ja igen, és a "könyök" támasztás feltétlenül kell. ezt többnyire csak kivágják 45 fokban aztán szögelik vagy csavarozzák, de ha ráérsz, véshetsz neki fészket az oszlopba és a szarufába :-)
intuitíve a 100x100 oszlop nagyon masszív lesz, én megelégedtem volna 70x70-nel, de ez nem mérvadó, mert én a féktávolságot is rövidre szoktam venni.
az oszlopok tetején fekvő gerenda leginkább a szelemen névre hallgat, ezekre fekszenek fel a szarufák.
amit a legalsó kép mutat, aszerint csinálsz egy olyan bevágást a szarufán, amivel felfekszik a (bevágás nélküli) szelemenre. egy ácsmester szerintem mindent láncfűrésszel csinálna (ismerek egy ácsmestert, akinek szép cakkos heg van a mellkasán ferdén keresztbe, talán bypass műtétre készült önkezével), de 5 centis szarufán kézi körfűréssze vagy egy hosszabb dekopírfűrészlappal is kivághatod. ezt úgy csinálják, hogy lefektetik a földre az oszlopokat és a szarufákat pontosan úgy, ahogy majd állni fognak, a szelemen helyett csak rajzolnak egy négyzetet (gondolom a szelement is 10x10-esre tervezted) és ebből kiadódik, mennyit kell kivágni a szarufából.
Rákérdeztem egy két helyen, az egyiken azt mondták, hogy nem fontos a vas kilógás, mert már nagyon összekötnek a betonok (de náluk van amiből kiáll a vas)....a másik helyen pedig azt, hogy a gyártás olyan, hogy darabolják a gerendákat, ezért nem áll ki belőle vas.
Mi Ytongból építettünk, az nem bírja el a közvetlen ráfekvő E-gerendákat, kellett csinálni egy pár centis felbetont. És alátámasztás nélkül raktuk a (kilógó acélszálas) gerendákat. Továbbá kerámia béléstesteket használtunk. De gondolom ezek ízlésbeli különbségek.
A legkorrektebb megoldás az, amit KömKel javasolt, acél profillal alátámasztani. Ha nem zártszelvényt, hanem C profilt használsz (ami valószínűleg drágább), úgy, hogy a nyitott szája nézzen a betonkoszorú felé, akkor még a beton is belefolyik.
Az E-gerenda felhasználásáról szóló oldalakon előírják a 12 centiméteres felfekvést, de nem írnak az alátámasztásról (lehet, hogy az alátámasztás az acélszálak nélküli változat sajátossága?)
Ha jól emlékszem Ferrobetont mondott a tüzépes, hogy olyat forgalmaznak, és nem lóg ki belőle vas, de rákérdezek. Mert ha ez így van, akkor másféle gerenda kell (amiből lóg ki vas)
az E-gerenda nem csak a felfekvésen támaszkodik, hanem a végéből kilógó vasaláson keresztül a vasalt betonkoszorúra is. Kömkel írta, hogy még az sem gond, ha az 5x5 fadarab bennemarad (pedig az tényleg nem tart :-)
az alátámasztást csak úgy lehet értelmesen megcsinálni, ha felrakjátok a gerendákat, egy-egy béléstesttel beállítjátok a pontos távolságokat, és utána csináljátok meg az alátámasztást -- nem durván kiékelve (ne emelje meg a gerendát). az E-gerendák kicsit íveltek, ezt az ívet kell megtartania akkor is, amikor belekerülnek a béléstestek (pár tonna) és a felbeton (még pár tonna).
a gerendákat nem szabad íveltebbre feszíteni (a közepét jobban megemelni, hogy a végeit majd lenyomja a súly): valamekkora terhelést ilyen irányban elbír, de a vasalást a gerendák aljában összpontosul, vagyis azt a fajta terhelést bírja igazán, amikor a két végén alátámasztják + közepén nyomják (a vasbeton erejét az acél nagy húzószilárdsága, a beton nagy nyomószilárdsága és a két anyag kiváló egymáshoz tapadása adja).
Akkor ha zártszelvény (beton kiöntés az kell?) lesz, akkor is csak pl egy 28 cm-es darab (2x 14cm gerenda), és a fal széléhez húzva, vagy beljebb, hogy oda is menjen beton?
A sima 5x5-ös fenyőfa nem nyomódik össze?
Ezzel a módszerrel nem gond, hogy így csak 7cm-t fekszik fel a gerenda (persze a másik 5 cm az a zártszelvényen vagy a fadarabon van), vagy beton megkötése után ki kell szedni, és azt is kibetonozni?
Az alátásztás a gerendák helyre rakása után kell, vagy pedig már előtte be kell őket állítani?
a 6 centis "lebegtetést" iszonyú nehéz lehet megcsinálni úgy, hogy míg betonozzátok a koszorút és a felbetont, ne mocorogjon a gerendás födém a falhoz képest. ha pedig mocorog, a gerendák végeiből kilógó vas egy kis "hüvelyt" csinál magának a koszorúbetonba: a szerkezet nem lesz monolit, sőt, talán még a szerkezet nevet sem érdemli majd meg...
úgy van, úgy van. az alapozás mélységénél soxor a fagyhatárra hivatkoznak, pedig nem csak az lenne a lényeg*, hanem az, hogy a felszíni laza talaj alatti kötött talajban legyen az épület alapja. és ha az a talaj nem kötött, akkor drága lesz az alap (mély, széles, cölöpölt, jó alaposan vasalt).
* szerintem magyarországon 200 éve, a "mini jégkorszak" óta nem fagy meg a talaj 90 centi mélyen
Az 1. semmiképpen, mert az a jó, ha együttdolgozik a födém és a koszorú.
A zártszelvényes dolog a legegyszerűbb, bár a parasztmódszer is megfelelő: 5x5-ös stafni, csak a gerendák alatt. Ekkora kis fadarab nem okoz problémát utólag a betonben, bár tény, hogy a zártszelvény jobb lenne.
Egy kis segítséget szeretnék kérni épülő tetőteres házunkhoz. Hétvégén, ha minden jól megy kész lesznek a falak (30 PTH), 11 sor, 275 cm (belmagasság 253 cm+ 20 cm eps100 + 7cm beton + 1cm burkolat = 281 cm).
E gerendás födém lesz, 6,6m fesztávval, gerendék duplázva, 60/19 béléstest, 5cm felbeton megy rá.
Első kérdésem: kell e a felbetonba vasháló, és ha kell akkor milyen?
Második problémám:
Többféle variációt hallottam a födém és koszorú találkozására, nem tudom melyik a jó, vagy melyik kell:
1. a falra 6 cm beton, erre habarcsba a gerenda 12 cm felfekvése (ekkor nincs benne a koszorúban a gerenda); (ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?)
2. a falra 6x6-os zártszevény, kiöntve betonnal, erre megy a gerenda, így a gerenda alá a maradék 6 cm-en alá tud menni a koszorú hosszvasa;(ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?
3. gerendák alá födémzsalu (tartóoszlop, gerenda), lebegtetve 6cm-rel a fal felett.
Ugyanis a legtöbb épittető és (sajnos) szakember is a feltöltésnek bármi sittet/földet tekint, és csak a felső réteget döngöli le. Márpedig a szerves anyagok, és a tömöritetlen feltöltés is összeroskad. Nem sokat, pár centit.
Viszont a pár centi miatt megrepedhet a beton, felette a burkolat, és a válaszfalak is.
(ráadásul a 15-20 cm tömöritett kavicságyazatot is szokás elhagyni)
Mondok egy súlyos példát:
Statikus kollégám nemrég volt egy egy éves háznál. Az épületet egy cukrász-épitési vállalkozó épitette eladásra. 40 cm alapot csinált, 6 cm vasalatlan szerelőbetonnal, válaszfalak alatt nulla alappal.
A ház szépen csúszik arrébb, a falakon lévő repedéseken átfér a tenyerem, év végére valószinűleg életveszélyessé válik.
A család beletette minden pénzét, a vállalkozó viszont elérhetetlen, mivel a projectcég amelyik csinálta megszűnt.
100 m2-es háznál a szerelőbeton 1 cm-el történő vastagitása 1 m3 betont jelent, tehát vas+2cm kb 100-120e Ft többlet, hogy tuti biztosan álljon az épület. Megéri? Döntse el mindenki saját maga...
(a válaszfalak alá illik kb 30x30-as alapot tenni, 2-3 szál vassal. És ekkor kötött, hogy hová rakhatod a falat. Árban ugyanott vagy, mint a vastagabb vasalt szerelőbetonnal)
Igaza van ép-it-észnek, nagyon sok paraméter nem ismert. Nincs femüd/épitészed, vagy statikusod?
Egyébként ha a feltöltés sitt, vagy nem kellően tömöritett, akkor 12 cm-es vb lemezt szoktunk javasolni, kétszeri 6-os, vagy egyszeri 8-as hálóval. Extrém fesztávnál kétszeri 8-as vasalással.
A vasalás azért kell, mert a feltöltés idővel megrogy, és ha a lemez nem öntartó, akkor a mozgást lekövetve elreped.
Másrészről a jól vasalt lemezre rá lehet tenni a válaszfalakat minden további nélkül bárhová.
Ezt az alsó betonsíkot , szigetelés tartó betonnak toljuk. Ide minimális vasalat elmegy. Rétegrend függő ---- ismerni kéne -- de nem jellemző a vasalása .
Egyébbként,,,, dühítő , hogy a vasalatról csak úgy beszélgetünk, hogy nem ismerjük a feltöltést vastagságát, --a rá kerülő terheket stb ...
mi vashálóhoz kötöztük a padlófűtéscsöveket. egy szobában nincs padlófűtés, ott nincs vasháló. az 5cm lépésálló polisztirolra fektetett kb 6 cm úsztatottbeton meg is repedt egy helyen. persze nem mozdult el, nincs hova, csak megjegyeztem. nem olyan drága egy 15x15-ös 6 mm-es acélháló.
