Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
Hétvégén reggel ritkán járnak a buszok, és én a korábbival megyek be, úgyhogy 6.15 körül Csllaghegyen leszek. Ha vannak Asztaltársak, akik hajlandóak korán kelni, akkor megbeszélhetünk egy 6:30-6:45 közötti találkát, de tovább nem tudom magam a rajtban tartani :-) (Legszívesebben 6:30 rajtolnék én is.)
Ha a fenti időpont többeknek megfelel, és Gödénynek sincs kifogása ellene, akkor viszek egy lapon egy nagy INDEX feliratot és kitűzöm egy fára, ott találkozhatunk. Ha nem, marad a személyleírás.
Gödény!
Azt írod:
>6.30-ra már annyian elintézték az adminisztratív teendőket is, hogy a rajtbélyegző előtt már >hosszú sor kanyarog - ekkor meg szoktam indítani a rajtot,
>Engem a Mogyorósbányai számítógép előtt találtok meg - meg remélhetőleg a szárligeti előtt :-)
Nem értem pontosan, hogy akkor most idén is Te indítod a rajtot, vagy csak Mogyorósbányán és Szárligeten vagy megtalálható?
lecsoka!
Még egy dolog, ismét a vízzel kapcsolatban. Utánaszámoltam, meg próbáltam visszaemlékezni a tapasztalataimra, és a következőkre jutottam: az általam javasolt 7-8 deci beosztva az első és az utolsó 'száraz' 28-30 km-en is elég, _DE_ ha valaki szeret sokat inni, és inkább a folyamatos, apránkénti vízpótlás mellett van, akkor reális a másfél liter, pláne ha nagy a meleg.
>De Mogyorósbánya után fájni kezdett a jobb bokámnál valami. Megjelent előttem a >katasztrófaforgatókönyv:ha nem hagyom abba a terepjárást sürgősen, hiába a jó kondi, az >ízületeimet szétcseszem még a Százas előtt.
Mackó!
Ha lehet egy javaslatom, a túráig naponta egyszer-kétszer kend be a bokádat Richtofit Sportkrémmel. Nem gyógyszer, nem csodaszer, de hasznos gyógynövények vannak benne, amik az ízületeknek jót tesznek: a fekete nadálytőt érezni a szagán, ezt csont- és ízületi sérülésekre szokás használni, a kamilla kiderül a reklámfotóról, ez gyulladáscsöükkentő, a többit nem tudom, de a fentiek jók. (Nem vagyok kuruzsló, sem természetgyógyász, sem orvos, csak sokat olvastam a témáról - ja igen, és két évig doktorandusz voltam a Kertészeti Egyetem Gyógynövénytermesztési Tanszékén.)
Tegnap este időt és energiát nem kímélve, kizárólag a Te kedvedért elmentem futni. :-)))
Az úton akácvirágszőnyeg, a levegőben bodzaillat, a panoráma csodálatos: a csúcsról majdnem az egész Százas útvonala látszik a Kevélytől a Gerecséig...
Szóval, sötétség: kb. fél 9-kor futottam lefelé egy V alakú, mélyebb, erdős völgyben, és még sac/kb 20-50 m-re látszottak a jelzések. Innen rétre kiérve szinte nappali fény volt. Jövő hétre még egy kicsit javul a helyzet, úgyhogy 3/4 9 - 9-ig nem kell lámpa. Reggel kb. 4 - 1/2 5-kor világosodik.
> A megtett szakaszon annyi az újság, hogy a Tokodi pincék fölötti,
> múltkoriban említett telek köré szép kis kerülő termett, frissen csillogó kék jelzéssel.
Szombaton jártunk arra, pemzlivel a kezünkben, meg Hegyeskő - Tokodi pincék között is.
Az a kerítés egyáltalán nem volt vészes, hiszen éppen csak a sarka lógott be a kék útvonalába, és a bekerített telek sarkán keresztülnézve mindkét irányból látszottak a túloldali jelzések - ha nem csináljuk meg, akkor se lett volna belőle baj, az első 50 ember olyan szép ösvényt taposott volna. Hol tartottak a melósok a sodrony felrakásával ? Szombaton még csak a tartó drótszálakat húzták ki - és szentségeltek, hogy az oszlopok nincsenek egy vonalban.
Rajt: az utóbbi évek tapasztalata, hogy mire a rendezőség megjelenik valamikor 6.00 tájban, már kisebb tömegek toporognak a tetthelyen. Kiírás ide vagy oda, 6.30-ra már annyian elintézték az adminisztratív teendőket is, hogy a rajtbélyegző előtt már hosszú sor kanyarog - ekkor meg szoktam indítani a rajtot, és az első 10 percben kb. 200 ember el is indul, mire lefogy a sor. Vagyis a 6.45 azt jelenti - az élen indult nagy tömeg után közvetlenül.
Engem a Mogyorósbányai számítógép előtt találtok meg - meg remélhetőleg a szárligeti előtt :-)
Szombaton még nagyon éreztem a keddi "rohanós" 50 km utóhatásait - az ízületeimben is. Valahogy vasárnap estére pont tűrhetően éreztem magam, ezért veselkedtem neki hétfő hajnalban: Dorogtól egész Szárligetig szerettem volna menni :-)) De Mogyorósbánya után fájni kezdett a jobb bokámnál valami. Megjelent előttem a katasztrófaforgatókönyv: ha nem hagyom abba a terepjárást sürgősen, hiába a jó kondi, az ízületeimet szétcseszem még a Százas előtt.
Így aztán országúton bekullogtam egész Nyergesújfaluig, onnan tömegközlekedtem haza - vigasztalónak útközben többször gurítottam le söröket:-))
A megtett szakaszon annyi az újság, hogy a Tokodi pincék fölötti, múltkoriban említett telek köré szép kis kerülő termett, frissen csillogó kék jelzéssel.
Most már vigyázok magamra, de azért pénteken talán még átsétálok Koldusszállásról Szárligetre...
Más: Törzsasztalosok a 2000. évi Kinizsi Százason. Tudtommal a következő asztaltársak tervezik az indulást 100 km-en:
lecsoka
Fishtax
Elnok ur
Ermak
nobodybuilder
Pucros Mackó
Ha jól sejtem, Gödény, bár jelen lesz, de nem indulóként:))) És ne feledkezzünk meg Mocikáról, aki a 25 km-t fontolgatja.
Arra gondoltam, ha nem is haladunk csoportban, azért jó lenne felismerni egymást. Ha ragaszkodtok az inkognyitóhoz, akkor persze nem kell :-))
Kezdem :-))
Pucros Mackó csontkopasz, de önként (vállaltam), tehát a fejbőröm sűrűn be van ültetve setétlő (enyhén zöldellő) hajhagymával. Más esetben CAMEL márkajelű terepzöld sildes sapka takarja mindezt.
A hátizsákomon HIMALAYA 45 felirat virít, a lábamon az alant belinkelt fotókon látható cipellő lesz, egy piszkosabb megjelenésében.
Ha nincs túl hideg, feketén csillogó térd fölöttig érő biciklisnadrágot fogok viselni.
Ha nincs túl meleg, igyekezni fogom legkívül hordani a fekete indexes pólómat :-)))
Ha esik eső, nem tudom, mit csinálok, de azt ezüstszínű esőkabátban teszem - ha előre számítani kell a rossz időre, akkor a lábamon a hasított bőr trekking bakancs lép érvénybe.
Persze a legjobb egy egységes jelzés lenne, ami megkülönböztet minket a nem-indexesektől - ha valakinek van ötlete, mondja...
>Én csak lejtőn szoktam futni, esetleg sík úton. A táj még úgy is élvezhető, a virágok kevésbé, és a beszélgetéshez iskevés az oxigén. Nálam a kocogás két oka a minél jobb idő és - a Százason - az éjszakai szakasz lerövidítése.
Érzem én, hogy a jobb idő elérése miatt érdemes futni. Ám az olyan illúzió romboló. Túrázók rohannak egymás mellett...
Én csak lejtőn szoktam futni, esetleg sík úton. A táj még úgy is élvezhető, a virágok kevésbé, és a beszélgetéshez is kevés az oxigén. Nálam a kocogás két oka a minél jobb idő és - a Százason - az éjszakai szakasz lerövidítése.
Mátrabérc (ennyi offot elbír a topic):
Kétszer csináltam meg, első alkalommal 10:26 alatt, és keveset futottam: fölfelé ki bírja, lefelé meg a legtöbb lejtőn féltettem a bokámat. Igaz ugyanakkor, hogy elég hosszúak a lábaim, és 6-7 km/h gyalogos tempót tudok tartani. Másodszor egy nem túl kondis csapattal indultam, 4 de inkább 5 óra alatt voltunk Kékesen. Innen csak ketten mentünk tovább egy kb. 160 cm-es lánnyal. Nagyon szerelmes volt (nem belém!), és meg akarja mutatni, hogy mit tud, mnden elismerésem az övé mert nagyon keményen végigcsinálta - de a lábhossz 5-6 km/h-ra korlátozta a tempót. A seprűvel értünk be, talán kicsit szintidőn kívül, de ha nincs a Kékesig tartó tökölés, akkor megvan, futás nélkül.
>Persze aki fut, kocog, annak repül ide-oda a hátán a hátizsák - az se tartozik a kellemes élmények közé.
Nekem meglepő, hogy milyen sokan futják a túrákat. Pedig akkor már nem is túra, hanem futóverseny. Alapjában véve nem arról szól, hogy milyen gyorsan, hanem bírom-e ? Egyébként nyilván magánügy ki hogyan teljesít. Azért ha túra, az mégis gyalog és nem lábbusszal. A Mátrabérccel éppen ez a gondom. Szerintem beérni legalább a lejtőkön laza kocogás nélkül szinte lehetetlen.
És akkor hol van az érzés ? Még aszfalton sem egyszerű nézelődni futás közben, erdőben szinte lehetetlen. Pedig a táj, ugye!
>Persze aki fut, kocog, annak repül ide-oda a hátán a hátizsák - az se tartozik a kellemes élmények közé.
Bizony nem. Javít a helyzeten, ha a zsáknak van haspántja, de úgy sem tökáletes a dolog - a zsák tartalma úgy is lötyög. A mostani zsákomon ráadásul még az sincs - nem voltam kellően előrelátó a vásárláskor. De ahol legnagyobb a szükség, ott a legnagyobb a segítség: mit találtam a túrázós cuccaim között? Nem mást, mint egy darab gatyagumit, aminek a két végét zsákleszorítási céllal összevarrtam. Halvány emlékeim szerint a '94-es Százason használtam, és bevált: a zsák tartalmát is leszorította, és a hasamba se vágott bele túlzottan.
> Láttam már nagyobbfajta övtáskát is - de ha lenne ilyenem, akkor is maradnék a hátizsáknál.
Én is láttam már - de az valahogy nagyon rossz helyen nyomja, ütögeti az embert.
Persze aki fut, kocog, annak repül ide-oda a hátán a hátizsák - az se tartozik a kellemes élmények közé.
Láttam már nagyobbfajta övtáskát is - de ha lenne ilyenem, akkor is maradnék a hátizsáknál.
A rajtban némiképp elborzadva szokam nézegetni a póló - rövidnadrág - pici övtáska - a kézben kulacs (néha utóbbi nélkül!) stílusú indulókat. Volt egy mongol évfolyamtársam, '94-ben a rajt után párszáz méterrel találkoztunk, ő is a fent vázolt stílusban indult. Depózásról szó sem volt, nem ismerte a terepet, és azt hiszem, térkép nélkül ment. 16 óra alatt megcsinálta.
> Számold azt is bele, hogy Pilis-nyeregben, Dorogon, M.bányán és
> Bányahegyen helyben megiszol legalább fél litert.
Tokodi pincéknél (leánykori nevén Tokodi csárda) a kerekeskútban ismét van víz. A bánya szétvert portájától balra, a zöldre festett kút vize iható (a közvetlenül az útvonalon lévő 2 kutat célszerűbb nem használni). Aki még hidegebb és jobb vizet akar, az balra (D felé) még két háznyit menjen.
>No, a kocogás...
Azért volt ott a szmájli...
És egészen megkedveltem. A Margitszigetre utálnék járni, de hegyen, erdőben valami szuper dolog.
>Én a 1,5-2 liter víz között vacillálok.
Ha ilyennek ismered a vízfogyasztásodat, hozz egy kétliteres üveget - teletölteni meg nem mindig muszáj. Én maradok a 7-8 decinél. Számold azt is bele, hogy Pilis-nyeregben, Dorogon, M.bányán és Bányahegyen helyben megiszol legalább fél litert.
>szerintem nagyon meleg lesz
Én meg esőt sejtek - majd kiderül (vagy beborul).
>Viszont nem viszek fényképezőgépet vagy kamerát, mert félek nem bírnám el.
Az elbírás nem gond, főleg ha egy kis automata gépről van szó, de tényleg luxus. Egy kollégám barátai végigvideózták a Százast - a legdurvább a leszállás volt a vonatról a Keletiben ...
Kicsit én is tartok az éjszakai szakasztól, bár a jelzésekkel nagy gondom eddig még nem volt.
No, a kocogás egyáltalá nem a rossz technikával végzett lassú futás. Lassú futás. Ennyi. És a kocogás akkor jó, ha élvezed. Ha az első húsz alkalom után is utálod, keress egy más sportot.
Én a 1,5-2 liter víz között vacillálok. Nekem kevés az egy liter és szerintem nagyon meleg lesz.
Viszont nem viszek fényképezőgépet vagy kamerát, mert félek nem bírnám el. Pedig egy-két jó képet élvezet lenne csinálni.
Remélem a jelzések láthatóak lesznek. A múltkor Esztergom környékén túráztam a piroson, hát ... Bravúr volt, hogy csak majdnem tévedtem el.
Ez nem egy általános, központilag szétkürtölt irányelv. A legtöbben még mindig úgy festenek, hogy útelágazásoknál egyértelmű legyen (ez néha azzal jár, hogy az éjszakai, lámpával pásztázó emberkéknek már túl távol, csak a 2. - 3. fán), azon kívül meg úgy kb. 150-200 m-enként legyen "megnyugató", oldaltpofás jelzés. Néha még a túl sűrű jelzést le is festik szürkével.
Én azt szeretem, ha majdnem mindig látszik egy jelzés - de több nem. Ahol nagyon egyértelmű az út, ott még e nélkül is megvagyok. A kényes helyek - letérés széles, járt útról (aszfaltról, kövesútról) kisebb útra (ösvény, felhagyott szekérút stb) persze többet - kapu, behívó, a távolban megerősítő, esetleg előzőleg egy nyíl - kívánnak.
Van, aki ennél is ritkábbat tart kívánatosnak.
Valamennyire az is jogos, hogy nagyvárosok közelében, a felkapott kiránduló helyeken, ahol sok a kocakiránduló, jóval sűrűbben legyenek a jelzések, mint a távolabbi helyeken, ahova elvetemültebbek jutnak csak el.
De - a dal szellemében - mindenki másképp csinálja :-(
Úgy emlékszem, régen (mondjuk, 10-15 éve) sokkal ritkásabban voltak felfestve a turistajelzések, többszáz méteres belátható szakaszon is csak egy jelzés látszott, ha látszott. Ma jónéhány jelzést (pl. piros sáv a Nagy-Szénás térségében) elágazások nélküli úton is 50 méterenként felfestenek. Ez hasznos lehet egy éjszakai teljesítménytúrán, de nappal szinte már zavaró. Mi a változás oka?
Egyébként az első Százas előtt gondolkodtam azon, hogy érdemes elmenni a Nagy-Kevély csúcsa alatt a P+ jelzésen, meg esetleg a Szántói-nyeregből jelzetlen úton jobbra menve, Pilisszentkereszt fölött kerülni a Pilist. Aztán sikerült megszerezni valamelyik szervező (Kovalik András?) telefonszámát, aki mondta, hogy az ellenőrző pontok között nincs szabad útvonalválasztás. Ezek után már csak a Dréher út szerpentinjeiből vágtam le egy keveset, de idén garantáltan 'végigélvezem' minden centiméterét...
A legjobban azokat zavarták az útvonal-rövidítők, akik versenynek tekintették/tekintik - akik a "leggyorsabb" címre pályáznak. Az egyik régi évben a rendszeres morgások, susmus hatására vettük a fáradságot, és egy "motoros futárt" előreküldtünk, hogy ne csak a pontokról, hanem az országút-kereszteződésekről is legyen adatunk. Nagyon megnyugtató volt az eredmény - az élboly tiszta lapokkal játszott.
Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a becsületes többséget - és különösen azt a néhány résztvevőt, aki csak kevéssel csúszna vagy csúszott ki a szintidőből - irritálja, hogy az ügyeskedők meg jelvénnyel távoznak. ... de emberi érzések ellen érvekkel
nehéz hadakozni - a "szakirodalom"-ból származó idézet hosszú évek célban megszerzett tapasztalatára alapul.
Azt igyekszünk megelőzni, hogy nagy adagokat lehessen rövidíteni - ilyen szempontból a hagyományos útvonal jobb, mint a tavalyi.
> Az az érzésem, hogy belül kell rendben lenni. Ahogyan elszámolok magammal.
> Nem verseny, csak egy hatalmas érzés kell, hogy legyen.
Megkérdeztem a már említett tornatanár rokont, és ő is azt mondta, hogy van a lassú futás (amikor végiggördülök a talpamon), és a telitalpas kocogás. Szóval nem sebességfüggő.
Ezek után nálam a kocogás definíciója: lassú tempóban, rossz technikával végzett futás. :-)
Az egyes években hiányzó adatok miatt az egész egyenlőre játék, de itt nagyságrendekről van csak szó. Nem hiszem, hogy nagy tömegek lennének jelvénygyűjtők, akik több résztávra is befizetnek. A Százason sem lehetetlen, hogy valaki befizessen a 40-re is a kitűzőért, de eddig még soha nem mondták a Pilisnyergen levő pontőrök, hogy valaki kétféle ellenőrzőlapra is pecsételtetett. A "nagyságrendileg ennyi" kijelentést meg néhány kóbor duplázó nem borítja fel.
Ezt hogyan lehet megbízhatóan kiszámítani? Arra gondolok, hogy van olyan ismerősöm, aki elindul a Mátrabércen, aztán a Kékesen még befizet a Hanák Kolosra is, hogy meglegyen mind a két kitűző - és a részvételi statisztika máris torzult.
Mivel nem versenyről van szó, hanem - azt hiszem, írtam már - mindenki csak magával '§versenyez' itt, sportszerű(tlen) az, amit annak gondolsz.
Én pl. akkor sem kísértetném magam autóval, ha úgy kéne elhessegetni a kísérő-jelölteket - úgy az igazi, ha nálam van az összes cucc.
A depózás némiképpen más kategória - azt azért 'munka' előző héten kihelyezni. Én ezt sem csinálnám - de Ézsiás Tónit emiatt sportszerűtlennek tartani durva lenne.
Pucros Mackó gondosan bejárja a túra előtt az útvonalat - én direkt kerülöm. Ezzel egy pillanatig sem mondom azt, hogy Mackó sportszerűtlen, de számomra 'sportosabb', vagy nagyobb kihívást jelent az 'ismeretlen', de legalábbis ritkán látott terep. (További okaim is vannak: 1. idén erre nincs is időm, 2. valahogy mindig úgy alakult, hogy a Százas előtúráin legfeljebb kereszteztem annak útvonalát, úgyhogy fentiekre is tekintettel nekem ez már 'szokásom'.)
Engem pl. az útvonal-rövidítők sem zavarnak - számoljanak el magukkal, ha akarnak.
Lásd még a szakirodalmat: http://www.fsz.bme.hu/k100/peldab.htm
Ami Pilisborosjenőt illeti - ott most a téglagyár agyagbányája terjeszkedik, valószínűleg ezért rakják át a jelzést. De ha változik a jelzés nyomvonala, akkor a hivatalos eljárás a törlőkereszt: fekete X a jelzésen keresztül, és az is csak a kezdő és a végpont, meg az esetleges jelzés-kereszteződések környezetében, az első 3-4 jelzésen. A többi meg majd elrohad magától.
Hogy Pilisborosjenőn pontosan mi történt, azt nem tudom. Az MTE-nek (Magyar Turista Egyesület) kellene tudnia, mert a Pilis, Budai hg térségében ők vették át a jelzés-karbantartás koordinálását a BTSSz-től. A helyzet régen se volt tökéletes, de azóta szinte katasztrofális. Utoljára akkor voltak jók a jelzések a Pilisben, amikor a Parkerdő saját maga jelzett (vagyis alkalmazott néhány nyugdíjas túristát, akik tényleg jól és szépen festettek).
> miért szokás "áthelyezni" a jelöléseket ?
Ezt az idézőjelet most nem értem. A nélkül: leggyakrabban akkor helyezik át a jelzéseket, ha a régi nyomvonalon akadály keletkezik. A bánya elbontja a hegyet, de előbb gondosan bekeríti a területet. Valami odaépül. A tulajdonos - vagy gyakrabban az új tulajdonos - nem csípi a túrázók fizimiskáját, és bekerít. Vagy - mondjuk falu széli teleknél - teljesen jogosan kerít be, mert az évtizedek óta parlagon álló telekre építi a házát. Új utat, autópályát építenek, és teljesen feltúrják a környéket.
Vagy az út járhatatlanná válik - elmocsarasodik, összedől a híd, tarvágás után áthatolhatatlan bozót nől.
Vagy a természetvédelm úgy dönt, hogy egy területet megvéd az emberek elől, és szigorúan védettnek nyilvánítanak.
Nagy ritkán az is előfordul, hogy valami újonnan épített vagy rendbehozott látnivalót megtekinteni tesz egy kis kerülőt a jelzés.
Egy kicsit off leszek: tudsz arról valamit, hogy a turistajelzéseket időnként miért tüntetik el a fákról?
Ma a Kevélyek környékén túráztunk és visszafelé a zöld jelzésen akartunk jönni Kevény-nyeregből, a Solymári völgyön át, a 18-as busz végállomásához (Pilisborosjenő).
A zöld jelzés eleinte megvolt, de később vagy minden fán le volt festve (szürkével), vagy le volt faragva a kéreg a jellel együtt. És pár olyan is volt, hogy a jelzés még épphogy látszott, de rendesen szét volt trancsírozva a fakéreg a jelzés alatt.
Ha ezt csak "huligánok" tették, akkor miért voltak ilyen lelkismeretesek, hogy _minden_ jelzésre sor került?
Ha viszon hivatalos (erdészeti) munkáról van szó, akkor miért kellett szétbarmolni a fatörzset? Számtalan ilyen sebből csurgott a gyanta.
Tehát úgy általánosságban: miért szokás "áthelyezni" a jelöléseket?
