Szóval az "Ezüst Könyv" tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdéses mozdony az OMÁV eredetû késôbbi MÁV 340, esetleg a MÁV 358 sorozat tagja. Az elôbbit valószínübbnek tartom, hiszen az nagyobb és késôbbi építésû (1877) gép volt, jobban odaillett egy fôvonalra, amilyen a Vágvölgy Vasút volt.
A típus azonosítását a kémény és a mozdonysátor formájából, valamint a kémény mögött jól látható külsô gôzcsövek elhelyezésébôl következtettem ki. Ha valakinek jobb ötlete van, szóljon!
> Vajjon a Nyugat vette neki és leírta a vállalkozás költségéből?
szvsz igen.
> Pontosan mit jelenthetett a "kedvezményesárú éves bérletjegy"? feltételezve éves szinten bizonyos számú és távolságú utazást, olcsóbbnak kellett lennie, mint esetenként jegyet venni. lásd a totálofftopik autópályamatricát, az éves személykocsira 35 000, ami egyenlő kb. 24 db négynapos nyári, 1460 ftos árával, évi 25 db nyári úttól már megéri, télinél pedig évi 32 db úttól, vegyes használatot meg számítsák ki a matek pótérettségizők:))
Közben itt figyel mellettem a dévédéíró, amit frankón behoztam ide melóhelyre, mert hogy itt majd tudok írni lyól. Aztán valahogy utálják egymást az itteni gépeimmel, úgyhogy vihetem vissza, és logisztikázhatok... remek lesz... :-/
Amúgy még visszatérnék az Ady szabadjegyére. Nem semmi ám! Ugyanis akkortájt 3 kocsiosztály volt még. Csak igen magas rangú vasúti vezetőknek dukált 1. osztályú jegy. Vajjon a Nyugat vette neki és leírta a vállalkozás költségéből? Avagy közpénzből fizették? Pontosan mit jelenthetett a "kedvezményesárú éves bérletjegy"? Ilyent bárki vehetett, vagy csak az egyenlőbbek?
Látod ettôl tartottam. :-((( De van még ötletem, amíg a libák kitartanak ;-)))
A galántai vonal 1891-ig OMÁV (StEG) vonal volt. Tehát szvsz. nem kizárt, hogy a zsolnai szárnyvonalán egy innét örökölt mozdony járt. Elvileg benne kell lennie az "Ezüst Könyvben"...
(Tepla), kisközség Trencsén vármegye illavai j.-ban, (1891) 1521 tót, német és magyar lak., vasúti állomással (itt ágazik a m. kir. államvasutak galánta-zsolnai vonalából a vláravölgyi vonal), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. Trencsén-Teplic fürdő vasúti állomása.
Almanac and directory of the Hungarian railways 1911 Detailed organizational structure ................... Vasutak
I) Magyar királyi államvasutak ................ Budapest-balparti üzletvezetõség [Budapest] .............. Állomások ................. Galánta-zsolnai vonal
A helységrôl arra gondolok, hogy ott a KsOd járt. Megnézem a KsOd mozdonylistáját, hátha találok valamit, amire rá lehet húzni. A KsOd vegyesen vásárolt a MÁVAG-tól és osztrák mozdonygyáraktól, tehát ez nem zárja ki az eredetet. Az 1890-es évektôl fogva pedig _legtöbbször_ a személy- és gyorsvonati mozdonyokat osztrák gyáraktól, a tehervonati gépeket pedig a MÁVAG-tól vették... Szóval szerintem belefér (olyan szép ez a teória, ki ne derítsétek már, hogy Trencsénteplicen nem is a KsOd járt :-))))
Akkor már csak az eladó nevét kéne tudnom, illetve azt, hogy esetleg az Északi Járműjavítóban újitották-e fel a lámpát. Persze ha nem akarod, ne mondd meg. De ha megmondod, a jutalmad az lesz, hogy ha stimmel, megmondom, hol szolgált a pilács.
Annakidején elágazóállomás volt. A Trencsén és Zsolna közti fővonalból DK felé ágazott el az egyik a 6 km-re levő Trencsénteplicbe. A másik vonal ÉNy felé tartott Nemsó felé, ahol ismét elágazás volt Lednicróna, illetve Vlárapass (cseh határ) felé. Mindezt azért részletezem, mert elképzelhető, hogy a képen látható mozdonyt a cseh típusok közt kell keresni.
A Fresnel (lépcsős) lencse mikor került ezekbe a lámpákba? Én a szolnoki baleset után mértem az ottani lámpák szinét, úgy emlékszem a láng előtt sík üveg volt (jó kormos az említett esetben). A szines üvegek is síküvegek voltak, a lámpa szine meg nem is hasonlított az akkori előírás szerintire.
