Köszönjük, nagyon jó kis térkép, gyors áttekintést ad a nagy magánvasuti vonalak első államosítási hulláma utáni állapotról. Az ezzel együtt járó sok átvett mozdony borította meg a MÁV első mozdony számozási rendszerét, és 1891-ben emiatt kellett a második számrendszert bevezetni. A térkép feltehetően ezt a korszakot volt hivatott dokumentálni. Az államosítások időrendben:
1868.06.30 MEV Magyar Északi Vasút 1878.01.01 MKV Magyar Keleti Vasúttársaság 1880.07.23 TVV Tiszavidéki Vaspálya Társaság 1882.03.01 ATV Arad-Temesvári Vasúttársaság 1884.01.01 DDV Duna-Dráva Vasút 1884.01.01 EEV Első-Erdélyi Vasút 1884.06.01 PVHEV Piski-Vajdahunyadi HÉV 1885.01.01 AFV Alföld-Fiumei Vasút 1889.01.01 MNyV Magyar Nyugoti Vasút 1889.01.01 BSHEV Boba-Jánosháza HÉV (MNyV) 1889.01.01 SzPV Szombathely-Pinkafö Vasút 1889.01.01 BPV Budapest-Pécsi Vasút 1889.08.25 EMGV Első Magyar Gácsországi Vasút 1890.01.01 MEKV Magyar Északkeleti Vasút 1890.01.01 NyMV Nyiregyháza-Mátészalka Vasút (MEKV) 1890.01.01 SzV Szilágysági HÉV (MEKV) 1890.01.01 SzNV Szatmár-Nagybányai HÉV (MEKV) 1890.03.07 DHHEV Debrecen-Hajdunánási HÉV 1891. MSV Máramarosi Sóvasút (csak a normál nyomköz) 1891.01.01 StEG Osztrák-Magyar Államvasúttársaság 1891.06.01 VVV Vágvölgyi Vasút Rt.
Egyébként egy 1917-es menetrendet megnézve magam is láthattam, hogy bizony Vlárapass üzemváltó állomás volt. Napi két vonatpár volt Magyarország és kettő Ausztria (Csehország) felől.
A StEG vonalán volt található ez a bizonyos "Hőlak-Trencsénteplitz" vasútállomás. A két telepűlés kb 5 km-re van egymástól és 1909 óta a THHEV köti össze őket. (villamosított, 760mm). A VVV (Vágvölgyi Vasút) csak Trencsényig jött fel. A KsOD jó messze van ide. 1891-ben lett a StEG államosítva, az után 1920-ig az összes itt levő vonal MÁV tulajdonú, vagy MÁV územ (THHEV). 1910-ben nem volt semmiféle cseh vasút vagy mozdony (csak 1920 után). A Vlara hágó túloldalán a kkStB volt.
Ez időben a vasúttársaságok szigorúan nem jártak át a mozdonyaikkal egymás hálózatára. A határállomásokon mozdonyt cseréltek. Rézgarasnak igaza van, szinte biztos, hogy StEG eredetű MÁV mozdony van a képen.
A gőzdóm alakját nézve a 340-esre szavaznék. De a Hőlakon álló mozdonyon a hengerek fölött vélem látni a síktolattyúszekrényt. Ezzel szemben a 340-esnek a vezérműve a kereten belül volt???
Én nem vetném el a cseh vonalat. A határtól 14 km-re egyáltalában nem kizárt a megjelenése egy szomszédos vasút mozdonyának. Pláne, hogy a "Vlárapass" nem lehetett üzemváltó állomás.
Szóval az "Ezüst Könyv" tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdéses mozdony az OMÁV eredetû késôbbi MÁV 340, esetleg a MÁV 358 sorozat tagja. Az elôbbit valószínübbnek tartom, hiszen az nagyobb és késôbbi építésû (1877) gép volt, jobban odaillett egy fôvonalra, amilyen a Vágvölgy Vasút volt.
A típus azonosítását a kémény és a mozdonysátor formájából, valamint a kémény mögött jól látható külsô gôzcsövek elhelyezésébôl következtettem ki. Ha valakinek jobb ötlete van, szóljon!
> Vajjon a Nyugat vette neki és leírta a vállalkozás költségéből?
szvsz igen.
> Pontosan mit jelenthetett a "kedvezményesárú éves bérletjegy"? feltételezve éves szinten bizonyos számú és távolságú utazást, olcsóbbnak kellett lennie, mint esetenként jegyet venni. lásd a totálofftopik autópályamatricát, az éves személykocsira 35 000, ami egyenlő kb. 24 db négynapos nyári, 1460 ftos árával, évi 25 db nyári úttól már megéri, télinél pedig évi 32 db úttól, vegyes használatot meg számítsák ki a matek pótérettségizők:))
Közben itt figyel mellettem a dévédéíró, amit frankón behoztam ide melóhelyre, mert hogy itt majd tudok írni lyól. Aztán valahogy utálják egymást az itteni gépeimmel, úgyhogy vihetem vissza, és logisztikázhatok... remek lesz... :-/
Amúgy még visszatérnék az Ady szabadjegyére. Nem semmi ám! Ugyanis akkortájt 3 kocsiosztály volt még. Csak igen magas rangú vasúti vezetőknek dukált 1. osztályú jegy. Vajjon a Nyugat vette neki és leírta a vállalkozás költségéből? Avagy közpénzből fizették? Pontosan mit jelenthetett a "kedvezményesárú éves bérletjegy"? Ilyent bárki vehetett, vagy csak az egyenlőbbek?
Látod ettôl tartottam. :-((( De van még ötletem, amíg a libák kitartanak ;-)))
A galántai vonal 1891-ig OMÁV (StEG) vonal volt. Tehát szvsz. nem kizárt, hogy a zsolnai szárnyvonalán egy innét örökölt mozdony járt. Elvileg benne kell lennie az "Ezüst Könyvben"...
(Tepla), kisközség Trencsén vármegye illavai j.-ban, (1891) 1521 tót, német és magyar lak., vasúti állomással (itt ágazik a m. kir. államvasutak galánta-zsolnai vonalából a vláravölgyi vonal), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. Trencsén-Teplic fürdő vasúti állomása.
Almanac and directory of the Hungarian railways 1911 Detailed organizational structure ................... Vasutak
I) Magyar királyi államvasutak ................ Budapest-balparti üzletvezetõség [Budapest] .............. Állomások ................. Galánta-zsolnai vonal
A helységrôl arra gondolok, hogy ott a KsOd járt. Megnézem a KsOd mozdonylistáját, hátha találok valamit, amire rá lehet húzni. A KsOd vegyesen vásárolt a MÁVAG-tól és osztrák mozdonygyáraktól, tehát ez nem zárja ki az eredetet. Az 1890-es évektôl fogva pedig _legtöbbször_ a személy- és gyorsvonati mozdonyokat osztrák gyáraktól, a tehervonati gépeket pedig a MÁVAG-tól vették... Szóval szerintem belefér (olyan szép ez a teória, ki ne derítsétek már, hogy Trencsénteplicen nem is a KsOd járt :-))))
Akkor már csak az eladó nevét kéne tudnom, illetve azt, hogy esetleg az Északi Járműjavítóban újitották-e fel a lámpát. Persze ha nem akarod, ne mondd meg. De ha megmondod, a jutalmad az lesz, hogy ha stimmel, megmondom, hol szolgált a pilács.
