Nagyon szegényesek a cikkek, de általában a tartós csúcsteljesítményt szokták jelölni, ami felett esetleg van még 20-25% rövid időtartamú tartalék. Itt is, mivel hőerőmű jellegű, a hűtési kapacitással is számolni kell. Nem lehet folyókat, tavakat felforralni!
Persze, ezt azt is jelenti, hogy csak nappal, megfelelő beesési szög mellett termel.
Rögzített, fekvő parabola ívű teknőtükrök vetítik napkövető gyűjtőparabolára, majd a kazánra a sugarakat.
Magyarország éves energiafogyasztása 40 000 GWh (az atomerömü honlapjáról). Ez 4 566 MW átlagos teljesítményt jelent. Ehhez képest elég csekély az 50 MW, de azért már számolni kell vele. Kérdés, hogy ezt az 50 MW-ot hogyan számolták. Csúcsteljesítmény, napos nap átalag, vagy éves átlag.
jee_c
Megtaláltam!
http://www.ntv-news.de/3064302.html
Máshol is van rá utalás, de eddig ez a legrészletesebb. Az első említés 1999-es.
2004-ben készülne egy 50 MW teljesítményű parabolatükrös olajhőcserélős naperőmű. A cikk szerint eddig Kaliforniában épült csak hasonló méretű.
http://www.vistaverde.de/news/Wirtschaft/0209/09_solarkraftwerk.htm
Itt megtekinthető a Mojave sivatagban 10 éve üzemelő.
A következő cikk már egy Jordániában tervezett 130 MW-osról szól.
http://www.energieportal24.de/artikel_388.htm
Ebben a cikkben már 2005-re teszik az üzembehelyezését.
Jogos a kérdés. Azt írtad, hogy a fennmaradó különbözetböl fejlesztések folynak. Ha valóban így van, akkor rendben van - amennyiben ennek a hatására késöbb végül mégiscsak elökerül a családok számára elveszett árcsökkenés. Sajnos ettöl annyira nem félek, de ez már inkább politikai kérdés. Természetesen az energia tárgyalása kapcsán elkerülhetetlenül beleütközünk a politikába, ez nyilvánvaló.
A környezet szempontjából mindenképpen üdvözölendö ez a hibrid elektroosság és hötermelés, a hatásfok javulása miatt.
A Főtáv legnagyobb szállítója egyébként a Budapesti Erőmű (BE) Rt., a mintegy negyedmillió távfűtött lakás hatvan százalékát a tőlük vásárolt hővel fűtik, illetve látják el meleg vízzel. A teljesen külföldi – francia – tulajdonban lévő BE Rt. már korábban hozzákezdett budapesti erőműveinek a felújításához, megvalósítandó a már említett kapcsolt energiatermelést. Ennek köszönhetően a felújított erőművi körzetekben, így például Újpesten a BE Rt. mintegy húsz százalékkal olcsóbban adja el a hőt. Ebből a Főtáv nyolc százalékot tud továbbadni a IV. kerületi családoknak. A különbözetet a tulajdonos főváros előírása szerint fejlesztésre fordítja a cég. Budapesten egyébként még mintegy tizenegyezer csepeli háztartás részesül hasonló kedvezményben. Ez az ottani – a BE Rt.-től független áramtermelő társaság – hasonló fejlesztésének köszönhető. Ma Budapesten a 240 ezer távfűtött lakás közül összesen csaknem 45 ezer háztartás kapja így nyolc százalékkal olcsóbban a távhőt.
Kérdem, a 12%-ot ki kapja meg?
Ma reggel a rádióban hallottam, hogy Bp. távfütésében alkalmazni fognak modern gázmotorokat,amelyek a hötermelés mellett elektropmos áramot is termelnek, és ezért a távfütés díjának a 8%os mérséklésére lehet majd számítani (gondolom azokon a területeken, ahol ezzel a módzsrerrel fütik a rendszert). Ilyen megoldásokról már volt szó a fórumon, örülök, hogy a gyakorlatban is használatba kerülnek.
A Duna alacsony vízszintje miatt Románia leállítja a cernavodai atomer?m?vet, amelyet a folyó vizével h?tenek.
Románia egyetlen nukleáris er?m?vét 1996-ban helyezték üzembe, a 750 megawattos reaktor az ország energiaellátásának több mint tíz százalékát biztosítja. A Napi Gazdaság szerint a döntést az kényszerítette ki, hogy az egy évszázada legalacsonyabb vízszint a hét végén több mint negyven centiméterrel tovább csökkent, és a meteorológusok szerint a következ? napokban további csökkenés várható.
Újraindul, ha lesz víz
A reaktor a biztonsági követelményeknek megfelel?en csak akkor fog újraindulni, ha a Duna eléri a hosszú távú m?ködéshez szükséges vízszintet, írta a román kormány közleménye. A Planet Ark környezetvéd? híroldal szerint Románia a széner?m?vek kapacitásának növelésével fogja pótolni az atomer?m? kies? kapacitását.
Európában már számos nukleáris er?m?vet le kellett állítani, mert az alacsony vízállás miatt nem volt elegend? h?t?vizük.
off:
A regényben a konkrét kiváltó ok, amiért bezárjáék öket az az, hogy az egyik mérnök dühében leköpi a berendezést (amit a fö robot istenként tisztel). Persze ez már csak következménye annak, hogy ez a robot kitalálja, hogy ö tökéletesebb, mint az emberek, és ebböl következik, hogy nem az emeberek teremtették öt, és az ürállomás kis világában az energiát a Földre sugárzó berendezésben találja meg a tökéletességet, és ezért azt tekinti istenének, teremtöjének. Ha az embereket nem zárja be, akkor azok lekapcsolták volna a sugárzást arra az idöre, amikor nem tudják irányban tartani a sugarat, ezért a robotnak nem lett volna gondja az Elsö törvénnyel. Egyébként is ez a robot (kisérleti darab) nem fogadja el a történetben, hogy a Földön is emberek élnek, szóval nem zavarja, hogy mi lenne ott. )söt magát a Földet, mint bolygót sem hiszi el, csak annyit hajlandó belátni, hogy kis fénypöttyök vannak az égen, amelyek közül néhány kis korong, és ide van irányítva a sugár.)
Olyan témák kapcsán, amiket nem ismerek kellö részletességgel, kénytelen vagyok a megjelenö cikkekben leírtakra hagyatkozni. Konkrétan az elektromágneses hullámok formájában Földre sugárzott energia kérdésében is ezt tettem. A cikkben leírtakat ismételtem el. Ha ezek kapcsán felmerülbenned valami kérdés, vagy hozzátenni való, ne habozz azt leírni (nátha még rám ragad valami hasznos infó :)! Rádiótechnikában sajnos nem vagyok nagyon ismerös, föleg nem a konkrét technikai részleteket illetöen, inkább csak az általános elvekkel vagyok tisztában (remélem :).
Az EMV-t kifejezésként így nem ismertem, a neten annyit találtam, hogy ez talán ay ElektroMagneticVibrations rövidítése lenne.. írhatnál róla, hogy miért hoztad fel (olyanra tudok gondolni, amiröl itt már korábban szó volt, hogy mennyire lehet irányítani egy mikrohullámú sugarat, mennyire nyelödik el a légkörben [pl. a magas víz/páratartalom-felhök elnyeli], azétán, hogy milyen egészségügyi kockázata van, kiszámítani, hogy mekkora az energiasürüség a fogadóállomáson, hogy lehet-e tükrökkel eljuttatni olyan helyre, ami nincs közvetlen láthatóságban, ...).
Szóval fejtsd ki bövebben, mire gondolsz!
A mérnőkőket nem azért zárják be, mert köpködnek. Mellesleg nem az agregátot köpi le, nem is teheti, mivel nem férhet hozzá. Ö csak irányít (szeretne). Visszatérve a köpködéshez, azért ülnek kényszer szülte börtönükben, mert nem tudják irányban tartani a sugarat. Tudod, Robotika három törvénye...
Egyébként nem ártana felfrissíteni rádiótechnikai és EMV ismereteidet.
Az ionhajtómühöz elegendö az elektroos áram, bár kell még a gyorsítandó tömeg (Xenon-t használtak pl. a DS1-en). A VASIMR/nek is elég az, ha áram van, bár itt is kell anyag, a reaktiív meghajtáshoz.
Az M2P2-höz is jól jön energia, bár ehhez nem kell olyan sok, és az eljuttatása problémásabb, mivel a jármü egy mágneses plazmabuborékban van. Itt a hajtóeröt a napszél adja, ahogy kölcsönhatásba lép a plazmabuborékkal.
Na, meg, ha van gigantikus mennyiségü energia, akkor lehet vele antianyagot gyártani, és azzal is lehet meghajtani az ürhajót, bár az antianyag elsösorban azért kerül szóba, mert nagyon magas a fajlagos energiatárolási képessége.
Általánosan tekintve a kérdést, azt feltételezve, hogy energiát kívülröl kap az üreszköz, az a legjobb megoldás, ha a meghajtáshoz felhasznált anyag a lehetö legnagyobb fajlagos hajtóeröt szolgáltasson. Ehhez az kell, hogy a legnagyobb sebességre lehessen felgyorsítani.
A másik lehetöség, hogy magát a fénynyomást használja fel a jármü (napfény, lézer, mézer meghajtás). Ekkor nincs magával vitt üzemanyagnak felgyorsítandó tömeg.
Engem ezek a műholdak nem is a földi energiatermelés miatt érdekelnek, hanem a űrutazások kapcsán.
Ugye, az űrrepülés azért olyan nagyon drága, mert a rakétának a gyorsításához használt tömeget magával kell vinnie, és azt is gyorsítani kell a szerkezeti anyagokal együtt. Ehez még több üzemanyag kell ... stb.
A probléma oka az, hogy a rakéta hajtásához tömeg kell, amit a rakétának cipelnie kell.
Ha viszont adott egy olyan ürrepülőgép, ami a hajtásához szükséges ENERGIÁT egy műholdtól kapja mikrohullámon, akkor az nem jelent pluszsúlyt.
A kérdés az, hogy lehet egy "gázturbinát" elektromossággal hajtani...
Nem feltétlenül napelemket kell elképzelni. Bármilyen naperömü megteszi. A Holdon épülhetne (robotokkal), a helyi anyagokat használva.
A Földre csak közvetítö reflektor müholdakon kerestül jutna az "áldás". Ez megoldja azt a problémát, hogy akkor is jöhet az enegria, amikor éppen az árnyékos oldalon vagyunk.
Az energiafelfogó berendezés mérete miatt a lesugárzott energia kis sürüségü lenne, ezért nem perzselné fel a Földet, ha mellétrafálna. Hosszabb idö alatt (pl. fél mp.) úgy is kiderülne, hogy valami nem ok, és ki lehetne "kapcsolni" a további lesugárzást. Ennyi idö alatt pedig nem okozna gondot, egészségügyi kockázatot.
off:
A novellát én is mostanában olvastam, abban már az elején lehet tudni, hogy agenerátor lett a fö robot új istene. A mérnököket azért zárják be a szobába, mert az egyikük kiborul ezen, és leköpi a generátort (szerntségtörés! :). A novella végén jön egy öket lecserélö felügyelö ember, aki eléggé fennhordja az orrát, és a két mérnök direkt nem szól neki a helyzetröl, és maguk közt elöre röhognek rajta, hogy hogyan fog az illetö kijönni az "istenfélö" robotokkal. :-))
Amiről írtál az Asimov, és az Én, a Robot széria egyik novellája... én is olvastam :))
Egyelőre túl drága lenne föld körüli pályára juttatni ilyen műholdakat, és a napelemek hatásfoka még messze nincs ott, hogy érdemes legyen... az energia lehozásának a technológiája sincs még rendesen kidolgozva...szóval ez egyelőre sci-fi.
De nagyon szimpatikus !
Amíg a nap ezt az energiát "veszélytelen" formában közvetlen idesugározza nekünk, nem érdemes ilyeneken törni a fejünket. A többszöri átalakítás, továbbítási, szóródási veszteségek biztos elvesznek annyit, amilyen hatásfokkal helyben is előállítható lenne. Nem a sivatagok, termő-, lakóterületekben kell gondolkozni, hanem pl. a külszíni bányák holdbéli tájait kellene így hasznosítani (ott messze környéken úgysem lakik senki). Láttam képeket a chilei rézbányákról (ott a napsütés is több), észak am-i szénbányákról, de láttam Ajka környékén is a meddőhányókat. Csak képzeljétek el, milyen csodálatos naperőművet lehetne építeni a Vas megyei Narda mellett létrehozandó külszíni lignitbánya helyén, mikor már kimerült, és teljesen tönkretette a környezetet!!!
Volt valami ilyesmiről szóló ski-fi is. Talán Asimovtól? Egy a Nap közelében működő erőmű a földre küldte haza valami nagyenergiájú sugárzással a Napból nyert energiát. Talán mikrón? Egy mágneses viharral kellett megkűzdeni, hogy a Földön a nyaláb a megfelelő helyen maradjon. Az erőmű-űrállomás gépei, kompjuterei, robotjai "fellázadtak" és a személyzetet bezárták egy hatástalanított vezérlő terembe. Azok ott halálra idegelik magukat, hogy a mágneses zavar miatt lepörkölik a bolygó napos oldaláról az élete, mert a gépek már nem tekintik őket , embereket felettük valónak, és valami isten-mestert kezdenek "imádni". Szóval jól kihegyezett rinya, és jön a vihar! Letargia a teremben. Egyikőjük összeszedi magát és a vihar elmúltával kapcsolatot keres a Földdel, nézi a károkat. Semmi. A nyaláb milifokokat sem mozdult el! ...
Kiderül, hogy a generátort kezdték a robotok, mint mestert imádni, és szolgálni, Annak pedig azt vették legfőbb utasításául, hogy a nyaláb menjen a Földre, ami a mester számára nem tudni miért , de nagyon pontosan, és mindig egyenletesen. ...:-)
Aztán már csak a robotok maradnak az állomáson, és az embereket, mint "alsóbbrendű teremtményeit "a "Mesternek"(hiszen őket is az tatja fenn) visszküldik a Földre.
Lehet nem film, "csak" könyv volt, de sajnos-hál'istennek szinte csak vizuálisan emléxem mindenre...
A nagy ármaszünet kapcsán vetteték fel a lehetöséget ismét.
A leírásban Holdra (vagy Föld körüli pályán keringö müholdra) telepített naperömü mikorhullámban sugározná le a Földre (reflektor müholdon keresztül a holdi megoldásnál) az energiát, amit itt több négyzetkilóméteres vevöantennaerdö fogadna és alakítana elektroos árammá, majd táplálná a hálózatba. A fogadóállomásra mond egy példát: 40 négyzetkilóméteres területröl beszél (példaképpen New York város energiaellátására), amely antennák alatt mezügazdasági müvelés is folyamatban lehet, tehát a terület nem esik ki a hasznosítható területek közül a fogadóállomás miatt. (A mocsarat is megemlíti, mint lehetséges területet.)
"Az unióban a megújuló forrásokból nyert áramot mindenütt kötelező emelt áron átvenni a termelőktől, a megújulós beruházásokhoz pedig több közösségi forrás is ad támogatás. Magyarország mindkét eszközzel visszafogottan él: az „emelt” ár alacsonyabb, mint amit a legfüstösebb szenes erőművek kapnak, a támogatásokra szánt (2003-ban 3, 5 milliárdos) keret pedig rendre elfogy már az év első felében. Mégis akadnak, akik hisznek a szelídenergia-termelés jövőjében: tucatnyi külföldi befektetői csoport képviselői keresik jövendő zöldenergia-beruházásaik helyét, a szélerőmű építésére alkalmas telkek jó részét már le is kötötték. Ez még nem is baj, de azért annyira mégsem jó: ugyanis azt valószínűsíti, hogy a jövőben is inkább másoktól fogjuk vásárolni az energiát."
"az „emelt” ár alacsonyabb, mint amit a legfüstösebb szenes erőművek kapnak" !!!
A hőszivattyúval az a gond, hogy télen amikor leginkább szükség lenne a fűtésre, a külső hőmérséklet túl alacsony ahoz hogy érdemben hőt lehessen belőle kivonni. Ez megoldható ott, ahol ritka a népsűrűség, akad természetes víz a közelben stb. (Egy kicsit természetes erőforrásokhoz kötődik a dolog.) Két párhuzamos rendszer kiépítése pedig nagyon sokba kerül.
A távfűtés a központi hulladékkezelés miatt biztosan környezetbarátabb. A legroszabb verzió ebből a szempontból az otthoni széntüzelésű kazánok, amiben esetleg kénnel szennyezett szenet égetnek az otthoniak...
Jaja.Egy 2 megses(e) gázmotor 1 megs(t) 6bar-os gőzt és 1.3megs(t) 90fokos vízet tud termelni.
A gőzzel nyáron lehet abszorpciós hűtőket táplálni,a melegvízzel is elvileg(a gőz sokkal jobb),az áram meg mehet a rendszerbe.
Így el lehet érni a 86,7%-os hatásfokot,ami majdnem olyan mint egy jó kazáné,de áramtermeléssel.
