A nappali ablakai. Valami hasonlót akarsz, vagy földig érőt? Először a földig értek, de úgy döntöttünk, hogy nem padlófűtés lesz, és így alacsony radiátorok lesznek. Ez egy áprilisi fotó, még nagyban mentek a belső munkálatok.
Na, viszont kezdek rájönni, hogy engem eszméletlenül vonz a Bauhaus és a minimalista irányzat... valahol ebben az irányban heverészik az álomház. Egyszerűen nem akarok cseréptetős, szép színesre vakolt házat.
Egyszerűt akarok. Kockát. Vagy téglalapot. Fehéret. Nagy ablakokkal. Semmi extra.
Most épp azon agyalok, hogy zöldtetős ház kellene (abból a magasságból kifejezetten szép a kilátás a városra - a tűzijáték is remekül látszik aug. 20-án és imádom a zöldtetős házakat).
Pechemre a racionális énem is itt visít, és azt üvölti, hogy beázás, beázás, beázás - na meg pénz. Mennyi ideig élhez egy zöldtetős ház tetőszigetelése? Hány évente kell újra leszigetelni? Mennyivel drágább egy zöldtető mint egy hagyományos sátortető?
Na meg az, hogy ha mégsem lesz zöldtető akkor a hagyományos sátortetőt stílusilag hogyan tudnánk összehozni a teljesen minimál-designnal?
(Jó, tudom - keressünk egy jó építészt... de mi még tényleg csak az ötletelős fázisnál tartunk, egyszerűen fogalmunk sincs, hogy mit is akarunk - idő előtt nem szivatunk senkit a projekttel. Aztán persze ha majd összeáll a kép akkor meglátjuk mi lesz - végülis az építészt is ennek megfelelően kell majd kiválasztanunk. Ha unalmas házunk lesz akkor majdhogynem mindegy, az említett rokon is simán megtervezi - ha meg tovább visszük az álmodozást akkor egy olyan kell, aki mer álmodni - viszont arra is képes, hogy két lábban a földön álljon)
Mi is így gondoljuk :) Most nagy ház kell (bár 140nm nettó azért nem olyan nagy) - aztán ha majd a hamut is mamunak mondjuk, költözünk a földszintre - így fontos, hogy a földszinten is legyen fürdőszoba (zuhannyal), a nappaliból pedig minimális munkával leválasztható legyen a hálószoba - és mégis maradjon elég tér a normális élethez. A felső szintet pedig leválasztjuk és kiadjuk... (vagy az egész házat eladjuk és leköltözünk vidékre, a maradékot meg feléljük, mert nyugdíjunk az már úgysem lesz :))))
Mivel ez egy domboldal, és felettünk van még egy telek, meg persze a kisház a telek végében, de középen van, odafolyhat a víz. Jó lenne, ha mem állna meg ott. Mondjuk 2 fokos lejtés lenne a ház előtt.
Az utcaképből látszik, hogy mennyire lejt. A fehér csíkkal jelölt a telek.
Amirol irsz, azt siman megoldja egy normalisan mukodo ingatlanpiac.
Epp eleg baj a vilagnak, hogy egy evet bir egy cipo, nem kellene az eldobhato epuleteket is bevezetni. Termelunk igy is eppen eleg hulladekot, ha az epuletek eletciklusa felgyorsul, az meg jobban leroviditi az idot, ameddig a mostani modon rendelkezesunkre allnak nyersanyagok.
Kocsibeállónak (max 1500kg terhelés) térkövet szeretnék (egyszerű 6x10x20-as). Kérdés, hogy kell-e alá beton? Az egyik kivitelező szerint igen, de pl. a Semmelrock katalógusban a rétegrend nem említi.
Szerintem pedig a ház is egyre inkább személyes kéne hogy legyen. Nem azért, mert annyi pénzünk van, hanem mert a beépített dolgok erkölcsi avulása olyan gyors (sokkal gyorsabb, mint a műszaki), hogy egyszerűen nem érdemes a következő generációra tervezni bármit is. Korábban sem volt sok értelme, tele van a vidék lezárt felső szintű, csak alul használt házakkal, amit úgy építettek, hogy "majd a gyerekeknek milyen jó lesz", csak épp a gyerekeknek eszük ágában nem volt otthon maradni. Elvitte őket a városi munkahely, a városi élet csábítása, meg az a divat, hogy nem élünk együtt a szülőkkel. Kollégámnak tervezett kb. 15 éve olyan házat az építész nagybátyja, hogy semmi közmű nem volt felvíve a tetőtérbe, csak "ki volt találva", hogy megy majd. Az egyetlen dolog, amit előre megcsináltak, az a lépcső helyének kihagyása volt a födémben. Aztán lett "nulla centis" térdfal, meg 18 fokos tető, mert elhitték neki, hogy olcsóbb lesz 20-25 év múlva leszedni a tetőt és egy teljes felújítással együtt "újragondolni" a házat (földszinti gardróbból lett volna a lépcsőtér), ha szükség lesz rá, mint most beleölni a pénzt, aztán abban tartani. És milyen igaza lett! Nemhogy a gyerekek nem laknak ott, de már ők sem, mert elváltak. Szóval ha én ma építkeznék, lesz...nám, mi lesz húsz-harminc év múlva, legfeljebb annyit vennék figyelembe, hogy lehetne vénségemre (vagy inkább az özvegyem vénségére :-) ) egy olyan lakrészt kialakítani, hogy hetven évesen ne kelljen majd kiköltözni a megszokott otthonból, csak átmenni egy kisebb, önálló részbe, a többit meg kiadni nyugdíj kiegészítésként.
viszont a cipo meg a ruha az szemelyes. csak en hordom, nem osztom meg senkivel, nem adom el hasznaltan, ha meghalok jo esellyel kidobjak.
ezzel szemben a lakohaz/lakas az egy kozossegi dolog. mind annyiban hogy a csaladdal, vendegekkel egyutt hasznaljuk, mind annyiban hogy egyszer majd mase lesz. es az idotartam is hosszabb, sokkal osszetettebb igenyek, sokkal tobb forrasbol. emiatt az igenyek teljeskoru felmerese lehetetlen, es a reszleges igenyek konszolidalasa is lehetetlen feladat. ezert itt sokkal nagyobb lehetne a szerepe a konfekcionak.
a szabonak nem az a szakmaja, hogy az olloval vagjon, a cernaval meg varrjon. a szabo szakertelmehez hozzatartozik, hogy megmondja elore, hogy az a fazon jol all-e nekem vagy sem. ettol szabo, kulonben dolgozhatna konfekcio varrodaban.
sot, az igazi bolti elado is az, aki nem csak a hajtogatashoz meg zacskozashoz ert, hanem ranezesre tudja a mereteimet, hogy mi valo ram es mi nem.
Én inkább azt mondom, hogy ha van egy jól bevált fazon, akkor általában azt keresi az ember. Viszont, ha változtatni akarsz, akkor nincs annyi pénzünk, hogy a szabóval teljesen méretre csináltatott ruhát kidobjuk, mert ugye akkor jössz rá, amikor kész van, hogy ez a fazon nem áll jól. Az üzletben felpróbálod, és általában el tudod dönteni, hogy jó vagy sem.
Ezek a szolgaltatasok az atlag tomegek szamara hozzaferhetetlenek.
Ha napi 10-en jelentkeznenek, hogy szeretnenek 35k-ert cipot csinaltatni, mit csinalna a manusz? Tudod mit? Felvinne az arat 50k-ra.
Nekem is van varratott oltonyom. Aztan amikor kellett egy masik, akkor elmentem es vettem hasonlo aron a boltban. Mert 30perc alatt megvolt az egesz. Kinek van ma ideje szabohoz maszkalni.
Ez mindenben igy van, es az utobbi idoben igyebbul lett.
Raadasul egy mukodo valasztas, hogy a szart valasztod. Hord kinyulos polot, vegyel evente ujat. De mondhatnam a szerszamot is. Maganembernek, aki nem keres vele penzt, az igazi hasznalhato, tartos szerszam megfizethetetlen. Vehet olcsot szare hugye, de meg privat hasznalatban is korlatozott az elettartama.
Mindig azt szoktam peldanak mondani, hogy a dedapam koraban egy ora (fali), egy zsebora meg plane vagyontargynak szamitott, nem is volt minden paraszt csaladban. Elegge elol szerepelt a vegrendeletben. Ruhasszekreny detto. Ma meg mindenkinek lehet oraja 1000 forintert, ruhasszekrenye is amennyit akar, de fel sem merul hogy rahagyja a gyerekere, eleteben elhasznal beloluk joparat. Es ha az ember akarna venni egy orat, ami 50 ev mulva is ora lesz, rajon hogy szinte nem is letezik. Meg durva aron sem, mert ahogy megy fel az ar, jonnek az ekszer, luxus cuccok, gyujtonek valo mutargy kategoriak, de igazi tartos hasznalhato darab nem nagyon.
Mindemellett en hive vagyok a jo konfekcionak, amiben benne van a tapasztalat, teszteles, ami egy bevalt terv alapjan keszul. Namost ma nalunk konfekcio epiteszet az kb a lakopark meg a tarsashaz. Hat ezekrol ezt nem lehet elmondani. Meg annyi elonye sincs bennuk a tomeggyartasnak, mint egy ikea szekrenyben.
Azt hiszem összebeszéltél a kivitelezőmmel. Tegnapelőtt azt mondja: A kisház előtti betont rendbehozzuk, hogy legyen egy majdnem vízszintes rész, mert így nem fogtok tudni odatenni semmit. Én meg rábólintottam. :-)))
Szóval. Rosszul fogalmaztam. Egy kis helyre tervezett volna faborítást. A fa helyett lett/lesz szürke. De nem nagy felület, de már nem akartam még plusszban fát. Ezt a szürkét is utólag közöltem a lányommal, mert eddig sima fehér volt az elképzelés, de amikor láttam az alapozót, vagy mi a szöszt, rájöttem, hogy még sem lesz az úgy jó.
Volt egy épitész csaj kollégánk, együtt dolgoztunk egy budapesti nagy kaliberű beruházásnál, mi csináltuk a belsőépitész terveket.
Első évben kitaláltunk mindent, látványtervek, stb.
Második évben rajzolás, rajzolás, rajzolás.
Harmadik évben a kivitelezés során tervezői művezetés, egyeztetés a vevőkkel, és a rajzok módositgatása.
A csaj kiszállt a második év végénél, merthogy ő nem azért tanult a BME-n, hogy napi 8-10 órában rajzgépként működjön hónapokon keresztül, neki kreativabb munkakör kell. Lelépett egy másik irodához.
A harmadik évben átadtuk a projectet, belsőépitész tervezőként ketten lettünk megjelölve minden szaklapban. És nem a csaj volt a másik...
Rohadt nagy nemzetközi referencia lett belőle, évek óta hozza a megrendeléseket.
Tapasztalatom szerint egyszerűen nincs alázat az "újakban", tudomásul kell venni, hogy vannak olyan munkarészek, amikor csak monoton rajzolás van. Ez utóbbi van többségben, a kreativ rész jó ha a munka harmadát adja.
A másik pedig, hogy nincsenek tisztában a valós kivitelezési módszerekkel, nem is nagyon akarnak tudomást venni arról, hogy hogyan lehetne gazdaságosabban/jobban megoldani szerkezetileg az épületeket. Lenézik a kivitelezőket.
Azért ettől függetlenül mindenkinek könnyebb lenne, ha a fiatal tervező palánta elsőnek lenyomna 1-2 évet termelésben, aztán fél évet vállalkozásban. Kevesebbszer kéne utána csuklania, mert a különböző fel- lemenőit emlegetik. :)
annyira nem keres sokat - tanulni meg ahogy látom jó sok buher dolgot tanul :( (aljzatkiegyenlítőztük a padlót a mostani -ideiglenes- lakásban. Laikusként úgy gondoltuk, hogy megveszünk X zsák aljzatkiegyenlítőt, bekeverjük, tüskés hengerrel görgetve szépen ráöntjük a régi betonra a megengedett max. vastagságban, hengerelgetjük - és jó lesz. Ő meg szépen kenegette. Tény, hogy a zsákok fele megmaradt - de nem is lett szép sima. Neki már így tanították a NAGY cégnél. A másik szobát már nélküle csináltuk - fogyott is az anyag szépen, viszont ha lerakunk egy labdát, nem gurul el.
:) jól hangzik :) A faborítás is nagyon szimpatikus, de magunkat ismerve véges időn belül gázul nézne ki. Úgyhogy marad a fehér, és ami dekoráció szintjén a költségvetésbe belefér.
Mi egyébként még nem tartunk itt. Per pillanat az a legnagyobb dilemma, hogy egy 50nm-es (nagyon masszív, sehol semmi repedés) régi házból hogyan lehet kb. 14 millából 2 szintes, 140nm körüli házikót kihozni - mindenféle cifrázás nélkül, nagy (sok helyen fix) ablakokkal. Persze úgy, hogy amit lehet, azt mi csinálnánk (csempézés, szobák burkolása, ház külső - kb. 20 centis- szigetelése, tapétázás, festés, konyhabútor stb.)
Persze nem most. Most csak álmodozunk és csak annyira tervezgetünk, amennyi az életben maradásunkhoz szükséges :)
(lesznek itt még cifra dolgok az építkezés előtt - nincs pl. csatorna, így házi, zárt rendszerű szennyvíztisztító izét szeretnénk - viszont még nem 100%, hogy engedélyezik. A szomszéd villanyvezetéke pont a ház fölött megy át, kérdés, hogy pereskedni kell-e majd a probléma megoldásához - ráadásul a villanyoszlop is pont a tervezett lehajtó mellett áll - kérdés, hogy ebbe belekötnek-e később. A tervezett pincegarázshoz csak így lehetne kocsival lejutni, a villanyoszlop áthelyeztetése gondolom annyira esélytelen, hogy még próbálkozni sincs értelme. Ja és még el kell ügetnünk az önkormányzathoz, hogy valójában milyen magas házat lehetne ide építeni, mert a szomszédos házak miatt lehet, hogy az 5 méternek is örülnünk kell majd, hiába a 6 méteres korlát - akkor pedig fuccs a terveinknek)...
Jaaa... Találtam egy tervezési segédletet a neten, abban olyan valami is szerepelt, hogy két ház közé be kell férnie egy szabályos négyzetnek (ld. ha a két ház között max. 5 méter van akkor a házak magassága is max. 5 méter lehet). Ez csak nekem tűnik túlzásnak? Ha így van, az még a sima magassági korlátnál is nagyobb szívás, mert akkor nem trükközhetünk egy pergolás terasz hozzácsapásával.
30-35e ft egy egyedi, méretre készült tartós bőrcipőnél talán nem gyilkos ár. A "sorozatban" ortopéd cipőket készítő ismerősöm valami ilyesmit emlegetett. Az "olcsó" öltönyt 70-80e-ért csinálja a szabó, miközben a boltban is 40e körül kezdődik.
A ház, ami lassan kész, fehér lesz, de nem hófehér. A tervező 2 helyre faborítást tervezett, az egy kis szürke rész lesz, hogy megtörje a fehéret. A lábazat vöröskő, illetve a ház egyik oldalán is lesz vöröskő díszítés. A terven sokkal több kő van, de képtelenség kifizetni, pedig a követ meg sem kellett venni, mert az alapból kijött.
hát, közeli rokon is BME-n végzett építész, kifejezetten tehetséges fajta - aztán jobb híján kivitelező lett egy nagy cégnél. A tehetsége meg ment a levesbe :( (ezt a luxust... áááá)
Gyakorlatilag a lakosság 98 % -a konfekció termékekben jár, sőt cipő vonalon konvergál a 100 %-hoz.
És rossz ez ??"
Igen.
Ez rossz!
Nézd, Nekem olyanok a testi arányaim, hogy képtelenség a konfekcióból kiszolgálni teljes mértékben.
Egyáltalában nem vagyok átlagos méretű, úgy, hogy ránézésre nem tűnök valami extra méretigényűnek.
Képtelenség, hogy egy kényelmes inget hordjak ami konfekció, és ugyanígy vagyok a "szép"ruhákkal. Vagyis öltöny és egyebek.
A cipőkről ne is beszéljünk....
Szóval én azt állítom, hogy igen rossz az, hogy gyakorlatilag mára ott tart az Euró-Atlanti közösség embere, ma Magyarországon, hogy nem képes megfizetni még oly kevés számban sem az egyedi, méretre készült holmikat :(
Ez egyáltalában nincs jól.
Percenként legurul egy autó a futószalagról, a Marsot ostromoljuk, a Himalája megmászása szinte rutinfeladattá vált, de annyi pénzt nem tudunk megkeresni, hogy legalább a lakosság 30 % képes legyen egyedi a saját méretei igényei szerinti ruhákban járni.
tetszik a ház sarkain a díszítés (a ház maga annyira nem). Mi is ilyesmiben gondolkozunk - viszont sima kőből és majdnem teljesen fehér színben... (ld. igazából csak textúrájában ugorjon ki a házból - amit per pillanat sima fehérre tervezünk).
wow :) Jajj de szeretnék valami izgalmas házban lakni :) Ehhez képest a realitás egy halál unalmas, nulla stílusú kocka lesz... Hát igen. A pénz nagy úr :))))
Hááát... az a cipész, aki valóban cipőt készít és nem "foltozó varga", az bizony ma is "valaki". Ugyanez érvényes az úri szabóra is. Ők bizony nem éhbérért dolgoznak, és a "budapest cipő" ma is világszínvonalú, legfeljebb itthon nincs rá igény, mert aki értékelné, az nem engedheti meg magának, aki megengedheti, az azt hiszi, hogy az Andrássy úti luxus konfekció a menő.
Épp a múltkor dumáltunk egy kollégával hazafelé menet. Azt mondtam neki, hogy szerintem eltűnt a tisztes középkategória a világból. Vannak a luxus cikkek, amiket úgy áraznak be, hogy tényleg kevesen fizethessék meg, és van a tömegtermék, aminek persze vannak különböző fokozatai a kínai piacostól a exkluzívnak mondottig, de akkor is csak tömegtermék. És ez érvényes autóra, ruhára, kajára, nyaralásra és persze házra is. Az egyedi tervezés nem barkácsolás, hanem az egyedi igény valódi kiszolgálása, szemben a "jó az a zakó, majd magára igazítjuk" mentalitással. Csak győzd kifizetni a mérnök órabért, és megkapod. ha meg nem, akkor mindenkinek van a fiókjában / gépében 10-20 kész terv, azt átpofozzák a te igényeidre, és jónap'. Nem mondom, hogy ez baj, csak épp ilyen a világ.
Példa, és nem szeretném, ha flame lenne belőle: Ott a CET a pesti Duna-parton. Elhajtották a tervezőt, hogy nem kell kiviteli terv, mert drága, majd "megoldják okosba. Fél éve nézem, hogy az utolsó kb. húsz üveglap hiányzik a tetőről, mert nem képesek megoldani a vízszigetelést. Olyan, mint a kínai piacos Louis Vutton táska. Úgy néz ki, csak közben szar. De színyes és occójér' van.
Nem azért, hogy lebecsülném, de az egyedi tervezés olyan kisipari barkácsolás.
Csak mint jelenséget hoznám fel.
Anno a konfekció ruhát is nagyon leszólták, sőt a kisipari cipőt istenítették - még nem is olyan régen egy belvárosi úri szabó, egy cipész kisiparos volt valaki.
Ma meg ??
Gyakorlatilag a lakosság 98 % -a konfekció termékekben jár, sőt cipő vonalon konvergál a 100 %-hoz.
És rossz ez ??
Anno egy kötőkisiparos és a fenti egzisztenciák vetekedtek a mai menedzeri státuszokkal.
Ma meg ?
Vagy pl. az orvosok !
voltak valakik !
ma meg ?
hát gyakorlatilag megverik szegényeket, éhbérrér dolgoztatják , nem csoda ha világgá mennek !!
Nálam kétféle rajzolói státusz volt (és általában igy működik máshol is):
Megcsináltam 3D-ben a tervet, és az alaprajzokat egyeztetés szintűre, majd mikor le lett fixálva a megrendelővel, akkor odaadtam valakinek, hogy pofozza fel engterv szintre. Kivitelitervnél kb ugyanez.
- az egyik tipus önállóan tudott kisebb dolgokban dönteni, volt háttértapasztalata, és nem rohangált minden egyes szrral hozzám, hogy jó-e igy. Megcsinálta komplettre az anyagot, átküldte nekem, és pedig ha kellett belejavitottam még. Tehát engtervnél 2 körből megvolt a kész terv.
- a másik tipus minden egyes kis módositásért (pl a talpszelemen miatt meg kellett emelni a tetőt 5 cm-el, hogy szerkezetileg stimmeljenek a dolgok) rohant hozzám, és amig nem volt neki válasz, addig nem folytatta a tervet
Sajnos be kell látni, hogy az egyetemről kikerültek döntő többsége a második tipushoz tartozik, azon egyszerű okból, hogy nincs rutinja. A harmadik terv után már elvárható, hogy átlépjen az első kategóriába, de ahhoz nagyjából ugyanolyan tervek kellenének. De ha van engterv, kiviteliterv, belsőépitészeti terv, vagy gyártmányterv, mindegyikhez kell a külön rutin, tehát nem fog 2-3 hónap alatt "feljebb kerülni".
Viszont egy friss diplomással együtt dolgozni minimum kétszer annyi időt jelent, mint a rutinossal. Emiatt nincs rájuk akkora kereslet.
De ha a rutintalanságot tudja kompenzálni nagyon gyors rajzolással, akkor máris sokkal jobbak az esélyei. Ezért kell gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.
Van még ilyen ?? Ezeket a munkákat nem gépek végzik ?
Az én időben a következő volt a felállás .
Különféle vezetők (főosztályvezető, oszt vezető stb. )
és a tényleges munkát végzők : irányító tervező - vezető tervező - hol hogyan hívták, tervező, szerkesztő, rajzoló. A tipikus eset az volt hogy lefelé mindenki tudott dolgozni, viszont felfelé már nem. Ezt nem értették az alsóbb szinten lévők..
És mindig voltak zsenik, kit kikiáltottak, ki magáról hirdette. És volt olyan akinek sok hasznát nem vették, mégis ellébecolt.
Egyik barátnőm (közgazdász, szóval kábé hajdú a harangöntéshez kategória) kifejezetten felújított lakásokat keresett, amikor válás miatt külön költöztek a férjével. Az egyik felújított lakásnál úgy volt megoldva a villany az egyik szobában, hogy a másik szobában be volt dugva egy hosszabbító a konnektorba, a vezetéket szépen végigvitték a szegőléc felett, és lefestették Diszperzittel.
A kollégámnak -villamosmérnökként- könnyebb dolga volt, ő csak pár konnektort csavarzott le, benézett, majd amikor a harmadik konnektornál megtalálta a harmadik féle vazetéket, már fordult is kifelé.
Másik -szintén villamosmérnök- kolléga félkész lakást/házat akart venni, és furcsa volt, hogy miközben járta be a lakást, mindig el akart botlani a lépcsőben. Nem volt rest, utánamért, fél-egy centis eltérések voltak a fokok közt. Az eladó meg akarta magyarázni neki, hogy burkolásnál az "kihozható". Mondta, hogy "persze, jó", aztán többet felé sem ment az ürgének.
Van egy jó ismerősöm, akinek van egy barátnője. A barátnője gondolt egyet és kiment Franciaországba egy tervező irodába. Volt valamilyen pályázat, amin az iroda is gondolkodott. Annyira jónak találták a lány ötletét, hogy alapján készítették el egy épület tervét, és beadták...megnyerték. A lány továbbra is ott dolgozik, megbecsült dolgozó lett. Egy párizsi egyetemre jelentkezett, ezer jelentkezőből 20 embert vettek fel, őt is. kicsit honvágya van, de valamit valamiért.
Tulkepzes is van es a kepzes szintje is, khmm, hagy kivanni valot maga utan. A legjobbak itt is elkelnek, sot kulfoldon is keresik oket, friss diplomaskent nincs is jobb referencia...Ja, igen a nyelvtudas nem csak a diplomahoz kellene.
De teny, hogy ma kis hazankban friss diplomaskent elindulni nem konnyu, de ezt 5 evvel ezelott is tudnia kellett, amikor ezt valasztotta...
Nálunk úgy volt, hogy volt egy tesztfeladat Archicadben, össze kellett ütni egy kis családi házat ott helyben (nem szóltunk erről előtte). Ráadásul volt egy elirt méretkóta is a rajzon, amit józanul gondolkodva ki lehetett javitani, hiszen a többi méret adott volt.
Volt egy fél órás szintidő, aki nem volt pakkra készen, az szóba se jöhetett, még ha 10 év gyakorkata volt, akkor sem...
Szépen kialakult a csapat kezdőkből és gyakorlottakból egyaránt.
Régi szép idők... amikor napokig nem tudtunk hazajárni, mert annyi munka volt. Az asztalok alatt a földön aludtunk pár órát, hidegvizes zuhanyzás, kávé literszám :) (sóhaj)
Én csak reménykedem abban, hogy 1-2 év alatt valamit javul az épitőipar. Én már kezdem érezni, lassan folyamatosak a munkák, és árajánlatkérések is vannak.
8-10 éve, de még 4-5 éve is annak frissdiplomásnak nem volt munkája, amelyik nem akarta, hogy legyen. Ma meg... Halálhörgés és siralom... Mondjuk válság ide, válság oda lehet, hogy ezen a területen is volt némi túlképzés.
Hülye magyar (és a magyarorsázgi külföldieké) bevett szokás, hogy az esetek 95%-ában csak az X év gyakorlattal rendelkezőket veszik fel, legyen az bármilyen terület. A frissdiplomásoknak így esélyük sincs.
Most leírom, hogy 1-2 év múlva se lesz jobb a helyzet az építőiparban.
Pár éve még 11 fős épitészirodám volt, egyik jóbarátoméknak 21 fős.
Most mindketten egyedül dolgozunk, sokszor ketten összedolgozva. Még nem tart ott a munkamennyiség, hogy kelljen tehermentesités, de ha elérünk odáig, akkor tucatszám tudunk olyan több éves gyakorlattal rendelkező épitészeket, akik szivesen jönnek dolgozni.
Azt még hozzáteszem, hogy kb a 10 évvel ezelőtti tervezési dijak mennek, és még igy is mindig van aki alánk igér. (szerencsénkre elég komoly referenciáink és hirünk van)
Magyarul egy gyakorlat nélküli épitésznek sajnos nincs esélye elhelyezkedni a szakmájában, még bagóért sem :/
Ki kell bekkelni ezt az 1-2 évet, mire kicsit magára talál az épitőipar. Addig is képezze magát, gyakoroljon AutoCADet/ArchiCADet, autodidakta módon kezdjen el látványtervező programot bogarászni, kövesse nyomon a legújabb technológiákat.
Legyen naprakész és gyakorlott, mert sok száz hasonszőrű épitész várja a lehetőséget.
(emlitett kollégám tavaly decemberben meghirdetett egy épitész-rajzolói állást. 400 önéletrajzot kapott két napon belül. Sajnos a nagyobb munka nem jött be neki, igy nem lett rá végül szükség)
Volt/van egy felelős műszaki vezető vagy mi az ördög. Érdekes módon sohasem beszéltük meg, hogy mikor megyek. Rajtaütés szerűen mentem le, de nagyon sokszor ott találtam. Vagy ha lent voltam, kértem, hogy jöjjön át, azonnal jött.
Ha mást nem is tettem, de végigfényképeztem az építkezésen. Az alaptól a mai állapotig.
---------
Amiben most lakom az is eladásra készült. Olyan súlyos hibákat még nem tapasztaltunk, amit írtál. Kicsit abban bíztam, hogy az átadásra került 2x4 lakás egyik lakásában az építő anyja fog lakni, talán nem akarja minél előbb eltemetni. A mi házunk került átadásra hamarabb. Az anyja a másikba költözhött. Aztán a másikat elnagyolták. Talán a mi lakásunkban volt a legkevesebb hiba. A szomszéd lakásban a csempét úgy rakták fel, hogy a díszítő sor virágindái nem kapcsolódnak, a kádjuk beroggyant. A másik lakás erkélyén a ház felé folyt a víz. Az építési törmeléket úgy tűntették el, hogy tettek rá 4-5 centi földet - szerencsére nem az én kertrészemen. A tetőn a szél leszakította a lemezburkolást, a lépcsőn fordítva tették fel az élvédőt, amit napokig csiszoltak ..... én felszedettem volna a követ. A kerítésoszlopot most csináltattuk újra, megrogyott. A ház elé az udvarra csak gyeprácskövet tettek. Kértük, hogy csináljanak legalább egy keskeny járdát is. Csináltak, már éppen porlik a beton....
ne dobjatok ki, de kissé szokatlan kérdéssel jövök... Olvasgatom itt a topikot már régóta, mert mi is építkez(t)ünk.
Arról van szó, hogy egy nagyon kedves ismerősöm egy vagy két éve diplomázott a Műegyetemen. Építész. Csaj. És nem talál munkát. Alpinozásból meg egyéb alkalmi munkákból tartja fenn magát, de nem ezért tanult. Ha valaki netán tudna olyan munkahelyet, ahol rendesen bejelentik, nagyon kérem, írjon, publikus a mailem!
Vagy tizenöt éve fórumozok, de ilyet még nem kértem... Segítsetek, ha tudtok.
Dolgoztam egy cégnél, ahol építkezés volt az egyik profil. A környezet, ahol építkeztünk, illetve a terven is mindenféle hajlások, íves kupolák voltak - semmi funkcióval. A főnököm persze úgy építette, hogy az egyik lakás az övé legyen. Hívott egytervezőt, akivel egy monstrumot csináltatott a kupola helyett, teljesen négyzet alapú gúla alakú tetővel. Azt mondta, legalább kihasználja a helyet. Iszonyúan kilógott a környezetből. Az építési hatóségtól fennmaradási engedélyt kért. De valahogy kibumlizta -...... - , hogy ne kelljen lebontania. Nevetve kifizette a bűntetést.
Láttam olyan eladásra készülő cs.házakat Tárnokon , hogy az alaptestebe sódert raktak beton helyett . Amikor nem vették át az alapozást megfenyegették az illetékest.Felhúzták a falakat és az az első hét után szétrepedt .A födém beesett a falak közzé a tető leszakadt .
Óriási botrány . Megrendelő csak telefonon keresztül értekezett a kiviteléezővel .Amit mondtak neki azt nem hitte el .
Szóval nekem már minden kevés .
Pénteken megyek egy Hölgyel szakérteni mert használt ingatlant kíván vásárolni .
Nagyjából ez a titka annak , hogy kevésbé legyen kiszolgáltatott és hozzánemértő vásárló a szépen festett falaknak.
Nekem is volt olyan , hogy kellet az embernek egy kupola a sarokház utcafrontjára .
Kérdeztem : minek az oda ? Semmi funkció ???
kell és kész ..-mondta ő.
Montam én : nacsáh .
Logikátlan és disszonáns . Én úgy csinálok tetőt , hogy építész is vagyok . Van valami rálátásom . És amikor azt látom , hogy a szegény tervező a síró görcs határán van mert a t. megrendelő olyan hülye , hogy az már viccc ... de Ő addig nem kapja meg a pénzét amíg nem ,, telejít,,
ott hagytam őket mint Tóth Pál az Oláhokat. Kupola nem készült el és a tetőt is más csinálta meg .
Csak mellettünk 2 mediterrán ház van, kitűnni biztosan nem tűnik ki. Egyébként nem arra voltam kiváncsi, hogy tetszik-nem tetszik, hanem arra, hogy milyen minőségű. Az ára 2/3-a a Bramacnak pl.
adott egy tengeri kontener amit szeretnek ugy kibelelni, hogy lakhato legyen melegben es hidegben is. Van erre valami otlet, hogy hogyan? hogy ne parasodjon, stb.?
A csatorna a malter színe, ami a téglák között van.
Mindkettő kocsiból van. Az első lehúzott ablaknál. A másik szélvédőn keresztül. Nem akartam, hogy valaki kiszúrja, hogy fotózok, mert még kupán vágnak.
Erre mondják azt, hogy ízlések és pofonok... Nagyjából rendben van az első fotó alapján a ház, a tégla és a cserép szerintem passzol, egyedül a csatorna színe, ami nem stimmel, de az végülis apróság... Illetve a másik apróság, hogy túl alacsony a tető dőlésszöge ahhoz a házhoz, bár nem tudjuk milyen pozícióból/magasságból fotóztad.
Lopva lefényképeztem. A másodikat a szélvédőn keresztül. A kerítés vörösebb volt, de gondolom az eső, meg a nap megtette a hatását. Nekem nagyon nem tetszik a cserép, meg a bontott tégla így együtt. Ha a ház fala pl. fehér lenne talán jobban nézne ki, de így minden összeolvad.
Ez csak agymenés, az is kb. tíz perc alatt. Azt gondoltam, hogy ha úgyis van két teljes értékű háló, a galéria -ami valahol a csigalépcső vonalában kezdődne- "csak" dolgozó, tároló, vendégágy, "könyvtár", ilyesmi. Nyiván be kéne méretezni, nem lehetne síabályos gömb, inkább csak egy buggyantott tojás, stb.
az az ize, hogy a nappalinak jol all a nagy belmagassag, de ha a beltered ketszintesre akarod, akkor megiscsak a kozepere kellene a felso szintet tenni. Ekkor viszont a nagymagassagu nappali a szelere csuszik, es a kozepere nincs mit tenni mert nincs feny...
Arra való az extenzív tető. Pozsgások, szárazság tűrő fűfélék, oszt' jónap'. Ha nagyon kitör a nyár, legfeljebb felsprickolsz rá a slaggal. :-)
Egyébként most elgondolkodtam ezen a fél-félgömbház dolgon. (Ez a bajom: ülök a 65 m2-es bérlakásban, jár az agyam, oszt' arra ébredek, hogy bilibe lóg a kezem.) A mai építőanyagok közül miből lehetne egy 10-12-14-16 méter átmérőjű negyedgömb héjat kiboltozni? Minek van akkora nyomószilárdsága? (Jó, tudom, a tömör mészkőnek.)
Középre mehetne egy kémény-tartó mag-csigalépcső kombó, a galéria magasságában akár egy koszorú is, oldalra meg föld feltöltés a lejtéshez és gondozást nem igénylő zöldtető. Valahogy így:
Azt nem is mondtam: Tegnap lent volt a kivitelező a háznál. Megbeszéltük a továbbiakat. Azt is, hogy saját költségén kicseréli a kádat, mert megrepedt. Szerencsére minden további munkára, amit ők csinálnak van árajánlatom, így nem fogja tudni beleszámolni, mert, ami összeget nem kalkulált bele, azt utólag nem vagyok hajlandó kifizetni.
Meg akartam Neked keresni egy utcát, ahol családi házas környezetben - bár az utca egyik oldalán van pár kisebb társasház is - van egy minimalista ház,. Nekem nagyon tetszik. Sajnos a képek még régiek az oldalon. Még nem látszik az épület.
Pl. csak egy egyszerű, intenzív zöldtetőt. Na, azt nem lehet. Csinálj 30-45 fokos tetőt, arra viszont csak extenzív zöldség mehet, különben lejön minden. Bár cserében télen nem kell drágán síelni járni a családdal, megoldod házilag. :-)
Szerintem vízelvezetés kérdése az egész. Ha ráver az eső, az a "nagy kaland!" kategória, csak eláztatni ne tudja. (Lábazat nagyon kell, és tetőről le kell vezetni a vizet.)
Nemcsak az Alkotmányt hanem OTÉK-ot vagy mit kéne lecserélni, ami megenged mást is, nem csak az 50 éve gyakorlatban volt épületeket. Én komálom a lapostetős épületet, de ezt nem engedik családiházas övezetben, pedig lehet hogy azt építettem volna. Annyi minden hasznosat lehetne a tetőre telepíteni.
Mint írtam, ők az ismerőseink. Azért kaptunk nagy kedvezményt. De ajánlok Neked egy oldalt, ahol, ha forgalmazza a gyártó a terméket, Te máshol kiválasztod, és lehet, hogy megnevezés alapján olcsóbban beszerzi.
A gömbház nekem is megfordult a fejemben. Én olyan 8-10 méter átmérőjű félgömbre gondoltam, zöldtetővel, dél és a kert felé fordított, kinyitható üvegfallal. A függőleges, üveges falon elfér a nappali és két szoba, a többi helyiség meg kapna kerek felülvilágítókat. Mint egy félbevágott hobbit-ház. :-D
Valami sínrendszerrel gondoltam, amin a gömbfefület mentén össze meg vissza mozgatható lenne a kollektor. De többe kerülne a leves mint a hús, ilyen hajlított homlokzati elemeket legyártatni többe kerülne, mint amennyit spórolna a rendszer a fűtésen.
Kb 4 éve egy "felninepper" terveztetett velem egy nyolcszögletű házat, 7 méteres sugarú körbe. Valami bűnronda lett :D
Aztán mikor elkészültem a tervekkel, és vittem volna aláiratni vele, elvitte a VPOP. Azóta is rács mögött van...
(nekem persze a tervezési dij nem lett kifizetve, de valahogy nem bánom, hogy az az épület nem épül meg)
Képzelj el egy belső kör alakú pultot (konyhát), ami lényegében egy rohadt nagy bárpult lett volna, a nyolcszögletű tető csúcsa pedig üvegtető, hogy kapjon kellő fényt. A tető 25 fokos hajlásszögű... Beleborzongok, ha felidézem :D
Összevágtam a beszkennelt (így fonetikusan) építési engedélyből az épület leírását. Az a legszebb, hogy eddig csak átfutottam ezt a részt, de egyik nap, nagy ráérősen el is olvastam. Tudom gáz, de nem az én házam, a tulaj biztosan elolvasta.
a kollektor erdekelne. hogyan gondoltad? egy ilyen gombharomszog alaku arnyekolo panel, ami korben forog? nyaron jo, mert pont a nap felol arnyekolna allandoan, de telen jobb lenne ha nem zarna el az ablakokat.
A lapok között derékszöget bezáró testek közül a kockának van a legkisebb fajlagos felülete.
Már régebben kitaláltam, hogy félgömb alakú házat építenék, energetikailag az lenne a nyerő. Tetején napkövető kollektorral, mindig merőleges lenne a napsugárra. Csak barmoi nehéz lenne a szekrényt a falhoz tolni :) Nagyobb probléma, hogy nincs hozzávaló nyílászáró.
Paraszti házas környezet a kisvárosokban általában a kertvárosi (óváros) lakóövezetet jelenti, magyarul a legértékesebb terület.
Gyönyörűen lehet látni, ahogy a parasztházak helyén épülnek a mediterrán jellegű épületek (vagy a csicsa kétszintes paloták). Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány ilyen újgazdag nem akart ilyen jellegű házat.
A legviccesebb az egészben, hogy az övezeti előirások miatt 5 méteres előkertet kell tartani, magyarul az utcafrontra kell berakni az épületet, az egésznek a lényegét tönkrevágva.
Viszont mindenkinek van egyéni igénye, és azt tesz a pénzével, amit akar (jogszabályokon belül).
Nekem mint tervezőnek két lehetőségem van:
- megpróbálok az izlésének és igényeinek megfelelő épületet tervezni. Ha mediterránt akar, akkor az lesz, legfeljebb ha olyan a környezet, akkor tompitani próbálok rajta legalább az utcafront felé (természetesen ez a legnehezebb, mert a magyarok az utcai homlokzatot "kirakatnak" használják)
- visszaadom a megbizást, mert vállalhatatlan az izlése az ügyfélnek. (kettő iylen volt a 13 év alatt)
Ha valaki mediterránt akar, akkor tervezhetsz neki minimált, vagy parasztházas jellegűt, az ráerőltetés. Vannak olyan sarokpontok mindenkinél, amihez ragaszkodik, ettől eltériteni nagyon nehéz, hiába az észérvek.
Most a mediterrán a divat, pár évig még ez is marad. A kortárs kocka+üveg+féltető sem fog elterjedni későbbiekben, mert az még ennyire sem felel meg a helyi épitési előirásoknak...
nekem olyan visszas, amikor valaki szeperzekrol, meg izlesrol, meg vizualis kulturarol elmelkedik amikor lehuzza a nagyon kocka hazat, aztan meg leszarja az osszkepet amikor megtervezi a szuper kvalitasos igazi epitomuveszeti alkotast.
Ha belegondolsz, senki sem fog kirívó épületet építeni, bizonyos környezetben - ez lakóházasra gondoltam. Nem is vesz egy paraszti házas környezetben telket egy full milliomos, aki valamilyen acél-üveg csodapalotát akar építeni.
Azért azt mindenki beláthatja, hogy parasztház környezetben és milliőben elég hülyén mutat egy olyan épület ami inkább az építtető pénztárcájáról szól és nem a hagyományokról.
De ez lehet fordítva is : villanegyedbe se épüljön gémeskút disznó óllal + parasztházzal .
Ezt a disszonanciát oldaja a környezetre jellemző építési stílus és szokásjog maradéktalan betartása és betartatása .
( Építés Hatóság --Építési Osztály -- Terület v. település rendezési terv stb. ...)
Egyébként a színek. Egy pár centis képen kiválasztottam a nyílászárók színét, ami mahagóni. Még nem voltak ott az ablakok, amikor kiválasztottam az eresz színét - ami látszólag majd ment volna az ablakhoz, felfestve már kevésbé.
Még szerencse, hogy a ház színezése most folyik, mert a végső színt most kapja meg az eresz - egyébként is át kellett még legalább egy sorral kenni -. Természetesen át kell festeni egy sötétebb színre. A mély cseresznyét át kell húzni dióval, mert így jobban passzol az ajtóhoz. Na, ezt már próbálgattuk, hogy mi lenne jobb. Éppen most festik.
Még, ami pluszban hozzájött, hogy a település ezen részén kötelező a tájjellegű vöröskő borítás is, tehát még ehhez is passzolni kell mindenhez.
Nagyon vigyáznod kell az ilyen cseréppel a ház további színezése miatt. Kiválasztásánál majd nem egy színhez, hanem többhöz kell igazodnod.Nem beszélve a ház többi eleméhez. A kerítéstől, az ajtó színéig.
Én nem szeretem ezt a fajta cserepet, de az egy dolog. Majd, ha kitudok hajtani a kapunkon kocsival ( éppen szerelés alatt van), lefényképezek Neked egy házat, és felteszem. Jó példája az előzőhöz.
Nem vitatkozni akarok Nopánick, de ez a tájidegen cserép akkor lenne igaz, ha mindenki a puszta közepére építené a házát, néhány őshonos növénnyel körülölelve és más "mediterrán" stílusjegyet nem is tenne a házára. Az tényleg baromi bénán néz ki, mikor a 70-es évek kockaházain lecserélik a palát vagy a cserepet, mert idejét múlta és ugyanazzal a tetődőlésszöggel ilyen mediterrán cserepet pakolnak rá - mivel most ez a divat. Lehet innen fakad az ellenszenved ezekkel a mediterrán elemekkel kapcsolatban.
Ezzel szemben, ha nézünk egy újonnan nyitott utcát, ahol mondjuk legalább 60% mediterrán stílusban építkezett, kisebb tetődőlésszög, hosszú eresztúlnyúlás (ami hasznos és praktikus is!!), kővel kirakott lábazat és kerítés, neadj' isten valamilyen faburkolat is elő-előfordul, kovácsoltvas kerítéssel, akkor az igenis esztétikus és használat szempontjábal sincsenek ismert hátrányok (még! - de nem is feltétlenül kell, hogy legyenek).
Szerintem összességében egy komplett mediterrán ház kellően esztétikus és a tájidegenség csak egy elméleti vita-alap lehet, főleg, ha a szomszédok többsége is ebben a stílusban építkezik..
Attól szerelő a beton mert azon állítjuk össze , kultúrált munkakörülmények között a minőségi munkavégzés érdekében a teherviselő betontest vasalatát .
Szerelő beton alatt nem 3-4 cm vastag kavicságy található hanem minimum 10-12 cm vastag .Ez a fagyásból eredő térfogatváltozás kiküszöbölésének okán készül ( részben ). Alatta döngölünk és feltöltünk ill. tükrösítünk . Erre jön a szerelő beton amit csak a munkavégzésnél jelentkező terhelésnek megfelelően vasalunk . Ez nem lesz teherviselő .
Ha a cél a meglevő cserép felhasználása, ahhoz nem tudok hozzászólni. De ha a cél valami nem szokványos burkolat kialakítása, akkor lépcsőlap néven keresgélj, pl:
Nekem úgy csinálták a szerelőbeton vasalását (mixer pumpával volt), hogy ráengedtek egy vékonyabb réteget 3-4 cm a tömörített kavicságyazatra, amit előtte jól eláztattak, ebbe belehelyezték a vashálókat egymásra 20 cm-es ráhagyással és a közfalak vonalába a szálvas erősítéseket, majd erre töltötték rá a maradék 10-12 cm betont a végleges szintig. Az egész 170 m2 megvolt 3 óra alatt.
Be is lehet zsaluzni, bevasalni és beönteni betonnal, az elég stabil. (Monolit vasbeton konyhapult. :-) ) Persze ahol nem járatos vasárnapi ebéd a bántott hús, ott nem gond. :-)
Jobb helyeken klopfolási célra van beépített műanyag vagy fa "tömb" a konyhapultban. Pénztárca és fantázia szab határt az elképzeléseknek. :-)
Jó ötlet ez a beépített cucc, de nincs rá szükség, az évi két klopfolást megoldom a fa konyhaasztalon.
A "lábakat" rakhatod ytongból, téglából is, akkor csak a munkapultnak érdemes 5x5-ös vízszintes lécvázra ck lapot tenni.
Persze lehet még sok más variáció is, kérdés, van-e valamilyen saját anyagod, értesz-e valamilyen kapcsolódó tevékenységhez (pl hegesztőként nyilván fémvázat dobsz össze zártszelvényből).
Na a cementkarton volt a válasz, amit kerestem; emlékeztem hogy valamilyen lap, de bárkitől kérdeztem, csak idióta ötletek jöttek, az alap reakció meg az volt, hogy minek akarsz te ilyet? :)
A vasbetonnak nem véletlenül vannak szabályai. Mert ezek betartásával lehet biztosítani, hogy biztos, hogy megélje a kivánt élettartamot. Az meg, hogy taljra/feltöltésre kerülő vasbeton alá szerelőbeton vagy más védőréteg kell (pl.: HAMNAP 8 iso-drain plus) az 1x1. Nyílván ára van ennek, de így biztosítot, hogy tuti meglegyen az, ami ahoz kell, hogy ne korrodáljon az acél a betonban. A többi megoldás meg arról szól, hogy spóroljunk meg 50-100k HUF-ot.
Ahogy már Kömkel is írta, ha felhúzod a hálót az első betonréteg fölé, nem süllyed vissza. Laikusként nem hittem benne korábban és nem is mertem úgy nekimenni a szerelőbetonozásnak (vasalt aljzatlemeznek!), hogy nincs megoldva a távtartózás precízen. Ezek a 3cm magas talpas vas távtartók, amiket csinálgattunk még stabilabbak is voltak, mint amit U-vas néven lehet kapni "gyári" távtartóként, mégis a méterenkénti elhelyezés kevésnek bizonyult, sorra süllyedgettek be a tömörített sóderbe, minél többet járkáltunk rajtuk. Aztán elkezdtük sűrűbben rakni, kb 30cm-ként rakva már alakult a dolog, de akkor kb 10x annyi távtartó kellett volna, ami azért nem volt. A vége pedig az lett, hogy gyönyörűen felhúztuk az első réteg beton után a vasat egy kampóval, amin akár ugrálhattál volna is, már nem süllyed vissza (hogy miért nem, azt nem tudom megindokolni, de KK mixerbetonnál ez tényleg így van).
(Az építkezési szaktanácsok topicban kb 1-2 hete volt egy kis eszmecsere a szerelőbeton lehúzásáról, olvasd el, hátha segít valamit..)
Szerelőbetont. A szerelőbeton az amit azért raknak, hogy lehessen rajta betonacélt szerelni és védje a korrozíótól. 5cm vastag szokott lenni, hitvány betonból. Erre kerül az alaplemez vagy aljzatbeton amibe kell majd a vas. A vasat lehet a szerelőbetonra is rakni, később pl.: födémnél de vannak kis műanyag talpacskák, amik az alsó hálót eltartják (ezt csak valami szilárdra leeht rakni). Az olvtársnak azért nem működött a két háló közötti szokásos eljárás 10-es betonacélból hajlított kéttalpas távtartot használnia, mert kimaradt a szerelőbeton + a 6-os háló elég gyenge, hogy rajta járjanak. Alternatív megoldásként a Dörken lemez is szóba jöhet a feltöltés tetejére, amire lehet közvetlenül betonozni.
Miután aláfolyott a beton, már nem olyan könnyen süllyed vissza. Az a lényeg, hogy nem kell sajnálni, be kell gyalogolni gumicsizmában, és méterenként végighaladva kampóval megemelgetni.
Én pont az utóbbi hetekben jártam ebben a cipőben, mivel duplán raktuk a 6-os hálót, ezért meglehetősen sokat agyaltam rajta, hogy hogyan kellene a vashálót kiemelni. Csináltunk vasból kis talppal rendelkező távtartókat is, de besüllyedt a feltöltésbe meglehetősen könnyen, kb 30-40 cm-ként kellett volna rakni, hogy megbírja a hálót és a rajta végiggyalogoló súlyt. Az XPS darabka sem rossz verzió, de ott a beton elvéknyulása zavart kicsit, bár jelentéktelen mértékű, de szimpatikusabb lett volna, ha vas távtartók maradnak a vasbeton lemezben.
A végeredmény pedig szerintem az, hogy nem kell foglalkozni a távtartással és túlmisztifikálni az ügyet, hanem fel kell emelni a hálót betonozás közben. Egy réteget kiengednek a betonból, háló felemelés kis vas kampókkal, utána jöhet a köv réteg. Mi is ezt csináltuk, mikor láttuk, hogy a távtartós verzió nem működik és utólag már bánom, hogy egyáltalán időt pazaroltunk ebbe a távtartozósásba, tök egyszerű megemelni a hálót, csak oda kell rá figyelni!
Esetemben több helyre is gipszkartonra került fel az üvegmozaik, oda pedig a flexi kell. :)
Úgy megtapadt a gk-ra, hogy amikor visszabontattam, lejött a gipszkarton is, azt is rakhatták újból. Emiatt aztán a harmadik visszabontás után inkább ráburkoltak az előző rétegre a marhák, és a fehér üvegmozaiknál látszódott, hogy hol van alatta még egy réteg, illetve hol nincs (más árnyalata lett). Előkeresem majd a fényképet, ha lesz kis időm.
Fehér ragasztó, de nem flexi hanem sima, a többit az Isolastic intézi.
Illetve több cég gyárt kimondottan mozaikhoz való ragasztót, de azokat nem próbáltam (Baumit-ban pl. nem is bízom)
Az üveghez nem tapad rendesen a flexibilis ragasztó.
Egyébként tapasztalatom szerint a legtöbb burkoló nem ért a mozaikhoz, ahogy a természetes kövek ragasztásához sem (mondjuk ez utóbbi nekem is kimaradt eddig).
Komolyan mondom, nem sajnáltuk rá a pénzt, mert jó ismerősünk a bolt tulajdonosa. Tudtuk, hogy kedvezménnyel kapunk meg majd mindent, a végén még a járólapból az importőr is engedett. Mapei ragasztót, meg fugát vettünk, ami nem annyira olcsó. A lilához meg valami különlegeset, de az is Mapei.
Először drágálottuk a csempére a kapott árat, de amikor 4 helyről is többmint a dupla árat mondták, elszégyeltem magam. Még jó, hogy nekik nem mondtam, hogy drágállom.
Kedden jönnek felmérni a beltéri ajtókat. Az üzletben már kiokosodtam, meg persze itt is kaptam segítséget. Először dobtam egy hátast, amikor megjött a kalkuláciuó. Csak rápillantottam, és sokallottam, mint amire számítottam. Aztán észrevettem, hogy nem stimmel a kilics mennyisége, meg persze rájöttem, hogy az ajtó darabszáma sem. Mivel jó a kapcsolat, viccesen írtam, hogy talán át kéne nézni a darabszámot. Az üzletben le voltak döbbenve, hogy úgy mentem oda, hogy mindent lemértem az ajtóhoz, még a falvastagságot is, na meg a nyitás irányát is megmondtam. (Tudjátok, mert nő vagyok, meg szőke is.)
Én megszivattam egy burkolót. Kértem árajánlatot egyik ügyfélnek üvegmozaik burkolásra több szakitól (moazikot én intéztem, a többi anyag a szakikra volt testálva). Kiválasztottuk a második legolcsóbbat.
Nekiállt szürke csemperagasztóval burkolni, még szerencse, hogy pont kint jártam a háznál.
Aztán vérig volt sértődve, amikor közöltem vele, hogy fehér ÉS flexibilis csemperagasztót kell használni, aminek 5600 Ft/zsák az ára, nem pedig 700, amit ő használt. Borzasztó nagyot bukott a munkán, de becsületére legyen mondva, jól megcsinálta a végére, és nem követelte a többletet. Azt mondta, hogy jó tanulópénz volt, ezentúl tudja hogyan kell árat adni ilyen munkára.
Mi nagyon drága mozaikot vettünk. Igaz minőségi, meg nagyon szép is. Rendkívül egyszerű mindkettő. Nem bántuk meg így sem, hogy millió helyen végignéztük.
Pl. amit mutattam kört, az több helyen volt, többféle fehérrel. A csempéhez néztük, hogy színben passzoljon a fehér.
Ami képet feltettem az mozaik, a fiuga a lila. Ez 2 komponensből lett összekeverve. A csempés persze elcseszte. A csempe leírása alapján 1,5-szeres fugaanyagot vettünk. Elmondtam neki, ha nem tudja, hogy hogyan kell használni, szóljon. Szerintem a sötétje beszárította az első adagot, így persze tényleg nem lett elég. Olyan műgyantaszerű valami anyag volt, és rohadt drága.
A konyhában másmilyen van. Sajnálom, hogy nem láttam előbb ezt az oldalt. A csempés biztosan nem fehér ragasztóval tette fel az üvegmozaikot. Megüt a guta, hogy nem tudtam, hogy az alá fehér kellett volna. Bár így is nagyon szép, de úgy talán.... Már le nem szedetem. Ha legközelebb építkezünk, majd okosabb leszek.
Pontosan. A jó mozaikburkolat alapja a tökéletesen sima alapfelület. Ha ez megvan, akkor kis kézügyességgel bárki megcsinálhatja.
Vizsont irtózatosan el is lehet rontani, volt olyan lakás, ahol 4x szedettem vissza, mert annyira "fogas" lett. Pedig ott állitólag szakember rakta (lófact szakember), nekem meg előgyakorlat nélkül tökéletesre sikerült a konyhában.
Tovább tartott, meg pepecseltem vele, de mivel a konyhánk egybe van a nappalival, és ez a fő életterünk, fontos volt, hogy jól mutasson. Meg is dicséri mindenki, pedig nem fogok pisztolyt a fejükhöz :)
Anno nekem volt egy kollégám, neki nem az öntött beton konyhapult volta fixa ideája , vagy mániája. Nem neki a betonból öntött fürdőkád. És meg is valósította. Betonból a kád, majd az egészet un. mozaik csempével burkolta.
És nem ám laikus volt az illető. Nem laikus, hanem építész. Ráadásul mindezt csinálta Bp. egyik legszebb helyén , a Budán a Naphegyen.
Nekünk tartott kiselőadásokat a témáról vonalhuzígatás közben !!
Csak érdeklődésképpen:az eltérő vasméretnek szerkezeti jelentősége van,hogy felülre csak 10-es kell,vagy nagyobb mennyiségnél már jelentkező költségcsökkenés miatt?
Nekem ez teszett volna konyhapultnak. Kértem is árajánlatot, de a mi építkezésünk nagyon messze volt Bp-től. Én nem vállaltam az elterítését az anyagnak, ők meg 4x jöttek volna.... stb. Iszonyat drága lett volna így. (Aztán kiderült, hogy a lányomnak nem is tetszett volna...)
Be is lehet zsaluzni, bevasalni és beönteni betonnal, az elég stabil. (Monolit vasbeton konyhapult. :-) ) Persze ahol nem járatos vasárnapi ebéd a bántott hús, ott nem gond. :-)
Jobb helyeken klopfolási célra van beépített műanyag vagy fa "tömb" a konyhapultban. Pénztárca és fantázia szab határt az elképzeléseknek. :-)
A "lábakat" rakhatod ytongból, téglából is, akkor csak a munkapultnak érdemes 5x5-ös vízszintes lécvázra ck lapot tenni.
Persze lehet még sok más variáció is, kérdés, van-e valamilyen saját anyagod, értesz-e valamilyen kapcsolódó tevékenységhez (pl hegesztőként nyilván fémvázat dobsz össze zártszelvényből).
