jesszaszpepi, de örülök, hogy nem vagyok mai fiatal... :( Régen is tök lemaradottnak, meg nem divatosnak éreztem magam, de most aztán totál azt hinném, ufo vagyok..
Sajnos várható volt, hogy kerítéssel veszik körbe a frissen kiírtott területet az újabb fák felnövéséig. Így tényleg a Szár-hegy É-i oldalához lehet először megérkezni, a kunyhó a D-DK-i oldalán volt, errefelé tudtam gatyafék nélkül lejutni. Viszont remekül megtaláltad a másik feljáratot a sziklarésnél, valóban ez a legközelebbi a kódhoz.
Érdekes volt olvasni a Bán-hegyről a lejövést és a vadászházhoz is a legrövidebb utat választottátok. A hirtelen előkerült szekérút másik ága vezet a Gergely-hegy felé, a másik térképrészletre rajzolt T ponthoz.
Zete!
Köszi. Ezek a legkalandosabb csúcsok, de azért majd egyszer a többiről is felteszek valamit. Azokhoz már nem kell rajzolgatni, mert közelebb esnek a turistautakhoz és általában nyilak és ösvények is segítenek.
Regéc felől, mikor a P- már-már távolodik a jobbra lévő "hupnitól", akkor egy hatalmas völgy tárul szemünk elé, sajnos a fákat kivágták. Szomorú látvány. A völgy peremén, meredeken vezet felfelé a jelzett út. Nem hosszú, de kapaszkodni kell.
Balról érkezik egy szekérút, ezen folytatjuk utunkat az 'F' pont felé. Nincs messze!
Optika leírásától eltérően bekerített területek vannak, jobbra is, balra is. A két kerítés között haladunk. Az 'F' pont "felszívódott".
A jobboldali kerítés végénél indul a körtúra (Nagy Szár-kő, Kerek-hegy).
Az út nehezen kivehető, mi enyhén felfelé indultunk a jól járható erdőben. Jobbról feltűntek a hatalmas sziklák, erről az oldalról nehét feljutni a csúcsra. Mentünk tovább, mígnem megenyhült az oldalgerinc meredeksége, rövid emelkedő után csúcs. Három tábla is van, nehéz elvéteni.
Lefelé irányba mentünk egy ösvény féleségen. A kis dombnál értük el a még mindig gyenge utat.
Kerek-hegy
Fel a dombra, ahogy Optika leírta. Nagyon kellemes a gerinctúra, jobbra-balra völgy, mígnem elérjük a csúcsot, mely lapos. A kód szerintem is lejjebb van, de jól látható.
Lefelé, ahogy kényelmes, a szekérutat nem lehet elvéteni. Visszavezet a kerítés sarkához.
Szár-kő
Mivel 'F' pont nincs, előre tovább a piroson. Mintegy 200 méter után vége a baloldali kerítésnek is, indul egy út felfelé, a hegy felé. Balra kerítés.
Nem több, mint 100 méter, és egy kapu-szerűségnél ott az út, mely még kivehető.
Itt jobbra.
Mentünk jó 200 métert, de kunyhó nyomait nem találtuk. Vissza, majd a meglehetősen meredek oldalgerincen az ökölszabályt követve, mindig csak felfelé.
Nehéz elvéteni a sziklákkal "védett" csúcsot, mely kissé félelmetes. Ahogy írtam itt vár volt, ez egy érintőpont is!
Észak felől bevehetetlen a vár, de ahogy mentünk nyugat felé, egy meglehetősen kényelmesen leküzdhető "kaput" találtunk, itt felmásztunk a platóra.
A leereszkedés, a már leírtak szerint történt, gatyafék igénybevételével. Sok választás nincs. Lehet, hogy nyugat felé van másik út is, de a kódoktól alig 30 méterre találtam meg a sziklarepedést, egy nagy fa segítségével tudtunk ereszkedni, a sziklában kapaszkodva.
Utána kőgörgeteg, kellemetlen szakasz.
Egy szép nyereghez érünk, jobbra-balra völgy, előttünk, kissé távolabb felsejlik a Bán-hegy tömbje.
Itt nem árt tájolni, de sütött a Nap, minek következtébe a fő szabály: előttem az árnyékom. Dél körül járt akkor.
Bán-hegy
Sok a kő, kell kapaszkodni rendesen.
A csúcsot nehéz eltéveszteni.
A nagy attrakció, ahogy Optika is írta, az ereszkedés.
Nehezíti a feladt végrehajtását a fenyves, a sok kidőlt fa.
Azt a szabályt követtük, hogy jobbra a fenyves, és a bükkök között ereszkedtünk, egész addig, amíg irány tudtunk váltani.
Tartottuk a szintet, és probáltunk jobbra tartani, jobbra a járhatatlan fenyves.
Néha út féleséget is sejtettünk, de inkább csak állatcsapások lehetettek.
Legnagyobb meglepetésünkre, szinte a semmiből jött egy szekérút, ezen inkább kelet, mint észak.
Elértük a balos kanyart, és láss, csodát, pont ott trafáltuk el a P- jelű utat, ahol a térkép szerint szekérút van. Az út aszfaltos!
Balra lefelé, majd jobbra is aszfalt, egy hatalmas vadetető felé lehet menni.
Balkanyar, majd ahogy a térképről is leolvasható, észak felé fordul az út, nincs már messze a forrás.
köszi a részletes leírást, remélem a másik részről is írsz majd. Arrafelé "csak" a Hajagra felfelé van kis dzsindzás (azért nem Bükkös-árok szintű) szeretnénk megoldani hogy ne legyen. Most egy kicsit le vagyunk kötve a Bakonyi barangolás révén, de bízom benne, hogy ki fogjuk tisztítani az utat Zolival. (Augusztusban az országos kéket festették Zoliék a Bakonyban, én is voltam kicsit segíteni)
Úgy terveztem, hogy majd elsőként én járom végig igazoltan, de aztán egy ronda sérülés a lábujjamon közbeszólt.
Jól tudod, a bélyegző-kihelyezés szívügyem volt. Úgy éreztem sokkal jobb ha saját kihelyezett bélyegzők vannak, valahogy emeli a mozgalom rangját. hála Égnek meg tudtam engedni magamnak ennyi pluszkiadást...
Remélem, nálam is közeli már a befejezés és akkor akár egymás után fogunk következni a teljesítők névsorában.
/Bár most épp dögrováson vagyok, rég voltam olyan beteg, mint az elmúlt napokban./
Ja, és Optika Zemplén 700-as csúcsairól szóló beszámolója nagyon bejött! Ha tényleg ilyen kalandos a dolog, ezt nem lehet kihagyni, egyszer bele kell vágjak én is :-) Nem gondoltam volna...
Felkeltette érdeklődésemet az új mozgalom, és a SORS úgy hozta, hogy szombaton már indultam is.
A távolság optimális (12 km), könnyen "találtam" társat.
Kéznél volt:o)
Remélem, a MÁV nem hergeli tovább a turistatársadalmat, bár egy kicsit ez is motivált.
A legfontosabb ok azonban prózai. A bakonyi érintőpontos mozgalmak "túrához kötöttek". A tervezett három túra sok pontot érint, és a mozgalom "segít" befejezni a ÖREG BAKONY BAKANCSOSA mozgalmat is. Pont azok a pontok hiányoznak, melyek közelében halad a túra.
Pár gondolat a mozgalomról.
Nagyon tetszik az ötlet, a füzet szép és hasznos. Korrekt leírás, hasznos távolság adatok. Szint, sajnos nincs.
Igényes bélyegző Cseszneken és Vinyén.
Az érdem, ha jól tudom, asciimo topictársé.
Néhány apróság az útvonallal kapcsolatban.
A S- jelzés, azt követően, hogy indul a Shrsz (ld. Bakonyi Mikulás), enyhén szólva nehezen járható. A magas gazban van csapás, de eső után nagyon kellemetlen a vizes csalán. A jelzésekkel nagy gond nincs, de az irtások és a fakidőlések miatt figyelni kell. Ahol a patak felé kell indulni (lefelé), a keskeny ösvényre esett egy terebélyes fa, nehéz megtalálni a járt utat, jelzés csak kicsit később.
Nagy eredmény, hogy megtaláltuk a jelzett utat Csesznek előtt, a lépcsők helyett az alagútban lehet menni. "Vissza" ez már nem igaz, Csesznek után csak lépcsőkön lehet visszajutni a jelzett útra.
Nagyon hangulatos a Zörög-tető oldalában hullámzó szekérút (bükkös), a rétek sajnos gazosak.
Mikor újra erdőben megyünk, akkor egy mélyút után elérünk egy bekerített területhez. Hatalmas irtások körös-körül, az induló völgyekben árválkodnak a csonkok. Jó nagy fákat vághattak ki!
Az követően, hogy balról "megérkezik" a Z-, egy darabig még a szekérúton kell menni, de a kicsit "beugró" kettős jelnél el kell hagyni a szekérutat. Nyíl nincs, megerősítő jel csak később.
A keskeny ösvény levezet a völgybe, ez a túra legszebb szakasza. Hatalmas fa-matuzsálemek mellett kanyargunk, egyik-másik már elkorhadt, de amelyik él, az lenyűgözően szép.
Megérkezik a S+ jelzés, majd elérjük a forrást.
Olyan, mint a postatakarék. Kettő van belőle. Az alső száraz (ezen van a tábla!), a felsőből ömlik a víz. Az átkelés nem gond.
A túlparti kis réten felfelé indul az ösvény, de van egy nagyon zavaró jel, mely az ellenkező irányból érkezőnek azt mutatja, hogy térjen le az útról. Lehet, hogy valamikor egy "belső" ösvényen vezetett az út, de csak semmi faxni, mindig felfelé, egyenesen előre. Jelzés nincs, csak akkor, amikor már elértük a széles, köves utat, mely a vashídhoz vezet. Aki Vinye felől érkezik, az nem talál jelet, jóllehet van kerítés. Mindez apróság, de alaposan körülnéztem, egyszer ui. már kóvályogtunk arrafelé (KDP) .
A Pokol csárdában jól főznek, a hely hangulatos.
Mázlink volt Győrön, késett a EC, így elértük. Csak Kelenföldön állt meg!
Csak a pontosság kedvéért. Amire a KDP meg az AK igazolófüzet van nyomva, az az olcsóbbik megoldás. A normál papir drágább, ezek a füzetek a papirgyártás melléktermékéből elővarázsolt lapokra vannak nyomva.
Ősember-style rulez, megnyugtatlak, ma levágtam, szép pici kecskeszakáll maradt. Most asszem csak lusta voltam, de előtte lakásfelújítás miatt 2 hétig nem volt fürdőszoba/WC, így mindhárom fiú brutálisan nézett ki :-))) Kéthetes szakáll rulez.
"Egyébként a kiadványban legalább benne van az összes átfestett út, Z+, Zhsz stb, sőt a K+ is Sátoraljaújhelynél" Ebből a szempontból is turistautak.hu hívő vagyok, ahol megvolt a felmérés (és a feldolgozás) ott tutira friss verziót láthatunk. Egyszerűbb, mint három térképet nyálazva nézegetni melyik lehet az igazi. Az Északi Zöld viszont itt is jobbára szűz terep, hogy még egy izgalmas kihívás legyen.
Ez így van, a legnagyobb elkavarásokat mi is eldumálgatásokkal gyűjtöttük össze, hiába minden technikai és térképészeti eszköz, ha az ember rá sem pillant, csak teszi a lábait egymás elé. Igazából az AK szoktatott rá, hogy nagyon odafigyeljek minden apró szalagocskára.
"Nem tudom, hogy Hörpölin és Hörpölinsson hogyhogy nem látta az aszfaltútról történő letérés helyét, mivel kapuszerűen van jelezve a hely. Ez nem gúnyolódás, egyszerűen ténymegállapítás :-)"
Valószínüleg igazad van, biztos mi voltunk a figyelmetlenek. Nem tudom, másnál hogy van ez, de mi ezt az utolsó háromnapos kéktúrát végigdumáltuk és végig röhögtük! Felidéztük a régi kéktúrás emlékeket: "Emlékszel még erre.... emlékszel még arra?". És soha ki nem fogytunk a témából. Szóval mi voltunk a vak egerek! Valamiféle transzban tettük meg az egészet...
Bár akkor meg nem kellett volna még egy oly nyúlfarknyi is leírást adni a túráról!
Ui.:
Tegnap vittem be a kéktúrás igazolófüzeteket az MTSZ-be. Most már csak várnunk kell...
mindig hőbörgök hova mennek az adóforintjaim, de most hogy tudom, hogy ebből iszol egy korsó sört egy vidám túranap végén mégiscsak felcsillan a remény egy igazságosabb elosztásban :) hány mappányi kinyomtatott írásod kellett hazatranszportálni? neted remélem lesz így továbbra sem kell nélkülözni az elektronikus verziókat sem.
