Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Az én talajomról a 70-es években kimutatta a növényvédő állomás, hogy cinkhiányos. (Akkor még ingyen volt a talajvizsgálat.) Azt tanácsolták, hogy a permetlébe mindig tegyek Zinebet.(Az is 'ócsó vót'. 10 évből 8-nál elég volt, 2-nél mutatkozott rövid ízközűség az almánál. Később a lombtrágyák megoldották a problémát.
Elolvastam (mint írtam) először régi szakkönyveket, majd vettem újakat, amikben nem csak erről olvastam.
Képeztem magam, biológia.kémia szakos pedagógus ismerősöm a kémia laborban egyszerű vizsgálatot csinált a talaj milyenségére.
Persze mondhatnám, hogy ránézésre tudtam a tutit, de sajnos nem így történt, és kb. 15 év után is tisztelettel és odafigyeléssel olvasom más véleményét, mert lehet nálam sokkal okosabb.
Vannak azért olyan fórumozók is, akik alapból feltételezik a másik hozzá nem értését, és szerencséjét, de én nem tartozom ezek közé.
Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a történetem mészhiányos talajra vonatkozott, és ott, ahol a talaj meszes, ne próbálja meg senki a talaj javítást mésszel megoldani.
Hasonlóan ahol a talaj kálliumban bővelkedik, ott teljesen felesleges nagy mennyiségű kállium műtrágyát kijuttatni, sőt káros is.
És beavatkozás előtt mindenki igyekezzen tájékozódni arról, hogy amit tesz, az hogyan működik, s ha kell, akkor a tápanyagok teljes felszívódásához szükséges megfelelő arányt szakemberrel, talajvizsgálat után tegye meg.
Most valaki olvassa, hogy te meszet használsz és az jó... Meszes talajon méreg. Ahhoz, hogy tápanyagokkal telíts egy talajt, ismerni kell a hiányokat.
"1837": Justus von Liebig német mezőgazdasági vegyész 1837-ben fedezte fel, hogy a növények által a talajból felvett tápanyagok voltaképpen ásványi sók. Innen már csak három év választotta el, hogy közzétegye híres törvényét. E szerint hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag (de akár más erőforrás), ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyag/erőforrás nem áll elegendő mennyiségben jelen. Tehát a minimumban lévő erőforrások határozzák meg a maximális teljesítményt.
"1950" a korszerű műtrágyázás alapja a Liebig féle minimum elv, ekkor fogalmazták újra az elvet. A maximális terméshozam eléréséhez meghatározott mennyiségben és arányokban szükségesek az ásványi anyagok. Ha a szükségeshez képest relatív legkevesebb az ásványi anyag mennyiségét növelik, nő a terméshozam, amíg egy másik elem nem kerül relatív minimumba.
A kajszi engem is új kihívások elé állít (rokonok a szilvával:), a 2011-es telepítésem el sem indult tavasszal, most ősszel és télen megint raktam le kettőt. Magyarokat még a nyáron szemeztem alvóra, és szeretnék márciusban az oltással is megpróbálkozni...
Beszterceiből van egy úgynevezett "hosszúszilva" változatom, ez őrségi eredetű, Pórszombatról való. Illetve most tavasszal szeretnék Nm122-ből egy vesszővel nemesíteni, a párom apukájának fiatal fájáról. Fehér beszterceit Józsi-bá mutatott még nyáron, érdekes.
Ovasok, tanulok, tapasztalok, megújulok. A fáimat cserélgetem, fiatalítok. Vannak cseresznye, meggy, körte, s legújabban kaiszi fáim, azok nevelése is kihívás, de az itt off.
Jövőre szívesen teszek fel képeket a szilvafáim alakulásáról, esetleges problémákról, mindenki okulására.
Fehér beszterceivel kapcsolatban van tapasztalatod? Nálam nagyon bőtermő, pálinkának nekem megfelelő, ezért 3 sarjat ültettem szét tavaly, gyönyorűen megfogantak. Egy hátránya van, le kell szedni a fáról.
Az a lényeg, hogy mindig megcsináld időben, kiváltképp ha még egészségesek a fáid!
Én a méhek elvonulása után (~április közepe) szoktam figyelni a hangyák mozgását, és amint bejelzik az első kolóniákat, megy az első actara/karate keverék (idén fogok az első mellé tenni nissorunt is). Egy termő, generatív fánál kéthetente végezve, összesen 2-3 permetezés, azaz június elejéig tartó kezelés akár elég lehet.
Vegetatív túlsúlyú fákon (pl koronanevelés) ez az idő kitolódhat, a friss hajtásokat előszeretettel látogatják a nyár folyamán is.
Kétévente a keveréket célszerű felcserélni mospilan/karate-val, nehogy kajának nézzék a dögök.
Ha jól emlékszem a csacsakiakat is a tolerancia jegyében nemesítették a '60-as, '70-es években. A wangenheim és a stanley toleranciáját próbálták ötvözni a besztercei ízével.
Ne tegyél le a gondolatról hogy egyszer egy saját telepítésű, egészséges szilvaültetvényed legyen, mert szerintem azon kevesek közé tartozol, akik képesek lehetnek évtizedekig fenntartani a fákat egészségesen.
Nem vagyok szakértő, de a gyümölcs kineveléséhez fontosnak a meszet és a kálliumot tartották, s nekem bejött. De fontos megjegyeznem, ezek a fák tápanyaghiánytól szenvedtek, nem pedig a vírus rombolta le őket totálisan!
Persze nem tudom, ha a szomszédom elhanyagolt besztercei szilváját is ilyen kezelésben részesíteném, akkor lenne-e ilyen hatása.
Egyáltalán nem volt idén gyümölcshullajtása (a nagy szárazság ellenére sem) a stanleyemnek, minőségén nem vettem észre semmilyen változást. Ettől persze még lehet, hogy jövő évtől kezdve tapasztalni fogom (ahogy Ti tapasztaltátok), s a minőség is komoly mértékben romlani fog. Évek óta ismerem 3 db stanley szilvám termését, eszem, lekvárt főzök belőle(idén is), cefrézem.
Akkor fogom kivágni, ha a sokéves tapasztalathoz képest változást érzékelek, de addig nem, és kezelem, ahogy tőlem tellik. A nemtudom fa Hevesben nem "őshonos", de egy nem túl távoli szomszédom most ültet. A vörös szilva kedveli a heves megyei körülményeket, nekem is kiváló. Tapasztalatom szerint a helyi fajtákkal érdemes először próbálkozni, pl. a szomolyai csresznyém nem az igazi, pedig szomolya igen közel van ide, de nyilván a talaj, fekvés más.
Cacanska rodna két év alatt romlott le az ízében. Pedig kinézetre tökéletes maradt. Hullani sem hullot, csak az íze romlott és a leveleken látszott a vírusfoltosság.
Aki kíváncsi a nemzeti fajtajegyzékben szereplő fajták vírussal szemben mutatott reakciójára, az a digitális tankönyvtár szilva fejezetének 14-2-es táblázatában ezeket fellapozhatja:
Mindketten meg tudjuk erősíteni, hogy a stanley fajtának a jelölés szerinti reakciói ismertek, azaz gyümölcshullajtás és mag körüli piros folt.
Emellett látható, hogy a tolerancia kifejezést a gyümölcs külső, látványbeli minőségének megítélésénél alkalmazzák, minthogy írva vagyon: "Érzékenység a gyümölcstünetek erőssége és gyakorisága alapján"
Ehhez hozzátenném, hogy ez a kifejezés nem foglalja magában a gyümölcs ízbéli minőségét, azaz amiről hónapok óta beszélgetünk, lehet egy fajta "toleráns", AZAZ lehet a gyümölcse kinézetre kifogástalan, az íze ettől függetlenül hitványodik, és ennek nincsen objektív megítélése az írott sajtóban, csak amit az ember másoktól olvas/hall, illetve maga érzékel.
Ahogy többen már megtették, én is csak megerősíteni tudom, hogy a köztudottan toleráns stanley az idő múlásával elveszíti ízbeli minőségét. Abból, amit másoktól hallok más fajtákra vonatkozóan, ez általános, fajtafüggetlen tapasztalat: a gyümölcs húsa évről évre egyre szárazabb, színe elkezd bebarnulni, állaga nyúlóssá, mézgássá válik, nem lesz ropogós.
(és hozzáteszem, hogy ettől még lehet belőle pálinkát főzni, csak drasztikusan csökken a mennyisége)
Az, hogy ez mennyi időn belül történik meg, nagyon változó. Van, akinél hosszú éveken keresztül kielégítő a minőség, másoknál pár év alatt bekövetkezik. Úgy tűnik erre nincs általános következtetés.
Még annyit elmondanék, hogy tavaly bekerült a Nemtudomka szilva is a fajtajegyzékbe, elképzelhető, hogy idén ősztől már elérhető lesz az árusoknál, vagy jövőre.
Vírussal szemben ugyanazt mutatja, mint a stanley: jelentős gyümölcshullajtás augusztus elejétől, a mag mellett piros folt jelzi a betegséget; emellett közepes-enyhe levéltünet. Hogy mennyi ideig tartja meg minőségét fertőződés esetén arra vonatkozóan nincs tapasztalatom, de Panyola környékén hemzsegnek a vírusos nemtudomka fák, és a minőségük egész tolerálható - már ami beérik a fán és nem hullik le idő előtt, mert az árkok augusztusban tele vannak még éretlen szilvával...
Józsi-bá mellékelt anyagából az derül ki, hogy sokkal árnyaltabban kell kezelni a sharka reezisztencia kérdését, mint egy egyszerű igen - nem kérdést. Ez a sokféleség ad magyarázatot az egymással szembenálló "kivágni - nem kivágni" álláspontokra, amelyek egy-egy adott konkrét szilvafajta esetén a fajtától függően másként-és másként válaszolandóak meg. Én mindenesetre Józsi-bá táblázata alapján igazolva látom a kivágási döntésem helyességét cacanska rodna fajtára vonatkozóan, és teljesen megalapozottnak tartom csárli1 és mások "nem kivágni" álláspontját pl. a cacanska naibolje fajtával kapcsolatban.
"tiszta víz" került a fejembe. Köszönöm Józsi-bá a táblázatot.
"Én eddig úgy értettem, hogy toleráns az a fa, amelynek vannak ugyan levéltünetei, de a gyümölcs nem fertőzött, vagy csak elenyésző mértékben,."
Mellékelet:
Néhány szilvafajta PPV-vel szembeni toleranciája, megkülönböztetve a levéltünet toleranciát és a gyümölcstünet toleranciát:
- érzékeny / erős tünetek a levélen vagy a gyümölcsön / o gyengén érzékeny / enyhén toleráns + toleráns / nagyon kevés tünet a levélen vagy a gyümölcsön /
"...ami azt jelenti, hogy a mennyiség és a minőség ezeken a fákon normális, átlagos."
Kegler /1993-ban/ az ilyen fákra javasolta a "teljesítmény toleráns" megjelölés bevezetését, amikor az egyes szilvafajták PPV fertőzése után, a terméshozam csak kis mértékben hagyott alább. - Amellett, hogy fertőzött, beteg a fa és így esendőbb minden stressz hatásra, életszerű tud lenni a fenti megjelölés, akár hosszú éveken át is.
Pontosan ..... Erről van szó . Van aki elültet egy fát és hátradől várja a termést , nem egészen így van erre is volt hasonlatom talán ebben a topicban de most megkímélek mindenkit ....
Szóval summa summárum az hogy egy szilvafán látni lehet a PPV tüneteit még nem ok a kivágásra meg kell tápozni , permetezni kell , hogy a szilvadarázs ne bántsa meg természetesen levéltetü ellen is és akkor lehet szedni ról a szilvát . Persze ha van rezisztens toleráns fajta akkor azt is lehet ültetni , de ha azt sem kezelik megfelelően ugyan úgy nem fog teremni vagy szakaszosan , mint a nem rezisztens .
Én megpróbálom jól kezelni a fáimat, és beszámolok a fejleményekről. Jó erőben lévő fák, remélem még sokáig élvezhetem a jó minőségű gyümölcsöket. ha ki kell vágnom, igyekszem a kornak megfelelő ellenálló (rezisztens illetve toleráns fajtákat ültetni.
Más terület, de "példabeszédnek" talán érdekes: (minden hasonlat sántít)
Apám által megvásárolt telken a 90-es években 7 db szilvafa (sic!) volt.Egy darabot nem teremtek, ha véletlenül volt rajta termés kezdemény, azt még zölden eldobálták. Két év után az összes kivágása mellett döntöttem, de apám ezt meghallva előkeresett néhány régi könyvet gyümölcsfákról. Az olvasmányok után vettem 50 kg kállium műtrágyát és 100 kg meszet (sertés takarmányt), és a töveit a fáknek felásva, mindezt kijuttatva, fánként 200 l vízzel beiszapolva kijuttattam ősszel.
Azóta csodálatosan teremnek, persze már többször megismételtem a fenti trágyázást, persze kisebb dózisban.
Én ragaszkodom a szilvafáimhoz, mit más a kutyájához. ifjítom, szaporítom, metszem, gondozm, nemutolsósorban permetezem "Őket".
