elvileg csavarnak kellene tartania a tokot (átfúrva a falba). A purhab csak rést töm ki és szigetel.
bizony. ha nincs csavar, csak purhab, a tok deformálódik (a hab kétoldalt középen benyomja) és az ajtót nem tudod majd becsukni. az alább már írt Tytan (szigetelésragasztó) hab kinyomás után nem dagad meg (ez nekem is új volt), de a csavaros rögzítésről ne mondj le. szaktopicból:
Kültéri bejárati ajtó (műanyag) kerül beépítésre egy teraszra. Az ajtókeret beállítása és kiékelése után alulról (a küszöb alatt) mi fogja tartani az ajtót? Nyilván az ékek kikerülnek, így csak a PUR-hab? Vagy esetleg érdemes "ráültetni" az ajtót valamire, ne csak simán a padlón (betonon) álljon?
A tűzépen (én hülye!) még nem kérdeztem a tűzálló habarcsot, ezt gyorsan pótolom! :)
A terasz... Na, ez fáj. Nem hittem, hogy ennyire súlyos lesz. Egyébként a terasz felépítése miatt alulról nem nagyon hiszem, hogy nedvesedne. Amikor megvettük a házat, volt ott egy terasz, ami minden bizonnyal egy szigeteletlen betonplacc volt. Ezt felépítettem körben zsalutéglával, majd feltöltöttem törmelékes földdel, ledöngöltem, arra sódert, végül a betonfelületet húztam. Mivel a terasz aránylag nagy (kb 22nm), nagyon mellbevágó lenne a becsült 4-6ezer forint négyzetméterenként...
Első kérdésedre pompás választ kaptál, a másodikra azonban nem egyszerű a válasz ...
Azt mindenképp tisztázni kell(ene), hogy ez a terasz a földön van-e, vagy van alatta valami (pl pince, vagy egyéb helyiség, illetve van-e valamilyen fomában szigetelésed
Ez azért fontos, mert a megoldáshoz aljzatszilárdítást kell majd alakalmaznod.
Tehát, ha a talajvíz, talajnedvesség, földpára felszívódásától nem kell tartani, akkor vagy Mapei Prosfas, vagy Sika Sikagard-73.
A lényeg, és a probléma is egyben, hogy ezek pára át NEM eresztő dolgok, így ha alulról nedvesség, vagy pára ér(het)i, az egész burkolatod durranhat fel.
A második rétegbe ajánlatos finom kvarchomokot szórni, mert egyébként üveg keménységű és simaságú lesz a felületed, amire nem túl jó burkolni.
Csatolom a két adatlapot, ott minden le vagyon írva.
Ha van egy-két mm szabad helyed, javasolnék egy kenhető (vagy rugalmas) szigetelést a homokkal szórt (és feltakarított) felületre. A rugalmas szigetelések nagyon sok, feszültségből adódó problémára adnak megoldást.
A Mapelastic is tökéletes, de az minimum 2 mm, az Ardex-nek létezik egy olyan, szintén 2K-s szigetelése (Ardex 8+9), amivel lehet kicsit játszani. Ha kicsit túlhigítod, rövid szőrű teddyvel egész vékonyan is fel lehet hordani. Azért se túl ne higítsd, se ne legyen túl vékony a szigetelés, mert akkor nem fogja tudni azt teljesíteni, amiért alkalmazod.
Egyszerű tűzrakónak teljesen megfelel a beton. Nálunk 4-5 évig egy kútgyűrű funkcionált így és semmi baja (most épp építkezés miatt mellőzve van).
Amit a barkácsboltban árulnak (ami szintén beton) annak a darabjait nem rögzítik külön. Van rajta 3-4 helyező dudor, hogy oda kerüljön ahova kell, a többit a darabok súlya megoldja (60-80 kiló a legkisebb darabja is).
Jobb tüzépeken lehet kapni tűzálló habarcsot (kb 3000/zsák) ami viszont igényli is hogy kötés után kiégesd (950-1000 celsiust kellene elérni), valami szilikátos cucc.
Kisebb mennyiség esetén a már említett vízüveg és samott por a legjobb.
Köszönöm a választ! A tűzteret régi nagyméretű téglából fogom rakni, belül kivakolni, oda nem kell a samott. Beton csak a tűztér alja lesz, utánajárok ezeknek, köszönöm! Az epoxy-val az a bajom, hogy műanyag, hogy fog utána hozzátapadni az aljzatkiegyenlítő, vagy a ragasztó? És 4-6ezer/nm??? Annak legfeljebb a feléből újrabetonozom!!!
Szeretnék tanácsot kérni, két dologban. Mindkettő betonozással kapcsolatos. Az egyik, hogy létezik-e (háztartási méretben hozzáférhető mennyiségű) olyan betonadalék, amivel tűzállóvá lehet tenni a betont. Egy kerti tűzrakó alapját, illetve alját szeretném megcsinálni. Mindenki azt mondja, csinálnak normális betont, ne vacakoljak vele, de azért érdekelnének a lehetőségek, mert a beton nem nagyon szereti a túl magas hőt. (Ennek a kérdésnek a B-része, hogy hol lehet tűzálló habarcsot kapni, hogy a tűzrakó felépítményét összetehessem? Jártam minden barkácsáruházban, de leginkább cssak hülyének néztek, ilyesmit egyáltalán nem tudtak ajánlani.)
A másik sokkal sarkallatosabb kérdés. Van egy teraszom, amit kb 8 éve betonoztak, sajnos nem túl jó minőségben, már az első években elkezdett felporlani, bomlani. Nem akar éppen szétesni, de nem túl stabil, nagy felületeken hiányos, porló az egész. Szeretném - végre valahára - leburkolni, de előtte mindenképp fixálni kéne a jelenlegi felszínt, kiegyenlíteni, aztán ragasztani... Sajnos a kialakítása miatt a teraszra nem tudok új réteget húzni, a járólapnak és a ragasztónak van elég magasság, maximum pár mm játék van benne. Rengeteget keresgéltem a neten, de nem találtam semmi olyan megoldást, ami kimondottan ilyesmire szolgált volna, főleg nem házilag is megvalósíthatót. A betonjavító szolgáltatók meg általában elég homályosan nyomják, ráadásul ez nem is túl nagy felület, amire olyan hú, de lelkesen idevágódnának. Számomra ideális valami olyan önterülő aljzatkiegyenlítő rendszerlenne, ami fixálja a hibás betont, ahol kell, de nem igényel mindenhol túl nagy anyagvastagságot, szépen megszilárdul és rá lehet ragasztani a járólapot. Persze ez csak egy ideális elképzelés, bármi egyéb is érdekelne!
Egy röpke pillanatig megfordult a fejemben, hogy pályázni kellene...
"A mintegy 550 beérkezett támogatási igény meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért a pályázatot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011. augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását. Ennek értelmében a felfüggesztés napját követően postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogramra augusztus 15-étől lehetett pályázni, azaz alig két nap alatt kimerült a keret."
A CaCl2 kémhatását a betonban nem ismerem, de ha hasonló a NaCl-éhez, akkor feltehetően ugyanúgy elindítja a szulfátosodást, és aztán a betonnak annyi.
A kloridok hígabbak, mint a "tiszta" víz, és mélyebben tudnak beszívódni a nem teljesen tömör betonba.
A szerkezetbe bejutott víz ha megfagy, mélyebbről indítja el a rombolást.
Az igaz, hogy a sós (kloridos) vizek alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg, de asósvízmegfagyáskornagyobbattágul,mintaz"édes",ígynagyobbatisrepeszt.
Épitész szemmel: kicsi a hőtároló tömege, cserébe gyorsan felfűthető és a szigeteltsége miatt valószinűleg jó alacsony a hőigénye
Statikai szemmel: ha a tartószerkezet nem volt megfelelően kezelve (gomba és lángmentesitővel), akkor az élettartama sokkal rövidebb, mitn a tégláé. Statikus kollégám olyan 20 évet jósol a 2000 környékén orrba-szájba épitett kezeletlen könnyűszerkezetes házaknak.
Azért épül manapság szinte csak téglaház, mivel már csak minősitett cég épithet könnyűszerkezetes házat, amiből van 10-12 az országban. Az ő m2 áraik jobbak ugyan a téglaépületnél, de már elveszett a házilagos készités előnye, amit régen az ácsok occsón összedobtak.
Könnyűszerkezetes házat venni, ÉMI minősités előtti időkből rohadt nagy lutri. Ha nem nagyon kedvező az ára, akkor én nem javasolnám.
Sziasztok, mint irtam gondolkozunk a bővítésen, de most felmerült a nagyobb vásárlása is.
de a kiszemekt ház könnyűszerkezetes, amiról csak annyi tudásom van amit a neten olvastam. Ahogy láttsm egész jól kivitelezték, saját részre készült, csak a tulaj elég fiatalon meghalt.2006 ban épüllt.
Az a furcsa nekem, hogy mostanában a környékünkön rengeteg ház épül, de egy se ksz., hanem tégla mind.
A szembe szomszédomé is ksz, ő meg van vele elégedve, de mindenki a saját lovát dícséri.
Tudna valaki segiteni, hogy mit kell ilyenkor mérlegelni? % ban mennyivel olcsóbb mint a tégla? 30 év mulva is állni fog?
+ most csináltattam meg a fűtésemet kondenzációssal, a kéményes mondta nem lenne sokkal kisebb a költség bármelyik másik rendszerrel mert béleltetni kell, plusz ha a helységből szívja el a levegőt kell légbeömlőt szerelni, plusz ajtó a helységre ha nem volt, plusz co érzékelő és riasztó, új gázterv, nyomáspróbázás MEO így is kell úgy is. A fűtési kör lehet az új ötrétegű csövezés de ezeknél a szerelvények a marha drágák számoltuk egyezik a két rendszer költsége a hagyományos rézcső és ötrétegű csövezés között ha sok szerelvény kell akkor a réz lesz olcsóbb. Ha egyéb szempontokat is figyelembe veszünk lehet hogy nálad is kedvezőbb lenne hosszú távon egy kondenzációs kazán választása.
- akkor rakhatod ki ha a ház nem műemlék, ha a ház nem társasház és amúgy meg ehhez hozzá járulnak a kirakás költséges kb. 100e-től indul
- nem mindegy egy vagy három fázis ebbe beleszól a ház gerinc hálózatának állapota lehet hogy 25A-nél többel nem lehet terhelni fázisonként
lakás villany
- alapossan át kell gondolni, útólagosan nehéz átalakítani és ez sokba kerül
- ha TV lan riasztó kábelezés is lesz előre be kell rakni a csöveket oda ahova kell, mert utólag nem lehet
- tisztázni kell magatokban a konyha és fürdő kérdését mik lesznek sűtő, mikró, nagy hűtő, sok konyhagép, fürdőkabin, stb.
Generál csak akkor ah pontossan megvan minden előre adva, mi hova miből és hogyan. A generál elönyei:
- nem te egyezeteted a mesterek időpontjait
- nem te fogalkozol a fizetési dolgokkal csak a generál felé perkálsz
Hátrányai:
- a legolcsóbbat keresi meg de neked a közép árat számolja vagy többet
- nem biztos hogy egy szaki csinálja végig az adott munkafolyamatot lehetnek a végén problémák belölle
- nem biztos hogy az van beépítve amit mondanak és úgy ahogy mondják
generálnál kell pénzt szánni egy saját építési műszaki ellenőrre aki a te érdekeidet védi.
Generál esetében ha nincs szerződés és jön egy ellenőrzés marha nagy bírságok fognak repkedni, egyedi kivitelezéseknél jobban lehet játszani a szóbeli megállapodás jogi kritériumára így max. munkavédelem vagy építési engedélyhez kötött és nincs engedély esetében lesz bünti.
