Sajnos eleg alaposan at nezni a fogadofeluletet, ne legyenek malo reszek, jol ki kell mosni egy eross vizborotvaval, majd szardas utan ra lehet huzni egy
glettvassal.
Olvasd el a zsakon a hozzadott viz mennyiseget, azt be kell tartani, +5fok felett lehet hasznalni,
Sajnos a billenő garázskapunk alatt a garázs aljzata nincs vízszintben, van benne egy "gödör". A kapu alsó gumitömítése így nem zár az aljzatbetonhoz. A gumi és a beton közötti rés 0-3 cm közötti. Milyen anyaggal lehetne ezt a hézagot kiegyenlíteni? Csak a kapu alatti ~10-20 cm-es sávban szeretném kiegyenlíteni (5-10 cm a kültér felöl és 5-10 cm a beltérben), így egy kis bukkanó lenne a kapu alatt.
Én most építettem be Velux-ot, nagyon kigondolt, a beépítő keret is egyszerűen felrakható, magamnak be tudtam építeni. A Roto-t néztem a testvéremnél, engem nem győzött meg.
Szia Köszönöm a segítséget. Amiket leírtál az nem túl bíztató ezek szerint jó esély van rá ,hogy le szakadhat a födém idővel vagy talán ennyire nem nagy a baj repedések csak elvétve láthatóak lehet azért is mert a mennyezetet lehálózták. Próbáltam födém lehajlást mérni kb 1 cm-el volt kissebb a belmagasság a helyiségközepén mint a tartófalaknál.
Abban az időben még nem uralkodott el az Eurocode. A "G" gerenda pedig a nagyobb teherbírásúak közé tartozik, semmi sem indokolta a kettőzést. Az alábbi problémákkal lehet számolni:
- A szulfát megevett mindent
- A BH tálca (ha az van benne) 1 db sovány lepkére van méretezve
- Ha a falköz olyan, hogy kétféle teherbírású gerenda van abban a méretben akkor biztos, hogy a gyengébb van beépítve.
Egyébként a "G" gerenda teherbírása nagyobb mint az "E" gerendáé. Ez főleg hosszú "E" gerendákra igaz. De mivel lágyvasbetétes ezért a lehajlása is nagyobb valamivel.
A "G" gerenda az mára már kimebt a divatból, mert lágyvas betétes. A teljes megnevezése pl. (hasból) G-54-26. A "G" betű jelenti azt, hogy "G" gerenda, az első szám dm-ben a falköz, pl(54 =5,4m) az utolsó a therbírás tízszeresse. Pl. 26 az 2,6 tm. A "G" gerenda a nagyobb teherbírású gerendák közé tartozik. Vannak hosszúságok amiket kétféle teherbírással gyártottak. Én nem a "G" gerendától félnék, hanem a salakfeltöltéstől. Ha szulfátos akkor megeszi a betont is meg a vasat is.
Pontosan ezt egy statikus tudja megmondani. Nyilván függ a hó állagától és vastagságától, ami alakulhat a benapozottság illetve az attika falak elhelyezkedésétől és a lejtéstől függően sokféleképpen.
De ha eddig is elbírta és nincs nagy lehajlás illetve repedések akkor nem hinném, hogy nagyon aggódni kellene ezen.
Pont nemrég olvastam ebben a témában vissza a fórumon és volt egy fórumtárs akinek 6.0 m fesztávon szintén gerenda kettőzés nélkül volt ennél nehezebb rétegrend zárófödémen és a viszonylag normálisnak számító gerendával párhuzamos repedések mellett a béléstestek között is repedések jelentek meg a födémen.
Szia köszönöm a segítséget, Ezen már nem szeretnék felújítani semmit . A falköz egyértelműen 5.6m illetve 4.9 m a ház másik felén .Vajon elbírja még a hó súlyát vagy már problémás lehet? Erről a G gerendáról nem hallottam még . Az emeleten ráadásul ugyan ez a fesztáv van amin van kb 8m hosszan 15cm vastag válaszfal ráterhelve vagy ez alatt elképzelhető hogy van valami plusz vasalás a födémben mert az emelet közti födémnél gyanús lehet a betontálcás megoldás ugyanis egy bontás alkalmával salak feltöltést találtam a beton alatt .
Ezek szerint sikerült vegyíteni az épületben a kefnis és betontálcás megoldást lehet hogy az emelet közti födémet beton tálcás ra csinálták a felsőszint zárófödémét meg kefnisre. A gerenda kiosztásból gondolom hogy a kefnis a nagyobb teherbírású.
sok múlik a gerendák közti távolságon ( ha tálcás akkor 1m, ha előregyártott béléstest akkor 60 cm) és azon, hogy készült-e felbeton a födémre.
Egyébként a felsorolt rétegrend kb. 350 kg/m2. Ezt én már nem növelném ha felújítás a cél hanem mindenképp lefele szedegetnék róla anyagot és egy korszerűbb rétegrenddel lehetne könnyíteni a födémen és megoldani a szigetelést.
Falköz egyébként nem 5,4 méter inkább? 5,6 ra nem gyártottak feszített "E" gerendát.
Ha tényleg 5,6 akkor valószínűleg G gerenda amely nem feszített így a teherbírása is kisebb.
Egy meglévő kb 40 éve épült lapostetősház födém terhelhetőségére lennék kiváncsi. A födém feltételezhetően e gerendás kefnis ,ha jól láttam a gerendák nincsenek duplán rakva 5.6 m a fesztáv a födémen található kb 10cm vastagságban salak feltöltés ennek a zárása kb 5-6cm beton amin többréteg bitumenes lemez van felette 20cm eps 2 réteg bitumenes vízszigetelés ami kb 5-6 cm vastagságban van terítve kulé kaviccsal. A kérdésem az ,hogy ezek ismeretében mennyi hóterhelést bírhat ez a födém?
10 cm széles szarufák tengelye között 1,0 m, így jön ki a 90 cm fesztáv.
De egyébként ezt csak a hullámpala felfogatásokból és az eresz tartókból következtettem ki, valójában előfordulhatnak szerintem 5 cm eltérések simán hisz a hullámpalának nem volt elvileg követelmény a nagyon pontosan kimért szarufa távolság. De igen ez is megfontolandó lehet.
Egyébként OSB borítást kap az attika fal is belül/felül szóval oda egész sok hullót el lehetne használni.
Én épp nézegettem az anyagokat. De a gerenda közötti távolság 90-cm. az nem olyan sok, és az OSB, 22-mm. az egy elég vastag anyag. És nagyon stabil. nem hajlana szinte semmit.
Lentebb még 1m volt a szarufatengely. Most már 0,9m? :)
Ha 1m, akkor 1,25*0,5m esik le az OSB-ből, ha a szarufához szabod (2,5*1,25m OSB táblaméret esetén).
Ezt beforgatva 90°-kal 1*0,5m-t fel tudsz haszni, így OSB laponként 0,25*0,5m hulladékod lesz.
Ez is sok munka, összevágni jól a lapokat, emg felrögzíteni. Meg ugye több a rés is, de fólia lesz fölötte, ha jól vettem ki. Szóval ezzel együtt én szerintem ezt a megoldást választanám, mint külön lécezni vagy szarufázni.
Persze még bekavarhat, hogy a szarufaközök nem pontosak.
Hát igen ezen is agyaltam, csak a 90 centis fesztáv kicsit soknak tűnik az OSB alá.( + a lehulló anyag is jelentős lenne ) Deszkákat vagy a lécezést ritkítva gondoltam csak a kiosztás még kérdéses. De most egyébként elgondolkodtam azon is hogy a szarufákat építenénk a toldások helyére, fa anyagban nem sok eltérés van a lécezés/deszkázáshoz képest.
Kérdés... Az esetleg járhatóút lenne? Hogy az OSB-ből levágni annyit. Hogy szarufához essen a vágás. Így lehet hogy költségkímélőbb lenne, mint a deszkákat megvenni. És még be is építeni. azért többmunka van beépíteni. Mint az OSB-ből levágni.
Itt egy felülnézeti rajz. Sárga téglalapok jelölik az OSB-t, a szarufa pedig felismerhető + 3 attika fal veszi körbe a tetőt és így egy irányba lejt az egész az attika fal nélküli irányba. A problémám, hogy az OSB nem szarufa kiosztás méret így a toldás nem szarufa tengelybe esik. Emiatt szükséges belécezni/deszkázni a szarufát és ennek a kiosztását gondolkodom.
Van benne elég viz, földnedvesnek nevezik, az aljzatbetonnak szerkezeti szerepe nincs a teherosztáson kivűl.
kb. 15 éve minden nagyobbacska építkezésnél ezt a módszert alkalmazzák. Nem tudom elképzelni, hogy pl. 5000nm aljzatbetont miként lehetne másképp kiönteni, úgy hogy burkolható legyen, önterülő nélkül.
Kb. 200-220 kiló cement jár 1 köbméterhez. Úgy van méretezve a szivattyú tartálya, hogy két 40 kilós zsák cementet kell bele tenni.
A víz hozzáadása úgy történik, hogy aki lehúzza, az szól, ha túl sok a vagy túl kevés a hozzáadott víz, mert a homok nedvessége is számít.
KB. másnap járható, de legalább 2.5-3 hét kell neki nyáron, hogy az egész felület színt váltson, akkor ki van száradva. Száraz időben Kb. 1 hónap múlva eléri a 3% nedvességet, akkor burkolható.
A párazáró fólia sosem árt. Nekem is van. A gyapot és a gipszkarton közzé még kellene tükörfólia. A tetőről nincs esetleg valami fotó? okosabbak lennénk:)
Meglévő hullámpala tetőt alakítunk át kéthéjú hidegtetővé (lapostető)
tető dőlésszöge 4 fok. szarufáig lesz visszabontva aminek a tengelytávja adott: 1,00 m.
Szarufákra kerül lécezés/deszkázat amire 22mm osb és arra pvc vagy tpo csapadékszigetelés.
Osb alá milyen anyagot használjunk a szarufákra? 2,5 x 10 v 15 cm deszka vagy esetleg 5x5 stafni valamilyen kiosztásban?
Jelenleg méterenként van 5x7,5 stafni a hullámpala alatt. Ezt mindenképp sűríteném az osb lap méretei miatt de nem volt még dolgom 22mm OSB vel.
További ide kapcsoló kérdésem a párazárásról:
"E" gerendás zárófödémre kerül párazáró fóla és kőzetgyapot szigetelés 20 cm. Beltérben gipszkarton állmennyezet épül, kell az álmennyezetnél is foglalkozni a párával?
Akkor is furcsa. Amit láttam élőben, arra mondta a cégvezető, hogy C8-C10-nek felel meg. Mondta is, hogy mennyi cementet kevernek bele (talán 1:5-höz - nem emlékszem). Kétkedek azóta is, ha ilyet látok (videón vagy élében). Semmi víz nincs benne jóformán. A keverővíz mennyiségét ha megnézem egy betontechnológiai leírásban, hát a legkevesebb víz is 5-ször annyi lehet, mint amit ebbe az esztrichbe kevernek.
