Szeretnem lecserelni a jelenlegi muanyag bejarati ajtonkat, mert sem tul biztonsagosnak, sem jol szigeteltnek nem tunik. Konkretan a minden barkacsaruhazban kaphato, 4 kazettas + kis felkorives csodarol van szo. Jo lenne szinten valami muanyag ajto, de legyen biztonsagos, jol hoszigetelt, es ne vetemedjen. Meg persze anyagilag se vigyen csodbe... A neten nezelodve viszont mindenhol csak a mostanihoz hasonlo ajtokat talalok. Tudnatok segiteni, hogy merre keressek?
fatárolót szeretnék építeni magamnak. Fa munkákat már csináltam, de betonozást még nem, csak mint segítő. Tudnátok küldeni vmi leírást (vagy többet), hogyan kezdjek neki, egy fatáróló alapnak milyennek kell lenni, az alapra hogy teszem a tároló vázát, ...
A hazban folyamatos, hocserelos szellozoberendezes uzemel.
A bajt az okozta, hogy az epitkezes utan azonnal felraktuk a konyhabutort (na jo, nem azonnal, de egy honapot vartunk vele csak), es a falak a jelek szerint meg nem szaradtak ki elegge. A hypoval az a problema, hogy nem ferunk hozza a peneszes reszhez (a konyhabutor also sora MOGOTT a fal).
hacsak nem feketeszénnel tüzelsz, a füstgáz tartalmaz vízgőzt és mindenféle oxidokat (széndi, nitrogén és nitrogéndi, kéndi stb). ha a kazánban a csőkígyó vagy hőcserélő folyamatosan hideg (mert a radiátorokból hideg víz folyik vissza a kazánba), akkor a füstgázban levő víz lecsapódik a hőcserélő külső oldalán, és ebben a vízben feloldódnak az egyéb füstgázok. a keletkező kondenzátum tehát igazából szénsav, salétromsav és kénessav keveréke. ez elég erősen korrodálja a vas (öntöttvas) kazánok hőcserélőjét.
rozsdamentes acélből készült hőcserélők igazából csak a sósavra érzékenyek, a kazánban akkor keletkezhet sósav, ha PVC műanyagot égetünk benne, de ilyet meg senki nem csinál, ugye.
A kondenzáció miatt. Ha nem kell már 60 fokkal sem fűtened a radiátorok nagysága miatt akkor a hagyományos kazán hőcserélőjét idő előtt erodálja a kondenzáció.
"A szigetelés után csökkenteni kellene a kazánt a radiátorok méterét az uj állapothoz amit senki nem tesz meg."
Há most nemazé... De miért kéne???
Képzeljünk el egy ideális állapotot. a szigeteleés minősége legyen 100%.
Minden marad a régiben a fűtésrendszeren.
Namármost amikor eléri a beállított értéket a fütés a rendszer kikapcsol, ergo nem fogyaszt semmit....
Természetesen amikor játszunk a százalékokkal a számok is mások lesznek, de azon a tényen nem sokat változtat, hogy a termosztát le fog oldani, így a fűtés csak annyit megy amennyit mehet...
Ehhez nincs köze a radiátor méretének, de még a kazán névleges teljesítményének sem.
Nyilván le lehet cserélni a kazánt egy korszerübbre, és ezen még lehet plusz forintokat megfogni, de magában a cső, ill. radiátorcserében szerintem nem.
Természetesen a kazáncsere is csak akkor éri meg ha ezzel korszerűbb (tehát kevesebbet fogyasztó) kerül be. Mivel a teljes teljesítményénél gyak egyik kazán sem bír többet, de lefele mindegyik szabályozható...
Egy ilyen utolagos B30-as hőszigetelt dolgokban semmi nem ideális.
Az enyém B30+6 cm nikecell cserélt ablakokkal most már leszigetetlt tetőtérrel.
Eddig futés és melegviz 2000 m3 körül volt évente pedig csak 100m2. Már ott is necces hogy nincs ugynevezett előszobám igy a folyosóra nyilik a bejárati ajtóm ami megint kicserélt borovi fenyő.
A szigetelés után csökkenteni kellene a kazánt a radiátorok méterét az uj állapothoz amit senki nem tesz meg.
Kisértetiesen hasonlit az enyémre csak nekem oldalt ott egy rövidebb terasz van mint a haz fala felette pedig telibedeszkáztam a tetejét rajta szürke zsindely.
Talán van képem is róla.
Én ennek a beépítésén gondolkodom.
Ahogy nézem a tiedet akkor oda egy sima padlást kell csinalni.Gerendák között közetgyapottal.
Létezik egy rezgővágó nevezetű gép. Azzal meg tudod oldani. Port nem nagyon csinál kb. annyit mintha kézzel fűrészelgetnél. Kb. 1 éve vettem a sajátomat 20.000ft körül van Magyarországon. Nekem adtak hozzá jó pár tartozékot fa és fém vágásához meg különböző csiszoló cuccokat. A vágószerszámokat többféle szögben be tudod fogni így szinte mindenhez hozzá lehet férni.
Bepenészedett a konyhánk. Nem teljesen meglepő, mivel hetek óta szakad az eső (Berlin). A felső sor már régebben bepenészedett, azt megoldottuk úgy, hogy leszedtük, eltávolítottuk a hátlapokat, és visszaraktuk hátlap nélkül. Teljesen használható így is.
(Új a ház, feltehetően még nem száradt ki megfelelően.)
Igen, de most az alsó sor is kezdi :-(((((
És azt nem lehet csak úgy lekapni, mert rajta van a munkalap, szilikonnal a falhoz erősítve, mosogatógép, vízvezeték, minden bekötve.
Arra gondoltunk, hogy kipakoljuk, és valami flexhez hasonló, csak nagyon kicsike géppel levágjuk a hátlapot. OK, többé nem lesz hátlap, de őszintén szólva annyira nem fog hiányozni.
A kérdés, hogy van-e ilyen szerszám, és mi a neve. Egy icipici korongocska bőven elég lenne. Az is OK, ha fúrógépbe kell berakni, lényeg, hogy egy furnérlemezt át tudjon vágni.
Sziasztok! Házvásárlás előtt állunk. Most találtunk egy házat, ami beosztásában olyan, amit elképzeltünk, jó helyen is van, saját részre építette egy építész 22 éve, látszik is rajta (már amennyire laikusként meg tudom ítélni). Egyetlen dolog bizonytalanít el minket, kicsit nagyobb, mint amit elképzeltünk, 200 négyzetméter, ez főleg a rezsi, azon belül is a fűtés miatt aggaszt. Jelenleg a földszinten padlófűtés, az emeleten radiátoros fűtés van. A padlófűtést úgy oldották meg, hogy a radiátor visszatérő csövei mennek a padlóba. Egy régi gázkazán van. Fal B30-as tégla, 8 cm-es EPS szigeteléssel. Van valamilyen ötletetek, hogy hogyan lehet a fűtésszámlát csökkenteni esetleg? Ahogy próbáltam az interneten utánanézni, plusz szigetelés nagyságrendileg nem csökkentené a fűtési költséget. Egy másik kazán esetleg? Köszönöm, ha tudtok segíteni.
Azért tettem idézőjelbe mert nem tudom pontosan minek nevezik. (a veranda, gang szavak jutottak eszembe elsőre, de lehet valami más a hivatalos neve)
Lényegében előszobaként, folyósóként funkcionál. Biztos láttál már ilyet. Régi parasztház előtt (mellett) húzódik seőtől és széltől védett rész.Ez itt be van ablakozva home made.
Régóta olvasgatom a topicot és most volna egy lérdésem.
Van egy beépített "veranda".A teteje cserépléc vakolva, oldalt ablakok. Télen elég szépen szökik itt a meleg a lakásból.A plafont szeretném szigetelni és ennek a mikéntjére lennék kiváncsi.
1. ötlet: belülről a padlás felől kőzetgyapot vagy üveggyapot leterítése.
Itt kell-e valamilyen fóliát alkalmazni?Rétegrend ebben az esetben?
A gyolyók olyan 3-5mm átmérőjűek. Ha jól emlékszem 2-3.000ft körül fizettem érte bár pontosan nem tudom mert a lapokkal együtt hozták. Egy 200 literes zsákkal vettem az nekünk bőven elég volt, még van is benne valamennyi. A betonunk 1 hetes sincs így nem tudom hosszú távon okoz e valami problémát ez a golyós megoldás de nem hinném, hogy a fölötte lévő rétegek ne osztanák meg rendesen a terhelés és emiatt repedezne meg a beton. Illetve nekünk olyan nagyon széles területek nem voltak. A legszélesebb talán 15cm körül lehetett.
10cm lesz 2x5cm . A golyók milyen átmérőjűek és mibe kerülnek? Ahol sok cső volt és viszonylag nagy felületet csináltatok golyókkal nem repedt meg a beton amikor megterheltétek?
Attól függ mennyi lesz a szigetelésed. Nálunk 20 centi ment a padlóba. Mi úgy oldottuk meg, hogy 2x5 és 1x10 centiből raktuk össze. Az alsó 5 centit lerakosgattuk úgy ahogy lefért a csövektől. Vettünk eps golyókat és ahol alacsonyabban voltak a csövek ott feltöltöttük az 5cm tetejéig. Majd ennek a tetejére raktuk elforgatva a következő 5 centit végül ismét elforgatva a 10 centit. Nem nagyon tudtam jobb ötletet. Végül arra jutottam mire készen lettünk, hogy szerintem még az eps golyók beöntése is kissé felesleges volt. Elég gyorsan tudtunk haladni asszonnyal ketten. Én rakosgattam le az lapokat Ő jött utánam a zsákkal és öntögette a darálékot. Majd elkezdtük lerakni a második 5 centit Ő az egész táblákat én meg farigcsáltam ahol kellett. Végül ugyan ez a szisztéma a 10 centinél. Nem akarok hülyeséget mondani de szerintem délután 5 órától kb. éjfélig csináltunk meg így 80m2-t.
Amikor a szerelőbetonon összaraktatok mindent, vizet, fűtést, áramot, hogyan rakjátok le a szigetelést? Egyesével hornyot marni bele, picit sziszifuszi munkának tűnik. ...
Valami vékony csíkocskák fognak maradni de 2 cm-es és őszintén szólva annyira kiszámoltam hogy nagyon necces hogy az összes hulladék lesz-e annyi amennyi neked kellene. De! Ha szeretnéd megmondom hol vettem igen jó áron.
Viszont ha esetleg van (lesz) maradék, vagy sérült, vagy régi, vagy összeragasztózott ocsmány..stb legalább 4 cm-es gumilapod,akkor szívesen átvennék két darabot... (50x50-es méretben) Még ha több részletből is jönne ki az 50x50, az is jó.... Nekem egy gép alá kéne rezgéscsillapítónak...
Köszi:
Cm
Ps: Más is jelentkezhet, akinek van esetleg ilyen maradéka... Egyelőre tesztelném, hogy megfelelően csillapít-e...
Nyugodtan nekiállhatsz ha kicsit megszáradt. Lehet kicsit sűrűbbre kell keverni a ragasztót, mert nem szivja ki belőle a nedvességet annyira, de más gond nem lehet.
Azért azt jó lenne tudni, hogy itt mennyire lejt a talaj .
Alapozás, főleg víz parton , elég gáz tud lenni .
egy kis áradás és mindent elmos. Kimossa a zsalukőböl a kavics töltést, megcsúsztatja a humuszt stb. Szerintem akár mennyire ,, kis faház ,,-ról van szó, azért bosszantó ha úszni látod !
Ahogy előttem irták, egy sor zsalukő, arra mehet 12 cm-es vasalt lemez, két sor 6-os hálóval.
A zsalukő között kavicságyazat kell, sőt legjobb lenne a kisház alatt leszedni legalább a humuszréteget, hogy ne tudjon "csúszkálni".
A zsalukő+lemez kiemeli olyan 30 cm-re a talajtól, tehát elvileg beázni nem fog. Ettől függetlenül a teljes lemezt le kéne szigetelni bitumenes lemezzel, és akár erre teritheted majd a PVC padlót. (persze lejobb lenne 4-5 cm aljzatbeton a pvc alá, de ha nincs nagyon használva az épület akkor nem érdekes.)
A rögzitése tőcsavarokkal történik, a faházat épitő mondja meg hová kell neki berakni ezeket a csavarokat, és a lemezbetonba kell beleállitgatni. Vagy utólag belefurni...
a beton nehez es kemeny. a levego nem igazan kepes megrezegtetni. ezert a levegobol erkezo hangok nem igazan mennek at egy betonfodemen. (beszed, zene, taps). viszont a vele mechanikai kapcsolatban levo rezgesforras (kalapacs, sztepcipo, szeklab, padlora tett hangfal) azert kepes rezgest vinni bele. ez a lepeshangcsokkento reteg annyit tesz, hogy egy rezgeselnyelo elvalasztokent szolgal a padlo es a fodem kozott.
Fa burkolatban sajnos nincs tapasztalatom (ha teheted, keress meg ez ügyben ilyesmivel foglalkozó cégeket.
Én egy ilyet ismerek : http://www.wood4fun.hu/) , de nem abszolút stabil alapra - kavicságy tömörítve+homok+beton járdalapok - kockázatosnak tartok egy ilyen burkolatot letenni ...
Mindenképp a második verziót javasolnám, minimum 8, inkább 10 centi betonnal, alatta a talajvízszint, illetve a talaj vízelvezető képességétől függően 10-12 centi zúzottkő alap, megtömörítve. Ha egész biztos akarsz lenni a dolgodban, vagy magas a talajvízszint (vízpart esetleg), tegyél erre egy fóliát is a betonozás előtt, hogy megakadályozd a talajpára, vagy víz felszívódását, extrém esetben vízzáró adalékot kell tenni a betonba.
Esetleg egy 6-os heg. háló sem ártana. Plusz költség, de ha magadnak csinálod, sok későbbi kalamajkától ment meg.
A 20 nm-t legalább egy, de inkább 2 helyen dilattáld meg! - 1 napos korában még könnyen vágható.
Konkrétan de, egyedül a privát fürdő felé van vékonyabb, de abban meg rajtunk kívül más nem szokott tartózkodni :) Egyébként a helyiségek hangszigetelésének gyenge pontja tapasztalatom szerint az ajtó szokott lenni (nálunk is az).
Hangszigetelő anyagokról köszönöm a felvilágosítást, egy részével én is tisztában voltam, de kicsit megkeveredtem:
most akkor a beton födém jó test-és lég hangszigetelő, csak arra kell figyelni, hogy ne rezegtesse meg semmi? Ezért van létjogosultsága a lépészajszigetelő EPS-eknek?
Bár ahogy elnéztem szárazpadló alá valami combosabb szigetelés kell (gondolom a mozgás-összenyomódás elkerülése érdekében), a Rockwool is a Steprock HD-t írja.
nade a haloszobadnak nincs 30cm vastag fala. mig a fodemed minimum ennyi vastag! szoval nem kell oda a fodemre semmi speci hangszigeteles.
hangszigeteles:
- testhang. maga az anyag vezeti a hangot. szigetelesere az kell, hogy a cucc baromi nehez legyen. ezert aztan az eps nemjo, uveggyapot nemjo, kozetgyapot kicsit jobb. nade a beton, meg a tomor tegla, az szuper! a fodem meg pont mibol van? betonbol...
- leghang: luk van, es a levegoosszekottetesen megy at a hang. szigetelesere az kell, hogy ne legyen luk. namost egy fodem azert eleg jol megoldja hogy az alatta levo helyiseggel ne legyen szellozo osszekottetesben a felso.
szoval innentol neked csak az kell, hogy a padlon kopogas ne rezegtesse meg a fodemet, testhangkent ne menjen at rajta. erre valok azok a lepeshanggatlonak nevezett retegek.
a szalas szigetelesek hangszigeteles temaban testhang szigetelesre meg leghang elnyelesre johetnek szoba, de itt ilyenek nincsenek.
ha 50 centinkent teszel 5cm lecet a polifoamra, akkor a terheles 10szerese lesz a polifoamon. ez total ossze fogja nyomni, es meg mozogni is fog ahogy maszkalnak rajta.
ha ugyesen akarnam csinalni, akkor 2-3cm lepeshanggatlos eps, es arra ket reteg osb eltolva, surun egymashoz csavarozva. de ennek sem lesz olyan feelingje, mint egy betonra ragasztott parkettanak.
miert, a haloszobad falan van hangszigeteles? egy fodem, a maga 30-40centi vastagsagaval eleg jo hangszigetelo, csak a testhangot (kopogast) kell eltuntetni. erre valo a lepeshanggatlo.
raadasul a szokasos hoszigetelo anyagok, amiket felsoroltal, mint perlit, meg hasonlok, azok tokre nem hangszigetelok.
A polifoam "csak" a léceket választaná el a betontól, szerinted ez nem lenne elég a kopogóhangok ellen? Hmm. A steprockot azért ejtettem ki, mert nem tudnám hozzárögzíteni az OSB/betonyp lapokat, így azok egymástól el tudnának csúszkálni.
Tetőtérbeépítésen gondolkozom. PTH födém van a házon, viszonylag egyenes "szerelőbetonnal", erre kellene még aljzatként némi szigetlés és esztrich. Mivel nem akarom újra szétborítani az egész házat, ezért a szárazpadlót tervezek.
Az alap nyilván valami vékony polifoam majd erre 50-60 centinként 5x5-os lécezés (nem lefogatva a betonhoz). A közök szigetelőanyaggal való kitöltésénél üveggyapotra, liaporra, esetleg perlitre gondoltam. A járófelület a lécekre erősített 20-24mm OSB vagy betonyp lap lenne (a falszegélynél 1-1,5cm kihagyva a hőtágulás és a hangszigetelés miatt)
A betonyp ára kb fele-harmada csak az OSB-nek, ezért nekem jobban tetszik :), viszont ridegebb és nehezebben vágható.
Ha nem csökkenti az alaptest mélységét, akkor elég a kavics bele. Nem kell kulékavics, jó a sima is.
A lényeg, hogy az iszapos lötty ne tudjon keveredni az alapbetonnal, mert akkor annak ezáltal megnő a szervesanyag tartalma, csökken a szilárdsága. Továbbá az egész belesüpped az iszapba.
Nagyon nagy bajban vagyok azt hiszem. Egy hete áll a sávalapunk az esőn. Több ször kiszivattyúztuk. Már eldöntöttem h nem lacafacázunk kihívjuk a mixeres bácsit h legalább a sávalap beton pár óra alatt belemenjen, De.
Most az a sok eső miatt olyan 20-30 cm iszapos saras laza izé van az alján.
Ahány szaki annyit mond.
1 oh ez direkt jó neki
2 mindeggy az esetleg ebbe kulé kavics aztán mehet rá a beton
3 ki kell szedni az egészet és sajnos 6 m3 betonnal több
....
mindenféle megoldást hallottam szerintetek mit lehet csinálni?
Építkezés után, most hogy már zöld a fű a ház körül, nekiállnánk teraszt burkolni. Ehhez kéne tanács, vélemény.
Fa burkolatot szereténk, első körben vörösfenyőt néztünk, de már egyre inkább a thermowood felé hajlunk, most nem sokkal drágábban meg lehetne venni. A marketing szerint ez tartósabb, van-e ilyen irányú tapasztalata valakinek?
Bármi lesz is, le kell rakni. A teraszon tiszta sor a dolog menete, de a terasz folytatásaként szeretnénk még egy fa 'dobogót' is lerakni, ugyanilyen burkolattal. Két variáció került szóba: a teraszburkolatos cégek honlapján szereplő kavicságy tömörítve+homok+beton járdalapok, erre a stafni. Ez azért elég macerásnak tűnik. Mi lenne ha egyszerűen lebetonoznánk azt a részt? Ebben az esetben milyen vastag beton kellhet, kell-e alapozás, kavicságy, vagy csak simán a földre mehet vashálóval? (5x4m)
Hogy érdemes a párnafát a betonhoz rögzíteni? Dübel tipli, vagy van valami tokrögzítő csavar féle, aminek csak elő kell fúrni?
Bocs a sok kérdésért, de ez most nagyon foglalkoztat :)
Létezik előregyártott kerítéselem, ami téglamintás betéttel készült. Ekkora téglaméretű, színben megegyező tégla mintás és nagyságú burkoló anyagot keresek.
Hogy van-e még neki, nemtom, de segíteni biztos tud ...
Ha meg mégis a gyártásnál maradsz, írj emilt, talán tudok segíteni pár ötlettel. Pl hogy ne sima cementtel csináld, hanem műgyantással. Jobb, könnyebben kezelhető, meg hason lók. :)))
Szerintetek mennyiért csiszolják fel, ápolják le a hajópadlót? Kettő helyiségről van szó, 50éves padló, nem nyikorog még. Összvissz 40 négyzetméter. Milyen négyzetméter árakkal dolgoznak kb. a parkettások?
(A helyes nedvességarányt nagyjából ismerem, mióta egy kész betonkeveréket vettünk a budi betonozásához, és a nagy zsák (talán ötven kiló?) porhoz emlékeim szerint 3,5 liter vizet kellett adni, hát volt ám csodálkozás!)
Nagyon köszönöm a tippeket! Sajnos úgy néz ki, hogy lassan drágább így a leves, mint a hús (most éppen a vibrátort értem ezalatt, amit meg kell venni hozzá, aztán meg nem lesz hova tennem).
Egyébként pont a jó kis színek ragadták meg a fantáziámat.
Körülnézünk majd, mi a választék a kész kövekből, aztán ha nem kapunk valami normálisat megengedhető áron, akkor öntünk...
A régi római cementhez hasonló, nagyon jó és tartós dolgok. Ceresittel már dolgoztam. Ez se épp olcsó (~ 2.200,- egy zsák), de a Mapei túl drága volt a Megrendelőnek ...
Amúgy műemlékes, és azt mondta, amikor a leírásokat megnézte, hogy nagyon profi lenne ... állami megrendelésekhez ... ;)))
Kb. 150 éves ház, az egyik oldalon vályog, a másikon vegyes rakott fal. 3-4 hét után a csuromvizes (de szó szerint!) falak kiszáradtak, a Megrendelő tapsikolt a gyönyörtől. Addig még a meszelés se tudott kifehéredni rendesen.
Barkács jellegű áruházakban (OBI, Praktiker, BauMax ... kitudjaméghol) időnként lehet kapni műgyanyag kiöntősablonokat.
Sose használtam, nemtom, milyen (mennyire használható, tartós, etc.), de többször láttam.
Esetleg érdemes körülnézni, ha nem sürgős.
Ha tudsz, szerezz zsaluolajat leválasztónak, de az a baj, hogy gyakran buborékosodik (amúgy szinte bármilyen leválasztó esetén).
Vibrálni elvileg meg tudod házilag is, ha kölcsönzöl egy tűvibrátort (a Makitának van egész kicsi, akkus is), vagy némi leleménnyel egy rezgőcsiszolót nekiszorítasz sok helyen a sablonnak. A tömörítés egyébként nagyon fontos! Vigyázz a cement-víz tényezőre, mert ha túlhigítod (gyakori hiba!), felúszik a cementtej a tetejére, ami ugye az alja lesz a lapodnak, és a valódi teteje, amit használni szeretnél, porlani fog, nem lesz benne cement ...
Ha földnedvesre kevered, és jól bevibrálod, akkor viszont gyönyörűen elsimítható, és tartós.
Ötlet: ha van kedved pepecselni, és szerzel porfestéket (pigment), tudsz színes lapokat is készíteni ...
Úgy emlékszem volt itt, az egyik hozzászólásban nem olyan régen egy erkély hő-, víz-szigetlési rétegrend rajz. Most viszont nem találom! Próbáltam a "hőszigetelések" topic-ban is. Sajnos ott sem lelem. Tudtok esetleg segíteni?
Egyelőre csak ötletelés szintjén megy a dolog, azt próbálom eldönteni, hogy teljesen lebontsam, és újraépítsem a házat, vagy felújítsam. A hőszigeteléssel kapcsolatban én is olvastam, hogy a kis vizesedés is nagy gondot okozhat. Meg olvastam olyat is, hogy 200L/m3fal is lehet a nedvességtartalom, így persze érthető, hogy ennyi vizet felmelegíteni elég sok hőt igényel...
Ha felújítva lesz, akkor mindenképp víztelenítés és hőszigetelés is lesz. A lemezes eljárásról azt olvastam, hogy ahhoz 1 centi széles egyenes fuga kell végig a fal mentén, ami jelen esetben nincs meg, legalábbis nem hiszem, hogy a kőfalat lehet így rakni, ez téglára jellemző, vagy tégla alakúra faragott kőre.
A fal átvágásról annyit láttam, hogy nekiállnak, és kivágnak egy részletet a falból, leszigetelik, utána meg visszaépítik. Hát nem tudom, hogy ez e amire szükségem van, mert elég komplikált és drága dolognak tűnik. (Egyébként az elektroozmotikus módszerre találtam néhány céget, akik csinálják.)
Első körben veszek egy nedvességmérőt, aztán megnézem, hogy valójában milyen súlyos a helyzet...
Mivel a téglakő ugyanolyan méretű, mint a kisméretű tégla (kivéve a vastagságát), lényegében ugyanúgy tudsz mindent rakni.
tehát a pillérek 38x38-asok, nagyjából 14x14-es maggal. Ebbe beleraksz 8-as, vagy 10-es vasat 4 szálat, és 6-os vasból 40-50 cm-ként kengyelt.
Alapozásba szerintem felesleges a vasalás, de ha nagyon akarod, akkor ide is ugyanaz mint a pillérbe, értelemszerűen mondjuk 30x30-as méretben. A zsalukövet tüskézd be, nem tud akkor egyenként mozogni az elem.
Én is ilyen keritést akarok egyébként, csak mivel nekem van egy meglévő lábazatom, arra fogom lapjával ráragasztani a téglakövet.
Nem lenne olcsóbb a lábazatot megcsinálnod mondjuk 15-ös vagy 20-as zsalukőböl, és kétoldalt lapjával ráragasztani a téglakövet? (nem számoltam utána, tényleg nem tudom)
Nem tudom, én nem javaslok soha 6 cm alatti kültéri betonozást. Egyrészről 8-as szemcseméret felett mondható fagyállónak egy beton (teljes biztonságal). Ez pedig 4 cm-ben eléggé törékennyé teszi a betonlapot ilyen kis méretben.
2 cm betontakarás kell a hálóra. Tehát már a 4 cm itt is necces kicsit.
De lehet vannak másnak jó tapasztalatai 4 cm vastagságnál és 8-as szemcseméret alatt... én nem javaslom, mert hiba esetén a felelősség azonnal egyértelműen rám (épitészre) háritható.
Igen, ez a megoldás érik (Piylogós, köszi a fordítást!).
Egyébként nem akarok én 1 m szélesen, meg dilatálni... Csak kb. 40 cm élhosszúságú négy- vagy hatszögeket (vagy félholdakat) lerakosgatni, lehetőleg még a szeptember elejei füvesítés előtt. Ezen az úton toljuk át majd a bicajokat, amikor elmegyünk reggel dolgozni, meg amikor hazaérünk, és ezen az úton járjuk be a terasz-sufni-kút háromságot.
Mint látható, valóban nem lenne jó ezzel túlságosan sok időt eltölteni. Egy bő hónapunk van, aztán füvesítünk.
Asszem Baumarkt lesz a dolog vége, és kész lépőkő megvásárlása (franc, pedig úgy csinálnék már valamit abban a házban...).
Kömkel, ez nem jól hangzik :-) Igazából én úgy képzeltem, hogy fogok valami sablont, ami vékony, de erős anyagból készült, azt belenyomom a földbe (csak körvonalból áll, alja nincs), kiásom a földet 4-5 cm mélységig, beleöntöm a betonlapot (a végleges helyére), és másnap kiszedem a sablont, és megyek eggyel arrébb.
Hülyeség? (Biztosan, mert különben mindenki így csinálná - de hol van benne a bug?)
Minél sűrűbb betonnal dolgoztok, annál hamarabb lekerülhet a sablon.
Tehát házilag öntött (közepes sűrűségű) betonnál reggel kiöntöd, este már le lehet venni.
Persze ettől még kötnie kell, és locsolás is erősen javasolt... Viszont a sablon szabaddá vált.
A betonüzemek földnedves betonnal dolgoznak rázóasztalon. Amint megtöltögette a sablont már teszi is a rakásra, egyszerre 4-5 réteget (farost lemezzel elválasztva) egymásra halmoznak, mert annyi terhelést már kibír.
Két darab kétméteres elem kell, és közé 6 db "létrafok", ezek lehetnek már 5x10-es lécből is. Továbbá kell 4 db menetes szár.
A létrafokokat be kell hornyolni a stafniba, és a menetes szárakkal összefogatni az egészet (lásd rajz)
Az egészet egy sik terepre kell fektetni, és fóliát teriteni alá, valamint beolajozni a fákat is, hogy ne kössön hozzá a beton. (vagy pedig jól meggyalulni az érintkező felületeket, esetleg lehet ide is nejlonteritést rakni.
Ezután mehet bele a képlékeny beton, amit le kell húzni a stafni szintjére.
Aztán locsolni, locsolni, locsolni... Egy hét után már ki lehet lazitani a menetes szárakat, és levenni a keretet, de elmozditani a lapokat inkább csak két hét után, mert törik a sarkuk.
Van egy kőfallal rendelkező körülbelül 50 éves épületem. Ezt szeretném felújítani. Mit javasoltok?
A falak kicsit vizesek, de nem vészes. Utánaolvastam, hogy aminek értelme lenne az, hogy elektroozmotikus áramlással kihajtani a vizet a falakból. Érdekelne, hogy van e közületek, aki már alkalmazta ezt a módszert, és hogy körülbelül milyen árra számítsak?
A kerítés-témához kapcsolódóan nekem is lenne egy kérdésem: adott 2 épület (ház és garázs) egymástól 4 méter távolságra, a közöttük lévő kerítést hogy lehet úgy megcsinálni, hogy lehetőleg együtt mozogjon a két épülettel és ne legyen repedés a kerítés-épület találkozásnál?
Az előzmény annyi, hogy a ház-kerítés-garázs hármasnak a sávalapja összefüggően lett kiöntve. A kerítés alsó két sora 30-as zsalukő kiöntve és az alaphoz tüskézve, a felette lévő rész még csak tervben van, de 15-ös zsalukő lesz kb 2db 30-as oszloppal/pillérrel.
Nyilván lesz majd egy kis vízszintes vasalás a zsalukövekben és ezt a vasalást kellene esetleg a falba bekötni, hogy együtt mozogjanak? Az szerintem ugyanis kevés, hogy a sávalapjuk egyben van, felül el fognak egymástól mozogni és végigrepednek a sarkok. Másrészről a garázshoz lehet csak egyszerűen kötni, mert a házon 10cm hőszigetelés lesz, amit nem kellene betonvasakkal átszúrni..
Nopánick attól "fél", hogy a csapóesőtől a vakolat átázik, és a válaszfaltégla üregeiben kicsapódik a viz, ott pedig megfagyva szétnyomja a téglát.
Ez gyönyörűen megfigyelhető nálam a kerités egy szakaszán, B30-as téglánál. Jövő héten bontom le az egészet a francba... De hozzáteszem hogy az épitkezés kezdetén (2009 nyara) lebontottuk róla a tetőt, tehát két télen keresztül ázott-fázott, szétfagyott.
Ami tutira fagyálló az a kisméretű kéménytégla, vagy zsalukő. Még a sima kisméretű tömör tégla is szóba jöhet, csak ne ez az újfajta selejtes, hanem a régi bontott.
Be lesz vakolva természetesen, és alulról is szigetelve lesz. Sőt tető is lesz felette mivel ez később egy félereszes tárolóhelyiség hátsó fala lesz. A kérdés csak, hogy 3 vagy 4 pillér kell. Köszönöm a választ.
Max 2.5 méteres közöket hagyj, tehát négy pillér fog kelleni.
Viszont nopánicknak igaza van, szét fog fagyni pár év alatt.
Csináld úgy, hogy két sor 20-as zsaluköves lábazatot raksz végig, erre mehet a 4 pillér, és közé a válaszfaltégla. Viszont a válaszfaltégla tetejére kell cserépfedés, és kétoldali vakolat. Továbbá természetesen a zsalukő lábazat tetejére bitumenes lemez.
10 cm-es válaszfal téglából építenék egy 7.5 m hosszú 1.75m magas kerítést. A kérdés: elég-e ha a két végére ill. középre teszek merevítésnek 25-ös zsalukból bevasalt oszlopokat?
Slagtartó felszerelés, függő virágtartó = nehéz (főleg a slagot ha rádobják a tartóra, vagy a jól meglocsolt virágot lengeti a szél), változó terhelésű tárgy.
Pur habbal szoktam sima szerelvénydobozt rögzíteni, és az megfogta az eddigi lámpákat stabilan. Volt, aki legagyizta a pur habot, mondván hogy elöregszik, de ha napfény nem éri, ettől én nem tartok.
Szóval lámpa nálam dobozhoz rögzítva van fent, és sima gipszkartonhoz való spirális műanyagdübellel egy óra. A cseréptartó pillangót meg facsavarral rögzítettem. A speciálisan polisztirolhoz készített dübellel az a bajom, hogy nagyon nagy a "tányérja", tehát színezés után csak akkor lehet berakni, ha nagy tárgy kerül fel a falra, ami eltakarja a dübelt.
Igen, közben utánaolvasgattam valamennyire. Csak az nem világos, mit jelent a "nem nagy súly". Egy kültéri lámpát nem neveznék könnyűnek, mégis mindenhol ezt emlegetik példaként...
Felujitattam egy kis lakast Pesten, ahol lecsereltek a szobai gazkonvektort es a furdoszobai gazfutot ujra. A lakas atadasa utan kiderult, hogy az egyik gazkeszulek nem lett bejelentve a Gazmuveknel.
Ilyenkor mi a teendo? Mit kell tennem? Gyorsan meg akarom oldani az ugyet es nem tudok/akarok visszamenni a kivitelezohoz.
KömKel kollega jól írta, a megfelelő kitakarítás, is a repedezett részek eltávolítása után mindenképp rögzítsd le a csöveket, sőt, ha tudod, húzasd le amennyire lehet, hogy a takarás fölötte biztosított legyen. ... Nem lesz eccerű, de valóban fontos.
Ha ez megvan, töltsd ki az üreget esztrichhel, tán a legjobb, ha vmi műgyantabázisút használsz, mint pl a Mapei Topcem Prontoja.
Kell előtte egy kis tapadóhidat is felkenni: Planicrete+víz+cement, vagy a Topcem Pronto anyaga 1-1-3 arányben. Ez után tedd bele a MEGFELELŐ arányban összekevert Topcem Prontot. Ha ez megvan, készítettél egy kötött esztrichet, ami valszeg nem fog feljönni.
Burkolás előtt én a Mapelastic-ot, vagy a Mapelastic Smart-ot javasolnám.
Komoly repedésáthidaló képességgel rendelkező kenhető, és közvetlenül burkolható szigetelőanyag.
Igaz, hogy alapvetően medencék szigetelésére találták ki, és neked itt nem erre a tulajdonságára lesz szükséged, de arra, hogy nagyon komoly mozgásokat képes elviselni, arra igen.
Ha megvan ez is, akkor mindenképp flexibilis ragasztóval burkolj! Tehát ne flex, vagy rugalmas(nak mondott), hanem FLEXIBILIS!
Csak ezen a helyen jött fel, mert itt keresztezte a falfűtés grincét és amiatt lett magasabban. De én is hallottam hogy lehet valmilyen háló erősítéses módszerrel az ilyeneket "javítani".
Mert az a gond, hogy a hőmérsékletkülönbségtől mindenképpen szét fogja mozgatni bármivel töltöd/ragasztod.
Ha nem akarod kivágni ezt a sávot (mondjuk 20 cm szélességben) és a cső LERÖGZITÉSE után újrabetonozni, akkor javaslom, hogy a nyomvonal fölött kezd a burkolást egész lappal, flexibilis ragasztóval, és úgy haladj jobbra-balra.
De ettől függetlenül 90%, hogy pár éven belül azok a lapok feljönnek...
A csöveken ha jól ltom van csőhéjszigetelés, amivel együtt a vastagsága már 4-5 cm lett, emiatt a betontakarás kisebb, mint 2 cm, azaz lófac. Ha a többi helyen is igy lett megcsinálva, akkor nagy szarban lesztek :/
Aljzabetonozáskor történt egy kis probléma. Az egyik pár cső "kibuggyant" a beton alól, amikor simították még bent volt, csak túl kevés beton került rá és az összetört.
A gondom az hogy az első képen a pirossal jelölt pontokra ha rálépek egy kicsit, de mozognak a bton "lapok". Ha rácsempézek akkor itt a repedés, illetve a fuga kitörése szerintem biztos. Találkoztatok-e már ilyennel és mi lehet a megoldás. Nincs valami "ragasztó" amivel ki lehetne önteni?
kb. annyira egyszerű, hogy pár hozzáértőnek megmutattam de senki nem tudta egyértelműen, hogy egy adott kérdésen belül melyik paraméterre gondolnak
az előadó egy 2 ajtós pasi volt aki csak az izmai megfelelő pózban tartásával volt elfoglalva, majd amikor konkrétumot kérdeztem akkor elkezdett a gyártókra anyázni és katalógusokat dobálni
-
a lényeg:
űrlap letölt
tudd, hogy milyen kazánt szeretnél venni, mert kell annak a kW-ja és huzatigénye(ez a kazán adatlapján van, netről is ketölthető a legtöbb esetben)
a kazánhoz megfelelő kényényt kell választani a megfelelő magasságban(schiedel honlapon egyszerű kéményválasztó van segítségnek)
ha ez meg van akkor űrlap kitölt engedélyeztetés elkezd
ha meg van az engedély akkor a kéményt számlásan meg lehet venni(itt adják a megfelelősségi nyilatkozatot is amit majd kér a kéményseprő a számlával együtt)
csak olyan ember rakhatja fel a kéményt akinek regisztrált engedélye van(ez is fontos, mert ezt is kérni fogják a felrakásról készült számlával együtt)
annyira kevés az építkezés, hogy próbálnak mindent ellenőrizni és betartatni
Beszéltem a dsc-s "kollégával", 100 ill. 120e-ből kijön a rendszer a helyszínen telepítve, 4 ill 6 érzékelővel. Gyakorlatice 700 nettóból megállhat a történet, ha a megfelelő szakikat megkeresed, (nem irreálisan alacsony az elképzelésed).
Ebben az esetben az anyagköltség kb 150e, és kb 2-3 embernek 10 nap (konkrétumoktól függően). Mondjuk 2 segéderő és egy mester elég. A segédmunka jól megfizetve 8000 ft/nap (nettó), ez legyen 2x8000 ft x 10 nap: 160.000 ft, utazás, szerszámkopás, közterhek 200e (bőven számolva), mesternek 20e naponta nettó (költségeken felül) 200e. Ez így 560e. A "szokásos" felkerekítéssel is mondjuk 600e+ fa. Ennyiért legalábbis biztosan tudnék olyat, aki jól megcsinálja. :-)
egy 7m2-es konténer elég volt hozzá, hogy megfeleljen a kiépítés szabályainak(anno)
egyébként meg 2 hónapja bővítettem 3x20A-ra így vadi új szekrény digitális órával
A 900+-os árban nincsenek szerelvények, csak alapszerelés, elosztó, kismegszakítók, 4 tv, 4 kamerakiállás, 2db 380-as kiállás és a szerelvények felszereleése
Ha az engedélyezési tervben nem tüntettünk fel semmilyen nyílást egy falrészen és oda most kivitelezés közben üvegtéglát szeretnénk betenni, van-e valami akadálya? Kb egy 90x90-es részre kerülne üvegtégla, áthidaló lenne felette és nem a szomszédra/utcafrontra nézne.
Sziasztok! Tudtok adni irányadó Budapestre érvényes árakat felújításra per nm? Melegburkolás, hidegburkolás, festés, tapétázás, gipszkarton álmennyezet, konnektor-kiállás szerelése per db... ? Van erre valami központi ajánlás?
Felfurod a profilt a falra, mértre vágod a kartont és felfurod a profilra. Ezután felfursz egy profilt a karton másik végére és már adott is az erre merőleges kartonnak a szerkezet:) skicccccc->
Magát a dilatáció szerepét betöltheti, bár a keménysége miatt nem igazán megfelelő erre.
Viszont a kopogó hangok ellen peremszigetelő szagaot kell berakni, ami polifoam csik. Fél és 1 centis változatban kapható. Olcsóbb is, és a tekercs jellege miatt könnyű vele dolgozni, szemben az XPS "darabkákkal".
A fogyasztásmérő kiépítése kb 130e tudtommal jelenleg. Ezen kívül az anyag Legrand Valena vagy hasonló (Pl Prodax) szerelvénnyel kb 200e ft (tól indul). Alap igényekre ennyi elég. (Rendesen szétosztott körök, FI-relé, helyiségenként 3-5 konnektor). Persze automatikák, kerti világítások, kapunyitók, hidroforok, stb tudják növelni az árat alaposan. Munkadíj a falazattól és az elképzelésektől függ. Tavaly segítettem egy kúriafelújításban egy ismerősömnek, kb 180 nm-en, ott másfél milka körül alakult a vellany, új 3 fázisú fogyasztásmérővel, tömör téglafalban, riasztócsövezéssel, padlásvilágítással, kerttel, automatikákkal és társaikkal együtt (anyag + munkadíj).
Ha az aljzatbetont XPS lappal elszigetelem a faltól, akkor ez az XPS lap betöltheti a dilatációs szalag szerepét is, vagy - mivel lépésálló - erre még ragasztanom kell valamit ami engedi a betont tágulni?
Hajópadlót vettem a konyhában, megköszönném ha segítenétek a felületkezelés kiválasztásában.
Az alábbi bevonatokról hallottam eddig. Leírom mit tudok eddig róluk, kérlek javítsatok ha kell(ebben biztos vagyok:)
-lakk - tartósabb vizzáró a többiehez képest, de ha összeragasztja az illesztéseket, félek a lapok középső repedésétől.
Az oldószer párolgásától tartok a gyerekek miatt, valamint az sem szimpi hogy egy rétegben elölölm a fát vele.
-keményolaj,viasz - jó telítéssel vizzárása tökéletes, de saját ápolószert kíván nagyon rendszeresen, takarítása, porszívó, seprés és kifacsart nedves rongy; hosszabb távon ez tűnik a legdrágábbnak;
-félolaj, teraszlazúr - elsősorban napfény és vízvédő a profilja ennek a variációnak, a nap az mindegy, de azt gondolom, hogy ezt is évente újra kell kenni, ami nem jelentős probléma, nem is olyan drága.
mint irtam vagy bővítésen vagy vásárláson vagy építésben gondolkozom.
van valakinek infoja arrol hogy mennyibe kerül pécelen, pest mellett egy kb 100nm családi ház egyszintes, plusz garázs felépítésa, ha magam intézem. éppíttő kn 185 ezret mondott/nm
Nem órabérben fizetek nekik, úgyhogy csak a türelmem fogy, a pénzem nem...
Kömkel: Heratekta U zsalut néztük, de kb 250ezer lett volna, annyit azért nem ér a dolog számomra, mert úgyis fix áron vállalta az egész házat a brigád, olyan részletekbe nem ment az árajánlatnál, hogy "manuális koszorúzsaluzás ennyi - heratekta U zsalu annyi", úgyhogy akkor zsaluzgassanak csak, mi meg várunk...
Kicsit lassúnak tartom a tempót, de egy hét tuti elmegy rá.
Én gyorsabban, bár anyagba sokkal drágábban megoldottam a dolgot: van a Heraklith-nak U-zsaluja.
Kivül 5 cm-es hőszigetelés, belül és alul 2 cm farost lemez. Nem egy nagy cucc, lényegében össze vannak csak ragasztva a farost lapok (könnyen szét is esik).
Ahol gletteltem pár helyen mintha rozsda ütötte volna ki.
Egyszer hengereztem, elötte hófehér volt, se a gipsz keverése közbe se mikor felkentem, megszáradt nem láttam, hogy barnás lenne. festék száradásával jött elő.
Csak ahol gletteltem.
Ok. lehet hogy a glettvason volt egy kevés rozsda, de mégis miért most jött elő?
Elvileg nincs akadálya egyiknek sem. Természetesen a meglévő épület sok mindent meghatároz.
Ha tetőteresben gondolkodtok, és csak egy szoba bővitésen (azaz cirka 15-20 m2/szint), akkor a könnyűszerkezetes felejtős. Ugyanis a meglévő szerkezethez ilyen kis bővitést nem lehet normálisan hozzáépiteni könnyűszerkezetből (tetőteresben). Ráadásul a minősités kérdése miatt ez drágább lehet, mint a tégla.
Mintákat , ötleteket adunk . Ezt tudjuk fokozni is . Mármint az ötletelést .
Van ahol kifejezetten giccs készül , oltárral , Máriával .
Ebből is csináltam már kettő darabot.
Egyébként nem ez a lényeg. Szerintem az , hogy van egy olyan technológia amit sokan nem ismernek és egy csomó hejre alkalmazható lenne , főleg felújjításoknál . Nem kell sittelni, zörögni , bontani . Van akinek ettől feláll a hátán a szőr . Na oda ez tökéletes .
Még mindig jobb az ilyen mázolmány mint amit én látok az egyik konyha ablakomból : málló kormos vakolat, rozoga korhadt ablakok - bp. belváros, privatizált házak.
Én végtelenül kispolgárinak tartom az ilyesmit (a külsőkre gondolok), kb olyan mint amikor valaki pálmafát ültet a 2 m3-es kacsaúsztatója mellé erre az éghajlatra, és angol pázsitot akar mindenáron.
Van pár házzal arrébb egy kétszintes-pincés-tetőteres ház, 90 körül épithették a stilusa alapján. Nemrég átalakitották mediterán stilusra, azaz kapott erős homlokzatszint diszitésekkel, kőburkolattal. Van az oldalkertbe egy kétbeállásos garázs, a két épület között pedig egy medence. Namost a garázs oldalára lett festve kék ég, tenger, homok, pálmafák, olyan 30 m2-es "festményként". Az I-re a pontot a medence polikarbonátos ivelt-csúsztatható teteje adja teszi fel. Nem kicsit nevetséges az egész...
Nálunk készült a háznál több alkalommal is ilyen vasvázra fa dolog. Két eset fordult elő eddig: vagy elszakítja a csavarokat pár év alatt, vagy púposodik a fa. Amelyik sikerül. Szerintem ha lehet akkor fával dolgozz mindenütt, a vasat ne keverd bele. Bár lehet, hogy valaki meg tudja mondani hogy mitől van ez és hogyan kell ellene védekezni.Engem is érdekelne.
van két 20x20-as zsalukő teraszoszlopom,amit szeretnék kerítéssel öxekötni.A távolságuk 2.2m,a kerítéselemek pedig 90x9-es profilmart tölgylécek.Nem tudom,hogy mit rögzíthetnék az oszlopokra,ami kellően merev is azért.Én 30x30x3-as szögvasra gondoltam,vhogyan belefúrva az oszlopba,de nem tudom,hogy ez elég merevségű ezen a fesztávon.Hegesztőm nincs sajna,tehát vmi olyan vasanyag kellene,ami megfelelő szilárdságú.
A szögvasra azért gondoltam,mert a vízszintes részt felül rakva legalább takarná a csavarok végét.
Mennyire szabad keverni különböző mészfestékeket. Úgy értve hogy rá lehet-e kenni frissen meszelt poli farbera pl. tescos mészfestékkel? Esetleg árnyalati különbségek lehetnek? (nem szinezem)
nyilván meg fogjuk beszélni, de ha az ablakai miatt esetleg nem akarna belemenni valami kompromisszumos megoldásba, akkor valszeg egy jó szomszéddal kevesebbem lesz...
Mi elég gyakran használunk egy anyagot , ami folyékony kőzet . Rendkívül kopásálló és esztétikus felületeket is ki lehet alakítani belőle, főleg akinek van egy kis szépérzéke.
Kenhető : fára, fémre, betonra stb.
Teljesen újszerű anyag és véleményem szerint olcsóbb mint bármi más.
használtuk pl. csempére festve a fürdőszobában. Nem kellett leverni csak a lötyögős csempét. Tiszta, zajtalan, művészi .
Ahhoz szerintem kell egy csipetnyi gyakorlat, és ne feledkezzünk el az alátét anyagról sem, otthoni környezetben mondjuk egy törölköző megfelel az asztallap és az üveg közé.
Nem kell alátámasztással bajlódni,elég,ha kihúzza az ember az asztal szélére,odailleszti a vágást,felemel,majd hirtelen lecsapni.Persze csak egyenes vágásoknál.:D
Az alátámasztgatással az a probléma,hogy ferdén repedthet,ami egy látható üvegszélnél esztétikai probléma.
Valamint könnyebben kifut a repedés a vágásból,ha szélről feszítve van indítva.Persze lehet akár végigkocogtatni is.
Kézi vágónak legjobb a silberschnitt,nekünk (ipari környezetbe) is ők a beszállítónk.Amikor 15-ös csempéket raktam,azokat is azzal vágtam el,igaz nem ilyen nyomásra vannak tervezve.
Kenni meg sima petroleum a legjobb,és legegyszerűbb.Az olajak csak szedik az üvegtörmeléket,és esetleg megakasszák a vágókorongot.
Vissza lehet nyugodtan illeszteni a vágót a vágásba,ha nincs megszakadva akkor nincs vele probléma.
De nem mind1,hogy ónon vagy levegőn vág az ember,vagy esetleg régi húzott üveget.Sok buktatója van,de nem olyan vészes...csak legyen anyag gyakorolni.:D
Meg vannak már olyan parafák is, amin felül a kopóréteg fa, vagy vinil (műanyag), így bármilyen kinézetű is lehet, (sokaknak nem tetszik a parafa mintázata). Árban viszont inkább 10.000 körül járnak.
a Dun@Parkettnél találtunk 4 irányból fózolt matt diót, az valami gyönyörű felületű cucc, igaz 5890Ft/m2. Akcióban lesz az 4500Ft/m2 is, az már fájdalomküszöb alatt van.
A bambuszparkettákról mit kell tudni? 6-8000Ft/m2-ért már lehet kapni, és az rendesen vastag cucc, felújítható, ragasztott, nem kopog.
Persze, hogy élőben is látni kell, mi is úgy láttunk ilyet először, igazat megvallva, katalógusból soha nem is választottam volna ilyen famintásat, úgy valahogy nem tetszett.
Hát igen, az igazán szép fa hatású 20x80-as lapok drágák (10-12e Ft). Mondjuk arra aztán kötelező jelleggel vonatkozik, hogy nem szabad katalógusból választani, hanem feltétlenül meg kell nézni élőben, mert sokszor nagy különbség van a retusált, túlhúzott képek, és a valóság között.
Biztosan igazad van, de én sajnos ilyen maximalista vagyok, ráérzek, hogy mi a drága, mert csak az tetszik. Egyébként a fürdőben nekem is kisebbek az igényeim, a komoly gondom a nappalimmal van. Járó lapozni szeretném, de eddig két féle nekem tetszetőst találtam, egyiknek 30 másiknak 55 Euró négyzetmétere :-)
Ezért szeretnék otthon is körülnézni, hátha olcsóbban megúszom. Időm is van még, jövő őszre kell majd csak.
Konyhában pl töredékébe kerül ugyan az Magyarországról, mit itt az osztrák árak, talán járólapban is van ilyen árelőny.
Nem kell ezt nagyon túllihegni. Rengeteg keresgélés után egy olyan Zalakerámia lapot vettem a fürdőbe ami nem volt 2500 forint, de mindenki elismeréssel szólt róla eleddig. Egyszerű dolgokból is lehet nagyon ízléseset csinálni.
Jelenleg az osztrák árakat lesem, de igazából ami tetszik az drága. Parkettből és lamináltból óriási a választék, árban is találni jót, de a járólapok terén eddig az a tapasztalatom, hogy a minőségnek ára van. Még véletlenül sincs semmi ami tetszene , de elfogadható áru lenne.
Erősnek vannak qrva nagy bemutatótermei a fővárosban több helyen is. Ott rengeteg berendezett fürdőszobát lehet végignézni. Az áraikat viszont nem ismerem. Én Érden az M7-es lehajtónál vettem a lapokat, meg a ragasztót (S1) is, mert messze ott volt a legolcsóbb.
Köszönöm a szíves válaszod, majd még gondolkodom rajta.
Egyébként vágtam már használt üvegből ablakba valót - igaz kis ablak volt - tán 30x30 -as. Megkínlódtam vele, a végén harapófogóval pattintgattam le a darabkákat, de az 'egérrágta' szélét fedi a takaró léc. Megvolt egy óra alatt - ha üvegeshez mentem volna az is több idő lett volna.
Normál vágás esetén semmi trükk nincs. Gyakorlatilag "csak" végighúzod a vágót, megtöröd és kész.
Ahogy már Halálosztó írta a régi üveggel nem könnyű dolgozni, még gyakorlott üvegesnek is bizonytalan a végeredmény.
Amennyiben mégis meg akarod tanulni, akkor vegyél egy olajzós vágót (azzal a legkönnyebb), 1-2 négyzetméter üveget, s miután üvegesnél megnézted hogy vágja, már csak gyakorolni kell. Ráérzel rövid időn belül.
Annyit tudsz esetleg kezdőként, hogy miután megvágtad, a vágó nyelét beteszed az üveg alá (természetesen a vágás vonalában), és két oldalt megnyomod a lapot, így indítva meg a törést. Üvegesek ezt 8-10-es nél ugyanígy csinálják (ritkán 6-osnál is ha nem akar elindulni).
Illetve vágáskor arra figyelj, hogy végigvágd a teljes hosszt, nem állhatsz meg közben.
A másik, hogy miután megvágtad, a lehető legrövidebb időn belül próbáld eltörni, különben "beég" a vágás (azért annyi időd van hogy nyugodtan letedd a vágót, tehát nem kell kapkodni, de egy cigarettaszünet már nem fér bele).
sziasztok! felújítás előtt állunk (OBI parketta és zalakerámia 1.0, viszlát :) ), és parkettát (lamináltat), csempét, járólapot keresek. előbbi olyan 4-5kból kellene megálljon, utóbbira lilám sincs, de hasonlóan jó lenne. tudtok tuti beszerzési forrásokat? Bp XIII lakosok vagyunk, de a városban szinte bárhol jó.
a lenyeg, hogy regi, tobbeves uveget nehez/nem lehet ugy vagni hogy ott repedjen ahol akarod. szoval gyakorolni a maradek hasznalt ablak nem a legjobb.
En eloszor be akartam festeni zoldre, de aztan borostyan lett. 3 ev alatt mar megy lefele a szomszed feloli oldalon. Kerdeztem vagjam-e a tetejet, mondta hagyjan atmenni nyugodtan.
Ha nem akarsz vele sokat vacakolni, és helyed sincs sok, akkor inkább borostyán. Télen-nyáron ápol 's eltakar, sövényvágóval nyírható, és mutatós. Csak ne hagyd, hogy a másik irányba is elterjedjen, mert ha eléri a fáidat, akkor lesz nemulass! :-)
Nálunk a szomszéd hullámpalából oldotta meg. Iszonyat ronda, emiatt szóltam is neki, hogy ha kell segítek neki egy normálisan kinézőt gyártani és még bele is szállok a költségekbe. Erre azt válaszolta őt nem érdekli, hogy néz ki ültetett elé tuját az eltakar mindent. Nekem is a tuja ültetést tanácsolta. Ha marad pénzünk a felújítás végén lehet csinálok vele valamit mert eléggé zavar. Amúgy meg elég sok helyen láttam már kertekben ezeket a barkácsáruházakban kapható 2méter x 2méteres fonott kerítéspaneleket. Szóval szerintem sok akadálya nincs.
De egy rendes kész parkett, amit hasonlóan kell lerakni mint a lamináltot is, van már 20 Eurótól (sőt akciósan láttam 18-ért is), a laminált 12-15 Eurós árához képest az már nem sok többletköltség.
És itt még arra is van lehetőséged, hogy felcsiszoltasd, ha már megkopott, összekarcolódott, vagyis tovább tart.
Na a kő az tényleg drágább, de 30 körül nálam még belefér, sőt bizok benn, hogy Magyarországon találok még további kedvezményeket.
A jobb oldali szomszéd háza a telekhatártól kb. 1,5-2 méterre épült és viszonylag nagy ablakok vannak rajta, ami engem eléggé zavar. Jelenleg csak egy drótkerítés van, de mivel ugyebár a jobb oldali kerítés az én felelősségem úgymond, ezért felhúznék 2 méter magasan valami tömör kerítést, hogy ne minket bámuljanak ha majd a jövőben valamikor a teraszon szeretnénk ebédelni.
Szerintetek ez jogilag problémába ütközhet?
Egyébként észak-északnyugati tájolásúak az ablakok, szóval szerintem még lehet jót is teszek neki, ha megvédem a hideg északi szelektől :) Amúgy nem tudom, hogy anno kaphatott rá ép. engedélyt, sőt a kert végében még egy 10-15 m2 fészert is épített közvetlenül telekhatárra...
Az én ácsom úgy kezdte, hogy neki 14 éve ugyanaz a mobilszáma. Ettől függetlenül a kontárságtól a lopásig mindennel próbálkozott. Szóval nekem ez nem mérvadó, és szerintem másnak se legyen az!
Nagy nehezen kiszáradt a glettelésem. Lenne még egy kérdésem.
Két helyiséget festek elég sok réteg volt rajta amit le tudtam kaparni, csiszolni le is szedtem, de ugye látszanek a rétegek (kézzel simítva sima) Létezik valami olcsóbb gipsz vagy mélyalapozó mészfesték alá amivel átkenhetném az egészet? Vagy így már jó? Rigipsz elég drága és ugye kéne közel egy mázsa.
Ma tettem egy nagy kört járólap és parketta kérdésben.
Jelenlegi állás szerint a nappali/konyha járólapozva lesz, mert sokkal jobb a padlófűtéshez, könnyebben tisztán-tartható, tetszetős és strapabíró, sérülés esetén egyesével cserélhetők a lapok, stb...
Árban 30-55 Euró/nm ár környékén vannak (bár még Magyarországon is körülnézek, van pár jó kapcsolatom, hátha tudnak ajánlani kedvezőbb árut, vagy még tetszetősebbet), szakembert is találtam aki ügyesben letenné, számla nélkül, kedvező áron.
A szobákba pedig lehetőleg nem laminált lesz (hacsak el nem fogy a pénzünk) hanem kész parketta. 20 Euró/nm áron van már jó minőségű, lerakni ugyan úgy lehet a lamináltot, de padlófűtéshez érdemesebb leragasztani őket, ez az esetleges felcsiszolásnál is jobb, ha nem mozog.
Felhívtam egy vakolatgyártó cég alkalmazás technikusát és jól elbeszélgettünk az elképzelésről. Azt mondta, hogy ezt a felületet ki lehet alakítani 2mm-es kapart hatású vakolatból. Első lépésben keresnem kell egy vállalkozó szellemű és ügyes kezű kivitelezőt. Ez remélem már meg van, majd kiderül. Szerinte 3 féle színből lehet kialakítani ezt a hatást. Abban maradtunk, hogy először kis felületen próbáljuk ki a megoldást aztán ha az működik akkor mehet az egész házra a művelet.
Sziasztok! Egy kicsit mas jellegu kerdes, hatha tudtok segiteni, merre induljak el.
A lakasomat felujitattam egy generalkivitelezovel es az egyik feladat a lakas teljes elektromos halozatanak ujra kabelezese es uj villanyora felszerelese volt. Csak a villanyora szerelesere es bejegyzesere kifizettem 75ezer forintot (60e plus AFA). A lakas felujitas befejezese utan eladtam a lakast es az atiratasoknal derult ki, hogy a villanyorat soha nem jegyeztek be az ELMU-nel es a 75ezer forintrol adott szamla fiktiv, egy nem letezo BT nevere szol. Igy most tovabbi 40 ezer forintomba (legalabb) fog kerulni, hogy az orat bejegyezzek az ELMUnel es atirathassuk a lakast.
A kerdesem: jogilag mik a lehetosegeim? Feljelentsem a generalkivitelezot a rendorsegen? Van ertelme?
A kö fajtája miatt vannak kapart es vannak dörzsölt vagyis kaparásra (hegyes kis kövek) alkalmas illetve dörzsölésre (kerek kövek) alkalmas nemesvakolatok.
A dörzsiset körkörös mozdulatokkat teszik fel ezt meg szépen egy irányba huzogatják a végét. akkor fordulnak ki belőle ugyesen a hegyes szemcsék es keltik a nemevakolaton ezt a látványt.
Megnéztem egy lakást élőben, ami igényes vöröses-narancsos mintás járólappal volt burkolva (a nappali). Hát nagyon elegánsnak, tisztának és a hőmérséklete ellenére melegnek hatott. Mindamellett a padlófűtés hatásfokát is növeli, ami ekkora lakásnál már biztosan számít anyagilag is :-)
Lehet hogy drágább így négyzetméterenként, de legalább spórol a fűtésen, és nagyon tartós. Talán hosszútávon jobb döntés.
Azert en a gyerekszobaba megiscsak padloszonyeget raknek. Nem szoroset, pihepuhat, vagy velurt, hanem egy egyszeru, sima felszinut. Nem az orokkevalosagnak, csak par evre. Vagy esetleg oda parafat.
Köszönöm az értékes infót. Ezek szerint lehet le kell mondanunk az ilyen felületről lévén szigetelve lesz a falunk. Azért még teszek egy próbát megérdeklődöm a szigetelős srácoknál tudnak e valami hasonlót gyártani.
Ezt az általad említett módszert úgy kell elképzelni, hogy veszek mundjuk barnás köport ezt felhordom a falra és amikor elkezdem kaparni a különböző mélységű barázdák más-más árnyalatot eredményeznek?
Kőműves apám mellett amikor dolgoztam régebben, volt ilyen munkája. Annyiban különbözött, hogy nem fedén voltak a simitott/kapart felületek, hanem szélesebb sávokban.
A módszer:
- az egész felületet be kell simitani (sima felület)
- nagyfogú fűrészlappal kaparni, amikor már félig meghúzott a besimitott felület. Ezzel értük el a kapart hatást a sima mellett.
Viszont ez csak normális kőporos vakolatnál működik, mert a kaparásnál lényegében kikaparod a kőporos vakolat felét vastagságban.
(A mostani dryvitra való 1-1.5 mm-es külső vakolatok alkalmatlanok erre.)
Az biztos, hogy rettentő munkaigényes, és a kaparás miatt sok anyag meg a kukába...
Sajnos fogalmam sincs hogyan készült. Én is itt a fórumon láttam kb. 1éve ezt a képet. Akkor megtetszett, megmutattam asszonynak és azóta rágja a fülem derítsem ki miként lehet ezt nálunk is megcsinálni mert mindenképpen ilyet szeretne.
Én is kérdeznék egyet. Régebben már valaki feltette ezt a képet, de akkor nem érkezett válasz a kérdésre hátha most. A kérdés az lenne, hogy mi ennek a vakolat megoldásnak a neve. Esetleg ha tudtok konkrét gyártót az még jobb lenne. Íme a kép:
Jogos az észrevétel! A beton teknőként viselkedik, felgyűlik benne a víz egy hosszú őszi-téli eső után, és ha később fagy, akkor oda az egész.
A hygyományos rétegrend esetén el tud szivárogni a víz, ha ragasztva van a térkő, akkor meg szintén nem lehet baj, mert a megkötött ragasztó nem vesz fel vizet.
Igen, mészkő IS lehet ... akár murva is, de bármilyen, NEM NEDVSZÍVÓ, és tömöríthető anyag.
Ha megnézed egy régi vasúti töltés köveit, akkor látod az ideális anyagot, mértet, formát. Nem véletlen, hogy azt alkalmazták.
De jó, csak a gömbölykés formát sokkal nehezebb tömöríteni.
DE MINEK A BETON??? Én sem értem, hacsak nincs valami különleges oka.
Földet békával tömörítünk, ágyazatot lapvibróval.
Először simán, amikor meg leraktuk a követ, gumilappal.
A rendesen megtömörített föld nem fog roskadni, a jól tömörített ágyazat és a térkő meg összezár.
Térkövet ásott földre? Gratulálok!!! ;)))
Csemperagasztó. Kültéri, flexibilis, középvastag ágyazású. Újabban S1-nek is nevezik. Lehetőleg vmi márkaneves legyen.
Mapei, Sopro, Ardex, Murexin, stb.
Sose vegyél olcsó, tecsós, vagy praktikus cuccokat, azok általában a maradékokból készülnek, ki tudja milyen minőségben.
Hallottam már én is ezt a dolgot, ... de könyörgöm, MINEK? Én sose csináltam, senkinek nem ajánlom, sztem nem lesz tartós, persze lehetnek spec esetek, amikor ez KELL.
Persze! Bazalt JÓÓÓÓ!!! Csak nem mindenütt kapható.
Teheted alulra is, felülre is, csak a szemcsemérettel vigyázz!!! ;))
Rá lehet kenni eggyiket a másikra szerintem. Viszont ha nálatok is olyan idő van mint nálunk akkor ne csodálkozz, hogy nem száradt meg csiszolhatóvá a gipszed. Szerintem várjál vele reggelig addigra meg kellene száradnia.
Elég durva de olcsón hozták. Leverve olyan mint a beton. Amikor a helyi fuvaros meglátta a halmot elszaladtt egy kavicsvilláert - amit a bakterok hasznalnak kavicsot lapátoni - hogy azzak küzdjek mert lapáttal azt nem lehet kezelni.
> csak a szegélykövek találkozásánál volt téve betonágyazat
Önmagában ez sem rossz, ha pl. fal melletti részen csak szivárgót (küléval töltve) szegélyez. Persze járda és komolyabb felület szegélyének megtámasztására nem alkalmas.
Mi tavaly ősszel raktunk le a rácsos térkövet. Parkolónak használjuk. Előtte kötötték a szenyvizet, pont alatta van. 1-2 hétig áztattam, hogy tömörödjön, aztán az egész alá betontörmelék ment, majd 15-20 cm sóder. Ezt vibrátorral alposan letömörítettem. Rá ment még kb. 5 cm homok, megint tömörítés, majd a térkő. Eddig nincs baja, nem süllyed, igaz nem kap nagy terhelést, naponta csak pár személykocsi áll rá.
Fogsz egy Leier, Semmelrock stb. katalógust és abban mm-re pontosan benne vannak a rétegrendek külön járdára, kocsibeállóra, teherautók alá stb.
Nekem most csinálja egy szaki aki állítólag sok bevásárlóközpont parkolót csinál. Ő zúzott kavicsot (azt hiszem 0-32-es) használ és a titok, hogy jól le legyen vibrálva. Nekem az itt említett 10 cm homok ágyazóréteg kicsit soknak tűnik. Azt hiszem a gyártók is csak max 5 centit ajánlanak, elvégre ennek csak az a szerepe, hogy a végső szinteket, és a beágyazódást megadja.
Amire figyelni kell mert a kivitelezők szeretik elspórolni: a szegélykövek rendesen legyenek lebetonozva, különben kidől az egész mint a budiajtó. Láttam olyat referenciafotót (!) a neten ahol csak a szegélykövek találkozásánál volt téve betonágyazat.
A rétegrend alapvetően a várható forgalomzől függ: könnyű, vagy nagy lesz a forgalom?
"Néhány" négyzetméter lerakása után a következő a tapasztalatom: az alapvető problémát a tömörítetlenség, és a spórolás okozza, de a talajszerkezet sem elhanyagolható. Ha laza, agyagos a talaj, érdemes az alját vastagabbra hagyni, ha magas a várható talajvíz, mindenképp!
Laza talajnál érdemes a tükröt is megvibrózni, de ha elég tömör, ez elhagyható.
Semmiképp ne feledkezz meg a szegélykövekről, ez elég fontos, bár sokan elhagyják. Baj, mert könnyen fellazulhat az egész.
Normál, azaz személyautó, és esetleg kisteherautós forgalom esetén teljesen megfelel a ~ 20 cm zúzottkő alapnak, de RENDESEN bevibrálva. Ez nem egy-két vibrózást jelent, hanem azt, hogy sokszor, és sokáig kell vibrálni.
A zúzottkő azért a legjobb, mert jól tömöríthető, és nem szívja fel a vizet.
A megfelelően tömörített zúzott kőre én leteszek egy egyszerű geotextíliát az ágyazó előtt, ez megakatályozza a beszitálódást, és 5-6 cm kétszerrostált, azaz 0-4 kavícsot terítek, amit ismét rendesen megvibrálok, erre lehet letenni a térkövet, a fugába pedig tűziszárított kvarchmokot (0-1) söprök be, ez rögzíti a szerkezetet. A geotextília nem kell hogy drága legyen, elég a legolcsóbb is.
A besöprés után ismét vibro, majd a leszitált homok pótlása, és újra vibro.
Ez a hagyományos rétegrend.
Ha betonba akarod rakni, alulra szintén tegyél 8-10 centi zúzottkövet tömörítve, erre, ha nagyon profi akarsz lenni, leteszel egy egyszerű mg fóliát, és ere jöhet ~10 cm beton bevibrálva, a közepére egy heg.háló (6-os, vagy 8-as).
Ha a beton (legalább 10-12 napos de ez időjárásfüggő!) kész, és nem csurom víz, lehet rá ragasztani, de mindenképp flexibilis ragasztót vegyél, és ne a "praktikus" kategóriát!
- 20-30 cm sóder, vibrátorral tömöritve (10 centis rétegenként). A vastagság függ attól, hogy milyen talaj van alatta, esetleg azt sem árt megtömöriteni
- szegélykövek betonba ágyazva (ALATTA is beton, és piramisszerűen befogatva)
- kétszer rostált homokréteg, az általában 10 centi vastagon, léccel lehúzva
- térkövezés, homokot söpörni a fugákba, majd ezt is meglapvibrátorozni
Ez a normális eset.
Ha nagyon vizes vagy nagyon teherbiró kell, akkor szoktak alá betont rakni.
A háztáji kivitelezésnél a tömörités és a megfelelő teherhordó sóderréteg szokott kimaradni.
De vannak itt gyakorló szakik, majd kijavitanak, ha valamit rosszul irtam.
Mire kicserélitek a nyilászárókat, és leszeded a tapétát ki fog szellőzni az egész. A lényeg a fa cuccok cseréjében van, azok tudnak istentelenül "visszabűzleni".
Mi is egy utoljára 30 éve felújitott házat vettünk meg, ahol az öreg 20 évig keményen bagózott (+a szellőzetlenség).
Leáztattam a tapétákat, parketta kuka, nyilászárócserék, falcsiszolás-glettelés-festés.
Egy kósza bagószag/dohszag sincs a házban, pedig mi antibagósként megérezzük azonnal.
Jah, gondolom a fürdőszobát is újracsempézteted, mert a fugákba tudnak még érdekes flórák megtelepedni...
(nekünk rózsaszin csempés, rózsaszin WC-s, kádas, mosdós fürdő volt itt régen. A nyugdijas szomszéd szerint egy kis meszelés, és tök jó fürdő lett volna belőle :D Amikor a fürdőkádat kitettem a sittre, azon gondolkodott, hogy hazaviszi magának...)
A lakas sajnos totalisan lelakott (sztem a felepitese ota nem volt felujitva), regi tapeta le, falcsiszolas, ujrafestes/tapetazas, konyha/furdo/wc ujracsempezes es jarolapozas, teljes nyilaszaro csere (gyanitom, a belterieket is ki kell majd..), uj padlo (azaz padlo egyaltalan, most vmi osregi linoleum es szonyegpadlo van), plusz elektromos vezetekek csereje, de az ertelemszeruen nem tartozik "bagoszagugyben" ide. (egyebkent annyira vicces, az ingatlanos bizonygatta, hogy nemreg volt elektromos felujitas...a tizenoteves megsargult tapeta alatt, aha..a konnekorok is legalabb 15-20 evesek, van, ami mar log a falbol. ott nehol kikandkal az aluminium (!) vezetek... imadom, ha hulyenek neznek...)
A futotestek allapota meg elfogadhato, bar a konvektor is "szaglik" biztosan.
Mindezekkel teljesen oke is lennek, de nem feltetlenul orulnek, ha utolag derulne ki, hogy minden felujitas utan is sunyiban ujra el kezd terjengeni a bagoszag a falakbol.
Nemhivatalosan azt mondom, hogy ha mélyen van a talajvizszint, akkor elég lesz a 60 cm is, csak a négy sarokba rakjatok vasakat erősitésnek. Sőt jobb lenne egy körbefutó koszorúvasalás bele, akkor az esetleges fagymozgás nem tudja eltörni és megemelni.
Tehát:
- vagy 80-100 cm, és akkor lehet köveket is beledobálni (max 30%)
- vagy 60 cm, de akkor körbe vasalás
Egy 10x5-ös épületnél +20 cm alapmélység kb másfél m3 betont jelent pluszban. Ha nem nehéz kiásni, akkor én inkább lejjebb vinném. Ha köves/kemény talaj, akkor vasalnám.
Kis fesztáv lesz alacsony hajlásszögű félnyeregtetővel, akkor elég kell legyen. Az alapozást milyen mélyre érdemes levinni? A terv szerint ugye a fagyhatár alá 10 centivel le kell vinni, de a kőműves tapasztalatai szerint 60 is elegendő. Ténylegesen meg akkora lesz, amekkorát kiások. :)
Lakóháznál ez a kérdés ugye fel sem merül, de ez "csak" egy melléképület, amit azért tartósnak szánok.
Mi 5 éve olyan lakást béreltünk, ahol előtte bagósok laktak. Kb. 2 hónap alatt lehetett szagmentesíteni, az égadta mindent le kellett mosni, többször is, néhány doboz prontó-t elnyomtunk még, de ennyi. Bútorokat, szőnyegeket, ilyesmiket repíteni.
felujitando hasznalt lakas vasarlasaban gondolkodom, es nemreg beleszaladtam egy egeszen szimpatikusba, ko kornyek, alkukepes ar, viszont egy nagy baja van, ami eltantorithat attol, hogy tovabb gondolkozzak rajta: eros dohanyos(ok) lakta(k), amit nem tudom, valaha is orvosolni lehet-e.
Siman el tudom kepzelni, hogy a falakbol egy ujrafestes es tapetazas utan is dolni fog az aporodott bagoszag, nem beszelve arrol, hogy mar beitta magat az osszes nyilaszaroba padloba, stb is.
> Olyan előítéletet fogalmaztál meg, mint a "koreai autó", meg a "kínai elektronika".
Szerintem félreértettél lyól. Nincs bennem semmi előítélet. Pusztán arra próbáltam rávilágítani, hogy miután már február óta benne lakunk a házban, rajta a lamináton, most egy darabig nem fogunk járólapot cserélni... Se olaszra, se spanyolra, se törökre, se lengyelre...
Nálunk az a helyzet, hogy ez egy teljesen új(jövőre kezdik építeni) 5 lakásos társasházban lévő kertes lakás lenne. 120 Nm lakóterület és 120nm kert.
Az árra van garancia, de nem foglalja magába a padló burkolatokat (de teljesen előkészített), kivétel a fürdő és az előtér, azok már járólapozottak. És nincs az árban a festés (de belső pucolás, festésre előkészítés igen.
Értelem szerűen hiányzik a konyha is.
A többi bútorunk nagyjából megvan.
Igazán nincs váratlan költség, inkább váratlan árak. Valahogy a parkettázást olcsóbbnak gondoltam, tény meg lehet úszni olcsón is, de egy ilyen teljesen új és nagy lakásba szégyen lenne, sok bóvlit összeszórni..
Én abba a hibe voltam, hogy a vételár plusz 15.000 euróból megleszünk, de úgy néz ki nem.
De, persze, a kérdezés okát értem, meg is válaszoltam.
Amivel bajom van az a "Ha könnyűt akarsz építs könnyűszerkezetű házat." része. Nem abban kértem tanácsot hogy milyen házat építsek, azt már eldöntöttem 5 éve, 1 éve benne lakom, köszönöm.
> Egyre több olyan költség merül fel, amire már nincs pénz
Nem azért, hogy biztassalak, de a döntésig hátralevő egy hét alatt az előrelátható költségek NEM lefelé fognak menni.
És akkor az előre nem láthatókról még nem is szóltam :-///
Mi aztán tényleg úgy terveztük a házat, hogy hagytunk egy iszonyatos puffert, amiről azt képzeltük, az életben nem fogjuk kimeríteni. És mi történt? A hónap elején annyi pénz van a számlánkon, amennyi a kettőnk júniusi fizetése plusz a júniusi családi pótlék. Oszt' slussz.
Csak egyetlenegy apró példa: Munka közben derült ki, hogy a házunk és a szomszéd nem teherbíró fala közötti félméteres szintkülönbséget nem lehet egy sima rézsűvel legyőzni. A szomszéd fala mellé L alakú betontömböket kellett lebetonozni, és úgy feltölteni vízszintesre az egész miskulanciát. A többletköltség 1800 euró, Csak így hirtelen. És ilyen kicsinységből volt annyi, mint a tarka macska. Ha nem terveztük volna irreálisan túl a költségeket, most vehetnénk fel a pótlólagos kölcsönt, ami egyenes út a csődhöz. Így "csak" abba törődünk bele, hogy kifogytunk.
Általános tanács építkezőknek: 20%-kal több kiadásra kell számítani, mint amennyit el tud képzelni. Akkor van esély :-)
Az építtető cégek nagyon fifikásak. Addig fejnek, amíg van miből. Hogy honnan találják ki, fogalmam sincs.
Sajnos nálunk még az is lehet, hogy meg sem vesszük a lakást.
Egyre több olyan költség merül fel, amire már nincs pénz, azt pedig elhatároztam és ragaszkodok hozzá, hogy olcsó félmegoldásokat kerülni fogom. A padlóban még elmegy a laminált, de pl a konyhában nincs spórolás és a festést is rendesen szeretném, természetes festőanyagokkal (mineralfarbe)és még a terasz is ott van...
Hát még végül is van egy hetem eldönteni, addig a lottó is bejöhet :-)
Ne spanyolt, meg olaszt keress, hanem törököt meg lengyelt, s főleg másodosztályút: ez kb azt jelenti, hogy szabad szemmel nem látható felületi hibái vannak, de a gyártógépekben lévő kamerás ellenőrzők már kidobják.
Jah, nálunk egy 4 négyzetméteres napkollektor van, április óta ingyé' jön a melegvíz!
(Ésszel persze, estére-éjszakára levesszük a célhőmérsékletet 35 fokra, nappal 45 fok, ha pedig belép a kollektor, akkor mehet fel 60-ig (feljebb nem, a vízkőveszély miatt - nagyon kemény a vizünk).
Pelletkazános központi padlófűtés, szolárral való kiegészítésre való előkészítéssel.
Ez azért kellhet, mert a meleg viz is ezzel készül és ha idővel megkapja a szolárelemeket, akkor nyáron nem kell azért pelletet tüzelni. Most még olcsó, nem gond, de ki tudja mit hoz a jövő.
> Az megfizethető ár, még szegélyekkel is és akkor is ha aláfektetünk egy kis zajcsökkentő fóliát.
Nem zajszigetelő, hanem nedvesség. A zajszigetelés már rajta van. Vigyázz, mert amit aláraksz, annak a hőszigetelési együtthatóját hozzá kell adnod a többihez! Ez a párazáró fóliára is vonatkozik (de azt nem úszhatod meg)!!!!
A lakás/ház jó hőszigetelése azért is nagyon fontos, mert a laminát hőmérséklete nem haladhatja meg a 26 fokot (általában). Ha jól emlékszem, az Elesgonál es 28 fok, de nem merek rá megesküdni. Mindenesetre nem szabad nagyon megmelengetni.
Nem árt, ha a bútorok nem zárják le teljesen az alattuk levő padlófelületet, mert ebben az esetben csökken a fűtőfelület.
Mi például megemeltük az ágyainkat: kis fatalpakat csavaroztunk alájuk, így mozoghat a levegő.
> Mi kell a parketta alá? Gondolom egy réteg recsegést csillapító szivacsréteg kell. Ragasztani kell, vagy lehet?
Csak a laminátról tudok nyilatkozni.
Mindenképpen kell alá egy vékony polietilén fólia. Új háznál/lakásnál extrém fontos megvárni, míg az esztrich kiszárad (nedvességmérés!).
Kell még lépés-hangszigetelés (az is egy réteg valami), de az általam linkelt típusba be van építve.
Ragasztani nem kell, és nem is ajánlott, ennek a típusnak kiváló a fugaillesztése. Ha belenyomsz valamit, nem lesz elég a hely a fugában az illesztéshez.
Úgy kell letenni, hogy legyen a szélső sor és a fal között valamekkora hely, máskülönben a hőtágulás miatt fel fog púposodni.
Nem szabad elfelejteni, hogy ehhez hozzájön még a faltól elválasztó merőleges csík ára, valamint igény esetén különböző sarokelemek (utóbbiakat meg lehet oldani a fali csík 45 fokos fűrészelésével és illesztésével).
> "Laminált érzés"
Hú, én azelőtt panelban laktam, linóleumon... A szobákban és a konyhában parkettmintás linóleum, a fürdőszobában pedig sakktábla (vhvhvhvhhh - hidegrázás). A laminát nekem az álmom volt :-) Parkettát sosem akartam, a szüleimnél az volt, utáltam, hogy folyton padlókrémmel kell polírozni. Utána lelakkozták, de meg nem szerettem...
Egy barátnőmnél parafa van. Hát ja. Az persze tetszik... Egy hátrányát látom (az ára mellett): mivel porózus/rücskös a felszíne, nem lehet egyszerű söpörni. De azért elfogadnám :-D
Mint ahogy azokat a toszkán stílusú nappalikat is, durva felszínű, rusztikus, krémszínű járólappal, a faltól egy méterre barnásvörös csík, néhány mintás darabbal pl. a sarkokon... Mmmmm...
...aztán felébredek, mert belelógott a kezem a bilibe...
Most olvasok viszont egy német honlapot, ahol olyan rendes fa parkettát is ajánlanak, ami már előre lakkozott, jó padlófűtéshez és a lamináltakhoz hasonlóan fektethető, utólag nem kell csiszolni és lakkozni.
Teljesen hasonlóan gondolkodunk mi is. A nappaliba ez a lamella cuccos lesz, a hálókba laminált..olcsón. aztán, ha megtollasodunk, és meguntuk a műanyagot, akkor mehet ez is, főleg, ha tényleg annyira szuper, mint mondják :)
Nem is azzal van gond, hogy nem jó, hanem azzal, hogy már a lakással is túlvállalom magam, éppen ezért van padló és festés nélkül rendelve. Ezeket szeretném magam megoldani, jól, de olcsóbban.
A 44,68nm-es nappaliba, ahol valószínűleg a legtöbbet tartózkodunk majd, oda nagyon jó lenne, főleg, hogy a konyha része járólapos lesz ez talán még belefér a költségvetésbe. De a szobákra már tényleg nem marad pénz, oda maximum valami szerényebb áru laminált kerülhet csak. Sajnos a konyha el fog vinni egy csomó pénzt, nagyon kis költségvetés maradt befejezni :-(
Én maradnék szívesen a laminált vagy más parkett mellett, szőnyeget maximum ráterítenék, de inkább nem. Nálunk minden pormentes, porallergia miatt.
Allergiás matracok, ágyneműk, bőrgarnitúra, és sehol sincs szőnyeg a nappalit kivéve, de az is csak egy leterített, állítólag atkamentes.
A padlófűtéstől a padló valóban nem meleg, a járólapos helyiségekben viszont kellemesen langyos, parkettes szobákban inkább olyan természetes szoba-hőmérsékletű.
A szigeteléssel nem lesz gond, 9 centis szigetelés a falakon kívül, háromrétegű hőszigetelt ablakok.
Hát az lenne a legjobb, de bíztam benn, hogy valami természetes anyagot is ajánl valaki, ami megfelelő lehet.
Pl milyen gyakorlatban a parafa?
A nappaliba lehet vagy szintén járólap (örök életű) vagy padlószőnyeg.
Egyiket sem szeretnék. A járólap fűtési időszakon kívül nagyon hideg, zoknisan csúszós. Igaz, könnyá takarítani és kemény.
Padlószőnyeg semmiképpen. Atkatároló, könnyen koszolódó, nehezen takarítható és ódivatú.
Ahol jelenleg lakom, ott padlófűtés van és rendes parketta. A fűtés szempontjából nem érzem, hogy baj lenne vele, ami baja van, hogy relatív puha és nagyon sérülékeny. Ilyet az új lakásba semmiképpen sem szeretnék, vagy ha igen akkor legyen annyira olcsó, hogy ne fájjon ha 5-10 év alatt csere érett lesz.
Valami kemény parkett vagy laminált érdekelne, de nem ismerem ki magam köztük. Melyik gyártó, melyik terméke számít jónak, tartósnak és elég keménynek?
Kisgyerekhez nem tennék laminátot, mert kilocsol, lepisil, végighúz... Ha mégis laminát mellett döntesz, akkor nagykeménységűt (32-es) kell.
Ez az én dilemmám is. Vagy olcsónak kell lennie, vagy kisgyerek állónak:-) És lehetőleg ne kő.
A szobákba jó lehet a laminát, ha vigyázol az említett tulajdonságokra.
Arra gondolj (gyerekszoba), hogy a padlófűtés a reklámokkal ellentétben NEM jelent folyamatosan langyos padlót! Egy jól szigetelt lakásban/házban régen rossz, ha meleg a padló.
A gyerekszobába ezért valami nem túl drága padlószőnyeget raknék. Leeszi, lehányja :-D
Egy kérdésem lenne. Egy teljesen új, padlófűtéses lakáshoz szeretnék padlóburkolatot választani.
Egy 18, 17és 16 nm-es szobához, és egy közel 45 nm-es nappalihoz (ebben egyben a konyha rész is benn van).
A dilemmám az, hogy kisgyerekek miatt érdemes inkább olcsót venni amiért nem kár, vagy drágát, ami jó esetben ellenáll a behatásoknak, vagy egyáltalán valami középút, ami tartós, de nem drága?
Egyáltalán mit érdemes nézegetni? Parketta, Laminált? Nappalit a konyha rész miatt megosztva? Járólap és parketta?
Ki mit ajánl?
Én sajnos nagyon laikus vagyok, de a döntést mégis nekem kell meghoznom...
Ha nem lesz túl nagy a fesztáv és a tető, akkor nem lesz vele gond. Persze ha tartós melléképületet akarsz, akkor jó lenne rá egy koszorú is körben, amire viszont kicsit kevés a 17 centis szélesség. (25 jó lenne)
Helló! Érdeklődnék, hogy a B30-as falazóelem rakható futó kötésben, azaz nem 30, hanem 17,5 cm falvastagsággal egy melléképületnél?
A gyakorlatban tudom, hogy megáll, mert több helyen látni ilyen falat, de alkalmazástechnikát nem találok sajnos, hogy "papíron" is megfelel-e. Számít a falazóelem gyártója is, vagy megvásárolható a legkedvezőbb árú?
Régi házat festek. Majdnem teljesen lekapartam 3-4 réteg festéket. Mehet egyszerre a mészfesték vagy kell valami alapozó is? Néhol látszik a vakolat és friss vakolás is van.
Ha nem tudod ujjal benyomni a gipszet és a szerelvénydobozt nem tudod kiszedni akkor már megkötött. A száradás meg egy másik dolog mint ahogy halaloszto fórumtárs is írta.
a kemeny meg a csiszolhato az ket kulon dolog. ahhoz hogy csiszolhato legyen meg kell szarania. (megkotni mar megkotott, ha kemeny). az vastagsagtol fuggo ido, akar tobb mint egy nap is lehet.
Szerintetek miért nem köt meg teljes szilárdra a modellgipsz? Festek, festés elött konektort szeretnék betenni, de még órák alatt se szilárdul meg teljesen csiszolhatóvá a gipsz. Csavarhúzóval faragható csiszolópapírt eltömíti, kézzel nem tudom benyomni. Próbáltam rétegesen is, de úgy se. Szavatossága: 2-3hónapig felhasználható gyártástól, de nincs rajta a gyártási idő. Nem kevertem meg töbször, mert ugye azt mondják, hogy akkor is elromlik ami még ok lehetne.
nopánick szellozesnek van egy (beepitetlen, futetlen) padlaster fele meno szellozoventi (110-es csovel), amin nincs zaroretesz es minden(!) zuhanyozas utan nyitva van vagy fel orat az ablak. itt sztem inkabb az a gond, hogy az akar par millimeter magassagban megallo viz (hozzateszem ritkan csinalnak meg TOKELETESEN padloosszefolyot) eltunesehez durvan nagy huzat kellene, ami telen ugye nem igazan megoldhato.
azt meg elfelejtettem hozzatenni, hogy (mivel zuhanytalca volt elotte) az Ytong a padlolapra(!) kerult. Jol gondolom, hogy ezert a melyalapozo nem fog kelleni, hanem a lapra mehet a tegla(?) magasitasnak, ra sarokba a hajlaterosito, majd a folyekony folia, majd a tobbi?
A folyekony folia kihagyasa miatt mindenkepp fel kell szedni az egeszet vagy talan a fuga kikaparas/csere is elegseges?
Csokis ezt a heti rendszeressegu b*szakodast szeretnenk elkerulni.
nemnyaralo a talcas verzional is volt falazas csak kisebb merteku. itt ugye a fuga +1 esely a viznek.
botsinkai lasd fentebb amit irtam: nalam a full csempezes mar adott, arra jonne a folyekony folia, majd (tegla) emeles, majd ragacs es (latszo)csempe.
a tegla miben jobb magasitasnak az ytongnal? mert azert Ytonggal szebben ki lehet rakni a szelet. ha nem felejtem el, csinalok este egy fotot rola.
ON mert a példálózásokban említett nyugaton ez bevett szokás. Másik ha valaki a családban e.v. a másik kereső az e.v. vagyona sajátja = közös ha e.v. ellen indítanak fizetési meghagyást eljárást végrehajtást a feleség és gyerek vagyona is belép mint elvehető vagyon tárgy ha van házassági szerződés már védettebb a vagyon azon része ami nemesítve van nem csak váláskor jön jól. Sőt ha gyerek nevére vesznek valamit és azt is rögzítik hogy ahhoz a gyerek nyúlhat csak x korától már a gyerek is védve van egy váláskor ad abszurdum valamelyik fél halála is az öröklésnél is jól jöhet, mert egyértelmű min kell ténylegesen osztozkodni az élők között. OFF
"HA egymás kijátszása ellen akartok védekezni, akkor pedig, szerintem a legolcsóbb az adott részre haszon élvezett bejegyezni a védett fél javára."
Bejegyezni a legolcsóbb, levenni nem. Ugyanis ha leveszed, akkor az ingatlan értéke növekszik, és vagyonszerzési illetéket kell utána fizetni. Mégpedig 10%-ot, ugyanis erre semmiféle kedvezmény nincs ami egy lakás vásárlásnál lenne. Mi pár éve játszottuk el ezt, szerencsére nem válás miatt. Csak megvettük a telek másik felét is, aminek az egyik fele a feleségem nevén volt régóta, egy haszonélvezettel kiegészítve. A másik tulaj (a nagymamája) már nem tulaj, levettük a haszonélvezetét. Ezzel így ahogy csináltuk kettős szívás is volt: egyrészt csak fél házat vettünk ezért a vásárlás illetékénél csak fele kedvezmény járt, másrészt a haszonélvezethez is kitaláltak egy értéket (a tulajdonrész 20%-a), és annak a 10%-át kellett befizetni illetékként. Így összesen már eléggé meglepő illeték jött ki.
Először is, az ytongot felejtsd el. Jó helyette a tégla.
Másodszor a csempe felrakása előtt a vakolt felületre 2 rétegben vízzáró réteget (folyékony fólia) kell felkenni és erre csempézni. (Én a zuhanyzós résznél hálóznám is, biztos ami tuti, az medence aljára is elég.)
Hogyan lehet egy zuhanyzot ugy megcsinalni, hogy az ne peneszedjen?
Regebben vettunk egy zuhanykabint. A csempe/talca csatlakozasanal ugye szaniter szilikonnal ki is lett nyomva. Na de az meg (legjobb esetben is) 2 honap alatt fekete peneszes lett. Ilyenkor surolaskor fele kijott, lehetett ujra szilozni.
Ezt megelegelve zuhanytalca kiszed. Csempebol megcsinaltuk az aljat. De ugy, hogy ala (magasitasnak) Ytong lett fektetve, arra ra a csemperagacs es arra a lap. Ennel meg (gondolom a fugakon keresztul) szepen elkezdett kiszivarogni a viz, de annyira, hogy most mar az egyik oldalso csempe is joforman kidol.
A zuhanyzo tuloldalan a spajz van, ahol meg (kb a zuhany alja magassagaban) vizesedik a fal, malik a festek. Saletrom killerrel sem ertunk el sikert. Sajnos csak kesobb hallottam, hogy talan kenheto szigetelest kellett volna alkalmazni :(
Allitolag a magasitott alju (kb 50 cm) zuhanykabinokkal kevesebb a gond.
Tavaly csinaltunk egy betonplaccot (vasalt 10cm-s). A tetejere a misung azonban keson (kb 2-3 nap mulva) kerult ra. Ennek meg is lett az "eredmenye". A telen a misungreteg megrepedezett es elvalt. Milyen KULTERI anyag van, amivel biztonsaggal ra lehet - ennyi ido elteltevel - simitani (valami padloponszerure gondoltam)?
Az eps ragasztó természetesen nem jó a célra, különösen nem pótlásbetonra ragasztásnál és ajtó mellé. Külön fog mocorogni a többitől, és az ajtó miatt nagyobb terhelést is kap...
(flexibilis csemperagasztó kellett volna)
Lehet nem lesz vele gond, de az élettartama tuti töredéke lesz a normálisan ragasztottnak.
Köszi a választ. Végül is 8 napos volt a beton, leraktam a lapokat, remélem nem lesz gond.
Az EPS ragasztóra nem írta senki, hogy nem jó, így remélem az is megfelel. Épp most akarom fúgázni, ez 3-4 nappal a lerakás után már remélem nem probléma...
Minek kell ezen agyalni, hisz valamelyik fél életének végéig fenálló vagyonközösség áll fenn!
Ami létrejött a házasággal.
Sújjjjjos OFF: Biztos egy idealista barom vagyok, de sosem értettem, hogy "kötődik meg" egy házassági szerződés. Tudom, hogy ajánlják, meg könnyebb lesz a válás, és a többi, de akkor is. Ha komolyan gondolja valaki a holtomiglan-holtodiglant, akkor abban a pillanatban szerintem ez rettentő sértő, és fel sem merülhet, nem? Én is úgy álltam oda az anyakönyvvezető elé, hogy "Na, öcsi, elkezdődött a következő 40-50 év", és nem úgy, hogy "Még egy tízest kell lehúzni, oszt' szabad vagyok." Annak ellenére, hogy tudom, hogy ma Mo-on a házasságok fele válással végződik. Csak ezzel a felállással a frissen született gyerekünket is a falhoz csaphanánk, elvégre előbb-utóbb úgyis meg fog halni.
Ja, és mellesleg mi van a házasság előtt szerzett vagyonból szerzett közös vagyonnal? Magyarán ha valakinek van egy 6 millás garzonja, a másiknak egy 30 millás lakása. Mindkettőt eladják, hozzádobnak egy tízest, és vesznek egy 46 millás házat, majd váláskor azt eladják 55-ért. Plusz a családi ezüst, amit az egyik örökölt a nagymamájától, és közben felment az ára. Hat közgazdász, egy apeh ellenőr, meg a két ügyvéd azt számolja egy évig? Na jó, inkább nem válok el. :-)
Bocs, hogy ilyen későn válaszolok. A burkolás/aljzatbetonnál a beton nedvességtartalma, ami meghatározza, hogy mikor lehet ráburkolni. Melegpadlónál számít nagyon, ott 2% felett nem szabad, hidegburkolatoknál ha jól rémlik akkor 8% ez az érték. A betonból még távozó víz okozhat kellemtlenségeket. 1 hetes betonra hidegburkolatot már szoktak rakni, annak ellenére, hogy kicsit még várni kéne, azért írtam, hogy ha tudnátok még várni az lenne az ideális (nem szükségszerű), olyan 2 hetes kor amikor általában elkezdjük rakni.
Szigetelésnél erősen gondolkozok rajta, hogy nem lépésálló EPS100-at, hanem XPS-t teszek a padlóra, mert most lenne lehetőségem relatíve olcsón hozzájutni az XPS-hez (nem sokkal lenne drágább, mint a hagyományos lépésálló EPS100).
Mondjuk 10cm szigetelést és 6cm aljzatbetont feltételezve, mi a pro/kontra a két verzió között az árkülönbségen túlmenően?
1. hőszigetelés tekintetében kb ugyanaz
2. konkrét vízszigetelésre ugyan nem jó az XPS, de talán abban az esetben vékonyabb bitumenes lemez is elég (pl 3.5mm-es, a 4.5-es helyett) és nincs akkora tragédia, ha kilyukasztják pl a symalencsövek lefogatásakor a vízszigetelést, mert nem romlik a hőszigetelő hatás és ha nem illesztéshez esik a vízszigetelésen a rés, akkor lényegében nem is engedi feljutni a vizet. Ez így helytálló?
3. lépéshang szempontjából a keményebb XPS nem csillapít annyit és kopogósabb lesz az aljzat?
4. szerelőbetonban lévő egyenetlenségek miatt az a jobb, ha a puhább EPS100 „felfekszik” vagy ha a keményebb XPS „síkban tart”?
5. aljzatbeton vastagsága szempontjából XPS-re vékonyabb aljzatbeton is tehető, de EPS100-nál kellene egy nagyobb vastagság (ezt a teóriát nem tudom indokolni, csupán hallottam)?
Bonobit felszedésről, ha mást is érintene. Felverni normálisan nem lehet kézzel, max a betonnal együtt. Főleg nem 30-40 nm-t. Viszont, találtunk egy céget, akik eljöttek, felcipelték a gépet a 4. emeletre, és felcsiszolták. A gép ilyen betoncsiszoló féle volt, és teljesen jó lett. Holnap összesöpörjük még a port, és töltök fel képeket. Árban nem volt olcsó, 2k / m2. Takarítás után megy rá a tunoprén alapozó, aztán jöhet az aljzatkiegyenlítő, de a legtöbb helyen néhány mm-nél több nem kell. Egy nap alatt megcsinálták.
teljesen mindegy, mennyire íratod át a tulajdonjogot, ha a házassági vagyonközösség létrejötte után szerezted a vagyontárgyat. kivéve, ha különvagyonnak minősül:
28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Egyedül a d) pont lehet opció: ha a pénz, amin vetted, korábbról származik. Ekkor viszont nem kell "papirozni" semmit.
Kívéve házassági szerzödés közjegyzönél. Abban rögzítettek alapján az ott felsorolt és nevesített egyész vagy megosztási arányok szerint válás esetén a szerint történik a vagyon osztás, amit nem nevesítettek a megegyezés alapja bíróság elött.
A szomszéd baromi rendes, semmi ilyesmiért nem kiabál (a jelenlegi - még 1990-ben beépített tetősík ablak eleve 55x98-as, a parapetje pedig jó ha 1,3 m megvan;természetesen már az akkori rajzokon sem így szerepelt).
Azt hiszem, akkor inkább maradok az ablaknál, mert a szellőztetés is jól tud jönni néha.
Annyira nem veszik szigorúan, 170 még belefér. Természetesen ha a szomszéd rinyál és leméreti, akkor gáz van.
Az üvegtégla U értéke 2,9 körül van, ha külső és belső falsikra is raksz, akkor levihető olyan 1.4 körülire. De saját kerted felé nem kötelez az 1.8-as parapet, és a 60x60-as méret.
a telek amire építkeztünk feleségem nevén van 100%.ban (akkor így volt célszerű). Hogy a legolcsóbb elérni, hogy a már telek+ház konfiguráció X%/Y% arányban legyen kettőnk tulajdona?
Az még nincs jelölve, hogy ház áll rajta, lehet esetleg simán telek érban adávétel, vagy ajándékozás?
Vagy van olyan, hogy ő adta a telket x értékben, én építettem rá házat Y értékben, ezért ilyen arányban legyen a tulajdon?
Vagy bármi más, aminek a lehető legkevesebb az adó+illeték+ügyvéd vonzata.
Gondoltam, nálatok is megkérdezem, hátha valaki jellemzően inkább itt fordul meg:
Tetőtérben, nem fűtött (illetve csak a födémen keresztül - hulladékhővel; persze később lehet, hogy gndolunk egyet és egy kisebbradiátort beteszünk temperálásra), de tetősíkban hőszigetelt helyiség (tároló funkcióval) milyen nyílászárót javasoltok, aminek a mérete nem lehet a normál 78 cm magas, mivel nem fér be a középszelemenig, úgy hogy alul a parapet ne essen be 1,8 m alá? Az extra méretű ablakok extra áron is vannak sajnos?
Vagy nem kell ezzel az 1,8 m-rel annyira szörüzni, mehet lejebb 5-10-15 cm-rel? Ügyintéző függő: használatbavételi engedély szemlénél kiböki és jön a bünti, vagy visszabontás?
Nézegetem az ablakgyártók katalógusait, de kisebb méretben már csak tetőkíbóvókat (pl. Velux VLT 45x55 ;U ablak= 5,1 W/m2K) adnak, és azokat nem javasolják hőszigetelt/fűtött terekbe.
Illetve közben jutott eszembe:
Mi lenne, ha inkább a homlokzatot bontanánk meg és tennénk be 4-6 üvegtéglát?
Ezek mit tudnak hőszigeteltség szempontjából (U-érték)?
Illetve beleköthet a hatóság abba, hogy egy kvázi ablakot nyitok a homlokzatra? Egyébként ez a saját kertem fele nézne, nem a szomszédok irányába.
Mivel környezettudatos van, ezért szelektíven gyűjtöd a hulladékot, de nem rohangászol vele naponta a gyűjtő szigetre. A hülye is megértheti, hogy ehhez szükséged van egy megfelelő méretű tárolóra. ;-)
Multkor kerdezgettem feszerepitessel kapcsolatban, azota elkeszult az epitmeny. Viszont nem hagy nyugodni, hogy nem szabalyosan epitettem. :) A telkunk beepitesi modja szabadonallo. Oldalt van 4m a szomszed telektol, hatul kb. 7m, tehat szabalyosan csak az udvar kozepere epithettem volna... En viszont a telek egyik sarkaba tettem, kicsivel tobb, mint fel meterre a szomszedoktol. Az elso kerdesem, hogy ha ezt valaki eszreveszi, akkor mire szamithatok?
Aztan most jott ki az uj helyi epitesi szabalyzat, amiben a kovetkezoket talaltam:
(7) Az epitesi ovezetben az alabbi mellekepitmenyek a telken barhol - az epitesi helyen kivul is - elhelyezhetok:
...
b.) hulladektartaly-tarolo (legfeljebb 2,0 m-es belmagassaggal)
Ugyan par centivel meghaladja a 2m-t a belmagassag, de nem foghatom ra az epuletre, hogy hulladektartaly-tarolo? :)
Kesobb valami fedett (oldalrol teljesen nyitott) kocsibellot is szerettem volna epiteni, de nem tudom, hogyan lehetne azt megoldani. Az oldalkertbe tudnam epiteni, de gyakorlatilag teljesen a telekhatarig ki kellene vinni, hogy a kocsi beferjen, ami szinten szabalytalan lenne. Mit lehet ilyen esetben tenni? Mondjak le a fedett kocsibeallorol?
Az az igazság, hogy csak kb. 10 cm miatt kell javítani, annyival került kijjebb az ajtó. 30x30-as lapnak tehát csak harmada lenne az új betonon, a többi régin.
Annak idején a burkolók szerintem egy héttel a betonozás után simán lerakták a lapokat, no de azért azt tudom én is, hogy a mesterek sem mindig tartanak be mindent, ha időről, pénzről van szó...
A beton mocorog még valamennyit ilyenkor? Vagy a nem egyforma nedvszívás miatt a ragasztó viccelhet meg? Azt semmiképpen nem akarom, hogy idővel eltörjön a lap, mert feszül, vagy ilyesmi...
Mit akarsz rá burkolni? Melegburkolatot, PVC, Lino, Parketta semmikép se, ahhoz kell még pár hét. A hidegburkolatok nem ilyen kényesek, de ha tudnátok még várni 1-2 hetet az lenne az ideális.
A különböző színek egymással minden arányban keverhetők. Színtelen Sadolin plust ne használjunk utolsó rétegként. Kültéri felhasználás esetén a keverék legfeljebb 30% színtelen Sadolin plust tartalmazhat"
A régi réteget át kell csiszolni egy kicsit, (megmattítani).
Mindenesetre én csinálnék egy próbafestést valamelyik sarkában, ahol nemnagyon látszik.
Azt azért tegyük hozzá, hogy földszint esetén jó a lépésálló is a célra, a lényeg az aljzatbeton úsztatásán van. Azaz a kemény beton a kopogó hangokat ne tudja szerkezetileg átadni a másik kemény szerkezetnek (falnak).
Tetőtérbeépités vagy emelet esetén lényeges a lépéshanggátló szigetelőanyag alkalmazása, mert ott nagy terjedelemben kell eloszlatni a hangokat.
Én úgy tudom, hogy vastaglazúrt vissza kell csiszolni, mivel az nem szívódik be (teljesen) a fába, hanem a felületen (is jócskán) marad. Ez pedig idővel szépen fel tud repedezni, pikkelyesedni. Felváló, bizonytalan alapra pedig semmivel nem szabad festeni.
Ha meg még teljesen ép az oldószeres vastaglazúr réteg, akkor azon meg nem fog keresztül szívódni a vizes alapú vékonylazúr, pedig tudtommal annak pont az a lényege, hogy rendesen bele is szívódjon a fába (na jó nem telítésig :)).
De, aki tényleg festéssel, mázolással keresi kenyerét, majd megmondja a valódi igazságot! Én is kíváncsian várom, hiszen tanulni nem szégyen! :)
Gyakorlatban van a "szemem előtt" olyan kőporra elkövetett homlokzatfestés, amely 6-8 éve készült noname festékkel (kicsit fakult azóta ott ahol érte a nap, azon kívül hibátlan).
"Érdekessége" még, hogy diszperziós mélyalapozó helyett a felületelőkészítés-pormegkötés erősen hígított mésszel történt. :)
Arra gondoltam, hogy aljzatbetonozáshoz a peremszigetelést 2 cm vastag XPS csíkokkal csinálnám meg, ami egyben megadná a beton szintjét is, rajta vezetném a lehúzó lécet. Meg a szoba közepére is csinálnék szintén egy felfekvő felületet, beállítva a szintet, és így valahogy az óramutató járása szerint lenne elsimítva a beton.
Biztonságos lehet a 2cm vastagság, vezethető rajta normálisan a léc?
Maszkoló papírszalagot ráégette a nap a redőnylábamra (alu) mivel lehetne leszedni róla, mert a papírt még leáztatom, de a ragasztót nem tudom mivel oldjam fel róla.
A normál purhabhoz képest keményebb? Attól, hogy 2 komponensű, nem ugyanolyan a végeredménye, mint az egyrészesnek? Vagy van mondjuk annyi különbség, mint az eps és az xps között?
A purhab sajnos nem működik, az eddig is megvolt, de sajnos engedi mozogni a kád szélét, így kirepedezik a fúga.
Most azt találtam ki, hogy kiürítek egy szilós flakont, és feltöltöm eps ragasztóval (az van itthon), és azt próbálom benyomni. Ez vajon működhet? Attól félek, ha sokat nyomok be egyszerre, nem tud megkötni rendesen. Ahhoz pedig, hogy ki tudjam nyomni a vékony csövön, hígra kell kevernem, akkor pedig befolyhat az egész belülre, úgy meg semmit nem ér...
Hát hívd ki a tervezőt mert ha a födémgerendák ilyen darabosak egy sima beton réteg még alap vasalással is igen veszélyessé teszi. Én speciel biztos gerendáznák és arra raknám a járófelületet.
Akril kád pereme alatt szétrepedt a fúgázás (kb. 6 éve lett csinálva, de nem most kezdett el szétrepedni), ezért kivéstem ami maradt, hogy újracsináljam. Az lenne a kérdésem, hogy van-e olyan anyag, amit be tudnék a perem alá nyomni (toalett kacsát nem :)), hogy fel tudjon támaszkodni az ytong felfalazásra, és így nem mozogja ki a fúgát? Valami kinyomós tubusos anyag létezik, ami megszilárdul, kikeményedik és jó ilyen helyre?
Tanácsot szeretnék kérni; tetőteret építek be, a fürdőszoba alatt betont írt elő a tervező. A födém csapos fagerenda (kb. 20X20, de van félbevágott fa is, ahogy éppen sikerült, különböző szinteltérésekkel) , ez kb. 100 éves, többlakásos társasház. Milyen betont ajánlanátok, hogy teherbíró legyen, ugyanakkor ne terheljem túl a födémet (rá menne még a járólap, kád tele vízzel stb). Nézegettem könnyűbeton adalékot, pl austrotherm, de nincs tapasztalatom.
Építtetőnek a maga részéről ha nem ért hozzá akkor kell Építési Műszaki Ellenőr aki az Ő érdekét képviseli, és ha már aláírásokról is szó van mind FMV és mind EME-nek alá kell írnia a papírt ha a helyi építési előírások ezt kérik. De a kivitelezőnek nem csak FMV-vel kell hogy legyen munkakapcsolata vagy szerződése hanem még egy két dolgot is be kéne mutatnia. Teljesség igénye nélkül:
- alkalamazottak szerzödései
- hulladék törmelék elszálítás és deponálás átvételről szoló szerzödései
- MKIK építési vállalkozói regisztrációs papírját
- tevékenység gyakorlásáról szoló papírt (vállalkozói ig. vagy nyílvántartás vagy cégpapír.)
- felelősség biztosítását
Na persze ha ez érdekli a megrendelőt. Alapvető dolgok viszont érdekeljék, mert sajna vagy nem de ő is büntethető bírsággal vagy egyéb módon ha nincs rendben valamilyen irat. Jellemző a megbízási szerződés, építési napló, EME hiánya.
Miről te beszélsz az az EME.
A naplót az EME vezeti az FMV-vel a kivitelező képviselője beleírhat ha vitás eset merül fel pld. anyagról minőségéről, mennyisége, beépítés módja, technológiai eltérés. A megbízó is beírhat ha nem ért egyet egyes döntésekkel. De ritkán mert ezért van az EME.
Az építtetőnek is legalább olyan fontos, hogy amihez kell, legyen Femü, mert az építtető is nagyot szívhat hatósági szempontból. Mert ha a vállalkozó nem gondoskosik róla, akkor bizony az építtetőnek kell biztosítani.
Francokat... addig át sem veszem a melót és nem fizetek, amig a vállalkozó nem prezentálja a FeMü aláírást.
Főleg, hogy ezt már a szerződéskötéskor, feltétetelnek deklarálom.
Nem értem, miért kéne nekem a megrendelőnek szarakodnom olyasmivel, ami abszolút nem a feladatom.
Megrendelőként két feladatom van:
- szerződéskötéskor jelezni, hogy FeMü aláírás is kell majd
- KÉRNI a FeMü aláírását IS, az átadás-átvételi eljárás során
Azt a vállalkozót, akit ez megleptésként ér, vagy netán
nem is tudja prezentálni, pedig alapban messziről el kell elkerülni...
Lehet persze, olyan alkut kötni, hogy jó akkor majd én
a megrendelő megoldom az aláírást a vállalkozó (femüje) helyett.
De, ez se nem normális, se nem ésszerű megoldás!
Ez az igény csak a szürkegazdaság szerűen működő, felkészületlen vállalkozások esetén merülhet fel...
Akik talán jól és talán olcsóbban dolgoznak, de jó eséllyel kismillió szakmai/jogszabályt sértve közben.
Az építtetőnek is legalább olyan fontos, hogy amihez kell, legyen Femü, mert az építtető is nagyot szívhat hatósági szempontból. Mert ha a vállalkozó nem gondoskosik róla, akkor bizony az építtetőnek kell biztosítani. És ez a gyakoribb, hogy a vállalkozó nem foglalkozik vele, mert nincs saját embere erre vagy nincs rá jogosultsága FeMü-ként beírni a naplóba.
Én úgy tudom, hogy nem kizárólag a Műszaki ellenőr írhat az építési naplóba, mert az esetek többségében nem is kell műszaki ellenőr. Sőt ahogy én tudom, a napló vezetése a Femü dolga.
Én a helyedben úgy csinálnám, hogy megbíznék egy Femüt, az összes engedélyköteles munka femüzésére. Ezt bizony neked kell majd fizetned, de akár tényleg lealkudhatod a kvitelezők áraiból a rájuk eső részt, ahogy írták is lejebb. Ha mindenkin tudsz alkudni ~10ezer Ft-ot, akkor nagyjából kijön a FeMü díja 50-100ezer Ft, függően, hogy hányszor kell kilátogatnia, mennyire nagy munka.
Mosógépnek és mosdónak elég a 40-es is, mert ezek általában a falban vannak vezetve. Ha 10-es falban, akkor a 63-assal gyakorlatilag szétvágod a válaszfaltéglát.
Tusolónak és kádnak én 50-est raktam, tökéletesen működik.
Elvileg szerintem a nagyobb egyrészről szörcsögést eredményezhet, másrészről meg jobban visszajön rajta a bűz, hacsak nem raksz minden külön ágba egy bűzelzárót.
> Hisz, alapvető része a vállalkozási feldatanak...általános költség a VÁLLALKOZÓNÁL!
Én is így gondoltam és gondolom is; teljesen egyetértünk. Épp úgy, ahogy nem nekem kell azzal foglalkoznom, hogy a vállakozó kisgépeinek érintésvédelme, a munkásai munkavédelmi oktatása, a kockázatelemzése, stb. megvannak-e és mennyibe kerültek, úgyanígy az FeMű sem szabad, hogy az én gondom legyen. Pláne nem úgy, hogy külön díjtételként megjelenjen.
Ettől függetlenül szeretnék képbe jönni a témát illetően teljes mértékben (azt hittem, hogy már abban vagyok, legalább is a szükséges szintig), különösen a kisértékű munkák kapcsán, amelyek ráadásul csak hozadékai az építési engedélyes átalakításnak, de önmagukban semmilyen ellenőrzést ill. felügyeletet nem igényelnének egyéb esetben.
Ha bárkinek van még hozzáfűzni valója, azt szívesen veszem!
nekem épp nem. Egy 20 éve festett boltívet (tégla) festettem újra, megmaradt. De az is igaz hogy tényleg vastagon nyomtam az euro 2000-et, szabályosan mintha vakoltam volna :P
