A jegyzeteimben kétszer szerepel a Gamma színnel, mindkétszer piros-fehér (Tiszántúli Független Újság, Nemzeti Sport).
Egy "kedves" cikk a Gammáról a szélsőjobbos Magyarságból: "Nemzeti szocialista eszmék a Gamma FC-ben" „A nemzeti szocialista felfogás az, hogy tűnjenek el végre azok a mesterségesen gőgből épített válaszfalak, amelyek olyan megközelíthetetlen éket vertek a munkás és az értelmiség közé. Ennek a nemzeti szocialista magyar testvéri szeretetnek láttuk a legszebb élő tanújelét […] a Gamma-gyár mindennapi életében.”
A Herkules 1884-1916 között jelent meg, legalábbis az OSZK-ban ezek vannak. Én nem láttam még, csak hivatkozásokat, elsősorban a tornaügy kapcsán. Az OSZK katalógust lásd itt: http://nektar2.oszk.hu/librivision_hun.html
Kösz! ezeket megnézem majd. Emlékszem, találtam olyan lapot, amelyik nevében sporttal foglalkozott, de igazából csak lovak voltak benne.:)
44. decembere után, attól tartok, hogy Budapesten vagy két-három hónapig nem igen jelentek meg lapok. Elég életszerűtlennek tűnik. Ahol azonban véget ért a háború, ott biztosan.
A Pesti Hírlapnak én csak néhány számát néztem meg, az nagyon színvonalas volt. Mint ahogy a Pesti Hírlap egyébként is az egyik legkomolyabb lap volt.
Hogy mikor voltak képek a Sporthírlapban? Passz. Nem igazán figyeltem.
A mai értelemben egyik sem volt napilap. A legtöbb hetente jelent meg (természetesen hétfőn, hiszen vasárnap voltak a meccsek), és jórészt labdarúgóidényben. Voltak lapok, melyek gyakrabban jelentek meg, de ezek megjelenési rendje is változott, nem beszélve a terjedelmükről. Mivel történeti sportszociológiával és nem sajtótörténettel foglalkozom, ezért nem is jegyeztem fel pontosan ezeket az adatokat, de próbálok visszaemlékezni. A Nemzeti Sport jelent meg leggyakrabban, úgy rémlik, hogy hetente ötször. A Sporthírlap talán négyszer, és terjedelme is kisebb volt. A Sport-Világ sem hetente jelent meg, de nem emlékszem, hogy pontosan mikor. És úgy rémlik, hogy talán a Sportlap is gyakrabban jelent meg, de legfeljebb hetente kétszer. A többi hetilap volt.
Találtam egy cikket,nem pont ON,de vannak benne nagyon érdekes utalások,adalékok pár mondatban a Törekvés csapatáról.
A cikk elég hosszu lenne,ezért kivettem belöle részleteket (.....)
"..
Kautzky FC,avagy egy labdarúgó lelke
("A túlélés sokba került")
Az embernek vannak barátai; van, akivel sok időt tölt együtt, van, akivel keveset. De az "együtt" töltött időt nem órákban mérik! Valószínűleg azért van az, hogy én 2000. január 3. óta is annyi időt töltök Kautzky Norberttal, hogy ma is barátomnak gondolhatom őt (amely barátsággal egy közös sportkönyv-zsürizés során ő ajándékozott meg engem, még a nyolcvanas években). A fent említett nap halálának dátuma - hívő ember volt, számára tehát nem az elmúlásé.
Mégis, vajon hogyan kerülhet most ide, egy sportlap hasábjaira? Sport témájú versek feledhetetlen költőjeként? Sportpszichológusként? Vagy inkább az örök "focistaként", akinek a pálya, a labda, a csapat volt a mindene. Hetvenötödik évében járt, amikor egy teniszparti közben rosszul lett, s hiába volt az azonnali segítség, az agyvérzés végül legyőzte őt. Hat hétig vívta ádáz harcát a halállal. Nem adta fel. Sportember volt.
Ha (sport) példákat keresnénk gyermekeink számára - elsők között merném ajánlani őt.
(Egy beszélgetés) A Költő így kezdi: "Az első ajándékom egy negyedes bőrfoci volt. Betették a bölcsőmbe, s én addig rúgkapáltam, játszadoztam a labdával, amíg kiesett, s azt mondják: ha nagyanyám nem lép be időben, kiestem volna magam is. Kis híján fejre estem a labda miatt, mondhatni: fejre-ejtettek, s így eleve elrendeltetett, hogy labdarúgó leszek."
A Költő mint labdarúgó tartja számon magát. 1925. augusztus 2-án született, s hetvenkettedik évéig hetente "meccsezett". Egy kiscsapat kapitánya volt, s bizony, nem kis csapatkapitány! "A csapatot összerázni művészet / A következő, az aktuális meccsre. / Eszmék és ideológiák háborújára / A betonkoszorú simazöld játszóhelyén" - írja az Egy kapitány intelmeiben. A kapitány vállain roppant felelősség, s hogy bele nem roppan: mert "Mint kapitány, ősrégen, belülről látom / A meccset..." A meccs belülről: "A mérkőzésnek vége soha sincs. / Mesét valóság összeköt / Újabb mesével, s ami volt, / Felszikrázik és tündököl." (Gyászzene, labdapattogással)
(Máig tartó szeretet) "Az a máig tartó szeretet - mondja a Költő -, az a máig tartó, zsigereimbe felszívódott szeretet több is annál, mint játék. Nem játék. Életforma! Engem a labda keresztelt meg. Nagyapám - folytatódik a visszaemlékezés - a Törekvés hat alapító tagja közül az egyik, s maga a Törekvés a magyar labdarúgás első munkás futballcsapata volt. Édesapám ott játszotta élete első első osztályú mérkőzését, tizenhét évesen, s azonnal bejátszotta magát a középcsatár posztjára. Családi csapat volt! Nagybátyám, Lantos Gusztáv állt a kapuban, és az egyik nagynéném férje, Csermely Józsi bácsi kergette a labdát jobbszélen."
A focipálya volt a világ közepe. És a grund. Grundok. A Költő ötéves, amikor először eljut az MTK pályára. A grundról sereglettek oda a gyerekek, egy rongylabdával. Mert egy gumilabda!... elérhetetlen kincs volt akkoriban. A legendás kapus, Szabó Tóni kiabál oda neki, a legkisebbnek: "Kiskaca!" A futballpályák "Kacá"-ja után ugyanis ő volt a "Kiskaca". Az ötéves gyerek futott Szabó Tóni felé, az nevetve az ölébe kapta. A nagyobb gyerekek tisztelettel néztek rá: ő választhatta ki az öt-hat labdaszedőt, aki aztán bemehetett a pályára. Később (a Költő) ír egy verset, a címe: MTK-pálya, 1988-ban a klub fennállásának századik évfordulóján, az ünnepi közgyűlésen ez volt a "díszszavalat". "...Ha visszagondolok - így a vers -, megkaptam mindent a sorstól: / Cseh Matyi kérte a labdát, hogy neki rúgjam."
A Költő Kőbányán, a MÁV-telepen született. Budapesten, mondaná egy mai lexikon. De Kőbánya nem volt Budapest! "Ha édesanyánk bevitt minket Pestre, ünneplőbe kellett öltöznünk, mint valami protokolláris látogatáshoz..." Kőbánya a szülőföld, de egy vándorló focista gyermeke bejárja a "fél világot". Soroksár - ugye, mekkora ugrás?! -, Pécs, Salgótarján, Veszprém... Mennyi-mennyi élmény! Ami aztán verssé, novellává formálódik majd, évtizedek múltán.
(....)
(Életet az éveknek) Budapest ostromakor (későbbi színész) öccsével, Józsival (Kautzky József; vajon hányan tudják róla, hogy annak idején Puskás Öcsivel, Bozsik Cucuval rúgta a labdát Kispesten, s hogy sokan legalább akkora tehetségnek tartották őt is, mint idővel világhírűvé nőtt társait? - aki aztán még fiatal színész korában is az NB II-ben is játszott, Debrecenben), tehát a "Sráccal" együtt - ő, az "Öreg" (alig másfél év volt közöttük) - a budai Bem térre, a Radetzky laktanyába vonultatják be.
(....) Ilyen tekintetben a foci mégiscsak... egyszerűbb. Úgy értve: bemérhetőbb, áttekinthetőbb. Nem! "Egyszerűbbnek" nem egyszerűbb. Hiszen a játék: maga az élet. "A könnyű mérkőzésről a pancserok szövegelnek - írja egyik novellájában (Visszatérés, 1999) - Minden meccs, a maga módján, nehéz. Kilencven percig futni kell. A labdával se játszunk háborúsdit. Mert a szemünkbe röhög vagy sír. Ez alapszabály, s harminc év körül ajánlatos komolyan venni."
Harminc év körül. De hetvenöt év körül is.
(Egy átigazolás kezdete) Kautzky Norbert 1997-ig volt "igazolt" játékos, az Erdért Bp. I. osztályú csapatában (balösszekötő!), csapatkapitányként az NB II tartalékbajnokságába "vitte fel" csapatát. ("A csapatkapitánynak nem az a dolga, hogy térfelet válasszon!"). Aztán már csak a "kispálya"..., de: ahhoz kell csak igazán nagy lélek! Hetvenkét évesen, bronzéremmel búcsúzott a pontvadászattól, mert: "Egyszer csak idegileg belefáradtam." A csapattársak javaslatára elnevezett Kautzky FC (a színe kék-sárga) azonban később is tartja magát egykori kapitánya jelmondatához: "Nincs megállás!"
A Költőnek aztán már csak a tenisz maradt meg, télen-nyáron, heti rendszerességgel, s olykor-olykor beszállt "lábtengózni" is, amikor a többiek mindig évtizedekkel fiatalabbak voltak nála.
Kautzky Norbert 1999 augusztusában lépett a hetvenötödik évébe. "Ötvenöt éve - írta még hetvenévesen -, megkérlek, ellenőrizd / A kieső időt is, a focipályán várnak / A fiúk, s bérelt helyem az öltözőpadon." (A játék fensége)
(.....)
("A túlélés sokba került." - Talán ennyit kéne végül még idéznünk dr. Kautzky Norberttől.) Kocsis L. Mihály
na még egy kis kiegészítés sportlapokról és jó sportrovattal rendelkező újságokról, szintén nem láttam egyiket sem:
Az Újság 1903-1919
Budapesti Hírlap 1903-1919
Herkules 1897-1912
Magyar labdarúgás 1942-44
Magyar sport 1913-14
Pesti hírlap 1912-19
Pesti napló 1902-19
Sportélet 1896-1908
Sportkritika 1909-10
Sport-kurír 1929-30
Testnevelés 1928-44
Vasárnapi sport 1913-17
Illetve a Herkulesből láttam néhány számot, ultrakonzervatív lap, a fociról, ha jól tudom, gyakorlatilag nem is vettek tudomást! És ha minden igaz, 1897-et megelőzően is megjelent már (pl. már 1885-ben is), de nincs lementve a dátuma
Nemzeti Sport 1903. március 15. – 1912. november 10.; 1919. szeptember 18. (néhány szám erejéig Képes Sport néven) - 1944. december 26. között jelent meg. 1912-19 között szünetelt
(Népsport 1945. április 24-től jelent meg. Tud valaki bármilyen újságot, ahol bármilyen mennyiségű sporthír megjelent 1944 decembere és 1945 áprilisa között?)
Budapestvidéki Sportújság (1926). Újpesten megjelenő, alig néhány hónapig létező lap, főleg Újpest és Rákospalota sportjával foglalkozott. Aztán átalakult Budapestvidéki Újsággá. Igazi kuriózum, de mivel más regionális sportújságot nem ismerek, ezért nem tudom megítélni a színvonalát.
És akkor a többi újság, amit személyesen nem láttam, csak feljegyeztem, hogy megjelent:
Sportélet 1916-18, 1928-29
Képes Sport 1919 (Nemzeti Sport, más néven), 1924, 1939-44
Képest sportlap 1925
Képest sport újság 1930-32
Nemzeti Sport Sportképek: 1919-1920
Sportkedvelő 1901 (képes hetilap)
Sportok lapja 1929-30, ???-1940
Magyar futball 1937-38
Ezekről semmilyen információm sincs, de úgy gondolom, hogy fényképes hetilapok lehettek. A Képes Sportról annyit tudok, hogy az 1944-es évfolyam, kriminális minőségben megvan a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, ez az egy az, amit saját szememmel láttam :)
Azt nem tudja valaki, hogy pontosan mettől meddig jelent meg a Nemzeti Sport képes melléklete, illetve, hogy meddig jelent meg fényképekkel a Sporthírlap? (úgy tippelem, hogy 1929 és 1931 között)
Még szintén "hallomásból" tudom, hogy a kezdeti, 0-ás, 10-es években a Pesti Hírlap és a Pesti Napló is színvonalas sportrovattal rendelkezett, az egyiket mintha Hajós Alfréd szerkesztette volna...
Természetesen örömmel veszem, ha valakinek lenne kiegészítése a listához, amely egyáltalán nem teljes. (pl. a könyvtári katalógusban láttam már orosházi, kaposvári, nagykanizsai lapokat, amiket még nem néztem meg, de nem könnyű összeszedni ezeket)
1945 előtti sportújságok - csak azokat írtam ki, amelyeket kijegyzeteltem, van néhány, amelyekbe még nem néztem bele, meg persze olyanok is, amiket nem ismerek. A kiadás évei nem biztos, hogy pontosak, csak azokat tudom megadni, amelyek az OSZK-ban, illetve a debreceni könyvtárakban megtalálhatók.
A Sport (Békéscsaba) 1925–1939 CSAK-közeli lap, illetve a Bohnt ismerhetjük meg alaposabban. Nívós, mint a csabai sportlapok.
Alföldi Sport (Kecskemét) 1920–1921 Olyan volt, mint a város focija: tiszteletreméltó próbálkozás...
Csabai (Munkás) Sport (Békéscsaba) 1920–1925 Az Előre lapja. 1922-ig Munkás Sport, utána Csabai Sport néven jelent meg. Rendkívül színvonalas
Dunántúli Sport (Székesfehérvár) 1920–1922 Semmi különös...
Észak-kerületi Sportújság (Kassa) 1911–1914 A KAC lapja. A vidéki jogok szószólója, erőteljesen főváros-ellenes. Igényes lap volt.
Észak-kerületi Sportújság (Miskolc) 1921–1922 Semmi különös
Hódmezővásárhelyi Sport Élet (Hódmezővásárhely) 1921–1924 Átlagos vidéki sportlap. Rövid életű.
Kelet-magyarországi Sport (Nagyvárad) 1912 Csak néhány száma maradt fent.
Kelet-magyarországi Sporthírlap (Debrecen) 1920–1938 A mai napig a leghosszabb életű vidéki sportlap. Igen színvonalas. A debreceni ref. koll. könyvtárában 1929-ig vannak meg a számai, az OSZK-ban 36-38 között. Ha valaki tudja, hol lehetne fellelni a 29-36 közötti számokat, annak örökre hálás lennék.
MLSZ Hivatalos Közlönye (Budapest) 1921–1944 A cím megáért beszél. Sportprogramm néven is jelent meg, aki játékosneveket gyűjt, annak alapvető olvasmány. Amúgy semmi különös.
Magyar Sport (Szeged) 1922 Átlagos vidéki lap, rövid életű
Nemzeti Sport (Budapest) 1903–1944 Ide inkább nem is írok kommentárt...
Nyugati Sport (Szombathely) 1920–1925 Sajnos csak rövid ideig jelent meg, de a legjobb vidéki sportlap volt. Szombathelyi focikutatóknak alapmű.
Nyugati Sport (Győr) 1925–1926 Semmi extra.
Sport (Szeged) 1913–1914 Kakukktojás, mert még nem láttam, de a közeljövőben megnézem.
Sport és Társadalom (Budapest) 1922–1924 A cionista VAC lapja. Nem is a foci miatt érdekes, hanem a cionista sport, az izomzsidóság (Muskel-Judentum) eszméjének megismeréséhez nyújt segítséget.
Sportélet (Debrecen) 1912 Az első sportlapok egyike. Igényes kivitel, rövid élet. Csak Debrecenben van meg.
Sportélet (Miskolc) 1921–1923 Semmi különös.
Sport és Művészet (Szolnok) 1924–1926 Átlagos, rövid életű vidéki lap.
Sport Hírek (Debrecen) 1911 Ha minden igaz, ez volt az első vidéki sportlap, de ebben tényleg nem vagyok biztos (a pozsonyiakat nem ismerem ugyanis) Egyébként ugyanaz jellemző rá, mint a Sport Életre. Egyébként a DTE lapja volt.
Sporthírlap (Budapest) 1910–1944 A második legismertebb sportlap, hetente négyszer (?) jelent meg. Aki komolyan foglalkozik a régi idők focijával, annak alapvető olvasmány. Kicsit populárisabb volt az NS-nél.
Sportlap (Budapest) 1917–1922 Az MTK érdkekeltségébe tartozó lap, viszonylag gyakran jelent meg. Hosszú írások is voltak benne, nagyon érdekes. Ennek a lapnak köszönhetjük, hogy a hat-tricket mesterhármasra magyarosították. Sajnálatosan rövid ideig létezett.
Sportújság (Szeged) 1922–1924 Vidéki átlag.
Sport–Világ (Budapest) 1893–1913 Az első sportlap. Elég konzervatív, így a futballt érezhetően nem kedvelték annyira, mint a másik két sportnapilap. De 1903 előtt csak ez a sportlap működött.
Színház és Sport (Debrecen) 1920 Csupán néhány száma maradt fent.
Tribün (Budapest) 1912 Elég jó kis lap volt, abban az időben jelent meg, amikor a futball igazán "felfutott". Kár, hogy rövid életű volt.
Vidéki Sport (Nagyvárad) 1912 Vidéki klubokkal foglalkozott, de nem csak váradiakkal. 1912 - a vidéki futball először indult "rohamra" a főváros ellen, ennek a miliőnek terméke a lap. Egyébként színvonalas termék volt. Legfőbb erénye: vidéki klubokat mutattak be, elég részletesen, több városra is vannak rendkívül érdekes adatok, a futball születése kapcsán.
Jönnek a futballhuligánok.:) „Midőn megjósolom, hogy a budapesti footballpályák nemsokára véres csaták színhelyei lesznek, azt hiszem, nem tévedek. De ne gondolják, hogy a játékosok között, ments Isten! Az igen tisztelt publikum fog csatázni, igen, ő az »ezerszemű«, »ezernyelvű« Caesar! Azon mértékben, a mint játékosaink beleszoknak a finomabb játékba, azon mértékben – vagy még gyorsabban – halad lefelé a lejtőn a mi kedves nézőközönsgéünk, lejtőn, a mely nemsokára bizonyos bécsi nívó alá szállítandja őket.” Az újságíró beszámol egy mérkőzésről, és a közönség egy részéről: „Ez a bizonyos rész rendesen a 20 kr-os helyen szokott megjelenni, a honnan szitkozódásával […] nem csak a bíró működését, de a játékot is zavarja.” Sport-Világ 1902. november 2.
Gyűjtőknek. Jegyzeteim szerint (magyarán: az eredeti most nincs előttem) a Sport–Világ 1901. május 19-én közölte az összes 1. és 2. osztályú játékos nevét (keresztnévvel!)
S hogy mi a futball lényege? Ez is kiderül a Sport-Világ 1897. februárjában közölt, két részes cikkéből. Lehet mosolyogni: „A játék nyerője az a csapat, mely labdával rugdalván, vagy kézzel-karral való érintés nélkül bármiképp hajtván a bőrrel borított gummilabdát, azt ellenpártja kapuján bírja áthajtani.”
Az általam ismert első feljegyzés a futballról a Sport-Világban. Cikk az angol sportról, így kezdődik: „Foot-ball az uralkodó planéta most Angliában és a szigetország minden része visszhangzik a szebbnél szebb játékok zajától” – kezdi a cikk. Sport–Világ 1895. november 25.
Szívesen. Zip-be tömörítettem, mert túl nagy volt. Elmentettem docx-be is, úgy nagyon szépen összement a fájlméret, de attól tartottam, hogy még sok embernek nincs 2007-es Office-a.
Sajnos itt ahol elek nincs hozzaferesi lehetosegem a magyar labdarugas adott idoszakanak dokumentumaihoz. Ezert probalok megragadni minden lehetoseget.
