Pár hete e topik látogatóival is megosztottam egy kissé OFF történetet elromlott Fuji fényképezőgépemről és főképp arról, hogyan történnek kis hazánkban a dolgok.
Nos, a tisztesség megkívánja, hogy megosszam veletek a történet pozitív végkifejletét is, már csak auzért is, mert ebből kiderül, egy világmárka mifelénk is világmárka.
Érdekes kép, de ez is mezei dipólra van számolva, ami ugye a talaj felé is sugároz jó sokat, ami sugárzás visszaverődve ilyen szőrösen interferál a dipól eredetileg szép kerek karakterisztikájával. Egy yagi ennek elenyésző töredékét nyomja lefelé.
Nem a freki a lényeg (a méretek miatt mindenképpen URH sáv), olyan irányantennát szeretnék kitalálni, amely vízszintesen a legerősebb (és nem pl 15 fokkal felfelé). Ehhez kellene megértenem karakterisztika a felfelé-torzulásának okát.
"...ugyanis a kilövési szög ami a magasságtól függ , csak akkor jelent valamit , ha tudod mit akarsz vele kezdeni ..."
A kilövési szöggel nem akarok semmit kezdeni :-) Éppenhogy olyan antennát szeretnék, aminek (közel) nulla a kilövési szöge. Kimondottan a közvetlen, egyenes vonalú rádiókapcsolat céljára, jelen esetben semmiféle rétegről való visszaverődés nem érdekel (sőt, zavar).
"Amúgy ugyan az érvényes a dipolra , mint a 6 elemes yagira"
Nem feltétlenül, mert amíg a dipól jelentős energiát sugároz a föld felé is (ami a talaj feletti magasságától függő fáziseltolással viszaverődve hol segíti, hol gátolja a munkáját, de igencsak számolni kell vele) addig a 6 elemes yaginak szinte semmilyen effajta viszaverődéstől nem kell félnie (mivel a karakterisztika lefelé irányuló mellékhurkái minimálisak).
"De ez komoly matematikai apparátust igényel ..."
Hát ez az - ezért kérdeztem a legelején azt, hogy ki tud ilyen (már meglévő) mérési eredményekről ;-)
"szóval a "Rádió adóberendezések" c. könyv 405. oldalától is van erről információ, "
Ez sajnos ugyanaz az információ, amit már többen is ajánlottak: a 0 és 1 lambda közöti antennakarakterisztikák. Ismétlem: engem most kimondottan a nagy magasság érdekel (5-10-100 hullámhossz magasság).
A jelzett WEB-helyen - aminek nagyon megörültem, aranybánya -, szóval a "Rádió adóberendezések" c. könyv 405. oldalától is van erről információ, de most nem érek rá átböngészni, csak teljesen véletlenül ott nyitottam ki...
"....szintje ez, tekintve, hogy egyszerűen kiszámolható ."
Nem vagyok biztos benne, hogy létezik megbízható képlet annak kiszámítására, hogy milen pl egy függőlegesen polarizált 4 elemes yagi vertikális iránykarakterisztikája 15 (vagy még több) hullámhossz magasságban. Ezért kérdeztem, hogy tud-e valaki valahol ilyen jellegű mérési eredményeket, vagy tudja-e valaki, hogy pontosan mely tényező okozza a karaktarisztika függőleges (felfelé) torzulását.
"Egy sejtésem viszont van, hogy az eredményben jelentős faktor a föld vezetőképessége,"
- A befolyásoló tényező (a levegőétől eltérő) hullámvezetési, vagy inkább talajról való visszaverődés jellegű? - Extrém magasságokban (200-2000 lambda) mennyire érezhető ez a hatás? - Milyen lesz a vertikális iránykarakterisztika, ha a yagit nem vízszintesen, hanem ferdén (pl pár fok lejtéssel) szerelem fel?
"valamint az antenna gyártási pontatlanságai,"
Vízszintesen, a polarizáció síkjában általában tökéletesen szimmetrikus szokott lenni a karakterisztika (ezt vehetjük etalonnak) de amikor aztán függőlegesbe fordítjuk azt a nyüves antennát...
"tehát szerintem neked kell megmérni a konkrét antennádat, "
Éppen a megtervezéséhez kellenének effajta, nagy magaságban végzett karaktarisztika-mérési eredmények.
Köszönöm, ismerem a könyvet, de ott ezt a vizsgálatot Rothammel csak sima vízszintes dipóllal végezte el (amely ugye a föld irányában is teljes erővel sugároz) és azt is csak 1 lambda magasságig.
Attól eltekintve, hogy ez nem "alapkutatás", hanem jócskán az alkalmazások körébe tartozik, végeznek ilyet ... kb a műegyetemi TDK (esetleg diplomaterv) szintje ez, tekintve, hogy egyszerűen kiszámolható ... persze az egyszerűséget egy "Istvánffy Edvin" kaliberű ember szemszögéből értem, én például kapásból nem tudnám. Abban biztos vagyok, hogy a szovjetek foglalkoztak a témával - mert minden témával foglalkoztak.
Egy sejtésem viszont van, hogy az eredményben jelentős faktor a föld vezetőképessége, valamint az antenna gyártási pontatlanságai, amit te a konkrét alkalmazásodnál nem tudsz, és emiatt az elméleti és gyakorlati értékek nem számszerüsíthetők a konkrét esetben ... tehát szerintem neked kell megmérni a konkrét antennádat, az adott helyen az adott geometriájú árbóc és környezet mellett.
Egy 4 elemes yagi legjobb sugárzási iránya a vízszintestől kb 15 fokkal felfelé mutat (csak saccolok, a pontos érték nem érdekes). 1 - Mennyi ez a szög pl 100 lambda magasságban? Közel nulla? 2 - Ezt a felfelé-torzulást KIZÁRÓLAG a földről való visszaverődés okozza? Tehát ha elméletileg feltételezzük, hogy megoldom, hogy egy pl. 1 lambda magasságban lévő antennára ne legyen semmi viszaverődés alulról, akkor az irány (közel) nulla fokra állna be?
Ki tudna effajta kérdésekre válaszolni? ...mert akad még kérdésem bőven...
Köszönöm, de ezeket az információkat már ismerem (és a programodat is kipróbáltam, ügyes :-), azonban engem nem a talajszint felett 1/8-1 lambdás tartomány érdekel, ráadásul nem kör karakterisztkájú sugárzás mellett (sima dipól), hanem az 5-20 hullámhossznyi magasságtartomány vizsgálata, ráadásul kimondottan nyereséges antennák esetében (pl. yagik és kollineárok), mikoris a nagy magassság és a közvetlenül lefelé irányuló csekély sugárzás alig érezhető torzító hatása miatt pl. a földről történő visszaverődéssel nem (nagyon) lehet számolni.
Az Anntennakönyv megírásakor az amatőrtevékenység 99 százaléka a rövidhullámon folyt, ezért nem meglepő, hogy a könyv túlnyomó része az alacsonyabb frekvenciára elkészítendő antennákkal foglakozik részletesen. Mivel ezek az antennák a 10-80 méteres hullámhosszra készültek, természetes, hogy Rothammel nem végzett 5-20 hullámhossznyi magasságokban vízszintes iránykarakterisztika méréseket (főleg nem nyereséges antennákon :-). De ilyen vizsgálatot még ma sem találok sehol, pedig bizonyos esetekben (DX) igen fontos lenne. Lehet, hogy a szakirodalom megállt Karl bácsinál és őutána már senki sem végez effajta alapkutatásokat?
Ha nagyobb magasságra ( max. 10 hullámhosszig ) és különböző talajviszonyokra kell (b), akkor: ( http://www.hamradio.hu/hg9ieg | http://hg9ieg.fw.hu ) -> Letöltés -> diplorajzoló ( dipo*.arj ) ms-dos felé. Cikkcakkos lesz, mint a margaréta.
Tud-e valaki olyan összehasonlítást, hogy a nyereséges antennák legjobb vízszintes sugárzási szöge mennyiben változik az antenna talajszint feletti magasságának függvényében? (nem RH, hanem URH frekiken, tehát több lambdányi magasságokra gondolok)
Schlumberger, Te is eon-os vagy, szólj már hozzá Te is!
Nem szólok. Csak nagyon higgadtan lehetne, most meg túl fáradt vagyok...
Véleményem azért van persze. A kiszervezésekről, és egyebekről is, de ez itt offtopic.
Az internet a villanydróton: aki kitalálta, azt jól tökönrúgnám. Az nem mérnök volt, hanem egy hülye manager. Egy dolog, hogy elviszi az adatgyűjtést 2400 baudos sebességgel; arra alkalmas. A nagyfesz. távvezetékeken is működnek szolgálati vivőfrekvenciás telefonok, ill 200Bd-os jelzésátviteli modemek (megjegyzem, egyre kevesebb, mert üvegszálat húznak a védővezetőbe, és azon megy az átvitel (WLAN is!!!), de azok is kis sávszélességű, analóg rendszerek.
Manapság műszaki tartalom nélkül el lehet adni minden baromságot, mert a sok elbutított hülye vevő mindenre, amire a marketing hangzatos, sokszor ismételt szövege biztatja a kereskedelmi tévékben, plázákban, egyéb nem-fehérembernek-való helyeken. Fogyasztói társadalom: nem a ráció vezérel, felebarátaim, hanem az emberi butaság, és mint tudjuk, egy bolond százat csinál.
Nem is tudom, miért jut most eszembe a szilanizálás...
Most nagyon visszafogtam magam, egyébként igen indulatosan és szalonképtelenül szoktam erről a véleményemet kifejteni, és nem nézek tévét, nem járok plázába, nem olvasok blikket (kisbetű; nem véletlen), és így tovább. Lehet kiröhögni.
A DARC egyébként már ÉVEK ÓTA küzd a 220-as internet ellen - ha jól emlékszem, már 1996-ban (98-ban?) olvastam a CQ DL-ben erről vezércikket.
Azon meg mi itt hiába vitázunk (Még ha korábban nagy, vastag betűket is írtam ide), hogy egyesek nem jogszerűen forgalmaznak más célra kijelölt frekvenciákon, amíg a HATÓSÁG érvényt nem szerez a jognak.
Uff.
Kész a lecsóm ugyanis, és azt ilyen késői órán jóízűen el fogom fogyasztani. Utána száraz vörös jár, természetesen. Mert én betartom az illemet :-)))
220 V-on szerintem sohasem lesz elterjedt internet, mert a mai árak és sávszélesség-igények mellett már nem rentábilis. Pár éve még más volt a helyzet de a ma beszedhető Ft/kilobit bevétel ma már százszor alacsonyabb (és egyre kevesebb lesz).
- a villamos hálózatokon komolyabb rádiózavar nélkül átvihető adat-sávszélesség véges, és nem is túl magas. - ha a trafókba bridge-eket tesznek, így lefedve nagyobb területeket, akkor az egy felhasználóra jutó sávszélesség túl kicsi lesz. - ha pedig minden egyes 220V kimenetű trafó közvetlenül kapja valahonnan az Internetet (pl telefonvonalon vagy mikrohullámon) az meg valószínűleg túl drága beruházás lenne.
Talán egyes nagyon-nagyon félreeső területeken megéri majd (pl tanyavilág) vagy ahol abszolút nem érdekes a nagyon pici sávszélesség (távvezérlés/távmérés/távjelzés).
A mozgószolgálatok tényleg vonulnak el. Ha igaz, 1998-tól csak két állatfaj morzézik RH-n: HAM, és US Navy. A sáv meg ürül ki a műholdas kommunikáció miatt is.
Igen, az jön ki, hogy mindenki szarik rá, nem tudja (kivéve HAM, SWL társaság)
A meccs amúgy nem lefutott; A Matáv pl. igen erősen ellenérdekelt, a regionális szolgáltatók, a mobilcégek szintén, sőt a kábelTV társaságok is. Reméljük, dolgoznak a problémán. Pl.: Ha ezek elterjesztik az OLCSÓ szélessávú netet (és/vagy kiderülnek a 230V-os hálózat zavarproblémái - ohogy netezni sem lehet mindig gyorsan), akkor ez konnektoros internet feleslegessé válik.
Más: Nem tudom, hogy a külügy mennyit használ RH-t, de a bp-i nagykövetségek tetején még van "néhány" huzalantenna és a Monor sincs teljesen naftalinban (1 éve még őrség volt és karbantartott antennarendszer). Az internet működésére meg semmi garancia nincs, mert ki adna ilyet. Tehát arra építeni lehet, de nem kizárólagosan
Nem nem! Tudom, hogy az információ zavarosan terjed - különösen ha úgynevezett újságíró az átvivő közeg :) Tapasztalatból számítottam hangsúlyeloltódásra.
Ide pedig csak háttérinformációként írtam - mert felhozódott.
A Digitális nem igazán szakmai, inkább a számítástechnika gyakorlati, társadalmi hatásával foglalkozó műsor.
