A munkáltató által zsebre vágott 350 $ egy része amerikai befektetésként csapódik le,ez generálja a kínai exporttöbbletet.Kell neki a menekülési út Kínából :D
Ha a pénz visszakerül a melós zsebébe és/vagy a gyártulaj nem érzi úgy,hogy menteni kell a pénzét akkor megszűnik a kereslet,és ahhoz hogy létrejöjjön valahol máshol kell egy hasonlóan torz rendszernek ilyen nagyságrendben kialakulnia.
Ne viccelj már, ezek közül max a piacgazdaság és a privatizáció az, ami a nyugati mintát jelentené, de ezek sem valósultak meg, csak igen-igen töredékesen.
Most azt a kijelentést tetted, hogy az ukránoknak nem azt kellett volna tenni,amit a nyugatiak tanácsolnak,hanem azt,amit nem tanácsoltak :D
Wow
Vagyis a nyugatiak nem tudják,hogy miként kell Ukrajnát átalakítani.
Azt tudják mit akarnak,egy NEM oroszbarát Ukrajnát,tudják hogy kiket kell ott pénzelni hogy ez megvalósuljon,de azt nem tudják hogy miként lehet egy virágzó gazdaságot ott kinéptelenít.
Az oroszok sem tudják, milyen az a liberális, piaci demokrácia.
Sőt. Valószínűleg ezért kevesebb az oroszok egy főre eső GDP-e, a német GDP/fő felénél.
Azt nem tudja a nyugat, hogy hogyan kellene átalakítani Ukrajnát, de tudják, mivé kellene.
Az oroszok tudják miből kellene átalakítani, de fogalmuk sincs, mivé.
A társadalmak folyamatosan változnak,pl. a jelenlegi amerikai állam sokkal jobban hasonlít egy diktatórikus országhoz,ahogy azt megálmodták 1948*-ban,mint ahhoz,amit megalkottak a függetlenségi nyilatkozat megírásakor.
Ugyanúgy az oroszok azt tudják,hogyan emeljék ki a mély szegénységből a polgárokat,és csináljanak erős középosztályt.
Ebből lehet demokráciát csinálni, a költségvetési megszorításokra alapítva nem.
Másképpen:nem az a kérdés,hogy mi a hosszú távú cél(ebben mindenki egyetért,a ruszkik és a nyuagtiak is),hanem az,hogy MOST milyen lépést kell tenned.
Sőt. Valószínűleg ezért kevesebb az oroszok egy főre eső GDP-e, a német GDP/fő felénél.
Alapvetően azért,mert amerikai tanácsok alapján a gazdaságukat olyan 10 éven keresztül rombolták,nem építették.
Az az elvesztegetett 10 év köszön vissza a GDP számból.
Mutasd már meg, hol követte Ukrajna a nyugati mintát. Tettekben persze, nem szavakban.
Szovjetunió fölbontás ,piacgazdaság,privatizáció,választások, két kormány elzavarása,mert nem nyugatbarátok voltak (2004 körül volt az előző?) ,lemondás az atomfegyvereikről,Csernobil bezárása.
Sorsoljam még?
Hova is vezettek ezek?
Mindent megtettek,amit a nyugatiak tanácsoltak,ahogy az oroszok is 90-es években.
"A tipikus gond világszerte, hogy nem a munkát generáloknál csapódik le a jövedelem egy része,amit nem a dolgozók,hanem mások fordítanak megtakarításra."
Pontosan. Vagyis nem igaz az sem, hogy "A megtakarítás per definíció akkumulált munka."
Akkor most gondold végig még egyszer, de most vedd figyelembe a beírásodra adott, saját cáfolatodat is.
-"Ha a kínaiak befejezik a kötvény vásárlást,akkor az amerikai foglalkoztatás durván emelkedni fog,ami jó lesz az amiknak,viszont pl. a katonai kiadások durva visszavágását fogja igényelni ."-
Oszt mit csinálnak a kommunisták a gyülemlő pénzükkel? Feltornyozzák? Van egy apróság, melyet nem szeretnek figyelembe venni a kommancsokat bámuló, usákokat utáló nosztalgiára hajlamos közönség. Az usákok önfenntartó tud lenni. Azt sem jelent előnyt, hogy Kína még egy durva társadalmi boom előtt áll, de ez a kommunisták csodálóinak biztos nem szempont.
Az ukrán válság oka sokkal inkább volt az, hogy a megkövesedett, orosz, szocialista típusú, korrupcióval, sógorkomasággal rossz gazdasági teljesítményre képes.
Putyin érdemei nem kicsik. Bődületes fejlődést produkált, de attól még igaz az, hogy alacsony bázisról, nagyságrendekkel könnyebb fejlődni.
Az oroszoktól nyugatra (még Magyarország esetében is) egyáltalán nem vonzó alternatíva az orosz társadalmi berendezkedés. Ezen lehet rugózni, hogy miért nem, de attól még tény, hogy az oroszok csak az ázsiai, volt szovjet köztársaságok területén "vonzó".
A nyugat európaiak nem tudják ,hogy egy szovjet stílusú gazdaságot hogyan kell átalakítani demokratikus,piaci alapúvá .
Mivel az USA államkötvény az egyik legbiztonságosabb értékpapír a világon, így ha a kínaiak nem vesznek, akkor elsősorban a kockázatosabb államkötvények irányából fog áramlani az USA irányába ez a kereslet.
Mondom,komoly hiányosságok vannak a gazdasági téren :D
Ha Kína leáll az állampapírok vásárlásával,akkor a dollár árfolyama lefele kezd menni, mivel megszünik az ami pénzügyi befektetések iránti nemzetközi kereslet legföbb forrása (itt NETTO számokról beszélünk,nem a két oldaláról a mérlegnek)
A dollár egyensúlyi árfolyama oda fog beállni,ahol a nemzetközi áruforgalom kereslet kínálata beviszi,ami a kínai termékek megdrágulása miatt( mivel az állampapír vásárlás leállás magával hozza a kínai export csökkenését) .Ez egyenlő lesz azzal az árfolyammal,ahol a marginális termékek már eltűntek,és az export/import egyensúlyba kerül az amiknál (korrigálva a többi merkantilista nemzet ker egyensúlyával)
Ez automatice inflációt gerjeszt,illetve beruházás/foglalkoztatás élénkítést generál ,ami egyben a kamat emelését,és az államháztartási kiadások egyensúlyba hozását.
Azt kell látni,hogy az amiknál a hadiipar,és a hadsereg egy foglalkoztatási eszköz,amivel a gazdasági ciklusokat és a munkanélküliséget kompenzálják.
ajánlom a Wages of Destruction-t ,ez leírja nagyon szépen hogy a gazdasági élénkítés,fegyverkezés között milyen az egyensúly:
és nem is igazak. Van aki rabszolgamunkával teremt megtakarításokat, van aki üzleti sikereivel, megint mások energiahordozók eladásával, stb.
A megtakarítás per definíció akkumulált munka.
Tehát a munka elhalasztott elfogyasztásával lehet megtakarítást generálni, a többi csak papíron létezik.
A tipikus gond világszerte, hogy nem a munkát generáloknál csapódik le a jövedelem egy része,amit nem a dolgozók,hanem mások fordítanak megtakarításra.
A nyugat minden szankciója szájkarate csupán, amíg az Oroszországban érdekelt európai és amerikai olajvállalatok Putyin térfelén játszanak.
A nyugati sajtó Putyin felett aratot győzelemként ünnepli, hogy a japán bankok felfüggesztették az együttműködést korábbi orosz partnereikkel. Pedig nincs többről szó, minthogy a japánok most inkább nem kezdenek újabb üzletekbe, nem adnak újabb hiteleket Oroszországban. Az óvatosságuk nem megalapozatlan, hiszen az EU és az USA által ígért újabb szankciók bevezetése esetén büntetésekre számíthatnak, ha oroszokkal üzletelnek.
Ez azonban egyáltalán nem aggasztja az Oroszországban is érdekeltséggel rendelkező olajvállalatokat. A holland Shell vezérigazgatójapénteken látogatta meg Vlagyimir Putyint, hogy az orosz elnököt személyesen biztosítsa arról, hogy cége elkötelezett oroszországi tevékenysége folytatása mellett. Ben van Beurden szerint a Shell a szankciók ellenére is mindent megtesz, hogy a Gazprommal együttműködve az orosz cseppfolyós földgáz-üzemét tovább bővítse.
Az orosz fennhatóság allatt lévő északi-sarki olajlelőhelyek feltárására kivételes engedéllyel rendelkező norvég Statoilsem látja veszélyben együttműködését a Rosznyeftével, sőt a cég nemzetközi temelésért felelős igazgatója, Lars Christian Bacher szerint minden oroszországi tevékenységük a tervek szerint alakul.
A francia Total március végén jelentette be, hogy oroszországi partnerével, a Lukoillal vegyesvállalatot hoz létre, hogy az elképesztő palaolaj-tartalékokkal rendelkező orosz Bazsenov-mezőt együtt tárják fel. A Total ráadásul az orosz földgáz-bizniszben is érdekelt - 16 százalékos tulajdonrésze van a Gazprom utáni legnagyobb orosz gázipari vállalatban, a Novatekben.
Bob Dudley, a BP vezérigazgatója a hét közepén látogatott Moszkvába, hogy hogy Putyinnal találkozzon, és megerősítse a brit olajvállalat elkötelezettségét orosz beruházásai iránt. „Sziklaszilárdan elköteleztük magunkat a Rosznyefttel közös beruházásunk mellett, hiszen az üzlet megy tovább.”
Márpedig nem a Putyin holdudvarához tartozó politikusok és üzletemberek elleni privát szankciókkal, hanem az orosz központi költségvetés legfőbb bevételei forrásának számító energiaszektorral szembeni korlátozásokkal lehetne megfogni Putyint. Egészen addig, míg az orosz büdzsé forrásainak 52 százalékát adó az olaj- és gázipari exportból származó bevételek zavartalanul befolynak, Putyint semmi nem állítja meg, hogy felségjelzés nélküli, vagy akár rang és felségjelzéssel ellátott orosz katonákat küldjön Ukrajnába.
Amíg az európai és amerikai energiacégek a Kremllel egy térfélen játszanak, és semmi nem fenyegeti a napi 21,8 millió hordó olaj és gáz exportját Oroszországból, a nyugat tehetetlen lesz Putyin hatalmi visszaéléseivel szemben.
Az ukrán válság oka sokkal inkább volt az, hogy a megkövesedett, orosz, szocialista típusú, korrupcióval, sógorkomasággal rossz gazdasági teljesítményre képes.
Putyin érdemei nem kicsik. Bődületes fejlődést produkált, de attól még igaz az, hogy alacsony bázisról, nagyságrendekkel könnyebb fejlődni.
Az oroszoktól nyugatra (még Magyarország esetében is) egyáltalán nem vonzó alternatíva az orosz társadalmi berendezkedés. Ezen lehet rugózni, hogy miért nem, de attól még tény, hogy az oroszok csak az ázsiai, volt szovjet köztársaságok területén "vonzó".
Diószegi József | 2014. április 20. vasárnap 11:07
Napi Gazdaság Online
A záhonyi logisztikai cégek egy része nem, másik fele viszont érzékeli az orosz–ukrán konfliktus kedvezőtlen hatásait.
Akad olyan vállalkozás is, amelyiknek jelentősen visszaesett a munkája, miután a Nyugat-Európából a FÁK-országokba irányuló áruféleségekből kevesebbet kell vagonba rakniuk.
Bár egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy mindezek hátterében a megromlott ukrán–orosz politikai kapcsolat áll, de többségük mégis ezzel hozza összefüggésbe az áruk, így a munka megcsappanását, épp ezért várják a helyzet mielőbbi normalizálódását.
Mindeközben Záhony térségében üdvözlik a kormány paksi beruházással kapcsolatos döntését, ettől ugyanis az Oroszországból Magyarország felé irányuló szállítást és egyben a régió fellendülését is várják.
és nem is igazak. Van aki rabszolgamunkával teremt megtakarításokat, van aki üzleti sikereivel, megint mások energiahordozók eladásával, stb.
Mivel az USA államkötvény az egyik legbiztonságosabb értékpapír a világon, így ha a kínaiak nem vesznek, akkor elsősorban a kockázatosabb államkötvények irányából fog áramlani az USA irányába ez a kereslet.
Kína nélkül sem az USA fog finanszírozási nehézségekkel küzködni és még a katonai kiadásait sem kell csökkentenie.
Magyarország, amely 56-ban fegyvert ragadott az orosz gyámság ellen, mára ütőkártya lett Putyin hatalmi játékában, habár az ország az EU és a NATO tagja. Ezt a paradoxont csak felerősíti a választások eredménye, amikor Európa súlyos válság kapcsán néz szembe Oroszországgal. Április 6. nyertese ugyanis a Fidesz és a Jobbik, mindkettő a Nyugat erkölcsi hanyatlását hirdeti és más-más fokon ugyan, de visszakerül Moszkva érdekövezetébe.
