Csővár: Nem Pencről vagy Nézsáról, a P- vonalán mentünk fel, hanem Csővárról indultunk, jelzetlen úton. Patakhídon "VÁR" felirat, nyíllal, majd az utca kiér a faluból. Egy szántóföld jobb szélén haladtunk, majd annak vége felé, keresztül a dombon, a szántáson, jól látható keréknyomokat követve vágtunk balra, majd az erdőbe érve értük el a Nézsáról érkező piros sáv jelzést, amely itt még ritkás és régi. A P PL elágazáshoz érve egy csapásra új és sűrű jelzésekkel találkozunk - gyanítom, hogy a Corvin János ttúra kapcsán újították fel. A PL jól járt, néhol karrmezőre emlékeztető ösvény, oldalt berkenyével, állítólag finom, még nem ettem.
Fent több a rom, mint vártam. Mindenfelé falmaradvány, két torony, egy ablakos falrészlet, pince, izgalmas, vadregényes. Nem gondoltam, hogy frekventált túracélpont, pedig a jelek szerint az: kb. 12-13 emberrel találkoztunk.
A faluban sajnos nem sikerült bélyegeznem. A Rózsakert Cukrászdában a pecsét acsai (gondolom, az üzemeltető vállalkozó ottani székhelyű), a Vár Sörözőben sem tudtak segíteni, azt mondták, csak az önkormányzatnál van "Csővár" feliratot tartalmazó pecsét - de hát szombat van.
Na, ezért rossz ilyen túrákat hétvégén tenni. Ahol nincs vasút vagy OKT-bélyegző, ott necces: nem minden kocsmában örülnek az ilyen kéréseknek - vagy egyszerűen más a székhely.
Szirák: a kastélyban épp valamilyen elitparty vagy ebéd vagy bál volt, annak kiöltözött közönsége kint lődörgött és dohányzott a bejáratnál, hát, furcsán is éreztük magunkat a melegítős összeállításunkban, de hát a biztonsági ember is biztatott: menjünk csak be, nézzünk körül. A recepciónál kaptunk céges pecsétet, majd felhatalmazást: a parkot járjuk csak végig nyugodtan. Megtettük, szép, valóban, miként a kastély is. Az egyik növénynél (meg nem mondom, mi az) rengeteg lepke cikázott és szállt le, nagyon jó képeket tudtam készíteni róluk, párat fel is teszek rövidesen. A kis zöld körtúrát is bejártuk, a Petőfi utcai palóc házsor, a lófuttató és az istállók miatt érdemes.
Már csak Buják maradt hátra a mozgalomból a 100%-os teljesítéshez, ha úgy számítom, hogy a fénykép is elég igazolás. Néhány helyszínről nincs bélyegzőm, mert az első igazolófüzetem elhagytam 11 pecséttel, és újrakezdtem a bejárást, vagy esetleg úgy jártam, mint Csőváron.
Még nincs tehát kész a mozgalom, de majdnem. 1-2 helyszínre még el szeretnék menni újra pecsét miatt, no meg Buják maradt. Nagyon hangulatos a Cserhát ilyen koncepciójú bejárásasok, kellemes meglepetések érik az embert. Bár vannak épületek, amelyekért megszakad az ember szíve, ha látja, milyen sorsa van... máshol pedig épp az ellenkezője igaz.
Az előbbieket ki szeretném egészíteni annyival, hogy a köves út elágazásánál tettünk ki sárga sáv táblát, és a piros négyzet - sárga sáv elágazásánál kitettünk egy nyilat, így már egyértelmű - főleg ha olvasod az útvonal leírást is.
Azt tudom elképzelni, hogy rájöttek az Illetékesek, nem kell bevinni az utat a dzsindzsásba - vagy susnyásba, nem tudom, mi van ott :-) - szépen lehet menni a nyiladékokon vezető szekérutakon is. Könnyebb festeni is meg karbantartani is az utat.
A probléma épp az egyik letörésnél volt (az Atlasz is írja, ha jól emlékszem, hogy át kell bújni az ágak alatt, aztán jelzéstől-jelzésig, gyenge ösvény, stb.), itt sikerült eltévedni, és nem csak nekünk, mások is írták, hogy ez egy nehéz szakasz "tájékozódásilag".
Szerintem valahogy ez történhetett, ha meg így volt, akkor tök jogos, hogy megváltozott a Kék.
A másik hely, ahol valamit változtatni kellene, az Szenna felett (biztos emlékszel...), ahol elkerítették a Kékek.
Bár azt hallottam nemrég, hogy Zalatárnoktól északnyugatra is el lett kerítve egy darab a kékből, ha így van, itt is kellene valamit lépni az Illetékeseknek.
Nem kell utánanézni, úgy van, ahogy nagypapi mondta. Ki is van téve a tábla, hogy EU polgárok számára nyitott átkelőhely. Ugyanolyan, mint amilyent a minap láttunk a Nagy-Milicen. Az utóbbit meg is örökítettük. Íme:
A táblán ugyanez volt angolul és (gondolom) szlovákul is.
Annak ellenére, hogy mi is EU tag vagyunk, a határátlépés csak a határátkelőkön lehetséges. Kivétel ez alól az ebben a fórumban is említett szlovák megállapodás.
Velünk csak egy "incidens" történt, még tavaly nyáron az Írottkőn:
Amikor felértünk a kilátóhoz, éppen két osztrák határőr lebzselt a napos pihenőpadokon, a terepjárójuk meg ott állt a torony mellett.
Köszöntünk - ránk se hederítettek - kürülnéztünk mindenhol, ahol illik, aztán feltűnt a tornyon túl a sógorék felé induló turistaút. Egymásra néztünk &son-nal, itt a remek lehetőség hivatalosan átmenni Ausztriába (útlevél, szem.ig. természetesen nálunk volt).
Barátságosan megkérdeztem "osztrákul" - a családom a határ mellől származik, ragadt rám a koszon kívül más is! :-))) - hogy átléphetünk-e a határon fél-egy órára csak úgy körülnézni?
A válaszuk körülbelül úgy hangzott, hogy azt csinálunk, amit akarunk és különben is elmehetünk valahova! (A pontos fordítást - a bajuszuk alatt elmormogott szavakkal együtt - inkább nem írnám ide, hátha fiatalkorú olvasók is vannak!)
De aztán méltó bosszút álltunk! Amikor később visszajöttünk és elindultunk lefelé a Hörmann-forráshoz, hát nem köszöntünk! :-D
Ennyi élményünk volt eddig összesen túra közben a "határőrizeti szervekkel".
Engem is igazoltattak már az osztrák és a szlovén határ mentén, egyszer-egyszer egy túrán, aztán békén hagytak. Szerintem ez teljesen elfogadható, még valahogy jól is esik, hogy figyelik az illetékesek a határokat.
Érdekes módon a szlovák határon sosem igazoltattak, pedig ott túráztam a legtöbbet.
Mikor a Szent Imre vándorutat jártuk Felazsoval, minket igazoltattak az osztrák határ mentén (majd még kétszer találkoztunk ugyanazzal a határőrrel...) Pedig egyikünk sem néz ki illegális határsértőnek és még csak piszkosak sem voltunk :)
A Hajagra felfelé van egy dzsindzsás rész, nem hosszu, bár volt aki a murvás utat választotta. Ja és a Pirosnégyzet-Sárga elágazásra panaszkodtak páran, én annyit mondanék, hogy jól nézd meg a térképet, és hogy mindkét út murvás! Koos Gábor volt az első teljesítő: http://web.axelero.hu/gaborkoos/
"...ezen cselekmények az egyébként hatályos jogszabályoknak megfelelően végezhetőek."
Itt van az eb elhantolva.
Elvben - úgy tudom - vadkempingezni csak a tulajdonos hozzájárulásásával lehet, és mivel ez azért igen ritkán teljesül, szerintem a határnyiladéknál jóval nagyobb esélyed van, hogy elzavarnak, mint bárhol máshol.
Ellenberger gondolom, hogy a határőröknek azért elég jó szemük van ahhoz, hogy ki az aki rosszban sántikál, és hacsak nem 2 sri-lankai vagy afgán állampolgárral túrázol, nem fognak nagyon izélgetni. Meg szerintem kapcsolatban is állnak a határőrök egymással, és leadják a drótot, hogy pár turista megy erre vagy arra.
"Fentiek alapján a határutak turista útvonalként történő használata, valamint a határnyiladék magyar oldalán bármely napszakban történő közlekedés, táborozás, tűzrakás határőrizeti szempontból nem esik jogi korlátozás alá, ezen cselekmények az egyébként hatályos jogszabályoknak megfelelően végezhetőek."
Ez olvasható az ajándékba kapott igfüzetem 3. oldalán vastagon kiemelve, előtte-utána két oldalon át a határral kapcsolatos különböző tudnivalók találhatóak.
Logisztikázom az Északi Zöldet Ipolytarnóc és Somoskőújfalu között több mint 30 km település és normális kiszállási lehetőség nélkül. Az első és utolsó vonat közt 8 óra 45 perc van, ha menetrend szerint járnak. Az út szinte végig a határsávban megy, tehát gondolom 5-6 helyen megállítanak igazoltatni a határőrök. Nem igazán tervezhető ide kényelmes túratempó... Somoskőújfalun vagy Ipolytarnócon nem tud valaki egy jó kis szállást ?
