a szexárdi dunahíd pilléreinek alapozásakor nem sikerült elérhető mélységben olyan szilárd alapot találni, amelyre támaszkodhat a híd, így aztán a pillérek cölöp-alapozása, ami a híd súlyát tartja, a hordalékos-homokos üledék súrlódásaba kapaszkodik. süllyed is évente pár millimétert, amivel számoltak már a híd szerkezetének tervezésekor.
szóval az alapozás elég alapos tudomány, biztos nem véletlen, hogy a külön tanítják a kreatív művészeket (architecture) és a mérnököket (civil engineering)
ez teljesen jogos. nálunk a talaj nagyon kötött agyag, ami szárazon nagyon teherbíró, nedvesen viszont hajlamos nyomás alatt lassan el mászni. pár utcával arrébb, a domboldalon fentebb viszont olyan homokos talajba ütköztek, hogy a pince ásásakor majdnem 45 fokos rézsűt kellett hagyni, mindig beszakadt. na abba a talajba kellett a hatvan centis sávalap végig vasalva-kengyelezve és a pince alá a síkalap, sűrű, erős vashálóval.
Köszi a gyors választ, igen, olvastam a kerítés alapozást, nálunk viszont pont a terv szerint kellene kevesebbre lemenni: 50-60 cm-re, tehát a mostani gödörbe dupla annyi beton menne, mint amennyi a terv szerint kellett volna.
A feltöltés a falnál 50 cm-ről indulna, és a faltól 4-5 m-re menne le a 0 szintre. (A telekhatár 6 m-re van a faltól).
Nem mondom kivülállónak semmi sem drága, ilyen vastag alapra építették valamikor a több emeletes bérházakat.
Akkor az én alapon : 40 - 45 cm széles, csak 70 cm mély / a sarkoknál biztos ami biztos - 80 -85 cm, tehát enyhén boltozatos / -ez a föld alatti rész - a föld felett ( a lábazat ) viszont szigoruan 40 cm mindenütt - erre épült a 33 cm széles fal 32 éve és repedés süllyedés sehol.
A lábazat feljött + 50 cm -ig - erre egy beton takarás - lemez 10 cm vt. az egész építményen egyben - vízszigetelés több tétegben és a + 60 - nél kezdődött a felmenő falazás, maga a belső padozat szint viszont + 70 cm - sajnos az előd ennyire emelte meg a szerencsétlen házat, nekem ennél a 25 m2 -nél ehhez kellett igazodnom. A régi 'okosok' ??? ennyire emelték. Bezzeg a vizszigeteléssek fukarul bántak a 38 -as fal alá csak 33 cm tettek, sokáig nem tudtam miért, majd megvilágosodtam az 1 m-es tekercset harmadolták, Spóroltak. A 12500 pengős házból ez a tétel 40 Pengő volt, aminek a levét most iszom. Ráadásul csak egy réteg !!!
Tehát vissza az eredeti gondolathoz régen is most is van amivel bőkezüen bánnak ( á beton á beton ) - magyarul pocsékolnak, másutt meg érthetetlen spórolás.
Ja a másik : de akkor még nem volt beton világ - olyan szar a házam beton alapja, hogy spaklival ki tudom kaparni és a ház mégis áll 82 éve és még mindnyájunkat túl fog élni.
számít, ha a feltöltés nem direktben a ház faláig 45 fok, hanem annál sokkal laposabb, de nem csak a fagyhatár miatt kell a terepszint alá ásni: a felszíni talaj laza, nem teherbíró, az alapot mindenképpen olyan talajra kell fektetni, amelyik nem fog megsüllyedni a ház súlya alatt. pár sorral lentebb egy kerítés alapozása kapcsán találsz példát arra, hogy ha a tervezőnek nincs információja a talajról, akkor a feltétlenül szükségestől biztonság irányába fog eltérni.
A réz elvileg baktériumölő, de kérdés, milyen hatékonysággal és van-e rá szükség, lassabban lehet vele dolgozni. Műanyagcsőnél, ha nem roppantósak a fittingek, melegvizes körnél szivárgás lehet.
Fürdőbe ytongot akkor tegyél, ha a vízszigetelését 110% biztonsággal meg tudod oldani pl folyékony fóliával. Vizet kapva elporlik.
Adott egy veranda. Körben 1 méter 1 centi magas fal, 4 sarkán oszlopok, fölötte kb. 2,5 méter magasan tető. Az 1 méter miatt ez már beleszámít az építmény magasságába - de nem tudom, hogy mivel számolnak. Az 1 méterrel vagy a 2,5 méterrel.
A másik kérdésem az lenne, hogy kiakadnak-e az előadók, ha ez a kérdéses varanda mondjuk 3 méter hosszú és összesen 1 méter széles? Igazából egy épített pad, tetőszerkezettel.
Köszönöm! :)
(igen, az építménymagasságot próbáljuk csökkenteni, az a kérdés, mit csapjunk hozzá a házhoz, hogy az legalább 4 méter mélyen benyúlhasson a kertbe de még beleférjünk a beépíthetőségi korlátba, ami még max. 10nm-t enged beépíteni)
Szeretnék építeni egy melléképületet, kazánház+lim-lom tároló (9x6 m). Mivel nem vagyok járatos az építőiparban szeretnék tanácsot kérni, hogy miből érdemes megépíteni az épületet, illetve kb. mennyibe kerülhet az építkezés? Tetőanyagra, nyílászáróra nincsen gondom, "csak" az alapra+falra+stb.-re. Előre is köszi a segítséget!
1. építőmérnök ismerős mondta, hogy sok házat azért készítenek 60 centi széles vasalt sávalapra, mert a tervező nem simeri a talajviszonyokat és szívesebben téved a biztonság irányába. a talaj szerkezetét ismerve sokkal racionálisabban lehet alapozást tervezni. szikás, kötött talajba valószínűleg nem kell 60 centi széles öntött beton alap.
2. az alább olvasott részletesebb ktgvetést átszámolhatod arra a megoldásra, amiről írtál, csak oszlopok, közöttük valamilyen profil, amire felcsavarozható a kerítésléc / széldeszka / haidekkerháló / stb.
Én is gondolkodtam ezen, de pont az utca felöli részen annyira sziklás a talaj, hogy ásóval nem menne a dolog....
Hatalmas kőtömböket emeltek ki az építkezésnél. Ebből lesz majd a ház lábazatának borítása. Még mielőtt azt hiszed, hogy valami hegyre építkeztünk, ez csak egy balaton-parti domboldal.
A lányomat próbáltam rávenni , hogy futtassuk be a jelenlegi vadhalós kerítést vadszőlővel, és csak egy normális kaput csináltassunk. Nem díjazta az ötletet...(a ház csak annyira az enyém, hogy én voltam mindig ott az építkezésen, meg intéztem az ügyeket ).
Az utcán, nem vízszintes. Egyelőre csak a kapun belül, de az sem egészen. Fel van szórva murvával, hogy be tudjunk állni kocsival. Vízszintes soha nem lesz az egész telek, mert akkor vagy 2-3 méteres támfalat kéne építeni a szomszéd felé.
Mindig éreztem, hogy a drótháló két oldalára ültetett orgona, buxus, magyal, stb. kerítés/sövény a kedvencem. Ha raksz közé például tűztövist, és metszés/ntyírás után "hanyagul" szeded össze a nyesedéket, akkor a kutyákat sem fogják eléd szaratni a gazdik. Ha van időd, magad is nevelheted a metszéskor összeszedett nyesedékből, akkor -szinte- ingyen van, de akkor +1-2 év, mire kerítésed lesz. Ha megveszed (20-100 000,-), akkor 2-3 éven belül már nem látnak be, tehát a dróthálót tuti nem kell többet újrafesteni. Angolos stílusú kerthez-házhoz még jól is megy.
én építettem egy kb 8 m3-es esővízgyűjtőt. valójában a fő értéke az, hogy a tetőről lefolyó csapadékvíz nem mossa a telket, mert locsolni iszonyúan gazdaságatlan. ráadásul a legvízzáróbb vízzáró vakolattal és kátrányos festéssel is eleresztette még a vizet, így egy hosszabb aszályos időszak végé kinyomtam belőle a maradék vizet is és a tartályt kb az egy méterig kicsempéztem (a kapható legolcsóbb csempével és lényegében fuga nélkül). csináltam volna tovább, de jött az eső, viszont azóta nem ereszti el a vizet.
a következő év viszont annyira csapadékos volt, hogy többször is túlömlött az esővíztartály. átmenetileg készítettem egy túlfolyót, ami az évek óta használaton kívüli régi szennyvízmedencébe vezette a fölös esővizet, de az igazi megoldás az lenne, ha az esővizet WC öblítésre, esetleg valamilyen szűrővel megtisztítva mosásra lehetne használni (a csapvíz nagyon kemény).
az esővíztartály elé építettem egy kavicsos szűrőt (kb százliteres betonmedence kövekkel megtöltve, ebbe ömlik be az esővíz és a tetejéről továbbfolyik a ciszternába), így a faleveleket, ilyesmit megfogja, de egyrészt a szűrőt is rendszeresen takarítani kell, amire még nem találtam ki jó módszert (egy mázsa kavicsot kitermelni, a rárakódott feketséget nagynyomású vízsugárral slaggal lemosni, kavicsokat visszarakni... brrr), másrészt a ciszternában ezzel együtt is összegyűlik sok kosz. szóval ezen még agyalni kell.
Kb. 2O kocsi földdel ott (építkezésekből kiemelt) tartunk, hogy vannak már vízszintes részek. Éppen a kapunál. Muszáj volt valamit alakítani, mert annyira hepe-hupás volt, tiszta bokatörős terep. Persze vannak lejtős részek, amit nem bánok.
Még azon agyalok, hogy kéne egy tartály a ház tetejéről lefolyó capadékvíznek, mert valahová azt is elkéne vezetni a háztól, utána talán azzal kéne locsolni a leendő kertet.
