szóval azért van annyi önerős kivitelezés, mert a megbízók jobban félnek a csaló / kontár kivitelezőtől, mint attól, hogy ők maguk elbaltáznak valamit. persze soxor elbaltázák maguk is.
...de a betonozási munkák közben ez az egész szerkezet mozog, neme? hogyan lehet megakadályozni, hogy a gerendák finoman mocorgó vége egy-két milliméteres üres "fészket" építsen magának a munka közben lassan szilárduló betonkoszorúban?
azért gondoltam, hogy csak a megbízók értékelhetnék az adatbázist, hogy a versengő kivitelezők egymást ne húzhassák le. vagy arra gondolsz, hogy az adatbázisból kiolvasható, jól dolgozó mestereket jelentgetnék fel az adatbázisból kiszoruló kontárok? erre nincs ötletem. talán csak az, hogy ha az adatbázist működtető szervezetnek van valamilyen bevétele, akkor nem csak a nemfizető megbízókkal, hanem a feljelentgetőkkel szemben is védhetné a tagjait. extra szolgáltatás lehetne a tervezők, a műszaki vezetők és a kivitelezők pároztatása :-)
adatvédelemről: ez a kivitelezők részéről önkéntes lehetne, mint egy szakmai telefonkönyv.számukra még azt a többletet is hozná, hogy a jól dolgozó mestereknek így mindig lenne megbízásuk (azt tapasztaltam, hogy még a legjobbak is overbook-olják magukat néha, mert nem minden megbízás jön be.) szóval egy szakmai kamara és egyreferenciákkal megerősített (önfényezés nélküli) yellow pages kombinációja lehetne.
E gerendás födémnél ezt mocskosul ritkán csinálják igy meg... talán egy százaléka (sem), mégis semmi baja a más megoldásokkal kivitelezett E gerendás födémeknek.
Ha van egy komplett kiirás, és az alapján egy szerződés, akkor igen kevés bukta lehet a dologban. Pont ezért nem is szeretik a kivitelezők, ha ilyet kell beárazniuk, mert nincs kiskapu :)
Elvben így van. Valójában meg nem -- a kivitelezés jellemzően nem az a munka, ahol a visszajáró vevők megtartása fontos szempont lenne. A megbízó és a kivitelező is komoly kockázatot vállal. A megbízó azzal, hogy (valószínűleg) max tízévenként de inkább ritkábban megbíz valakit egy nem megismételhető, nem javítható beruházással, akiről lényegében nem tud információt szerezni. Ha a kivitelező látványosan rosszul dolgozik, a megbízó akkor is minimum az addig beépített anyagot és a bontás munkadíját elveszíti, és ezzel többnyire borul az egész költségvetés. Ha a kivitelező nem látványosan dolgozik rosszul, akkor a megbízó fél-egy-két év múlva ébred rá a be nem hajtható veszteségeire. Épp tegnap este egy függönykarnis felfúrása kapcsán tapasztaltam, hogy a felújítást egyébként igen kivitelező vállalkozó benne hagyta a régi szerelvényeket a falban. A kurva életbe, ugye, amikor furat mellett öt centivel egyszercsak leesik egy öklömnyi faldarab és a alatta ott vigyorog egy használaton kívüli gégecső.
A vállalkozók helyzete is nehéz, mert a megbízók között is van, aki egyszerűen nem fizet, jellemzően költséges munkafázisok után. Kész a fűtés, megvannak számlák a beépített anyagokról, munkadíj ennyi lesz -- de a tulaj helyett két feketeruhás pasas állt a kapuban, és még azona héten bírósági kereset: légbőlkapott hülyeségre hivatkozva szerződésbontás és akkora kártérítési igény, ami messze meghaladja a "bennragadt" anyag és munka díját. A vállalkozó ott áll többnyire üres zsebbel (milliós összeget fizetett ki pár napja), emberi dolgoznának, de innen kirakták, ő meg járjon bíróságra, praktikusan hónapokig. Összeszorított fog, downsizing (emberek kirúgása), életben maradáshoz hiányzó pénz kikanalazása a családból. A per egyre húzódott, mert közben a tulaj eladta a házat (amit közben egy másik vállalkozó tovább épített), tanúk és ellentanúk, másfél év és még két hasonló eset után a cég maradéka bedőlt.
Szóval igen régóta agyalok egy olyan centralizált adatbázison, amiben egyrészt mindenfajta kivitelező megjelenhetne, az értékeléseket pedig mindig a megbízók adnák. Védelmet nyújt a megbízónak a kontárok és szélhámosok ellen, és (ha bevétele is lenne a szervezetnek) védelmet nyújthatna a kivitelezőknek a nemfizető megbízókkal szemben (jogi képviselet).
Ha van egy komplett kiirás, és az alapján egy szerződés, akkor igen kevés bukta lehet a dologban. Pont ezért nem is szeretik a kivitelezők, ha ilyet kell beárazniuk, mert nincs kiskapu :)
Nem biztos hogy olcsóbb, de esetleg a végeredmény jobb lehet (ha megbízhatót találsz, akkor a többi is olyan, mert a nevét adja hozzá...). Vagy nagyon sz*r. Kivitelezőtől függ.
Sajnos erre nincs recept (és valljuk be nagyon sok a trehány szaki).
A generálkivitelező kiválasztásához kellene PONTOS és KONKRÉT kiirás a munkákról, hogy tudjatok árakat kérni.
Mert ha nem ugyanazt árazza be mindegyik (hanem lakáshoz hivod, és elmagyarázás után kapsz egy egyösszegű árat), akkor abból később rengeteg félreértés és vita kerekedik. Sajnos a kivitelezők szeretnek olcsó árat mondani először, aztán pótmunka cimén lehúzni a delikvenst :/
Tehát először fel kéne mérni a lakást, csinálni egy átalakitási skiccet (+konkrét gázterv, fűtés), ez alapján kiszámolni a mennyiségeket, és kiküldeni 4-5 kivitelezőnek. Egy ilyen felmérés+kiirás olyan 30-40e Ft-ba fáj, a gáztervre csak nagyon saccolni tudok, az olyan 50 körül van (engedélyezve).
Bevállalhatod a helyszinen magyarázós dolgot is, de nagyon sok a buktatója.
Generálkivitelezőt tudok ajánlani, ő ad árakat. A munkája minősége megbizható, de sajnos az utóbbi időben rohadt drága árajánlatokat kaptam tőle :/
Szerintem ebben az esetben érdemesebb generálban kiadni a dolgokat, mert egy lakásátalakitásnál nincs olyan mennyiségű munka, ami miatt a jó szakikat egyenként oda tudnád cincálni.
A fűtés kérdése nagyon kényes, mert ott az engedélyek beszerzése és mikéntje elhúzhatja a dolgokat időben is, és költségben is. (ehhez mindenképpen kell egy gáztervező) Számoljatok olyan 6-800e Ft-ra mindenképpen.
A villanyszerelésre 5-7000 Ft-ot számolj/m2, anyagostól.
Burkolás 2500 körül + anyag/m2.
Parkettafelújitásra nemrég olyan 1500 Ft/m2-t láttam munkadijba, azt hiszem a laminált lerakása is ekörül van.
Festés 1000 Ft/m2 anyagostól, glettelés 800.
Ezek nemrégi árak, bp-i munkára. Gondolom lesz ettől olcsóbb-drágább is, majd meglátjátok.
A bővités gyakorlatilag ugyanolyan költséggel jár, mint az új épitése, ha nem kell a régibe is belenyúlni. De mivel az alap gépészeted már ki van épitve, igy azt csak bőviteni kell, kb olyan 120-150e Ft/m2-el számolhatsz, jó anyagokkal, jó hőszigeteltséggel.
Pontos mennyiségeket csak a tervek alapján tud bárki is mondani, tehát előbb kell terv hozzá.
Tervezés költségei:
- meglévő felmérési terveinek elkészitése (normál méretnél olyan 30e Ft)
- bővitmény 2000 Ft/m2
(- illetékbélyeg 15 vagy 25e, attól függően mekkora az épület összesen
- tulajdoni lap, térképmásolat 9e)
Ezek az én áraim, engterv szintre, de ebben az épitészek számára inséges időben találsz olcsóbbat is.
Ha kellek nekem is publikus a blogos mailcimem, itt vagyok a közeletekben :)
Budapesten egy 70 m2-es lakás komplett felújítását tervezzük, de mi is szeretnénk előzetesen tudni, hogy kb. mennyivel számoljunk. Az épület a 20-as években épült, eddig egy idős néni lakott ott, gyakorlatilag szinte soha semmi nem volt felújítva.
- eddigi HÉRA helyett cirkó bevezetése, radiátorok beépítése, engedélyek intézése, kéménybélelés, (az olcsóbb átfolyós kazánt választanánk)
- elektromos hálózat cseréje, új dugaljak/konnektorok, villanyóra folyosóra kihelyezése, TV, esetleg egy későbbi klíma telepítéshez hálózat
- burkolás diagonálban, csempézés
- kőműves munka- egy ajtó kivágása a falban
(- csaptelepek, mosdókagylók, WC, kád cseréje)
- parkettacsiszolás, egy helyiségben laminált parketta lerakása
- festés-mázolás
Semmi extrát nem szeretnénk, de jelenleg támpontunk sincs,melyik munka típusnál mennyivel tudunk számolni.
Érdemes olyan kivitelezőt választani, aki kompletten mindent bevállal, azaz saját kapcsolataival/alvállalkozóival dolgozik? Így olcsóbb lenne?
Gondolkozunk a cs.házunk bővítésén, de kellene vmi támpont hogy mennyi lehet az annyi, szeretnénk hozzá építeni a házhoz, de ehhez tudni kellene legalább vmi kb sarokszámokat.
létezik erre vmi módszer vagy ha keresek egy tervezőt, akkor az tud vmi kb árat mondani?
vagy képlet vagy program vagy számljam ki mennyi tégla sóder stb kell? csak kb.ra szereném tudni +/-500 e ft.
egyébként ha tud valaki jó tervezőt, pécelen az is érdekel, mélem publikus.
Kész kivűlről a szigetelés, a mészkő párkánynak megvan a helye, jól ráfekszik a szigetelésre, de mivel, hogyan rögzítsem? (A szigetelés az alapozó vakolást már megkapta).
Hát igen vannak tankönyvek amik értékessek ezek kb 1980 előtiek és régi igen jó nevű tanárok gyakorló tanárok írták egy egy részét azt amihez igazán értett és bemitatták a gyakorlatot is. Manapság ha jó szakkönyvet szeretnénk vagy német területről rendlünk vagy angol területről amik vagy németnyelvűek vagy angol. Ezek fordításai még szóba jöhetnek.
Egy kis segítséget szeretnék kérni épülő tetőteres házunkhoz. Hétvégén, ha minden jól megy kész lesznek a falak (30 PTH), 11 sor, 275 cm (belmagasság 253 cm+ 20 cm eps100 + 7cm beton + 1cm burkolat = 281 cm).
E gerendás födém lesz, 6,6m fesztávval, gerendék duplázva, 60/19 béléstest, 5cm felbeton megy rá.
Első kérdésem: kell e a felbetonba vasháló, és ha kell akkor milyen?
Második problémám:
Többféle variációt hallottam a födém és koszorú találkozására, nem tudom melyik a jó, vagy melyik kell:
1. a falra 6 cm beton, erre habarcsba a gerenda 12 cm felfekvése (ekkor nincs benne a koszorúban a gerenda); (ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?)
2. a falra 6x6-os zártszevény, kiöntve betonnal, erre megy a gerenda, így a gerenda alá a maradék 6 cm-en alá tud menni a koszorú hosszvasa;(ebben az esetben is alá kell támasztani a harmadokban?
3. gerendák alá födémzsalu (tartóoszlop, gerenda), lebegtetve 6cm-rel a fal felett.
Az 1. semmiképpen, mert az a jó, ha együttdolgozik a födém és a koszorú.
A zártszelvényes dolog a legegyszerűbb, bár a parasztmódszer is megfelelő: 5x5-ös stafni, csak a gerendák alatt. Ekkora kis fadarab nem okoz problémát utólag a betonben, bár tény, hogy a zártszelvény jobb lenne.
a 6 centis "lebegtetést" iszonyú nehéz lehet megcsinálni úgy, hogy míg betonozzátok a koszorút és a felbetont, ne mocorogjon a gerendás födém a falhoz képest. ha pedig mocorog, a gerendák végeiből kilógó vas egy kis "hüvelyt" csinál magának a koszorúbetonba: a szerkezet nem lesz monolit, sőt, talán még a szerkezet nevet sem érdemli majd meg...
Akkor ha zártszelvény (beton kiöntés az kell?) lesz, akkor is csak pl egy 28 cm-es darab (2x 14cm gerenda), és a fal széléhez húzva, vagy beljebb, hogy oda is menjen beton?
A sima 5x5-ös fenyőfa nem nyomódik össze?
Ezzel a módszerrel nem gond, hogy így csak 7cm-t fekszik fel a gerenda (persze a másik 5 cm az a zártszelvényen vagy a fadarabon van), vagy beton megkötése után ki kell szedni, és azt is kibetonozni?
Az alátásztás a gerendák helyre rakása után kell, vagy pedig már előtte be kell őket állítani?
az E-gerenda nem csak a felfekvésen támaszkodik, hanem a végéből kilógó vasaláson keresztül a vasalt betonkoszorúra is. Kömkel írta, hogy még az sem gond, ha az 5x5 fadarab bennemarad (pedig az tényleg nem tart :-)
az alátámasztást csak úgy lehet értelmesen megcsinálni, ha felrakjátok a gerendákat, egy-egy béléstesttel beállítjátok a pontos távolságokat, és utána csináljátok meg az alátámasztást -- nem durván kiékelve (ne emelje meg a gerendát). az E-gerendák kicsit íveltek, ezt az ívet kell megtartania akkor is, amikor belekerülnek a béléstestek (pár tonna) és a felbeton (még pár tonna).
a gerendákat nem szabad íveltebbre feszíteni (a közepét jobban megemelni, hogy a végeit majd lenyomja a súly): valamekkora terhelést ilyen irányban elbír, de a vasalást a gerendák aljában összpontosul, vagyis azt a fajta terhelést bírja igazán, amikor a két végén alátámasztják + közepén nyomják (a vasbeton erejét az acél nagy húzószilárdsága, a beton nagy nyomószilárdsága és a két anyag kiváló egymáshoz tapadása adja).
A legkorrektebb megoldás az, amit KömKel javasolt, acél profillal alátámasztani. Ha nem zártszelvényt, hanem C profilt használsz (ami valószínűleg drágább), úgy, hogy a nyitott szája nézzen a betonkoszorú felé, akkor még a beton is belefolyik.
Az E-gerenda felhasználásáról szóló oldalakon előírják a 12 centiméteres felfekvést, de nem írnak az alátámasztásról (lehet, hogy az alátámasztás az acélszálak nélküli változat sajátossága?)
