Erdekes, hogy honnan szedheted a szamaidat. No.-ban pl. mar több, mint 50% jut ... Az meg mindenre nyilvn nem eleg, de 2030 tajekara lesz az meg ~85% is (persze ez csak a delejgyartasra vonatkozik). Ha mindent beleszamolunk, akkor (egy ~550 TWh-s rendszer eseteben) kell, összesen 120-1500 TWh. Akor lesz (valamennyire ) kesz a rendször ... ugy ~2040 tajekan.
Ezen tenyezök 2040-ig:
1. delej (~550 TWh (meg 2040-ig a fogyasztas növekedese) ... legyen ~600 TWh,
2. plussz az EV (ismet ~2040-ig ... legyen 300 TWh),
3. plussz a fütes egy jelentös resze (legyen) ~fele, 2040 körül, ami akkor talan talan ~300 TWh lesz az akkori felhasznala,
ezzel szemben lesz 2040-ben (legalabb) ~600 + ~300 + ~300 TWh-ra megujulora igeny, ugyhogy biztosan lesz komoly kereslet is ... ami ~1200-1400 TWh/ev-et jelent, amiböl jelenleg letezik ~250-300 TWh/ev (eddig a meretig lehet es kell is iparkodni) ... es mellette magferhet meg a draga es elavult atomenergia ~10%-a is, ami akkor (18 ev mulva, talan ~100-140 TWh/ev-et fog adni, amihez kell összesen ~120-150 (normalis meretü) reaktor-modul ... az EU-ban van most 99 db atomreaktor letezik, ugyhogy itt ~50%-os fejldes meg lehetseges (talan 18 ev alatt). Persze SMR-böl kellene ehhez legalabb ~400-500 db (Europa) szamara. Ezzel lehet foglalatoskodni, meg azt remelni, hogy meg lesznek böveb hülyek, akik majd ezt ~ezer eveken keresztül patyolgatjak ... es fedezik a tartos költsegeit a felelötlen "szemetelesnek". És az "allami finanszirozasrol meg egy szot sem emlitettem ...
Ez az a kifinomult eljárás. De persze ha áram van minden van.
Más módszerekkel nagyobb szilárdságú acélokat lehet előállítani, tehát kevesebb kellene belőle, de ez megint csak évszázados folyamat mire minden újragondolva, újra tervezve, el is terjedve.
Örökmozgó acélgyártás? (-: Gondolkodni éppen lehetne rajata. Tegyük fel a szénnel redukáljuk a vizet abból hidrogén lesz és szén-dioxid. Aztán egy kis csavar, mert amikor a hidrogén elvonja a vasércből az oxigént annak a víznek elég magas lesz a hőmérséklete, akár a nyomása is ami hajthat valami gépet ami ...nem tudom mit,valamit csinál a szén-dioxiddal. (-:
Nem tudom, csak egy ötletelés. (-:
Azt nem tudom, olyanról még nem hallottam, hogy mint az alumíniumot, vas-oxid olvadékból elektrolizált vas. Elméletben persze, hogy lehetséges. A több tízmilló tonna, Magyarországon lerakott vörösiszapból pl jó sok vas lenne, az biztos. (-:
Hagyományos kohászatba nem jó, lúgos, tönkretenné a kohókat, cirkónium oxidból finanszírozhatatlan lenne. Elkülöníteni a lúgosságát ami az üveggyárakban hasznosulna? Na igen, ötletelésnek tág tere van ebben is. (-:
A hidrogént a fosszilis ipar erőlteti, mert abból a legolcsóbb előállítani, és ez így is marad, mert a zöld hidrogén a legdrágább, arról nem beszélve, hogy nincs elég zöld energia, még az áramtermelés 20%-hoz sem.
Ha valaki nem kapkodja rendesen a talpait, akkor (ezen a területen is) remenytelenül le fog maradni es ebben az evtizedben, aki elmarad (a technologiak bevezetesenek a szintjen) ... az valszeg döntö mertekben le is marad.
A föbb alkalmazasi területek (ahol a villamosenergian kivül az akkuk ... es a hidrogen jatszik döntö szerepet):
- acelgyartas
- cementgyartas
- epületek szigetelese/fütese
- vegyi eljarasok (vegyipar atallitasa)
Ezen lepesek mindegyiket lehet kihivasnak is terkinteni, ... de el is lehet aludni (akkor viszont közösen szopjuk meg a következmenyeit), ... hiszen a CO2 nem ismer hatarokat.
Pl. a mai napon a hidrogen ara (1 kg hidrogen ... a benne levö energia ~33 KWh) ara meg 12-13 Euro, ... 2030-ra pedig varhatoan 1,50-2,00 $/kg lesz ...
Mese! VAN ilyen. Ki van dolgozva az eljaras (ki van fejlesztve) es bevezetes alatt all (azt nem tudom pontosan, hogy hol, ... de azt igen, hogy ~10 even belül kesz lesz). Ugyanis nagy orszagokban SIBCS több, mint 4-5 nagy koho ...
Persze, ha mindenütt csak tarozkodas, huzodozas figyelhetö meg, akkor nem lesz belöle semmi se.
Ezt a COP27 is elarulta ...
Pl. a BMW 2023-tol ilyen "Green Seetl"-lel fogjy produkalni az autoit.
Én arra mondtam a SZÉN alapú kohókat, hogy a VASÉRC REDUKÁLÁSÁHOZ megolvasztásához a NAGYKOHÓBAN SZÉN alapú KOKSZ-ot használnak a megfelelő hőmérséklet (1150 - 1350 °C) eléréshez.
A nagyolvasztóban használatos tüzelő-redukálóanyag többnyire a koksz. A koksz egyrészt hőt, másrészt redukáló gázt fejleszt, harmadrészt karbonizálja (szénnel ötvözi) a vasat. A koksz C-tartalma több mint 85%, és annál jobb, ha minél kisebb (1% alatti) a kéntartalma. A koksz szerkezete erősen porózus, ami javítja a nagyolvasztóban elhelyezett elegyoszlop gázátjárhatóságát. Egyes esetekben brikettkokszot használnak, amit szurok kötőanyaggal állítanak elő. A kokszfelhasználás csökkentése érdekében külön redukálóanyagokat: szénhidrogéneket (földgáz, fűtőolaj), szénport stb. is használnak; ezeket a forrószélhez keverik.
"....(lehet pl. hidrogennel is ... ilyen eljaras mar van ... de meg nincs..:"
Vagyis NINCS per-momentán semmi ilyesmi: ergo SZÉN-alapú kohókban állítják elő a vasat.
annak így semmi értelme nem lenne, hogy szénnel hidrogént állítani el. ...vagy áramot mert akkor az is mindegy lenne ha elektrolízissel vas-kloridból. Abban még tán logika is lenne, mert az olyan az elektrolízissel leválasztott vas szilárdsága többszöröse az egyébnek. Pedig hidrogén is kerül bele amit ki kell főzni. Na, azt viszont nem tudom, ha olvadék az elektrolízis akkor mi van?
"....(lehet pl. hidrogennel is ... ilyen eljaras mar van ... de meg nincs..:"
Vagyis NINCS per-momentán semmi ilyesmi: ergo SZÉN-alapú kohókban állítják elő a vasat.
Szóval én írhatnám a te írásodra:
"Ennek a csapkodasnak, vagdalozasnak igy semmi ertelme. :-("
ÉN a TÉNYEKET írtam le, azt ami MA VAN a világban, nem azt, hogy MI LEHETNE, még ha akár gyakorlatban rendelkezésre áll is számos technológia, azoknak túlnyomó része NEM KÉSZ a nagyüzemi munkára, a TÖMEGtermelésre.
Éppen ilyen a FÚZIÓS erőmű is vagy 10-15 éve: kísérletekben már bizonyította az életképességét, csak éppen nem termel még annyi energiát, amit kinyerhetnénk belőle. stb....
Butaság, ma is az atomerőmű a legolcsóbb, nem véletlen, hogy a közepes jövedelmű, de gyakran szegény országok is nagyban építik.
Az oroszokra célzol?
Világ szinten nagyon kicsi a részaránya. De ha minden nap termelésbe lép 1GW, akkor 100 év múlva, 2122. november 21. én fogják eltüzelni az utolsó talicska szenet, hordó olajat, m3 földgázt és tankolják meg benzinnel utoljára valahol egy autót. De ha nem és holnap se lesz 2, akkor a dátuma 2122. november 22. lesz ennek az eseménynek.
Érdekes, hogy vannak akik előre gondolkodva már a nagyon sokadik leszármazottaikról gondoskodnának, hogy majd egy távoli galaxis felé úton stb... de ennek a bolygónak a fenntarthatósága már alig érdekli őket.
Igen, ott majd hasznát veszik az meglehet, ha száz év alatt a második nemzedék már messze lesz ettől a csillagtól de még a megcélzottól is, ott pár száz évig lehet rá szüksége néhány nemzedéknek.
De százévmulva már nemfogják használni ugyszem. százév meg nem idö
tizévmulva más a smal modular reaktorok
Tíz év múlva még ez a paks 2 se termel de ez nem is small, a tervezett lengyelek se small de azoknak 10 év múlva az építése se kezdődik el. Futur barátod ír 5 kínairól de rendes szokásos méretek azok is. Az usa-ban meg 400 mrd dollár költséggel nagyfeszültségen egyenáram hálózaton gondolkodnak, nyilván nem kicsikben gondolkodnak azok se.
Tehát 10 év múlva még szó se ilyesmikről. Eltévedtél te a scifi világába.
A jövő a fúziós energia, az atom addig kell, még az nem megoldott, a megújuló így is szennyezőbb, mint az atom, főleg a napenergia, a szél hasonló, hogy ha nem tárolják el, ha tárolni is kell, akkor sokkal szennyezőbbé válik.
Annyit hozzátehetünk, hogy teljes életciklust nézve azért nem nulla CO2 még az atomerőmű sem, de igen alacsony az egész használatában megtermelt energiára levetítve.
Ha lenne valóban jó, nagy volumenű energiatárolási opciónk, és/vagy globális, használható energiahálózatunk, akkor akár ki lehetne hagyni az atomenergiát, de sajnos ilyen nincs (még?). Az átállás idejére pont jó lehet az atomenergia.
Tudom, hogy mindenki csak "üti a fejem" emiatt, de én a jövőt az űrben megtermelt, és Földi fogadóállomásokra lesugárzott energiában látom.
Te is ebböl tudsz csak kiindulni (ami tegnap volt, az van ma, ill. ebböl következik, hogy holnap is hasonlo lesz ...).
Aki ebböl indul ki (vagy hasonlobol), indul ki, az nem fogja magerteni ~10-20 ev mulva a VILAG meneset.
Te (szerintem) kifejezetten ilyen vagy (A Paks 1 jo volt 198x es 202x között es ez jo lesz a 202x-es evekben is ... ebböl következik, hogy Paks 2 kivalo lesz ~2020-2060 között is).
Ez pedig nagyon nem biztos, söt szerintem inkabb teljesen fals ...
Ezt érték el a németek, fekete áramot termelnek, 648g a CO2 kibocsájtásuk, a franciáknak 50% működő atomerőművel csak 116g, a magyar 3/4 működő Pakssal, 325g.
