Keresés

A fatornyot én sem találom tul hitelesnek.

Valoban jol nézett ki, ha a tömbrekonstrukciohoz hozzáképzeled a korban az apátságokon jellegzetes szines márványboritást, az oromzatok diszes ornamentikus faragásait, a vizköpöket, a párkányzat szobrait és a homlokzatok szobordiszitését is.

Ez muzeum.

Azt kell tudjad róla, hogy nem egyetlen épület.

Kivételes szerencse, hogy egész Szántódpuszta megmaradt olyannak, mint ahogy 1730 és 1860 között kiépült.

Számos házzal, gazdasági épüólettel (istáló, goré, magtár), aztán kastéllyal és kápolnával.

Az egész falu a tihanyi apátság tulajdonában volt, mint Somogy egyik jelentős földesura.

Államositás után, nem verték szét, nem bontották le a régi zsupfedeles házakat, hanem csodával határos módon az egész puszta ránk maradt örökségül.

De, igen, van csárda is Szántódpusztán. A neve Ménescsárda. 1845-ben épült. Eredetileg cselédlakások voltak, és műhelyek hosszu nádfedées épület alkalmasabbnak bizonyult méretei révén vendéglátásra.

Sajna a tulajdonosa elhanyagolja, udvarát felveri a gaz, valamiért nem igazán müködik.

A Ménes csárdát is mutatom, ami ilyen módon régi 1845-ös épület, de nem történelmi csárda, mert eredetileg nem az volt.

De Somogyban és Zalában fennmaradt még az 1700-as évekböl több eredeti betyárcsárda (5-röl tudok, egyik kifejezetten hirhedt és veszélyes volt), majd idövel ezeket is mutatom.

foto panthera

Napjainkban múzeum vagy lehet benne jókat enni-inni?

egész jól nézett ki, habár fura a torony, hogy fából van

Valaha Zala megyében volt. (ma Veszprém megyében)

Rekonstrukció.

Ilyen volt a középkori Zirci apátság.

(oersze ez csak tömbrekonstrukcio, hiszen a gazdag homlokzati kiképzések és az épületszobrászat hiányzik a rekonstrukciorol).

Egy régi csárda Somogyból. 1790-ből.

Bár messze nem a legrégebbi.

Ez a szántódpusztai csárda.

A tihanyi apát emeltette a pásztornépek szórakozására és hogy az apátság bora elkeljen.

A helybeliek nem látogatták, hiszen tisztességes parasztember megtermelte magának a bort és pálinkát, arra pénzt nem adott ki.

A pásztorok és betyárok annál inkább látogatták.

A "közbátorság"  (ma közbiztonságnak mondják) védelmében többször le akarták ezeket romboltatni.

Kétszer össze is irták őket, egyszer 1813-ban, majd 1864-ben is.....

Utóbbi esetben Mérey főispán le akarta öket romboltatni, hogy ne szolgálhassanak buvohelyül, de az arisztkorácia (élükön Esterházy herceggel, akiknek vastagon érdeke volt a csárdák fenntartása) ezt mindannyiszor meghiusitották. (Szerencsére).

foto panthera

Somogy meghódítása

Török berendezkedések. Először a Balaton délkeleti sarkának a környéke került török uralom alá. Endréden, hol a törökök egy párkányt emeltek, már az 1545–46. évi zsoldlajstrom szerint 73 müsztahfiz (várőriző) és topcsi (tüzér) volt az őrség (Velics–Kammerer: Török defterek II. 45.). Csakhamar a törökök birtokába került Koppány, 1552-ben Görösgal (ma puszta), az 1555. évi hadjárat folyamán Kaposvár, Koroknya, Babócsa, melyet azonban a keresztény sereg 1556-ban visszafoglalt. Az 1566. évi hadjárat folyamán, Szigetvár eleste után, Csákány, Csurgó, Babócsa, Berzencze, Vízvár, Zákány, Segesd, Marczali és Marót is a törökök kezébe került. Az 1595. évi hadjárat alatt Babócsát a magyarok visszafoglalták ugyan, de az 1600. évi hadjárat folyamán Ibrahim ismét hatalmába kerítette. Ez évben esett el Kanizsa vára, ezzel Somogy vármegye meghódítása befejezést nyert. A mint a török a vármegye területéből egy részt elfoglalt, vagy behódoltatott, azt a már meglévő kerületekhez csatolta.

Somogy felosztása

Az 1554. évi fejadólajstrom szerint a vármegyének behódolt része a mohácsi szandzsákhoz tartozott. A hódoltsági terület ekkor három járásra oszlott. Az egyes járások székhelyei Szerdahely (ma Kaposszerdahely), Vaskaszentmárton (ma Felsőszentmárton) és Görösgal voltak. Az utóbbi azonban kéza (birósági kerület) is volt (Velics-Kammerer i. m. II. 150–176.). Az 1555. évi hadjárat folyamán ismét jelentékeny terület került a török birtokába, úgy hogy Somogyban önálló szandzsák szervezése vált szükségessé. Az új szandzsák székhelye Koppány (ma Törökkoppány) lett. Ez a szandzsák a következőleg oszlott fel: 1. koppányi nahie (járás), 2. dombói nahie, 3. karádi nahie, 4. kőrösi (ma Kőröshegy) kerület, 5. marczali nahie.

A vármegye éjszakkeleti sarka a simontornyai szandzsákhoz tartozott. E szandzsák egyik járása az endrédi nahie volt.

Az 1571. és az 1589. évi adólajstromok szerint a vármegye területének egyrésze a budai, a másik a szigetvár–pécsi vilajethez tartozott. A budai vilajethez tartozó terület a koppányi szandzsákot alkotta, mely hat járásra oszlott fel, ú. m. a koppányi, a dombói (dombovári), a karádi, a kőrösi, a marczali és a zalavári nahiéra. A budai vilajethez tartozott még a simontornyai szandzsák is, ennek azonban csupán az endrédi járása volt a mai Somogy vármegye területén (Velics–Kammerer i. m. I. 327–331.).

Kanizsa elfoglalásával a közigazgatási beosztás is lényegesen megváltozott. Kanizsa külön vilajet székhelye lett, melyhez három szandzsák tartozott: 1. szigetvári, 2. siklósi, 3. kanizsai, 4. valpói, 5. pozsegai. Az új beosztás szerint Somogy vármegye területéből három szandzsák alakult. Kettőt: a kanizsait és a szigetvárit, a kanizsai vilajethez csatolták, ellenben a koppányi továbbra is a budai vilajethez tartozott (Mill. Tört. VI. 464.). 1610 táján, I. Ahmed szultán uralkodása alatt, a kanizsai elajet (miként ekkor nevezték) szandzsákjainak számát háromra apasztották, s a három szandzsák székhelyei: Szigetvár, Pécs és Pozsega voltak (Salamon Ferencz i. m. 270). Ez a beosztás az egész hódoltság alatt megmaradt.

érdemes lenne még pontosabban megnézni abbol a tanulmánybol, hogy a Balatonszárszón feltért telep hány éves.

a maszk és az áldozati gödrök 5 500 évesek.

lehet hogy ugyan az a kultura?

vagy van pár ezer év?

Szárszó és öszöd lényegében egy.

Öszödnek, ez lenne a másodiik leghiresebb eseménye. (Az elsö a hiressé vált öszödi beszéd és ez is Somogy történelméhez tartozik).

Az még hagyján, hogy veszekednek/vitáznak rajta, de amikor sikerül dogmaként bebetonozni, utána már az ellenzőket kirekesztik,  el lehetetlenítik!

Ezt igy még nem publikálták, mert személyesen a régészektöl tudom, de ennyit azért már megjelentettek belöle, amikor az álarc felleltét piublikálták, és ebben is van fantasy:

"A feltehetően a település határait jelölő áldozati gödrök különösen gazdagok, több rétegben állati és emberi egyedek maradványait is tartalmazzák.  Rituális gödrök azonban a településen belül is meg­találhatók. A 1036. gödör felső szintjén öt kiskérődzó ép váza, az alsó szinten újabb kiskérődzó és kerámiatöredékek voltak. A beásással együtt sekély, ha-mus betöltésű gödrök és alig átégett, egyszer használt tüzelőhelyek indultak egy szinten. Ezt az objektumcsoportot a metszetek tanúsága szerint egyszer­re létesítették. Azt gondoljuk, elsőként sikerült megragadni az áldozati gödör melletti szertartás helyszínét is, ahol az állatok leölését és az áldozati rituálét végezték. Az áldozati helyszíntől néhány méterre egy nagyobb gödörbe ásott kisebb, négyszögletesedő mélyedésben feküdt az agyagból készült, emberi arcot formázó maszk töredéke (Id. az ezt bemutató tanulmányt). Meglehetősen magas a telepen belül, feltehetően szintén szakrális okokból eltemetett-feláldozott emberek száma is. Ezek egy része bedobott, más részük pozícionált, fektetett (általában jobb oldalra zsugorított) vagy hason fekvő te­tem volt, általában mellékletek nélkül. A feldolgozás jelen állapotában 49 em­beri temetkezést kötünk a badeni kultúrához, amelyek a telepen belül kerül­tek elő, nem szabályos sírokként. Az áldozati jelenségek ilyen magas számú és változatos módú megjelené­se, bizonyos jelenségek sorozatos ismétlődése arra utal, hogy ezen a települé­sen bonyolult és igényes szakrális élet zajlott, gyakorta űzött rítusokkal. A te­lepülést nyugati irányban határoló áldozati gödrök értelmezése önkéntelenül felveti azt a lehetőséget, hogy ezek óvó-védő varázskört vontak a falu köré, így védelmezve azt."

Ez igy van!

Én is ugyan ezen a véleményen vagyok.

Azonban, kevesen merik kimondani "nem tudjuk", ezért:

1. első lépésben elméleteket konstruálnak, a hiányzo dolgok kitöltésére.

2. utána meg összevesznek egymással.

Tudomásul kellene vennie a múlttal foglalkozóknak, hogy csak a valóság töredékét ismerhetjük meg! Csak azt amiről egyértelműen kiderül, hogy mi volt/mire használták,mi történt, stb. Még az írások tartalma is megkérdőjelezhető, a félreinformáltság, tudatlanság, vagy a szubjektivizmus miatt. 

Elhiszem, hogy ezt nem könnyű elismerni, de ez van, eszed vagy nem eszed, akkor is!

Tudja valaki, hogy miért vannak kettévágva? Persze, nem. Szabad az út a fantáziálgatásoknak. 

Ez egy neolitikus álarc, a kaposvári muzeum örzi, ott fotoztam, itt már szo volt rola, de mindegy...

A Balatonszárszó, Balatomöszöd és Külső-Somogy neolitikus temetkezésihez kapcsolják, mert egy ádozati gödör mellöl került elö.

Az áldozati gödrök száma nagy, meghaladja a több tucatot.

Mindegyik gödörben a következő rétegek vannak egymásra helyezve:

1. egy darab fél szarvasmarha, középen kéttévágva és a feji vége van mindegyik gödörben.

2. erre van rétegezve egy darab félbevágott ember, általában fiatal férfi vagy nő.

 Szintén a feji vége csak, a törzs alsüó fele sosincs.

3. Erre van rétegezve egy félbevágott juh, csak a feji fele.

4. Végül erre tesznek egy darab feje felét tartalmazó félbevágott kecskét.  TÖrzs közepén ezt is kettévágva.

foto panthera

szép ez a templom

az ausztráloknál most akarják felszámolni a gyónási titkot

Kicsi, középkori falu közepén hatalmas frskódíszes templommal és a hozzá tartozó kolostorral.

Ez Mesztegnyő, Somogyban.

A freskók oltárképek eredeti Dorffmeiser alkotások, ez teszi művészettörténetileg különösen érdtékessé.

A kis falu birtokosai közül a Hunyadi grófok emelkednek ki, ők építették a templomot is és a család tagjai a kirptában nyugszanak.

A templom és kolostor 1750 és 1760 között épült.

A főoltár Nepomukji Sznt János megdicsöülését ábrázolja.

Nepomuki Szent János IV. Vencel cseh király feleségének a gyontatója volt.

Szent János nem akarta elárulni mit gyónt a királyné, ezért Vencel kivágatta a nyelvét és Jánost a Károly hidról a Moldvába dobatta.

Hedrehely (Belső-Somogy és a Zselicség határán) ahol minden ut véget ér.... kipusztuloban lévö kis falu nagy temploma.

Mesél a falu régi nagyságárol.

A Héderváryak voltak a falu első birtokosai és Hedrehely neve összefonodik egyik országos hirü költönkkel aki kis ideig itt is lakott.

A templom 1898-ban épült, ő ezt a templomot még messze nem láthatta....

foto panthera

Nagyobb betükkel talán igy jobban olvashato

 
Négy-öt hetes orbánc után indulóban vagyok a megérdemelt szanatóriumba, és így szíves soraira csak futtában tudok felelni. A faltöredék kora kétséges — a középkortól le az őskorig, a magam részéről úgy anyagában, mint festéséből inkább középkorinak tartom; igaz, hogy a bichrom festés őskori cserepeken is előfordul, de faltapasztásról eddig nem ismerem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit eddig nem találtunk, az máshol elő ne fordulhatna; hiszen magam is ásatok olyan meglepő dolgokat, amelyek fölforgatják az eddigi elméleteket
amiket meggyanúsítanék, ha nem magam szedném fel őket. A cserepek mind a neolítikum-ból származnak, vagyis a csiszolt kőkorból,
  
koruk körülbelül 5000 év; a meandroid díszítésű darabok szerint a kornak a végéről valók, amely a mi vidékünkön már rendesen a rézkorral keveredik.
A cserepekkel egyidős az állatcsont is, csak régészeti értelemben őskori, geológiailag nem „őslény". Nem diluviális, hanem alluviális, fiatal szarvasmarha koponya töredéke. Mivel csontvázakról nem méltóztatott említést tenni, bizonyára nem temetőről, hanem lakóhelyről van szó, erre vall a cserepek töredékvolta
 
az állatcsonttal való előfordulások is. Azt hiszem hamus-gödrök, tűzhelyek nyomai és hulladék-vermek vannak ott. De valószínű, hogy valahol közel lehet a temető is, mert az ősember nem ment messzire a temetkezéssel — olykor a putrijába temetkezett is. Ami az ó-halmi ősök nemzetiségét illeti, annak a megállapításáról természetesen nem lehet szó. A kőkori rasszokról csak annyit tudunk, hogy már akkor is keverve voltak az ún. hosszú-fejű elemek a rövidfejűekkel. Minden precízebbnek látszó megállapítás, mint
pl.
a németeké, akik már a meander-díszek népében is germánt látnak, ma még merő találgatás. Tömérdek, rendszeres ásatás kellene ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg lehetne közelíteni, sajnos, mire odaérnénk, hogy erre is volna pénzünk, akkorára a legtöbb telep és temető elpusztul. Ugyan ahogy ma állunk, lehet, hogy mi még hamarabb. A cserepek minden esetre megérdemlk a megmentést, addig is, amíg a Múzeum Egyesületnek egyszer módjában lesz ásatni.

 
Titkár Uramnak vagyok tisztelettel mindig kész szolgája:

Móra Ferenc
igazgato«

A kaposvári neolitikus település felfedezése. Somogyi ősök a kései neolitikumból.

Gönczi Ferenc, a Somogy Megyei Muzeum akkori kurátora majd igazgatója a leleteket megküldte Móra Ferencnek.

Mórától ezt a levelet kapta.

 
Négy-öt hetes orbánc után indulóban vagyok a megérdemelt szanatóriumba, és így szíves soraira csak futtában tudok felelni. A faltöredék kora kétséges — a középkortól le az őskorig, a magam részéről úgy anyagában, mint festéséből inkább középkorinak tartom; igaz, hogy a bichrom festés őskori cserepeken is előfordul, de faltapasztásról eddig nem ismerem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit eddig nem találtunk, az máshol elő ne fordulhatna; hiszen magam is ásatok olyan meglepő dolgokat, amelyek fölforgatják az eddigi elméleteket
amiket meggyanúsítanék, ha nem magam szedném fel őket. A cserepek mind a neolítikum-ból származnak, vagyis a csiszolt kőkorból,
  
koruk körülbelül 5000 év; a meandroid díszítésű darabok szerint a kornak a végéről valók, amely a mi vidékünkön már rendesen a rézkorral keveredik.
A cserepekkel egyidős az állatcsont is, csak régészeti értelemben őskori, geológiailag nem „őslény". Nem diluviális, hanem alluviális, fiatal szarvasmarha koponya töredéke. Mivel csontvázakról nem méltóztatott említést tenni, bizonyára nem temetőről, hanem lakóhelyről van szó, erre vall a cserepek töredékvolta
 
az állatcsonttal való előfordulások is. Azt hiszem hamus-gödrök, tűzhelyek nyomai és hulladék-vermek vannak ott. De valószínű, hogy valahol közel lehet a temető is, mert az ősember nem ment messzire a temetkezéssel — olykor a putrijába temetkezett is. Ami az ó-halmi ősök nemzetiségét illeti, annak a megállapításáról természetesen nem lehet szó. A kőkori rasszokról csak annyit tudunk, hogy már akkor is keverve voltak az ún. hosszú-fejű elemek a rövidfejűekkel. Minden precízebbnek látszó megállapítás, mint
pl.
a németeké, akik már a meander-díszek népében is germánt látnak, ma még merő találgatás. Tömérdek, rendszeres ásatás kellene ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket meg lehetne közelíteni, sajnos, mire odaérnénk, hogy erre is volna pénzünk, akkorára a legtöbb telep és temető elpusztul. Ugyan ahogy ma állunk, lehet, hogy mi még hamarabb. A cserepek minden esetre megérdemlk a megmentést, addig is, amíg a Múzeum Egyesületnek egyszer módjában lesz ásatni.

 
Titkár Uramnak vagyok tisztelettel mindig kész szolgája:

Móra Ferenc
igazgato«

Majd mégegyszer végig olvasom a könyvet.

37 év után mire emlékezzek szük hazámon kívűl.

Safi

Itt többet is olvashacc rola, de a lényeg az ott lent alább

http://users.atw.hu/nyerscsaba/radpuszt/index.html

Igen.

Egy hun üstöt, de az igen érdekes és egyedülálló a következők szerint.

1. A hires 67-es ut szélestésénél találták (tudod a "veszélyes ut amin jársz", Republik: 67-es ut).

2. Rádpusztánál (közel a Balatonhoz)

3. A kevés éppen megtalált üstökhöz tartozik

4. az egyetlen aminek ismerjük a pontos lelőhelyét és az előkerülési körülményeit

5. Innen tudjuk, hogy az üst szakrális tárgy lehetett, mert a hunok temetést rendeztek az üstnek

6. miután behorpadt, vászonba temették és ugy helyezték egy neki szánt sirgodorbe, a vászon maradványait és lenyomatát is megtalálták

Az üstöt nem restaurálták, igy kissé horpadtan mutatja be a kaposvári muzeum

foto panthera

találtak hun üstöket ? 

A szennai templom van a boritoján, majd hozom erről is a fényképet.

de Somogyból a paleolitikus, neolitikus leletek,rézkori leletek,  a hunkori leletek, honfoglaláskori leletek és a bronzkori leletek, különös tekintettel a mészbetétes kerámia kulturára is izgalmasak és ezekből a neolitikus, paleolitikus, rézkori, mészbetétes és hunkori országos jelentőségúek.

Most találtam meg ezt a könyvem, mást kerestem.

1979-es kiadás.

Safi

A Római Birodalom részletes, digitális térképe

http://pelagios.org/maps/greco-roman/ 

Az igali Kálvária-domb tragikus története.

1706-ban Vak Bottyán generális Somogyban hadakozott, A Drávától a Balaton irányába vonulva a császári csapatoknak sikerült a kurucokat Igalnál utolérni és súlyos vereséget mérni rájuk. 

Az igali csata szörnyű öldöklésbe fordult, nem maradt más utána mint fülstölgő romok, kuruc és császári katonák holttestei és polgári áldozatok.

A megmaradt lakosság a holttesteket egy halomba rakta, a romok köveit ráteritette, az áldozatokból kialakult dombon három keresztet emelt, hogy ezen a szent helyen oldja a szörnyűségeket békévé az emlékezés.

foto panthera

Somogy Vármegye Ismertetése

1857-ből, adja kitünö leirását a 19. századi állapotoknak

Szerintem, ahogy halad a topik lényegesen modosul a képünk az őstörténetünkröl és a Berci féle sirszámlálosdi 

Ha figyelnél is, és nem csak grafománkodnál, látnád, hogy nem én, hanem a régészek számolják a sírokat, pl. ADAM, de legutoljára a hozott Szalontai cikk is leszámol pontosan 100 db 800 - 850 között földbe került avar sírt, és ebből messzemenő következtetéseket tesz, csakúgy mint Madaras, stb.

Előbb olvasunk, aztán írunk -- már ha egyáltalán megértettük az olvasmányunk tartalmát ...

értelmét veszti, mert az ösöket lehet nem ott kell keresnünk

Ja, hogy te eddig azt hitted, hogy minden mai magyar rendelkezik honfoglaló ősökkel ....

Egy kis adalék kedvenc megyéd történetéhez (és mint igértem a zalai, somogyi német falvakhoz is).

Tornyiszentmiklós.

Ez nagytemplom, 1000 ember is befér.

A freskóit 1774-ben nem kisebb müvész, mint Johann Ignatz Cymbal készítette.

Építtetője hg. Esterházy Miklós. 1770-re lett kész.

Kriptájában az Esterházy család néhány tagja nyugszik.

Udvarában régi kereszt, talán 200 éves is lehet.

Ami a németség szepontjábol érdekes. Figyeld csak meg a Szent Florián szobor alapzatát. A DIE szócska jelzi az erős német közösség jelenlétét.

foto panthera