"A szélsőséges nacionalisták mindenütt határváltozásokról ábrándoznak."
Nem tudom, hogy a szélsőséges nacionalisták miről álmodoznak (bár sejtéseim vannak a szomszédos országok magyarellenes cselekményei alapján), de én mint hazafi arról, hogy hazatérnek Magyarországhoz az igaztalanul elrabolt területei, hogy általuk is nagyobb, gazdagabb, jelentősebb legyen hazánk.
"De ennek minimális az esélye."
Az is több, mint a semmi. Bár megjegyzem, hogy leginkább rajtunk múlik a dolog, hogy mi akarjuk-e egyáltalán?
"Orbán országos marha, de azért annyira nem hülye, hogy fegyveresen megtámadja a legnagyobb szomszédunkat. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg kebelbarátok Putyinnal, aki nagyon morcos lenne, ha az EU vagy annak egy tagországa ukrán területre küldené a hadseregét."
Miért kéne megtámadni? Elég lenne megegyezni az oroszokkal, hogy ha Ukrajna felosztásra kerül, akkor Kárpátalját mindenképpen kapjuk vissza. Nekik úgysem fog kelleni, mert elég nagyok anélkül is - ahogy egyik politikusuk nyilatkozta pár éve.
Hruscsov is visszaadta volna már 1964-ben, meg Leonyid Kucsma is a rendszerváltás után röviddel.
"Nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajnában nyugalom legyen. Gondolj csak az Ukrajnán keresztül vezető gázvezetékekre, de a kőolaj nagy része is onnan jön."
És egy Kárpátalja nélküli Ukrajna nem lehet ilyen?
A szélsőséges nacionalisták mindenütt határváltozásokról ábrándoznak. De ennek minimális az esélye. Orbán országos marha, de azért annyira nem hülye, hogy fegyveresen megtámadja a legnagyobb szomszédunkat. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg kebelbarátok Putyinnal, aki nagyon morcos lenne, ha az EU vagy annak egy tagországa ukrán területre küldené a hadseregét.
Nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajnában nyugalom legyen. Gondolj csak az Ukrajnán keresztül vezető gázvezetékekre, de a kőolaj nagy része is onnan jön.
Magyarország is erőszakkal telepítette ki a német kisebbséget. Ettől még nem gátolták az Ausztria és Németország felé, illetve azokon keresztül menő áruforgalmát.
Nekünk még kevesebb hozzá a közünk. A lakossága 80%-a ukrán, a magyarok csak a 12%-ot tesznek ki. Ha ott kitörne a nacionalista balhé, akkor könnyen erőszakos lakosságáttelepítés lenne a vége, különös tekintettel arra, hogy ma már a magyar nemzetiség jelentős részének illegálisan magyar útlevele is van (ami az ukrán állampolgárság elvesztésével járhat).
Az cseszne ki velünk igazán, ha hirtelen megjelenne 150.000 ágrólszakadt kárpátaljai menekült Magyarországon. Nem véletlen, hogy Orbán válságstábot állított fel.
Ha bármely nyugati hatalom beavatkozna fegyveresen az ukrán konfliktusba, akkor ez felhívás lenne a táncra az oroszoknak. Én addig vagyok nyugodt, amíg Oroszország és Magyarország között ott van Ukrajna.
Remélem, hogy az Orbán-kormány nem lesz ennyire felelőtlen. Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, az ukránok sok mindenről veszekednek, de egyik párt sem akarja az ország felszabdalását.
Ukrajna válsága nem oldható meg hatékony külső, nemzetközi segítség nélkül – állapította meg Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Tálas Péter kiemelte: Mikola Azarov ukrán kormányfő lemondása jó alkalom az ukrán belpolitikai fejlemények összegzésére: a közismerten oroszbarát politikus volt ugyanis az, aki novemberben bejelentette, hogy Ukrajna az eredeti tervekkel ellentétben nem írja alá Vilniusban az Európai Unióval előkészített társulási egyezményt. A lemondásához vezető tüntetéssorozat Azarov bejelentését követően vette kezdetét november 21-én a kijevi Függetlenség téren (Majdan) és több más nyugat-ukrajnai városban, hogy aztán változó intenzitással, főszereplőkkel és célokkal január végére Azarov és kormánya bukásához vezessen.
„Kárpátalján most nyugalom van” – mondta Kovács Miklós. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az ungvári események sem hasonlíthatók össze a több halálos áldozatot követelő kijevi fejleményekkel. Ungváron is megjelentek ugyan a barikádok, de összecsapások nem voltak, a tüntetők a Janukovicshoz hű kormányzó lemondását követelték.
Kovács szerint ennek ellenére nem megnyugtató a helyzet. A kárpátaljai magyarság politikai szinten megosztott, a másik kisebbségi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ugyanis közelebb áll a Janukovics fémjelezte irányzathoz. A szervezet elnöke, Gajdos István a Janukovics-féle Régiók Párta listájáról került a parlamentbe (pedig korábban a narancsos erők frakciójában ült), s számos, a tüntetők által támadott, demokráciaellenesnek tartott törvénycsomagot megszavazott. A Gajdossal hosszú évek óta vetélkedő – a 2012-es választásokon a parlamentbe be nem kerülő – KMKSZ elnöke szerint nem tenne jót a kárpátaljai magyarságnak, ha az államfő ellen vonuló ukrán nacionalisták Janukovics-pártinak, vagy nyugatellenesnek állítanák be a magyar kisebbséget. Ám Kovács szerint egyelőre ez a veszély sem fenyeget, mert a nacionalista erő célkeresztjében egyelőre más áll.
Esetleges problémák esetén a kárpátaljai magyarok átjutása Magyarországra a schengeni határ miatt nehezebb. Igaz, ebből a régióból vették fel – arányaiban – a legtöbben a kettős állampolgárságot, sokaknak – különösen a határmenti üzletelés megkönnyítése érdekében – pedig van kishatárátkelő vízumuk. Bár sokan úgy értelmezik az ukrán törvényeket, hogy azok tiltják a kettős állampolgárságot – az alkotmány tartalmazza az egységes állampolgárság fogalmát – a büntető törvénykönyv nem tiltja, nem bünteti, ha valaki az ukrán mellé a magyart is felveszi. Ennek ellenére Kovács azt mondta, sokaknak – főleg az idősebbeknek – még ukrán útlevelük sincs, így még vízumot sem kérhetnek.
Az EU-t vezérlő gazdasági elit ezt akarná utoljára. Nekik az egész piac kell, és éppen a bányavidékekkel.
Ha egy polgárháborúban kettéoszlik, a nyugati felet nem fogják bevenni semmi érdemlegesbe szerintem. Viszont addig harcoltatnák őket, amíg a keleti rész is tönkremenne.
