Remélem, hogy az Orbán-kormány nem lesz ennyire felelőtlen. Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, az ukránok sok mindenről veszekednek, de egyik párt sem akarja az ország felszabdalását.
Ukrajna válsága nem oldható meg hatékony külső, nemzetközi segítség nélkül – állapította meg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Tálas Péter kiemelte: Mikola Azarov ukrán kormányfő lemondása jó alkalom az ukrán belpolitikai fejlemények összegzésére: a közismerten oroszbarát politikus volt ugyanis az, aki novemberben bejelentette, hogy Ukrajna az eredeti tervekkel ellentétben nem írja alá Vilniusban az Európai Unióval előkészített társulási egyezményt. A lemondásához vezető tüntetéssorozat Azarov bejelentését követően vette kezdetét november 21-én a kijevi Függetlenség téren (Majdan) és több más nyugat-ukrajnai városban, hogy aztán változó intenzitással, főszereplőkkel és célokkal január végére Azarov és kormánya bukásához vezessen.
„Kárpátalján most nyugalom van” – mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az ungvári események sem hasonlíthatók össze a több halálos áldozatot követelő kijevi fejleményekkel. Ungváron is megjelentek ugyan a barikádok, de összecsapások nem voltak, a tüntetők a Janukovicshoz hű kormányzó lemondását követelték.
Kovács szerint ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet. A kárpátaljai magyarság politikai szinten megosztott, a másik kisebbségi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ugyanis közelebb áll a Janukovics fémjelezte irányzathoz. A szervezet elnöke, Gajdos István a Janukovics-féle Régiók Párta listájáról került a parlamentbe (pedig korábban a narancsos erők frakciójában ült), s számos, a tüntetők által támadott, demokráciaellenesnek tartott törvénycsomagot megszavazott. A Gajdossal hosszú évek óta vetélkedő – a 2012-es választásokon a parlamentbe be nem kerülő – KMKSZ elnöke szerint nem tenne jót a kárpátaljai magyarságnak, ha az államfő ellen vonuló ukrán nacionalisták Janukovics-pártinak, vagy nyugatellenesnek állítanák be a magyar kisebbséget. Ám Kovács szerint egyelőre ez a veszély sem fenyeget, mert a nacionalista erő célkeresztjében egyelőre más áll.
Esetleges problémák esetén a kárpátaljai magyarok átjutása Magyarországra a schengeni határ miatt nehezebb. Igaz, ebből a régióból vették fel – arányaiban – a legtöbben a kettős állampolgárságot, sokaknak – különösen a határmenti üzletelés megkönnyítése érdekében – pedig van kishatárátkelő vízumuk. Bár sokan úgy értelmezik az ukrán törvényeket, hogy azok tiltják a kettős állampolgárságot – az alkotmány tartalmazza az egységes állampolgárság fogalmát – a büntető törvénykönyv nem tiltja, nem bünteti, ha valaki az ukrán mellé a magyart is felveszi. Ennek ellenére Kovács azt mondta, sokaknak – főleg az idősebbeknek – még ukrán útlevelük sincs, így még vízumot sem kérhetnek.
Az EU-t vezérlő gazdasági elit ezt akarná utoljára. Nekik az egész piac kell, és éppen a bányavidékekkel.
Ha egy polgárháborúban kettéoszlik, a nyugati felet nem fogják bevenni semmi érdemlegesbe szerintem. Viszont addig harcoltatnák őket, amíg a keleti rész is tönkremenne.
Olyan ország, hogy Ukrajna, mint szerves egész, soha nem létezett. Nem is kell erőltetni. A mai állam csak történelmi sodródás miatt alakult meg,mivel a Szovjetúnió felbomlásakor, hogy elkerüljék a sokféle, kaotikus konfliktust kipattanását, azt az egyszerű megoldást választották, hogy a SZU közigazgatási beosztása, tagállami határai szerint válnak szét. Ez egyszerű és követhető szabály volt.
Na de ezt 1923-ban nem azért hozták így létre, mert "Ukrajna" valamilyen szerves egész lett volna ilyen határokkal. Pont ellenkezőleg: az oszd meg és uralkodj - értelmében hozzácsaptak ukrán dominanciájú területekhez színorosz részeket, meg még Kárpátalját, némi ruszinokat, zsidókat stb-stb. Mezőgazdasági vidékekhez bányavidékeket. Igy kialakult egy monstrum, amit eleve annyi ellentét feszít, hogy csak a központ tarthat rendet benne.
A központ megszűnt, a rendet nem is lehet fenntartani. Szétválik, ami külön tartozik.
Nekünk a várható káoszban vissza kéne szereznünk Ungvárt, Munkácsot, Husztot.
Aggodalmukat fejezték ki az ukrán események drámai alakulása miatt a visegrádi országok (V4) parlamenti külügyi bizottságainak képviselői abban a közös nyilatkozatban, amelyet kétnapos visegrádi tanácskozásuk végén, pénteken fogadtak el – tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a tanácskozásnak helyet adó Silvanus hotelben az MTI-t.
Balla Mihály (Fidesz) elmondta: a mintegy harminc külügyi szakember részvételével rendezett konferencia eredeti napirendjén nem szerepelt az ukrán kérdés, de az ottani események drámai alakulása miatt fontosnak tartották a közös álláspont kialakítását.
Az erőszak destabilizálhatja Ukrajnát
A lengyel, a cseh, a szlovák és magyar parlamenti, illetve szenátusi külügyi delegációk a közösen szerkesztett nyilatkozatban egyebek mellett azt írták: elítélik az erőszak minden formáját, mert az semmilyen módon nem járulhat hozzá a politikai konfliktus megoldásához. Félő, hogy a konfliktus esetleges elfajulása Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet, de a szélsőséges csoportok szerepe is aggodalomra ad okot – olvasható a nyilatkozatban.
Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által nemrégiben megszavazott amnesztiatörvényt, valamint hatályon kívül helyezte a tüntetők jogait korlátozó törvényt. Az erről szóló közlemény az elnöki hivatal honlapján jelent meg.
A vörös csillag viselése Magyarországon ma már biztos pénzkereseti forrás hála az Orbán-kormány eszetlen törvényeinek.
A magyar államot márciusban jogerősen elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága azért, mert büntetőeljárást indított ötágú vörös csillag nyilvános használata miatt. A magyar parlament július 2-ai határozatában kinyilvánította, nem ért egyet a strasbourgi vöröscsillag-perben hozott ítélettel, és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett.
A médiumaink elfogultak lesznek, mihelyt ellentmondásba kerülnek egymással a magasztos nyugati elvek, illetve az üzleti-hatalmi érdekek.
Heteken át meghökkentő volt látnom, hogy az Euronews – amit addig tényszerűen tájékoztató hírforrásnak gondoltam – elfogult[...] Bővebben!Tovább »