Nem azt kérdeztem, hogy hogyan lehet mérni, hanem hogy hogyan lehet különböző minőségeket összehasonlítani! Például: mi értelme lenne annak, hogy a számítógép sebessége nagyobb mint a RAM mérete?
A "crackpot" a hétköznapi magyar nyelven "gyagyást" jelent. Én már tudom is ki a "crackpot"! Öszintén, a "szanaszét szemetet" a fizika mai megfogalmazásában találtam meg.
Az atomok képzésénél CSAK A TEHETETLEN TÖMEG VÁLTOZIK MEG, a súlyos tömeg nem! A tehetetlen tömeg mindig kisebb lesz összetett részecskéknél valamivel (m(g) > m(i)). A különbségük megfelel a képzésnél kisugárzott energiának E = (m(atom;g)-m(atom;i)) c^2. A hidrogén atomnál 13.6 eV energia sugárzik ki. Az atommagok képzésénél kb. 8 MeV protonon ként. Az einsteini reláció E = mc^2 tehát nem helytálló, a súlyos tömeget nem lehet energiává átváltoztatni. A súlyos tömeg invariáns = nem változó!
Bizony a m(g) és az m(i) két különbözö mennyiség! És hogy lehet mérni öket? Mozgással, szabadeséssel! A gyorsulás arányos az m(anyag;g)/m(anyag;i) = 1+delta(anyag)-gal. A delta meg 0.786% is lehet, de leginkább 0.63% és 0.78% között van. Kivételt ez alól csak a H/Li/Be és B képez.
Hol van benne baklövés? Minden mérés ismertnek feltételezett fizikai jelenségeket használ, és extra, illetve interpolációs eljárásokat. Ez utóbbiak nélkül ugyanis nem készülhet el az, amit skálának hívnak, azaz ahonnan leolvashatod a mért értéket. Na jó, ez nem igaz persze az egyszerű beütésszám számlálásra, ha nagyon kötözködni akarsz. De ha a beütésszámot más mennyiség mérésére akarod felhasználni, akkor nincs más lehetőséged.
A mikroszkopikus időtartamok esetén az ismert kinematikai összefüggéseket extrapoláljuk, és a mért jellemzőkből számoljuk vissza a jellemző időskálát, mivel közvetlenül persze nem mérjük stopperórával.
Hogy miért "bántom"? Egyszerű a válasz: mert telenyom mindent az eszelős crackpot dumájával, és közben még hülyének is nézi az embert. Egyébként baromi jót szórakozom rajta. Mondjuk az valahogy nem lenne kóser az érdeklődő laikusokat tekintve, ha itt hagyhatná szanaszét a szemetet mindenféle érdemi cáfolat nélkül, úgyhogy időnként írok rá egyet.
Mivel ténylegesen m(g) > m(i) A krokodil meg hosszabb mint zöld... akarom mondani, ha azt állítod, hogy a tehetlen tömeg és a gravitáló tömeg nem egyezik, akkor ezzel azt is állítod, hogy ez két különböző minőség, különböző mérési eljárással és mértékegységgel... akkor milyen alapon lehet őket összehasonlítani? Mit szólnál például ahhoz, hogy az 'elektron töltése nagyobb mint a sugara'?
Mindenfajta mérés extra- és interpolációs eljárásokon alapul. Ennél többről ebben az esetben sincs szó. És minden mérési eljárás ismertnek feltételezett fizikai folyamatokat használ fel.
Te Gézoo, a legegyszerübb a térgörbülését kiküszöbölni, ami az m(i) = m(g) ekvivalenciára alapul. Mivel ténylegesen m(g) > m(i) és a kétfajta tömeg különbsége több ezrelék nagyságú és függ az összetételtöl, ezt szabadeséssel aránylag könnyü kimutatni. Az ekvivalencia elv alátámasztása 10^-13 nagyságrendben nem hiteles. Innen kell újra kezdeni a fizikát. Felül kell vizsgálni Galilei Szabadesés Egyetemessége feltevését. Én ezt már egy 110 m-es ejtéssel vizsgáltam és kimutatta, hogy Galilei feltevése nem helytálló.
hogy ne lenne, az hogy nekünk, mit értünk allatta, hogy ilyen nics? az érdekesség, hogy minden, még a gravitáció közponja sőt keltése rugó -rugója is, bennünk van, tehát minden ami itt megjelenhet, a szeretet gravitáció központjai, s központok hozták létre, (hang?) meg ha nincs szeretet, most bizon az az antigravitáció, mert kevesebbé akarná tenni magát, valakitül vagy valamitül, (láthatattlanná, mint az istenek) nos csak az ember képes felfogni, hogy hol van a 0000 gravitáció pontja, na hol van?
bocs a hellesirási kacsákért, de most átolvastam, de ha dedós vagyok? s valakinek, annak is kell legyen?
Persze hogy boldogok a lelki szerények? Mondjuk egy első osztályos hogyan tudná megmondani, hogy mi az hogy gravitáció, mint vonzalom meg taszitás lenne? Na ha én vagyok, az az lenne a világ, gravitácziós központja, ami lehet egy nagy luk, meg maga a Nap egy kis utánzata, mondjuk egy gyertya, aminek a fénye, kéne kénes nem kényes, mert neme minden megmondja, hogy miért van, meg honnan van, jé, hova való vagy tünő?
Tessék, most belekottyantottam, milyen energiákat hoztam létre, azaz ki az akinek tetszek, s kinek nem? Szókoljál meg ha szeretet, ez milyen gravitácizó vonzalom, azaz is gravitáció?
Kérdésem, ha az agyunk egy irtózatos hatlamas generárátor, s tudjuk a rövid hullámokon egy olyan rezgés hatalom, tehát oly energiát tud öszpontositani, amivel mozgatni lehet csillagokat, persze itt, jelen van minden ami egy hatalmas generátort, oeprálhat, nos ha csak ketten egy akaraton vagytok, igy hogy épithették a Piramisokat, vagyis 150 mázsás köveket, gravitáczion s anti gravitáczion, mondjuk, szeretlek gyeride, mos nem szeretlek, elmehetsz, s puff, a hellére esett a nagykő?
Nézzük csak, ha egy akaraton lesznek, amit akarnak megvalóstianak, s mit akarhattak szegények, mint a N.1. minden nemcsak gravitációa, hanem a többit is aki létrehizta, - de minek- meg akarták látni?
Mit ne keverjünk össze???? Jó, maradjunk a céziumnál. A cézium óra jó a sekundum definiciójához, tehát a makroszkópikus jelenségekhez. De nem kóser a mikroszkópikus reakcióknál. Ott olyan óra kellene, ami 10^-16 s-tól 10^-24 s-ig tudna mérni. (Ilyen óránk nincs.) Ezek az idöintervallumok a cézium 10^-10 s-jához úgy aránylanak, mint a céziumi idö egység a sekundumhoz.
És mi van akkor ha a cézium periodusa alatti idö érdekelne? (Jó van, hanyagoljuk el itt a gravitációt. Csak úgy mellesleg: Az elektromágetizmus elhanyagolása a gravitációval szemben már cikisebb, és az hogy elhanyagolható, azt minden m(i)=m(g)-et igazolni akaró mérésnél ki kell mutatni, nem csak hinni. A "jól alátámasztott fizikai törvényekkel" problémák vannak.)
Beke: " ..az a SR-ben is meglévő tény, hogy a longitudinális és a transzverzális tömeg nem azonos." Evvel az állítással vigyázni kell, mert akkor ezt ugyebár az elektromos töltése is rá lehetne fogni. Ott meg ismerjük a Lorentz eröt.
