Ez így van, a legnagyobb elkavarásokat mi is eldumálgatásokkal gyűjtöttük össze, hiába minden technikai és térképészeti eszköz, ha az ember rá sem pillant, csak teszi a lábait egymás elé. Igazából az AK szoktatott rá, hogy nagyon odafigyeljek minden apró szalagocskára.
"Nem tudom, hogy Hörpölin és Hörpölinsson hogyhogy nem látta az aszfaltútról történő letérés helyét, mivel kapuszerűen van jelezve a hely. Ez nem gúnyolódás, egyszerűen ténymegállapítás :-)"
Valószínüleg igazad van, biztos mi voltunk a figyelmetlenek. Nem tudom, másnál hogy van ez, de mi ezt az utolsó háromnapos kéktúrát végigdumáltuk és végig röhögtük! Felidéztük a régi kéktúrás emlékeket: "Emlékszel még erre.... emlékszel még arra?". És soha ki nem fogytunk a témából. Szóval mi voltunk a vak egerek! Valamiféle transzban tettük meg az egészet...
Bár akkor meg nem kellett volna még egy oly nyúlfarknyi is leírást adni a túráról!
Ui.:
Tegnap vittem be a kéktúrás igazolófüzeteket az MTSZ-be. Most már csak várnunk kell...
mindig hőbörgök hova mennek az adóforintjaim, de most hogy tudom, hogy ebből iszol egy korsó sört egy vidám túranap végén mégiscsak felcsillan a remény egy igazságosabb elosztásban :) hány mappányi kinyomtatott írásod kellett hazatranszportálni? neted remélem lesz így továbbra sem kell nélkülözni az elektronikus verziókat sem.
tudom hogy a logika véget ér a matek órán a kicsöngetéssel ebben az országban, de ezt a túraútvonalat: - kitalálták - lezsírozták a hatóságokkal - összetrombitáltak rá lóvét - felfestették a jeleket táblákat - kiadtak egy igazolásra is alkalmas füzetet INGYEN most nem azt várnánk, hogy x (és y és z) szervezet gondozásába veszi a mozgalmat és karbantartja az útvonalat? tényleg ez már csak pont az I-re. tudtok legalább valami elhatározásról, hogy lesz ilyen vagy csak rongyrázás az egész?
Olvasva a füzetet alighanem egy különlegesen izgalmas túraútvonalról lehet szó, mely többnyire háborítatlan szűz területen vezet, néhol 29 kilométeres szakaszon nem érintve emberlaktra helyet. A füzettel kapcsolatban nekem is van pár fenntartásom: - kilométeres rács, WGS és EOV háló együtt zavaró, az EOV fölösleges vagy egybe lehetett volna gyúrni a kilométeressel. - jelzések megírásai hiányosak és nem egyértelműek pár térképszelvényen. - szintadatok hiánya na de ajándék lónak ne nézzük a fogazatát.
Ami késik, nem múlik, ideje volt befejezni a túrát (mozgalmat).
Sokat segített Múzsla leírása, ennek hiányában, azt hiszem, nem indultam volna el.
Néhány pontatlanságot igyekeztem korrigálni, azt hiszem, nyugodt szívvel leírhatom, lehet menni.
Az utolsó szakasztól nem tartottam, hisz a Bükkben túrázni nem gond. Nem csalódtam, valóban jól jelzett az útvonal.
És a hegy csodás!
Az urológusoknak megint sikerült mellényúlni, hisz esővel indult a hét. Ómassáig esett! Hol jobban, hol csak szemetelt.
Érdekes, ilyenkor nem mutatják, mit jósoltak előző nap!
10:20-kor indult a 15-ös busz, hétfő lévén a kocsma zárva volt.
A boltos készségesen pecsételt, igaz, sok nem látszik:o(
Beöltöztem, de mikor elindultam, elállt az eső.
Az égiek megint velem voltak.
Esőkabát vissza a zsákba, majd néhány bizonytalankodó lépés után irány a hegy. Balra a kocsma, előttünk a keskeny völgy, jobbra hatalmas hegy. Ennek tetején van Szentlélek.
Az egykoron tán még kerékpárral is járható utat elmosta a víz, helyenként 40-50 centi mély árkokban lehet csak menni. A sok kő miatt szerencsére nem volt sár.
Elfogadható mértékű az emelkedő, a jelzések sűrűsége kifogásolható, de más út hiányában sok választás nincs. Menni kell, felfelé.
Szépen kiépített a forrás, feljegyeztem a kódot. Bár nem tervezem a mozgalmat, de ha már kód, akkor jó tudni.
A forrás után már-már sétaút, apró kövek, hatalmas kanyar, balra, elől a templom maradványai. Méltóságteljes.
A büfé nyitva volt, kaptam bélyegzőt is. Volt némi magányérzetem a hatalmas teraszon, de akkor már sütött a Nap, és túl voltam a jelentős szinten.
Fontos pont Szentlélek, hisz a "Pálos" mozgalom egyik érintőpontja is. Az utolsó előtti!
Komótosan indultam lefelé. A köveket kihagytam, sokat nem láttam volna, a síkos kövekhez viszont nem volt hangulatom. Elképzeltem a panorámát.
Az elágazásnál elő kellett venni a térképet, a balra induló, jól látható S- jel ui. magányos, a S-/K+ együttes jel ott van, ahol nem látszik, csak akkor ha elhaladunk mellette. Ez hiba. Nem végzetes, de bosszantó apróság.
Újabb forrás, újabb kód, majd irány a völgy.
Akkor még nem tudtam, hogy mi a pontos tartalma Múzsla megfogalmazásának:
"...helyenként igen csak közel kerülünk a völgyben csobogó patakhoz..."
Hamarosan megtudtam.
Én úgy fogalmaznék: a patak medrében vezet az út, jobbra-balra szikla, vagy meredek hegyoldal. Az utolsó forrás előtt jobbra-balra járhatatatlan dzsindzsa, a meder szélén van némi fix talaj, bár a nedves gazok emlékezetessé tették az átkelést.
Utolsó forrás, utolsó kód.
Fenti apróságokat leszámítva nagy kaland az ereszkedés. A völgy valóban csodálatos.
Szentléleken azt olvastam, hogy Mályinka 1 óra 35 perc.
A 1,5 óra bizony kellett, pedig nem lazsáltam!
Mályinkán várt a sör, és egy kis pihenés.
Némi problémát okozott, hogy nem volt nálam a papír, melyre felíram, mikor indul a busz Upponyból.
A Tourinform iroda segítségével azonban sikerült ezt a problémát is megoldani. Jó, ha az embert fia tudja, hogy hol van Tourinform iroda. Kicsit suták, de készségesek.
Dédestapolcsány meglehetősen unalmas főútja után, a tó előtt egy kis büfében ebédeltem (meleg szendvics), majd irány a tó. Kihagyhattam volna, hisz nemrég már megtettem az utat Uppony és Mályinka között, de úgy gondoltam, a tóból soha nem elég. Csak az az fránya aszfalt ne lenne!
Az árnyékos oldalon haladva nem volt gond a fokozódó meleg. A tanösvényt ismét kihagytam:o(
Jó tempóban értem el a kocsmát, nyitva volt, a bélyegző is rendben. Érdekes, a CSÖPI bolt zárva volt!
Maradt még idő a busz indulásáig, elmentem a megállóban, és akkor kiderült, jó ötlet volt a fedett helyen tanyázni. Egy kiadó nyári záport sikerült megúszni.
Jött a busz, irány Putnok. Egyedüli utasként, a legelőkelőbb helyről csodálhattam a szerpentinezést, Uppony panorámáját.
Már-már alpesi, csak az állatokat hiányoltam. Füves domboldalból volt elég!
A busz jó tempóban ért Putnokra, pár perccel a személy érkezése előtt, jóllehet, a menetrend szerint nem így kellett volna.
Kihasználva a lehetőséget, nem vártam a "picire", maradt idő Misolcon egy finom bablevesre. Olcsó, és jó.
Jött az IC, majd irány haza.
Elégedetten szunyókáltam a vonaton, örültem, hogy vége van.
Azt nem ígérem, hogy indulok újra, de ajánlom mindenkinek.
"...az én munkahelyemen gyakran van kapitalizmus..."
Erre reagálnom kell!
Az én munkahelyemen nincs, bár a NAGY FŰNYÍRÓ elől már nem tudtam kitérni, igaz nem is akartam.
OFF
Akinek ekkora fűnyírója van, az fizessen!
Kiváncsi vagyok, hogy amikor már nem lesz fű, akkor mit nyírnak!
Mert nyírni kell!
ON
Még két napig van munkahelyem, egészen pontosan még két napig kell bejárnom.
Utána hat hónapig fizetnek, de nem kell bejárni. Viszont lehet.
Gazdag ország!
Ui.:
Mielőtt esetlegesen bárki megsajnálna, van 38 (lehet, hogy 39) ledolgozott évem, és elmúltam 60, azaz jogosult vagyok a nyugdíjra. Fel is veszem, amint tehetem.
A Kárpát Egyesület doksijait vmi miatt nem tudom letölteni a netről.
A Kárpáti Lapok nekem megvannak, ha akarod, mail-ben elküldhetem. Több infó nincs bennük az Északi Zöldről, mint ami az igazolófüzetben is megvan. Tavaly májustól idén májusig minden lapszámban van egy vagy több cikk a jelzésfestésről, az érdekes olvasmány, de az igazolófüzet leírása még ezeknél is jobb.
Elnézést az afférért, de kabalából soha nem írom le, hogy mikor hova megyek.
Ezért választottam ezt a módot, hogy a sorrend azért megmaradjon.
Most, hogy megjelent írásod, rajtam a sor, hogy kiegészítsem, szerényen szólva aktualizáljam. Na nem az egészet, csak azt a négyet, melyet sikerült becserkészni.
Légy türelemmel!
Remélem, nem egy év múlva készülük ezl a válasszal:o)
Ui.:
Pontatlan vagy.
Nem otthonhagyom az iránytűmet, hanem az az igazság, hogy nincs ilyen kütyüm.
Van órám, bár ha nem süt a Nap, akkor sokra nem megyek vele.
Azt hiszem, a Kohászok útjának "sikere" után már nem érdemes beruházni.
Ott, néha elkelt volna!
Nagyon el kéne tévednem egyszer, hogy belássam, erdőben, egyedül bizony kéne.
Ilyen papírra nyomták a KDP igazolófüzetet is, meg az AK-t és általában mostanában ilyenek az igazolófüzetek. Eddig nem volt gond, bár kezdetben én is aggódtam, hogyan maradnak meg a pecsétek, de nem kenődnek el. Pecsételés után kicsit szárítgatom, nem csukom össze rögtön a füzetet, aztán, mikor már nem csillog annyira a pecsét, akkor teszek egy papírt a friss pecsétes oldalhoz, valami kevés mindig tapad is rá, de legalább nem a szemközti oldalt maszatolja. A lenyomat nem kenődik el, marad elég festék. Ha nem ilyen lapra lenne nyomva a füzet, akkor nemhogy elkenődne a lenyomat, de még át is ütne a lap másik oldalára. Szerintem át lett gondolva, hogy milyen papírra nyomják az igazolófüzeteket, nem véletlenül választották a drágább megoldást. Legalább jobban bírja a füzet a nyúzást, mégiscsak végig kell hurcolni napokon-heteken keresztül a hátizsákban. A tinta, amit Morcsi ajánlott, szerintem a legjobb megoldás, nem szárad be, nem kenődik el.
Mivel éppen saját bélyegzőpárnát vadászok, pár napja olvastam, hogy létezik olyan bélyegzőfesték, ami műanyagon és fényes papíron is pár másodpercen belül szárad. Gondolom, az alkoholos filc tintájához hasonló az összetétele.
Itt egy példa: http://www.pbs.hu/pbs3db/treszl.asp?tkod=4150501&alkat=0&old=15&szov=b%E9lyegz%F5&sorsz=22950&kezd=0&kold=0&nyit=&ak=0
Bennem is hasonló kérdések merültek fel - bélyegzés, díjazás, stb. - és hiányolom a szint (m) adatokat is. Nem túl praktikus a füzet anyaga sem. Bár tetszetős, de nem használható a fényes papír. A magyar camino füzete is hasonló anyagból van, és lehetetlen pecsételni rá, mert nem szívja be a festéket és elmosódik. Minden pecsét helyére külön-külön cimkét kellett ragasztani, és arra bélyegezni. Szerintem ezzel a füzettel is így lesz. Vagy van jobb ötlet?
Pont azért kellene Tardos, mert a hétvégi Lábatlant meg akarom toldani egy Bányahegy-Tardos-Gerecse-hegy kitérővel idő függvényében. Így a Bányahegyi nem fogadható el.
Igazán nem értem ezt a türelmetlenséget. Északi-Zöldügyi államtitkár úrnak (az elnevezés változhat) még van 4 éve. Jövőre megpályáztatja a bélyegzőgyártást és megszervezi a helyszíneket, 2008-ra akár jelvény is lehet. Szép füzet kellett a túrázónak? Milyen jól elintézte! :-))
Nézegettem az Északi Zöld turistakalauzt ami színes-szagos, csak nem derül ki belőle pár dolog. Elsőként pl. hogy vannak-e kihelyezett bélyegzők, meg egyáltalán a bélyegzés rendje. Alapból arra gondolok, hogy itt is kocsmában állomáson kell pecsételni, de vannak elég hosszú (10-20km) lakotterületmentes szakaszok is. Van a füzetben jópár biankó bélyegzési pont ahova lehet, hogy ha az ilyen szakaszokat "megunva" visszatérve a tetszőleges civilizációba lehet pecsételni, majd ugyaninnen folytatni megszakítás esetén - feltételezem. Nincs kiírás a teljesítés módjáról, bár alighanem csak a gyalogos jöhet szóba. Végül ha begyűjtöttünk minden pecsétet beválthatjuk-e jelvényre? Tapasztalat vkinek? A Kárpát Egyesület doksijait vmi miatt nem tudom letölteni a netről.
Huhh, egy képelhelyezési hibával, de most már felment. Így marad, ül, fekszik, nem mocorog, nem tűnik el! /fogok én ennyit vacakolni legközelebb? :-) /
Nyílt levél Güszinek: Z700-as csúcsok Regéc és Telkibánya között a Rákóczi Piroson
Magyarázat a topiknak:
Kb. másfél év óta elég sok beszámolót nem fejezek be, ha mégis, akkor okot kerítek rá, hogy miért ne publikáljam. A tavaly ilyenkori 4 napos zempléni kiruccanás leírása azért került a fiókomba, mert nehogy már megint én lőjem le egy "XY csúcsai" tájékozódási kaland poénjait. Sokan voltak már ott a topikból, mégsem tették. Kicsit úgy érzem magam, mint aki minden film végét elmeséli, tessék inkább moziba menni!
Aztán persze van akinek nagyon ki van számolva a túraideje/közlekedése és könnyen felborulna a terv, szeretne felkészülni, mint én is a KDP-re a napokban. Néhány hónappal ezelőtt jelezte Güszi, hogy lelkileg készülődik, érdekes feladat volt ennyi idő múltán ellenkező irányba leírni egy-egy túranapot. Azért így, mert - mint tudjátok -, ő minden útvonalon egyirányban halad, az egynapos beszámolók is így állnak össze folyamatos olvasmánnyá. Ha később másodszor is nekiindul, csak akkor fordítja meg az irányt. Már többször belegondoltam, hogy így milyen bonyolult a logisztika, nem semmi tervezés kell hozzá.
Abban állapodtunk meg, hogy mikor odautazik, én ide is felteszem a leírást és napokig izgulok, hogy megvan-e még, vagy elveszett az erdőben. Azután ő következik, lehet szidni, hogy már megint milyen pontatlanul fogalmaztam. :-) Most csak annyi változott, hogy kétrészre bontotta a távot és az első felét már megcsinálta, a részletes beszámolót meg visszatartotta. Hogy értsétek, min vigyorgok, még néhány apró dolgot le kell írjak.
Güszi csak szemüveggel lát jobban olvasni, ám azt erdőben nem szívesen kotorja elő. Jó nagy betűkkel kinyomtatja a leírást és időnként beleolvas. Bár néha térképet is nagyít, az inkább a hátizsákban marad. Az iránytű meg otthon. Én ezt néha elfelejtem és olyat nem írok le, ami a térképről egyértelmű (lett volna). Volt, hogy 3 mondattal később következik, hogy az előző bekezdés a rossz irány és ez az áttördeléskor már egy másik oldalra került. :-))) Bár sokat túráztunk és leveleztünk, írásban még mindig elmehetnek a mondatok egymás mellett pl. csak mostanra sikerült lefixálnunk, hogy az alábbi Nagy-Mocsáros csúcsát a Fekete-kőnél kell keresnie és nem a völgyben, ahol a mocsár lehet. (Vajon miért így hívják mégis a pontot a mozgalom igazolólapján? Nekem meg nincs is belőle, mit tudtam én, mi van ráírva?! Találtam valamit, leírtam a kódot és továbbmentem.)
Akkor most jöjjön az eredeti levél (majd keveset kotyogok utólag bele). Azért, hogy eltévedés esetén legyen hova visszamenni, csak a térképemen létező azonosítási pontokat találtam ki, jól jön ez majd a második túranapon is.
Kedves Güszi!
Talán szóban már említettem: elég nehéz visszirányban leírni a csúcsokat. (Persze mert nem szoktam visszafelé nézegetni, a szerk.), A másik irányból ugyanis, ameddig csak lehetett szekérutakat és ösvényeket használtam. A kód leolvasása után viszont irányban mentem árkon-bokron az első használható útig. Azért megpróbálom. MIVEL A BALRA-JOBBRA FOGALMA A CSÚCSOK KÖRÜL NEHEZEN ÉRTELMEZHETŐ, ÉGTÁJAKAT FOGOK HASZNÁLNI, FELTÉTLENÜL VIGYÉL IRÁNYTŰT!!! (nem vitt persze :-)) , a szerk.)
A regéci kocsma-bolt komplexumtól még több mint egy buszmegállóig az OKT kísér, elmegy jobbra Z a betonon, 100-200 méter múlva kanyarodik balra a P. Nincs túljelezve, de nem is vészes, mindig tartani kell az irányt (É), miután a dózerútra tér. Végeláthatatlanul, közepes mértékben emelkedik, nem irigyellek. Időnként kiágazik egy-egy szekérút ÉNY felé 45 fokban, de a jelzés a jobb oldali ágon idővel mindig előkerül.
Van egy jellegzetes útkanyar még az erdőben, már a Nagy-Szár-kő közelében: az erdészeti út balra kerül, a jelzés nekiiramodik a hegynek ezt levágni, de itt erdőírtás volt erózió miatt, amikor ott jártam éppen dolgoztak, talán érdemes most is a lankásabb szerpentinen maradni. Ezután kiérsz a "fennsík"-ra (továbbiakban F-pontként hivatkozom e helyre).
Nagy-Szár-kő 729m
Itt az út kettéágazik, közöttük a fák térdig érő friss csonkjai. A bal oldali ág vezet majd később Szár-kő felé. Azt még hagyjuk! Ha K-re nézel, erre is indul út, ami kettéágazik a rét szélén. A jobbra (előre, K-re) tartón indulunk, a balról szintben a fák közül jövőn érkezünk, körtúra lesz. Már látod is a csúcsokat. Pár száz méter és az út É-ra fordul, de neked a jobb oldali hegyecske kell, tarsd az eddigi irányt! Balra a közelben egy gerincet - tán 10 méterre tornyosul föléd - pillantasz meg, erre majd visszafelé menet szaladj fel. Most irány a már D-re lévő csúcs! Magas fák, viszonylag könnyen járható terep.
Kerek-hegy 725m
Most hogy visszafelé tartasz, szaladj fel az említett dombra, amin gyér növényzet és tán pici kilátás fogad. Egy nagyon hangulatos hullámvasút indul ÉNY-ra a tetején, keskeny ösvény formájában. Ha jól emlékszem nem megy egészen a következő csúcsig (egy szekérút kísér balról), tarsd az É-i irányt és a megnyert szintet. Sötét, magas, fenyő(?) erdőben többirányból ösvények futnak össze és látszólag nem pont a csúcson, kódok vannak pingálva a fákra. Nekem ez volt az utolsó csúcs aznap, de mivel itt nincs panoráma, már korábban búcsúztam a hegységtől. Innen ha NY-ra tartasz leérsz egy ritkán használt szekérútra, amin D-re fordulva, visszaérsz a rét szélére az F-ponthoz.
Szár-kő (vagy Süllyedt-Bán-hegy) 750m
Az F ponttól tehát a bal oldali (ritkábban járt) úton indulunk. A jobboldalin halad a Rákóczi, eleinte csak 50 méterre megy párhuzamosan. A kettő között mint említettem, teljesen kiírtották az erdőt. Nagyon hamar, a csúcs DK-i sarkán kis kalyiba, tán a favágóknak. Itt kell 45 fokban felfelé indulni. Ez a csúcs 5-10 méteres sziklákkal van körülvéve és a tetején nagy vízszintes placc van jellegfákkal. Várszerű, ez a legjobb kifejezés. A "várfal" D-i vagy Ny-i felén kell "rést" találni, vagyis olyan lépcsőszerű terepet, amin bejuthatsz. Odafent a napsütötte kicsi réten fán és sziklán a kód. Ez olyan hangulatos, itt volt a búcsúm.
Bán-hegy 757m
Fokozódik a drámai feszültség és a terep! Légvonalban elég közel, de a térképi ábrázolással ellentétben nehezen követhető ösvényt kellene megtalálni ÉNY-i irányban. A valóságban egy rendkívül kőgörgeteges, LÁBGYILKOS! dombra kell átjutni, ahogy sikerül. A tetején magas fák és egy összedőlt fatákolmány. A tákolmánytól kb. 10m-re a kód! Nincs kilátás, csak elszáradt fák, komor hangulat.
Innetől tovább menni Q bonyolult! Tulajdonképpen vissza kellene menni, a kalyibánál elhagyott szekérútra, vagy útvonalkövetőként a Pirosra. Mindkettő különböző ívben megkerüli a hegyet. Ha viszont irányban indulsz É-ra (én innen érkeztem), le kell botorkálni a kőmezőn (kb. 1-200 m hosszan, egy S kanyart téve a szintkülönbség miatt), majd növekvő fenyő és lombos erdő határán a hegy leglankásabb részén ösvényeket kutatva éred el a dózerúttá avanzsált szekérutat. Ezen NY-DNY-ra haladva egy tisztás közelében (T-pont) találkozol először É-ról érkező úttal, ami a nagyon rosszul jelzett Z- lenne egyébként.
Namost tételezzük fel, hogy mégis a Piroson haladsz, éljen a mozgalom! Ekkor a Fehérkúti-vadászházat a sóderes úton egy jobbra hajtűkanyarnál pillantod meg először. Itt megy DNY-ra be az erdőbe a Z-, bár ez nagyon nem látszik, az irány viszont a térképpel megegyezik. Kövesd! Hamarosan megérkezik a tisztásra (T-pont), ahol csak akkor fordulj jobbra, ha kiértél a dózerra. (Ha nagyon lefelé megy az út, majd egy rét közelében még vadászles is van, akkor lementél a hegy alá. A réttől is felmegy egy út a táblához, könnyű korrigálni).
A tábla felirata: GERGELY-HEGY FARKA. El kell menni eddig a tábláig, egy öreg fára van szerelve, kicsit rozsdás. (Nem a fa, a szerk.) Előtte 200 méterre a dózer lekanyarodik balra a Bán-hegy mögé, ne kövesd! A térkép ezt a kanyart ábrázolja, de a turistautat rosszul rajzolja rá, az ugyanis elmegy a kanyarig (meg még kicsit tovább, a szerk). A táblától iránymenet lesz, mert a térképpel ellentétben utak nincsenek, de ide majd vissza kell találni, különben eltévedsz és megesznek a farkasok. Garantáltan a legvadregényesebb, legszebb, legnehezebb csúcs!
A tábla mögött pici, párméteres kőfejtő-szerűség. Mögötte ültetett fenyőerdő sorok. (A háromméteres "sziklafal" jobb szélén ösvény indul szintben a sorok között, ami 4-500m múlva elenyészik, balra felkanyarodva kell kijönni belőle a lombos erdőbe. De most más utat javaslok.) A farok, mint kitalálható: egy nyúlvány, ezen kell felfelé indulni, öreg erdő, tehát jól járható. Elég szintes. Maga a csúcs három kúpból áll és a térképpel ellentétben nincs torony, se semmi a tetején. Itt még ne menj fel az elsőre (legkeletebbi), ezen magas sziklák vannak. Ösvényféle is lesz később, de csak pár 100 méterig jó az irány. Tőled balra jelleghatár kísér, alacsonyabb világoszöld növényzet, több fény. Jobbra a hegy, az említett sziklák után katlanszerű nyereg, benne mintha út vezetne át egy darabig. Ilyet keress, ha eltévedtél. Ez már a csúcsok alatt van szintben 30 méterrel. A középső csúcs az igazi a kóddal, több helyre is festve. Nem nagyon van kilátás. Tőle nem messze 40 méterre NY-ra a háromszögelési pont, egy kőhalommal. Ilyenből van mégegy egy bozót mögött, köves terepen, ez a 3. csúcs, legnyugatabbra. Nehéz ebből az irányból túlmenni, mert egy újabb ültetett fenyőerdő eléd áll az "úton" és akadályoz.
A visszaút a vadászházig ugyanez. Ehhez a csúcshoz szerencse is kell és legalább másfél óra a P-sávtól a kitérő.
Sólyom-kő 706m
A vadászház előtt nőalakból folyik a víz, mellette padok. Vannak padok a ház oldalában is, ez az árnyasabb, ideális pihenőhely. Utóbbi padok közeléből indul fel a szekérút (P-), mely eleinte mélyútként viselkedik. Jobbra nézve sziklákkal tarkított a terep, ez a Fekete-kő, de most még nem érdemes foglalkozni vele. Egy Phrsz kitérő indul balra keskeny ösvényen, ezen kell menni. Több helyen szép a kilátás, különösen Hejcére, a Gergely.hegyre és a völgyre. A fő kilátópont sziklája előtt a kód a fán. A Phrsz folytatódik és É-kon visszatér a fő jelzésbe. Nevezzük ezt a helyet C-pontnak. A két Phrsz által kimetszett P- szakasz között félúton indul egy árnyas út merőlegesen K-re, a balra derengő Cicés-réttel párhuzamosan, attól kb. 20-30 méterre. Most még nem erre indulunk, mert kitérünk a hírhedt Borsó-hegyhez!
Borsó-hegy 757m
A térképen itt sok a változás és most sem pontos. Régen a P- el se jött a vadászházig, hanem a murva egy balos hajtűkanyarjánál elindult egy dózeron Amadé-vár felé. Erről a dózerról még szó lesz. Ekkor egy ma már nem létező Z- majdnem felment a Borsó-hegy csúcsára ezen az úton, amin a vadászháztól, most is jövünk, majd becsatlakozott a gönci Pnzt-be. A pár éves C. térképeken (jobb oldali térkép, ha oda sikerül, a szerk.) eljött a P- a vadászházig (megszünt a Z-), de utána hamar visszament a dózerra és egy hosszú Phrsz tett kitérőt a Cicés-rétre. Ez a kitérő lett a végleges(?) P-, de a rétnél kiegyenesítették, hamarabb éri el a dózert. (Bal oldali térkép, ha oda sikerül, a szerk.) Tibeték még látták a régi Z-t a Borsóra és a régi Phrszt Fekete-kőre, de tavaly erdőritkítás volt útszélesítéssel. Ezzel a bekezdéssel nem kell foglalkozni, csak történeti érdekesség volt.
Na szóval. A C-ponttól É-ra indulunk, de rétnél a Rákóczi elfordul K-re, mi viszont tartjuk az irányt a folytatódó saras szekérúton. A kaptató jóval nagyobb, mint a legújabb térképen és nincs benne elágazás, csak odafent a gerincen. Itt van egy fehér "csúcs" feliratú nyíl balra, ezt láhattad a híradóban. Ettől 100 méterre zuhant le a gép, már nem sok hiányzott hogy átemelje, hiszen itt a túloldalon erdőírtás van és jön a hatalmas völgy. Kidőlt fákat keresztezve kell haladni a nyíl irányában a gerincen úgy 3-400 métert és az alacsony susnyás után egy fán van a kód.
Fekete-kő 710m(most már ideírom: Fekete-kő = Nagy Mocsáros, a szerk.)
Ez az a csúcs, ami a térképről nehezen definiálható, de nem vészes. Visszatérve a C-pontra és egy kicsit a vadászház felé indulva, hamar meglesz a 3 bekezdéssel korábban említett, a Cicés-rétet nagyívben erdőben(!) kerülő nagyon szép szintút. Mielőtt nyílt terep határán egy rövidítő másik út érkezne, jobbra festés látható az úttól kb. 80 méterre, a köves terep felé egy fán, ez a kód. A kód mögött jelleghatár és egy tavaly bekerített rész található. Innen az úttalálkozás után tovább K-re a lejtőn a közeli dózerig. Ez a régi Phrsz és a régi P- találkozása. Nevezzük P-pontnak. G-pontot azért nem jelölök, mert azt máshol szoktam keresni.
Téglás-kő 753m
Érthetetlen lesz a kerülő, de a terep miatt szükséges. A csúcsot bevenni se NY-ról, se É-ról ne próbáld! P-ponttól 100 méterig D-re kell tartani, itt egy elágazás. (Ha kerítés érkezik jobbról, túlmentél.) Fordulj minden elágazásnál balra! Ez első már 10 méter múlva lesz! Ezután egy magas "fűvel" borított rét déli szélén haladva, ne menj be az erdőbe, hanem ismét balra fordulj a préri közepén a szemközti fenyőerdő felé emelkedő úton. Be kell menni az erdőbe, érzésre úgy kb. 2-300 métert (max. egy ici-pici tisztásig, későb az út járhatatlan) és figyelni kell az ültetett sorokat a jobb oldalon. Ahol kényelmes befordulni és átmenni az 50 méter széles ültetésen, menj át! Ott elég durva a jelleghatár, lombos fák lesznek és sziklataraj indul a csúcsra. Követve a nyiladékot a köves terepen 400 méteren belül a csúcsfa a kóddal.
Vissza kell menni a P-pontig, nincs mese, tudom miről beszélek. A dózer É-ra idővel becsatlakozik az új P-re és irány Amádé-vár. Amint beérsz az öreg erdőbe, ott már végig enyhén lejt, amíg meg nem látod a torony alapjait és utána nem sokkal a sziklát. Innen már leírtam a múltkor. (Nem a csúcsokhoz tartozik, korábban bejárta, egyéb leírások majd Güszi-beszámolók előtt, a szerk.)
üdv. és jó utat
Optika (a szerk. is üdvözöl, ja, az is én voltam!)
SZUCSATI! Pár napja "Enciánoztam" Tardoson (Postás ösvény!) A főtéren a Gorba kocsmában, szívesen adtak pecsétet, és feljebb, a Tűzoltószertár melletti italboltban is van pecsét. De ha Bányahegyhez közel akarsz bélyegezni, ott a Kék-túra bélyegző a nagy fán, az erdészház előtt. Ha már Tardoson vagy, nézd meg a Régi rádiókkiállítást, a nagy ABC-vel majdnem szemben, az Encián mozgalomban ez is ér 6 pontot!
Az általad nevezett oldal tényleg kitűnő, bár egy kis idő kellett hozzá, míg megtanultam használni és az utak jelzéseit értelmezni!
A CD-k felajánlását köszönöm, de én amolyan Pató Pál úr is vagyok hörpölinnel meg valódi énemmel tudathasadásban, és emiatt most a halogatás taktikáját választom :-)).
Majd a hosszú téli estéken elmélyedek az út szervezésében!
A Hoportyóhoz való feljutásnál kezdetben elkényezteti az embert a jó jelzés a szekérúton, de 200 méter múlva egy keskeny ösvénynél kell jobbra fordulni a hegy teteje felé. Itt még van 2 jelzés, majd marad a toronyiránt felfelé. A csúcskőnél megint van jelzés, csak út nincs sehol.
E&T társaságában. Képek, részletesebb leírás és GPS-es szintábra a honlapomon. Végig jól járható, szűkebb út csak a Burok-völgy fölött, egyébként általában széles döngölt út vagy szekérút. Jelzésfestőkkel találkoztunk, egyelőre csak a fehér alapot készítették el, de elmondásuk szerint egy hét múlva már színük is lesz :-)
