Gondolhatod, hogy nem azért hagytam egyben tíz évig, mert nem tudtam volna szétszedni... Nemegyszer barmoltam szét olyan aprólékosan a Hattyút, hogy csak úgy horkolt a gyönyörűségtől. Szervizben sose járt, minden porcikáját én szereltem. Az igaz, hogy kampányszerűen sosem szedtem szét, csak alkalomszerűen, ahol éppen kellett. De hát így jár, aki vasvázasról tér át aluvázasra. Egy parasztbicikli, ha tíz évig nem szedik szét valamelyik csavarját, simán bontható marad; egy aluvázas csoda meg zsírral együtt is úgy összekögül, mintha egybeöntötték volna.
Én javaslom neked a Mali Trekking biciklit, illetve vázat.
4130-as CrMo acél. Elpusztíthatalan.
Mindenféle csavar-szem van rajta csomgatartónak, sárvédőnek.
És a színe is közel van a kékhez. Olyan kékes-lilás-feketés...
Nekem is van ilyen, ezért tudom ajánlani.
Mindössze egy prücök van. Én 16 éve vettem, szóval nem egy mai darab, de néha itt-ott lehet látni. Általában a gazdáik nem tudják, hogy mi van a kezük között. Könnyen elkótyavetyélik holmi modern teleszkópos alu biciklire.
Az a helyzet, hogy bezsíroztam a csavarokat - egyszer. Mikor összeraktam a gépet. Aztán mikor öt-tíz év múlva először akartam kicsavarni őket, nem hagyták magukat, inkább beleszakadtak. És ebből már három van. Tehát van a vázban hiba, nem is kevés. De ha jól emlékszem, a középtengely menete is eléggé le van már csiszolódva, mert egyszer a monoblokkot rosszul hajtottam bele. Sőt a váltófülben lévő menet sem a régi, mert mikor meggörbült a fül, a váltó kissé megtépte azt is.
Ez hát a helyzet. Van egy még élő, de egyre több hibával megvert vázam, és évek óta keresem az indokot, hogy miért cseréljem le. Most végre adódott egy igazi indok: a villa mérete.
Ezt mindenkitől, azaz főleg a nálam ez ügyben avatottabbaktól kérdezem: milyen trekkingvázat árulnak most jó minőségben, lehetőleg még egyenesebb derekú utazásra, mint a Cygnust? A kék szín sem feltétlen követelmény.
Lett egy kis időm befejezni a 2009-es év rögzítését.
Szóval kicsit összefoglalok.
6342 km-el zártam a tavalyi évet, előző évben kicsivel több volt. Országúti: 2108 km
MTB: 4137 km
Egyéb: 97 km
Tekert idő: 320 óra, az átlag sebesség 19,8 km/ó lett, érdekes módon 2008-ban is ennyi volt.
Az évben 148 napon bringáztam.
Versenyek:
- BUÉK kupa - Békás kupa tahi időfutam: 36,8-as átlag; 28:25, 10 mp javítás 2008-hoz képest. Elégedettség. - Buda maraton - mert mindig jó zúzni az ismert ösvényeken - Szilvásvárad: Master1 16. hely. Időben 7ó35p élvezet. A célbaérkezők száma csak 62 volt a hosszútávon. "Enyhe" sár, eső, hideg, majdnem téli cucc. Ezen e versenyen sokan újraértékelték a bringázás fogalmát. - Crosskovácsi. A kötelező élvezet. - Duna Maraton: Master1 16. hely. 150 nevezőből itt is csak 93-an értek célba. A sárnak köszönhetően lassú, 16,2 átlag. Tolni sem volt egyszerű. - Bükk Maraton Master1:20. Igen gyors, 20,5-es átlaggal. Lánc probléma. - Mátra Maraton Master1:16. Ez is gyors pálya 19,3-as átlaggal. Sok kő, nagyszerű terep.
Top Maraton sorozat hosszútávos összesítésében Master1 10. helyig jutottam.
Idei újdonságként sok csütörtöki tájbringás edzőfutamra mentem el.
2009-ben sem maradt el futó fellángolásom, három hetes, majdnem négy órát magában foglaló felkészülés után 1ó35-ös, (számomra) igen jó időt futottam a Nike félmaratonon.
Egyebek:
Terepes seb. csúcs: 70 km/ó (Vörös-kővár lejtője a Vitorlázó reptér felett) Úszás: a sosem próbált gyorsúszást gyakorolgattam, végül sikerült több mint 10 percet folyamatosan úsznom! (kb. 400m, nekem nagy szó)
Jermekkorom bringai mar nincsenek meg, de a `98-as evjaratu bringam meg mindig szolgal evi nehany napot mint esobicikli, a hasonlo koru orszaguti mint "otthagyos" bicikli (amit ott merek hagyni lekotve valahol, a tobbit orizetlenul sose hagyom). Ugyhogy igazan szivemhez nott vaz meg nem cserelodott. Bar nemsokara eljon az idejuk azt hiszem... A fenti ketto utodja, kapcsolodva egy masik hozzaszolashoz, a haloszobaban lakik, a tobbiek a sufniban. Az ujakat mar ott sem merem hagyni...
A neten találtam egyet, az inbusfejű csavarokról kellene megtudakolni, hogy rozsdamentesben vagy krómozott réz kivitelben tudják e adni az adott méretet. ha nem, ajánljanak másik boltot.
Hát, ez attól függ, melyik aluváz. Hallottam olyanról, hogy egy tízszerhúzott extravékony bringa a tetőcsomagtartón nyekkent meg, mikor meghúzták a tartócsavart (mert oldalirányban a papírnak nincs tartása). Ellenpéldának vegyük a saját bringámat, ami az elmúlt három évben valószínűleg kicsivel többet kapott mint amivel egy belépő szintű gépet illik megkínálni.
(jelenleg elcsíphetsz egyet elég jó áron. Kár hogy nem kisebb, akkor már vinném is...)
Sajnos az acél vázak korszaka leáldozott. Vagy nagyon ócskák vannak (Tesco), vagy egy-két exkluzív gyártó igen drága váza. Az alu vázak élettartama felhasználástól függ, de a tiéd a 10 évével bőségesen kiszolgálta az idejét. A következő is ki fog bírni ennyit.
Ha átraksz minden alkatrészt, attól ez a bringa még az a bringa marad. :-)
"Már a dédapám is ezzel a késsel vágta a szalonnát. A nyelét kétszer cseréltük, a pengéjét háromszor."
No bizony ettől félek én is. És azt mondják, az aluváz hajlamos a rút megnyekkenésekre, úgyhogy haza sem tudok jönni. Az acélvázban (CrMo, mittudomén) mennyire lehet megbízni? A súly nem számít (a szín sokkal inkább)...
Az előbb leírtam a fontosabbik felét, de van egy másik része is.
Amíg a pözsóval jártam tört el kormányom, reped el teleszkópom, nyereg pálcái és láttam túra közben túratárs alatt vázat is kettétörni. Nem akartam megvárni amíg a pözsó is eltörik alattam.
Ilyenkor jótanácsokkal tele a padlás, de engedd meg:
Ne tárolj jó biciklit közös tárolókban! Bárki bejuthat és be is jut, aki lopni akar. Zárt ajtó semmit sem ér. Még ha le is lakatolod, később visszajönnek felkésuzülve.
Egy 200+ ezres gépnek a lakásban a helye. Tudom piszkol. De ilyen világot élünk.
Azazhogy "kezdek" - az ilyen benne hagyott hibákból a szövegkritika ki tudja találni, mi állt mögötte eredetileg.
Szóval mégiscsak hozzá kell szoktatnom magam a vázcsere gondolatához, ami régóta esedékes már. A garanciaidejét kétszeresen túlélte, alig van már rajta festék, és jó volna egy tartósabb utód - lehetőleg kék. Így elhitethetném magammal azt is, hogy a lelke benne maradt...
A pénz sokadrangú szempont, a kötődés sokkal fontosabb. Ti hogy éltek meg egy vázcserét?
A pözsómban valószínűleg hatszámjegyű a kilométerek száma. Nekem sem lenne szívem megválni tőle. Kint már évek óta nem volt, de ma is mozgott egy órát :-) Görgőn.
Ó, és a hátsó csomagtartót a nyereg alá odafogó három csavar egyike is beletört valahol Lengyelország közepén... Kezdem hajlani arra, hogy itt az idő. De mit tegyek, hogy egy új vázba ne törjenek bele a csavarok? Vegyek valami acélvázat? Nem mállik az el télen? Nemigen akarnám törölgetni.
