Közben itt figyel mellettem a dévédéíró, amit frankón behoztam ide melóhelyre, mert hogy itt majd tudok írni lyól. Aztán valahogy utálják egymást az itteni gépeimmel, úgyhogy vihetem vissza, és logisztikázhatok... remek lesz... :-/
Amúgy még visszatérnék az Ady szabadjegyére. Nem semmi ám! Ugyanis akkortájt 3 kocsiosztály volt még. Csak igen magas rangú vasúti vezetőknek dukált 1. osztályú jegy. Vajjon a Nyugat vette neki és leírta a vállalkozás költségéből? Avagy közpénzből fizették? Pontosan mit jelenthetett a "kedvezményesárú éves bérletjegy"? Ilyent bárki vehetett, vagy csak az egyenlőbbek?
Látod ettôl tartottam. :-((( De van még ötletem, amíg a libák kitartanak ;-)))
A galántai vonal 1891-ig OMÁV (StEG) vonal volt. Tehát szvsz. nem kizárt, hogy a zsolnai szárnyvonalán egy innét örökölt mozdony járt. Elvileg benne kell lennie az "Ezüst Könyvben"...
(Tepla), kisközség Trencsén vármegye illavai j.-ban, (1891) 1521 tót, német és magyar lak., vasúti állomással (itt ágazik a m. kir. államvasutak galánta-zsolnai vonalából a vláravölgyi vonal), posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. Trencsén-Teplic fürdő vasúti állomása.
Almanac and directory of the Hungarian railways 1911 Detailed organizational structure ................... Vasutak
I) Magyar királyi államvasutak ................ Budapest-balparti üzletvezetõség [Budapest] .............. Állomások ................. Galánta-zsolnai vonal
A helységrôl arra gondolok, hogy ott a KsOd járt. Megnézem a KsOd mozdonylistáját, hátha találok valamit, amire rá lehet húzni. A KsOd vegyesen vásárolt a MÁVAG-tól és osztrák mozdonygyáraktól, tehát ez nem zárja ki az eredetet. Az 1890-es évektôl fogva pedig _legtöbbször_ a személy- és gyorsvonati mozdonyokat osztrák gyáraktól, a tehervonati gépeket pedig a MÁVAG-tól vették... Szóval szerintem belefér (olyan szép ez a teória, ki ne derítsétek már, hogy Trencsénteplicen nem is a KsOd járt :-))))
Akkor már csak az eladó nevét kéne tudnom, illetve azt, hogy esetleg az Északi Járműjavítóban újitották-e fel a lámpát. Persze ha nem akarod, ne mondd meg. De ha megmondod, a jutalmad az lesz, hogy ha stimmel, megmondom, hol szolgált a pilács.
Annakidején elágazóállomás volt. A Trencsén és Zsolna közti fővonalból DK felé ágazott el az egyik a 6 km-re levő Trencsénteplicbe. A másik vonal ÉNy felé tartott Nemsó felé, ahol ismét elágazás volt Lednicróna, illetve Vlárapass (cseh határ) felé. Mindezt azért részletezem, mert elképzelhető, hogy a képen látható mozdonyt a cseh típusok közt kell keresni.
A Fresnel (lépcsős) lencse mikor került ezekbe a lámpákba? Én a szolnoki baleset után mértem az ottani lámpák szinét, úgy emlékszem a láng előtt sík üveg volt (jó kormos az említett esetben). A szines üvegek is síküvegek voltak, a lámpa szine meg nem is hasonlított az akkori előírás szerintire.
meglehet, bár én inkább Nyugotnak, Nyugoti-pályaudvarnak tudom, biztos elírás a bérletben:))) na akkor a Nyugoti indóház a Pest-Vácz vonal megnyitásakor:
itt meg a menetrend, jó a grafika, a mozdonyvezető fenn ül a bakon, biztos istránggal irányítja a mozdonyt:)))
Azt hiszem, nem magyar. A MÁVAG-nak nem volt sok mozdonya szögletes front ablakkal. Így hirtelen csak a 377-es jut az eszembe... (de ez a képen nem az)
Ő egy nyugatis vasúti alkalmazott? Akkor még Nyugat-nak mondták?
Nem vasutas!!! Ő Ady Endre költő! Bizonyára tanultál róla az irodalom órákon! Nem nyugati vasút, hanem a "Nyugat" című folyóirat munkatársa. Ez tisztán olvasható a képen.
Hali mindenki! már régen tudtam képpel előrukkolni, a második kicsit off is, de mindenképpen a gőzösök hőskorával egyidős:)) 1. Trencsénteplicz 1910 körül 2. éves bérlet
Semilyenre. Ez az alakjelzők kivilágítására szolgált. Sajnos nem találok hamarjában jobb képet, A jelzőkaron levő kör alakú nyílás mögött leselkedik a lámpatest.