Üdv! Hamár a CW-nél tartunk... Lehet, hogy nem illendő, de azért megkérdezem. Megvan valakinek az alábbi CD, szívesen betömöríteném (ha mp3-ban van az is jó) és tudnák utazás közben morzét tanulni. Egyéb 5leteket is várok.
Lehet nem a megfelelő hely a reklámnak, de nincs valakinek szüksége egy Sommerkamp FT-250 -es gépezetre? Vételen tökéletes, de sajnos az adása nem megy (én ugyan csak műterhelésen mértem, valami jött ki belőle, de minimális). A végcsövek jónak tűnnek, fűtés van, begázosodva sincsenek.
Én adásra nem használtam (mivel nincs hívójelem), csak hallgatózásra :-)
Mikor kb. 3 éve megvettem egy amatőr barátomtól, kipróbáltuk, és ment. Akitől van, belerakott egy kapcsolót, amivel a végcsövek fűtését ki lehet kapcsolni ha csak vételre használják. Én így használtam, ne kopjanak feleslegesen :-)
A készülék szép állapotban van, jó táppal, belül is tiszta.
Azért válnék meg tőle, mivel a SONY kiváltotta SWL területen, és nincs elég tapasztalatom, hogy megjavítsam az adórészt, amit úgysem használhatok hívójel nélkül. Belebarmolni nem akarok.
Rajzom is van hozzá, bár amatőröknek biztos minden megvan hozzá, a Rádiótechnika egy időben sokat cikkezett róla, meg hát az Internet...
Némi hajlandóság nélkül az absztrakcióra kár elméleti kérdésről beszélgetni. Mondtam, hogy nem ez az egyetlen és kizárólag autentikus példa, csak szemléltetés.
A következő is csak körülírás: a távolsági kommunikáció egyre hétköznapibb dolog, de hogy a rádióamatőrködés (szolgálat...) egyik fontos feladata a hírközlés katasztrófák idején, az talán még nem vesztette érvényét. Képzeld el, hogy valami nagy baj van, és rövidhullámú összeköttetést kell biztosítani két pont közt, akár két földrész is lehet. Távírózni nem tudnak, mert a példa erről szól. A digitális üzemmódokkal is baj van, mert az egyiknek ilyen szoftver, moduláció és kódolás áll rendelkezésére, a másiknak meg amolyan. Minél bonyolultabb valami, annál sérülékenyebb. Maradna egyedül az SSB (ami megfelelően elterjedt, de jóval komolyabb készülék, nagyobb teljesítmény, kevesebb zavar stb. kell hozzá, tehát nem egyenértékű a CW-vel), de hogy, hogy nem, egymás nyelvén sem tudnak. Világos, szóban is lehet rövidítéseket és Q-kódokat egymáshoz vágni, de azok meg például az eltérő kiejtés miatt nem érthetők...
Szóval hagyjuk el a távírót, ne kelljen ismerni, és valamikor, ötven év múlva egyszercsak azt vesszük észre, hogy elfelejtett a rádióamatőr valami fontosat, ami a birtokában volt.
Nem kiküszöbölhetetlen, de érvényes példa: közös sávrészben, ahol távírózni és SSB-zni is lehet, leállsz CQ-zni, mire megszólal alattad egy állomás CW-ben, és tudatná veled, hogy ő volt az adott frekvencián, esetleg SKED-je van valakivel, te pedig semmit sem fogsz érteni az egészből. Ezzel egyébként a rövidítések ismeretének fontosságára is rájátszottam kicsit, bár ezek elég triviálisak, hamar felszedi az ember őket, ha nem is tanulja.
Nem véletlenül emlegettem a közös nyelvet, még ha akadnak is hézagok ezen kívül is a megértésben. Mert nemcsak a CW a lényeg, hanem hogy annak segítségével, a rövidítésekkel együtt, meg tudod értetni magad a másikkal. Nem kell minden szabályt automatikusan hülyeségnek feltételezni, nem véletlenül alakult ki. Ma a távíró nem kell, holnap a rövidítések, mert kevéske erőfeszítés kell ahhoz is, végül majd semmi. Forma nélkül pedig minden meghal.
Minő egyszerű a megoldás üzemmód ügyben! Aki tud morzézni az morzézik, aki meg nem, az nem morzézik. Mint ahogy a vak amatőrök sem SSTV-znek, a némáknak pedig marad morze, süketeknek pedig a packetrádió. És ugyan miért ne lehetne rövidhullámon is akár csak magyarul forgalmazni? Tegnap egy 1AT állomás mondta a hívójának F13USB-n, hogy "csak olaszul" ... és nem szakadt le az ég, csak éppen nem jött létre a QSO.
Fel nem foghatom, hogy miért fáj az bárkinek is (pl hatóságnak), hogy valaki valakivel nem tud kommunikálni? Nyilván aki vágyik rá majd megtanul morzéul, meg angolul, meg packetrádióul meg SSTV-ül is.
Ja, URH-s vizsgára én is gondoltam, csak az a gond, hogy az RH érdekel igazán. Évek óta figyelem a forgalmazást az amatőrsávokban, fülelem a digit-üzemmódokat, SSTV-t stb. Pont ezért akarok valami normális antennát is összehozni. CB-re van egy antennám a tetőn, vagy 30m RG58-cal, csillapít is rendesen dehát ezt tudtam szerezni amikor felraktuk. Pár hasonszőrű haverral meg 1-2 amatörrel beszélgetek CB-n ha van időm, de az nem az igazi :-)
Még kötelező a rövidhullámú rádiózáshoz, de valószínűnek látszik a változás. Elvben én is elengedhetetlennek tartom, amíg még ez a közös nyelv, amíg teljesen ki nem veszik - egyelőre csak nyernél vele. Tudom, milyen nehéz ma bármire is időt szakítani, de általában nem nehezebb megtanulni, mint egy akármilyen más vizsgára felkészülni, és semmit sem adnak ingyen, és szerintem ennek nem is kell célnak lenni. De én kissé vaskalapos vagyok. :-) Korábban jó alternatíva volt a 28MHz, mit URH-vizsgával is lehet használni - sajnos ma nem sok mindent lehet kezdeni vele.
Adásra nem is akarom használni, meg nincs is mivel. Csak az RH vevőhöz, hallgatózni, DX-elni.
Amúgy mi igaz abból, hogy lassan nem kötelező a morse ismeret HA-s engedélyhez? Tudom, megoszlanak a vélemények a morse szükségességéről, én sem tartom baromságnak és tudom hogy sok helyzetben baromi hasznos és nem lehet kiváltani mással. De én pl. már évekkel ezelőtt megpróbálkoztam volna a vizsgával ha ez nem lenne kötelező. Meg gondolom sokan mások is.
Én vagyok, csak elfelejtettem nicket váltani az előbb.
A madáretetős változat nagyon tetszett, ha találkoztál vele... Nem tudom már, merre van, mert fél évvel vagy egy egésszel ezelőtt keresgéltem ilyeneket én is. Azt viszont nem mondtam, hogy sok olyan van köztük, ami adásra is alkalmas, az valószínűleg túlzás számodra - nem kell túlbonyolítani a dolgot. A lényeg, hogy legyen némi vezeték, anyag benne, aztán ravaszul össze kell hajtogatni, feltekercselni a leírt módokon stb... :-)
Olyan levegőben lógós dipólt én is láttam párat - lehet, hogy elsőre meglepő, de jobb megoldás híján nem (volt) olyan ritka szerintem.
Ezzel tényleg sokat segítettél, ez a két link király! Ezek szerint vannak mások is, akiknek ilyen nyomorúságos a helyzete :-(
Mondjuk, egy győri utam során láttam egy merész megoldást: fazon egy RH dipólt simán kifeszített két tízemeletes közé, a tápvonal, ami ugye középen van, csak lóg a semmiben úgy hogy az alja van rögzítve :-)
A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy milyen antennát érdemes használni panellakásban SWL alantas céljából? A paraméterek a következők lennének: 2. emeleti panellakás, SONY ICF-SW7600GR rádió, ennek van antennabemenete, amire tápfeszt is kirak aktív antenna meghajtásához. Persze a SONY aktív antennája csillagászati összegbe kerül, én meg amúgy is valami barkács megoldásban gondolkodom.
Irodalmam van (Rothammel könyv, Antennák méretezése stb) de inkább a hozzáértő topictársak tapasztalatai érdekelnének, mivel lenne érdemes elindulni.
Érdemes valamilyen antennaerősítőt építeni? Vagy ez csak a zajt nővelné? Igazából DX-elés érdekelne, de ilyen helyen (panel) kicsit reménytelennek tűnik. Sajnos 80m-es longwire antenna telepítése maga után vonná pár szomszéd rosszallását, attól tartok :-)
Mail ment. Csak még annyit a leirásról, hogy a surárzó hossza nem 1480mm mint ahogy a rajz van, hanem (szerintem) 980mm környékén lehet. Az 1480mm szerintem a teljes hoszra vonatkozik a záróedény aljától, a sugárzó tetejéig. Ezt a fotó is igazolja, nameg az Antennakönyv. Viszont a leirás nagyonis gyakorlatias. :)
Ha érdekel, van egy leirásom egy ilyen antenna elkészítéséről. Sajnos nem tudom már tudom hogy honnan töltöttem le, de ha kell, elküldöm szívesen. (pdf - 400Kb körül)
Én ezt az antennát a 80-as évek elején készítettem el, a mai napig kíválóan működik.
A sugárzó bronzból készült (trolli felső vezeték darab - akkor ehhez jutottam hozzá, Hi!), a záróedényt pedig 6/4"-os horganyzott vascsőből alakítottam ki. 8 mm-es laposvasból készítettem el az alját a következő módon: Az (alátét formájú) "végzáró dugó" pontosan az 6/4-es csőbe illik. 120 fokos szögben a cső aljától 3-4 mm-re 3 db 3,5mm-es lyukat, a végzáróba pedig szintén 120 fokban M3-as meneteket fúrtam. A végzáró közepére M10-es menetet fúrtam, a bronz rúd végére pedig menetet vágtam. Becsavarás után belülről ellenanyával rögzítettem, majd gázlánggal keményforrasztottam. A dugót (ekkor a már szerelt, megtáplált sugárzóval) a záróedény aljához M3-as csavarokkal rögzítettem.
A tartóelemet is magam készítettem. (Ma már készen lehet kapni.) Laposvasból hajlított 50 cm-es eltartó, a végére 6/4-es kétoldalas, egycsavaros "gázcsőbilincset" hegesztettem. Az antennát a záróedény lehető legalján, közvetlenül az M3-as csavarok felett fogattam meg.
És végül egy fontos apróság!
A záróedény tetejét - természetesen a koncentrikusságot megfelelően biztosító - műanyag kupakkal (átfúrva a sugárzónak) fedtem(előző életében füstgránát tetejeként szolgált, Hi!), szilikon pasztával vízzáróvá tettem.
Az alsó véglezárón a csőfal mellett kireszeltem az RG-58-nak a helyet, kb. 0,5-1 mm-el bővebbre hagyva a nyílást (nem is lett kör alakú, Hi!). Ezt NEM szabad lezárni, vízmentesíteni!!!! Ha ugyanis lezárod, a záróedény nem tud lélegezni, a pára kondenzvíz formájában lecsapódik és bennt marad............
Az antennát nem kellett utánahangolni. Ahogyan elkészült (persze méretezve: hossz, rövidülés, D/d) egyből jó értékeket mutatott.
17. éve nyagszerűen megy az antenna. Én már 7 éve elköltöztem, "utódom" a QTH-n szintén amatőr, a mai napig használja. Pedig 40 méter magasan, Bp. közepén (10 em. ház liftgépházának tetején) áll, ott aztán minden "jóból" kijut neki: vihar, jég, savas eső, stb.
Egyszer szedtem szét (kb. 5 éves lehetett) kívácsiságból, hogy bírja a viszontagságokat a keményforrasztás... Főként a repedéstől féltem a 3 féle anyag /bronz, sárgaréz forrasztóanyag, vas végzáró és ellenanya/ kölönböző hőtágulása miatt. De semmi probléma sem mutatkozott. Feltehetően azóta sem, mivel működik...
Ok, csak valahol úgyis lesz egy galvánelem, mert ha a bilincset is rézből csinálom, akkor még mindig ott van a probléma, hogy az árbóc nem rézből van...
Szeretnék építeni egy záróedényes antennát (Rothammel könyv: 313-315.old.)
Úgy terveztem, hogy a sugárzó, és a záróedény is vörösrézből fog készülni, mivel ezt itthon is meg tudom forrasztani ellentétben mondjuk az alumíniummal.
Ellenben a távtartó, ami az antennát tartani fogja, feltehetően nem rézből lesz, mivel még nem találkoztam sehol ilyen bilincsekkel, rögzítőkkel.
Nem lesz-e probléma abból, hogy a két különböző fém találkozásakor egy mini galvánelem fog kialakulni? Okoz-e ez minőségromlást a rádiózásban? Ha igen, akkor hogyan védhető ki?
