Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Bár csak olvasója, és nem tevékeny résztvevője voltam az oldalnak, de most sajnálattal elköszönök a fórumtársaktól. Ráuntam arra, hogy most már szinte kétnaponta kelljen itt majomirtást végezni. Ami iránt világéletemben ellenszenvvel voltam, az az erőszakosság, s az itt ebben a műfajban egyre inkább meghatározóan jelentkezik. További jó fórumozást és több szerencsét kívánok mindenkinek.
Üdv! Gyakorlati tanácsot kérnék egy Aogami penge élezése kapcsán. Az itthoni legfinomabb kövem egy 600-as Haidu a régebbi típusból. Ez sajnos nem végez a kívánalmaknak megfelelő munkát rajta. Az újabb köveit nem ismerem illetve nem sok ötletem van mivel kéne nekiálljak. Nem szeretnék nagy beruházást mert csak ez az egy ilyen kemény pengém van. A rögtönzött csiszolópapíros megoldás működhet? A 280-as meg a 600-as kő is eléggé megdolgoztatott anno.
Az NPI (National Pithecus Investigation) új felszerelést kapott. Egy nagy ruhát szép felirattal, mert az a legfontosabb. Aztán egy botnak látszó eszközt, hogy azzal lehet ütni a forró nyomot mert nem süti meg a kezet. Továbbá egy nem kevésbé fontos eszközt, az evőpálcikát. Azzal lehet a népet etetni a rizsával.
Persze a botnak látszó tárgyról kiderül, hogy egy titkos kés. Egy katanatörp, magyarul tantó. A katana szó ősmagyar eredetű, a parasztlegény biztatta a leányt a boglya aljában, hogy "Kata, naaa, naaaa", mármint hogy bökjenek már. Így került át japóniai testvérekhez, mint a legkisebb bökö neve. De ez egy másik topik témája lenne. A tantó neve pedig a gyerekek tanító-késéből korcsult. Tehát a Lenyugvó Nap országából átugrottunk a Felkelő Nap országába. Egy légies, általános EDC kiskés, ami az étkezéstől (evőpálcika faragás) a matahari elkövetéséig (nipponi spéci öngyilkolászat) bármire felhasználható. Ez a parancsnoki példány speciel valódi ősi japán... (...áron lett közbe'szerezve)
Ez egy eredeti Fushimuki, a híres kardmester munkája Kamuseki-ből. Újrahasznosító átdolgozás. A kis tantot két katana gyártása közötti szakészünetben fusizta. A klasszikus formájú pengén a multikulti jegyében a valódi kínai díszítő sormintát is meghagyta. A valódi, ősi, szakéban edzett penge mindent vág. Az akkori Nihonban egy ilyen fusimunkát is vigyázzállásban kellett megsüvegelni, mint a sviccerlandi Hermann Gessler kalapját. A történelem folyamatos ismétlések sora.
A pengét még a Kamu Kaze idejében zsákmányolták (= találták a parton), Cho Lin Gen gyártmány volt. A hossza 102 mm, vastagsága 1,5 mm, szélessége 22 mm. Az egész eszköz hossza tokostól 200 mm, vastagsága 10 mm. A penge TSTM acél, 440c-hez közelálló, a saya és a tsuka bambusz. És akkor nézzük a teljes modernizációs csomagot.
A ruháról és a késről már volt szó. A készlet fontos darabja az önvédelmi kéthangú síp, ez nagyon ajánlott önvédelmi eszköz civileknek is. Csak meg kell fújni és a támadó megzavarodik. Mint aki A4-es fehér papírlapot ajánlott erre a célra. Kapcsolódik hozzá a szakéspohár, hogy kellőképpen rózsaszínben lássuk a világot, és kapcsolt áruként a két pár evőpálcika, hogy a harcos barátnőjének is jusson valami kemény. Persze a tanto, mint különleges darab a PTA Késmúzeum állományába került felvételre, csak akkor veszik elő, ha nagy kábításra és terelésre van szükség.
motto: " Úgy elmennék.. talán nem is jönnék vissza... talán nem is áll szándékomban." (Bilbó)
Elöljáróban, nagyon szép a késed, a maga egyszerűségében is nagyon praktikus, az újrahasznosítás is kedvemre való. De nem leszek a konkurenciád, mint ahogy az itt néha előforduló gyártónak sem. :-) Az olvasó közösséget ne keverd össze a "pokolra kívánó" közösséggel, hiszen itteni és általában netes megjelenésük, ha nagyon finom akarok lenni, akkor 00-s. Amikor egy-egy - a maga korában hasznos és néha csúcstechnológiát képviselő - késjellegű eszközt bemutatok, annak valósága, háttértanulmányai is vannak. És még a tisztán steampunk kések is tartalmaznak valós elemeket. Arról nem én tehetek, hogy az a pár köpködő, a késeket meglátva, a szöveget olvasva csak áll, mint bányaló az ügetőn. Véleményüket pedig az ősi azték isten, Gugolkakán nagy piramisa alá teszem. Egyébként hiába linkeltem, mutattam a késvilág sokszínűségét, ami túlmutat a konyha- és vadászkésen, annyit fogtak fel, mint vakond a holdraszállásról. Ha már szóbakerült, az ámítástechnikát az Algol 60-al, itthoni gyakorlatként egy ZX80-al kezdtem. Aztán persze haladtam a "kórral" és a korral. :-) Aki konyhakést akar, az menjen ki a búcsúba, vagy a falunapra, ott vannak ilyenek dögivel.
A "szokványos" késeket összeszerelők annyian vannak mint égen a csillag és annyit csinálnak, hogy még el is adnak belőle. Még a penge- és markolatanyag-árusokat is eltartják. A "nem szokványos" késeket pedig megtalálhatja a neten akit érdekel. Én sem mindig - noha sokszor előfordul - magamtól találom ki a késformát. Vannak történelmi leírások, képek, fényképek. Időm pedig már mint gyúródeszkán a liszt, hiszen már csak az utolsó diplomámat, az "Alulról" fokozatú "Ibolyaszagoló" mesterdiplomát várom. Persze ez a legutóbbi kifogásolt kés sem teljesen egyedi darab a világegyetemben... ...hiszen nagyon régen...
Szóval nem hiszem magamat a SAE lista (Spanyolviaszt Análisan Előállítók) tagjának, mint itt néhányan + a fikanickjeik. Azért minden nagyképűség nélkül el kell ismerni, hogy csak néhány nagyon "egyszerű" élőlény recskázik itt az egyébként tök értelmetlen minuszolgatással.
Azért ez a szöveg, amit itt előadsz, nem semmi. Én évtizedek óta, a mogyoróországi netes kezdetek óta pályán vagyok, és láttam már ezt azt, de te tényleg párodat ritkítod. Ez most jó értelemben mondom, és a szövegedre értem. Ehhez a szöveghez azért ki kellett járni néhány tánc-és faiskolánál többet is. A kitartásodat is csodálom. Egy ilyen közegben, ahol téged a közönség 95%-a (szerény becslés) pokolra kíván, hát, itt ilyen kitartóan nyomulni, az tiszteletet érdemel. Ehhez képest ugye, ezzel furcsa minőségi ellentétben állnak az általad bemutatott kések, vagy késszerű tárgyak. Ezekkel kapcsolatban egyedül az a releváns kérdés (ez tényleg érdekel engem, ha válaszolsz, írd meg), hogy ezeket az elbaszottan ronda, funkciótlanul használhatatlan, teljesen értelmetlen késeket kit csinálják, és miért csinálják. Hiszen ennyi energiával akár már normális, értelmes késeket is gyárthatnának. Miért nem teszik? Ez egy ún. "rejtély", ami még megfejtésre vár.
Én nem beszéllek le téged arról, hogy ide, vagy bárhova írj. Az szemmel látható, hogy ez neked jó szórakozás. Hogy miért az, azt nem tudom. Attól, hogy értelmes, és szellemes vagy, és jól fogalmazol, még simán lehetsz paranoiás is, akinek ez a tevékenység kattant be. Vagy nem, nem tudhatom. Az én vizeimet nem zavarod, különben is, én már alig Index-fórumozok (azok az idők rég elmúltak), a többieknek meg nyugodtságot, és elfogadást ajánlok. Elfér, nem? De. Lehet mellette bármiről beszélgetni? Lehet. Muszáj elolvasni, megnézni a képeit? Nem. Akkor mi a gond? El kell viselni. Túl kell lépni rajta. Meg kell érteni. Történtek már rosszabb dolgok is a történelemben.
Ebben a veszett nagy melegben, egy új kés gyártódott. Na, a "gyártás" persze túlzás, mert én a kísérletezés fázisában vagyok. tehát nem a futószalag-termelés fázisában. Kísérletezek a technológiával, az anyaggal. Miből érdemes, mi éri meg időben fáradságban, kockázatban (volt már, hogy kicsit tovább benne hagytam a kovácstűzben az anyagot, és elolvadt), satöbbi. Aki nem eladásra, csak hobbiból, a saját örömére csinál kést, annak jó, mert nem áll kényszer alatt. És ha elbaszta, hát magának baszta el. Lesz másik, és tanult az esetből. A kovácsolás, és a késkészítés egy folyamatos tanulási folyamat. Nem mondom, hogy 10 év után is az, de az első években biztosan. Abban különbözik az oskolai kémia, magyar, orosz, stb. óráktól (a megfelelő undok óra tetszés szerint behelyettesíthető), hogy ez örömteli, izgalmas esemény, és folyamat. A szemed előtt alakul át néhány hulladék (kidobott acél, zsák, rézcső, drót), egy másik minőséggé. És látá hogy ez jó.
Ez a pacienst csapágyból kovácsoltam, a markolata házi készítésű zsák-micarta. A formája, amolyan kompromisszumos "bushcraft". Nem túl hosszú a penge, hogy finomabb tevékenységekre is használható legyen - azért, bevallom, meglehetősen ritkán megyek ki a vadonba, hogy egy szál késsel túléljek, ahelyett inkább otthon kolbászolok (kolbászokat, és szalonnákat vágok, no meg hagymákat is), és arra jó. Szeretem formailag a "letörő hegy"-et, azzal szükség esetén jól lehet szúrni (ugye, ha a vadonban meglep a vaddisznó: esélye 1: 1000000). A pengét most besötétítettem, ez ilyen lett, és kifejezetten nem hasznos abban az esetben, amikor az ember az ausztrál sivatag közepén veszik el, és egy fényes, tükröző pengével kellene jeleznie az őt kereső helikopternek. Tiszta szerencse, hogy viszonylag ritkán szoktam elveszni az ausztrál sivatagban. Szóval, szeretem ezt a bushcraft-formát, tulképpen ideális-univerzális, a legtöbb dologra használható késformának tertom, és még csinálok is ilyet, de most a következő nem ilyen lesz, hanem egy inkább "taktikai"-jellegű kés, bár én magamban már elneveztem "gyilok"-nak. No nem mintha... de a kinézete nem lesz olyan szelíd-szolid, mint ennek.
motto: "Fátyolos az ég. Valami gomolyog keleten. Egy álmatlan rosszakarat. Az ellenség szeme mozgásban van." (Legolas)
Maradjunk még a békanyúzónak is csúfolt uzsonnakéseknél. Most egy nagyon különleges darab, egy unikum került a PTA Késmúzeum bemutatandó kiállítási tárgyai közé.Razdvatri Kazacsok kozák vitéz uzsonnakése. A veretes darab az Ural lábánál fekvő Balsaja Recska na Duráku falu híres zselezníj daragíj mestereinek remeke.
A zseleznyikok szemmel láthatóan a becsavarodás hívei voltak. A kést megfogva elvágjuk a kezünket, de a nyelét megmarkolva viszont azonnal szaladunk a (ma már nem divatos) kalapunkért, hogy meg tudjuk emelni az ősi mesterek tudása előtt. Kenni-vágni lehet a sokféle fogásformával. Bökésben jobb mint egy puukko, mert az alkalmasint csak húst vág, míg ez becsúszik ujjperc-csontig.
Az eszköz korát a késő X. századi bőrvérteket idéző szegecselt bőrmarkolata teszi valószínűvé. Dr. Anomália Bozsemojova, aki az eszközt eljuttatta a PTA-hoz, kifejezetten azt a kort kutatta. Így jutott el a híres toszkénei utazó Eseminus Detoxicus, a Ratto Bianco című művében leírtak alapján a Retrográdban székelő I. avagy Rettegett Farbarugov cár kozák testőrének leszármazottaihoz. A jámbor utód, Zajac Zajacovics Nupagagyí néhány vodka-nazdaróvije után örömmel vált meg az unikum ereklyétől. Önzetlenségéért kapott még egy üveg Unicumot is.
A pengét az akkoriban szokásos módon, kathaji vándorkalmároktól szerezték be. Rozsdájuk volt, azt nem kértek hozzá. Marhákkal már ők is jól el voltak látva, így egy kis bőrt nem volt gond lehúzni róluk. Némi réz is maradt még a rézkorból, tehát az ősi mestereknek minden a rendelkezésükre állt egy ilyen remek elkészítéséhez.
A restaurálás a Pithec Művek összes helyiségében készült. A korhűséget az Inpivo Veritas certifikázó intézet ősorosz kort kutató kutatója, Szamagon Polugarovics Vodkupityov igazolta. Pengehossz 111 mm, pengevastagság 2 mm, markolathossz 91 mm.
* Nem tévesztendő össze az Angara partján fekvő Balsaja Recska faluval, továbbá semmi köze az itt - a nem felfogott értelmű késekre - rendszeresen végzett minuszolós recskázással.
motto: "A dicső napok elmúltak, mint eső a hegyen. Vagy mint a szél a mocsár felett. E szép napok nyugaton buktak alá, a dombok mögött, s a sötétségbe vesztek. Hogyan jutottunk idáig?" (Théoden)
A kegyetlen idő rozsdás vasfoga megint elrepült egy hét felett. Akkor lássuk a medvét kést. A PTA Késmúzeum egyik büszkesége Puntzika királykisasszony uzsonnakése. A kora-középkori legendák* szerint Sir Pedophilius, a háromkeresztes lézengő ritter adta neki jegyajándékként. Akkoriban ez volt a teljes eszcájg. A lovag, a korban szokásos becsületes úton szerezte, kockán nyerte egy de Befaucheaux nevű francia nemes lovagtól.
Node maradjunk az eredeti történetnél. Nem lett nagy buli az ügyből, mert Sir Pedophilius lovag - a jövőt előbb anyagilag biztosítandó - mégegy ciklust vállalt Jeruzsálemben a visszafoglalás-fenntartóknál és ott legnagyobb sajnálatára - mint akkoriban megesett - a mór és nem Ámor nyila terítette le. A hálátlan utókor utóbb a "lézengő tripper" néven is emlegette. Sapienti sat.
Ezt megtudva Puntzika - mint egy későbbi irodalmi műben Ofélia** - megzakkant, viszont mivel a vizet a kor szokásainak megfelelően utálta, névrokonával ellentétben inkább kolostorba vonult. Ennek a szerencsés esetnek köszönhető, hogy az uzsonnakés teljesen ép állapotban került elő az egyik Szent Paszuly rendi kolostor, a "Jesszusmánia Szentszellenet" kolostromjai alól. A rend névadója eredetileg Phasaolus néven született, szülei egyszerű babszolgák voltak az Udvarban, és már fiatal korában is megfingatott mindenkit, aki kóstolgatta, de ez egy másik történet.*** Az ásatásokat vezető valóságos és titkos belső tagtársunk, Dr. Nagyon Álmos juttatta el a kést a lehető legjobb helyre, a PTA-hoz.
A markolat csúszásmentesített acélbaknikkal övezett, továbbá réz és ezüst szegecsekkel ékesített bőr. Jó bőr, mint ahogy a korabeli krónikák szerint Puntzika is az volt, mielőtt pingvin lett. Az eszköz a nyiszálós, böködős és nyeszetelős tesztek alapján ma is kiválóan teljesít. Az alaptesztnek számító rendkívül kemény tojást is egyetlen csapással kettévágta. Héjastól! És ezután még simán, fenés nélkül csupaszra borotvált egy őszibarackot.
A kés teljes hossza 182 mm, ebből a 3 mm vastag penge 92 mm hosszú. A penge ránézésre, ütögetésre és karbunkulus kormeghatározásra, mai szóhasználattal élve korabeli "kínai 440C". Ami de Befaucheaux lovag korában, az ősmagyar kalandozók alapította Verdszájbaezt**** (ma: Versailles) - akkor még, a Szajha (ma Szajna) elterelése***** előtti - folyami kikötővárosban kereskedő, a "Kicioccó" márkanevet kizárólagosan használó kínai kufároktól származhatott. A penge formázása és markolatozása, a liliomból láthatóan, már valódi francos gyártmány. Nincs kizárva, hogy a híres francia nyelesmester és lócipész, Reszelix egyetlen fennmaradt hiteles munkája.
* forrás: Detoxicus - Szilvóriusz meséi. ** Nem tévesztendő össze irodalmilag Pepita Oféliával aki a "Velő Tanya" művésznője volt. A műintézmény szlogenjének megfelelően "A zongoránál PEPITA OFÉLIA áll és gitározik." *** forrás: Anococus - Gesta Pasuyorum Innen származik, a fohász: "Ellenségeinket fingasd meg ó Szent Paszuly!" **** forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme) ***** Lukrécia, a szajha, akinek foglalkozásáról a folyót elnevezték, komoly összetűzéseket okozott a hadban, így a vezérek elterelték a túlpartra, ahol később Lutécia néven (ma Párizs) várost alapított. De ez már egy másik történet.
Megint eltelt egy dolgos hét, értelmes hozzászólás nélkül... Akkor vigyünk megint egy kis életet ebbe a múmia-topikba. Nem elég, hogy teljesen jelentéktelen fikanickek vinnyognak, erre jön még egy olyan ami még a jelentéktelen szintet sem üti meg, ráadásul a nagyon egyszerű (élő?)lény észre sem veszi hogy saját ordas hazugságára hivatkozik. Sapienti sat...
No akkor legendáljunk!
A Sárkánykarom az ősi legendák kése. A szürkésfekete acélkarom a zöldre érlelődött sárkány-ujjperc csonttal az időtlen erőt vizionálja elénk. Falkor, a szerencsesárkány ajándéka - tisztelete jeléül - a hírneves PTA Késmúzeumnak. A végtelen történetét* is ő mesélte el. Az idő könyörtelen vasfoga ugyan már elrepült felette, de még mindig látszik az ereje.
Történelmi háttér: Hamubasült almáspitével jól megrakodva, még Oroszlánszagú Richárd csapatához csatlakozott egyik leszármazóm, vitéz nemes boldogházi Almás-Pithe Ettele, hogy felszabadítsa a Szent Szellenetet. Be is babcsuszpájzolt e célból rendesen, de Transzilvórium közepén, Sárkánylaka városában, (ma a helyi nyelvjárásban Draculi, szászul Dracodorf) némi szilvórium hatására lemaradt Richie the Lionsmell lóvalag-bandériumától. Mivel pihegés közben elárulta a helyi közművelődési helyiségben (kocsmában), hogy művelt ember lévén, a Delirium Tremens egyetemen drakulatikát is hallgatott, így felkérték a helyi sárkány megrendszabályozására.
Némi drakulakula megvizsgálása eredményeképpen felderítette Falkor**, az évtizedek alatt szőröstalpúvá korcsult szerencsehozó*** sárkány barlanglakályát. Megdumálta vele, hogy megszabadítja az ifjúkora óta kényelmetlen, fölös körmeitől, és akkor a sárkány visszamegy az őshazába, az anyja Kínájába. Mert itt állandóan aggszüzeket tukmálnak rá, akik társalogni buták, dugni kicsik, enni meg rágósak.
Levágta a sárkány farkaskörmeit, az egyiket otthagyta Falkornál, hogy vigye magával emlékbe, a másikat magával hozta haza. Na ezt a példányt kártyázta el később egy ivászat alkalmával, de elméletileg valahol még meg kell lennie az országban. Így az egyetlen ismert példány, Falkor ajándékaként a Késmúzeum tulajdonában van.
Mai felhasználási területét tekintve elsősorban önvédelmi gombászkésként lenne használható. Az éjszakai sötét erdőben nem csillan meg a mattszürke pengén a holdfény, így a támadó gombát a borotvaéles kés egyetlen nyisszantásával fel lehet szedni. És nincs az a fürge gomba ami túl korán észrevenné a gombászt és elmenekülhetne. A zombizöld sárkánycsont markolat viszont kiemelkedik a fűből-avarból, így a késelvesztés se valószínű.
Persze ez csak elméleti okoskodás, ilyen érték nem hagyhatja el a múzeumot! A penge 48 mm hosszú és 1,6 mm vastag kínai sárkány-farkasköröm. A hozzá tartozó markolat 58 mm-es, az évszázadok alatt már megzöldült sárkányujjperc-csont.
Ki hagytál a felsorolásból,szégyeld magad popsi buksi erre nevelt apád,az említettek sorait nem kötelező elolvasnod, vagy kérte valaki? Te ne mással foglalkozz jelen esetben a phitecusi értelmet a számok méltóképpen tükrözik és még az én értékelésem rajta sincs, úgyhogy kusss phitekusss!!!
Nehogy túlterheljem néhány fikanick agykapacitását, most egy egyszerű, népies mesekés következzen. Persze egyeseknél ez is agyi zavarokat okozhat, de én már idejében és többször is szóltam. A többieknek meg kellemes szórakozást. :-)
Ezt a különleges kést Rumcájsz, a jičini zsivány készítette fiának Csibészkének. Eléggé csehül érezte magát, amikor a barátságos suszterájból az erdőbe kellett költöznie, a fiát legalább egy saját késsel akarta kárpótolni. Íme a család, a kés készítésének időpontjában:
A Řáholec erdőben kószálva uzsonnakésként, vagy a nyársonsült békacombhoz való béka nyúzásához is alkalmazta ezt a békanyúzót a kis zsiványinas. Persze nem bizonyított, de ügyes gyerek lévén valószínűleg a villámgyorsan menekülő gombákat is fel tudta szedni.
Favágásra nyilvánvalóan nem volt alkalmas, de erre a műveletre még Csibészke is alkalmatlan volt. Bár nem jobban, mint az egyébként kiváló 420-as cseh acélkés.
Mindenféle bozótosban a bogyószedést is elősegítette, hisze azokból Manka kiváló mártásokat készíthetett - nem lévén növényevő a család - a nyársonsült béka- és egyéb combokhoz.
Igazi környezetvédő lévén nem használtak rettenetesen káros, bálnafullasztó műanyag zacskókat, ezért a bogyó- és egyéb termés gyűjtéshez nagyméretű lapuleveleket vágtak. Ezek esetlegesen eső esetén tökéletes esernyőként is szolgálhattak.
A kés igazán környezetvédő volt, hiszen készítéséhez csak természetes anyagokat használt Rumcájsz, az eszköz egyetlen természetfeletti alkatrészt sem tartalmazott. A mosogatáshoz sem pocskolták a vizet, hanem harmatdús mohával végezték az összes tisztogatási műveletet. A késtisztogatást is. Pedig akkor még pudingfejű klímahisztérikák nem verdesték visítva a pucér popsijukat a földhöz, ha valaki vizet használt ilyesmire és nem tömény vegyszereket.
Mikor Csibészke zsiványtechnikus középiskolába ment, kapott egy nagyobb kést, ezt a kis békanyúzót pedig Manka, a mamája eltette az almáriumba. Aztán meg is feledkeztek róla. Most, a nyugdíjaskor kezdetén, dr.Csibész, az okleveles erdei útonácsorgó, zsivány emeritus megtalálta a gyerekkori kését és tisztelete jeléül, valamint ősei emlékére elküldte a PTA Késmúzeumnak. Emlékük - bizonyos korosztályban, szüleikben és nagyszüleikben - örökké él.
És végül a méretek (nem az ostobaságé, mert az végtelen, hanem a késé!): a pengehossz 60 mm, a markolathossz 70 mm, a pengevastagság 2,5 mm.
Megint eltelt egy hét és semmi értelmes, csak vinnyogás... Csiga! Igen. Nem kell elolvasni. Mondjuk veled kapcsolatban ilyen gond nem merül fel, mert vagy egy éve egy értelmes szót sem írtál, csak a "pfujjpithecus"-t nyomtad. Pedig lenne hely... :-P Guba! Nem győzöm olvasni a sok értelmesebbnél értelmesebb, hasznosabbnál hasznosabb írásaidat. Különösen a legfrissebbeket. :-) Ne vinnyogj, írj! Ja, persze ha nincs se témád, se gondolatod. :-P Landó! Duplanulláska! Hát te sem tömöd tele értelmes dolgokkal a topikot, mondhatnám évek óta semmivel. De lehülyézni, leszociopatázni, leidiótázni az tudsz. Pedig nem hiszem, hogy bárki is kíváncsi a kórházi zárójelentésedre. :-P Merci-Berci! Ráértem egy hangyapöcsnyit és megnéztem itt-ott a szintedet. Háááát... nem semmi... annál sokkal kevesebb. Véleményedet és természetesen tenmagadat az azt megillető helyre, az ősi azték isten, Gugolkakán Nagy Piramisa alá teszem. :-P
Mivel egy értelmes írás sem hagyta el a billentyűzeteiteket, még akkor sem elfogadható a vinnyogásotok, ha csak büdöslábú fikanickek vagytok. Eddig se szóltam, ezután sem fogok, most is csak azért, hogy nehogy valamelyikőtök az képzelje, hogy le se szarom. ;-) De bánatkésként, nagyságotoknak megfelelően, ingyen választhattok egyet a készletből:
Tud valaki biztos módszert arra, hogy a nem ide illő, magyarán hülyeség kategóriájú hozzászólásokat örökre töröljem a nálam megjelenő oldalról? Mindig visszajönnek és már nagyon unom őket.
Időszámításunk előtti csoda a Késmúzeumban. Az i.e. 1800 körüli időkből származó eszközt Jómanusz Polyhisztorész a PTA nagyon rendes levelező tagja ajándékolta a Késmúzeumnak.
Az ókori Propoliszt feltáró ásatások alkalmával találták és feltételezhetően a Jászón-expedíció egyik tagjának, Phallosz Lógosz argonautának az acélkése volt. Noha akkoriban még a jobb minőségűeket az istenek anyagának nevezték és tőlük kapták a fémet.
Szakértők, mint dr. Nemisrosz Jóltosz, hivatkozva Tuthiphingész korabeli Kólikájára egyértelműen Pithegorász, a híres ókori késmester munkájának tulajdonítják, amit Jászón hivatalos megrendelésére készített az argonauta csapatnak, személyre szabottan, limitált példányszámban. A kések az expedíciós hajó, az Argo formáját szimboleumizálták. A Kólika kitér arra is, hogy a kész pengéket, miként Lógosz kókadtját is a kokaszi Kolabanusz varázsló varázsszere varázsolta varázslatosan matt sötétté, hogy a majdani éjszakai műszak közben meg ne csillanjon.
Más kutatók, mint pl. Lükeosz Phlugosz viszont Detoxicus verses művét, a Delirium leírását tartja valószínűbbnek, ugyanis a kés fara, miként az Argoé, csapott. A hajó fara a Szimplagagyesz-i átkeléskor az összecsapódó sziklákon megsérült, a fardísz összetört. Tehát csak ezután készülhetett autentikus kés, szerinte Büdiosz szigetén, Szarkosz király uralkodása alatt, az ifjú Pelenkakosz késkovács hátsóudvari kis helyiségében. De ez a hülyeség ellenbizonyítékokkal lepapírozva, lehúzásra került.
Mivel a 4 mm vastag penge markolata egyértelműen dodonai jóstölgy, a főbb hősök pajzsaival ékítve, így nyilvánvalóan bizonyítottnak látszik az indulás előtti, a hazai ipart támogató gyártás. Ezt négyszemközt, maga a jóstölgy is megerősítette.
A kés teljes hossza 185 mm, ebből a penge 85 mm-es. Anyaga, amilyen fekete, valószínűleg szénacél. Rozsdán láttam, hogy nagy, vágyakozó szemeket meresztett, de nem kísértettem az isteneket, kapott egy falatka reszelőt, így azon csámcsogott és a kést békén hagyta. Egy titkos, vadkamerás automata felvétel Rozsdáról, ahogy eszi a vasat. Képünk illusztráció, a mértékadó Bullshit Review című todományos folyóirat és a PTA ifjú kutatója, dr. Mókus Örs hozzájárulásával.
Az anyagbeszerzést illetően egyértelmű a deus ex machina, hiszen nem volt sűrűn jellemző akkoriban a vasalás. Viszont Héphaisztosz kovácsisten adhatott differenciáltan edzett, félkész pengéket Pithegorász mesternek, aki csak a körvonalazást, a külalakítást és a nyelezést végezte. Ezeket kezelhetjük történelmi tényként is.
Innen, a régi görögöktől jutott el nagysokára a differenciált edzés fogalma Japóniászba, Kummanto Kukiszaki sensei kalapáldájába, de ez már egy másik történet...
Aki pedig azt hiszi, hogy a felbecsülhetetlen értékű késsel bármiféle - tesztelés címén való - nyeszetelést is végeztek mint egy békanyúzóval, az sürgősen keresse fel orvosát és/vagy gyógyszerészét, akivel megbeszélheti a további kezelések mibenlétét és hosszát.
Fontos figyelmeztetés: ez sem habostorta! A szakácsok, autószerelők, egyéb fikanickek és soha egy értelmeset ide nem szóló kóbor lóvalagok kíméljék az agysejtjeiket. Pláne akik még a fekete föstenyt sem ismerik... Én időben szóltam! :-) :-P
Egy rendkívül különleges, őstörténeti paradigmaváltó kés került a PTA Késmúzeum gyűjteményébe. A markolat két oldalán a csillagképek meglehetősen pontos ábrázolása és egyes csillagok külön jelölése borzolja a todományos világot. Az eszközt a tenger mélyéről felhozott, többezer éves hajóroncsban fellelt, teljesen ép csupor mézben találták, így nem véletlen a szinte teljes épsége. A markolaton az alfa Centauri és az epszilon Eridani, a csillagképük csillagai között külön csillagként vannak jelölve, mint valamiért különleges objektumok.
Markolatoldalanként a két-két csillagképet egy-egy villám választja szét. A kutatók szerint ez Zeusz főistenre utal, aki a tudását megosztotta az Atlantisziakkal, akik a kést állítólag készítették. Hogy onnan miképpen-mimódon került a Késmúzeum gyűjteményébe, afellett repüljön el a száguldó idő kegyetlen vasfoga. A lényeg, hogy a nevezett vasfog láthatóan nem marta meg nagyon a kést. A kép valóságazonos reprodukció.
A rendkívül kemény, HRC 61-63 rozsdamentes acélpenge nyilvánvalóan látogatói* eredetű, a befoglaló markolata az elemzések szerint atlantiszi tipusú orichalcum. A markolat csillagképeinek ábrázolása a kutatások szerint 12 000 évnél nem régebbi, ezt a minimális sajátmozgás-eltéresek a mai térképekkel** való összehasonlítás alapján igazolják. Természetesen a feliratok hiánya miatt a csillagképek akkori elnevezései nem ismertek, azokat a ma használatosakkal értelmezték. Végül, de nem utolsósorban a méretek: pengehossz 83 mm, vastagság 1,8 mm, a markolat 88 mm hosszú, 7 mm vastag és 30 mm széles.
És legyen utolsó sor is: Mivel a kés elpékesztő mértékű kulturális érték, így felhasználási tesztelés nem történt.
* Az ősi mondák szerint a látogatók többször hagytak törött, de még használható pengedarabokat az alkalmi készítőkre. ** Atlas Coeli1950.0 és Atlas Coeli Novus 2000.0
Ha a fakéseken túl maradt még itt élet, az onyx szériás fekete Victorinox bicsakokkal van valakinek tapasztalata, hogy milyen is ez a bevonat? Tényleg annyira tartós?
Node ha már beleléptem, ne maradjunk kés nélkül. Bár akik megrekedtek a vicces habostorta-dobálásnál, azoknak nem fog tetszeni... :-)
A PTA Késmúzeum büszkén tudatja, hogy különleges ősi bicsak került elő a d'Elfin Gott am Magam hegycsúcs lankáin elterülő Krucifixus kolostrom és a Donnerwetter meteurológiai állomás közötti területen végzett ásatásokon. A witzerlandi határ közelében fekvő kolostrom ásatásain már eddig is számos kőkori lelet ásatott elő, de ez a mostani, csiszolt csontkorszaki bicsak világszenzáció. Valószínűleg általános EDC-ként hordták a vadászok. A PTA külön expedíciót szervezett a terület további feltárására.
Az első olyan lelet, ami azt bizonyítja, hogy a witzerlandiak mai, unikumnak mesélt bicsakja nem előd nélkül való. Bizonyítéka annak, hogy már a csiszolt csontkorszaki ősember szakik is törekedtek az univerzálisan használható eszközök készítésére, mikor Witzerland még a fasorban sem volt. A különböző szerszámrészek és a penge csiszolása a megfelelő kövek felhasználásával simán ment simára. A lyukak - bocs, a lyuk az máshol van - szóval a furatok elkészítése egy ideig komoly fejtörést okozott, de aztán angol, svájci, kiribati és rapa-nui tudósok megfejtették a titkot. Az ősi íjas tűzfúró elvén működő, de lekicsinyített szerszámmal, keményfa pálcikák és éles vulkáni hamu, vagy ahol nem volt olyan, ott élesre tört kvarchomok adagolásával akár egy nap alatt is kifúrtak bármit.
A kés funkciója egyértelmű, úgy viszi a zsírt mint a vajat! A disznózsírt ugyanúgy mint a libazsírt, sőt a kacsazsírt is. Tehát jó eséllyel az első multikulti eszköz a történelemben, így az éberek és a muzulmákok is használhatták, már ha tudták hogy ők azok lesznek. Az ősemberi szőrviseleti divat szerint nem volt szükség borotvaélre. Így az nincs is a késnek.
A spirál a vékony csontokból való kulturált velőkiszedést tette lehetővé, tehát nem kellett barbár módon ütögetni, vagy szörcsögni. Valószínűleg Archimédesz is birtokolt egy ilyen, már akkor is muzeálisnak számító ősi eszközt és innen vette a híres csavarjának ötletét. Annó dacumálkor* ezek szerint több példány is közkézen forgott, de manapság ez az egyetlen ismert példány belőle és mint ilyen, felbecsülhetetlen értékű. Később a piás helvét szerzetesek dugóhúzót vizionáltak bele. És úgy is lett, ma már ez a kulinárisan barbár eszközrész uralja a bicsakokat.
A tüske többcélú, részben árként, részben varrótűként, továbbá fogpiszkálóként is szolgálhatott. Egy univerzális szerszámnál a többcélúság el is várható. A bőrvarrás és a fogpiszkálás teszten is jól használható volt a tüske.
A fűrész a keményebb húsok darabolására készült, erre a célra az óvatos kísérletek alapján ma is alkalmas. A főttrépa teszten, sőt a keményre főtt, héjatlan-tikmony teszten is megfelelt. A csiszolt csontkori szakácsművészetben fennforgó ismerethiány miatt konkrét hús nem került tesztelése, a mai technológia szerint készült sülthúst a kísérletben résztvevők fűrészelés nélkül simán elrágták.
Merthogy a méret lényeges, a teljes eszközhossz becsukva 91 mm, a többi méret ebből már saccolható, ha valakit érdekel. A witzerlandiak nem vicceltek, simán lemásolták ezt a koncepciót, és manapság azt akarják elhitetni a világgal, hogy ők az elsők a SAE** listán.
* Egy messzi.messzi, majd csak leendő országban, marharégen, az ősidőkben, amikor még a keresztet is kézzel vetették volna, de még nem tudták mi is az.. ** SAE: Spanyolviaszt Análisan Előállítók. Önbevallás alapján, ahogy egyesek elképzelik magukról. Ez kortól, nemtől függetlenül, bár IQ specifikusan, manapság és itt is előfordul.
... is túl magas lett volna, mint elefántnak a horgolás.
Továbbra sem értem, hogy ha nincs egy értelmes mondatod, márpedig nincs, csak a nyavalygás, az írásokat nem tudod felfogni, mert nincsenek ismereteid, akkor mit keresel még itt? :-P
Tudod Pithecus a humor egy olyan műfaj, ahol nem csak te nevetsz, hanem mindenki más is. Sajnálom, hogy így a vége felé évek óta egy olyan helyen próbálkozol, ahol senki sem kíváncsi rád.
Akkor ha szabadna... :-) :-P Na látom szünet van a "bölcs és hasznos" hozzászólásokból, "veteránok" ostobát játszó(?) kérdéseiből. Persze már köztudott, hogy az ilyen vinnyogásokat az ősi azték isten, Gugolkakán Nagy Piramisa alá teszem az előadójával egyetemben. De azért rendszeresen bepróbálkoznak. No meg bizonyos tudás, értelmi és IQ szint kell a megértéshez, de van még aki azt sem fogta fel, hogy a fűfélékből, például a bambuszból is príma kés készíthető. Szívesen bemutatnám neki, például az ülőgumójába, amelyikkel csak kéri, de akkor állatkínzásért elítélhetnének.
A Plejádokat emlegetni meg akkora marhasegg, mint ide az M31 (NGC224), hiszen az Értelem köztudja, hogy fiatal csillagbölcső, még bolygóik sincsenek. Ami viszont egy érdekes földönkívüli származású kés lehet, az az ’Oumuamua kés, a valós történetéről már volt szó.
Viszont a PTA nemrég hírt kapott egy ősi késről, aminek a nyelén a földönkívüli látogatók által megadott testvérbolygók helyét ábrázolták az ősök. Az előzetes hírek szerint a tau Ceti, az alfa Centauri, az epszilon Eridani és a 61 Cygni szerepel, a csillaganyag pengét befogó orichalcum markolaton, mint a bolygók napjai. A kézhezvétel után a todományos elemzés és verifikázás folyamatba helyeztetik...
A humort, vagy egy viccet csak az értheti meg, akinek az eredeti témáról vannak ismeretei. Na itt elsősorban ez a gond. A nagyon egyszerű programú olvtársaknál ez komoly hiányt szenved. De semmi gond, nekik maradnak a különböző színű nyelekkel ellátott konyhakések.
Ha meglenne még a fiam fakardja, amit Sümegen vettünk, lehet hogy felragasztanék rá pár gyöngyöt technokollal és mellérittyentenék valami baromságot a Plejádi fénydimenzióról. :)
Én a saját nevemen fórumozok, és elérhető az emilem is. ;-)
Eddig 1x lettünk kimoderálva, beleestem én is, mert eléggé elfajultak a dolgok cigányozás ügyben. ;-) :-)) Sőt! Teljesen törölni akarták a Merci fórumot, de aztán lett megoldás! :-)
Ha tudok segíteni vm kérdésre, válaszolok, de már csak olvasgatok. Van itt, aki telefossa ezt a topikot baromságokkal, de az már nálam tiltva van, ha reagál nekem valamire, megy a levesbe. ;-) :-))
Örülök, hogy kicsit zavarosan ugyan, de nagyon korrektül jellemezted a Pithecus-kések köpködőit. Bizony ezek az élőlények egy értelmes mondatot sem írtak ide évek óta, csak helykitöltő szemetet, de vizilónyi pofával bőgnek, bármi olyan kerül ide, ami az ő szűk képzelőerejük szerint nem konyhakés. Apropo, téged, aki a saját neveden (?) nyafogsz itt a nagy arcoddal, a sok értelmes késes hozzászólásod (?) alapján mi is zavar? Tele vagy krafttal? Ne erőlködj, ajánlom neked is a könnyítőt... :-) :-) :-) Persze én kedvelem a szerencsétleneket, még külön kiskést is készítettem számukra. A személyiseggi jogok miatt a nevét persze nem adhatom meg a tulajdonosnak. Találd ki ha érdekel. Elvileg nem lenne nehéz, de olyan egyformák. :-P
Ezt nehogy vitaindítónak vedd, elvégre a kés a lényeg, nem a szellemi párbaj. Amit különben sem szeretek fegyvertelen emberrel vívni. A nicknevek emlegetése okán, te milyen fikanickeken mekegsz itt, hogy ilyen vehemenciával belebőgtél a témába. Persze nem érdekel, csak az itteni pár szerencsétlen már igencsak lebukott ebben a témában... :-) :-P
ui: Jóindulatom jeléül: próbálj meg beszerezni egy ilyen laminált, san-mai kést:
Ennek már a látványa is elborzasztja a vámpírokat, zombikat, strigákat, henteseket, szakácsokat és egyéb ártó szellemeket, így kitisztulhat a látásmódod. :-)
Ezek a mindennapokban jellemzően duplanulla fosibogyók. Amit nem tudnak, nem mernek kimondani, megtenni a hétköznapokban, azt itt a nicknév (nicknevek) arctalansága mögött merik csak a hitványsâgukat rânkzúdítani. Ha mindenkinek a saját nevén kellene fórumoznia nem lennének ilyenek. Ahhoz nincs bennük elég kraft. Elég!? Semennyi sem.
motto: Fáraó, ami ugyanaz mint a Makaó, de ezzel (még) nem nyertem Nobel-díjat, mint Gorcsev.
Tőled is bátorkodom megérdeklődni*, hogy "valahol kötelezővé van-e téve, hogy Pithecust olvass. Sehol nem találtam ilyen beírást. :-)" Mutass rá ha te ilyet találtál, de ne vinnyogj! Visszanéztem az ősidők "tök jól elbeszélgetéseit", ilyet többé nem teszek, mert a röhögéstől leestem a székről. Egyébként bőven van itt hely, mert hagyok a "bölcs eszmecserétekre". De látszik a kötözködő erőlködés, ajánlom a Dulcolaxot, vagy a Stadalaxot. :-)
A hentes-mészáros-szakács-autó és villanyszerelő olvtársak kedvéért se csinálok netenvett pengéből és nyélanyagból tucatkéseket. Erre megvannak az emberek, annyit csinálnak, hogy még el is adnak belőle. De ilyen csak egy van az egész Galaxisban: http://keptarhely.eu/images/2021/09/04/v01/20210904v01xghm4r.jpeg
A cultri ars poetica a vezérelvem, térben, időben és világokban, és persze a talált anyagokból. ezt látom nehéz felfogni egyeseknek, de mint egy okos ember mondta: "... Ez ugyanis játék, és tudomásul kell venni, hogy nem mindenki szeret játszani." Ha ez nem tetszik, ajánlom a sajátodat... :-) :-P Akkor hát nyugodjál már békességben: dr. Pithecus, a PTA igazgatója.
* Nem fogom mind a 4-5 egyednek ismételgetni, olvassa el mindenki, akit érint. ** A nevezett farkatlan kétéltű csak ugrál és brekeg a saját kis mocsarában...
Nagyon szomorú, hogy vannak ilyen emberek más fórumokon is. Én egy postagalambokkal foglalkozó csoport tagjaként már több mint 10 éve vagyok jelen a fórumon, de az utóbbi 3 évben hozzád hasonlóan csak érdeklődő olvasóként. Eleinte egy nagyon jó kis közösség voltunk, az egész országból voltak tagok, évenkénti országos kállítások alkalmával személyesen is találkoztunk, (meg néha azon kívül is) Aztán egyszercsak "beütött a krach". A fórumon a régi gárdából 3-4 ember kivételével mindenki eltűnt, csak olvasók maradtunk. Mindezt egyetlen személynek "köszönhetően". :-(
Vissza. :-((( Ide fossa a fakéseit, meg a fene tudja milyen idiótaságokat. Párat régebben még megnéztem, de, Istenem, hogy talált ide??? Elűzött innen szinte mindenkit!
Régebben tök jól elbeszélgettünk itt, tapasztalatokat cseréltünk, akár még "határeset" témában is, de ahogy látom, ilyen trollok ezen élveznek el, hogy szétcsesszék az egészet.
Azért van olyan topic, ahol igen hamar repülnek az ilyen barmok, még akkor is, ha újra, és újra visszapofátlankodik! Itt sem ártana......;-):-)
Mindig örülök, ha szokás szerint a szintednek megfelelő szakmai hozzászólást pukizol ide. Hiába figyelmeztettelek, hogy az írások és pláne a képek megtekintése egyeseknél komoly agyi elváltozást okozhat? Most már mindegy, szedd a gyógyszert rendesen és tarts be az orvosod előírásait. Üdvözlettel: dr. Pithecus
Megint egy ősi darab került a PTA Késmúzeum tulajdonába. Egy ősi, kőmosott amerind vadászkés a vadnyugatról. Shiting Bull, a koprofág indiánok főnöke ajándékozta a késmúzeumnak. A kialkudott kompenzációs tüzesvíz-egyenértéken kívül mindössze a tárgyalások e-mail postaköltsége szerepelt a számlán. De ezért a kés történetét is mellékelte, grátisz. Az ősidőkben... a "big country" idején... a Sziklás hegység és a préri találkozásánál... indian wars...
A pengeanyagot egy kínai (ázsiamerikai) mosodással csencselte a rézbőrű (ameramerikai) harcos Fürge Csiga, amikor tapasztalatcserére ment a ferdeszeműekhez Tripper Creek-be. Nagyon unta már, hogy a bőrharisnyáját saját maga mossa, mivel a vízkő a vízesésnél már megint tönkretette a "Squaw" márkájú mosógépét. A mosatlan pengéért egy szép, hosszúhajú skalpot adott, mert Tasch Li, a mosodás megesküdött hogy a penge a világhíres Tsir-Ke Phing mester műhelyében készült, Ó-Kínában. A kopasz ázsiamerikai pedig kitűnő varkocs-pepi alapot kapott a formás vaspengéért. A kés formája az ősi, szent Bow-Li hagyományt őrzi, amit később sokan - többek között egy redneck ezredes is - lemásoltak és mára világszerte elterjedt.
A laundrista ősi, bölcs tanácsának meghallgatása után - t.i. ne közvetlenül a vízesés laza sziklái alá állítsa a mosógépét - Fürge Csiga a következő "Squaw de Lux"-ot már sokáig használhatta. És az még jobban is főzött. És mint köztudjuk ebből a káresetből a sápadtarcú euroamerikaiak egy buta viccet faragtak, mert nem érezték át annak a jelentőségét, hogy az új mosógép - még kissé használtan, de jól bejáratottan is - öt bölénybőrbe, egy lóba és két kőbaltába került. (Na jó, a ló az lopott volt, de akkor is!)
A markolat (a fehérseggű szarvas szarva*, lábaszára, türkizkő és howlit) a fakkvarnyú törzsbeli testvér, Sánta Kígyó ajándéka volt a harcosnak. A ragasztás akár fehér fahamuval stabilizált fenyőgyantával is történhetett (volna). A kőmosást a "Squaw de Lux" mosógép végezte. Az erős, borotvaéles penge a nyárson sült medvetalp szeletelésétől a skalpolásig szinte az összes finom kultúrmunka elvégzésére alkalmassá teszi az eszközt. A penge 1,5 mm vastag, hossza 112 mm. A kés teljes hossza 218 mm. Az ősi eszköz, alapoktól kiinduló restaurálása a Pithec Művek összes helyiségében történt, az autenticitásra vigyázó indiánügyi szakértő, Quka Maquka felügyeletével.
A kés próbája nyilvánvalóan a tesztelés. A nagyon alapos vizsgálatok a fakkvarnyú törzs varázslója, a PTA külsős kutatója, Big Middlefinger kísérleti programja alapján készültek a Pithec Művek összes laboratóriumában. A fikázást dr.Quka Maquka végezte. Nézzünk tehát néhány kísérleti extra felhasználási példa bizonyítását eképpen e képen:
A tesztek eredményét bizonyító képen látható az indiánus körökben nagy jelentőséggel bíró klasszikus tollaság, a kiváló fúróképesség, a finom metszőképesség, a skalpolás és a borotválás is. A kés az eredmények alapján természetesen megkapta a certi-fikátumot is, "Kiválóbb a Kiválóaknál" minősítéssel.
Ezeket a teszteket a PTA-nál - az Invino Veritas Certifikázó Intézet kihelyezett részegeként - már rutinszerűen végzik és teljesen megbízható eredményt adnak. Ha - ad absurdum - évezredek múltával eladásra kerülne a muzeális eszköz, annak értékét a certifikátum megduplázná.
* Vajh ki lehetett az az ostoba, aki szarvasnak nevezte, mikor nincs is szarva, csak agancsa, az már az ősidők homályába vész. :-)
Ha már az ősi múlt, nézzünk szét hadügyi és/vagy vadászügyi késügyileg az őskorban. Egy valódi ősi Bowie kés. Nem kínai Bowlee! Irodalmi források bizonyítják, hogy Tom és Huck a húsz ujjukat megnyalták volna... egy igazi Bowie-ért! Nem, nem is Dzsonrambó, ne sértsük meg Bowie ezredest. Ez a késtípus néhány kisebb eltéréssel - a Jim fiúval ellentétben - túlélte az Alamót, sőt később azt a kis csetepatét is, amikor az északi gyárosok és a déli ültetvényesek összevesztek az adókon és a felhasználható színű munkaerőn. No igen, egy dolog a cowboy-romantika, egy másik pedig a tehénszaros csizma.
De ami igazi tudományos szenzációként robbant a művelt világban, az az, hogy az említett késforma sokkal régebbi a feltételezettnél. Eredete a kőkor elé, a sötét csontkorig nyúlik vissza. Hogy ma ezt a késformát "Bowie"-késnek hívjuk és nem "Ugh Uúgh"-késnek, az mindössze azért van, mert Ugh a kést feltalálta, de az írást nem. És így nem volt ledokumentálva a feltalálás. Szerencsére több ép darab is fennmaradt az idők során. A PTA késmúzeumának példányát a bükki Szamárlyuk-barlangban végzett ásatás során találták. Pengehossza 100 mm, vastagsága 5 mm. Külföldi katalógusokban Asshole-knife néven szerepel. Már Szidni Fogsz és Indiános János amerikkiai történészprocesszor, a híres ereklyevadász is érdeklődött utána.
Az eszköz igazolja az ősi mondás - "itt a kezemben disznóláb" - eredetét is. Persze ezt is elérte a szájhagyomány útján terjedő mondások végzete, az évezredek során teljesen kifordult magából. Ilyen kést láthatott a nevezett ezredes, amikor az óhazában járt és valami félreértés folytán betévedt egy múzeumba. Erősen megragadta. Mármint őt a múzeumőr, amikor szuveníresíteni akarta az illető műtárgyat.
Így történt, hogy az ezredes úr csak emlékezetből másolta a formát, elmesélte a bátyjának, aki egy hokedlin mindjárt le is skiccelte, háromszorosára felnagyítva. A markolatra viszont ügyelt, hogy emberkéz méretű legyen. Így készült az első Bowie-vaskés és élte őskor utáni reneszánszát a forma. A bennszülöttek is hamar átvették, mint Tom A. Hawk ezredes találmányát az indiánbaltát. Állítólag Shiting Bull, a büdösláb-indiánok főnöke is igazi Bowie-t használt a Tripper Creek-i csatában. Hiába hinnénk, hogy már elrepült felette a könyörtelen idő rettenetes vasfoga, de a forma túlélt mindent.
A Fekete Kés, konkrétabban a Fekete 3 Árnyalata! Egy valódi, hamisítatlan hadi-bugyli a PTA Késmúzeum legújabb kiállítási tárgya. Magán viseli a hadiipar gyakorlati részében (v.ö. lövészárok) található anyagok unaloműző de a praktikumot szem előtt tartó felhasználását.
Ez a kés az, ami elindította a LÖKI (Lövészárki Késkészítők Intézete) megszervezésének igényét, természetesen a PTA Késmúzeum részegységeként és felügyelete alatt.
A LÖKI késeinek anyagbeszerzése problémamentes, a bicskává feldolgozás során viszont számos akadályt kell legyőzni. A kotyogásmentes működés kialakítása például, ha a kötelező harci-marci megszakításokat kihagyjuk, akkor is napokig tarthatott. A sebragasztó beszerzése a felcsertől, a savazás sava a tábori hasügyminisztertől (gy.k. gulyáságyúkezelő) már kisebb probléma lehetett.
Ahol arat a Halál, ott konkrétan az arató pengeforma a stílszerű. Vagy amilyen bicskaroncsot a baka talált.
A rozsdamentes penge egy deka rozsdát sem tartalmazott, viszont kólalé nem lévén az árokban, a felhasznált sav szép felületet biztosított neki. A bicska bezárva praktikusan kis helyen elfér, a megfelelően kicentizett súrlódás csak némi erőhatásra hagyja kinyílni, illetve becsukódni., ahogy egy precízen hangolt bugylibicskának illendő.
Végül de szokás szerint nem utolsósorban a méretek: a penge 46 mm hosszú, 1,5 mm vastag, anyaga TSTM bicskapenge acél. A becsukott bicska 56 mm hosszú.
Végül az utolsó sorban: akinek nem tetszik, az ne olvassa, ne nézze, ha meg a figyelemfelhívás ellenére megtette, ne vinnyogjon!
arra akartam finoman kitérni hogy egy 10-12 ezres ganzo bicska használati értéke simán van annyi vagy akár több is mint ezeknek az "alsó-közép kategóriás" kézműves bicskáknak és az áruk kb harmada vagy sok esetben akár negyede is
és még mindig a használati értékről beszélek, nem arról hogy néznek ki
A szerencsétlen trollozók kedvéért, akik persze van olyan év, hogy kettőt is (pukiznak) szólnak, azt is minek, mert se eleje, se vége se értelme, hogy lássanak már egy rendes ősi fabicsakot. :-P Persze a bemutatott késjellegű eszköz anyagának növénytani besorolása a fűfélék közé teszi, de ilyesmivel már ne zavarjunk meg egy végtelenül egyszerű trollozó értelmét.
A PTA Késmúzeum BASZKI (Bambusz Alapú Szerszámok és Kések Intézete) részlege végre egy igazi elkalandozó-magyari ősbicsakkal gyarapodott. Az ajándékba küldött eszközért hála és néhány üveg tokaji illeti a Popópuki szigetek öreg királyát, Kukinekinuku -t. A legendák szerint magyar vér is van benne, hiszen ősei jóízűen elfogyasztottak egy véreshurkát, amit egy magyar hittérítő receptje alapján és a hittérítő felhasználásával készítettek. De ez már egy másik történet lenne.
A rendszeres múzeumlátogatók tudják, hogy Szúrágta szigetén (ma Szumátra) garázdálkodó nagyfa-szú* minden fát szétrágott, ezért amikor Pál vezér törzse** a szigeten kalandozott, kénytelenek voltak fűből készíteni a késeiket. Mert addigra már nem maradt egy vasuk se. Mikor az így készült késeket megmutatták a bennszülötteknek, azok bambán tátott szájjal csodálkoztak. "Bambulsz?" - kérdezték a palinézők. A kérdés alapján a nagy, kemény füvet a bennszülöttek bambusznak kezdték nevezni. És úgymaradtak. De hogy miképpen került Szúrágtáról Popópukira a bicsak, az még további szorgos kutatást kíván.
Bár a nagyfa-szú nem rágta meg a fűbicsakot, az idő kegyetlen vasfoga bizony nehéz dióként elrepült felette és le is vizelte. A restaurálás nemes művészetét a Pithec Művek végezte a műtárgyon. Közben dokumentálták is, az alábbi felvétel restaurálás közben készült. (Kép a Pithec Művek szíves engedélyével.)
Megcsodálhatjuk a régi magyar mesterek praktikus gondolkodásmódját, technikai ismereteit, pedig egy ismeretlen anyaggal kellett dolgozniuk, külföldön. Később bizonyára több példány is készült belőle barterre is, hiszen az ágyékkötős bennszülött kényelmesen tudta EDC-zni, az öntökönszúrás veszélye nélkül.
Szemmel láthatóan a mai bicskabubusok fixa ideáját is fakorszaki pontossággal teljesíti, azaz kellően középre zár. A nyél pimpelődése viszont nem volt preferencia az ősi tulajoknál. Nyilván, mert még egyik szót sem ismerték akkoriban.
A teljes egészében bambuszból készült késféle 24 gramm súlyú így még manapság is alkalmas EDC-re, akár zokniban, akár combfixben, ha a fémmentesség előírás.*** Méreteit tekintve a penge hossza 94 mm, a vastagsága 4 mm, a bicsak becsukott állapotban 110 mm.
Azért akik/amik azt képzelgik, hogy csak az ősidőkben és csak bambuszból készült ilyen bicsak, azok nézzék meg a mai fakínálat egy-két darabját, de előtte értesítsék orvosukat és/vagy gyógyszarászukat:
* Anoputri jegyző Gesta Nagyfasúrum műve nyomán. ** A félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy természetesen nemcsak a törzse, hanem mindkét lába és keze, továbbá a feje is ott tartózkodott. *** "Fabicsakkal is ölhetni." (régi magyar közmondás)
ui: Konyhakést meg bármelyik ezzel (is) foglalkozó boltban vehetsz.
Egy lelet, ami átírja a történelmet, ami a mai tudományos ismeretek szerint nem is létezhetne. Nagyon ősi, tengeri (hullám-)palarétegek között találták a PTA Késmúzeum egyik legérdekesebb büszkeségét, a teljesen fémmentes, csontból készült bicskát. Mind a pengeforma, mind a markolat díszítése egyértelműen ükőskori ősmagyar. Csak az a brit, svájci és vanuatui tudósokat is megdöbbentő tény, hogy bizonyítottan többtízmillió éves utalások láthatók rajta. Ezt karbunkulus kormeghatározással (Kb.) is igazolták. Ezzel ez a lelet teljes jogú tagja lett az Ica-kövek, a rezgő kristálykaponyák, az óriáscsontvázak sőt az Acambaro kerámiák (agypusztító) klubjának. A fényképek a feltalálási helynek megfelelő, természetazonos rekonstrukciók.
Nézzük a balik oldalt. A kis pontok jelentik a törzseket. Az Álmos (középen) vezette hét törzs stabilan áll a forgáspont körül, a két kóborló (a bélák és a palik törzse) pedig mozgásban van*. Ellenpontozva a "három a magyar igazság" pöttyeit. A csodaszarvast levadászó emberalak és a ma is használatos üdvözlő kézjel ékíti az egyik markolatpanelt.
A másik, jobbik oldalon a Napnál világosabb, hogy az ügyes vadász egy kővel is leüti a zsákmánydínót, tehát meglesz a vacsora. Az ábrák vérrel színezettek, tehát a kés a vérszerződés előfutára. A dínóvér elemzése újabb tudományos feladat, de az már egy másik történet lenne.
A nagy durranás a dínóábrázolás megléte! Bizonyítja hogy a magyarok már akkoriban is léteztek. Egyes kutatók szerint viszont egy defektet kapott időutazó akart üzenni a jövőnek. Ennek az érdekes elméletnek ellentmond az, hogy az eszköz elkészítése semmi olyan technológiát nem kíván ami nem állt rendelkezésre évmilliókkal ezelőtt is és erre még az esetleg idelátogató ufókákat is megtaníthatták. Néhányan valószínűnek tartják a földönkívüli beavatkozás lehetőségét is, a szíriusziak előörsét, esetleg a Proxima Centauri felderítőit. A földön kívüli készítő elméletét a PTA is támogatja, hiszen akit betettek a földbe, az már nemigen csinál bicskát.
A penge 5 mm vastag és 65 mm hosszú. A kés teljes hossza nyitva155 mm, zárva 115 mm. Feltehető, hogy az ősünk az apróságos zacskójában hordta az övén backup-ként, így ha beletörte a főkést a túlsütött dínósztékbe, még mindig maradt második esélye. Érdekes kutatási téma lenne, hogy a praktikusan hordozható, becsukható tartalék kiskés eszméje miért veszett el később évmilliókra.
A PTA által, a restaurálásra felkért Pithec Művek kísérleti - 1 fő részvételével zajló - részegység-gyártásokat végzett. Ennek eredménye azt mutatta, hogy a köbgyöki-ükősapai csontkori időkben, az adott technológiai szinten is kb - kicsit több mint - 3 mai hét alatt legyártható volt az eszköz. Ez a klasszikus közgazdaságtan szerint megfelelt 3,14 kecske értékének. Tehát már a korai pí is ismert volt akkoriban. De az'tán jött a sötét kőközépkor.
Utólag is boldog Nyúlünnepet minden kedves és kedvetlen éltársnak!
Mindig csak az a vasalás, acélozás. De, ahogy a közmondat tartja: "Olyan nincs, hogy valamiből nem lehet kést csinálni"*. Mit tehetnek azok a szegény bennszülöttek, akiknek egy vasuk sincs? Használják amihez hozzáférnek. Pihenésképpen nézzünk mélyen a múltba. Illetve a sötét jövőbe. PTA expedíció már régen járt a csendes Déli-tengeren. Most lehetőség nyílt az ősi Háromszigetek, az Ihaj-Csuhaj-Havaj (ma Hawaii) szigetek ősmagyar késügyi gyökereinek felkutatására. A salamoniták, I. avagy Fényestökű Salamon királyunk hívei által alapított Salamon-szigetekről néhányan a keleti nyitás jegyében továbbmentek és sikeresen megtelepedtek a vidék távolabbi szigetein. Ott találkoztak az ősidőkben kivált palik-törzse Pali (ma Bali) szigetéről továbbhajózó un. palinéző (ma polinéz) ősrokon emberekkel. A találkozás július hónapban történt és egyből barátok lettek, ezért elnevezték őket Júliánus-barátoknak. Mutogatással - az évezredes elválás dacára simán megértették egymást. A helyiek is magyarul mutogattak! El is szaporodtak a Háromszigeteken. Később egy mikro minoritás elcsángott, ők lettek a mikronézők, akik később sírva bánták a csángásukat. A szigetüket is Ki-rí-bratyi? (ma Kiribati) névre nevezték el. De ez már egy másik történet.** Ennyi történelmi kitérő után lássuk a leletet:
Az expedíció ismét igazolta a magyar találékonyságot. Találtak egy valódi, ősi cápabicskát, amit az évezredekkel ezelőtt elkujtorgott palik készítettek! Mivel szegény ősi kalandozóknak, mint már tudjuk, arrafelé nem hogy acéljuk, de egy vasuk sem volt, ezért kénytelenek voltak felfedezni a végig-cápafogazott pengét. A magyar találékonyságot bizonyítja a felhasznált bambusz, (csoda)szarvascsont, cápafog és a polimerizált pálmatakony alkalmazása. A penge csuklása lehetővé tette, hogy megsertésedés nélkül, mintegy EDC-t hordják az ágyékkötő korcában.
A tudománytörténeti bizonyítékok szerint ez a világ első végigfogazott pengéjű bicskája. Fogazott fix kések készültek ugyan a világ számos helyén, például az azték kőfogú macuahuitl...
De egy bicsak akkor is bicsak, vágóeszköz paradigmaváltás! Természetesen ez is átírja a történelmet, hiszen ez a bicsak nemcsak kuriózum, hanem tudományosan nem is létezhetne. De a PTA Késmúzeum - kinyitva 160 mm-es - büszkesége lévén ismét beírta nevét a titokzatos, misztikus történetek könyvébe.
Tudom hogy a méregzöldek szerint a cápafog-eszközök készítésének jelentős része van cápafajok ritkulásában és legszívesebben megsemmisítenék a bizonyítékot, de ezzel valahogy megpróbálok együttélni. Nomeg nem is tudom megfizetni őket.
* Még vízből is, csak a helyet kell jól megválasztani. Erre kiváló példa Poul Anderson leírása a "Nevezz Joe-nak" című szakcikkében. ** forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme)
Ifjaknax sex, öregeknek seax! Íme a PTA Késmúzeum rendkívüli módon megbecsült szerzeménye. Tiszta, nemesen egyszerű vonalak, maximális funkcionalitás, mindemellett esztétikai élvezet. Ez a seax. És természetesen a hozzáértők rögtön látják, egy igazi magyar késforma, jelenleg a cakliban él tovább. De persze északon, viking körökben nőtte ki magát egészen. A rúnák megfejtése szerint valószínűleg Thor isten jóváhagyásával készült dvergar-kovácsolta penge.
Emlékezzünk a két magyar rablótanuló cserediák, Ménrút és Tyrker esetére, sokan kalandoztak akkoriban nyugat felé és vitték magukkal a fix divat szerinti késformát. A pengehossz 7,5 cm-től több mint 50 cm-ig terjedhetett. Igazi EDC volt a legkisebb is. Vadászkés, fafaragó szerszám, evőeszköz vagy akár ellenbelező fegyver. Kitűnően érzi magát a természet lágy ölén, még a zord északon is.
Elterjedése bizonyítja, hogy mindenhol terjesztették a jó magyar csodaszarvas(a)t. Az angelek szigetétől a transylvóriumi depipákig, hunban sőt avarban is talált a hálás utókor ilyen formációt és akkor még a szandál, szarmata, jómata, vizi és hegyi gót vagy germanusz leleteket nem is említettük. A viselési mód - a tokban éllel felfelé - még az irigységtől sárgult, ránk ferde szemmel néző nihoni tesókat is megihlette. Az angelus elnevezése, a broken-back seax (törött hátsó avagy repedtsegg) is bizonyítja a magyeri kapcsolatot, hiszen még kontinentális korukban nagy valószínűséggel néhányszor szétrúgtuk az illető testtájékukat. Cserébe viszont megkapták a nevezett eszköz know-how-ját.
A PTA vizsgálóbizottsága kemény tesztelésnek vetette alá. A kacsazsírt vitte mint a vajat! A kitűnő hegykialakítása specnyársalásnál ideális nyúltűzdelővé teszi. Alapnyársalásnál is kitűnik a hasítottkörmű sörtés jós(z)ág hővédő pajzsának formára alakításának alkalmasságával, illetve a hőkezeléséhez szükséges segédeszköz elkészítésének egyszerűségével. Még csillag(tök)rombolónak is alkalmas!
Jelen példány pengehossza 125 mm, vastagsága 7 mm, teljes hossza 235 mm. A penge anyaga természetesen az ősmagyar T12 (Táltos12, HRC 60-62) acél, a markolat északi sarki dióból készült gyalufa darabja és a közkedvelt marhavelőscsont.
Macska a lövészárokban. Még mindig háború. A II... Közben az idő könyörtelen vasfoga elszállt felettük és a Föld is megkerülte a Napot jó harmincszor. Egy málenkíj robotnyik hagyatékából került a PTA Késmúzeum tulajdonába a következő bicsak. Foglalkozását tekintve kuznyec lévén, a ritka ráérő idejében a rendelkezésére álló anyagokból kuznyecolt egy bicsakot. A humorérzék fenntartása Szibériában is a megmaradás záloga volt.
A nyakán hordva, pláne praktikusan álcázva az őrség nem tudta elzabrálni. Tudatosította mindenkiben, hogy nagyon babonás és ezért hord a nyakában egy szerencsehozó nyúllábat*. A nyakban hordás persze csak megfelelő tokban volt kényelmes, ez látszott a nyúllábnak. Ez, mint bármilyen fegyver esetén - nem először a történelemben - egy kis szőrös muffban történt. Külön figyelmet érdemel, hogy a mai kor borotváltjához képest mennyivel természetesebb a szőrös tok. Igaz, a kis szőrös muff rendszeres karbantartásával foglalkozni kell.
A békától a kígyón át a csigáig bármit konyhakésszé lehetett varázsolni. Ha sikerült egy-egy keszeget is elkapni, annak előkészítésére is kiváló volt. A gombavadászatban is jeleskedett. Szóval - más nem lévén - ideális EDC (KGyN) kése volt az utazónak, avagy mint Egykő úr relativitás-elmélete alapján már köztudjuk: "elméletileg minden relatív".
A Pithec Művek restaurációs csapatának alig volt valami munkája a késsel, szinte csak apróbb tisztogatásra volt szükség. A kígyóháj kenőanyag még a szénacél pengét is megóvta a rozsdásodástól. Egyébként itt a kép, ami teljes életnagyságában bemutatja a vágóeszközt.
Végül a méretekről se feledkezzünk meg. A penge vastagsága 2,5 mm, anyaga TSTM-G szénacél**. A pengehossz 38 mm, a nyitott bicsak teljes hossza 88 mm.
* Aztán ezzel biztatva magát felvette a nyúlcipőt, így jutott haza. Persze cseberből vederbe, de ez már egy másik történet... ** A gulágokon szokásos acélminőség, újkori méréssel 58-60 HRC-re edzve.
Tisztelt csoporttagok! Lengyel Gerlach 1982 bicskát keresnék megvételre! akinek lenne eladó vagy tudna abban segiteni hogy hol lehetne megvásárolni kérem jelezze!
Sziasztok! Eladóvá vált egy Benchmade Mini Bugout fehér és egy Hogue X1 Microflip kés. Dobozzal, számlával. Mindkettő újszerű és használati nyomoktól mentes.
Há'derűre há'ború. Már több mint 100 évvel ezelőtt, amikor még éljenezték a háborút. Megjegyzem ilyen marhák manapság is bőgnek. Aztán sírnak. Node a lényeg a lényeg, Doberdó. És egy rokon aki hazajött. És nemcsak gondolati, hanem tárgyi emlékeket is hozott. És kézen-közön a PTA Késmúzeumba került néhány darab. Most nézzük a legfrissebben restauráltat. Ráérő idejükben a katonák érdekesebbnél érdekesebb elfoglaltságokat kerestek, mielőtt megint céllövészetre mentek, hol lövésznek, hol célnak. Most a nagy vázahüvellyel nem foglalkozunk, csak a rajta billegő kiskéssel.
Az eszköz a lövészárokban közönségesen előforduló anyagokból, reszelőből, töltényhüvelyekből, gyantából, csavarokból, réz kétfillérből készült. Az autenticitást minél jobban megőrző restaurálási folyamat során az eredeti anyagok kerültek felhasználásra, kivéve a katonazenészek hegedűgyantáját, amit műgyantával pótoltak. A tábori vándorköszörűstől ebédszünetében kölcsönkért szerszámjával kialakított penge élével nem sokat kellett foglalkozni. Ígyis-úgyis vágott.
Persze a kiskés nemcsak l'art pour l'art készült. A szokásos - tábori postával érkezett - otthoni levelek bontásán kívül kulináris célokra is használták. A helyi viszonyok ismeretében békanyúzásra, nyársonveréb előkészítésére, sőt ürgepörkölt alapanyag gyártására is alkalmazták. Egyrészt a silány tábori ellátás feljavítására, másrészt nem volt túl praktikus a szurony a finomabb munkák elvégzésére, arról nem is beszélve, hogy esetleg nemrég még az ellenség beleiben tartózkodott.
Természetesen a szakácsművészetüket a hazulról hozott szakácskönyv is segítette. Noha manapság egy ilyen lakoma a dúsgazdagoknak való, hiszen a 25 000 Ft/darab verébből személyenként legalább hetet-nyolcat kellene ki- és elkészíteni. De azért én nem irigyelem az ősöket, ők valószínűleg kevesebbel is beérték. Pláne, hogy utolsó filléreiket is felhasználták a késkészítéshez.
A verebek mennyiségi beszerzéséhez ágyút használtak. Egy fa alá beállítottak egy tarackot, és ha már kellő mennyiségű veréb összegyűlt a fán, akkor elsütötték. A verebek nagy része a dörrenéstől szívrohamot kapott és lepergett a fáról, a vitéz uraknak csak össze kellett szedniük. A kés stabilitását a végigérő markolattüske biztosítja, a végén csavarbiztosítással.
Az agresszív pengehegy bármit átbökött, legyen az boríték, vagy békacomb. Elvileg a nyársonnyúl szalonnával való tűzdelésére is alkalmas lehetett, de a nagy ricsaj miatt a gyáva nyulak messzire elkerülték a frontvonalat.
Végül a méretekről pár szót. A penge 2x7x81 mm-es, a markolat 77 mm hosszú. Az anyagok se maradjanak ki. A penge rohadtkemény TSTM reszelőacél, a megmarkolat a lövészárok alján kilóra heverő töltényhüvely, az egyéb frinc-francok mint a kétfilléres, vagy a rézanya minden jobb bakazsebben előfordultak.
motto: "Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a vegetáriánusok." (ő.d.k.)
Az egyenes gerincű magyar inkák után nézzünk egy erősen meghajlott gerincű, de egyértelműen inka tumi ősökkel rendelkező, már a vaskorban készült vágószerszámot. Mint tanult olvtársaim tudják, Egykő Albert, a híres magyar fizikus relativitás-elmélete szerint "elméletileg minden relatív." A nyél hajlása mutatja a kések evolúciós folyamatát, ami néhány kivételtől eltekintve a praktikus kiegyenesedéshez vezetett.A bemutatásra kerülő díszes trancsírozó, a vizeskezű Karotta óberhamburgerführer fegyvere volt valaha.
Azokban az időkben répa a répának volt nyula. A híres, inka ősökkel rendelkezó száguldó riporter, Mancoba Capaskod készítette ezt a világraszóló képet a rémtettekről, az áldozatai előtt pózoló RR-ről (Répák Réme). Az RR a Gasztronóm Köztársaság (Dél-Gasztronómia) zöldségaprítóinak, a hirhedt Vegán Légió harcosainak volt a fő fegyvere. A fotós látásmódja abban teljesedik ki, hogy láthatóan a "nyisz-nyisz-frász" a legkisebb répákat sem kerülte el.
Manapság is előfordul, hogy egyes helyeken elképesztő kegyetlenséggel nyúzzák, aprítják a zöldségeket. Ebből forradalom lesz. De csak lassan - éppen gyöngyözve - hogy ne legyen zavaros a leves.
Aki azt hiszi, hogy már minden borzalmat látott, az téved.Egy másik kép, amit feltehetően a méregzöld lázadókat felaprító aprító készített, egy Tartária-beli tömegsírt mutat. A képen látható, hogy van akiket különös kegyetlenséggel egy darabban dobtak a mártásba, van akiket pedig rettenetesen feldaraboltak...
A feltárásban az MTF (Macskesztáni Tejfölszabadítási Front) harcosai - tejföl és füstölt lazac érintettség miatt - jelentős mértékben segédkeztek. A PTA köszönetét fejezi ki nekik. Ezekért a rémtettekért valaki egyszer - pár száz év múlva - biztosan felelni fog! Hiszen a fenti képeket senki sem tagadhatja!
Noha senki, akkor pár érdekesség a tumikések idejéből... Még pár szóval említsük meg a Földszerte kóborolt magyarjaink inkásabb nemes emlékeit. A magyar származású inkák sorát Pál inka nyitotta. Utána még számosan követték, a templomi vésetek szerint Katal inka és fia Kat inka, Silva-pál inka, Kövid inka és végül az utolsó, az akkori klímaváltozás nagy felmelegedése idején Sus inka. De kutatásunk ideje most még a dzsungelvilágra és rézkorra esik. (Eredeti dzsungelfelvételek.)
A magyar gyökereiket megőrizték, inkább barlangba vonultak az aranykönyveket őrizni. Juan Móricz még látta őket és beszélt is velük, mint ahogy Daniken, a svájci szállodás is. Bár az utóbbi később pironkodva bevallotta, hogy akkorát hazudott, mint ide az Undok hegység. Móriczka is elbújdosott a dzsungelbe. De ez a rengetegben felfedezett réztumi épp azért elkerült a Késmúzeumba.
Ezeket az eszközöket a velük történő gyakorlás félelmetes késekké tették a maguk idejében. Aztán az arrafelé elkalandozók meghozták a vaskort oda is, a késforma is, már nyélgörbülve elterjedt szerte a művelt világban. De erről majd később...
A nagy, hosszúpenge után nézzük inkább egy rövidet. Egy inka tumi kést. Inkább régi, de méginkább ősi. De leginkább a történelem ismeretlen fekete lyukából származik. A legújabb ásatások alkalmával találták az ősi város, Puma Puki romjai között, a Mamayuka szentély alatt. Az eszköz műkincscsere útján jutott a PTA Késmúzeum tulajdonába. A cseredarab egy igen értékes, ősi Unicumos üveg volt. Természetesen tele.
Elődeik és részben ellenségeik a chichoka és a chechepuya civilizáció emberei alkothatták, vagy legálábbis a know-how-t adhatták a civilizáció hajnalán. Ez utóbbiak - a felhők népe - fehérek voltak. Az évszázaddal későbbi, ketchupa nyelven csomózott spagócaírás nem részletezi honnan jöttek, de Lámapata Toltakupán lábcsomózásai alapján valószínűsíthető hogy ők, a később Barlangi Bélák néven ismert törzs korai említése, tehát ők voltak az első európaiak az Amerikkákon. Ők alapíthatták Kuckó városát és a csatornázás terveit is egy Titi nevű kultúrmérnök készíthette. Bár akkoriban még tisztítatlanul vezették egy tóba*. De ez egy másik történet. Visszatérve a késekre, a forma nem túl ritka arrafelé, rézből készült kisméretű tanulókést többet is találtak már, akár kispap órára készült iskolai áldozókés...
... akár kulináris segédeszközt, pl. chiliaprításhoz, valamint az isteneknek szánt áldozati tengerimalac, aguti vagy kapibara belsejének megtekintését szolgáló eszközt.
De a drága orichalcum anyagú, felnőtteknek való kés jellegű, feltehetően EDC eszköz pengealakja és markolatformája több civilizáció nyomát is magán hordja. Ez valószínűleg az ugorka eredetű, később kínai, zulu és eszkimó ulu késféle nyomán terjedt el kontinensszinten. A markolat egy kifejezetten kerekfejű lényt mintáz, a későbbi hasonló eszközökön ábrázoltakhoz képest hosszú lábakkal, tehát a mintát adó lény magas és nagyfejű volt. Az első száguldó inka, Mancoba Capascod** is óva intelmezte fiát, Sunyy Rocát nehogy Mama Coca nélkül kikezdjen a nagyfejűekkel. A kép közvetlenül az ásatás közelében levő dzsungelben készült.
Az eszköz megmunkálása kocogtatós-nyikorgatós módszerrel történt. Ez a technológia felveti az esetleges földönkívüli beavatkozás lehetőségét is, különös tekintettel a máig fennmaradt fejkocogtatás jelentésére. Dr. Pacuhamuki, a San Mierde egyetem professzora, a mértékadó Bullshit Peaks Review legutóbbi számában megjelent tanulmánya szerint interkontinentális segítség érkezhetett az Undok hegység lejtőire, az emelte fel az ottani qukhinuku kultúrát. Chicoschfokosch, a magyar ősökkel*** is rendelkező barlangibéla-szakértő vezetésével ásatások folynak Incabamba romjainál is, ami pontot tehet az ufóka-ugorka kérdés végére.
Mindenesetre rendkívül érdekes az eszköz szimbolikája. A legfontosabb dolgok, az ész, a szív, a gyomor a belekkel és a két vese kiemelten szerepelnek. Ráadásul az esze tokját kék (feltehetően Cserenkov) sugárzás**** veszi körül. A kép az expedíciós hajó fedélzetén, a hazaúton készült.
* A hálás utókor azóta is Titikaka néven nevezi a tavat. (forrás: a felszín alatti vizek feltörési helye) ** A legendák szerint Varkochakichi (más néven Copas Kichit) főisten fia. (PNV) *** Máig büszkén őrzi magyar gyökereit, a sárgarépát és a petrezselymet. **** A közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad a gondolat az agyban. (Encyclopedia Pithennica)
Jók az acélok, a felhasznált alapanyagok, a kidolgozás, az ár is hasonló, viszont mindkettő illegál méretű ebben az idióta közigazgatású, ámde hőn szeretett kicsiny hazában!.
Nekem a Kershaw kicsit letisztultabb.
Szerintem egyikkel sem lősz mellé, győzzön a szíved:)
Két kés között vacillálok... Az egyik a Kershaw Norad 5510,a másik a CRKT 7920. Árban szinte egyformák most. Van esetleg tapasztalat, ötlet, vélemény valamelyikkel kapcsolatban?
Figyelmeztetés: a szöveg olvasása, különösen a képek nézegetése egyeseknél agyi egészségügyi elváltozást okozhat, amelyért a PTA semmiféle felelősséget nem vállal. Úgy jártak, utólagos rinyálás nincs! :-P
Minden kedves és kedvetlen éltársnak boldog Medvenapot kívánok! :-)
Ha már a vintage késeknél tartottunk, nézzünk meg a nagyvas-kedvelők kedvéért egy - szintén vintage találmány - nagyvasat. Az eszköz alaposan becsomagolva, a kíváncsi szemek elől elrejtve, a műhely céljaira (is) használt helyiség munkapadjának, magyarul a panknak az aljára volt rögzítve. De végülis megtalálták. És így a kés a PTA Késmúzeum bemutatott darabja lett.
Először a méretek, aztán a szemrevételezés. A kitűnő, akkoriban szokásos, jelzés nélküli TSTM szénacél penge hossza 166 mm, a vastagsága 3 mm-től konvergál a 0-hoz, legnagyobb szélessége 40 mm. Bár eredeti, pankalatti állapotában is borotvaéles, de borotválkozni csak vastagbőrűeknek ajánlott.
Az alaposan megmarkolható markolat 130 x 17 mm. Az anyaga a textilbakelit - még a '40-es évek elejéről - valószínűleg az elsők közötti megjelenése késnyélként. A nyelet - "biztos ami ziher" alapon - 5 db acél szegecs rögzíti a full tang konstrukciós pengéhez.
A agresszív orrkialakítása nem kedvez a bicskázásnak, inkább csak vágásnak és az ízületek laza feszegetésének. A boncoláson kívül - engedményekkel - bozótvágásra és tökaprításra is alkalmasnak tűnik.
Sajnos nem újságpapírba csomagolták, így a kora pontosan nem állapítható meg, csak különböző feltételezések léteznek. Node nem is lényeges, ahogy a nagymellényű korrekt régész ismerős mondta: "Ha én azt állítom, hogy Julius Cézáré volt, akkor az lesz az igazság és punktum."
motto: Soha ne feledjük az ősi mondást: "a Rozsda nem alszik"!
A Rozsda, todományos nevén Ferrofágusz afrancusz P. a szénacél kések és bicsakok rettenetes réme. De dr. Mókus Örsnek a PTA kutatójának szorgos és türelmes munka és egy automata vadkamera segítségével sikerült lefényképezni. Ez talán, bár csak egy lábjegyzet, de segítheti az ellene folyó harcot.
Todománytörténeti világszenzáció, a Rozsda amint eszi a vasat! Dr. Mókus jogosan pályázik a Nobler-díjra. Képünk a valódi, retusálatlan felvétel, a mértékadó Bullshit Peaks Review, a Washiki Shimbun és a Tik-Mony Daily című todományos folyóiratokban is megjelent kép, dr.Mókus Örs szíves hozzájárulásával.
motto: "Ne csak mindig készítsünk, néha találjunk is!" (Pithecus)
Különleges vintage bicska került - különleges körülmények között - a PTA Késmúzeum tulajdonába. A Pithec Művek markolatanyag-beszerzője éppen az Északi sarkon* kutatott, amikor megütötte a fülét az anyagkupac alól kiszűrődő csámcsogás. Megvizuálva a halom alját, előkerült egy nagyjából bicskaformájú fémkupac, amit a Rozsda evett éppen. A Rozsda étvágyát elrontva kiderült, hogy valóban bicskáról van szó. Erre aztán a PTA összes helyiségében megindult a restaurálási folyamat**.
Az egypengés eszköz teljesen fémépítésű, a'célból acélból, hogy stabil legyen és vágjon de sajnos semmiféle jelzés - se egyenes, se görbe - nem található rajta. A pengét nemcsak a Rozsda, hanem láthatóan a vashiányos előző gazda is ette rendesen.
A markolat többrétegű, külső panelját műszaki szemmel megvizuálva gépi préselésű, alatta - nyilván - sima acéllemez fogja össze a bicskát. A panel valaha nikkelezett volt, de a Rozsda áldástalan működése és a nem túl tartós bevonat miatt a maradék pici foltok is lekoptak a restaurálás alatt.
Az eredeti gyártási, származási helye teljesen ismeretlen, de - soha ne mondd hogy soha alapon - egyszer még kiderülhet. Ezt a mondást megcáfolandó, hogy a családban kinek a melyik őse és mikor szerezte és használta, az már sajnos (oka: R.I.P.***) teljes bizonyossággal kideríthetetlen. De szénacélként is egyértelműen mindent kibíró, tartós alkotás.
A markolatpanelek szemrevételezése alapján az alkatrészek gyári készítésűek, az összeszerelés és az egész kés valószínűleg összevásárlás utáni kézimunka, ahogy manapság is szokásos, rendes szabványos, minden fantázia nélküli, derék kisiparos munkáknál.
Az is valószínűsíthető, hogy az összeállítás vevői kívánságra lehetett másféle markolatpanelekkel is, ez az acélépítésű talán expedíciós, vagy hadi felhasználásra készült.
A korát tekintve, stílusa alapján 55 és110 év közé tehető, ha valaki ráismer, ne tartsa magában értesítse a PTA-t közvetlenül itt, vagy a pta@trantor.huha villanyposta címen.
Szokásos todományos pontosság okán, jöjjenek a méretek: Pengehossz 79 mm, induló vastagsága 2 mm, markolathossz 105 mm. A teljes vintage érzés kedvéért a háttérben 1929-ből, az ősök érdekes jövőképéről láthatók szemelvények.
* A műhely jellegű helyiség Északi sarkában, az ősök által felkupacolt anyaghalmaz. Kitűnő, akár 100 évre is visszamenő, újrahasznosítható anyagforrás. ** Kizárólag környezetkímélő módon, a zöldbékák ugrálását és a klímahisztérikák haragját kerülendően, vegyszermentesen. *** Jótanács1: addig kérdezd az ősöket, amíg még tudnak válaszolni. Jótanács2: ami most még nem igazán érdekel azt is, mert évtizedek múlva bánni fogod, hogy nem kérdezted meg.
A bazári kések nem 440B- ből szoktak lenni hanem valami 420 rozsdamentes anyagból
Ez nagyon nem olyan mint a 440B
Fogadni mernék veled hogy ha készítenék két egyforma kést egyiket 440C-ből a másikat 440B-ből akkor a felhasználas során nem tudnád megmondani hogy melyik milyen
A Digóniai Toszkéne, az etruszkok ősi földje. Onnan került a PTA Késmúzeumába ez az ősi kiskés. Purgáliai* orichalcum penge, csonttal és Muránói** üveggel, valamint türkizzel ékített markolat, még az ókorból. A Pithekoussai kultúra kontinentális nyomait kutatva került elő, így bizonyíthatja az első, Dzsungáriából Nishapuron, Türkföldön és Lakedaimón területén át érkező felfedezők kalandozásait a félszigeten. De története további kutatásásokat igényel. Karbunkulus kormeghatározás alapján annyi tényt feltételeznek a kutatók, hogy az eszköz bár dzsungár licensz alapján, de etruszk mesterek műve.
Todományos tanulmányok utalnak arra, hogy a markolat díszítése egyértelműen akár egy vörös törpecsillag rendszeréből származó nép ősi emlékeit is őrizheti. A csillag körül egy Föld-tipusú kék kőbolygó a sárga holdjával és egy Jupiter-tipusú gázóriás kering, ami az elfogadott minimum felállása egy stabil rendszernek. A markolat elején látható kis pöttyös díszszegecsek jelképezhetik az ilyen rendszereket körbevevő külső kisbolygóövet***. Természetesen az etruszk mesterek csak bamba vigyorral****, szolgaian alkalmazták a licensz leírását, így - kettő több mint egy alapon - a bolygókat megduplázták. Persze az még vizsgálandó, hogy esetleg ez a valós állapot az ottani rendszerben, a csillag körüli, életre alkalmas zónában, de az eredeti leírás sajnos nem maradt fenn.
Egyes vélemények szerint egy gazdag szabin nőé volt, a már akkor is régi - Etruriából beszerzett - csicsás kés, de elrabolták. A nővel együtt. De ez egy külön, 18+ történet lenne... Giovanni Gatto,***** a Taljániába szakadt, de lelkes hazajáró hontársunk juttatta el a felbecsülhetetlen értékű eszközt a Késmúzeumba. Maga a kés a hírneves cinquedea elődjének tekinthető duedea, ami néhány ezer év fejlődés után a XVI. századra érte el teljes méretét. Azóta nem nőtt tovább.
A két ujjnyi széles penge nem borotvál - akkoriban a szakáll és a szőrös muff volt a divat - viszont kiválóan szúr. Ezzel a tulajdonosa, lévén a feliratok szerint valószínűen EDC kés, megvédhette az erőszakállastól a kis muffot. (forrás: A kis Muff kalandjai.) Egyes kulináriusok szerint étkezési segédlet is lehetett a kés. Lakedaimón területén átvonuló csapat magával hozhatta a görögdinnye szeretetét. Annak ősi, még kisebb mérete pedig alkalmassá tette az eszközt a dinnye és egyéb tökfélék (Cucurbitaceae) lékelésére. Legyen az a nevezett egyéves lágyszárú, vagy akár az ellen feje. Végül a méretek, pengehossz: 96 mm, vastagság: 3 mm, markolathossz: 88 mm.
* A purgáliai kereskedők az orichalcum alapanyagot Atlantiszról származó kereskedőktől szerezték be, de ez titkos volt. Szólónpiálosz történész kólikáiban az atlantiszi turánok voltak az első gyártók. ** Murano első próbálkozásai az üveggyártással. Ezeket a pöttyöket és golyókat a hagyomány Millefiori mesternek tulajdonítja. A türkiz nishapuroni származású. *** Nálunk Kuiper-öv. **** bamba vigyor = régészetileg: archaikus mosoly, amivel ezt kiegészítették, az a penge anyaga és a gyártási idő, Mithrász 2020. évében és a másik oldalon az istenekhez való fohász. ***** Giovanni Gatto, Bivalytosznádon született Machka Jancsi néven, mint pucér újszülött. Tudományos érdeklődése sodorta le a sarokig. A csizma sarkáig. Ott kutatta, hogy hol tartózkodik a déli szél, amikor nem fúj.
Köszönöm szépen a történetet nagyon tetszett,továbbra is vigyázz rá, aztán az ősz haj szálakat tovább gondolva ez a bicska szerintem tovább öröklődik majd a családodba, minden jót neked 🙂.
Édesapám 1961. augusztus 20.-án vett Pápán a vásárban 3 agancsmarkolatú bicskát, magának, a Bátyámnak és nekem. 17 éves voltam. Darabját 50 forintért! Akkor az nem számított olcsónak. Ő a sajátját fél éven belül elveszítette, a Bátyámé néhány évig megvolt. Az enyém most is megvan.Több mint 40 évig állandóan magamnál hordtam, sokfelé dolgoztam az országban, Mosonmagyaróvártól Ózdig, a katonaidőm alatt Eger, Debrecen, aztán Németországot is "megjárta" velem. Ma már "mindketten" nyugdíjasok vagyunk, már nem hordom magamnál így talán nem fog elveszni sem. Most is itt van a kezemügyében, sajnos fotót nem tudok prezentálni, nincs okostelefonom, nem értek az efféle "úri huncutsághoz". Ja, még annyit, egyszerű szénacél, de soha nem volt még rozsdás. Olvastam itt régebben, sok "okosságot", hogyan kell a szénacél pengét "kezelni, hogy ne rozsdásodjon. Nos, én mindig gondosan "ápoltam", elfogyasztottam vele már néhány disznót, mellé hagymát, paprikát, paradicsomot. Lett is szép patinája, (csakúgy ahogy nekem ősz hajam). Azért majd ha a Fiam hazajön megpróbálok vele fotót feltetetni. Ja, még egy, annyi a "szépséghibája" a dolognak, hogy a készítője ismeretlen.
Az előttem lévő rekord mínuszt összegyűjtött poszt után (pedig szóltam Phithecus, hogy ez egy késes topik) kezembe került az első bicskám amit egy francia légiót megjárt barátom tanácsára vásároltam 1996-ban az első munkahelyem "kajálós" kése lett még abban az évben,a kollégák akkoriban furcsálták is hiszen akkoriban mindenki valamilyen "magyar" bicskával evett,több mint 20évig használtam nem kímélve, volt szükség esetén csavarhúzó, vágott villany kábelt,de túlélte, természetesen az utódja is Opinel a mai napig,várok hasonló témában történeteket, pozitív hozzászólásokat és képeket,ja és minimum 14+ jelet😉.
motto: "Szomszédaimat, igaz, agyonverém már mind, de hasztalan, mindég kerűlnek újak; s oly kevés a fóka-faj." (Madách ötletéből írta Arany János.)
Maradjunk még egy hangyányit az ősi csontkések világában. Régen, az előemberek korában is előfordult, de a jövő emberszublimációval létrejött utóemberei is készítenek majd ilyet. Úttörés, avagy cserkészkés. Az időgép - az előző, az utóembereket meglátogató útja utáni - alapos átvizsgálásakor került elő ez a kiskés. Valószínűleg egy varázslóinas kiscserkelő utógyerek is volt az időjárművet megdobálók között, és a cserkészkés beleakadt egy résbe. A vizsgálóbizottság többségi véleménye szerint ez a gyerekkés nevelő célzattal készült a maradék csontokból, és a kis tulajdonos által trófeaként kivert ellenséges tejfogakból. Valószínűsíthetően komoly büntetést kaphatott az első fegyvere elvesztése miatt. Pedig ha ő nem is, de a kés résen volt*.
Különvéleményként, az időgép logikai egységének védelmében, lehet hogy a múzeumi logikával "gyerekkésnek" elnevezett darab tulajdonképpen egy lövedék, amit egy kaliberezett marhasípcsontból szellentettek** ki. Ezt a hátsó tömítésjellegű vége*** is igazolná. A manufuckturer, a pengén olvasható jelölés szerint a WBM**** mozgalom aktivistája lehet.
Ez lehetett a kor szilárd lövedéket kábító gázzal kilövő fegyvere. Ezzel bizonyítódna az emberszublimáció kialakította utóemberek uralta "jövő legveszélyesebb fegyvere" keresési kitétel teljesítése. (Q. E. D.)
Második különvélemény szerint egyszerű marokkés, amit levélbontásra***** és alsó-madárfogással tökönbökésre is használhattak. Tökfaragásra viszont, az ilyen népszokásra szakosodottak nagy bánatára sajnos nem alkalmas. De még így is a jövőkor univerzális EDC-jét képezheti majdan. A fogak pedig a várható jövő egyszerű utóembereinek esztétikai érzékét, a díszes szépségre hajló igényét mutatják.
A méretek, mert azok még a jövőben is fontosak lehetnek: pengehossz 88 mm, vastagság 4 mm, markolat 58 mm.
* Emlékeztetőül, a cserkészfiúk jelmondata: "Mindig légy a résen!", a cserkészlányoké: " Ne legyen légy a résen!" ** Feltételezett kaliber 25 mm. (25x146 mm-es, leválóköpenyes lövetszer.) *** A lövőeszköz kezelői ennek megfelelő elnevezésűek, az irányzó a fartartó, a lőerőt adó a fartista. Az utóbbiak külön babcsuszpájz MRE csomagot kapnak. **** WBM = White Bones Matters ***** A pálmalevélbe csomagolt, az abban sült hernyók, levélből való kibontására szolgálhat ott, az ínyenc késes közösség kedvére.
Köszönjük a reagálást a késes közösség nevében, igaz ezt ismétled elég régóta, picit próbálok segíteni neked Phithecus mivel, hogy ez még mindig "késés topic" és neked ha az volt a célod , hogy el vedd a kedvét ha valaki tököt vagy virág karót vagy nyársat farag a késével amit a vásárban vett vagy maga készített csak részben sikerült,az értelmezhetetlen írásaidból kb. az alábbi képen látható az ami a KÉSES topic még megmaradt látogatóit esetleg érdekelheti a többi a méltán híres milliók által látogatott blogodon megállja a helyét, de itt nem,a kivágott képről természetesen lemaradt, hogy helló fiúk-lányok készítettem egy ilyent is be mutatnám nektek mit szóltok hozzá, beszéljünk e róla, örülök, hogy segíthettem nem kell viszonozni semmilyen formában.
A közel- és a nem túl távolmúlt aktualitása okán... :-P A PTA normál automata időgépét a jövő felderítésére küldte a bizottság, titkos kémfeladata a jövő legveszélyesebb fegyverének felkutatása volt. Sajnos sem a hely, sem az idő nem volt azonosítható a visszaérkezésekor. A "fekete doboz" adatainak nagy részét teljesen tönkretette az égő erdők, mezők, máglyák, kukák és az utolsó áruházak füstje. Valószínűleg tesztelni kell a gép logikai áramköreit, mivel a parancs "éles fegyver" felkutatása volt, erre ezt a kés jellegű eszközt hozta át a jövőből*. Mindenesetre a vizsgálatok után a PTA Késmúzeum CSOKI szakegysége (CSOntKések Intézete) igényt tart az eszközre. (A kép valósághű rekonstrukció.)
A gép hangrögzítőjén szerencsére maradtak töredékek, így onnan tudjuk, hogy az eszköz Uúúgh, az utóember** falkavezér és varázsló tulajdonát képezte. A kés az elfogyasztott ellenség csontjából és kivert fogaiból készült, olyan célból, hogy a tápláláson túl, a szilárd anyagainak is minden ereje a varázslót erősítse. A hangtöredékek elemzése alapján a horda néhány tagja, Alla, Huuú, Kváák, és Ohohh megdobálta az időgépet, de lehet hogy csak szidalmazták az ellophatatlannak és felgyújthatatlannak bizonyult rémet.
A penge hossza 87 mm, a vastagsága 4 mm, a markolat hossza 88 mm. Ebből, és a kép alapján is nyilvánvaló, hogy az utóemberek kézméretei hasonlóak, mint az embereké.
A jövőről szólt hozzánk von Rhiesling***, a híres költő: "nem kell a szamorodni, ne adjuk fel a csüggedést, lesz ez még így se". De mint látjuk, az élet utat tör magának a betonfejen keresztül is.
* Időközben, a tesztelés alapján a gép áramköre rendben lévőnek találtatott, így a nem is túl távoli jövőben valóban ez a legveszélyesebb fegyver. ** Emberszublimáció, amikor az előemberből, az emberi fázis kimaradásával hosszú idő után, a kiindulási fázisnak megfelelő, ugyanolyan fejletlen, primitív utóember lesz. Ezek mennyiségi gyarapodása már érezhetően megkezdődött. *** von Rhiesling egyszerű tőkés családból származott, de a liberalista bogyózók Lem-arházták és Othello és Izabella alkotta kordonok közé szorították.
Ez vagy te Phithecus csak sértegetni tudsz másokat, kérdezte valaki hogy neked mit hozott a Jézuska, NEM! Kérte valaki, hogy írd le a gondolataidat egy KÉSSES topikban,NEM!
Lapozzál popsibuksi ne nyafancsolj! Nem vagy rá képes?
Mást is kaptál karácsonyra? Felpróbáltad már? Szerintem nagyon jól áll neked. :-)
Node valami ontopikot nem kaptál? Nekem a Mikulka Lyézuskájának a Nyula hozott néhány gyémántos dremel-szerszámot, egy príma arkansas olajos követ, meg egy kupacot, az örökké fogyatékos smirgliből. (Írhattam volna csiszolóvásznat is, de az sokkal hosszabb, és így nem ekolábnyom-kompatibilis.)
Micsoda éleslátás!!! :-P Megígértem, nem? És ne magázz!!! :-) :-) :-) Van olyan év, hogy 4-5 értelmes(???) gondolatodat(???) is megosztod velünk. Láthatóan, mint most is és azt is minek? Lapozzál öcsisajt, ne nyafancsolj! Nem vagy rá képes? Akkor mi a bánatos magashegyi kecsketosszantóeszű birkatosszantó juhászbojtár körmölőKÉSét ÉLEZŐ kovácsmester gúnyáját bolhátlanító ifjú aráját némileg megkívánó inasgyerek seprűjének nyelében percegő nagyfa-szú rágta fafejű ürgepásztor miatt virnyogsz itt? Ez egy úgynevezett "Azt a kiskésit..." című KÉStopik. És a KÉS fogalmát nem az itt nyafogó néhány szerencsétlen tökfaragó határozza meg. Ha nem hiszed, nézz szét a neten a KÉS keresőszóval. Hát ehhez tarts magad. :-)
Ahogy megígértem... A következőkben egy ATSM LPC edition* kés kerül bemutatásra. Az eszköz megfelel az SHTF utáni újrakezdés és a gazdaságos környezetvédelem követelményeinek.
A penge a szokásos 56-58 HRC TSTM acél. Valaha negyedmagával mérlegelte a dolgokat. A kiindulási teszteken viszont, bár csak egyedüli részként volt jelen, 100%-ban teljesítette az adott célú késnek való alapanyag-kívánalmakat. A Rozsda méla undorral elfordult tőle ezért a vizsgálóbizottság nem is savazta tovább. Noha mindkét oldala egyforma, a kételkedők meggyőzésére, hogy nem kamu, itt a másik oldal képe is.
A penge hossza 116 mm, vastagsága 2,8 mm, a markolat hossza 80 mm. A markolat északi-sarki diófa**, igazolva az ősi késmesteri mondást, hogy "a markolat anyaga a földön hever, csak le kell hajolni érte".*** Azért, hogy igazoljuk a PTA-nak, az SHTF utáni környezettudatos újrahasznosítás elvének maradéktalan betartását, az érdeklődők kedvéért bemutatjuk a kiindulási anyagokat. Erre még a Pudingfejű Greta, a klímahisztérika is elismerően csettintene.
Természetesen akit nem érdekel, az ne nézze meg.**** Az eszköz a Pithec Művek összes helyiségében, maximális gondossággal készült. A műveletek során egyetlen ujj sem szenvedett károsodást.
* Arkansas Toothpick Style Mini, Letter-Paper-Cutter ** A műhely jellegű helyiség északi sarkában lévő fakupacból. *** Továbbá, "csak a kisstílű ember tart rendet, a zseni uralkodik a káosz felett". **** A további esetleges agykárosodásukért a PTA nem vállal felelősséget.
Nagyon boldog Téli Napfordulót kívánok minden kedves és kedvetlen topiklakónak ezzel a fenyőfa formájú - magyarul push dagger* - ősi önvédelmi Lucakéssel! Egy rendkívül kemény és szívós fűfajtából készült, az anyagot még a régi időkben a szomszédoktól szerezték be, némi kumisz ellenszolgáltatásával. A kialakítás viszont az őshaza fenyveseit idézi.
A Lucakés boszorkányos rituáléjának már az ómagyarok is hódoltak. Akkoriban Luci sámánlány emlékére december 13.-ára el kellett készíteni, fémet nem tartalmazhatott csak fű-faneműt, méhviasszal kellett érlelni a Téli Napfordulóig. A gatyában kellett becsempészni a közösségi sámánjurtába, aholis egy hölgynemű kezébe kellett adni. A többi aztán már csak a szerencsén múlott, hogy boszizás lett-e vagy foghiány. De a lényeg a lényeg, ezután a világosság minden nappal egy tyúklépéssel hosszabb lesz. Reménykedjünk, hogy a világosság növekedni fog a - most még láthatóan - töksötét fejekben is! A gondolkodás varázslatával adjunk esélyt a Fény eljövetelének!
* A nevezett késforma számtalan szilárd anyagból és formában készült az írott és íratlan történelem során. A PTK Késmúzeum is bemutatott - be fog mutatni még jónéhányat.
Bizony mondom néked, jó helyen jársz! Persze öreg veterán nickként, akinek csak itt a késtopikon, és eddig-addig mindössze 8 szólása van, bizonyára felmerült benned a sanda gyanú, legalábbis sejtetted. :-) :-) :-) Lehet hogy van valami története is a papa késének? Ne tartsd magadban, mert az káros! Kíváncsian várom!
Üdvözletem mindenkinek! Nem tudom hogy jó helyen járok-e! Szeretnék veletek megosztani egy kést. Édesapám keze munkáját dicséri! Fogadjátok szeretettel! Köszönöm hogy itt lehetek!
Ez lesz az egyetlen hozzászólásom a témában, mert nem akarom etetni a trollt. Már rég letiltottam ezt az idiótát. Sajnos újra és újra le kell tiltanom, hogy ne lássam a hülyeségeit. Csak azt tudom tanácsolni, hogy ti se foglalkozzatok vele. Időnként megjelenik, és idehány valamit - de épeszű ember nem lép bele a hányásba! Ezért hal ki lassanként a topik... Ő meg otthon ül, és röhög magában, hogy már megint róla van szó. Beteg elméjű ember, ne reagáljatok a hányásaira, mert attól csak még jobban érzi magát. Elég sajnálatos, hogy a fórummodi nem tesz semmit ez ellen a közösségromboló magatartás ellen.
Ígérem,nem kérdezek többet tőled,csak ezt,"ki vagy te Phithecus" várom józan,értelmes válaszod,ha intelligens ember vagy válaszolsz rá,ha nem válaszolsz avval magadat minősíted,egyszerű kérdés bárki tud rá válaszolni, én kérdezek Te válaszolsz,ha válaszolsz értelmesen tehetsz fel kérdést,ha nem akkor én kérdezek vissza,ha minősítesz magadat minősíted ne feledd,ne mond,hogy hogy jövök én ehhez, avval is magad minősíted,szerintem és szerinted is eltelt egy hét tök üresen 🙂🙂🙂,gondolkodj,nem ismersz,most sok minden kiderülhet Te vagy jó ember én rossz vagy fordítva,hajrá Phithecus kést bárki,bármiből tud készíteni vagy búcsúba venni,válaszolni sem nehéz ilyen embernek mint Te nem okozhat gondot egy ilyen egyszerű kérdés, vagy mégis 😉.
Megint eltelt egy hét... tök üresen... :-) :-) :-)
A Luca-napi szokásokra emlékezve a PTA Késmúzeum bemutat egy univerzális önvédelmi eszközt. A vizsgálatokat és restaurálást dr.Szú úr vezetésével a FAKIR (Fakések Irodája) végezte. Az eddigi megállapításaik szerint elsődlegesen vámpír, de alkalmasint banya, szellem, kísértet és démon ellen is véd, továbbá boszorkány-keresésre is kiváló. Külön bónusz a vízilovak és struccok gutaütés-közeli állapotba hozása.
Vámpír ellen laminált pengéjű - magyarul san mai - edzett nyárfakés. Igazi középkori relikvia. Anyagát a szakirodalom egyértelműen meghatározza, de a kiegészítő színek és szagok, engedménnyel más célra is felhasználhatóvá teszik. Ezt a csodás darabot kutatóink találták valahol az alföldi tanyavilágban. Ichiko, a japán csontkereső cserekutya szimatolta ki a romok között. Kora ismeretlen (a késé), de a szakértői bizottság előjegyezte karbunkulus-korolásra, így később majd pontosabb időt tudunk rá mondani. A markolat stilizált ókori római akasztófákkal, azaz napkeresztekkel díszített szögecsekkel berakott. A mester a legkisebb szögecsekbe is beleverte az egyszerű, ősi napkereszt jelét. Az elején vámpírfogak, valószínűleg a korábban elejtett vámpírok trófeái láthatóak. A nyél védett a vámpírok ellen, azok nyugodtan gyilkolászhatók, hiszen ha megpróbálnák megfogni és elvenni, a keresztek megégetnék a kezüket.
A penge megfüstölt és szentelt méhviasszal van impregnálva, így a boszorkányok ellen is véd. A megfüstölés ősi méhész szertartás, a szentelés pedig egyszerű és automatikus. A méhviasz begyűjtése kesztyű nélkül ugyanis a méhek irigysége miatt számtalan szent emlegetésével történik, még manapság is. Kesztyűben viszont sportszerűtlen. A pengén elhelyezett máltai keresztek a lovagok szellemiségét viszik a vámpír belsejébe, amitől az frászt kap.
A sárkánypöcsbőr a markolaton ugyanolyan védelem a sárkányok által étkezési és egyéb célra beszerzett szűz királylánykák ellen, merthogy ők azt meg nem fognák, így a felszabadító királyfika, idegállapotba kerülés miatti véletlen lebökése nem történhetett meg. Hátránya, hogy a 60-70 éves szűz királylánykák esetében a "#metoo" faktor megnövekedett. A kés birtokában a királyfikákat viszont más, szellemes jellegű meglepetés nem érhette.
Az elsődleges cél mégiscsak a vámpírok elleni védekezés volt, valószínűleg erre utalnak a markolaton látható intelmek. Ezek megfejtése folyamatban van.
De ezen túlmutatóan a kés univerzális védelmi erejét jelzi, hogy a röntgen-szagelemző készülék alkalmazásával megállapítható volt, hogy a belső pengét fokhagymás bedörzsölés után még konyhasóoldattal is kezelték, így egyszerű késfelmutatási szertartással szellemek, kísértetek, sőt démonok ellen is védekezhetünk. Nem mondható hiányosságnak, hogy zombik ellen nem véd, hiszen már bölcs királyunk, Kódex Kálmán (aka Pergaman Koloman) megmondta, hogy "a' zombikról pedig, mivelhogy nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék".
A korábban ismertetett - Lucaszék helyett alkalmazott - Lucakéshez hasonlóan boszorkányok felismerésére is alkalmas. A hagyományos Lucaszékkel/Lucakéssel ellentétesen működik. Az éjféli misén a boszigyanús női személyeket megközelítve, a gatyánkba vagy ünnepi surcunkba betokozott kés fokhagyma-kipárolgása elhúzódásra készteti a boszorkányt, így felismerhető. A hitelesíthető eredmény érdekében aznap tartózkodni kell a fokhagymás pirítós, fokhagymás kolbász és a csülkösbab fogyasztásától.
A megtalálás annak a szerencsének köszönhető, hogy a vámpírok száma a magyar tanyavilágban erősen konvergált a nullához. Ezért János bácsi, valószínűleg nemcsak az éjféli misén, hanem EDC-ként évközben is sűrűn kereste a boszikat, így Marcsa néni eldugta a boszikereső kést. Később pedig eljövend a klimaxa, az kimaxolta a feledékenységét, és már ő sem tudta hová dugta. De akkorra már János bácsinak sem volt fontos a dugás.
A penge hossza 130 mm, vastagsága 12 mm, a markolat 110 mm. Akit a kés teljes hossza is érdekel, az adja össze.
Nagyon szomorú, hogy vannak ilyen emberek más fórumokon is. Én egy postagalambokkal foglalkozó csoport tagjaként már több mint 10 éve vagyok jelen a fórumon, de az utóbbi 3 évben hozzád hasonlóan csak érdeklődő olvasóként. Eleinte egy nagyon jó kis közösség voltunk, az egész országból voltak tagok, évenkénti országos kállítások alkalmával személyesen is találkoztunk, (meg néha azon kívül is) Aztán egyszercsak "beütött a krach". A fórumon a régi gárdából 3-4 ember kivételével mindenki eltűnt, csak olvasók maradtunk. Mindezt egyetlen személynek "köszönhetően". :-(
Írhatsz amit akarsz, egyedül Te miattad nem jön ide senki, tudod miért mert kritizáltál,bíráltál mindenkit meg popsi buksinak nevezted az itt lévőket,aztán amikor ezt kaptad vissza megsértődött a nagy tudású,kedves Phithecus,nem rimeket kell skandálni,ismételni folyton ugyan azt, hanem észérvekkel véleményt alkotni. Én meguntalak, közben benézek,hátha változik valami,de sajnos nem.
Nagyon egyszerű! Például ha értelmes emberek, értelmes hozzászólásaikkal kitöltik az űrt.
Bemutatnak szép, érdekes, hasznos, vagy történelmileg izgalmas, esetleg nekik kedves késeket.
De az ilyen itt olyan ritka, mint az értelmes kritika.
Arra azért kíváncsi lennék, (vagyok :-) ) hogy mi a hímivarú lónak az alant lógó, illati kipárolgások terén jelentős kihívásokkal küszködő, kékeres külső nemi szervének jön ide valaki vinnyogni, amikor se hozzászólás, se - szerinte - értelmes dolog nincs itt.
Javaslom csinálj egy külön topikot, aztán nézd az üres oldalt napszámban, az nem fog zavarni.
Én meg jövök, ha kedvem, időm, fáradtságom engedi.
motto: "Van úgy, hogy néha a majom is leesik a fáról. De az ökör fel sem tud rá mászni!" (ősi pithecus közmondás)
Talán most nézzünk akkor a PTA Késmúzeum gyűjteményéből egy rendes emberméretű bökőt. Egyszer volt, régen volt a "kalocsai mintás dilinyó" de a PTA nem dőlt be a trendnek (sem) és még egy kalocsai mintás kést se mutatott be. De akkor legalább a háttér... Jó'vanna, most az egyszer!
"Nyuszi ül a fűben..." Avagy ahogy Zajac Zajacovics Nupágágyí mondja, ő egy jellem, mert csak ül benne, de nem szívja. Láthatóan nem vész el benne, de még az őszi avarban sem fog. Mert olyan helyre nem viszem.
Egy termetes fa sem akadály, különösen ha a szarvasbogár-kukucok is besegítenek az aprításba. Apropo, néhányuknak nem volt szerencséje megérni a dugókort, merthogy agresszív hőbörgésüket Ichiko kisasszony* a Ház elleni támadásnak minősítette. Néhány darabkájukat - szokás szerint - reggel a teraszon, bizonyítékként büszkén bemutatta.
Akár a rózsák háborújába is mehetnénk. Pedig sokkal régebbi dizájn. Látható a "Hétvezér Kft." mesterjele a markolaton. A hét vezér a kerek jurtában megegyezett, hogy szerteszét mennek a kerek Föld határáig hont foglalni. Hát ez egyértelmű, és innentől bizonyított tény.
Néhány szó a kés anyagáról. A penge anyaga egy lócipőkarbantartó lósuszter ősrégi ráspolya, a tesztek szerint príma TSTM acél. A megmarkolat összetett, ócska ezüstpénz, ismeretlen rendeltetésű vörösrézcső kilapítva, ex sárgarézküszöb, marhalábszárcsont, fagyalunyele-diófa az északi sarki diófából, Apis mellifera izzadmánnyal gazdagon megfuttatva. Továbbá egy egységben mint passzív díszszegecs** - magyarul mosaic pin - egy fekete golyóstollfestékkel színezett kétkomponensű műgyantába ágyazott apróságok, úgymint 9mmRK/.22K/RG213/vízcsapcső . Pengehossz 120 mm, vastagság 5 mm, teljes hossz 220 mm.
motto: "No, akkor vágjunk bele!" (ősi böllér közmondás)
Nehogymár hiátust szenvedjünk kiridashiban, íme egy - ahogy a művelt francia mondja - graboid box cutter. Vagyis todományoskodva egy Graboida raspolyicus var. kacoris P. Egy - a történelem homályába vesző - internacionálisan univerzális eszköz, egy ősi királyság, a tremorsbéli Kacor királyok emléke. Tuthiphingész híres Kólikájában leírta, hogy a Kacor királyok sorát I. avagy Szent Garfieldus nyitotta, akit még sokan kőkeményen követtek. Egyébként Szt. Garfieldusnak tulajdonítják az ősi bölcseletet: "Eszem, tehát vagyok".
A kacor az ősi dravida népség eszköze, az ősmagyarok szomszédságából. Tőlünk tanulták. Merthogy az eszköz valódi dravida acélból készült, a' célból hogy mindenfélét vágjanak vele. Az alapanyag idejutásában valószínűleg komoly szerepe volt John Gold - The mustache c. ősrealista irodalmi művében kitűnően jellemzett északnyugat-indiai kóbor fémgyűjtőknek. Erre bizonyíték a Jel!
Persze ez a jel Bananisthan-ban nem jelent semmit, Hindusthan Steel Kft ide vagy oda, még el kell vinni az eszközt az NKH-ba (Nemzeti Kacorvizsgáló Hivatal Kft.), hogy szemmelverjék, továbbá leadjuk a baksist. Ezután az eszköz teljes joggal üzembe vehető. A kiridashi dobozbontásban is jeleskedik. Egyik erőssége, teljesen ellenállhatatlan. Még bizonyításra váró kutatási adatok szerint Jack the Ripper is használt ilyet.
De magukénak spanyolviaszkolják a vinlandi ős-amerikkok, mint optimális szőlőmetsző, szüretelő, patafaragó és skalpoló célszerszámot. Ebben az elméletben csak az a hiba, hogy a fémeket sem ismerték, amíg Piás Erik (Erik Deliriumsson) vikingjeinél meg nem láttak. De igazándiból csak Galambos Kristóf, a nagy magyar tengerészt követő embereknél fogták fel a valót, a lót. Helyesebben lovat.
A teljes hossza 125 mm, a vastagsága 6,5 mm, a max. szélessége 28 mm, az élhúr hossza 45 mm. A spirális, makramé stílusú bőrfonat, ami feldobja az egész kiridashit, itt ismét - mint korábban is - dr.Pithecusné dr.Gor Ila munkája. A kritikákra a korábban leírtak érvényesek. (egy rossz szó és az illetőnek több füle lesz, mint foga)
Mivel todományos ökörkörökben sincs megegyezés, így nehogy kihagyjuk a földönkívüli vonalat. Egyes, a lipótmezeikhez közelálló körök véleménye szerint ufókamintázmány. Mivel láthatóan csak alig négyszer csavarodik a kilencszeres dns becsavarodás helyett a bőr, tehát nem a Szíriuszról jöhetett az ötlet, csak innen a Centaurusról, valószínűen a szomszédból, a Proximáról.
A képen -egyesek szerint - egyértelműen látható a minta földönkívüli származásának valószínűsége. Mert a Földön ilyen állat, a graboid, magyarul drabál, nincs egy deka sem. Hiába próbálták velünk elhitetni néhány hamis dokumentumfilmmel*. Tiszta világösszeesküdözés.
motto: "Fűben, fában, csontban, kőben, fémben van a kés, csak ki kell szabadítani belőle."
Tökéletesen egyetértünk. Ez a fórumozkodás csak egy mellékes szórakozás, egymás köreit eddig se zavartuk. Ezután sem fogjuk. Az itt néha előforduló néhány szerencsétlen, akiknek egy értelmes mondatuk sincs annyira zavaróak, mint légyfing a levendulamezőn. :-)
És örülök, hogy van itt néha egy kísérletező kedvű ember is.
A jelmondatom: "Olyan nincs, hogy valamiből nem lehet kést csinálni!" A kudarcok pedig a kísérletek velejárói. Ha biztosat akarnék, vennék a neten pengét és markolatot és "összeszerelném". Vagy a falunapon a sokadik békanyúzót a "gyűjteménybe". :-)
Bevallom nemcsak engem, hanem több ismerősömet is szórakoztatja, együtt látni a múlt...
... késeit. És ahogy haladunk, a múlt lehet a jövő. Még ha egyesek lábrázást is kapnak tőle. Nem a kedvükért készültek, hanem azoknak akik értik... :-)
Kedves Pithecus, nekem nincs semmi bajom veled. Azt hiszem, ennek az az oka, hogy nem zavarod a köreimet. Régebben azért ez máshogy lett volna, némely dolgot sokkal komolyabban vettem, és beleálltam (dolgokba), tehát, ha akkor zavartad volna... De ez rég elmúlt, ma már nem nagyon vannak ilyen "köreim", és ami fontosabb, hogy már sokkal kevésbé veszem komolyan ezt a hacacárét, fórumozgatást, miazmást. Más dolgok fontosak...
No de a lényegre. Megtisztelsz, hogy emlékszel erre a wootz-os tervemre. Hogy a klasszikussal szóljak: "nyomorúságos kudarc" lett belőle. Nem sikerült az olvasztás. Elmesélem. Megcsináltam a tégelyt (samott por + vízüveg), eszkábáltam hozzá egy forma-kiöntőt is, szóval a tégely fasza lett, nem azon bukott el a dolog. Összeraktam a kis olvasztókohót is, az alján kialakítottam a fújtató nyílását, az is tetszetős lett. Betöltöttem a tégelybe az anyagot, úgy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva, na jó, körülbelül, mert grafitpotom nem volt, de ahelyett a kisebb széntartalmú acéldarabokat ízlés szerint öntöttvassal vegyítettem (hogy az öntecsben meglegyen a szükséges magas (>1.5%) széntartalom), a tetejére csipetnyi üveget, aztán begyújtottam. Kb. 4 órán át égett, olyan meleg volt, a kis ördögfiókák oda jártak szaunázni, és mégsem olvadt meg benne az acél. Az üveg a tetején az megolvadt, de az acél nem. Nyilván nem sikerült előállítanom a szükséges, legalább 1500 C fokos hőmérsékletet. Valószínűleg az volt a baj, hogy nincs magas hőértékű szenem, kokszom meg pláne nincs, így faszénnel fűtöttem, de abból sincs sok (kurva drága), így nem tudtam rendesen megrakni. Jobb szén kellett volna bele, és több. A kovácsolásnál azért nem probléma ez, mert az izzítást, akár 1000 fokig, meg tudom csinálni még tűzifával is (a kovácstűzhelyen, fújtatóval persze), de ide ennek a hőnek a másfélszerese kellett volna.
Még nem mondtam le róla teljesen, de egyelőre halasztom. Több okból. Egyrészt ugye a tüzelőanyag-probléma. Ehhez sok, jó minőségű szén kell, aminek más ügyekben most nagyobb hasznát veszem. Másrészt, egy 1.5%-os széntartalmú anyagot rendkívül nehéz kovácsolni. Ezt már az 1%-os csapágy-acélokon is tapasztalom, komoly kalapácsolgatás kell hozzá, amíg kialakul belőlük a forma. A kis széntartalmú szerkezeti vasakat ezekhez képest könnyű kovácsolni, csak hát azokból meg ugye nem érdemes kést csinálni. Egy szó mint száz, ha sikerül is az olvasztás, nagyon bizonytalan lett volna ennek az igen rideg anyagnak a kovácsolási eredménye. Ugyanakkor, nagyon kíváncsi vagyok arra továbbra is, hogy "mi a titka" a wootz-mintának, (vagy kvázi-wootz) ill. struktúrának. Ugye, ebben inkább sejtések vannak, mint biztos tudás, merthogy nem ismerjük pontosan a régi készítési technológiát. Az összetételen is folynak viták, hogy milyen is legyen az. De ha sikerül... akkor az ugyan nem lesz olyan látványos, mint a damaszkolt acél, de ugye damaszkolt kb. minden utcasarkon van, de woootzot azt nem sűrűn látsz. És egy igazi szakértő az nem a damaszkoltra fog csettinteni, hanem a wootzra.
Szóval, majd meglátjuk. De ehhez nekem még tanulnom kell a szakmát.
Bocsika, tudom hogy nem szívesen állsz velem szóba, mert a lilafejű törpvizilovak még akkoris egynek tartottak minket, mikor ...khmm... szóval kolosszális marhaságokat irkáltál rólam. De hát mit lehet várni a nagypofájú, vastagbőrű, féldiónyi agyú, száznickes szarszóróktól. :-) Node a lényeg, nem rossz ez a kés, egyáltalán nem rossz. Különösen tetszik az SHTF utáni anyagbeszerzésre utaló készítési mód. Persze ha a nevem alatt jelent volna meg, már több lenne rajta a mínusz, mint neked most a plusz. :-) :-) :-) Érdekelne hogy áll a "kvázi-wootz" projekted, anno igencsak lelkesen beindultál rá. Ámbár szabadjon idéznelek: "... szóba álltam... de nem ígérem neked, hogy ebből rendszert csinálok, sőt kifejezetten azt ígérem, hogy nem", csak a tényekre vagyok kíváncsi, rizsa nélkül. Nem szándékszom felvenni a kalapácsot. :-)
Kösz, de bevallom, hogy a formáját inkább a kényszer szülte. Azért mert ízlésem, vagy eredeti szándékom szerint a pengéjét egy kicsit szélesebbre szerettem volna... nem buscraftosra azoknak a pengéje a vadászkés-formához túl széles, de a mostani 2.4 mm helyett, mondjuk 2.7 mm-t gondoltam (ez aprócska különbségnek tűnhet, de itt az arányok számítanak). De nem jött ki annyi az anyagból, ez egy maradék pengeanyag volt (magam kovácsolom őket), és ez ilyenre sikerült. És hát a markolata sem az igazi, mert spórolós alkat lévén az agancs legvékonyabb, még használható részét vágtam le hozzá, és ezen már nem nagyon lehetett semennyit formázni, mert akkor túl vékony lett volna.
Az én elképzelésem a kések formájáról, kinézetéről nem csak esztétikai jellegű, pontosabban nem abból ered, hanem inkább a praktikummal, és a gyakorlati használhatósággal függ össze. Magyarán mondva: számomra az a szép (és persze jó) kés, amely minél jobban használható, minél funkcionálisabb. És persze pont ezért nincsenek, nem lehetnek univerzális kések, hiszen minden feladatra másféle kés való, ill. megfelelő. Most nem akarom itt kifejteni a "késfilozófiámat", de kb. ez a lényege. Tehát nekem az a kés szép, ami jó, használható, működik. Mert azért nem csak a használat fontos, ha az a legfontosabb is de az ilyen késbuzik, mint én is vagyok, azok "szabadidejükben" szeretnek gyönyörködni is a késeikben. Ilyen szempontból ez nem rossz kés (a csapágyacél nagyon dögös acél ám, 1% közeli széntartalommal)
Kb. most jutottam el addig, hogy saját kézzel elkészítettem a késkészítéshez szükséges szerszámokat (kétféle kovácstűzhely: hagyományos, és gázos), nagy csiszológép, élező-szerkezet, micarta- markolat öntő- és nyomóforma, stb. (merthogy semmit nem veszek készen a késhez, minden elemét magam csinálom, a kovácsolástól a szegecsekig), végre elkezdhetek kísérletezni olyan kések készítésével, amelyek tényleg tetszenek nekem. Mert pl. van egy Benchmade 710-es egykezesem (D2-es acél), ami a műfajában az egyik legjobb kés (jó drága is volt), de még az sem tetszik teljesen, vagy minden szempontból. Annál (is) szebb késeket akarok csinálni. ;-) Nem lesz egyszerű, de izgatottan és nagy várakozással állok elébe.
Teljesen házi gyártású, vadász-jellegű kés, hulladék anyagokból összeállítva. A penge csapágyból kovácsolva, a baknik bányabeli fúrószárakból kifaragva, a markolat erdőben talált agancsból... A penge full tang-os, vagyis végig ér a hátsó bakniig, sőt össze is van hegesztve vele. Tanul-mány, vagyis tanuló példány.
A gyengébb felfogású ősemberek kedvéért ősi jelekkel, a Gregorian naptár szerinti dátumot is feltüntették. Arabusul viszont nem tudtak a falusi mesterek, így nem is írtak arabusul számokat.
A kicsi-picire összehajtott 1 mm vastag pengéjű, 48 mm-es kés akár nyakkésként is viselhető. A penge természetesen kiváló kínai 440C-re hajazó acél, a világhírű Stainless Steel multicégnél (Búxiúgáng Mínjián), a Tsir-Ke Phing gyárban készült.
A pengehossz mindössze 28 mm, így még egy madagaszkári törpe vízilovat se akarjunk megnyúzni vele. Pláne hogy az már régen kihalt. A maiak pedig a veszélyeztetett fajokhoz tartoznak. Viszont a kiskés a művészet pártolója és művelője.
Görbe kindjal. Vagy jambiya? Erről nem nyitok vitát. Töpörödött török törpök is tököltek ilyesmivel. De akár nagy tanítónk, Jószív Pisszoárovics Csukásvili is ajándékozhatta az akkor éppen aktuális bölcs vezérünknek. Végülis valószínűleg még a legutóbbi puccs előtt kerülhetett a PTA törpkésmúzeumának tulajdonába. Sajnos a dokumentáció 99 évre titkosítva van. Ferro Bond PIA-titkosügynöknek annyit sikerült kinyomoznia, hogy állítólag anno dacumál a Lemmingrádi rusz területéről zabrálták a hupivörös törp-csukisták. Bond mesterkém autóguminak álcázta magát, de sajnos kiszúrták. Azóta csak sziszegés hallatszik a kémrádióban. Így a gyilokeszköz származási kérdése továbbra is kérdéses. No de lássuk a kést a kérges szívemen:
De ne tokosodjunk be, ez esetben nem káros dolog a széthúzás. Majd összedugjuk. Az ősi eljárást már a kora-ókorban, a két folyó, a Káma és a Szútra völgyének ősi civilizációi is gyakorolták. De fellelhető a Szamarak-kultúra területén is. Erről Zajac Zajacovics Nupagagyí, a moszkovita leporáriánusok vezére, címzetes tepsifüles írt hosszabb értekezést. Illetve több kicsit. Egymás után......
Gyönyörű, díszes, príma szénacél, kutya legyek ha nem viszi még a pizzát is! De jeleskedik levélbontóként is. A képen látható, hogy nem gabalyodtak össze a levelek. Nyilvánvalóan kibontotta.
Már régen köztudott dolog, hogy a tűzrakást nagyban segíti a jó tollaság. Ha több van az mégjobb, az a biztos gyújtás záloga. Ezzel a készlettel még Shiting Bull a tollashát-indiánok főnöke is bármikor tudott tüzet csiholni. Sőt még a kiscserkészeknek is sikerülhet, ha egyszer kivételesen másra is gondolnak és nem akarnak mindig, minden résen rajta lenni.
És végül az igazi természetközeli, természetes esztétikum bája is felfedezhető a "Kindzsál virága" című műben. Nem tévesztendők össze az ökoterroristákkal, bár az odaragasztott kezüket szívesen felszedném. Fele kéz fele beton. Azt többet nem ragasztanák sehova. :-) :-D
Valahol ... "egy messzi-messzi galaxisban"... kulcskés volt... Aztán egy látogatás alkalmával elmesélték a Föld lakóinak, hogy miként néz ki. Ők pedig megcsinálták, hogy emlékezzenek a lényegre, hogy egy kettőscsillag bolygójáról jöttek a látogatók, meglátogatni a csillagcsángó elődeiket. A PTA Késmúzeum kése az eredeti bennszülött kés tökéletesen autentikus másolata. Tehát nem hamis, hanem eredeti másolat.
Éles szeműek észrevehetik, hogy az Orion csillagkép és a Szíriusz látható a másik oldalon. Ez a motívum szinte minden ősi népcsoportnál megfigyelhető. Hiszen az őszi estéken felkelő Nagy Vadász uralja a keleti eget. A Szíriusz pedig mint a legfényesebb csillag "természetesen" a származási helyük. Csak nem jöhettek a szabad szemmel nem is látható 61CygniB-ről...
Teljesen kinyúlva a tökéletesen univerzális túlélőpenge alak szúrhat szemet. Annak aki nem vigyáz. Anyagilag a szokásos, minden bennszülött háztartásban meglévő, környezettudatos felesleg felhasználásával készült, kézimunkázva.
A penge 45 mm-es, 1,5 mm vastag, kitűnő minőségű TSTM acél, a hátán díszítve. A markolat 55 mm-es, egy döglött zár kulcspárja, csillagmotívumokkal díszítve, vas és rézszögekkel rögzítve.
Full tang 420HC rozsdamentes penge. Sárgaréz ujjvédővel, és rózsafa markolattal. Eredeti, patentos bőrtokkal. Teljes hossza 255 mm, amiből a penge 120 mm. A penge vastagság 4,5 mm. Súlya 322 g.
Hosszú éveken át, fiók lakó volt az előző gazdájánál. Nálam használva is volt, mert ideális az íve, a (vad, és házi állatok) bontási feladataihoz. Egyszer kellet csak megéleznem szalagcsiszolóval ( igen van ilyen gépem, mert az egyetlen hobbim a késkészítés) , az elmult 2 évben. Aki szeretne egy ilyen régi klasszikus darabot a gyüjteményében tudni... hívjon a +36-20/928-7922 telefon számon.
Ja, és a legfontosabb majdnem lemaradt... 42.500.ft az ára.
motto: "Mily' kevesen voltunk, 's mily' sokan lettünk!"
Vígnapot Polgártársak!
Nézzünk most egy fix emberkést. Nagyon régen megrendeltem (magamtól), aztán egyszercsak megcsináltam. És igen, a PTA Késmúzeum egyik díszhelyén hegyel.
És hogy a motto is érthető legyen, emlékezés. Emlékkés. A penge anyaga valami '56-os eredetű roncs, rozsdás vasdarabja. A sztorija rövid és érdektelen. A rezüméje: "Ebből kés lesz..." A késsé válás evolúciós folyamata több mint fél évszázadig tartott, de a végére eszméletlenül felgyorsult. Még a markolatrészt kilágyítva is ráment néhány, még KenObi mestertől beszerzett fúró a három lyukra.
Az akkor (éppen) aktuális címer a tisztelgés. Tisztelet a(z) (h)ősöknek! A markolat mindkét oldala marhacsont, utalás arra a sok marhaságra, amit - akkor és most is - mindkét oldal hozzátett a pucér valósághoz. Node nehogy azt higgye bárki is, hogy sötétben tapogatózom és a felvilágosodás ellensége vagyok.
Ott voltam, láttam amit láttam, hallottam amit hallottam. Rávilágíthatnék, de az már egy másik történet lenne... Maradjunk a késnél. A pengehossz 65/80 mm, vastagsága a markolatvég 5 mm-étől folyamatosan csökken a hegyig, tehát kb. integrál rendszer. Anyaga valami kiváló minőségű szénacél rugó, a TSTM acélcsoportból.
Csak az aktualitás okán...* Hiszen köztudható, hogy a kulcskés örök! A "Forradalom Lángja" kulcskés. A kulcskések doyenje. A sok akkori és utólagos marhaság lángoló tanúja. Aztán csak csodálkozott, hogy melyik párhuzamos világból jöhetett, hiszen itt a győztesek és a vesztesek is külön-külön történelmet írtak. Node ez egy másik történet...
A penge korabeli, bár sokáig rejtőzködött, de végül meglett. Formázva és fenve. Bár csak emlékkésnek készült, a kiváló 440C-azonos penge bármilyen logikus feladat elvégzésére alkalmas. Az elképesztő eszmei és valós értéke miatt senki sem vállalta a valós fizikai tesztelést.
Harcban égett kés, de nyugszik ha nincs rá szükség. Szavakkal nem lehet felhergelni, annál több esze van. Csak fizikai ráhatással lehet rábeszélni a munkára, akkor viszont szúr és vág, különben pihen.
Sziasztok, Aténban időzve holnap lesz időm kikukkantani a bazárba. Próbáltam kicsit guglizni, hogy van-e olyan hagyományos kés- vagy bicskaforma, ami jellegzetesen a görögökhöz kapcsolódik (mint itthon a pásztorbicskák, vagy a puukko kések a finneknél), de nem jutottam nagyon előre.
Ha tudtok ezekről, örülnék egy-két tanácsnak, képnek stb. Ha valaki esetleg tud konkrét boltot, ahol érdemes lehet szétnézni, az is hasznos lehet, bár én jobban örülnék valami régi zsákmánynak.
Vészesen közeledik a télelő tökfaragó szezonja. A PTA Késmúzeum TÖKI kedvezni akar a töpörödött törpös tökös tökfaragóknak. És egyben bemutatja a mikrotörp- és normális törpkések gyakorlati használatának egy szegmensét. Egy mikrotök, tökéletesen tök éles mikrotörpkéssel faragva.
Lám a törpördögi (dH&dH) törpös spicckés mi mindenre jó! Node nehogy a steampunk törpök megsertésedjenek, mutassuk be az ő munkájukat is, hozzá a praktikus és szép steampunk mikrotörp-késeket.
Bizony, ez a borzalmasan félelmetes fej a törpök munkája, akik teljesen töketlenek lévén a mogyorójukat használták fel, teljes sikerrel. Kiskorúak ne nézzék meg, mert megállnak a fejlődésben. De ez még mind semmi! A zöldterrorista Tökzöldtörp bemutata a Zöldrém fejet.
Na ez sem tökből készült, viszont láthatjuk a zöldszínű, foszforeszkáló, zöldszemű, zöldorrú, zöldszájú zöldfejet, mikrotörpkésekkel övezve, ez is mutatja a mikrotörpméretű kések sokoldalúságát.
Ha már az ősembereknnél tartottunk, ne hagyjunk ki az itteni egysejtű őslények kedvéért egy ostoros egysejtűt, mint a PTA Késmúzeum következő bemutatandó darabját. Nyilván ez is az aprófarkúak "kedvence" lesz. A késre a PTA külső tagja, a TÖKI-MIKROKUKI ( a Törpkések Intézetén belül működő Mikro Kések Univerzális Kutató Intézete) hívta fel a Késmúzeum figyelmét. Láthatóan dolgoznak, nem csak úgy lógnak.
Az elő-ős-ősemberek kedvence és valaha nagyon spiccen volt. Ezt a példányt a mocsári ciprusok megmentői találták, és ez dokumentárisan bizonyítható. Todományos viták tárgya annak miértje és mikéntje, hogy míg a fák nem szenesedtek, nem kovásodtak, az egysejtű megvasult.
Mérete nyugalomban, a farka nélkül 25 mm, a farka 11 mm-es. Mindig. Nem egy felizgulós fajta. A teljes nyitott hossza 40 mm, a pengevastagság, vagy inkább pengevékonyság 1 mm. Használati lehetőségeit csak a fantázia és a mérete korlátozhatja.
Minek mindig az a szőrszálhasogatás... :-) Amikor az ősi technológia és az újonnan feltalált anyag - a réz - a mesternél találkozik. A megfelelő vastagságú külszíni réztelér kellő kopácsolásával, majd az őskőkori csiszolási technika alkalmazásával és Uuugh nagypapa által (állítólag) elejtett mamut agyarának felhasználásával készen is van a kés. Rossznyelvek szerint Uuugh nagypapa döglötten találta a mamutot, csak azért mondta a nagy vadászmesét, mert a hordabeli csajok előtt akart nagyzolni, de ez egy másik történet... Most inkább lássuk a kérges szívemen viselt kést:
A penge anyagát tekintve egyébként tudományos ökörkörökben nincs egyezség. Az előzőekben vázolt, hivatalos PTA állásfoglaláson túl, egyes kutatók szerint rézfából készült. Ők láttak már rézfán fütyülőt is. Mások, továbbragozva a témát, egyenesen egy bagolyfajta (Strigiformes cupropenis) jelentős réztartalmú fütyülőjét jelölik meg alapanyag gyanánt és bagolycsök néven katalogizálják. Ebben is lehet részigazság, látván milyen szépen áll:
A penge 5 mm vastag, 93 mm hosszú, tehát mai világ baromsága szerint nem sünkompatibilis, de hát akkoriban még nem is volt sün... Tulajdonképpen komoly haladásnak feltételezhetjük, hogy az ős eljutott a "szomszédimat, igaz, agyonverém már mind, de hasztalan" bunkó gondolkodásra valló ténykedés helyett, technológiai paradigmaváltás alapján, a "kibontjuk, lássuk mi van benne" tudományosan haladó szellemiségű eljárás alkalmazásához. Elméletileg papírvágóként és papírnehezékként is használható lett volna, de mivel akkoriban a papír, sőt még a papírusz sem volt feltalálva, így levélnehezéknek használták:
Gyakorlati szempontból nyilvánvalónak látszik, hogy egy borotvaéles pattintott obszidiánkés gasztrotechnológiai használati értéke fényévekkel megelőzi a réz/bronz korok eszközét, viszont az ellent trancsírni egyértelműen az utóbbi a hasznosabb. Tehát ebben az esetben is láthatjuk, hogy a hadi felhasználás igénye vitte előre a technikai fejlődést.
motto: "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kettővel. És célozz jobban!" (PCsel. 2.7)
Hogy kedvezzünk az itt is előforduló csillós egysejtűeknek, a PTA - Késmúzeum bemutatja a papucsállatka - kést. ( Paramecium spicc-nyissz P.) Mivel igencsak éles, így a csillóit már kezdetben lenyesi, gy.k. meg-önborotválkozik. Formája 19x39 mm-es ellipszis-jellegű. Fekete spiccvas a kültakarója, türkizkék a sejtmagja. Todományos ökörköri vélemények szerint még valamikor 65 millió éve vasult meg, azóta tartja a formáját.
Itt látható nyitott sejtszájjal. Nem célszerű belenyúlkálni mert kicsi a kés, de nagyon nyisszol. Az elemzések szerint a kínai 440C kacorpenge borotvaélesre fenhető.
Itt már teljesen kinyúlva, jól megfigyelhető a kerek sejtalrés is. Ebbe karikák, zsinórok, láncok és egyéb tartókák fűzhetők. Így nyakkésként is viselhető. Aki jól megfigyelte rájöhetett, hogy ez is egy H&H* démonkés, töpörödött törp-ördögöknek szolgálati használatra. Csak itt a megmarkolati spiccvas a pokoli fekete, a penge pedig mennyfehér.
Tulajdonképpen aprócska méretét tekintve decens úrhölgyek EDC-jeként is megállja a helyét. Minimáltesztelés szerint fóliavágásra, és hasonló nyesegető munkákra kiválóan alkalmas. Kacér nőknek a kacor a partner oltására is megfelelhet, a hogyan, miért és miként már egy másik történet lenne...
Egy újabb érdekes probléma... Ezmiez??? Szemmel láthatóan Gipsz ügynök (Encis) és Kén hadnagy (Máj-ami-Csí) a mindent, még a gordiuszi csomót is megoldó két jeles TV-személyiség is tanácstalanul, sőt önkormányzattalanul, megdöbbenve áll a földön kívüli tárgy előtt. Pedig nem is olyan nehéz, csak 83 gramm. És egyértelműen földön kívüli.
Nyilvánvalóan Gipsz egy kicsit szétszórt, Kén pedig meglehetősen merev. Pedig Gipsz ügynök tájékoztatta a nyomozás jelenlegi állásáról, azaz: "több dolgok vannak a földön és égen Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes". "Jethro! Tull-iheged te ezt a dolgot", volt erre Kén hadnagy véleménye. De a PIA (Pithecus Intelligence Agency) megoldotta a rejtélyt! Tudós szakértőik segítségével rájöttek, hogy nem érdemes feszegetni a dolgot. Elég széthúzni.
És nehogy valaki megszóljon az egyoldalú törpraklap-használat miatt, a polkorrektség jegyében nézzük meg a másik oldalt is. Fenyőfán. Fekve, nem lógva! Igazság szerint egy jóféle íróasztalfán érzi jól magát, ahol papírokat, borítékokat vagdoshat. Szükség esetén erényt is védhet, sőt egy uzsonnakés funkcióját ia betöltheti. A mahagóni markolatban és tokban egy 5 mm vastag és 77 mm hosszú tőrpenge rejtőzködik.
Végeredményben meglapíthatjuk áll, hogy itten kéremszépen kelet és nyugat egyesüléséről van nagyba' szó. Nem arról, amikor Marcus Ricinus, a hajcsár megdugta Pitsi Sushihushi-t, hanem a gladiusz jellegű penge és a japáni szerelékelés (v.ö. Itsuka Kichiyuku tantója) házasságáról. A használati lehetőségek pedig mindenki fantáziáján múlnak.
Így aztán az eszköz bekerült a PTA - Késmúzeum állandó kiállítására.
A kulcskések óriási népszerűségét kihasználva a PTA - KUKI tárgyalásokat folytatott az El Zett* városba kihelyezett részegükkel. Ennek eredményeképpen Lopez Chalez egy rendkívül ritka és elpékesztően érdekes kulcskést küldött a Múzeumnak. Egyértelmű, hogy emberek és a fejlettebb törpök is haszálni tudják.
Bizonyítja, hogy a von Lichthoffer vezette szólingbenbeli újhonfoglaló csapatban magyarok is voltak, akik megőrizték magyarságukat. Az inverz fejesgörbe alak, a vándorlásuk közben felszedett karibi kalózpengével és a címerpajzs egyértelmű bizonyíték erre.
A kulcskés a békanyúzástól a borítékbontásig bármire alkalmas ami el is várható egy kulcskarikán függő EDC** késtől. Tökfaragásra, már csak méretéből adódóan sem alkalmas, viszont a múzeum tesztelőcsapata elvállalta, hogy az ősz beszöktével kipróbálja a hecsedlifaragást.
Az 1 mm vastag borotvaélesre fent, HRC 57-es penge úgy vágja a vajat, mint a zsírt és a PVC blistert is.
* El Zett, város Kolumbiában El Nino és El Bimbo között, az El Doradoba vezető lámasztráda mellett. ** EDC - Every Day Carry, vagyis mindennap hordott.
Nekem volt igen régen egy ilyenem... számozott darab volt, 002-es példány, azóta valaki meglovasította, pedig szerettem. Fox vadászkés, és ahogyan Tibor is írta, a karmok a töltényhüvely kihúzására szolgálnak.
hello! Nemrég került hozzám egy ilyen csoda. Nem vagyok sem vadász, sem viilanyszerelő :), valakinek van ötlete, pontosan milyen célszerszám ez? Amúgy egy szép, kézbeilő darab, de mik azok a szarvacskák? Köszi!
Felkelők? Japán napok? Van a Késmúzeumban egy valódi japán módon hőkezelt tantó*. Megfelelő autentikus masszával** félig beburkolt penge hevítve, majd vízben hűtve. Differenciált edzés. A certifikája bizonyítja. Az anyag nyilván lényeges, de ami eldönti, hogy a kardféle egyben aprít, kettőbe törik, vagy 4-5 részre repked, az elsősorban a hőkezeléstől függ. Törp vagy nem törp, akkoris. Punktum.*** Rizsa. Ezzel utálva a helyi iszonyokra. Hiába no, a rokonok azok rokonok. (De az egy másik mese, kevesen érthetik...) Ezen rizsa esetében viszont Nihonország az esélyes.
Talán valami trópusi virág ehető termése? Elméleti esély erre is lenne. Ha valaki olvasta a kormányhoz közelálló Washiki Shimbun legutóbbi számát, az tudhatja hogy visszatért a Magaki Furamuki kapitány által vezetett Kaki Maru kutatóhajó, amelyik dr.Fushimishi expedícióját szállította a nagy vízen túlra. Oda-vissza. Onnan több dolgot meg akartak etetni az emberekkel. Ezzel a trombitavirággal is kábították. De nem ették meg. És igen, lesz még melegük... (A professzor munkásságáról már láthattunk egész estés filmet is.)
Na neeee, ezt már nem esszük meg! Korábban volt szó Nihon-béli gyilokeszközről, lássunk most egy vegyesfelhasználású tantót. Nem összetévesztendő egy jó tan'tónénivel. Merthogy azt bökni lehetett, ez pedig egy bökő! Nézzük akkor az igazi valót, Itsuka Kichiyuku EDC-jét, amit még Mutsika Faratsuki ómamagésától örökölt. Ezzel hámozták a rizst, hegyezték a zabpelyhet és védték erényeiket. Majd ha az esetleg megpimpósodott, ezzel csinálták a matahari-t (japáni öngyíkolászat) is.
Az eszközt a Shunazoma prefektúrabeli Kummanto városából kapta a PTA törpkésmúzeuma, miután Kichiyuku szán végrendeletileg - mint félázsiai féltestvér félrokonra - ráhagyta. Az ajándékot visszamenőleges hatállyal - a PTA nevében - megköszöntük.
Egy kis történelmi háttér a késhez... Zeneirodalmilag ismert Csocsó kisasszony története****, aki a róla elnevezett asztali pörgősfocit feltalálta. Mivel ezt nem tudta a jenki sörhajóhadnagy barátja kedvére az amerikia focira is konvertálni, így bepörgött és kedvenc EDC-késével önmataharit követett el. Ráadásul a nevezett Linkerton is elhúzott egy szuzukival. És a végén mindenki énekelt... Rémes, ugye?
* Ősmagyar, gyerekeknek készült "tanító" kés, amivel a késhasználatot tanították nekik. Ez korcsult "tantó" névre. ** Samottpor, agyag, vízüveg, udvari por (titkos összetevő). *** Lsd: "Forged in fire." - TV sorozat. **** forrás: A földből természetes úton, folyamatosan vagy időszakosan felszínre törő víz.
nem nagyon értek ehhez, ha azt veszem alapul hogy egy jobb vadászkés 50 ezer akkor egy kardnak a 150 lehet kevés
de ha az alapanyag árat nézem akkor a 1065 nem egy drága anyag bőven 10 ezer alatt van egy kardnyi egység szóval az elkészítés meg csak nem 140 ezer........
bár azt sem tudom hogy a 1065 nem úgy végezné mint a 1095
Őszintén, azt nemtom. Csak arra írtam , hogy eltört ! Bár akkor is képes törni ha ha oldalvást éri a csapás . Nem pontosan ez él irányából. Meg sok minden máson is múlhat.
Asmodeus* levelező tagtársunk jóvoltából újabb értékes ritkaság látható a PTA Késmúzeumban. A Fehér Ördög szerencsekése. Egy H&H** No. II. démonkés felső tagozatos démontanoncok számára. Alapigazság, sőt dogma, hogy aki a Fehér Ördögöt*** fogja, annak szerencséje lesz, aki a farkával kerül közelebbi kapcsolatba, annak bizony kevésbé. (Alkalmazott démonológia. II. kiadás, tankönyv haladók számára.)
Asmodeus által küldött certifika szerint a hajlott penge - mint gyakran előforduló általános, kiváló késanyag - TSTM acél, HRC60-as keménységű, bevonata egy - az ősi idők óta létező - foszforsavas-cukros ördögi sötétbarna löttyben történt 2x8 órás áztatás eredménye. Az eljárás végére a lötty fekete, a penge pedig sötétszürke lett.
A kés még démonerő nélkül is - óvatosságból, hiszen tanoncoknak készült - alkalmas a vastagbőrűek nyúzásától kezdve a borítékbontó papírvágóig bármilyen felhasználásra. A két, egymással 110 fokos szöget bezáró folytonos él különösen az első esetben hasznos.
A kés elpékesztő értékét tekintve a bizottság a tényleges, gyakorlati teszteléstől eltekintett.
* Asmodeus démon, a PTA külsős szakértője. ** H&H No. II. azaz a Heaven and Hell kés második típusa. *** A Fehér Ördög a WDM, a White Devil Matters alapítvány védjegye.
ismerős vett egy kardot ami 1095ös anyagból volt, valami rőzse kötegeken tesztelte de az első nap eltörte, pedig 7mm vastag katana formájú volt
majd 300euro volt a németeknél, szóval nem gagyi "lengyelpiaci" termék, persze nem is egy 4000rétegű japán kovácsolás
szerintetek ami keveseb szenet atrtalmaz 1065-1075 az jobb lenne ilyen használatra? nem hajlik el?
mert pl nekem ami laprugóból van az hajlik ha szarul csapok oda
esetleg van olyan aki tud kipróbált kardról linket adni? max 150 ezerig érdekelné, díszítés nem lényeg, nagyjából mindegy a kinézet, formában a japán stílus ami érdekli
Beenometal (metal-free-bee) munka készülhet ezen a Földön is. Ha már ez az a téma így, hatalmas érdeklődést kavarva felmerült, akkor - miként a Csekélyértelmű Medvebocs állandó szokása - a PTA al-főkonstruktőre utánajárt. Na nem azért, mert mint a példának szokott, fingja se lett volna a témáról, hanem tisztázni kellett a jelenlegi Földön rendelkezésre álló anyagok felhasználhatóságát. Konzultálva a Pithec Művek főkonstruktőrével és tervezőgárdájával valamint a PUNCI*-val, kiderült, hogy SHTF** esetén tulajdonképpen ebben az univerzumban lévő Földön is előállítható lenne ez az eszköz.
Nyilvánvalóan a kerámiapenge az alap. Egy letört hegyű, nyeléből kitört, mikro- és makrorecés élű penge minden jobb háztartásban előfordul. Ha mégsem, akkor erre való a rokonság. A penge közönséges gyémántszerszámokkal (reszelő, + flex, + dremel) kedvünkre alakítható. A nyél alapja több rétegben elhelyezett, frissen nyúzott, még nyers üvegszálas NYÁK-lap. Ezekkel stabilan rögzíthető a penge.
A nyél burkolata kicsit bonyolultabb. Kell hozzá műlép darabka, gipsz+víz, szilikonzsír, kétkomponensű műgyanta, közepes mennyiségű káromkodás és így megkaphatjuk a GMO méhek által is előállítottal azonos lépalapot. A pozicionálást aprócska fűnyíró-damilok adják. Ezek arasznyi darabkáinak beszerzése és a fellelhetőségi hely viszont szabadalmi titok. Erre jön a pénzdíszítés, ami viaszöntetbe öntött, alkoholos filctollcseppenettel színezett műgyanta. Végül a lényeg, ami az egészet összefogja különféle maradék kétkomponensű, színtelen műgyantákkal végzett ragasztás. A terepszínű tok szintén a fenti eljárás szerint készült.
* PUNCI - a Párhuzamos Univerzumok Nemfémes Cikkeinek Intézete ** SHTF - (shit hit the fan) magyarul, amikor a szar a ventilátorba csapódik, azaz mindenki kap belőle. Most is világszerte dolgoznak ilyesmin egyesek, mások meg sunyin örvendezve várják...
Láthatóan még mindig aktív a fémmentes Anometál Föld párhuzamos univerzuma felé vezető dimenziókapu és ezt ők ki is használják, hiszen a dr.Wasserkopf -féle kiegyenlítődési elv szerint minden alkalommal egy, náluk felbecsülhetetlen értékű acélkéssel gyarapodnak. Most éppen egy beenometal késsel gazdagították a PTA Késmúzeumot. Hogy mit vittek el helyette, azt még a PIA (Pithecus Intelligence Agency) vizsgálja.
Látható a markolaton a minden univerzumban azonos hatszögletű mintázat, az ottani méhek munkája. A biotudatos anometálok génmódosított méhekkel, a beenometálokkal (metal-free-bee) gyűjtik össze a műanyaghulladékot és ezekből lesz a mű(anyag)lép. A tudósaik állítólag már részeredményeket értek el az olyan GMO méhekkel, amik konkrétan - a mi univerzumunkbeli 3D-s nyomtatóknak megfelelően - a királynő által megtekintett tervrajz szerinti darabokat állítják elő. A kést díszítő pénzeket - a todományos kivizslatóbizottság szerint - már ilyen, egyelőre kísérleti stádiumban lévő eljárással állították elő, ezért azok ott hamisnak minősülnek. Van is bőven javítanivaló a királynő szoftverén.
A feltételezések szerint arrafelé 1 Zöldhasúló 100 Tűzmadarat ér. Természetesen a bal, azaz a Sötét Oldalon is ugyanez az arány, csak ott Sötétlónak és Parázsmadárnak nevezik ugyanazt a hivatalos fizetőeszközt. A kutatók szerint ez valószínűleg egy emlékkés lehet: "Jártam mindkét oldalon, ne kérdezzetek az első zöldhasúlóról, azt a méhek hordták össze nekem." Erre emlékeztette mindig a tulajdonosát. Aztán ahogy szerezte, úgy vesztette.
Egyes todományos körök viszont úgy vélik, hogy beetető piackutatási célja volt konkrétan ennek az átküldésnek, amit az ottani méregzöldek szerveztek meg, a hulladékuk gizdaságos eltávolításának érdekében.
Magyar? Tulajdonképpen igen, a régi magyar jegyek felfedezhetők a késen. A markolat a fix fejesgörbét, a penge pedig az ősi lovasnépek gyermekeinek tanítókését idézi (mai japán korcsulatban: tanto). A pénzeken is látható a zöld ló, a természetközeli mozgékonyságunk, és a főnixgalamb a lánglelkünk elpusztíthatatlanságának jelképe. Tehát a párhuzamos univerzumokban is jelen vagyunk.
A PTA Késmúzeum legújabb szerzeményének teljes hossza 180 mm, ebből a 2 mm vastag penge hossza 80 mm. A tokot szintén a méhek hordták össze. Egyértelmű az álcázószínek használata ezek alapján valószínűsíthető a projekt katonai finanszírozása. Egyes kutatók azt is feltételezik, hogy a GMO beenometal méhek közvetlen katonai felhasználásra is alkalmasak, hiszen ha begyűjtik az ellenség műanyag nadrágtartó öveit, akkor azok ott állnak lecsúszott gatyával, tehát legyőzötten... de ez már egy másik történet...
A PTA Késmúzeumnak külön részleget kellett nyitni a fa- és fémmentes párhuzamos univerzumokbeli eszközöknek. A várható további fémmentes árucikkek vizsgálatára, rendszerezésére és a Spacetime Slider, a párhuzamos-világkutató gép programozására megalakult a PUNCI (Párhuzamos Univerzumok Nemfémes Cikkeinek Intézete), természetesen a PTA keretein belül.
Már kezdtem aggódni, hogy hol vagy, azért ne gondold, hogy valaha is barátok leszünk. Remélem ez a kulcs amit el reszeltél remélem az erény öved lakatjának a kulcsa volt és rajtad marad örökre, aki ennyi marhaságot összehoz jobb ha nem ont magot magából😁.
Hát, ha senki értelmes - pedig hagytam elég helyet - akkor nézzünk szét törpfronton...
Csak hogy elkerüljük azt a rettenetet, hogy a törpök tüntikézni kezdjenek a Trantoron a PTA székház előtt, íme egy megbékélésre okot adó kulcskés, kifejezetten törpikék számára. A Késmúzeum TÖKI - KUKI hiánypótló beszerzése. A beszerzés után a két részleg, a Törpkések Intézete és a Kulcskések Intézete - stílszerűen - késhegyre menő harcot folytat a kiállítás helyéért.
A penge borotvaéles és mindössze 0,5 mm vastag. A skandináv jellegű él, bár formailag megfelelő lenne, de törpös méretéből adódóan, a túlzott törpbogyószörp fogyasztásakor is csak korlátozottan alkalmas a kardélre hányásra. A púpos kalóz-dao jellegű szablyaforma egyébként borotválkozáson kívül bármire alkalmas lehet.
A szokásos késteszteket gond nélkül abszolválta. Mindössze a méretéhez képest óriási, kőkeményre főtt tikmony aprításához kellett a "dinnye-módszert" alkalmazni. Elméletileg békanyúzónak is alkalmas lenne, de egyrészt a törp nem eszi a békát, másrészt a béka eszi a törpöt, ha az kimegy Aprajafalváról a mocsárba. A tesztelés során egyetlen ujj sem szenvedett ki.
A felirata szerint törpök közötti kommunikációt is segítheti. Azaz com = a kommunikációt segítő eszköz. Ennek kinyitása és a késfelmutatási szertartás egyértelműen békét hoz a felek között. Persze ott van még a sunyi Hókuszpók, az mindig bekavar, pedig midig kapott a pofájára...
Érdekes ősi magyar, honfoglalásközeli késemlékhez jutott a PTA Késmúzeum MAKUKA (Magyar Kulináris Kések Alkalmazása) csoportja. Gang von Lichthof, a PTA külsős germániása juttatta el a különleges eszközt a múzeumba. Egyértelmű, hogy ez is az ősi uzsonnakések gyűjteményét gazdagítja. Az egyszeri kalandvitéz kis fonott uzsonnás dobozkájában tartotta szalvétába tekerve, és ha megéhezett csak kanyarított egy falatot a nyereg alatt puhult húsból, a tisztán fémből készült kést beletörölte a szalvétába és már kalandúlhatott tovább. Tehát a kés egyértelműen EDC.
Az Óperenciás tengeren*, sőt a Szarvidéken** is túl Vészfa-liha*** területére kalandozó magyarok alapította Szólingben**** városából került elő a mostani kés. Azóta persze a nevek elkorcsultak, de még mindig felismerhetőek.
A kés pengéjébe már a germániákus név van beütve, és látszik hogy a nyél nyers öntését is egy török migráns szakmunkás, a kissé elmosódott mesterjel szerint Ali Pacca végezte, de a díszítés egyértelműen magyar munka.
A nyolc törzsfő és a kilencedik, a főtörzs***** a markolatvégen egyértelműen ábrázolt. Tehát Szólingben városát alapító kalandozóink még emlékeztek a két messzire elcsámborgott törzsre, de már a germanizmus és a törökök keze betette a lábát. Az élet végtelen körforgásának nyilai, majd a minden felaprítást túlélő szellemünk mintája a következő jelképek. Végül az együtt maradt hét törzs és a felettük világító egyetlen Nap látható.
A szép, természetes patinás penge egyszerű vas-szén ötvözet és a vizsgálatot végzők szerint - akik todományosan megkóstolták - a feliratot cáfolva, egyáltalán nem finom. Vasízű. Vágni, szúrni viszont tud, és ez a lényeg. A formája ősi birkaláb, akkoriban még csak a racka volt a birka, ma már ez nem lenne olyan egyértelmű. A szokásos nyúzóteszteket simán teljesítette. A béka nyúzásától viszont - a nevezett farkatlan kétéltű a Berni Egyezmény alapján védett személytelenség lévén - eltekintettek. A tényleges kísérleti tapasztalatok alapján a zsíroskenyeret keni-vágja, még a kopasznyakú keménytojása, az úgynevezett tikmony-teszt sem volt ellenfél.
A nyél újezüst, ami egy átverős név, mert egyrészt nem új, hanem nagyon régi, másrészt annyi benne az ezüst, mint újmagyarban a magyarság. Nomeg van benne bőven réz is. De ez már egy másik történet lenne...
A penge hossza 99 mm, ez egyes kutatók szerint egyértelmű utalás arra, hogy a kilenc törzs kilenc felé ment. A pengevastagság tőben 2 mm, a hegynél 1 mm, ez összeadva kiadja a 3-at, ami ugyebár a magyar igazság száma. Az eszköz teljes hossza 187 mm, ami állítólag utalás a lovagra és a hétfejű sárkányra, de ezt senki nem volt hajlandó részletesen megindokolni.
* Óperenciás tenger - ma Ober Enns. Aki már járt arra, az tudja, hogy a távolban feltűnnek az Üveghegyek is. ** Szar-vidék - ma Saarland. Ez nem kíván külön magyarázatot. *** Vészfa-liha - ma Westfalen. A vészfa a baj esetén megkongatandó hangjelző eszköz volt. Az ottani időjárásban hamar liha lett, így működésképtelenné vált. **** Szólingben - ma Solingen. A legbecsületesebb városunk volt. A képviselők, bizonyítandó megvesztegethetetlen becsületességüket csak egy szál ingben szólalhattak fel a városi tanácsban. Nadrág sem lehetett rajtuk, mert azon volt zseb. ***** Az ismertebbek Álmos a főtörzs és Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm törzsfők. A messzire elkalandozottak, Béla vezetésével az Undok hegységig eljutó barlangi bélák és az egész Ázsiát végigjáró és végül Óceániában kikötő Pál vezér palinézői.
Egy rendkívül ritka csemege, egyfajta Heaven and Hell (H&H) kés. Állítólag a legkisebb H&H kés, bár erre most még nem fogadnék jelentősebb összegbe. A törpök - ha ezt meglátják - még jelentkezhetnek a Késmúzeumnál akár egy DH&DH késsel is. Ez egy Mazikeen Jr. démonkés, alsó tagozatos démontanoncok számára. Még nem az igazi nagyonagyongyilok, csak tanulják vele a késhasználatot és azok használják, akik még nem döntötték el melyik munkahelyet fogják később választani.
A mani- és/vagy pedikűrözött birkapacsker pengéjű (lambfoot) kés az Al- és Felvilág között félúton, a Földön készült, marharégen. A szakszerű autentikus restaurálást a Pithec Művek szakemberei, Ark Angéla és Belze Bubi végezték, teljes egyetértésben.
És merthogy van, amikor a méret igenis számít, nézzük az adatokat. A penge vágóél-hossza 66,6 mm, pengevastagság 4 mm, a markolat 90 mm. A kés a PTA Késmúzeum tulajdona, a használata pedig pont olyan lenne ha hagynák, mint bármelyik más, démonerő nélküli, azonos geometriával rendelkező késnek.
Azok a legendás Fűszer-szigetek... A szerecsendió, szegfűszeg és zöldbors hazája... Az ősi magyar, eredeti nevén Makuka szigetek őstermelőinek őstermékei. A PTA Késmúzeum egyedülálló, bennszülött munkával készült törpgyermek EDC-uzsonnakést kapott a Csendes-óceánról. A messzi, apró szigeteken a mélánnézők kissé megtörpültek. Todományos pontossággal féltörpök lettek. A héttörp nemzetségbeli Szundiról elnevezett tengerszoros és a Durung Api zátony közötti szigeteken jelentős számú törpült mélánnéző él. Ők még őrzik magyar gyökereiket, a répát és a petrezselymet. Még eladásra is jut belőle. De ez már másik történet...* Maradjunk a késnél. Az acél beszerzése nem volt gond, vittek magukkal a kalandozások során. Ami fogyott, azt meg pótolták, időnként csak "leesett" a hajókról pár darab...
A nyél ragasztása és bevonata valószínűleg polimerizált pálmatakonnyal történt, de ennek megerősítését - Nukukuki rektorkirály ellenjegyzésével - még várjuk a Popopuki Szigeti Egyetem TDK - KK** kutatóitól. A kés restaurálása a Késmúzeum restaurátorműhelyében történt, dr. Agyalá Gyula fő-alrestaurátor vezetésével.
A penge a hosszas csiszolás eredményeképpen teljesen rozsdamentes lett. Az anyaga a csiszoló kezének fekete elszíneződését alapul véve feketeszénacél, vastagsága 0,7 mm.
A markolat, a szigetek fő termékei, szerecsendió, szegfűszeg és zöldbors. A pengehossz 44 mm, a teljes késhossz 88 mm.
* forrás: PNV, Pál vezér törzsének feloszlása. A Pálfordulás.*** **TDK - KK : Tudományos diákkör - Királyi kutatás *** A Pálfordulás valahol a mai Kína területén történt meg. A törzs egy része tovább ment egyenesen és "Ni! Hon!", "Nihon!" kiáltozással megalapították Nihont, azaz mai torzult nevén Nippont. A törzs nagyobbik része viszont dél felé ment, amerre Pál vezér fordult. **** **** A nagy tengeren csendesen szétszóródott a törzs. Ők lettek a palinézők, akik egészen Tas-mániáig jutottak. A beszívottak pedig a mélánnézőket alkották.
Nemrég tért vissza az Ide-Yoda II. űrcirkáló egy hosszabb expedícióról, melynek során felkereste a Gamma-kvadráns, Törpinézia nevű mikrobolygóját. A helyi műveltebb törpök, ismervén a Galaxisszerte híres PTA Késmúzeumot megtiszteltetésnek vették, hogy küldhetnek egy saját terméket. A TÖKI (Törpkések Kutatóintézete) örömmel mutatja be ezt a kuriózumot.
A mesterek tudását dicséri, ahogy egy helyi élesfarkú lábatlangyík (Lacerta fixnyisz pacskernix) és egy rézpöcsű törpbagoly (Glaucidium cuprumpenis) alkatrészeit összeillesztették használható eszközzé. Örök darab, hiszen ha nem használják, akkor sohasem kopik el.
Ez a kés rendkívül ritka és drága. Ezt - a mesterművön kívül - a gyártáshoz szükséges anyag beszerzése indokolja. A gyíkfarok pengék forrása egy gyíkfarm. Az visszanő, így nem az a szűk keresztmetszet. A bögyörőtleníthető baglyok száma viszont végtelenül véges. A késhez mellékeltek egy levelet is, aminek lefordítása után sikerült összeállítani egy élőképet.
A törplingva többértelműsége okán számos törpénet-variáció valószínűsíthető a lefordított levélből, de szerencsére a szereplők - ha szándékukban nem is - kibenlétükben bizonyítottak. A történelmi törpénet szerint Albinézia tartomány hős gyalogja Törpfehér megvédte a szende Törppuncillát a Vegetária szigetéről átúszó gaz zöld vegán szörnyektől. A rémek Törpösvölgyből egészen az Albinéz-sivatagig hajszolták szegényt, mert őbenne akarták az Oráliától Análiáig tartó zarándokutat végigjárni.
Más értelmezés szerint az ottani zöldek tiltakoztak a baglyok bögyörőtlenítési szokása ellen, merthogy - szerintük a késes tevékenység miatt - évezredek óta nem láthatott az ifjúság bögyőrős baglyot csak képen.
A fényes rézbögyörőtlen baglyok továbbá egyértelmű okai a klímaváltozásnak, hiszen így nem verik vissza a Napjuk káros sugarait és okai az elsivatagosodásnak.
Egyes angol és svájci tudósok fordítása szerint viszont a rézfánfütyülő fütyülőjét ajánlják késnyélnek, de lehetséges hogy szóba került a rézfában percegő rézfa-szú is, ami szerintük a rézerdőket károsítja. Példaként mutatják a kietlen Albinéz sivatagot, ahol szerintük valaha kies rézerdők susogtak, de a rézfánfütyülők fütyülésükkel tönkretették a susogást, a rézfa-szúk pedig kipusztították az erdőt. Maradt a sivatag. A zöldektől bármilyen érv kitelik.
Ezek a kulcsok úgy látszik nem akarnak elfogyni... :-P
Egy speciális kulcskés került a Késmúzeum tulajdonába. Formáját tekintve a legelfogadottabb értelmezés szerint egy hatalmas hullámhegy, vagy nyitott cápapofa, tehát valami vizes helyről származhat, vagy a vízözön korából. De az is feltételezhető, hogy a SILCA* felirat csak átvitt értelemben használatos. A 3M** felirat is érdekes lehet todományos szempontból, de ebben még nincs egyezség, csak kétség, sőt többség.
Gyakorlatilag egy érdekes békanyúzó, ahol a comb leválasztása, majd megnyúzása a kés kétféle élével praktikusan, pillanatok alatt elvégezhető. Ez egyben környezettudatosság is, hiszen a brekkancs feltalálási helyéről, csak az emberileg emészthető részeket (+ kutyacsont) visszük haza, a többi része visszakerül a biológiai körforgásba.
A kiskorú látogatók vendégkönyvi bejegyzései szerint tökéletesen alkalmasnak látszik szobai virágkarók faragására és az ehhez szükséges vesszők begyűjtésére. A penge 440C anyaga borotvaélesre fenhető volna. Feltűnés nélkül nyakban hordható egy zsinóron, legfeljebb "kulcsos gyerek"-nek nézik a viselőjét.
A rozsda nem eszi a vágóeszközt. A kétféle él alkalmazásakor hüvelykujjas rögzítés és mutatóujjas rögzítés között kell váltogatni. A kés tökéletesen kétkezes, így balogok is jó eredménnyel használhatják.
* SILCA - Sea In Lake Cappadocia, azaz tengernyi ember elfért egy kis helyen a Kappadókia alatti városban, avagy magyarul cseppben a tenger. ** 3M Maradék Mentő Munka, Make Metals Matters, Mini Mate Master, Multi Material Messer
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni hogy van egy Victorinox zsebkésem és sajnos ahogy éleztem megkarcoltam egy picit. Az lenne a kérdésem hogy mivel lehetne kiszedni belőle a karcokat és melyik polírozópaszta lenne a legjobb hozzá? Egyébként a Victorinox Champ zsebkésről van szó.
A PTA jövőjáró időgépe nagyjavítás után egy komoly késkereső programozást kapott. Automata szkennelési módban a 2318-évi Földről hozott anyagot. Az eszköz természetesen a PTA - Késmúzeumba került, származása megosztja a todományos társadalmat.
Egyes todományos ökörkörök szerint a kés majd valaha Ellen 14.Ripley tulajdonát fogta képezni. Az elmélet szerint még 9.Ripley hagyatékában talált egy hibernált, kísérleti hibridet, amit egy Xenomorphus esus var. omnes P és egy - galaxisszerte szórványosan előforduló - Bubo cuprumpenis L keresztezésével állítottak elő a Weyland-Yutani társaság biomérnökei. A preparátum aliensav-mentesítése olyan jól sikerült, hogy savat nyomokban sem találtak és az eszköz még ma is használható, a savállósága is megmaradt. Az angol tudós, Dr.Owl Copperdick professzor - mint a kérdés egyik önavatott szakértője - hitelesítésre elvitte a múzeumőrt a késsel együtt. Azután a PIA (Pithecus Intelligence Agency) visszaszerezte tőle mindkettőt és a látogatásuk után a tudós névváltoztatást kért Dr.Owl Copper- re
Tudósok másik csoportja szerint maga az eszköz egy - még fejlesztés alatt álló, kísérleti - deaktivált screamer a Sirius 6B-ről. A rézpikkelyes nyél a szemekkel egy screamer része volt, amiről leoperálták a vágótárcsát, így nem tudott vágcsálni, a farkát viszont tudta használni. Mivel a vezérlő agyat teljesen lebutították, így a farokhasználat volt az egyetlen tehetősége. Ilyesmi bizony még manapság is sűrűn megesik itt a Földön. Az elmélet szerint a Betty kalózhajó korábbi begyűjtőútján megfordult a Sirius 6B-n is és ott szedték fel és operálták át a screamert késsé. Kissé vad gondolat, de akár lehetséges is hogy később ott, a Bettyn került a kés 9.Ripley tulajdonába, amit aztán 14.Ripley megörökölt.
A penge hossza 132 mm, a nyél 105 mm, a pengevastagság 2 mm. A kés Földre kerülése továbbra is rejtély, hogy miért pont ezt szedte össze az önvezérlő automata időgép. Erre vonatkozóan az itt-ott törlésnyomokat mutató memóriakristálya sem tartalmazott adatokat. Konteosok egy kis titkos csoportja a beszivárgó-megszállás elmélet hívei, és állítólag megtették a megfelelő megelőző intézkedéseket. Beszereztek egy királyvíz-ágyút a harchoz és néhány láda jelentős aqua ardens tartalmú marsi Jabra-vizet a várakozáshoz. Állítólag a fele már elfogyott...
A legendák szerint Fehérrigófia Rigócsőr királyfi kiskése volt. Ő alapította a WTM* mozgalmat. A penge formája egyértelműen rigócsőr, bár a horgászok gilisztaszedésre valami alkalmasabb eszközt keressenek. Vagy vásárolják meg a nevezett gyűrűsférget a csaliboltban.
A markolat felirata figyelmeztet arra, hogy bár a leggondosabb kulcskéskészítés termékét tartják a kezükben, de ezzel ne éljenek vissza, az óvatosság sohasem árt.
Egyes renegát kutatók ezt tagadják, szerintük egyszerűen az Abigél név becézett alakja az Abus. A felirat simán egy márkázott női kiskést takar. A nevezett hölgynemű volt egyébként - némi szívatás után - a királyfi felesége.
Pár szó a származási helyről, Rigóniát délről a Feketerigók Földje, keletről a Sárgarigó Népes Köztársaság határolja. De ezek nem készítenek kulcskéseket, ezért nem is árulnak, tehát jelen esetünkben teljesen érdektelenek.** Kivételként meg kell jegyezni, hogy az SNK-ból időnként igen kiváló pengék érkezhetnek, amit alkatrészként felhasznál a Pithec Művek restaurátor műhelye. Tovább földrajzolva nyugaton és északon semmi értelmes sincs, egy deka sem. A Rigóniai királyság pöttyírása látható a kés kulcsmarkolatán, ami annyiban hasonlít az inka csomóíráshoz, hogy ezt sem fejtették meg még rendesen/teljesen/sehogyse. De találgatásból, hazudozásból és csalásból is sokan megélnek.
* WTM - White Thrush Matters ** Falunapi, vagy búcsúbeli vásáron se keresse senki, mert ez az egyetlen, 1of1 példány, ami csőrről csőrre adogatva került a PTA Késmúzeum tulajdonába.
ui: A Pithec Műveknél fogytán vannak a kulcsok, így ha valaki fanyalgónak van, nyugodtan beadhatja. ;-)
Egy (most már) külhoni ásatásról, az őshazából került a PTA Késmúzeumba egy igazi unikum. Az eszköz korát valahová a vörösrézkor és a sárgarézkor átmenetének idejére tehetjük. A feltalálási helye közelében, Turánban valódi turáni kerámiákat is találtak. Így a kés bemutatása, a köcsögkedvelők kedvéért, autentikusan egy korabeli köcsöggel együtt történik a Késmúzeumban. Az ősi magyar találékonyságot bizonyítja az egyszerű bugylibicska és/vagy békanyúzó konstrukció. Csak míg később itt a fabőségben átálltunk a fanyélre, addig ott a fasivár sztyeppén mindent fémből kellett készíteni.
A csúszásmentesített vörösréz markolat kiváló, edzett sárgaréz pengét rejt, ami egykezes nyitású és automatikusan rögzíti a jól elhelyezett hüvelykujj. A modern kívánalmaknak már többezer éve is megfelelve mind jobbkezes, mind balkezes használónak is kényelmes. A biztonság kedvéért a jobbkézben tartott késnél a J betű, a balkézben tartottnál a B betű látszik. Természetesen a szellemi frissesség fenntartása érdekében minden használat után számoljuk meg az ujjainkat. Csak a 10 az elfogadható szám, kivéve az asztalosokat, Yodát és ET-t.
A konstrukció bizonyítja a történelmi tényt, hogy a pálfordulás után Pál vezér törzsének egy része tovább ment a Turáni alföldről egyenesen a Nippon-szigetekre és ezek szerint magával vitte a bicsak terveit. Ott lett belőle higonokami* néven egy egyszerű gyerekkés. Ezt japáni levelező tagunk, prof. Kukira Koki san kétismeretlenes grammatemetikai egyenletekkel igazolta. A többi pali lefordult dél felé, de ez már egy másik történet.
A szokásos nyúzóteszteket simán abszolválta a vágóeszköz, libazsír, vaj, űrdisznó hővédő pajzs**, sőt a félelmetesen kőkeményre hőkezelt tikmony sem volt ellenfél.
Látható, hogy az emberi találékonyság, a felhasználási cél ismerete és a környezettudatosság hogyan tudott már az őskorunkban használható kést csinálni újrahasznosított anyagokból. A penge hossza 73 mm, vastagsága 2 mm, a nyél 96 mm, a bicsak bezárt állapotban 114 mm.
A bicsak a Késmúzeum Világökörség-kiállításán tekinthető meg.
* Egyes todományos ökörkörök szerint az eredete egy gúnynév, a "híg onogur kamu". Azaz a hígagyú onogurok csak kamuztak amikor kelet felé mutogatva "Ni! Hon!" kiáltással előreküldték őket hont foglalni, de ők maradtak a fősodorban Álmossal és azóta is áztatják a szattyánt a jó melegvizes Kárpát-medencében. ** Az üres hűtőszekrényből elővett szalonna.
" illetve nekem amúgy sem tetszik ez a vörös bakelit("
Pedig úgy eredeti. ;-)
Nekem is van 1 bajonettem, Apám vette az oroszoktól '90-ben, nem borotva éles, de az akác tuskóból simán csinálok vele gyújtóst. Hihetetlen, milyen jó anyagból van!
ettől függetlenül ráférne a felújítás: a hegye az kb. olyan, mint a színes ceruzáké egy nehéz nap végén a középső csoportban és élszöge is inkább "élsugár", olyan kerek.
Közkívánatra, az előző - El Zett-ből származó - kulcskés restaurálás közbeni felvétele. A tanulmányúton nálunk tartózkodó kolumbián, dr. Silva de Ringló és asszisztense El Zett városából, Knédlige Űbergrűberli felvétele.
El Zett, város Kolumbiában El Nino és El Bimbo között, az El Doradoba vezető lámasztráda mellett. Nevezetességét a világhíres kulcskéskovácsok adják. Az El Zett-i kulcskések a világ élvonalába tartoznak. A várost a von Lichthoffer vezette szólingbenbeli írástudó germanusz telepesek alapították mint útjuk végét, még jó régen. Így az "ától cettig" mondás alapján és az Undok-hegyi* barlangi bélák ismeretében némi magyar beütés is feltételezhető.
Kis kés nagy pengével jár. Lopez Chalez, a germanuszok és a bennszülöttek helyi kufár összekötője a világgal állítja, hogy a helyi kulcskéseket szerte a világon jó eredménnyel és teljes megelégedéssel használják a hozzáértők. Rendszeresen hirdeti is a portékáit a San Mierde de el Basta hetilapban.
Csodás, ahogy lágyan, de akcióra készen elheveredik. De hiába kívánatos, nem eladó, hiszen a PTA Késmúzeum egyik megbecsült darabja. Aki El Zett kulcskésre vágyik, az rendelje meg a lopez.chalez@elzett.coca emilcímen.
Semmi cicómicó, csak a nyers funkcionalitás. A restaurálás az eredeti anyagok felhasználásával a Pithec Művek összes helyiségében készült dr. Agyalá Gyula fő-alrestaurátor vezetésével.
* Mai nevén Andok hegység, ahol egy barlangban a Béla vezér (8.**) törzsutódai őrzik az ősi aranykönyveket. Forrás: E. von Daniken & J. Móricz ** A 9. törzs Pál vezér törzse, a palinézők. Ma polinézek. Forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme)
Még az ősszel furcsa dolog történt a PTA üzemi konyháján. Leltárkor kiderült hogy eltűnt egy kés! A minap az Anometál Földön járt SS-gép téridő-alagútját visszakövetve valószínűleg elküldték saját kerámia-kristály Spacetime-Slider gépüket egy itteni késért és a dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődési elv szerint, cserébe egy ottani fémmentes kés automatikusan transzportálódni volt köteles ide. A PIA (Pithecus Intelligence Agency) nyomozó-ügynökei meg is találták a zöldségpucolmány biokomposzt halmán. Erre hullottak rá az őszi levelek és a kés. Ezek után a kuktát felmentették és re lett habitálva. Pucolhat.
Anometáliára jellemző módon az eszköz természetesen teljesen fémmentes. A kerámia penge tökéletesen borotvaéles és a rozsda, mint olyan, nyilvánvalóan nem értelmezhető azon a párhuzamos univerzum Földjén. A markolat alapja a mi univerzumunkbeli híres-neves feltaláló, Buck Elite - Type Textile márkájú - találmányával azonos anyagú és teljesen csúszásmentesen göbös. A fehér göböket megnyalva a tesztelők azokat keserűnek találták. De hát más világok, más ízlések. Az eszköz sallangmentes, nemes egyszerűsége és a feltalálási hely valószínűvé teszi hogy eredeti univerzumában is egy zöldségpucolókés volt.
A kés újabb bizonyíték arra, hogy a magyar fejesgörbe, minimális eltérésekkel (ez például, mint látható, egy csecses-fejes), alapanyagfüggetlenül, fix késként is, párhuzamos-világokszerte kedvelt és elterjedt forma. A göbös bögök tökéletes csúszásmentességet biztosítanak, még répavéres kézzel megfogva is. A csöcsös-bögyös kialakítás esztétikailag is népszerűvé teszi a pubik és az egészséges felnőttek között, bár a gendermákosok utálhatják.
A méretek tekintetében az eszköz alkalmazkodik a felhasználási célhoz. A pengehossz 73 mm, a markolat 90 mm, a pengevastagság 2 mm. Feltehetően egy ottani kukta munkaeszköze volt és reméljük nem volt kukta-bukta az eltűnése miatt. Az eszköz a kukta valódi EDC-je (Every Day Cleaner) lehetett, így a PTA Késmúzeum EDC kiállításán tekinthető meg.
Ha már a halak előkerültek, akkor lássunk egy halaskést. Nem Szögedi bicsakot, nem "Az öreg kanász és a tengeri" történetből ismertet, hanem valódi galaktikust, a Galaxis másik végéből... :-)
Egy valódi Xiphophorus pithecusi var. cupra, a trantori kardfarkú robothal* egy példánya került a Késmúzeum kiállítási tárgyai közé. Mire a 27 815 fényévről ideért, kissé megviselt lett, pedig térhajlítással küldte R. Daneel Olivaw, a PTA trantori rezidense. Kiállításképessé restaurálása a Késmúzeum szakembereinek érdeme.
A nevezett robothal a teljesen állati élet nélküli Trantoron készült, ott a gyermekek okulására és szórakoztatására gyártják és tartják a szökőkutak medencéjében. Persze időnként elromlanak, kimerülnek és nem emberek lévén nem cserélnek benne alkatrészt. Ezeket újrahasznosításra összeszedik. "Gyűjtsd a szifót és a péret, ha a természetet véded" - tartja a helyi kiscserkész mondás.
A szifót az iskolában, alsó tagozatos faragórán használják, hiszen a tűéles hegy és a holkeres leélezés fúrni-faragni kiváló. A robotpérhalat pedig leadják a RÉH**-nek, ahol darabonként 1 Batkát*** kapnak érte, mint újrahasznosítható alkatrészbázisért.
Tökéletes szúróhegy és borotvaél jellemzi a késsé avanzsált robothalat. Egy papíralapú információs világban a papír szeletelésére és esetleg az információt tartalmazó papír borításának, csomagolásának bontására is alkalmas. Villanylevél ilyetén bontása viszont rázós lehet.
Az éle borotválkozásra is alkalmassá tenné, de a késforma fületlenséget, esetleg részleges orrhiányt okozhatna, így nem javallott. Egyéb alkalmazásának lehetőségére csak a fantázia hiánya szabhat határt.
* Magyar neve rézszifó, de nálunk még nem kapható. ** Robot És Hulladékhasznosító Kft. *** A Trantoron rendkívül értékes anyagból, fából készült fizetési eszköz.
A kulcskés invázió folytatódik. Nemrég újabb szenzációs darabbal bővült a PTA (Pithecus Tudományos Akadémia) Késmúzeum KUKI (Kulcskések Intézete) részlege.
Ez a TOP kulcskés igazán univerzális. A penge méretének megfelelően bármit vág, nyes, farag, legyen az dísztök, virágkaró, margarin, (leánykori nevén hidrogénezett pálmaolaj) fokhagymás kalbász, vagy kőkeményre főzött tikmony.
A holló csőrére mutató pengealak és a felborzolt nyaktollazat valószínűsíti a Mátyás király korából való származást. És ez lehetett a fehér holló névadója, ami a Fekete Serg címermadara volt. Persze a fekete sergű hadfiaknak kellett valami világos is. A nyitott kés, elsősorban az ufológusok szerint egy fel-, vagy leszálló űrhajóra hasonlít, tehát bizonyíték az idegenek létezésére. Akik jöttek-láttak-elpucoltak, mert ők értelmes lényeket kerestek és csak ufológusokkal találkoztak. De egyes renegát kutatók szerint a penge alakja viszont inkább a Falcatakely forsterae ősmadár csőrét mintázza, tehát vagy a madár frissebb, vagy az ember régebbi.
Ez a darab is láthatóan EDC*, sőt CIA**, hiszen egy kulcskarikán feltűnés nélkül, vígan elhegyel a többi kulcs között és szükség esetén azonnal használatra nyitható.
* EDC - Every Day Carry ** CIA - Carry It Anywhere
Anometália. Egy furcsa párhuzamos univerzum mégfurcsább bolygója. Elképzelni is nehéz milyen lehet az élet egy olyan Földön, ami teljesen fémmentes*, egy anometal-steampunk világ. A bolygó magjában természetesen feltételezhető hogy vannak fémek, de a felszín elérhető közelségében nincs egy deka se. Az ottani párhuzamos világbeli embereknek nehéz a steampunk élet, mert nincs egy vasuk se**! Ezeket a szegényeket kereste fel a Késmúzeum kutatóinak szakszerű programozása eredményeképpen a PTA SS (Spacetime Slider) gépe. Mint az eljárásból közismert, a különböző párhuzamos univerzumok között a dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődés elve érvényes. Tehát ha hozunk onnan valamit, automatikusan egy azonos funkciójú itteni tárgy kerül áthelyeződésre oda. Érdekes lett volna látni az ottani kutatók megdöbbent ábrázatát, amikor a kerámia helyett megjelent ott egy kiváló acélkés.
Mint a hozott leletből kiderült, a steampunk univerzum fémmentes Földjének emberei egészen jól elboldogultak, hiszen kerámia alapanyagokkal és szerves ősmaradványokkal gazdagon el lehettek látva. A kés pengéje elpékesztően kőkemény, a markolat anyagai szerves eredetű műanyagok, bár teljesen valódi anyagnak néznek ki. A PTA Késmúzeum példánya az egyetlen, a 1 of 1, ebben az univerzumban!
Mivel egy idegen, sőt duplán idegen technológiáról van szó, ami ráadásul eléggé sérülékenynek látszik, a tesztelés kizárólag óvatos mechanikus eljárásokat jelentett. Hőtermelő berendezést a szenzorok nem mutattak ki, tehát valószínűen egy stabil kerámiakazánból***, vagy egy salamontökéből**** időnként fel kellett tölteni az eszközt, hogy ne fagyjon le. Az üzemanyag mibenlétéről egyelőre nem sikerült egyetértésre jutni a kutatóknak.
Az eszköz tesztelése - tekintettel a felbecsülhetetlen kulturális és technikai értékére - csak rendkívül kíméletes módon történt. Úgy vágta a disznó- és libazsírt, mint a vajat. Sőt elboldogult a margarinnal (leánykori neve: hidrogénezett pálmaolaj) is. Komoly biztonsági előkészületek után a tesztelés csúcsa a kőkeményre főzött tikmony aprítása volt. Természetesen a mészkőburkolata nélkül. Ezt az akadályt is simán vette az eszköz, dicséretére legyen mondva a fémmentes steampunk univerzum földlakóinak.
A tesztelés alatt egyetlen ujj sem vágódott le, vagy szenvedett bármilyen sérülést.
A méreteit tekintve - mert az bizony fontos - a penge hossza 86 mm, vastagsága 2,0 mm, a markolat hossza 88 mm.
* Az uffológiát magos szinten művelő büdösláb-indián külsős szakértőnk, Csipásszem szerint az idegen ufólakók, a króm-aggok még az ősember megjelenése előtt kirabolták azt az alternatív Földet, mivel fémevők voltak. Az'tán továbbszálltak. ** Jóérzésű olvasók a pta.suska@trantor.huha emilcímen jelezhetik támogatási szándékuk összegét. Amit megpróbálunk eljuttatni a senyvedőknek. De ha nem sikerül, akkor úgyjártak. Mi meg jóljártunk. *** Alacsonynyomású (max 0,7 bar) gőzfejlesztő készülék, túlhevítővel. (forrás: Kazánszerkezetek I.) **** Jelentős biometán-tartalmú nyomástartó edény. Ebben az univerzumban régebben világítási célokat szolgált. Nappal feltöltötték a Szent Szellenettel és egész éjszaka világított a rákötött égő. Lásd még: fényes, mint Salamon töke. (forrás: Gesta Fingarórum - A királyi fartológus, Anophingus krónikája.)
Egy paripagyártó manufaktúra ősi jurtájában találták ezt az ókori célszerszámot és juttatták el a PTA Késmúzeumnak. És még egy pohár kumiszt se kértek érte. Egy lovasnéptől ez nagyon derék dolog. Az Unicumot pedig a postással közösen fogyasztottuk el.
Az ősök megdöbbentő tudását mutatja, hogy a késen oldalanként 16 darab ovál látható, amit ha összeadunk, akkor kijön egy fél ló 32-es kromoszómaszáma. Viszont a másik fél ló sehol. És akkor hogy adódhatna össze egy egész ló 64 kromoszómája. Ez a paripagyártás lényege. A kromoszómaegyesülést a késsel, már az egyik forrásánál megakadályozzák. Az ötlet mai megvalósítását a greenpeace is támogatja, hiszen így egy ló (pl. Equus ferus caballus) nem szaporodik túl és nem legeli el a füvet a marhák és más, növényevő állatok elől sem. Szívni meg pláne nem szívja!
A zöld színt a fenyőgyantában oldott fodormenta és fenyőtű pigmentje adja. A markolatvég vörös színe pedig egy csepp lóvért tartalmaz, amiből szükség esetén évezredek múlva is klónozható lehet a nevezett páratlanujjú patás.
A késpenge a vajat úgy vágja mint a zsírt, az eredeti alkalmazását az erre jelentkezők és pláne ló hiányában nem lehetett kipróbálni. A vizsgálóbizottság feleslegesen lógó vessző-minusszal rendelkező önkéntes jelentkezőket vár tesztelésre a pta.logolyo@tranai.huha emilcímen, "paripát csinálunk belőled" jeligével.
Érdekes, a tudomány szempontjából paradigmaváltó kést láthatunk a PTA Késmúzeum jóvoltából. Ez az első igazán kézzelfogható bizonyíték volt a párhuzamos világok létezésére. Elméletileg történtek már próbálkozások a Steampunk univerzum vizuális leírására, de ezt a kést a PTA automata SS gépe (Spacetime Slider) közvetlenül onnan hozta!
A tudósok - bevonva a svájci, az angol, az amerikai, a kínai és az orosz intézeteket is - még az eszköz lehetőségeinek csak töredékét tudták azonosítani. Mindenesetre a fokhagymás kolbászt és a jóféle füstölt szalonnát a hozzávaló lilahagymával kiválóan szeleteli. A magyarpizza (melegszendvics) ehető méretűre szabdalása sem okoz gondot ennek a steampunk EDC-nek. Jelenleg a tank-, csillagromboló-, és halálcsillaghámozás kísérleteinek todományos igényű kidolgozásának előkészítése van folyamatban.
A több helyen is feltörő Cserenkov sugárzás fénye az atomenergia felhasználására utal, azaz külső megvizualizálás alapján a kés működéséhez a gőzt néhány mechanikus vezérlésű, mikroméretű, léghűtéses, könnyűvizes reaktor biztosítja.
Szakértők valószínűsítik hogy az él függőleges vonalai atomi szinten bontják az anyagot, a lágyan mikrohullámos felületű penge pedig molekuláris szinten feszíti szét. Így gyakorlatilag bármi vágható vele, fizikai erőlködés nélkül. Ha majd egyszer sikerül beindítani...
Természetesen barbár világokban - mint az első tesztjeink is mutatják – a kés egyszerűen és óvatosan kézbevéve, mintegy mechanikus üzemmódban is használható. Az eszköz méreteibe számos kozmikus dolog belemagyarázható. De a PTA nem tesz ilyet. A penge hossza 120 mm, szélessége 25 mm, vastagsága 2 mm. A markolat 114 mm hosszú és a működéshez szükséges összes szerkezetet tartalmazza, ez messze túlmutat a jelenlegi technológiai lehetőségeinken.
Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy abban a nanoszekundumban, amikor a Spacetime Slider meghozta a kést, eltűnt egy svájcibicska a múzeum alagsorának raktárpolcán lévő kartondobozból. Ez a tárgycsere egyesek szerint valószínűleg bizonyíték az interdimenzionális kiegyenlítődés elméletére* és elképzelhető, hogy a Steampunk Föld tudósai ugyanilyen lelkesedéssel tanulmányozzák a primitív keresztes szerszámot. Mások viszont állítólag látták az éjszakai portást egy svájcibicskával reggelizni. De az ilyen áltudományos hazugságoknak nem szabad felülni!
* A dr.Wasserkopf-féle kiegyenlítődési elv ami köztudottan arról szól, hogy a párhuzamos világok közötti,azonos tömegű anyagcsere törvényszerű. Tehát a legutóbbi eredményes Spacetime-Slider küldetés téridő-alagútját visszakövetve vitték el a svájcibicskát.
Régen volt már kulcskés, pedig a kések végtelen halmazán belül a kulcskések részhalmaza is végtelen. Most nézzünk egy vintage kulcskést. A kés a Könyvtárostól* került a PTA Késmúzeumba. Mivel a papíralapú könyvtár már anakronizmussá vált, így az utolsó előtti katalógus-iratszekrény kulcsaiból kulcskést csináltatott. Azóta már az utolsó is eltűnt.
Azért még használta erre-arra, például kiváló könyvjelző-nehezéknek bizonyult, ha olvasás közben kiment kávézni, vagy egyebeket intézni. Mert a könyvtár arra való hogy olvassanak az emberek. Ha már nincs más, akkor a könyvtárosok.
Ideje mint gyúródeszkán a liszt, így hát előszedett régi, őskori könyveket. Láthatta, hogy ugyanaz az értelmi szint, ugyanaz a humor, csak manapság ezt komoly etalonnak vennék egyesek. Már ha el bírnák olvasni azt, ami három-négy sornál hosszabb.
Érdekességképpen St. Lem próféta, a Cyberiada című szent könyvében a papíralapú,** általános és forráskritika nélküli információgyűjtés hátrányairól is olvashatott. De ez több, hosszú történet lenne...
A kulcskés természetesen többféle feladatra is alkalmas, itt a képen éppen egy ősi, Hardtmuth H típusú hardver felújítását végzik vele. A hardver másik része az úgynevezett papír*** volt.
A szoftvert akkoriban még a szürkeállomány képviselte. Manapság egyeseknek elegendő ha letölti az applikációt letöltő applikációt és azzal letölthet számos applikációt, majd ha rájön, hogy ez fölösleges és/vagy káros, akkor az applikációt letöltő applikációt törlő applikációt is letöltheti.
* A felvételek a Könyvtáros jóvoltából és engedélyével készültek. ** A történet szerint Klapanciusz és Trurl a két csillagmérnök másodfajú démont épített Mohónak, aki végül belefulladt az érdektelen és haszontalan információtömegbe. Manapság ugyanez alakul, papír nélkül. *** Növényi anyagokból képzett rostok nemezelésével, majd préselésével készül, melyet az elemi szálak súrlódási ereje és a hidrogénkötés tart össze. Egyszer, de szükség esetén kétszer is használható.
Legyen a bemutatandó új kiállítási tárgy megint egy uzsonnakés, amit a Késmúzeum "Fürdőskutya" néven tart nyilván. A miért az nyilvánvaló annak, akinek van kutyája, vagy látott már olyat. A többiek meg képzeljék el ahogy teljes hosszában megrázza magát és a vízcseppek röpködnek. Az eszközt Skótföld okleveles kovácsológusa, Greta Green*, a PTA rendes e-mailező tagja ajánlotta fel a múzeumnak. Mivel a skót nem volt skót, így ezentúl hálánk örökké a nyomában fog loholni.
A kés a legendák** szerint Robin a Lakli tulajdona volt, akit a nép - a kapafogait látva - Robin a Hód néven emlegetett. De ez már egy másik történet lenne. Mivel akkoriban nem volt divat az uzsonnázás, a jó britonok már akkor is csak teázgattak, így a kés szinte semmi kopásnyomot sem mutat. Kivéve, ahogy elrepült felette az Idő kegyetlen vasfoga és ezt-azt rápottyantott.
A restaurálást csak kézrátétellel, szemmelveréssel és Goibhniu istenhez történő fohászkodással végezték. A kapott eredmény szerint az eszköz, kiváló minőségét bizonyítandó, "out-of-szütyő" simára borotválta szőrös tojást is.
A történelemírás szerint*** az alapanyagokat, vasat, rezeket, ezüstöket, mórbőrt a feneséges Oroszlánszagú Richárd által vezetett honvédő háborúból, mórföldeken át cipelte magával a derék Robin. A vas Xanaduból érkezett, Kubla kán kereskedőitől, a rezek az offgány kufároktól, az
ezüstszegek a Mahorka birodalom kalandozóitól, a mórbőr pedig értelemszerűen a móroktól lett. Megszerezve. Az összecsinálást egy híres londíniumi afrobriton**** kovács, Mr. Black Smith végezte nagy szagértelemmel.
Az 1,2 mm vastag penge hossza 81 mm, a xanadui vasverők dicséretére rozsda nem marja, ragyog. A markolat 94 mm-es. A markolatbürke impregnálása alulról polimerizált gyantakonnyal, felülről olvasztott zümiházzal történt.
* A skót határfaluban, az egyik őse után, a róla elnevezett Gretna Greenben, ősi skót jogon éjjel is esket, nem a pap, hanem a kovács. Ez nyilván spórolósabbá teszi a frigyet. ** forrás: Sher Woody - A briton éhezők, avagy nothinghami. *** forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme) **** lsd. még: nigger
A kulcshelyzet egyre csak durvul. Félszakáll kulcskése után előkerült Anne Bonny kulcskése is, ami kalózhölgyhöz illően kicsi, praktikus és sokcélú lehetett akkoriban.
A hölgy nyilván piperézni használta, nem belezni. Bár a szakma gyakorlása után, kabinja magányában, a legendák szerint - idegnyugtatóként - nagyon decens virágkarókat faragott a kiskéssel.
Az eszközt állandóan magánál tarthatta, hiszen a kulcskarikára felfűzve is állandóan üzemkész volt. Kulcskénti használatára pedig nem volt szükség, a hajón ugyanis nem kellett zárni semmit. Miután az egyik kalózinason lopkodás miatt nemváltó műtétet végzett, a legendák szerint pont egy ilyen kulcskéssel. Lehet hogy pont ezzel.
A tengeri használatnak megfelelően természetesen az egész eszköz rozsdamentes, ahogy a cathay-i kereskedőktől beszerzett anyagok tekintetében ez már akkor is minimumkövetelmény volt.
A kiskés Port Royal tengerbecsúszott romjai alól került elő és Jamaikai rezidensünk juttatta el a Késmúzeum KUKI (Kulcskések Intézete) részlegéhez. A restaurálást a PTA összes helyiségében végezték a szakemberek.
Az uzsonnáskések sorában ismét eljutottunk a vikingekhez és egy tradicionálishoz nagyon hasonlító seaxhoz. Éppen időben, mert már kezdett kitörni a seaxhiány a PTA-nál.
A híres világutazó Piás Erik (Erik Deliriumsson) kevésbé híres apja, Delírium Piásson király volt - akit népe a Vörösorrú Dög'jmár néven is emlegetett. De csak a háta mögött, mert nagyon erős ember hírében állt. Ő hagyta az utókorra ezt az eszközt. Ez még jóval azelőtt történt, hogy - mint köztudjuk - Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Rondaló) a két magyar rablóipari tanuló, cserediákként Vikingföldre utazott, tehát konkrétan marharégen. Ezért a késnek abszolute nincs közvetlen magyar vonatkozása, de ennek részletes kifejtése már egy másik történet lenne...
A kést a PTA külsős tagja, Faas Rynja Lósdottir - aki Lóbroki*, a híres jarl egyenesági leszármazottja - juttatta el a PTA Késmúzeumba, mint ősi viking EDC-t. A képek egy autentikus viking drakkar autentikus evezős-ülőpárnáján készültek.
A seax markolata és pengekialakítása első ránézésre is egyértelműen drakonida hatást mutat. Draco Süsüsson, akinek anyját gyengéd érzelmi szálak fűzték a híres egyfejűhöz (Süsü Einnhöfudsson), a maga korában híres késmester és a sárkánybőrözés ősi hagyományának ápolója, a drakonida stílus névadója volt. Ilyeneket kizárólag királyoknak és kiskirályfikáknak készített, erősen limitált példányszámban. Ez a kés feltehetően az egyetlen, kissé viharvert, de teljes épségben megmaradt munkája, és mint ilyen felbecsülhetetlen értékű.
A hivatalos, drakkarkormány-közeli mondák szerint a penge dvergar munka, a főbb istenek, Chromos, Molybdeya és Vanadindr szokásos áldásával. Ezen áldások elsősorban a mindenhol ott leselkedő gaz Rozsda kiátkozását szolgálták. De egyes apokrifek szerint akár a napkeleti isten, Ki Chi Ocho egyik papja lehetett a penge valódi forrása.
A korra jellemző markolati szögecsek nemcsak esztétikai, hanem stabilitási feladatot is elláttak, mivel akkoriban mindent kivertek. Vasszögeccsel, ezüsttel, rézzel. Draco mester sem tehetett a közízlés ellenére, ő is kiverte. A sárkánybőr markolatbürkék az elemzések szerint feltehetően a szokott módon, alulról gyantakonnyal, felülről olvasztott zümiházzal impregnáltak, középen pedig amelyik gyorsabb volt. A pikkelyek - az északon szokásos kézvédőhiány**** ellenére - stabil bökő és vágófogást eredményeznek.
A penge hossza 97 mm, vastagsága 2 mm, az eszköz teljes hossza 195 mm. Az elvégzett tesztek alapján kiválóan vágta a fókaszalonnát és a fokával szép hullámosan, vastagon lehetett kenni a bálnazsírt a viking kenyérlepényre. A legdurvább teszten, a sarki lúd fagyott keménytojásának aprításán is kiválóan szerepelt. Bár utána már csak nehézkesen borotvált, de ezt a tulajdonságát - ismerve néhány vikingpofát - nem igazán hiányolták. Papírt sem vágott vele a tesztelőcsapat, hiszen ez az úri huncutság ott, abban a korban még ismeretlen volt.
* Lóbroki jarl eredeti nevéről nem szólnak a krónikák, csak a kapott becenevén emlegetik. Lóbroki ugyanis korának híres lógolyó-bajnoka** volt. ** A téli lógolyóverseny - a teljesség igénye nélküli - leírása: egy mén golyóinak egy megfelelően kialakított ütővel történő olyan erősségű megütését kellett végrehajtani, hogy ne legyen ereje a mögötte levő versenyzőt megrúgni. A verseny kieséses, pontosabban kirepüléses rendszerben zajlott. Akit a mén a körön kívülre rúgott a szűzhóba, az kiesett a további versenyből. *** A tél és a hó azért kellett, hogy a kirepülő ne üsse meg magát nagyon. *** Forrás: Az ősi téli olimpiások. (szerk. Ejmár Vidor, PTA) **** Az északi - ma puukko - stílusnak nevezett, ujjvédő keresztvas nélküli késről, és a mondai Kilencujjú Vejnemöjnenről még ősi hősi ének is szólt. "... Repült Vejnemöjnen ujja Recsegett az ujja húsa A kurv-anyád csak úgy zengett, Istenpöcsök mennydörögtek ..." Akkoriban, még nem ismerve a római akasztófát, nem is hiányolták a keresztvasat. Ujjuk meg volt dögivel.
Igazad van Mester, ha szorít a kaftán, menj odébb egy lépéssel. 😅 Jobb az élet távol "Onley the Money" Watto és alattvalói homokozójától és a Tatooine buckalakóitól. 😅
No igen, amikor rájöttem - elég későn - hogy ott Chewbacca és hordája, néhány fura életforma az álcázott birodalmiak védence akármit is bőgnek, elővettem a cyberpunk késemet, ami a Galaxis összes írott nyelvén kommunikál ...
... azzal lehívtam a zűrhajómat és középső ujjammal jelezve véleményemet, otthagytam a Blue Oystert. Mivel nemhogy kufár, de kalmár sem vagyok, így tényleg nem volt ott helyem.
Oh, tudom én azt Mester, semmi eladás, hiszen nem vagy te kufár. 😅
Réges-régen ezt már kifejtetted egy távoli galaxis űrkikötőjében ahol a világegyetem söpredéke összegyűlt, pár kivételtől eltekintve. 😅
Azota Moe Száj Lee nevű gyülekezőhelyet átnevezték, ha jól tudom Kék Osztriga lett a neve, ami igen találó elnevezés, tekintve az ott fellelhető csillagközi humanoidokat és rosszindulatú létformákat. 😅
Réges régen, az ősidőkben, amikor még a keresztet is kézzel vetették, egy már megszűnt galaxisban, vakrozsdás zűrhajóval kóborolva, beszerzett az egyszerű emberszabású néhányat. Persze ez ma már hányat.
Így a PTA Késmúzeum pincéjében vannak, mint rusnya, célszerűtlen, bár működőképes, de használhatatlan eszközök. Egy bambuszkésre jobb él húzható. Még a Rozsda is undorral kikerüli mindet. Íme egy pár:
De, kérdésedre válaszolva, mint köztudjuk a Késmúzeum tárgyai, mint a haza is/sem "nemeladók"! Egy boldog középkor relikviái. Csak azért kerültek ide képileg, nehogy valaki szakbarbárságot emlegessen a PTA.val összefüggésben. Ettől függetlenül további jó vadászatot. :-)
A király és a kapitány találkozása meglehetősen esélytelen. Az időgépet csak 1895-ben találta fel H. G. Wells, és azzal se lehetett tolatni, mert az időgép csak előre ment, nem hátra. Abba bele se gondolva, hogy Semibeard kapitány angol volt és II. Károly angol király kalózigazolványával járt tengerirabolni. Az Oroszlánszagú pedig még angolul sem tudott és utálta is Angliát. Főleg Normandiában lopta a napot és Palesztinában rablólovagoskodott, állítólag sohasem volt Angliában, vagy legalábbis alig. Így lett Anglia legnagyobb királya...
Viszont a kérdésed nem logikátlan! Az ősidőkben a mikrokábakövön élezett késtől...
... ez a kés- és kardforma örök. Tehát egy jó időgépben bizonyára megértenék egymást. Ha Semibeard tudott volna franciául. Az időtlen késformán túl a markolat anyaga is jelzi, hogy marhák - mint mostanában is - minden időben voltak és a szarvuk jó alapanyag volt ilyen célra.
Az Úrnak 1685. esztendejében a híres kalóz, Captain Alistair Semibeard* karavellája szigetet ért a Karib-tengeren. A sziget névtelen volt, de ez a fedebet** sem érdekelte. A sziget lakatlan volt, viszont volt a hajón egy akkoriban szokásos lakatos-puska- és ágyúműves mester. Mikor partra szállt, azontúl nem volt a sziget lakatlan, elnevezték Lakatos-szigetnek***. A kapitány megbízta, hogy készítsen a hódítás emlékére, a feleslegesen magukkal hozott kulcsokból egy emlékkést. Így került a kés megmarkolatának egyik oldalára az 1685-ös évszám.
Az eszköz megmarkolata egyértelmű, a várható kincsek hiányában, emiatt elzárásának szükségtelensége okán a kulcsok célszerűen felhasználódtak. A penge, a mafla hajószakács miatt - aki eltört egy konyhakést - új életre kelt. A kiegészítő frinc-francok minden jobb kalózhajón megtalálhatók voltak, beleértve a hajósinas által eltört iránytűt. A penge bezárt állását az abból kiszerelt mágnestöredék biztosítja.
Ha a hajóorvos valakinek nyugimunkára kaktusztüske-hegyezést írt elő mint terápiát, annak a kapitány kölcsönadta ezt az - arra is megfelelő - eszközt. Egyszer aztán valaki elfelejtette visszaadni és egy trópusi ciklon miatt el is hányódott. A kés is.
Később ugyan meglett a matróz zsebében, de akkor már ott is maradt. Az örökösök örököseinek örökösei, hallván a kulcskérdés fokozódásáról, elküldték a PTA-nak a régi relikviát. Így lett a Késmúzeum KUKI (Kulcskések Intézete) szekciójának megbecsült kiállítási tárgya Captain Alistair Semibeard, a híres kalózkapitány, azaz Félszakáll kulcskése.
* Egyszer, még kalózinas korában rossz helyen állt az ágyú mellett és a fél arcát-szakállát leégette a láng. Többet nem is nőtt ott szőr. Ezért nem is lett Sir, mint egyik-másik szaktársa. ** Irodalmi hivatkozás: E. F. Russell - Halandzsa. *** A mai tengerészeti térképeken : Locksmith-island
Sziasztok, adott egy Kizer Critical Mini micarta markolattal. Szeretném a markolatot valami markánsabbra (sárga réz, réz, bronz, esetleg g-10) cserélni, ha lenne valaki, tudnátok valakit, aki ilyesmivel foglalkozik. Előre is köszi.
motto: "Tudom, hogy nem rajonghat értem minden egér, Viszont én azért vagyok, hogy te ne is legyél. Ez van!" (Hofi Géza)
Nem szabad hanyagolni a KAKI -hoz (Kiridashi Alkalmazáskutató Intézet) tartozó EDC eszközöket sem! Az ügy a késő-shtf korban rendkívüli jelentőségű volt/lesz.
Tavasszal előjönnek az elbújhelyen ki/betelelt jóságok, ez bizony néha nagy meglepetéssel járhat. Megmutatkozik a Vasegér is, bátran lecezik a kertben.
Így a szárazföldi, ősi megvasult állatok is fajbővültek a PTA Késmúzeum gyűjteményben. Bár nagyon ritka, annyira hogy egyelőre ez az egyetlen ismert példány, könnyű megfogni. Mivel egyedül van a szegény árva, így egy anya ígéretével, azaz egy hatlapú Vasanyával* könnyedén vaslépre csalható.
Az egérke, todományosan megnevezve Musculus raspolyicus P, egy vágcsáló. Kicsi, de mindent ki/r/v/ág. De ettől függetlenül, szemmel láthatóan kezes jószág, egyszer sem harapott a kezembe.
Teljes hossza 80 mm, vágóéle 36 mm, vastagsága 5 mm, a fül-toka szélessége 25 mm és kétfarkú. Igen, jól láthatóan az! Szerintem esélyesen fog indulni a következő választásokon a Kétfarkú Egérpárt egérszürke színeiben.
A származását tekintve todományos ökörkörökben megoszlanak a vélemények, feltételezhető akár földönkívüli eredet is. Erről eonokkal ezelőtt készült egy dokumentumfilm-sorozat is, "Egér a Marson" címmel. Látva a vonzódását a Marshoz, lehet ennek némi igazságmagva. A Vasegér a vasoxidos marsfelszínen könnyen talál táplálékot, és mivel a bolygó száraz mint ahogy a puskaetetőport illett tartani az ősidőkben, így ott a Rozsda már régen éhendöglött.
De maradjunk a Földön, és ott is a földön. A kis vágcsálónk viszont szívesebben mászkál a vékony ágakon, ahol ősi ellensége a Vasmacska se tudja elérni. Ugyanezért nem szeret a vízen közlekedni, marad a szárazon, hiszen ott egyik ősi ellensége, Rozsda is elkerüli és a Vasmacskától se kell tartania.
Nagyon kezes jóság, a szőlőtől a mogyoróvesszőig** bármi vágható, cifrázható vele. Anyaga T12 acél. Ha a borotvaéles része belevág a kézbe, még a különféle népi szófordulatok is cifrázhatók.
* Nem tévesztendő össze a vasorrú bábával, annak csak a szaglószerve vasötvözet. ** Nem arról a mogyoróról van szó, amivel gyerekkorod óta cukkonak, nem is a hasonló méretű földimogyoróról, hanem a Corylus avellana néven ismertről.
motto: "A lónak négy botlikja van, mégis meglábik." (tollashát indián közmondás)
A kulcskérdés kezd eldurvulni. Érdekes formájú kést kapott nemrég a PTA Késmúzeum a tengerentúlról. Az eszközt Kéttollú, a tollashát indián juttatta el némi tüzesvíz(zel) fejében. Mondván hogy már nem akar többet se békát nyúzni, se többet skalpolni, viszont a névadó kulcskését szeretné jó kezekben tudni. Arról nem is beszélve, hogy már állandóan arra emlékezteti, hogy ha beadja a kulcsot, megérinti a halál kaszája*.
Maga az eszköz egy kulcsból készült még a régmúltban. A valahogy, valahonnan beszerzett acélneműt "valamire majd csak jó lesz" alapon privatizálták. De mivel az indián törzs nyitott volt, sehol egy zár és a lakatlan prérin sehol egy lakat, így egy időre rozsdatáp lett a jó szénacélból. De eljött az újjászületés. A rezervátum elszegényedett, azt hitték nem maradt egy vasuk sem, amikor előkerült a vaskulcs.
A penge minden része borotvaéles, gyakorlatilag bármilyen fogásnemben praktikusan használható vagdalásra. De pattogtatja a szőrt is és látható, hogy egy tollból simán csinálhatunk vele két tollat, és akkor már mindjárt témánál vagyunk. A skalpolási képesség tesztelésére alanyként nem vállalkozott senki.
A nyárs cifrázása már egyéni hobbi. A PTA tesztelőcsapatában senkinek sem írták elő nyugtatónak, de a lehetőség bárkinek adott. A megfelelő fogással - nyafogás nélkül - bármiféle cifrítás elvégezhető vele.
A kés nyele csúszásmentesítetten recés, mert használat előtt illik a vértől és zsírtól megmosni a kezet. A tiszta, megszárított kézzel pedig semmi sem csúszik, legfeljebb a Badacsonyi. Le. Az meg Kéknyelű, nem fekete. A kés egész felülete melegbarnítással van feketítve, ezért a BKM*** és még néhány késjogi szervezet maximális támogatásáról biztosította.
* Tollashát nyelven hagyományosan kaszának nevezik a sarlót is. (a ford. megj.) ** Passer domesticus. Mai áron 25 000 Ft/darab. Ha meglátják. Hogy elkaptad. Százhúsz éves szakácskönyv egy pikniken még 8-10 verebet javasol a nyársra fejenként. Boldog békeidők... *** BKM = Black Knives Matters
Merjünk kisebbek lenni! Viking kagylónyelű miniseax. Egy kés nem lehet olyan kicsi, hogy ne legyen szép és hasznos. Ezt a pengét is egy dvergar készítette mint az előzőt, szintén Chromos, Molybdeya és Vanadindr istenek áldásával. Partmenti hajósnépeknél a kagylónyél vagy kagylódíszítés még kiskéseknél is sűrűn előfordult.
A gyöngykagyló és a pávakagyló is bizonyítja, hogy vikingjeink és velük együtt mi* is, a déli tengereket is bejárták. Láthatóan nemcsak a nagydolog, hanem a kisdolog is fontos volt nekik. Továbbá az egyoldali díszpöttyök száma megadja választ az ősi kérdésre, hogy honnan származik a "három a magyar igazság" mondás.
A kés kis méretében is teljesen univerzális. Az északiak se ettek mindig fókát. Kedvencük, a sarki nyúl bontására (a védőgázas csomagolásból) is tökéletes. A szalonnás tűzdelésre is kiváló, továbbá a kész sültnyúl gondos aprítása sem probléma neki.
Mivel szezonja van. Az ősi viking sagák így írják le az Odin isten tiszteletére végzett szabadtéri Nyúlszertartást (nyúlmisét):
"Írva vagyon, hogy a' Nyulat hiába a' szádba ne vegyed! Pláne nyersen. Ezen Írás megmondja hogyan áldozzál, hogy az isteneknek is tessen: Végy egy Ifjút, szabadítsd meg minden külső és belső förtelmétől, hogy tisztán álljon az Úr Nyársa előtt. Tűzdeld meg az Űrdisznó hővédő pajzsának néhány szilánkjával, belsejébe az Úrnak kedves illatos füveket tégy és - emlékezvén Éva kedvencére - egy almafa gyimilcsét is. Külsejét szórd meg különféle szentfűszerekkel és a' sót se feledd, bőségesen szórd, miképpen a' borsot is. Mivel bundájáról önzetlenül lemondott a' szegények javára, melegítsd Őt finom táltosparázs fölött, hogy ne fázzon. Mikor a' kakukkfű harmadszor szól a' belsejében, bizony mondom néked, megkezdheted a' Zabálás szent szertartását."
A csontokat és némi húst is természetesen félretettek Geri és Freki ellátására, amit azok a sagák szerint még a lakoma közben megkaptak. A szemek Hugin és Munin jussai voltak.
A kés teljes hossza 107 mm, ebből a 2 mm vastag penge 50 mm. Univerzális kiskés, ha valakinek az orvosa előírta a terápiás mogyoróvessző-farigcsálást, ezzel azt is könnyedén megteheti. A kést a PTA aktív viking tagja Bolthorn Svindli - aki egészen Odin nagyapjáig vezeti vissza a családfáját - a sülnyúl-sagát pedig az északi szél juttatta el a múzeumba.
* Lsd. Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Ronda Ló) rablótanuló magyar cserediákok történetét. forrás: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme)
motto: "Aki Á-t mond... annak a torkát vizsgálják."
Ferro Bond a PIA (Pithecus Intelligence Agency) 000-ás ügynöke és civilruhátlan segédje Palma Tex komoly zavargásokat jelentett a baleseti sebészetek környékéről. Egyre többen jelentkeznek a kíváncsiság által kifurdalt oldallal. Az orvosok már nem bírják cérnával. A stoppolást. A marhakülönleges ügynökök kifejezetten, erősen ragaszkodtak ahhoz a véleményükhöz, hogy ennek oka a korábban felvetett, máig megoldatlan rejtvény. Igen, a varratnélküli késtok tervrajza.
De fentebb láthatóan csavarosan megoldották a kérdést, és a nyalvánosságra hozatalhoz pár perc után erősen ragaszkodtak. A PTA ezért feloldotta a 666 évre tervezett titkosítást, tehát közkinccsé lett a toka, így megszűnt a vészhelyzet.
Egy nagyon különleges darab, egy unikum* került a PTA Késmúzeum kiállítási tárgyai közé. Sajnos a késeket sem kerülik el a betegségek. Nyélpikkelyesedés, markolatelfásulás, csontosodás és hasonlovak. Most nézzünk meg egy nyélcsavarodásban** szenvedőt. Razdvatri Kazacsok kozák vitéz uzsonnakése. A veretes darab az Ural lábánál fekvő Balsaja Recska na Duráku falu híres zselezníj daragíj mestereinek*** remeke.
A zseleznyikok szemmel láthatóan a becsavarodás hívei voltak. A kést megfogva elvágjuk a kezünket, de a nyelét megmarkolva viszont azonnal szaladunk a (ma már nem divatos) kalapunkért, hogy meg tudjuk emelni az ősi mesterek tudása előtt. Kenni-vágni lehet a sokféle fogásformával. Bökésben jobb mint egy puukko, mert az alkalmasint csak húst vág, míg ez becsúszik ujjperc-csontig.
Az eszköz korát a késő X. századi bőrvérteket idéző szegecselt bőrmarkolata teszi valószínűvé. Dr. Anomália Bozsemojova, aki az eszközt eljuttatta a PTA-hoz, kifejezetten azt a kort kutatta. Így jutott el a híres toszkénei utazó Eseminus Detoxicus, a Ratto Bianco című művében leírtak alapján a Retrográdban székelő I. avagy Rettegett Farbarugov cár kozák testőrének leszármazottaihoz. A jámbor utód, Zajac Zajacovics Nupagagyí néhány nazdaróvije után örömmel vált meg az ereklyétől.
A pengét az akkoriban szokásos módon, kathaji vándorkalmároktól szerezték be. Rozsdájuk volt, azt nem kértek hozzá. Marhákkal már ők is jól el voltak látva, így egy kis bőrt nem volt gond lehúzni róluk. Némi réz is maradt még a rézkorból, tehát az ősi mestereknek minden a rendelkezésükre állt egy ilyen remek elkészítéséhez.
A restaurálás a Pithec Művek összes helyiségében készült. A korhűséget az Inpivo Veritas certifikázó intézet kutatója, Szamagon Vodkupityov igazolta. Pengehossz 111 mm, pengevastagság 2 mm, markolathossz 91 mm.
Pihentessük kicsinyt a mikrotörpöket, mert már toporzékolnak a hátsó lábaikkal, és azt néhány szegény bolhájuk földrengésként érzékeli. Nézzünk inkább egy teljes méretű emberkést.
Északi formára hajazó késszerszám. Állítólag a híres harcos, Ragnar Lóbroki kése volt, vagy legalábbis arról másolták. Tehát valódi. Ez az erősen skandináv jelleggel bíró középkés Sumaak Hessinnen tagtársunk önzetlen hozzájárulása a PTA Késmúzeum gyűjteményéhez.
A markolat viaszolt trombitafa, rezekkel, csontokkal, kókuszhéjjal övezve. A trombitafa Szibériában honos folyondárféle, az őslakosok fatrombitát csinálnak belőle. Mostanában mi is fújhatjuk, mert hiánycikk. A penge ősi skandi szokás szerint Chromos, Molybdeya és Vanadindr isten áldásával készült. A nevezett istenek világszerte ismertek megbízható munkájukról. Egy rendes dvergar csak az általuk megáldott anyaggal dolgozik.
Kiválóan teljesít az őshazájabeli fenyvesek EDC-jeként is. Ha nem akarják a képen szereplő fenyőt kivágni vele, bármilyen normális felhasználónak, normális célra, szépen megfelel. A késforma kiválóságát Kilencujjú Vejnemöjnen is dícsérte.
A fix penge, ősi darabról lévén szó nem alkalmazkodhatott a mai elmebetegek szabályzódilijéhez, így 102 mm hosszú és 2 mm vastag, a teljes késhossz 197 mm. Egyes források szerint EDC hordáshoz tartozott hozzá egy varratnélküli tok* is, de azt állítólag Hessinnen úr elsumákolta. De majd a PTA utánanéz. Neki is...
motto: "A jótett mindig elnyeri méltó büntetését." (életszerű ősi bölcsesség)
A békasztori folytatódik...
Ugrál a kecskebékalány a mocsár szélén. Nem benne, hogy a szép zöld bőrét mocsok ne érje. Egyszer csak megpillant egy szép kövér legyet. Na ezt bekapom - gondolta a béka. (Frászt neked! - gondolta a légy.) Gondolatát tett követte és már tátott szájjal ugrott is. De óh, borzalom nem vette észre a rusnya barnavarangyot, aki szintén ugrott. A légyre. Félúton találkoztak a levegőben és olyan nyelvescsók lett az eredmény, hogy még egy békapornó-klubban is megtapsolták volna. A légy pedig röhögve távozott a tetthelyről. Ezután jött a csoda, a rusnya varangyból deli legény lett*, aki hálából hazavitte a békalányt. És otthon olyat mutatott neki, hogy ihaj!
Mivel rusnya békaként alig jutott kajához, hát megéhezvén elővette a kis békanyúzóját és "Virág"** módon készített magának egy finom rántott békacombot. Illetve kettőt, mert a nevezett farkatlan kétéltű pároscombú volt.
A kés igazi újrahasznosított gyártmány, kőmosott szénacél pengével. A megmarkolat anyagai egy rendes háztartásban előforduló holmik recirkulációi, azaz .22-es hüvely, kutyarágta marhalábszárcsont, valódi hamistürkiz és gombostűdarabka. A kés a manapság divatos fenntarthatóság szellemében készült, hiszen rendkívül könnyű lévén huzamos ideig szabadkézzel is fenn tartható. De lényeg a lényeg, végső tanulság: legyen nálad mindig egy jól megfent békanyúzó, mert mit lehet azt tudni...
* A parasztlegényt elvarázsolta egy boszi, mert némileg nem közeledett hozzá nemileg, de ha valaki, békaként lesmárolja, megszűnik a varázs. Mivel a smáradó fajtáját nem határozta meg a boszi, itt ez történt. ** Hogy a törpe vizilovak is felfogják agyilag: https://www.youtube.com/watch?v=kwjiPGZ4djc
motto: "Vezess, kövess, vagy takarodj az utamból.” (George S. Patton)
Megint egy kulcskés. Csak hogy nyitottak legyünk a késfajtákra. Mert mint a kések formái, a kulcsok is kifogyhatatlanok. A praktikusságukat ecsetelni sem kell, mert alapból fémszínűek, a rájuk pemzlizett festék csak rontana rajtuk. Igazándiból teljesen hétköznapi, jámbor kulcskinézetű, szinte elvész a többi között.
De mint majd rövidesen látjuk, alamuszi kulcs nagyot bök. Merthogy ez a bökő egy előrebökő. De nem rúg, mert nem rugós, csak tolós azaz tolózáras, magyarul riglis.
Ha azt a sróffejet félfordulattal elpiszkáljuk, akkor akár zárt, akár nyitott állásban rögzül a penge. Persze erre nyitott állásban nemigen van szükség, hiszen hüvelykmatyi támasszal a penge stabilan áll.
Szúrni, vágni, nyúzni bármit lehet vele. Bozótirtásra viszont inkább egy parang való. Node lessük meg milyen az, amikor a láthatatlan ember keze beteszi a lábát a múzeumba.
Ennek reális veszélye van, hiszen a láthatatlan ember - mint láthattuk, illetve nem láthattuk - már világszerte bárhol megjelenhet. De semmi izgalom, ide a PTA meghívására érkezett, aztán ment is vissza Amerikába, mert ott mostanában sok dolga van...
Pihenésképpen nézzünk szét az ősi Egyiptomi Birodalomban, illetve a Késmúzeum "Egyiptom" kiállításán. Tuthiphingész ókori történetíró már a híres Kólikájában megírta Jóser fáraó, Alsó- és Felsőerjesztés ura történetét. Ethanoliai barbárok, élükön Arcszesztishmegisz vezérrel megtámadták az országot. Merevkhór tábornokot és csapatát csúnyán, merev részegre itatták le. Innentől számítjuk a Szeszisz-kort, ahogy Detoxicus ógörög szépíró szépen leírta a Destillátium című drámájában.
A Szeszisz-kor első fáraója I.Rumszesz volt, aki amellett hogy támogatta Jóser fáraó tiszteletét, külföldi szokásokat is igyekezett meghonosítani. Ebben nagy segítségére volt a Retrográdi Rusz nagykövete, Vodkupityov és a Nagyvizelésen túli Vizilopocsi király, Cumórum Toltakupán nevű szakembere. De ez már egy másik történet. *
A lényeg, I.Rumszesz fáraó maszturbájában megtaláltak a gyerekkori uzsonnakését, amit külsős tagkutatónk Mehemed ben Puki kalandos úton juttatott el a PTA Késmúzeumba. A megtalálás, az út és a kalandok hogyan-mikéntjét fedje örök homály.
A fáraó karcolnoka által gazdagon dekorált vágóeszközt svájci, angol és stíriai metélő-kutatóintézetek támogatásával a PTA-Késmúzeum munkatársai vizsgálták.
A nyél felső részén a szakértők felismerhetik a djed-jelet, ami a jedik fénykardját mintázza és utal a Föld és a Coruscant közötti réges-régi, galaxisközi kereskedelmi kapcsolatra. Mögötte a gyártómű, a Scarabco (Scarabeus Corporation) márkajele, utána a minőségtanúsítási bekarcolás - a "Napra lehet nézni, de minek" - a kifogástalan minőség jele.
A két oldalán különféle istenekre való hivatkozást láthatunk és a két égitest, a Nap és a Hold örök fogócskáját. A két fényadót nemes citrinkövek jelképezik, a Nap erejét és a Hold boldogságát szimbolizálva. A baloldal két isten nevét is mutatja, Thoth a bölcsesség, gyógyítás istene és Aton a napisten, közöttük az ankh, ami mint köztudjuk az élet jele.
A jobboldal Ízisz anyaistennő és Iah holdisten áldását kéri, mert Hórusz szeme minden holdfényes románcot, minden megújulást lát. És akkoriban még szerettek az emberek holdfényben szaporán megújulni.
Az alsó sáv Apophisz figyelmeztetését tartalmazza és egyben tisztelgés Jóser fáraó emléke előtt. Elmondja hogy milyen káosz keletkezhet odabenn, ha a halandó végtelen mennyiségű sört fogyaszt. A vaspenge égi fém, meteoritvas, amit az ügyes mesterek meglehetős hevítgetés után, szintén egy meteoritdarabbal kalapálgattak, csiszoltak, savanyú borral savaztak, majd ráöntötték a könnyen olvadó ezüstpótló nyélanyagot. Felnőve a fáraó kapott egy rendes ezüst majd arannyelű uzsonnakést, de azt már halála után legott ellopták mint a komplett piramist is a feje felől. A penge hossza 53 mm, vastagsága max. 2 mm - min. 0,7 mm, a teljes késhossz 122 mm.
motto: "Álmaink nem meghalnak, hanem mi magunk öljük meg őket." (Xanadu)
Egy todományos szenzáció érkezett a PTA Késmúzeumába a volt Német Kelet-Afrikából. Az adományozó II.Ungabunga király, akiben - ősei révén - magyar vér is van. A nagyapja Hehe-Niamniam felvilágosult uralkodó és a később James McConnell-féle elv*-nek nevezett elmélet alkalmazásának - bizonyítását jócskán megelőzően - lelkes híve volt.
A penge az ősi magyar műhelyből, Fein Stahl mester** Szól-Ingbeni*** manufucktúrájából származik. Ez már a germanus megszállás idején készülhetett, a város neve már eltorzított, de sasszeműek láthatják még a késben a magyar átvételi pajzsos sámánbélyegzőt. A penge vélhetően egy, nemes felsőcsuhási Csuhássy Csuha nevű hittérítő közvetítésével jutott az Afrikákra és eredetileg bikkfanyelű lehetett. A fát - tokkal nyéllel - megette az arrafelé (is) honos nagyfa-szú, így azt mindenféle nemes anyaggal pótolták.
A vason is látszik, hogy elrepült felette az ólomlábakon járó idő kegyetlen vasfoga. A csontbakni a már Hehe-Niamniam király kapcsán említett Csuhássy, magyar hittérítő csodatévő sípcsont-ereklyéje. A markolatvég gyűrűje Szt.Pedophilius csonttanú lyukas zápfoga, amit a helyi szülői munkaközösség vert ki. A markolat lapított kókuszdióhéj.**** Hasonlóképpen a kés tokja. A tok szegecsei szintúgy a nevezett csonttanúból származnak, mikor később a helyiek meghívták egy tradicionális vacsorára.
Az ismét teljes pompájában látható ó-kora-középkori eszköz teljes hossza 188 mm. Ebből a penge 85 mm hosszú, vastagsága 1,5 mm, szélessége 22 mm. Zsebben, vagy akár nyakban hordva ma is kiváló EDC lehet, kultúrembereknek... :-)
* J. V. McConnell elv: A tudás táplálkozás útján is megszerezhető. Már úgy értendő, hogy a tudó elfogyasztása által. Ez nem azonos a későbbi, Szt.Garfieldus által hangoztatott "eszem, tehát vagyok" filozófiával. ** Stahl mester utódai később a Magyar Királyságba disszidáltak. Utódai ma is itt élnek, de késkészítés helyett csak aprítanak vele. *** Szól-Ingben : Ősi magyar alapítású iparváros, az utolsó becsületes politikusok lakhelye. Mint köztudjuk adtak a formára is. Megvesztegethetetlenségük tanúsításaként a Tanácsban csak egy szál, zseb nélküli ingben volt szabad felszólalniuk, innen a Szól-Ingben városnév. **** Kísérletileg megismételt, bizonyított ősi technológia. Grillsütőben, csíkonként 1,8333 kp súlyerő terheléssel, herre Celsius skáláján a 230-as foknál, a magyar igazság 3 órájáig. Így sikerült eredményesség tekintetében, trükközés nélkül az 1/4-ből 2/3-ot csinálni. A maradék meg kiváló a rések betöméséhez. A fizetett árat ne firtassuk, de legalább nem gyulladt ki, mint időnként a platnis egyengetésnél.
Ez újkori szokás... a plusz sem ment, ha valami téma beütött, nemhogy a mínusz...arra most szoktak rá. Engedd el. Kérdésre mínusz? Vicc... vagy gyerekek szórakoznak, vagy nagyon keserű felnőttek.
motto: "No wise man ever wished to be younger." (Jonathan Swift)
A közelmúlt is tele van érdekes késekkel. Most egy, a XX. századból, a hetvenes évek elejéről származó kémfelszerelés okán mutat be a Késmúzeum egy titkos kémkést. Maga a kémfelszerelés a minimal-art kort tükrözi. Szűrővel ellátott köhögtető, hogy a vallatott kiköhögje az igazságot. Belsőleges, orális használatra kifejlesztett igazságszérum. A mindent képesítő képfelvevő kézi készülék. Szájzárat feloldó utolsó kenetgép, anno a kódneve "szőlőzsír" volt. A világosságot terjesztő zöldség első megjelenése. Végül, de nem utolsósorban a "Morpheus" márkájú valóságkapszula.
A látható eszközök között van egy, ami indokolja a késkénti bemutatást. Legalábbis az egyik, amire senki sem gondolt volna. Vagy igen, de ez az eszköz szempontjából lényegtelen.
Ezzel bizony komoly életveszélyt lehet előidézni. A borotvaéles penge TST fajta nemesacélból készült, nehogy a páciens a "műtét" után ne szenvedjen ki.
Persze akkor is a legfontosabb a környezet figyelése. Bár manapság már ez a készlet elavultnak számít, de láthattunk már ilyen felszerelés nélkül, ennél gyengébben kiképzett diverzánst is a saját nyakán ügyködni.
Nehogy a NAGYzolás bűnébe essünk, itt a PTA -TÖKI (gy.k. Pithecus Tudományos Akadémia - Törpkéskutató Intézete) egyik érdekes mikrokése, egy krisz (kris, keris) a Pali (ma Bali) szigetéről. A Pál vezér vezette, vándorló Palik törzs* egyik megállóhelyéről. Mint köztudjuk az adott késformát egész Délkelet-Ázsiában, sőt még az Arrakison (a Dűne) is elterjesztettük. De ez már egy másik történet.** Ez a bökő csak bökésre jó, de arra nagyon. És mint már tudjuk, mindegy neki hogy valami áll vagy meggy.
Az eszközt Bitang Banyapuki örökölte a rettenetes távmúltba szakadt maláj mikroősétől, Budiputri város egykori elöljárójától Bitangtörptől és ajándékozta tisztelő tisztelettel a PTA-nak. Kiváló ötvözetlen acél és patkányszarvas lábszárcsontja alkotja az eszközt, ami a Késmúzeum egyik büszkesége.
* Részletesen lásd: PNV (Pithecus Nagy Világtörténelme) ** Olvasd: Frank Herbert & Tsai családregény-sorozatát.
motto: "Ritka művészet, ihlet és csoda: jégbarlangok és napfénypalota!" (S.T. Coleridge-Szabó L.)
A következő pengeforma egy időben általánosan előfordult a Földön, Port Royaltól Cameloton át egészen Xanaduig. De most vizsgáljuk kulcskérdésként csak az arabus világban. Egy saif formát utánzó kiskés a PTA Késmúzeumának következő bemutatandó szúró-vágó, azaz KÉS nevű eszköze a "One In Two" kategóriában.
Az már néhány agysejt aktivizálásával is feltűnhet, hogy ezt bizony nem lehet kulcskarikára fűzni. De ne feledjük, hogy már óvodáskorban tudható volt, hogy az első verbálisan működő zárat az arablók találták fel. Irodalmilag ismert, hogy Ali, a baba is kulcs hiányában és nélkül "Tárulj Szezám" jelszóval nyitotta ki a barlang ajtaját. Tehát kulcsra tulajdonképpen nincs is szükségük.
Annál is érdekesebb, hogyan kerülhettek ezek a kulcsok az arab világba, hacsak nem ismerjük Abu, a bagdadi tolvaj történetét. A kihallgatási jegyzőkönyve ugyan nem tér ki az európai túráira, de hát nem vallhatott be többet, mint amit rábizonyítottak. Európai kirándulása alkalmával, mint forradalmár összeszedett mindent, gondolván majd később eldönti mire lesz jó.
A kés külön érdekessége, hogy egyes kutatók szerint az alapkoncepció a híres tengerész, Szindbád ötlete. Utazásai során Aprajafalván az erjesztett törpbogyószörptől úgy beantragolt, hogy megígérte a törpöknek a kettős alkalmazhatóságú, azaz ember-törp kést. Látható, hogy a penge oldható kötéssel van a kulcsnyélben és kibontása után külön törpnyelezhető. A törphasználati nyél anyaga északi-sarki diófa. A 440A penge oda-vissza szerelhető a felhasználó igénye és mérete alapján.
A kés egy egyedi, eredeti arab másolat, (1 of 1) így a szakállborotválás nem volt opció a fenekedésénél. De a hamisítványa kapható minden jobb késboltban. Tehát vigyázat, mert hamisítják!
Egy sima D-guard mikrotörpkés a PTA TÖKI késkiállításán - gondolhatnánk - de ez a híres Kukoricza János féle. A nevezett vitézt a szabadságharc leverése alkalmával Világosról még világosban elhurcolták Szibirnyákiába, amit az ottani mahorkabányák korabeli iratai világosan bizonyítanak. Iván Kukurúzovics Kukurúz néven vették nyilvántartásba. Mivel a közelben olajat is találtak, Jánosunk gyorsan rá is lépett. Nem vitt magával mást, mint amit el tudott rejteni a zabralovicsok elől, egy aranyforintot és a kedvenc EDC mikrotörpkését.
Simán átúszott az amerikkok földjére, és még idejében érkezett, hogy a megtámadottak - akiknek a legmikróbb segítség is jól jött - szolgálatára legyen vitézi tapasztalatával. Corn néven lett a dixik tábornoka, és mivel nagyon népszerű volt a katonák között, így General Pop Corn-nak hívták. Már az északi betolakodók nyakán volt a kés.
De sötét idők jöttek és aki mellett mi harcolunk, az ugye mindig... Így sajnos a győzelem csak ábránd maradt, Jánosunknak tovább kellett állnia. Bizonyítva, hogy jobb ha kimaradunk az ilyen bulikból. Később Juan Maízo de Vaskéz y Lopez néven vonult be a Mexicoca történelembe, de ez már egy másik történet.
motto: "Ne tanítsd énekelni a tevét! Csak az idődet pocsékolod, felbosszantod szegény tevét és köpködni fog." (ősi mongol közmondás)
A kulcskérdés tovább bonyolódik. Mi történjen a végelgyengülésben elhunyt zárbetétek kulcsaival, amik már feleslegesnek érzik létüket. A PTA ezt is megoldja. A késmúzeum szakemberei új életcélt adnak nekik: legyenek késnyelek. A "One In Two" elv alapján ketten támogatnak egy valaha szép napokat látott kés maradék pengedarabkáját.
A penge a bugylibicskánál biztonságosabb, a középkori európai parasztkések formája, amit a hüvelykujjal történő pengebiztosítás okán "hüvelykmutyi"-nak neveztek. Egyes Corvinák az ilyen késformát, a Mátyás király alatti jólét és biztonság dicséretére "hüvelykmatyi" néven emlegetik. Manapság viszont már - nemcsak sárgaföldön - inkább a higonokami a becsületes neve.
A kés tesztelése mindenféle életszerűtlen helyzetben megtörtént. Az eredménye az "Ahhoz képest kiváló" minősítés lett. Továbbá figyelemreméltó, hogy a tesztelés végére a tesztelők, a kezenkénti öt ujj, mint szükséges és elégséges kritériumot is teljesítették.
A méretek természetesen láthatóak a képekről, hiszen a manapság szabványos kulcsformák adják a megfogatot. Akinek ennél pontosabb adatok kellenek, az írjon a pta.tech@tranai.huha címre.
motto: "A viziló hörög, a kappan kárál, a kutya ugat, a karaván halad." (ősi arab közmondás)
Öntsünk tiszta vizet a nehéz dióba! Hordozható hülyeségerősítő, avagy bugyutron, ez a kulcsa mindennek. Hiszen a hülyeség mindenhol ott van, csak éppen potenciális állapotban, a nullához közeli valószínűséggel. Ha a bugyutronkezelő megfelelő alaprezgéseket észlel, elkezdi fokozni a hülyeség valószínűségét, felerősíti a verbális bizonyosság négykilences határára és persze akkor már bekövetkezhet a virtuális konkretizáció. A hülye elbődül. (St. Lem szellemében evangelizálva) Node maradjunk a késeknél.
Egy mikrotörpkés a kies Nihonból. Egy valódi ősi mikrotanto, gyepvasércből készült bucavas, acéllítva. A markolása bambusz. Meglátszik rajta a felette elrepült idő kegyetlen vasfoga. Női változat, láthatóan jó eredménnyel vett részt a nemzeti rizshámozó versenyen.
Történelmi adatok és Sukayuka citromtörpgésa naplója szerint feltételezhető, hogy Törpcsocso szán (Toerpchocho san) - az asztali pörgősfoci feltalálója - ezzel követte el a híres dalművi önmataharit, így valószínűsíthetően többszáz éves és 25 mm-es. Tsikimuki Saketisik tagtársunk hozzájárulása a PTA Késmúzeum időszaki Japcsiszaki kiállításához.
Az állandó zaklatásoknak engedve - a minőség bizonyítására - a PTA közreadja a késsel elért eredményeket.
A kés próbája nyilvánvalóan a tesztelés. A nagyon alapos vizsgálatok a fakkvarnyú törzs varázslója, a PTA külsős kutatója, Big Middlefinger kísérleti programja alapján készültek a Pithec Művek összes laboratóriumában. A fikázást dr.Quka Maquka végezte. Nézzünk tehát néhány kísérleti extra felhasználási példa bizonyítását eképpen e képen:
A tesztek eredményét bizonyító képen látható az indiánus körökben nagy jelentőséggel bíró klasszikus tollaság, a kiváló fúróképesség, a finom metszőképesség, a skalpolás és a borotválás is. A kés az eredmények alapján természetesen megkapta a certi-fikátumot is, "Kiválóbb a Kiválóaknál" minősítéssel.
Ezeket a teszteket a PTA-nál - az Invino Veritas Certifikázó Intézet kihelyezett részegeként - már rutinszerűen végzik és teljesen megbízható eredményt adnak. Ha - ad absurdum - évezredek múltával eladásra kerülne a muzeális eszköz, annak értékét a certifikátum megduplázná.
Nézzünk egy ősi darabot a PTA Késmúzeum anyagából. Egy ősi, kőmosott amerind vadászkés a vadnyugatról. Shiting Bull, a koprofág indiánok főnöke ajándékozta a Késmúzeumnak. A kialkudott kompenzációs tüzesvíz-egyenértéken kívül mindössze a tárgyalások e-mail postaköltsége szerepelt a számlán. De ezért a kés történetét is mellékelte, grátisz. Az ősidőkben... a "big country" idején... a Sziklás hegység és a préri találkozásánál... "indian wars"...
A pengeanyagot egy kínai (ázsiamerikai) mosodással csencselte a rézbőrű (ameramerikai) harcos Fürge Csiga, amikor tapasztalatcserére ment a ferdeszeműekhez Tripper Creek-be. Nagyon unta már, hogy a bőrharisnyáját saját maga mossa, mivel a vízkő a vízesésnél már megint tönkretette a "Squaw" márkájú mosógépét. A mosatlan pengéért egy szép, hosszúhajú skalpot adott, mert Tasch Li, a mosodás megesküdött hogy a penge a világhíres Tsir-Ke Phing mester műhelyében készült, Ó-Kínában. A kopasz ázsiamerikai pedig kitűnő varkocs-pepi alapot kapott a formás vaspengéért. A kés formája az ősi, szent Bow-Li hagyományt őrzi, amit később sokan - többek között egy redneck ezredes is - lemásoltak és mára világszerte elterjedt.
A laundrista ősi, bölcs tanácsának meghallgatása után - t.i. ne közvetlenül a vízesés laza sziklái alá állítsa a mosógépét - Fürge Csiga a következő "Squaw de Lux"-ot már sokáig használhatta. És az még jobban is főzött. És mint köztudjuk ebből a káresetből a sápadtarcú euroamerikaiak egy buta viccet faragtak, mert nem érezték át annak a jelentőségét, hogy az új mosógép - még kissé használtan, de jól bejáratottan is - öt bölénybőrbe, egy lóba és két kőbaltába került. (Na jó, a ló az lopott volt, de akkor is!)
A markolat (a fehérseggű szarvas szarva, lábaszára, türkizkő és howlit) a fakkvarnyú törzsbeli testvér, Sánta Kígyó ajándéka volt a harcosnak. A ragasztás akár fehér fahamuval stabilizált fenyőgyantával is történhetett (volna). A kőmosást a "Squaw de Lux" mosógép végezte. Az erős, borotvaéles penge a nyárson sült medvetalp szeletelésétől a skalpolásig szinte az összes finom kultúrmunka elvégzésére alkalmassá teszi az eszközt. A penge 1,5 mm vastag, hossza 112 mm. A kés teljes hossza 218 mm. Az ősi eszköz, alapoktól kiinduló restaurálása a Pithec Művek összes helyiségében történt, az autenticitásra vigyázó indiánügyi szakértő, dr. Quka Maquka felügyeletével.
Időközben felmerült a Késmúzeum kulcskérdése. Azaz illene már bemutatni egy kulcskést is. Noha a kulcs csak nyélszinten merül fel, zárnyitásra már tök alkalmatlan, a kés viszont vág, sőt szúr is. Kulcskésként "One in two op. 01." (pithejegyzékszám 315.)
Ez a legegyszerűbb konstrukció, súrlódózáras, két végállásütközős szükségszerszám. A kulcstartón lazán elfér és bármilyen szükséghelyzetben* használható.
A méretek a kulcsok alapján megállapíthatók, aki érdekel mérje le a sajátját.
* Bár egyes szükséghelyzetekben célszerűbb a megfelelő helyiséget felkeresni. ** Az igazgatást a PTA igazgatója végezte, aki szakterületén a "Director Emeritus" címet viseli.
Használt állapotban van de rendbe tettem Van egy kis hibája amit fotóztam (egy kis repedés a fán) Ph 120 Pv4.5 Mh120 Anyagminőség 1.4034 Markolat anyaga azobe és kőris
Ballag a nagyon egyszerű hominida a mocsár szélén, egyszer csak eléugrik egy béka. Mivel egyszerűsége folytán kirúgta a barátnője, viszont ismerte a mesét, így hát felkapta a brekit és biztos volt benne, hogy megint lesz nője. Vagy fiúja, ahogy ma egyeseknél trendi. Szájoncsókolta, semmi. Kloákáncsókolta semmi. Akkor legalább megsütöm - gondolta - és zsebrevágta. Otthon elővette a békanyúzóját, de közben rájött, hogy nem egy finom kecskebéka hanem egy büdös barnavarangy röhög a zsebében. A nevezett farkatlan kétéltű úgy röhögött, hogy kipukkadt. Így aztán se kiskirálylány, se kiskirályfi, se rántott békacomb, viszont takaríthatta a lakályát reggelig. Bánatában grátisz elküldte a Fekete Lyuk Zrt-vel a kést a Késmúzeumnak, miért is hálánk örökké üldözni fogja.
Mint látható a kés szürkére eloxált Szólingben-i pengedarabka, kis agancsos agancsából készült megfogattal. Egy béka megnyúzása, majd egy kemény tikmony aprítása után még mindig borotválta a szőrt.
Az eszköz nyilvánvalóan az "Olyan nincs, hogy valamiből nem lehet kést csinálni!" jelmondat értelmében készített békanyúzó célszerszám. A letisztult forma és a nemes egyszerűség nem esett a kés hátrányára, tesztelések során nemcsak béka, hanem a belga óriástól lefelé, minden nyúzhatónak bizonyult vele.
motto: "Ne mondd meg hová menjek, 's nem mondom kivel, mit csinálj!" (Pithecus)
A tegzes tegeze, avagy a betokosodás dicsérete. Mint már korábban szó volt róla, Tsukimuki Magakura san, a Niji Maru nevű kiridashihalász-hajó kapitánya ajándékozta az "elveszett láncszemet" a PTA KAKI (Kiridashi Alkalmazáskutató Intézet) részére. Az első leírójáról, Boekoedi pithecusii néven került az ősvasulat a tudományos köztudatba. Most már, köszönhetően Popopukiluk király tagtársunknak, aki a Lemenő Hold szigetek uralkodója, a bökő betokosodhatott.
A bökő, élő korában a tegzesek rendjébe tartozott, a tegezét sokáig keresték, (még a magyarokat is meggyanúsították) de a lárvatakony ragasztó nem őrizte meg a tokot csak az emlékezet, így emlékezetből alkották újra. A lényegazonos, tehát eredeti másolat a Felkelő Nap országától nem túl messze levő, Lemenő Hold szigetek mestereitől származik. A tok két oldalán a nemzeti zászló - gyöngyházfehér alapon kékeszöld Hold - lobog. Ez bizonyítja, hogy a szigetek nagyon ősi népessége még azokból az időkből őriz emlékeket, amikor a Holdon kék tengerek és zöld őserdők voltak. A zászlók alatt a szigetcsoport négy szigetének méretarányos képe látható.
A kés rögzítését a szigetek titkos varázskincse, a delejkőböl készitett két darab lapka biztosítja. Így tulajdonképpen EDC zsebkéssé szelídült a bökő. Persze fejjel lefelé nem való vele nagyon ugrálni, mert kicsusszan, mint a vőlegény ujja. A túlméretes gyűrűből. Többféle nadrág- és kabátzsebben tesztelve sem okozott tökönszúrást. Bármilyen, mágnesfogja felülethez érintve a tok megtapad, hiszen a delejkő kifelé is delejes. Így a hordáson kívüli kényelmes tárolása is megoldott.
Emlékezzünk meg ismét Japánról, a kiridashi és a halfogászok őshazájáról. Ismét egy különleges eszköz került a PTA Késmúzeum tulajdonába. Egy átmeneti példány a kés és a kiridashi között, egy újabb hiányzó láncszem lett megtalálva! Bizonyám!
Tsukimuki Magakura san, a Niji Maru (Szivárvány*) nevű kiridashihalász-hajó kapitánya ajándékozta a PTA-nak a legutóbbi fogásuk különleges darabját. Ezt az ősi, mára már megvasult darabot, amit a todományos világ az első leírójáról, Boekoedi pithecusii néven fog nyalvántartásba venni, mint ősvasulatot**.
Legyen az fúrás vagy faragás, a nyársasnyúl tűzdelésétől a fogpiszkálásig számtalan feladat elvégzésére alkalmas. Felső madárfogással szel, alsó madárfogással belez, így korlátoltaknak korlátoltan önvédeni is alkalmas. Ehhez megtévesztésig hasonló darabokat a szerencsésebb halászok EDC-nek hordanak.
Szúráshossza 56 mm, pengevastagság 2 mm. A markolata 66,6 mm. Az anyagelemzések különleges keleti acél-vasulatot, tengeri tehéncsontot, rézdrótot és újezüst baknifejet azonosítottak. Továbbá szivárványos abalone szemeivel a japán mondák szerint mindent lát. Az újezüstről köztudjuk, hogy annyi benne az ezüst, mint újmagyarban a magyarság, a tengeri tehén csontja alkalmasint sósvízben pácolt földitehén is lehet. Állítólag élő korában a tegzesek rendjébe tartozott, a tegezét még keresik, addig magázni kell.
* "Szivárvány Hajó" Nem a mostanság szokásos értelmezés szerint, hanem még a rendes, emberi normák szerinti. ** Természetesen csak a penge vasult meg, a nyél*** utólag került rá. *** A fogalmak tisztázása okán, a pisztoly nyelét meg kell rendesen markolni, azért az markolat. A kés markolatát számtalan módon meg lehet fogni, nemcsak markolni, azért azt nyélnek nevezzük.
motto: "Az ismeretlentől nem kell félni. Előbb meg kell ismerni. Félni azután sem késő." (Vasco da Gama)
Ha már haderűre háború, most egy történelmi gyökerekkel rendelkező darabot mutatok. Nem törpméretű, nem szép, nem hasznos, de érdekes...
A vitéz úr hazajött a Nagy Háborúból, hozta a bökőt, mint szokásos volt anno. Itthon szembesült azzal, hogy ebből még nagy ba'zdmeg lehet. Viszont mivel néhány disznót már lebökött vele, gondolta "kissé" megköszörüli. Az'tán még jobban megköszörülte, hogy nyomokban se emlékeztessen senkit a dicső múltra. Merthogy disznóbökőnek így is kiváló volt. Majd a következő generáció - hazatérve a második Nagy Háborúból, muszkaföldről - tovább "igazított" rajta. Hozzám már úgy került a penge, hogy fülvédőt kellett felvennem, olyan hangosan csámcsogta a rozsda. Egy nyeletlen százéves, de "szurony volt". És vele együtt megkaptam a történetét is. Sok év eltelt a kapás óta. Vártam az ihletet. Nemes egyszerűségéhez gondoltam ki a Hófehérke-jelmezt, megtartva eredeti bumfordiságát.
Hmmmmm.....csontbakni...csontnyél, nem is rossz. Mert jópofa. A penge jóféle hadivasból készülhetett, mert a kínai reszelő szépen vitte. És már láthatóan rozsdamentes lett. Mivel nem szándékszom egy disznót lebökni vele - hacsak nem lesz muszáj - marhákat meg nem is szoktam, van azoknak elég (agy)bajuk, így ideiglenesen falidíszként, az emlékfalon állomásozik.
Egy sikertelen vadászat után bánatosan ballag a pápua Jiwikadani a dzsungelben. Egyszer csak meglát egy békát. No ezt megnyúzom, ez is hús - gondolta. Elkapta, de a béka kicsusszant a kezéből és röptében szájoncsókolta. A megrőkönyödött Jiwikadani előtt ott termett egy kiskirálylány. Igaz hogy nyeszlett, sápatag, sovánka, de akkor is hús, ezért kupánvágta, vállára dobta és hazavitte. Azon az estén a törzs minden tagjának édeskrumpli-főzelékén volt pörkölt feltét...
Node nézzük a lényeget, Jiwikadani gyík- és békanyúzó késkészletét. Van elsősorban egy badakja. Ez a mindentnyúzó kiskés minden, általa elejthető aprójószág bőrtelenítésére alkalmas. Ezt készítette elő, ezért eshetett meg, hogy a félkézzel elkapott breki lesmárolhatta.
Mindig van nála kegyelembökő kés is, hiszen mielőtt megnyúzna valakit vagy valamit, előtte meg kell ölni, hiszen nem primitív állat ő, hogy élőt nyúzzon. Ez a kés a hagyománytisztelet csimborasszója. Dicsérik is a hagyományok ápolóit ezerrel, hiszen ha valami többezer évig jó volt, az most is jó. Minek az a sok kutatgatás, a todományos változtatgatási mánia.
Ez a kése varázslatos erejű, hiszen egy hittérítő sípcsontjából készült és a fogaival van ékítve. Van még Jiwikadaninak egy, az említett volt hittérítő volt tulajdonát képező kése is, azt viszont csak otthon használja.
Természetesen, talán említeni se kellene, de a szegény pápuának egy vasa sem volt, tehát csak a csontkés a saját gyártmány - bár az is nagyon gyanús - a többit különböző alkalmakkor szerezte azoktól, akik szívesen nekiadták.
csak nem találtam olyat ami tetszik, mert ugye vagy drága vagy gagyi, csinálni meg szörnyen lusta vagyok, egy időben be voltam indulva hogy készítek, beszereztem csapágyházakat, egy 2400 fordulatos villanymotort is aztán elmúlt a lelkesedés
Üdv.! Ha a készítője nem járható út a postázás miatt, szerintem keress meg egy késélezőt a közeledben. Minden városban megtalálható és megoldja neked.
A jó minőségű reszelő lényegesen többe kerül mint a postázás. De a profi gyémánt reszelő árán már kapnál egy "barkács" szintű szalagcsiszoló gépet és az később is használhatod másra is. Az olcsó reszelővel meg csak kidobnád a pénzed és a kedved is elmenne az egésztől.
motto: "Itt nem vagy ragadozó, csak egy szem a táplálékláncban." (a dzsungel törvénye)
A Törptanács rosszallását fejezte ki, hogy mostanában hanyagoljuk őket. Biztatásképpen küldtek egy különleges felvételt. Aprajafalvára betévedt egy törpviziló és fejfájásra panaszkodott. Törppapa vezetésével egy orvoscsapat megoperálta a nevezett nagypofájú vastagbőrűt. Kivették a fájdalmat okozó szervét a fejéből. Tehát a törpviziló agya, a korábbi todományos elképzelésekkel ellentétben nem is egy egész, csak egy féldiónyi. És lám, anélkül is vidáman elsétált a faluból, bizonyítva a Darwini mondást, hogy a túléléshez nem mindig kell értelem. Alább látható az orvoscsoport által készített felvétel a kivett agyról és a műtéthez használt késekről:
Na jó, akkor nehogy a törpök megsertésedjenek, nézzünk szét az ősi törpkorban. Mahagóninyelű csontkés, még a csonttörpkorból. Mondjuk borotválkozni nem kezdenék el vele, de meglepően vág és persze szúr is. Törpősember EDC-je. Simán tudott a sült törpmalacból törpfalatokat törpölni vele. A sviccerlandi DIM (Dwarf Institute of Miniknives) vizsgálata alapján "jó" minősítést kapott. A PTA olaj- törp- és gumibogyóevő tesztjein is szépen szerepelt.
Bambuszbökő. Az ókori róma fénykorának emléke Kínából, amikor Ló Phing Kong császár idején a törplégiósok kenyérrel és vassal eljutottak Kínáig is. A későbbi, már növekedésnek indult korokból a Bónaparti Naplóban is olvashattunk ilyesmit. Naszóval a római gladius-t a kínaiak lemásolták bambuszból és gladdius néven kezdték árusítani. Tehát ez náluk nagyon ősi népszokás. Dr.Chi-Cho Ka kutatásai alapján valószínűsíthető, hogy egy afromai katona pöttyös bökője ihlette a nádler készítőjét a praktikus leopárducmintás markolat készítésére, az ősi Phing Shuhi (ősmagyarul: Szent Szellenet) előírásainak megfelelően.
Csontbökő. A cinquedea csonttörpkori előfutára. A későbbi, megnövekvő korokban nagy karriert futott be mint gyilokszerszám. Őstörténelmi adatok szerint majdnem elefántcsontból készült. De akkoriban a Kard-hágó városbéli (ma Karthágó) Kannibál, a punk még nem cipeltette el elefántjaival a csontot az ótaljánokhoz. Az egy későbbi mese... Így az ősmester kénytelen volt marháskodni. Giovanni Gatto, idegenben szakadozott hazánkfia, az MTF (Macskesztáni Tejfölszabadítási Front) titkos ügynöke ajándokozta a PTA-nak, Digóniai akciója emlékére.
motto: "Kedves uram! Itt ülök házam legkisebb helyiségében. Előttem van kritikája. Nemsokára mögöttem lesz!" (Karinthy, Hemingway, Reger, Hofi, Pithecus és még sokan mások)
Előhang: Betevegelt Ahmed az oázisba és meglepetésére azonnal meglátott egy kecskebékát a teveitatóban. Már elővette volna a békanyúzóját, de eszébe jutott, hogy az 1001éjszaka 1002-ik meséje szerint, valami csoda történhet, ha lesmárolja a békát. Így is tett és az azonnal átváltozott királykisasszonnyá. Ahmed rettenetesen csalódott, hiszen hiszen ilyenből négy is van neki otthon, de ő egy bájos kecske-menyecskét várt volna. Bánatosan megitatta a tevét és magát, majd szomorúan eltevegelt a sivatagi naplementébe...
Késtörténet: A PTA Késmúzeuma örömmel mutatja be az Afrikából érkezett kiskést. Egy univerzális kiskés, amivel herr Nyótól a Gizelláig bármit lehet nyúzni, de elsődlegesen békanyúzó. Az eszközt az előhangban említett Ahmed ajándékozta a Késmúzeumnak, mert tapasztalati úton elhatározta, hogy nem fog békát nyúzni, egyébre meg van egyebe. Eképpen e képen látható a "Szivárvány Harcos Mini", még az oázis kerítésén:
A valóban kétujjas markolat a vizidogonoktól csereberélt szent hittérítőcsont, tömör és fehér mint az elefánté (Loxodonta africana), nem fogja a zsír-olaj. A szegecs a sivatagban talált "Száraz Vadász" autójából kiszedett üres hűtőszekrény hőfokkapcsolójának csöve. A pengét pedig Ahmed köbgyökükije, Bexarwa nagypapapája, Khammkabbe szerezte egy régi német expedíció bennszülött szakácsnőjétől Mywancombos-tól némi ungabungáért. A mpishi nem lehetett túl elégedett a teljesítménnyel, mert a kapott solingeni penge elég rövid és vékony.
Mint köztudjuk, mi a véres kardot preferáltuk bunyó előkészületének esetében. Míg mások - a vér drága, ritka kaja, különösen finom hagymás zsíron pirítva - praktikusan a kék-vörös-sárga gyertyaláng formájú kiskést hordozták körbe, ha expedíció közeledtéről hallottak. Természetesen a kés alatt a békanyúzási alkalmasságra megfelelőség certifikáját láthatjuk.
A kés teljes hossza 66,6 mm, a penge 40 mm hosszú és 1,25 mm vastag. A gyártómű a bevizsgálási certifika jkv. szerint a Hott & Totta Manufucktúra, Xanax Bóma/Afrika.
Tanulság: "Jobb ma egy túzok, és még csak nem is túlzok!" (ősi magyar bölcselet)
Ugyan már, Pithecus a legjobb, és ez szar, de minden más az. Annyi felesleges szó, hogy még aludnom is sikerült. És ha zt van a zsebben, akkor az nem normális. Két kenyér közé harmadik. Elég sikkes. Ahogy a gátőr szokta mondani, majom és szemüveg, kinek a kanca a menyasszony.. Ne tévessz meg! A végén derül ki nem kés átverés. Szerepe mint Matyótányér a falon. A helyzet, nyugodjunk meg, hogy is mondjam : Nem hagyhatják el a múzeumot.
Pihenésképpen ismerjük meg az ősök munkáit is, a sok modern tucatáru bökő mellett. A Pithec Művek büszkén bemutatja a PTA Késmúzeum számára készült valódi amerikk másolatot.
Egy duci EDC az ősidőkből. A Pithec Művek őskésegyesítő programjának legújabb darabja, II.Spagóca király* idejéből. A terveket az Undok-hegységbeli Matyó Pityu városában, egy meglehetősen régi, és eléggé szar kofágban talált csomó írásból dr.Silva de Ringlo fordította le. Tehát az eszköz feltehetően korazonos inka, vagy méginkább, de leginkább valódi másolat, a tervkipunak tökéletesen megfelelő kivitelben. A markolati jelek valószínűsítik az Undok-hegységi barlangi bélákkal való korai kapcsolatot is. A képen a kipura helyezett, tervezősámedlin fekvő, valóságazonos rekonstrukció látható.
A cél egy kisméretű, de rendkívül masszív nyúzókés kialakítása volt az összföldi hagyományok figyelembevételével, de szigorúan ragaszkodva a tervkipuhoz. Késtörténeti kuriózum, késtudományi alapkés. Ez a hiányzó láncszem az ulu jellegű merőleges késből a hosszkésbe átmenethez. A felhasználásra került alapanyagokon meglátszott az idő vas- és a kutyák csontfoga. A gyártástechnológia alkalmazkodott a XXII. századhoz, amikor már a legveszélyesebb titkos tömegpusztító szuperfegyver** a számszeríj lesz.
Az autentikus tervező-sámedlin a bal felső sarokban látható a segéderő, Ichiko san aprócska fognyoma, amikor ifjúkorában még fán is nagyon buzgón gyakorolta a csontalakítást.
Pengehossz 44 mm, pengevastagság 3 mm, pengeszélesség 29 mm, anyaga Moszkvics*** laprugó. A teljes késhossz 95 mm, + fonat 95 mm. A markolat a Pithec Műveknél ilyen célra általánosan alkalmazott ősrégi anyagokból készült****. A rendkívül dekoratív bőr spirálfonat - korhű DNS inkacsomó - dr.Pithecusné dr.Gor Ila munkája.
* Az apja, I. (Csomós) Spagóca király a spárga- avagy csomóírás és egy csomó más feltalálója. ** Információ a PTA időgépének publikus adatai alapján, a többi 88 évre titkosítva. *** Moszkvics: erősen emberpróbáló autópótló a XX. század második harmadából. A későinka jellegű késhez a kipu-fogó révén kötődik.
**** Hogy minél kisebb legyen a kés ökológiai lábnyoma.
Az ember olvasgat, mert azért fórum a fórum, és látja, hogy egyesek összemossák a popsit a kukival... Erről eszébe jut egy békanyúzó KÉS és egy békasztori. No meg az, hogy minek eszik valaki olyat, amit aztán emésztetlenül kihány? Újra és újra. Aztán vinnyog hogy rossz a kaja.
Előhang a KÉS-hez: Ballagott hazafelé éjszaka a Blue Oyster bárból a nagyon felvilágosult és toleráns ember. Egyszer csak meglátott maga előtt egy barna varangyot. A mese az mese, de a béka az béka gondolta, megcsókolom, aztán lesz ami lesz. A gondolatot tett követte, de a sötétben elnézte az irányt és a szájcsók helyett seggcsók lett. A barna varangy azonnal átváltozott szép szőke királyfivá. Ha már így esett, a nagyon felvilágosult és toleráns ember hazavitte és miheztartás végett megmutatta neki a békanyúzó KÉSét. Ezután már boldogan éltek, amíg az egyikük át nem operáltatta magát...
A KÉS: De lássuk a békanyúzó kés igaz történetét. A jó prepper előbányászik ezt-azt és a halom lom késfélévé lényegül át. Nem nagy, csak olyan kicsike. Ahogy egy békanyúzóhoz illik. Pengehossz 74 mm, pengevastagság 1,6 mm, teljes hossz 154 mm. A penge anyaga már leánykorában is (mikor partizán volt) KÉSként szolgálta az emberiséget, most - alaposan megizélgetve - bár kissé megtöppedten, de újra régi fényében tündököl.
A markolat különleges, itt most nem a speciális leopárducmintáról, hanem az anyagáról van szó. A repimadárról már volt szó korábban, arról is hogy a tollát külön tartóban tartja. No ebből a speciális anyagból, a repitoll tartójából készült a markolat nagyobbik része. Kisebb mértékben van benne a Bos taurus domesticus lábszárcsontdarabja is, hogy jobban menjen a vágás. Továbbá tartalmaz néhány áldíszszegecset. Mert még mindig van. Sok. Akinek még mindig nem lenne világos, annak kedvéért világítsuk meg a kérdés lényegét egy pöpec zseblámpával is.
A világítóeszköz többféle üzemanyaggal is működik és fényt áraszt. SHTF helyzetben nélkülözhetetlen és szemmel láthatóan rozsdamentes. Továbbá zsebben hordható és a KÉSsel együtt egy jó békacomb, egér- vagy patkányburger is simán elkészíthető vele.
Utóhang és tanulság: - A fiúknak kukijuk van, a lányoknak meg puncijuk. Popsija meg mindenkinek. - De ezt manapság már néhányan összekeverik. - A szép szőke hercegnek is jobban tetszett ez a kisKÉS... http://keptarhely.eu/images/2022/01/06/v00/20220106v00x1zkm4.jpeg ...mint a múltjára emlékeztető, és esetleges jövőjét elősegítő fenti békanyúzó. - Az átalakítás elvégzésére a jelen békanyúzó KÉS - egyesek bánatára - csak korlátozottan alkalmas. - De attól még igazi, valódi KÉS!
Igazad van! Elhiszem! Több mint elég, de az asszonyt nyugtatni kell, hogy nem a vásárlás a fő hobbi! Azért majd köszörűt is kap nőnapra:)
Dick fenőacél elég jól működik a konyhában! De van régi recept a bőrhöz: Petróleum, cigihamuval:) Paszta helyett próbáld ki! A Lamellás korongnál a képen P120-as van, de szerintem finomabbat ajánlanék ~ P180-as szemcsével..Jó ez a korong, mert hűti is az anyagot. Ezt az ilyen jellegű munkákra gondoltam fűnyírókés stb.
Hát.....!!!!!Mit mondhatnék..?alpári és gusztustalan.Na persze így sokszínű ez az oldal.Nem mondom hogy kell ide, csak úgy van ez int Iránban volt anno, miután Sah visszajött, transzparenseken volt olvasható,-"a fehér ember egyszükségszerű rossz, így kell elfogadni"
Látom használod is, ez így főleg érdekel és tetszik! Szerelőakna a háttérben, gondolom köszörű is van néhány:) Mivel élezel ha kérdezhetek?
Csak mert van egy ilyen régi spyderco élezőm, az egyik fehér (finom) kő hiányzik belőle és nem tudom érdemes-e szerezni hozzá. Olvastam róla mindent, de jó lenne ha valaki halandó is adna tanácsot vagy megosztaná tapasztalatát az ilyen jellegű élezőkkel!
Ő egyszerűen csak a kavics a cipőben, a hányásfolt az asztalterítőn, a pattanás az arcon, egy lyuk a fogon, egy nem várt rokon, egy lapostetű a gatyában, egy szőrszál fehér bőrkanapén, a kollega, aki állandóan hülye vicceket mesél, de már rohadtul unod, egy "Kozsós" a rockklubban, Georg Berger az asztalon táncolva, egy tengerész a pocsolya szélén, a kávéfolt a hivatalos iraton, a lebuktató rúzsfolt az ingnyakon, a szar a pelenkában, a lyuk a zoknin, a tamponmadzag életed randiján, a romlott tojás reggelinél, a lego kocka a talpad alatt hajnal háromkor, az ágy széle, amibe belerúgsz a kisujjaddal, az ember, aki miatt átmész a túloldalra... De őt így imádjuk, botorság lenne azt kijelenteni, hogy nem szeretjük.
Gondolhatnánk úgy is ha neki lehet akkor lehet másnak is, sajnos a stílusával és tartalmával van baja a többségnek,tudom görgessek tovább,de attól még minden egyes nap várok egy érdekes témát,hogy elolvassam,tanuljak belőle és ő ott van,ha úgy kivánja megsértődik utánna meg beléd mar egy jó nagyot,persze fordítva meg nem tetszik neki és lehetsz popsibuksi(faszfej) meg hasonlók, meg jön a mester tanítvány idézetekkel, vagy a te tucat bolti,vásári késed az nem értékelhető,az ő "FA kése" után meg elvárná a tapsot,ha te tennél fel fa kést akkor meg miért nem vasból készült, hát ez a valóság körülbelül, azért én így is szeretem a fórumot. Köszönöm.
Nem értem, valimi írástudó árulja már el, miért fújtok itt páran a _Pithecus-ra? Ez nyilvános topik nem zárt.Akinek nem jön be a téma amit felvet,vagy írogat, az egyszerűen görgessen tovább,-és ennyi. Teljesen feleslegesen provokálják itt folyamatosan páran,mert tisztán látszik, hogy nincs értelme. Meg van a magához való esze ,és ezt tudja is,dob néha a tüzetekre egy-két akácot válaszul, és magába meg kiröhög benneteket.Lehet görcsölni.
Ősember-kiskés. A régmúlt és a közeljövő csúcstechnológiás szerszáma és/vagy fegyvere. Igazi EDC, sőt CIA, ugyanis születésüktől fogva örökké hordták. A csontok - állítólag, a hívők szerint - Bulldog Mardel csonttanú ereklyéi*, aki kortalan és mindehol hagyott valami emléket magából. Az Amerikák északi részén Old Settenhound néven ismerték, évszázadokkal korábban Ejropiban Hundog az Isten Fütyije, évezredekkel korábban a közép-déli amerikkok szerint Cheche Tollasqutjuli. Napjainkban az utolsó ismert neve Fin-Chi Kutyi. Ázsiában tűnt el. De ez egy másik, gasztro-történet...
Hagyjuk a legendát, maradjunk a tényeknél**. San Mierde, Tapihuha, Mexico. Ott találta egy paisano, aki már hallott a híres PTA-ról és elküldte az ősi eszközöket - amik állítólag még az első betelepülési hullákból származhatnak - a múzeumnak. (A vám, áfa, köfa, tehó, tahó megúszva!) Az ősember szellemi gondoskodása az ivadékáról. Tele kőkorszaki jókívánsággal. Természetesen a sámánnak volt rá monopóliuma és ő csak áldás-felárral adta. Nyilván szülés előtt mindkét neműt meg kellett venni, merthogy a köldökzsinórt ezzel kellett elvágni. A felmaradt eszközt ingyen köteles volt az újdonsült atya visszaszolgáltatni. No de lássuk a fiút. A varázsszer minden alkatrész-darabjának komoly jelentése van.
Az újszülött fiúgyermek felnőve (már ha sikerül neki), illetve növekedés közben is:
1. Kemény legyen mint a kő. (Ez a horda mennyiségi szaporításához elengedhetetlen feltétel. A nyíl iránya mutatja, hogy gyerekkorban hol gyakoroljon szorgalmasan.) 2. Kötődjön és ragaszkodjon az őseihez és a főnökhöz. (Mindig tanuljon tőlük, és csak a tanult, ősi dolgokat alkalmazza. És higgyen el mindent. Csak így tarthat évszázezrekig a kőkor.) 3. A megfelelő csillagok meghatározzák jövőjét, óvják és vezetik munkájában. (Érdekes, ez a kapitális baromság is kortalan, mint a többi ezerféle eredetlegenda, rablómese és hülye babona. Milyen évet is írunk? 2022 vagy még csak 1022? esetleg ie.2022? ) 4. Szerencse és az ezt elősegítő kő kísérje egész életében. (A személyre szabott speciális követ kizárólag a sámántól lehetett vásárolni, az átlagár másfél jerketoklyó volt, amiből a felet jól lesütve kellett eljuttatni az ősemberhorda ügyeinek megbonyolítását végző előemberek hizlalására. Az egésznek a használatára most talán nem térnék ki.) 5. Kövér legyen mint a disznó, vagy ha lúd, akkor legalább. (Az egészség korabeli mutatója, kőkorszaki fitneszprogram, az első előfordulása a később többek által sajátként idézett filozófiai axiómának: "Eszem, tehát vagyok." ) 6. Soha ne hagyja el hagyományait. (Jól karbantartott bőrszíjjal akassza a nyakába. A szíj ne legyen túl vastag és hosszú, nehogy később ötleteket adjon a felnövő törzstagnak az 56-féle egyéb felhasználásra...)
Az őslányfélék jókívánságkése csak a penge alakjában tér el a fiúkétól, illetve a 7. elemként a végén megjelenő dugóval. Itt a jókívánalom az volt, hogy minél jobban hasonlítsanak W V Maca*** méreteihez. Tehát duci domború és kétágú, bevágott halfarok-pengével van ellátva az eszköz. Az okok gondolom közismertek. Akinek nem az várjon még pár évet, biztos késik nála a pubertás.
Arról nem is beszélve, hogy a hal az ősköltészetben a női nem, pontosabban a női igen jelképe. Ezért a megmarkolatra a Nagy Vadász csillagkép helyett itt a nőies Nagy Szedőkanál került a nyélre. Hogy legyen mindig munkája mind a leánynak mind a kanálnak.
Pihenésképpen térjünk vissza kedvenc vikingjeinkhez egy - valaha egész Észak-Európában honos - seax, egy uzsonnázó kiskés erejéig. A híres viking felfedező, Piás Erik (Erik Deliriumsson, Vörösorrú Delírium Piasson fia) nevéhez köthető Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Rondaló) a két magyar viking, akik rablótanuló és kalandozó szakon, cserediákként vettek részt az expedíciójában. Késfronton - mint már korábban megemlítettük - sokat köszönhetünk nekik, de elsősorban Tyrkernek.
Semmi extra. A 2 mm-es pengét az ősi sagák szerint egy dvergar készítette, Chromos, Molybdeya és Vanadindr isten részvételével és áldásával, a sima fánál kicsit díszesebb markolattal. De így legalább a Drakkarügyi Ellátmányozó Kht*-nál is megfelelt a korabeli HAPCI** előírásoknak és így az NRH*** alá tartozó szerveknél rendszeresíthették. A viking hadi étkészlet egyik legkisebb darabja. Ami ennél kisebb az már fogpiszkáló. Jelen darab egyértelműen magyar vonatkozású pimpelés, feltehetően Tyrker munkája. A fehér mezőben 6+1 pötty mutatja az Ős-Medence hét vezérét, (a kóborló bélákról és a palikról Tyrker még nem tudhatott) a középső ásít, tehát Álmos.
Az expedícióról is közöl valamit a kés. Eldönti a vitát, meddig jutottak el a viking hajósok. Egyértelmű, hogy a késen a Dél Keresztje, azaz a Crux csillagkép ábrázolása látható. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a drakkarok, Vinland után tovább hajózva, elérték a 20. szélességi fokot, sőt az egyenlítőt is, az fix. Innen eredeztethető az elgermanusodott viking kifejezés, a "krucifix".
Az eszköz funkcionálisan praktikus, akár otthon a kunyhóban, akár a drakkar padján ücsörögve, kiválóan szelhető vele az MRE fókaszalonna. A hegye pedig alkalmas a gyalulatlan deszkából a fenekükbe fúródott szálka kipiszkálására. Persze az okosabbja puha nyúlbőrt használt ülésként. A kés teljes hossza 150 mm, ebből a penge 66,6 mm. Az őseitől örökölt kést Sivar Sumaakson, egy viking-Tyrker leszármazott ajándékozta a PTA Késmúzeum számára.
* Kht - Korlátlanul hülyítő társulat ** HAPCI - A róla elnevezett egészségügyi előírások betartásáért felelő törpe a Hófehérke Kft-nél. ***NRH - Nemzeti Rablásügyi Hivatal
Mester azt a kifejezést, hogy "steampunk" be tudnád helyettesíteni a továbbiakban a magyar megfelelőjével,most is háromszor szerepelt, értjük így is meg jól is hangzik,de mégiscsak magyar kés készítő vagy, köszönöm.
motto: "Amíg a Föld gömbölyű, nem eszik steampunkert a keselyű!" (ősi dogma)
Az alapbicsakot meglátni és megszerezni - a villámkezű pénztáros közbenjárásával - pillanatok műve volt. Kellett, mert az ember meglátta benne a leendő steampunk pimpelést. Mindenféle réz- és vasneműek egy rendes háztartásban tömegesen fordulnak elő, az egykezes nyitás lehetősége már csak egy gyémántos furdancs türelmes használatán múlt, mert acélban lyuk* volt a cél. S lám: ecce bicsak! Na de ácsi! Az összeesküvés-hívők szerint ilyen manapság már nem készíthető, erre csak az ősi civilizációk voltak képesek, így az ősközeli civilizáció termékeként jellemezték a vágóeszközt.
A legendájuk szerint Mária Lujza, a hamburgerházi hencegnő egy derék magyar fiút küldött titkos feladattal a távoli Kínnyába. Mivel titkos utakon ment, nagyrészt az Orosz Birodalom területén, így ellátta egy Iván Kukurúzovics Kukurúz névre szóló Úti-Lappantyúval. Átvágva hegyen - völgyön - lányokon - asszonyokon, a mahorkák "Iván Galantníj, a Nagytermészetű"-ként kezdték emlegetni.**
A pengét a híres kínai késkovács mester, Po-Tzak Letsüng készítette, aki a nyugati utazók krónikáiban Hasitasi néven szerepelt. A felesége, a páratlan zöld szemű Tsets-Már Letsüng, leánykori nevén Tse-Tse Nemtsüng hajtotta fel és minősítette - korát meghazudtoló töretlen lelkesedéssel - a viktoriánus kor leírásai szerinti steampunk végszerelést végző ifjú mesterjelölteket és a reménybeli vásárlókat. Így került a kifordítós penge Iván Kukurúzovics Kukurúz tulajdonába, páratlan zöld szemmel, makkos díszítéssel, vitézi szolgálatának elismeréseként.
Miután a titkos feladatot*** teljesítette, hazatérve visszavette szép magyar nevét és azután Kukoritza János volt amíg meg nem halt. Megírta emlékiratait a nagy utazásról***** és a vitézi székéről, egy - akkor még környezetszennyezéstől mentes - kék tó partján, virágokat dobált a vízbe. De ez már egy másik történet...
A penge 2,5 mm vastag, 79 mm hosszú és a vizsgálatok alapján acélból van. A kés, a kínai változatban is a Viktoriánus kor steampunk világának nemes egyszerűségét hordozza magán, miközben teljesen funkcionális. Szúr, bök, vág, nyes és összecsukható. Hátoldala a bálnapúpról egy sötét zsebben is felismerhető.
Maga a kés nyitásilag jobbkezes, a nyitás double-action, kettő+egykezes, azaz körömmel és hüvelykujjal is működik. Ezután áttehető a másik kézbe, tehát működésileg viszont tökéletesen kétkezes. A PTA tesztelőcsapatának véleménye szerint az eszköz mindent tud, amit egy bicskának tudni kell, ezért a tesztet leírni felesleges.
* Pontosabban furat, mert a lyuk máson (Másán) van. ** forrás: Enciklopédia Pithennica *** 666 évre titkosítva**** ****A PIA (Pithecus Intelligence Agency) kiderítette, hogy kínai afrodiziákum beszerzésével bízta meg Mária Lujza, mert nem volt megelégedve a Bóna-partikon nyújtott császári teljesítménnyel. ***** Az írás Alexander Petrovics álnéven jelent meg. Onnan ismert a kés igaz története. Az összeesküdözés-hívek szerint.
Üdv! Dehogy vagyok arra kíváncsi, írtam, hogy visszaraktam a helyére:) Kérlek ne érts félre! A "szögletes" pengeformával volt kifogásom. Borítékbontásnál
próbáld ki ha van kedved! Az én eddigi véleményemet írtam a használhatóságról és vártam volna valakitől az előnyöket:) Csak értékelések és várnám a pozitív tapasztalatát valakinek az ILYEN pengeformáról! Azért fórum vagy mi?
Előhang a KÉShez. Ballag a félhülye úriember a faluszélen, amikor meglát egy pocsolyában egy békát. Ismervén a vonatkozó mesét, nomeg amúgy is kanos volt, felkapta a brekit, hátha egy elvarázsolt szépséges királykisasszony. És, bizony mondom néktek megcsókolta! De mivel nem olvasta el az apróbetűs részt, nem elölről - ahogy illett volna - hanem hátulról. Így aztán a varázslat őt változtatta békává. Azóta is ott ugrál, vartyog néhány társával a jó meleg, bár kissé büdös pocsolyában. Különösen akkor, amikor egy békanyúzó kés kerül bemutatásra, ha annak még steampunk markolata is van, akkor meg is zavarodik és ökörségeket vartyog. Persze, mert alapból ökörbéka.
A KÉS. Egy EDC kiskés, gyerekeknek. Állítólag régi steampunk mondóka az, hogy "gőzgép, villa, olló, nem gyerek kezébe való". Ezt gyakorlatban is bizonyítja a legújabb szerzemény ami a Steampunk Univerzumból került a PTA Késmúzeum tulajdonába. Persze egyértelműen az ugyanitt-messzi párhuzamos Steampunk Törpből. Egyes források szerint a korábbi utak alapján feltételezhető, hogy egy Törpöcsike nevű gyereké volt, de mikor Törpöcs néven felnőtt lett, akkor valahol elvesztette ezt a gépséges kiskést és el is felejtette. Így, mivel ott már gondolati szinten sem létezett, a Spacetime Slider minden külön kompenzáció nélkül áthozhatta a mi univerzumunkba. Itt látható, ahogy kilép az interdimenzionális alagútból.
Ezen hiába is keresnénk a gőzhajtást, kizárólag mechanikus működésű, noha - szokja a gyerek szeme alapon - komoly kinézetű játék, dobfenekek, kamrafenekek, rubinlézerek, csövek és fogaskerekek alkotják a kétujjas megfogatot.
A nyélvég kakastaréj formájú lezárása a svájci kutatóintézet bedolgozó munkatársa, dr. Dom Passer guanológus professzor vizsgálata szerint egyértelműen arra utal, hogy a származási helyen a gyermekmesék hitvilágának aktív résztvevője volt Khakhaskhakha, a guano-indián és az Örök Szemétdomb, amin holtuk után örökké kapirgálhattak. A professzor egyebek között a társszerzője a dr. Lívia Columba szerkesztésében megjelent "Pooping on people" című világhíres módszertani könyvnek*.
A borotvaéles kis eszköz szúr és vág, mint egy nagy. Itt az emberméretű világban a békanyúzó megnevezés és használat volt az elsődleges elképzelés. De végülis a kísérletek igazolták, hogy a méretének megfelelő feladatokat tökéletesen ellátja, sőt némi kompromisszummal a nagyobbakat is. Aki nem hiszi az alantas, tehát vizslassa meg a képet** alant. Még a vak is kiszagolhatja a jóféle fokhagymás kalbász és friss kenyér nyálcsorgató illatát.
A fentiek mindenkinek ajánlhatók EDC-re, sőt CIA-re mert, egy SHTF esetén is az illetőnek biztosított a kulturált táplálkozás, akár egy finom rántott-békacomb előkészítésére is.
Utószó a KÉSről. Bizony a kalmároknak itt nem terem babér, akár velenceiek, akár büdöspestiek, akár falunapi kóborlóvak. Hiába uszítanak a túltöltésre. Trollok kiáltanak trollt. :-))))))) Csak állnak itt, mint bányaló az ügetőn és hörögnek, vinnyognak, nyafikáznak. Minden erővel és - általuk fondorlatnak képzelgett - buta trükkökkel próbálják kisajátítani a placcot. De inkább foglalkozzanak egymáséval... ( ;-) ) A haza és a KÉSmúzeum KÉSei nem eladók!
* Ennek a könyvnek beható tanulmányozása segíti a postásomat a küldeményeim fejbesítésére. ** Figyelmeztetés! Növényevők agyzakkanás elkerülése végett NE nyissák meg a képet!
Sziasztok! Ma ezt a kést akartam borítékbontásra használni és szétvágtam a csekkemet. Nem kezelhettem megfelelően, de lehet nem erre szánták...?
Szépen lehet pattogtatni, nem lötyög és eddig tetszett ez a pengeforma, de most akartam először használni és ez történt. Visszaraktam dekkolni a helyére :)
A másik javára 0-1.
Kérlek ha értékelsz, írj pár sort, hogy mi a meglátásod! Ígérem lelkileg stabilnak érzem magam és nem indítok bonyodalmat, de látom ez a fórum elvisz engem más irányba... Szeretném, ha a kések is a hobbimat szolgálnák, nem pedig a kramanc gyűjteményt bővítenék. (Megjegyzem: úgy kaptam egy üzlet kapcsán ajándékba) Jobb oldalit vásároltam.. Lightes napot mindenkinek! :)
Apropo, szemét. Azért is szép ez a széles spektrumú késvilág, mert minden szituációra lehet találni rá példákat. Mint most itt például a szemétre... :-))) Persze nem mindenki hörög, vannak egyszerű népek, akik kihasználják a szemétáradatot és nem vinnyognak, mint az alacsonyabb értelmi szinten élők.
A PTA Késmúzeuma új kiállítási tárggyal gyarapodott, amit a Klímakutató csapatuk hozott a Déli-óceán egyik szigetéről. A Pookeelook sziget a Nedves-tengerben található. Királya, az elvárt megszólítás szerint III. Furchi Popshiyuki a Legzöldebb. A zöldelés a sziget alkotmányában* is szerepel, hiszen mindent az óceán által adott hulladékból készítenek. A sziget saját forrásait ugyanis a túlszaporodásuk miatt már felélték. De, ahogy Pharabummyk a költő anno megverselte:
"... Az Tengeristen ad hasznos anyagokat, Az Szélisten hoz finom rovarokat, Hát embert többé nem evék, Ez így kedvesb mindennél..."
Így a kannibalizmus már nem tananyag az iskolában. A kés a szigetre sodródott anyagok újrahasznosításával készült.
A penge egy hamburgerbe beletört kerámiadarab hosszas csiszolgatásával lett kialakítva. Látván mit művelt a kerámiapengével, a hamburgert az elszíneződött pengeél észrevétele után, mint veszélyes hulladékot a kutyáknak se adták oda, és mint a jó horgász a méreten aluli halat, visszadobták a tengerbe. A markolat alapját a hulladék tetején úszkáló evőpálcikák alkotják, amit egy szétázott pingpongütő ép, rétegelt lemez darabkájára ragasztottak, ismeretlen összetevőjű átlátszó műanyagzacskók és pálmatakony felhasználásával. A törzsi mintákat a tábortűznél felhevített injekcióstűkkel készítették.
A kés méretei alkalmazkodnak a lehetőségekhez és a felhasználáshoz. A 2 mm vastag penge hossza 64 mm, a markolat 75 mm-es. A használhatóságot a PTA szakértői csapata nagy szakértelemmel tesztelte.
Elsősorban, a valósághű használat, a mesterségesen rothasztott, sósvízben úszó banán hámozására és rovarvagdalt alapanyag előkészítésére. A valóságot leginkább megközelítő kísérletek pozitív eredménnyel zárultak, de a rovarfasírt a kutyának sem kellett.
* Vulkánjuk nincs egy deka sem, lévén korallsziget, tehát nem szennyezik kénes gázokkal a légkört. Erdőtűz nem termel széngázokat, mert már egy szál fájuk sincs.
A termeszek, mint a Föld legnagyobb metántermelői sem finganak már metánt, hiszen már mindet megették.
Továbbá a különböző ipari lobbik sem pénzelik őket, hiszen még a grinnpiciktől is kisebb lenne a hitelességük.
Eddig toleráns és türelmes voltam, de most már eljött az első letiltás ideje... Soha nem tiltottam le senkit sem, mert "a sárban is megcsillanhat a napfény" de itt és most tennem kellet valamit, ha már a moderátorok nem végzik a dolgukat, és hagyják itt ámokfutni ezt a szociopatát!
motto: "... Ez ugyanis játék, és tudomásul kell venni, hogy nem mindenki szeret játszani." (Romhányi)
Igen, erről is beszéltem. Meg is válaszoltam neki, arról nem tehetek, hogy aki a telefonjában hordja az okosságát, annak 2-3 mondat után már elfogy a türelme és a tényeket nem tudja értelmezni vagy el sem jut a tudatáig.
Tudod szépen leírtam, hogy az itteni néhány szerencsétlenség komolyan izzadva, mindent bevetve próbál elhajtani innen, tehát ők izzadnak, nem én. Aztán időnként idegbajosan szemetelve - mint a strucc - a saját fejükre szarnak. És észre sem veszik, sőt még örülnek is neki.
Még várom azt a szintet, amikor réges régen, egy messzi, messzi galaxisban, több évi "eszmecsere" után egy élőlény megjegyezte, hogy szerinte a PTA nem is létezik. Ez szerintem örök első helyezett. :-)))))) De hát te sem olvastad el a válaszom, csak beszállsz az izzadók közé. Ennyi az érved neked is. Amúgy a humorérzéked 0,1%, ha a savanyúkáposztáét 100%-nak vesszük. De ez a te problémád.
Ez nem műveltségi vetélkedő, hogy néhány "pamlaglakónak" (lsd.TV) nem tetszik, az az ő bajuk. Ha olyanról hallasz, amit még nem ismertél, akkor az tudásfitogtatás? De azt hazudják hogy nem olvasnak, ugyanakkor mi alapján minuszolgatnak? És néhányatokon kívül ki nem szarja le? Azt sem képesek egyesek agyilag felfogni hogy a késvilág sokszínűsége érték. Te az egyik szegmensét képviseled. De van még jónéhány. Senki elől nem veszem el a helyet, hajrá pöcsökök, de hogy néhányan Dr.Frim intézetében diplomáztak, az az ő dicsőségük. :-P
A már emlegetett Balla zenekar. Azért legyen kínai is, stílusosan felsorakozva várják a sorsukat. Atya világ:)
Történet? Legyen: Másfelet találtam keresztapámnál, kicsit lesepregettem a port és földet róluk. Hazafelé megálltam egy ismertebb köszörűsnél, aki megveregette a vállamat és kiegészítette a csapatot rugó töröttel, penge nélkülivel. /Az biztos, hogy van múltjuk, de szerintem Solingen régen megelőzte az 1800-as évek végén)
Pithecus, szerintem ne erőltesd ezt, mert a kezdetektől fogva izzadságszagú. A pengén lévő vésetek megfejtéséhez nem kell szkíta tájszólásban beszélni az ógörögöt. Vicceskedni is lehet, de ez - látva az értékeléseket - nem vicces. Ha valaki művelt, azt el lehet ismerni, de ha túljátssza a dolgot, akkor nevetségessé válik.
Karban79 jól leírta, nem is akarok hozzátenni egyebet.
motto: "A légy jó. Mindhalálig!" (ősi rovarevő közmondás)
Sinus aranea. Egy egyszerű fantasy-kés*. A Rovarevők Szövetségének egyik alapítója, a SpiderBat & Co. gyártmánya. Kifejezetten emberkéz használatára tervezték, a szinusz-forma penge és markolat is kifejezetten hústrancsírozásra optimalizált. Persze a valódi szakértők felfedezhetik benne a kínai zöldségaprítót, sőt az eszkimó nyeles ulut is. Ezen munkák elvégzését nagymértékben segíti a pengehát szinuszos bordázata.
A teljesen fémépítésű kés sterilizálása alacsonynyomású gőzsterilizátorral is tökéletesen megoldható, így a HAPCI-nak is megfelel. A kés tesztelését a PTA Késmúzeum szakértői egy kutyán végezték el. A késsel felaprított csirkefarhátat, megfelelő hőkezelés után, a kutya jóízűen elfogyasztotta. Tehát a kés megfelelt.
Tulajdonképpen a SpiderBat & Co ajándéka, aminek fejében megkérték a PTA-t hogy semmiképpen ne reklámozza azt az ostoba elképzelést, hogy a túlszaporodott emberiség étvágyát rovartáplálékkal elégítsék ki. Sőt, küzdjön ellene. Ennek megfelelően a kés rovarevésre alkalmatlan és növényevésre is csak korlátozottan, a húsételhez megfelelő körítés elkészítésére alkalmas. A penge hossza 105 mm, vastagsága 2 mm, a markolat 94 mm-es.
* Az IEM (Insect Eaters Matters) mozgalom támogatásával.
Látod, erről beszéltem... :-))) Ha már ilyen szép árnyékszékfoglaló előadást tartottál... :-P Még ennyi idő után is képtelenek egyesek felfogni, hogy a KÉS nem csak az, amit egyszerű lelkük elképzel.
Ez pedig egy KÉSES topik, ahol bármilyen KÉS létjogosult, nemcsak a tök- és botfaragó, valamint a henteskés. Nézz már szét a neten, hányféle kés létezik, nem csak azok, amiket itt néhányan preferálnak. A késeknek pedig, tetszik-nemtetszik, történetük van. Itt más a probléma, nem a kés. Mert ezt is utálja a pár szerencsétlen... http://keptarhely.eu/images/2021/09/16/v01/20210916v01xldt8o.jpeg ...és ezt is... http://keptarhely.eu/images/2021/09/04/v01/20210904v01xjak40.jpeg ...no meg mindent... Nem kell ezeket sem szeretni, node a steampunk, fantasy, spacepunk és hasonló kések ettől függetlenül léteznek a kulturákban. :-P Az nem az én problémám, hogy genetikai vagy környezeti és/vagy máshol kialakult problémáik miatt néhány jómunkásember szerint engem és a KÉSVILÁG elképzeléseiken túli formáit ki kell innen irtani. Egyébként meg ne vinnyogjál piciapám, hiszen ha figyeltél volna, néhányan már kezdetben is "kihívtak a kocsma elé", nevem, címem után érdeklődtek, egy szerencsétlen még fikatopikokat, fikanickeket is indított ellenem, volt olyan is, aki simán lebukott a nickváltás elfelejtése miatt, és az ostobaságuk miatt, mint most is néhányan - struccként - gúnyolódva szartak a saját fejükre Amúgy meg még most sem produkál ez a néhány izé semmit. Ezt eddig is megtették. A törpvizilovak, kappanok és struccok pedig nem az én oldalamon állnak... :-))) Na mégegyszer és utoljára: IGAZAD VAN! :-P
Remélem egy kis mosolyt csal néhányotok arcára! A képen:
-Z.A.T.I.G POLGAL (Egy pengés) Ez a kés még mindig vág! Lengyelországnak higgyétek el príma acélja van! "Ezt a kis bajszos is tudta 2. v.h idején"
-Tőr- MIKOV / számomra kedves története: A néhai megboldogult apám barátjától kaptam kisbaba koromban, egyenesen Csehszlovákiából amolyan fájdalom díjnak! Az illető elvitte tőlem a Kormi kutyám kölykét és ordítottam abban a pillanatban és vigasztalásul ezt hozta nekem a csúzlim mellé:) A tőr kiváló anyag, dobtam én fába, falba, csavarhúzóztam vele de a tőr VÁG és ÉLES. Valódi BŐR tok is megvan.
-Böker :) Hát ez kész:) -A csajom aki szögezzük le mostanság így illik: LÁNY! Övé és úgy hívja "COMBBABÖKKŐ" :)
Nah most lesz rajtam fogás, indulhat a nyafogás:) Szedjétek elő a kütyümütyüket akár a föld alól is hadd lássuk:)
Vérem,neked meg a többieknek megy a plusz a troll meg csak jól lakik már a mínuszokkal,ha mégsem akkor kiteszi majd azt a mester és tanítvány idézetet,na az a jel, hogy éhes még 😁😁😁.
:) Egy kicsit meg dicsérni a Bagger kezelőt és megoldja azt is, de ha nem lesz étvágygerjesztő, elhívom étterembe ebédre és előveszem a Balla sárvári bicskámat keresztapám örökségét:):) Vagy ezt ni:) Tessék lehet ismét belém kötni:)
És ha késes fórum! Ezt kapd ki a lisztezett gyúródeszka mellett! Én dolgozom és kevésbé van időm erre! Azért picintét belevágok! Nem lehet ki google-zni, de kés az biztos és nem fogod megtalálni az anyag összetételt mert a fejbe van. Az AGYBAN...
Annyit tudhatsz, hogy az α (Alpha) vas 723 °C. válik ki a Γ (gamma) vasból. kristályszerkezet megváltozik, ferrit perlit szerkezetűvé válik. Többi a képzeletre van bízva. Tény! Ez "vágja a betont" és akár D 20-as betonacélt is. Statika és dizájn határait kell súrolni a szakadási nyúlásnak, az összhangnak, hogy a KÉS ne kopjon (és) (vagy) ne törjön! Akkor a kliens mérges lenne és én sem diskurálnék itt nyugalomban! De!! Nem untatok ezzel mégsem senkit, mert ez munka és a hobbim összekapcsolása többek között! Azt a kiskésit! Részemről is ennyi!
Én is gondoltam, hogy megmutatom, mit hoztam ki a 3 darabara tört fejesgörbémből,-mert kész lett-, de mobilon nekem sincs kedvem. Na, vicc volt! :-) Hol érek én fel ehhez az önimádó félistenhez, aki használhatatlan késeket-vagy miket-, fabrikál?! :-))
Az enyémmel legalább lehet vágni, enni, meg ilyen "alpári izéket" csinálni. ;-) :-)))
Bizony mondom néked, elég jól ismerem a késeket...arra próbálom diszkréten felhívni a figyelmedet, hogy amit csinálsz, az valamiért nem jön be az embereknek. Vagy a stílus, vagy kések, amik csak a te álomvilágodban léteznek, vagy ezek keveréke, ami miatt megy a sok mínusz. Ami még nem segít, az a lekezelő, támadó stílusod, ha valakinek véleménye van...lehet válaszolni intelligensen is, no de a stílus maga az ember, hogy én is toljak egy kis fricskát. Havat árulsz az északi sarkon, homokot a sivatagban, ráadásul sárga havat és vörös homokot...a reakcióid alapján arra is következtethetnék, hogy valamilyen személyiségzavarral élsz, és a különlegesség illúziója felbátorít téged, hogy abban a stílusban kommunikálj, amiben szoktál...aztán amikor nem jön a várt siker, átcsapsz agresszív/primitívbe. A képzelt álnickek is csak azért vannak, hogy téged mínuszoljanak...a megmondó nickek pedig, hogy beszóljanak neked. Elmerengsz a lehetetlenen, miszerint emberek azért járnak ide, hogy téged olvassanak, csak nem reagálnak, mert nem is regisztrálnak...ellenben imádnak téged. Hát, tudod mit, mire ezt leírtam, meg is sajnáltalak...szóval nyomjad, ha ettől valami könnyebb lesz az életedben. Ne add fel, a végén még rajongói klubod is lehet. A törpe vízilovak legyenek veled!
A pengén levő vésetek megfejtésén dolgozó szakértőnknek szkíta tájszólásban kellett beszélni az ógörögöt, de végül is sikerrel járt.
Az egyik oldali szöveg szerint a legfontosabb az első benyomás. Már úgy értendő, hogy az ellenségbe. A másik oldal felirata arra figyelmeztet, hogy minden szilárd, kivéve a hasad, mert az puha. Közelharcban megfontolandó bölcselet.
Minden késnek története van. Minél régebbi, és minél többet kell vele tökölnöm, annál több és bonyolultabb. ;-)
Nem értem ezeket a vinnyogókat. Minek olvassák, ha zavarja őket az, hogy az alapokat sem ismerik, tehát nem fogják felfogni a kifigurázást sem. A kések pedig a maguk korában, de a legtöbb manapság is jól használható. Valamire, amire tervezték...
Időm, mint gyúródeszkán a liszt. Aki az adok-veszek topikban bolyong egy valódi pithecus kés után, annak Eszeminusz a neve. Ez van. :-) De egyébként igazad van! :-)))
Jó, de most az egyszer... Ez egy KÉSes topik. Tehát néhány bugylibicskán, henteskésen és vadászkésen kívül a KÉSvilág SZÁMTALAN része idetartozna. De hiába hagyok napot, sőt napokat arra, hogy késeket lássak, még ezek se, nuku, nix, nyista, nyema egy darab se.
A késeknek pedig történetük van. A maguk korában csúcstechnológiát képezőknek pedig pláne.
De néhány szerencsétlen, beleértve a fikanickjeiket, mivel a pöcspótlék nickük nem okozott szívrohamot nekem, a túlkompenzált kisebbrendűségi komplexusuk már csak a minuszolásra és néhány további fikanick előszedésére képes. Korábban volt más is ezerrel, csak értelmes szólás nem. De rendes ember vagyok, hagyom őket, hadd érezzék legalább itt, hogy "valakik". :-P
Nincs ezzel semmi gondom. Csak arra lennék kíváncsi, (kíváncsi rá a tököm, csak udvariaskodok :-))) ) hogy az a néhány "nem olvasó" plusz a fikanickjeik mi alapján nyomják a rajtuk kívül senkit sem érdeklő minuszkákat. :-P Miből gondolod, hogy aki olvas, az mindjárt regisztrál és ír is? Nagyon úgy néz ki, hogy ez nálad a strucc-efektus.
Mint köztudott a nevezett, madarak osztályának röpképtelen tagjának szeme nagyobb mint az agya. Ráadásul nem egyszer, de bizonyítottan, meglepetésében saját fejére szarik. Bizony mondom néked, hogy akinek a KÉS az a bugylibicskától a konyhakésig terjed, annak hiába mutatják meg a késvilág sokszínűségét, bizony struccaggyal képtelenek felfogni.
Gondolod hogy valaki kiragad eszeletkét az akadémiai székfoglaló szerű érásból, hogy válaszoljon? Leszögezem én sem megbántani a kartam az akadémiai jelzővel, csupán éreztetni szerettem volna az alapos mindenre kiterjedő írás minőségi helyét. További mindent is bele, ne add fel írj! üdv
Félelmetes mennyi időt... és emberek bolyongnak emiatt a késes csecsebecséik bemutatásával pl. adok-veszek topicban, mert azt hiszik, hogy ez egy verses vagy szappanopera topic! Nem megbántás! De! kérlek Pithecus ! Várd meg, míg reagál valaki és ne csak magadnak írogass:) Tényleg ne haragudj! Nem megbántásnak szántam! EZ késes topic! Ha javasolhatok, keress meg egy művészeti topicot is, amely erre van szakosodva és isszák ott a szavaidat!
Újabb történelmi kés, ezúttal egy ógörög rövid rövidkard került a PTA tulajdonába, ami annyira rövid, hogy az már kés*. A hopliták EDC-je. Az eszköz tudománytörténeti érdekessége, hogy egy i.e. VIII. századi szkíta kurgánban találták. Az alsó rovott nyélfelirat szerint "Irmag, az ourgoi" lehetett a tulajdonosa, aki a felső, nyélvégi pajzsok lambda vésete szerint Lakedaimonban (Spárta) kapott kiképzést. A görög és szkíta nemzetközi kapcsolatok virágzásáról Tuthiphingész, a híres görög történetíró is megemlékezett hagyományteremtő művében, a Kólikában.
Tuthiphingész szerint ezek az atlantiszi orichalcum pengével szerelt kések a Spártai Árész Gümnaszion iskolai tanszereihez tartoztak. Már a felvételi alkalmával szerepet kaptak. A homokos tengerparton görögülésben** elhelyezkedő jelöltek első feladata az volt, hogy a kést lábuk között minél mélyebben belevágják a homokba. A kézvédőtől két ujjnyi volt a szint. Persze előfordult már akkoriban is hogy valaki tökönszúrta magát, ők kiestek a rostán, de jó eséllyel lehetett belőlük politikus, pap vagy mehettek külföldre dolgozni háremőrnek. A felvételt nyertek megkapták a kést, a feliratokat viszont nekik kellett később elkészíteni rá polütechnica órán. Így mindenkinek saját jelmondata volt a pengén és a kedvenc isteneit sorolhatta fel a markolatgyűrűkön.
Az iskolába, mint köztudott külföldi diákokat is felvettek, akik a görögök mellett a saját isteneiket is felvéshették a markolatra. Valószínűleg ez a kés is egy ilyen szkíta cserediáké volt, hiszen kedvenc istenének Mithrászt véste fel a markolatra. Természetesen a görög főisten, Zeusz is felírásra került, továbbá az iskola védistene, Árész és az utolsó kísérő, Hádész is.
Ügyeltek rá, hogy a spártai ifjak nehogy el-akhájasodjanak, de a testnevelés órai maximális teljesítményt a külhoni diákoktól is megkövetelték. "Ezzel, vagy ezen" volt az ifjú hoplitáknak adott pajzs-parancs. Azaz győzzön, vagy haljon, amikoris a pajzsán hozzák haza. Tehát ha az ifjú elesett a csatában, akkor a kerek pajzsán, karikába hajlítva vitték. Ez volt a hulla-hoplita*** menet.
Tuthiphingész Kólikája röviden kitér a kések rangjelzés-értelmezésére is. A hoplon formájú réz markolatgomb a sima közhoplita, a Zöld-ász jele volt, az ezüst a Tök-ász, azaz egy phalanx feje, az arany markolatgomb a sereg vezérét, Leonid-ászt****, az oroszlánbőgésűt jelölte. Tehát a spártai hadseregben, a kemény kiképzés okán mindenki ász volt.
A többezer éves eszköz vizsgálatára szakértői gárda alakult. A csillagászati értékének megfelelően az eszközön elsősorban csak vizuális vizsgálatokat végeztek. Megvizuálták a négy fő égtáj irányából, majd következett a zenit és a nadír, továbbá a radír, amivel a feliratokat tisztázták le. Ezek megfejtésén még javában hangyálkodnak. A fontosabb méretek: a penge 150 mm hosszú és 3 mm vastag orichalcum, a markolat 130 mm hosszú, 24 mm átmérőjű vörösréz, a markolatgomb ezüst.
* Egy a xiphosz mellett egy formára azonos, csak kisebb késjellegű eszközt is hordott. ** Két betű különbséggel pont olyan, mint a törökülés. *** A kifejezés és a jelentése erősen módosult az évezredek folyamán, ebből lett a hullahopp karika (hula hoop). **** Főoroszlán, avagy oroszlánok oroszlánja.
A lilatök-jogokért küzdő PPM (Purple Pumpkin Matters) szervezet kifogásaként merült fel, hogy nem lett kellőképpen kihangsúlyozva hogy a lilatök megfeketedését elkerülendő kizárólag fa-, fű-, vagy rozsdamentes késsel illessük. Mert a megfeketedett lilatök csúnya és rosszízű. Rézzel bökni pedig kifejezetten töketlenség! Ezért nem is böknek, csak bemutatnak.
A Társaság A Tökjogokért, Magyar Tökök Szövetsége, Boldog Solanum Melongena Alapítvány és még számos NGO szarvezet tiltakozást jelentette be, hogy a lilatök egyetlen felhasználási módjaként próbáltuk megadni a natúr sütést, holott a valóságban a tökvilágban számos egyéb lehetőség is van, úgymint a rántott, egybesült, trancsírozott és krémesített. A Szivárványtök Egybesület nyílt, zöld levele pedig leszögezi, hogy a fehértől a sötétliláig minden tök egyforma. Ha valaki uborkából akar úritököt csinálni senki se szólja meg, hiszen ki hogy szereti.
A PTA régészeti kutatócsoportja Egyiptomban végzett ásatásokat a vizuális időgépük késkereső útmutatása alapján. Egy, a dinasztiák előtti korból származó maszturbában találtak egy időkapszulát és abban egy kés jellegű tárgyat. A mellékelt papirusz rovásai szerint az azt elhelyező nem egyptus, hanem egy ugorka kalandorozó, a jövőnek szánta, hogy mikor ő már "ysa púr es chomuu vogyik, vala küncse bizton" és ezért akkor is emlékezzenek rá. Továbbá megemlíti az írás hogy "menin vola üvék uruszágbele, Feheru varu hodu utu rea, gye az ürdüngük es puculnaki basiliscusok miotán nem biztosan megérkeznek, halálnek haláláal holnak" ezért hagyta a biztos időkapszulában a fáraók ajándékát, hogy a jövő népei megismerjék az igazságot, a szerte a "wylagnak wylagan, azkiköt wylag féllyelt", és itt is járt kalandozó magyarokról.
Sajnos az ördög-spionoktól való félelem okán önmegsemmisítő írást használt a papíruszon. Így csak az azt először olvasó kutatók emlékezete őrizte meg a nyelvi töredékeket*, és ezzel az ősidőkbeli magyarok hősi világfelderítő bizonyítékát, az ugorka törzsbéli Ügyekes Nagyfarkos nevű hős emlékét.
Az eszköz pontos kora meghatározhatatlan, hiszen a sárgaréz már I.e. 3000 előtt is ismert volt.** A pengén látható fáraónevek tulajdonosai felett pedig elrepült az idő kegyetlen vasfoga. Az utódok jó egyiptomi szokás szerint elpucolták, kivakarták elődeik nyomát, hogy ők minél fényesebben tündököljenek. A maszturbákat kifosztották, lerombolták és átépítették. Látható a leépülés, később már egy jó kofágot sem tudtak csinálni csak szar kofágot. De ez az eszköz még a felemelkedés időszakában készült amikor még az egyptusok is a kiváló minőségű tokajhegyi obszidiánnal karcolták a rézneműeket. A készítés dátumszáma ugyan szerepel a késen egyptus hierogliffel, de sajnos az időmérés kezdete nem dokumentált. Mindenesetre időszámításunk előtt lehetett, de ezt nyilvánvaló okokból ők még nem tudták. A penge anyagának jele is bele van karcolva, a "Holdisten reze", azaz sárgaréz.
A világjáró ugorka, Ügyekes Nagyfarkos valószínűleg diplomáciai küldetést teljesített. Egyes kutatók szerint ő hozta a birodalomba a rum titkát az amerikkoktól, ahol még rablótanuló korában, Piás Erik (Erik Deliriumsson) első expedíciójának tagjaként járt. Mert a ser már régen ismert volt az Egyptus birodalomban. Egyes, nem ellenőrizhető források szerint később mégsem a rovás szerint haza, hanem a rum hazájába ment vissza, ahol komoly szeszújításokat vezetett be és Szilva Pál inka néven uralkodó lett. De ez már egy másik történet lenne... Az ikrek, a testvéries egyetértésben uralkodó két fáraó, Jóser - Alsó- és Felsőerjesztés ura, a Vörös Nap Kegyeltje - és Rumszesz - az Égető és Kardélre Hányató, a Hold Sárga fénye - emlékét a magyar hagyományok a mai napig őrzik.*** A kés feliratai jókívánságokat idéznek, bizonyítékául annak, hogy a magyar vándor hasznos dolgokat adott a civilizációjukhoz.
A tesztelést az ősi egyiptomiak öntökönszúrás-próbával végezték. Azaz a megvásárolt, tehát felette tulajdonosi jogokkal rendelkező tököt a gazdája önmaga szúrta át. Ha a penge hegye a másik oldalon kilátszott, a próba sikeres volt. Ha nem, akkor kisebb tökkel újra megpróbálta. Az eszköz levélboríték bontására is alkalmas lenne, de akkoriban a borítékos levélküldés erősen konvergált a nullához, ami nullát matematikailag még szintén nem ismerték. A tekercshez meg nem kellett.
A tökök színe, hátsó gondolatok nélkül, az aktuális évszakhoz kötődően a fehértől a sötétliláig terjedt, de ez nem befolyásolta az eredményt. A Késmúzeum tesztelő csapata - mint a képen látható - egy sötétlilát szúrt tökön. Ezután némi só és bors felhasználásával vajon megpirította. Vajon az egyptusok is megették a teszt után a töküket? A kés méretei, a pengehossza 95 mm, vastagsága 3 mm, a markolat hossza 110 mm. A felhasznált anyagok, vörösréz, sárgaréz és ezüst.
* A nyelvi töredékeket helyben olvasta és rovásból átírta dr. Makuka. ** A termésrezet valamelyik cinktartalmú érccel olvasztották össze, véletlenül, a fém konkrét ismerete nélkül. *** Az ősidők tengerein kalandozó magyarok vették át az egyiptomi tengerészszokást. Az ősi név nem maradt fenn, a mai nevén matrózfröccs = egy korsó sörbe fél deci rum. Azaz, lévén ez akkoriban Egyiptomban gyógyszernek minősült , a pontos recept = 1,1 henu ser + 3,6 ro rum.
Ezt az érdekes "toothpick knife" jellegű, papírvágóra hajazó kést egy Krétai minoszmániás manusz, Málétosz hagyatékában találták aki lelkes búvár és történész volt. A dokumentumok szerint az eszköz még jóval a Szarkhosz vezette első nyúlháj hódítók előtt készülhetett. Ezt valószínűsíti az is, hogy töke van a bikának, tehát nem az ökörkorban készült. Kasztráliai hajósok szállították az árukat szerte a világba, ezt a különleges kést szállító hajónak nem volt szerencséje, a Théra alatta pukkant. Málétosz szerencséjére viszont Théra fenekén megtalálta az eszközt. A kést a helybéli PTA tagoszok juttatták el, végakaratának megfelelően a Késmúzeumba.
A kés teljes anyaga atlantiszi orichalcum, a nyél bikafejes díszítése viszont a minoszi kultúrában történt gyártásra utal. Az Atlantiszi kohászoknak Tuthiphingész a híres Kólikájában is oldalakat szentelt, megemlítve hogy komoly kereskedést folytattak az akkori ismert világgal. Valószínű hogy a minoszi anyagbeszerzők ismerték az Atlantiszhoz vezető kereskedelmi utakat, és a kiemelt késfaragó mestereket ellátták a drága orichalcummal.
A markolat phaisztoszi hieroglifikus írásjeleinek megfejtésével egy kutatócsoport foglalkozik. Egyelőre annyi a valószínű, hogy az egyik oldalon a nőkkel való kapcsolat intelmei olvashatóak. Jelenlegi értelmezés szerint virágot és italt vigyél a nőnek, ekkor van esélyed, hogy az istenek segítségével a nő hajlandóságot mutasson, de vigyázat, mert a bőrt is lenyúzza rólad és ezután kisiklik a kezeid közül mint a hal.
A másikon, szintén jobbról balra olvasva, a bikával való kikezdés veszélyeire hívja fel egy szellem az ifjak figyelmét. Az ifjú korod és a sisak nem véd meg a bika szarvától, az úgy fenékbe bök, hogy az Elíziumi mezőkig repülsz mint én. Szellemes, megfontolandó tanács.
A késpenge hossza 166 mm, vastagsága 3 mm, a markolat 95 mm.
A kés gyakorlati tesztelése - tekintettel felbecsülhetetlen értékére - fel sem merült. Elméleti tesztelésére bizottság alakult, jelenleg a valószínűsíthető felhasználási célok és lehetőségek összeírása folyik. Egyes renegát tagok szerint tökéletes papírvágó, sőt borítékbontó kés. De később majd szavazással döntenek.
A markolat feliratainak nyers fordítása szerint: A Csillag oldal felirata: "Nagyon titokzatos kiválasztott." A Hold oldal megfejtése: "Allah tartsa távol tőled a gonoszt."
A PTA Késmúzeum MEKK részlege (Mesés Kelet Kincsei) újabb bemutatható csodás késsel gyarapodott.
Noha volt kapcsolat, de itt nem látható a csodalámpa fénye, mert a lámpából már kifogyott a dzsinn. A lámpa pedig már azért nem látható, mert a dzsinn évezredek alatt megemésztette a rezet. Már csak az utolsó szellenete pislákolt, ami a kioldott fémtartalma miatt meg is rezült. Ezt találta meg Agrabah város tengerpartjának homokjában a kis Farhát és mivel hiába dörzsölte nem jött ki belőle semmi ezért bevitte a helyi hulladékudvarba. Így végezte volna újrahasznosítva a híres dzsinn, akit már Deli Böndölygőz, a neves török utazó is megemlít a "Széllel szállva a világ körül" című útleírásában. Leírja, hogy az agrabahi bennszülöttektől rendszeres paszulyáldozatot* követelt. Erről a sztoriról szólt Mehemed ben Puki regénye, "Al-Farhang a dzsinn élete és kifingása" amiből a Hollybudi könnyfakasztó világsiker, a "The Last Fart" (Az utolsó fing) című film készült. De ez már egy másik történet.
Nem veszett se kárba, se pocsékba a dzsinnfing, egy jószemű mester felismerte a lényeget és gyártott belőle egy kést. Aztán elfeledkezett az egészről és jó ideig csak hol itt, hol ott hányódott az eszköz. Szerencsére a PTA agrabahi rezidense éber volt és megszerezte a csodás relikviát. Az ifrit dzsinn, a tűz szelleme, természetesen alfarhangon is lánglelkű volt, így az abból összeállított kés pengéje, különösebb formázás nélkül is alakhűen követte az utolsó allehelet formáját.
A PTA összes helyiségében végzett restaurálás felfedte az eszköz titkait. A penge egyik oldalán az alapanyag, a másikon a gyártómű helye és a gyártási idő szerepel. A markolaton egy önvédelmi fohász és egy szigorúan titkos felirat szerepel, ezek pontos megfejtése még folyamatban van.
A tesztelések szerint a kés már teljesen szagtalan és megpengetve szép hangja van, megfeleve Bölcs Salamon** mondásának, azaz "...hangos fingnak nincsen szaga***... " Ettől függetlenül manapság a kés elsősorban borítékbontásra javasolt.
A penge hossza 125 mm, a vastagsága 3 mm, a markolat hossza 92 mm. Az eszköz anyaga dzsinnfingben oldott, majd kikristályosodott és hengerelt, kalapált sárgaréz csodalámpa.
* Szent Paszuly fingtanúról elnevezett áldozat. Eredetileg Phasaolus néven kelt ki, szülei egyszerű babszolgák voltak az udvarban. Nemzetközi hírnévre tett szert, számos néven imádták. Ő volt a kínai Phing Tunk, az orosz ortodox Paszuly Beszarovics Fingov, az arab al-Farod el-Durrantó és a török Budi Hűdebüdi is. A d'Elf in Gott am Magam kolostorban lelte halálát. De ez egy másik történet... ** Nevezett nem tévesztendő össze I. avagy Fényestökű Salamon királyunkkal. *** Ezt a mondást a kísérlet résztvevői, némi babsaláta (vajban pirított kenyérrel) elfogyasztása után, egyértelműen cáfolták. Jelenleg, szagot kapva - a PTA keretein kívül - a Fartbusters műsor forgatókönyvén dolgoznak.
A holnapi Medveünnep apropóján nézzünk egy magyar gyökerű indiánkést. A balkézi ősei jogán indiánhonba szakadt honfitársunk, Big Beardick (Nagy Macipucu) juttatta el ük-ük-ük elődjének egyik vadászkését a PTA Késmúzeumnak. Az ősi legendák szerint a magyar gyökér világutazó, Macipucu sámán, a hittérítő is részt vett az Erik Deliriumsson (Piás Erik) vezette nyugati expedícióban. Mikor meglátta őt Little Red Bludgeon (Bunkó Piroska), egy indián lányka, olyan nagyon ragaszkodott hozzá, hogy nem is tudott továbbmenni a vikingekkel. A gyógyfüvek és a gondos ápolás hatására nemsokára magához tért és az agyrázkódása is nyom nélkül gyógyult. De ez egy másik történet *.
A nevéhez kötődik ez az ősrégi indián vadászkés, egy skinner. Miután már kaptak vasat a felfedezőiktől a vikingektől, készülhetett néhány ilyen. A pupulykától a rémszarvason át a laza-céig sokféle jószág vetkőztetésénél használták ezt a dizájnt. Szükségből, más nem lévén kéznél, még skalpot is lehetett feszegetni vele. Kenut formázó alakja, és a stílizált hullámok alapvetően büdöslábviz-indián származást sejtetnek, de a vonalvezetésben egyértelműen felismerhető egy viking drakkar optikai hatása, sőt némi ógörög falchion utánérzés is.
A kés alakjának allegorikus jelentése is van. A régi indián legenda szerint, amit a híres regős, a guano-indián Old Tikszar jegyzett le: "Habár fölül a kenu, s alul a víznek árja, de bennül a harcos. És ha ez a sorrend összekeveredik, akkor valamivel ki kell vágni magát a slamasztikából." A verset eredeti guanoból fordította Dr. Maxi Fűzfássy, a Bullshit Peaks-i egyetem ismert, magyar származású sírodalomprocesszora.
A vas egyszerű TTM-acél, Csodaszarvas márka, a Rozsda éhenhalna mellette. Ókori csúcstechnológiával, vízesési kőmosással és agancsnyéllel készült. A teljesen kőmosott penge alsó és felső vágóéle a sok használattól kifényesedett. A markolat anyaga állítólag felszarvazásból ered. Merthogy a mondák szerint Macipucu sámánnak csak az utódai érdemelték ki a Big nevet. És azok sem - mint manapság is láthatjuk - a szellemi képességeik miatt.
Az eszköz csúcstávolsága 220 mm, ebből a 2 mm vastag penge 100 mm hosszú. A kés bizonyíték arra is, hogy már az ősi indiánok is vertek pénzt. Kőkalapáccsal. Domborúra vagy homorúra, ebben még nem tudtak megegyezni a kutatók. De lényeg a lényeg, így lett a késen bakni.
És végül, adjunk a todománynak is, itt látható a forma evolúciója a mikrotörp, törp és emberméretű eszköz kialakulásának.
Csíkoshátú vadmalac. Ilyen néven szerepel a késmúzeum anyagában. Bár származási helyét tekintve inkább tapírborjú lehetne. Egy eredeti replika áldozókés az ősi inka civilizációból. Egy valódi gyíkolókés. Ezzel áldoztak leguánt az isteneknek. Miután a spanyolok elloptak minden aranyat, így csak jelképes a kés fehér-, sárga- és vörösarany anyaga.
Magyar kutatók szerint viszont sokkal régebbi, nyilvánvalóan egyértelmű a hun hatás. Szájhagyomány alapján ismert, hogy Atilla (germanusul Attila) temetése után ilyen kis késeket osztogattak nemeseknek, hogy emlékezzenek a hármas koporsó - arany, ezüst és vas - misztériumára.
Néhányan nekibúsultak a világnak és az akkor még ismeretlen amerikkok földjén kötöttek ki. Úgy gondolták, inkább ott élnek, és inkább nem busonganak királyuk halálán. Így lettek belőlük minden ketchupák vezérei, az inkák. Jelenleg komoly kutatói vita folyik arról, hogy a kés méretei tartalmazzák-e azokat a koordinátákat, amelyek alapján Attila sírja megtalálható lenne.
Az eredeti példány másolata a hun Chicoschfokosch inka uralkodása alatt készült a huedebebastunc iskola műhelyében, de egy hittérítő ellopta. Kalandos utazása végén a Nuqupina Chakima* kolostromba került, ahonnan a kissé megviselt kegytárgyat a Pancser Láma juttatta el - tisztelete jeléül - a PTA Késmúzeumnak. Az eszköz restaurálása huninka szájhagyomány alapján készült, a Pithec Művek összes helyiségében.
Az 50 mm hosszú, 22 mm széles, 2 mm vastag penge - utalva a Tiszára - a "lágyan fodrozódó víz" felületet kapta. A teljesen fémszerkezetű, 105 mm-es eszköz a heavy-metal stílus egyik első, ősi light képviselője.
* A nevezett kolostrom titkos helyen, a Himalája csúcsai között fekszik, semmiképpen nem tévesztendő össze a Párizs melletti, francia Nuquima Chakapina kolostrommal, amelyiknek a háza nyilvános.
A PTA Késmúzeum megbecsült kiállítási tárgya egy ősi darab, az offgány choora és a (finn)ugorka filézőkés szerelmi együttlétéből származik. Az egyetlen elfogadható multikulti, egy hibrid*, a Cider-hágó környékéről. Megfigyelhető a köves hegyvidékhez való tökéletes alkalmazkodás, hiszen még a hegye sem tört le. Kiválóan filézhető volt vele a számtalan offgány hegyi hal, a kősüllő, kőfúró, kövicsík, továbbá a kőszáli fecske, birkanyó, sőt a támadó kutyafejű tatár is. A pengetővel** príma nyárs faragható a sütéshez, a hegye segítségével pedig jóféle fecskeszalonnával tűzdelhető az egyébként száraz kőhal.
Az eszköznek számos elnevezése ismert. A különböző helyi törzsek, a pashtetomok, a saphaladék és a ghizdhak többféle néven is említik. Jelenleg nincs egységes todományos megnevezése. Az ortodox kulinárius kutatók meggyőződése szerint az ősmagyar filézőkést másolták az offgányok, ami a vacsora kelléke volt. Azaz choora - csora - vacsora, csak a kiejtést torzították el az erőszakos anglománok. Mások, például a militáriusok a karud - karod - kardod értelmezés alapján kizárólagos ugorka esetleg zöld hun*** származást vallanak. A pesh-kabz megnevezést a technokráciusok természetesen a gyártástechnológiához kapcsolják, azaz ha "pisit kapsz" a pengére, akkor lesz tökéletes a hőkezelés. Ez lehet a nitridálás őse.
A penge az állítólagos mende mondák szerint az ősi, szerte a világon ma is imádott isten, Vamocro szentélyéből származik. Ásóka király megrendelésére készült i.e 250 körül és 600 ezüstpuliba került. Azért vegyük figyelembe, hogy a mendék mondái nem mindig történelmi pontosságúak. Viszont a sasfejre hajazó avagy turulfejre tollazó markolat fejtető, sokat sejtető.
A több mint sokezeréves díszítőminták jelentése egyes kutatók szerint elég egyértelműen földönkívüli. A hármas csillagrendszer**** lakói űrhajóikkal a kettős hintamanőver alkalmazásával új naprendszer keresésére indultak. A három hajó közül egy, a Nap közelébe repült és megalapította a földi civilizációt. Erre emlékezett a kés készítője. Tehát még két másik civilizáció van a galaxisunkban valahol, akikkel egy vérből valók vagyunk.
Ezen kívül még számtalan magyarázat is van - több, mint ahány helyen megtalálták már Atlantiszt - de ez regénnyi terjedelem lenne... A penge hossza 140 mm, vastagsága 2,6 mm. A teljes késhossz 258 mm. Ezeknek a titokzatos számoknak a valódi jelentését és értelmét még kutatják. Gyakorlati tesztelésre az eszköz elképesztő anyagi, szellemi és kulturális értéke miatt senki sem vállalkozott.
* Tehát nem egy falusi vándorköszörűs által elköszörült henteskés! ** Ez a pengető, a pengetős hangszerekhez nem ajánlott! *** A zöld hunok a mértéktelen kumisz- illetve a hágón átkelve ciderfogyasztást követő másnapon jellemző arcszínükről kapták a nevüket. **** Az Alfa Centauri a feltételezett származási rendszer, onnan is az elöregedett Proxima a markolatvégen, mint lemenő őshazanap, a penge felőli részen pedig a feltörekvő új Nap látható.
Nem tilos aaz biztos! Csak léteznek olyan példányok, aminek a beszerzése már nem az árról szól!
Egyszerűen nincs eladó és nincs miről alkudozni sem! Aztán hónapok után adatik egy lehetőség, tessék vakaródni, hogy hova tűnhetett!
Hintázni lehet a sarkukon azoknak, akik mondjuk pl. spyderco paramituttudomént rendelnek USA-ból, aztán a dobozon meg a TAIWAN szerepel, mikor csenget a poosstáss.. Minden nap találkozni hasonló ajánlatokkal, hogy nem lett szerelem stb..:) A hajókonténerekben kikalapálják útközben az "enjoy-kinderek".
Kedves fórumtársak, tudom sokan felszisszentek, bocsánat ha valakinek a lelki nyugalmát megzavartam ezzel. Természetesen a jó portékát érdemes hamisítani:)
Itt arról van szó, hogy bezzeg én..innét...ilyent..micsoda..?mekkorát...?Az mind semmi..
Swájcból nem lehet küldeni bizonyos méret felett kést! (magánszemélyekről beszélek) Ez van! A jogosult nagykereskedő cégeknek lehet a szerződéshez igazodva!
De tény, hogy mehet Spanyolország felé és a másik irányból érkeztetni. Ezt nem akarnám kipróbálni, nem az én hobbim komfortzónája.
Szerintem a késeket nem tilos postázni.. Sok kést rendeltem már és soha nem volt ilyen kiírás. A vámot meg vagy ki kerüli vagy nem, ha kikerüli szerencséd van ha nem akkor vám +áfa fizetés...
Pihenésképpen mikrotörpöljünk. No meg, hogy a mikrotörpök nehogy mellőzve érezzék magukat.
Nem, nem MisterTörpminit köszörülte el a konyhakést, ez egy eredeti choora (chura, karud, stb.). Az afgán tesóknál a kies Khyber hágó kietlen kövein ma is járatos EDC. Persze ez a példány még a mikroidőkből származik, azóta a világegyetem, a kés és az emberi ostobaság is nagyot nőtt.
Mint láthatjuk ez is egy ősmagyar találmány. (karud => karod (meghosszabbítása) => kard) Csak egy picit mikrotörpös. Elméleti kutatások szerint a pashtetomok vezérének, Chantrapuya motollának a tulajdona volt, még a mikrotörp időkben. De egyes kutatók szerint lehet, hogy mégiscsak egy Abbebasna városbéli saphalade törzsbéli késes által elköszörült henteskés volt az ötletadó. A teljes hossza 25 mm. Az ajándékot Gizda Buhera fűlevelezőnk juttatta el a PTA-nak.
Nehogy a reszelőpártiak megsertésedjenek, íme egy reszelőkés - a PTA Késmúzeum büszkesége - a déli amerikkoktól. A todományos pontosság megköveteli, hogy az alapanyagot szakszerűen nevezzük meg. A kutatások alapján ez még Pedro Álvares Cabral felfedezővel együtt érkező lócipőkészítő mester lócipész-készletéhez tartozó ráspoly, tehát alapból muzeális.
Ahogy a költő, Miguel de Tintomart kérdezi a Yelenka Bonítá című híres versében: "Áll-e még az ősz Peterdinek?" Hát itt láthatjuk a képes választ. Nem áll. Node mire is állna az amazonászi őserdőben. Elég egyszer figyelmetlenül fürödni a pirányás patakban... aztán nincs az az amazon... de ez már egy másik történet lenne...
Igen. Pont úgy néz ki, csak sokkal kisebb. Juan de Peterd gyűjteményéből került a késmúzeumba az ük-ük-ük-ős kis emlékkése. Családi történetek szerint volt egy rendes, eredeti méretet modellező is, de az valamikor - senhorita Vulvanilla látogatásához kapcsolhatóan - eltűnte magát. Így csak az 1/4 méretű maradt meg a családi banáriumban. Erre vonatkozó népirodalmi utalás: "Hiszem fiam, hiszem...".
A markolat lápi szarvas agancsa, némi réznemű közé fogva. A kés teljes hossza 135 mm, pengehossz 64 mm, pengevastagság 4 mm. És nagyon vág! A magyar többségi tulajdonú, de brazil "Nyilasmisi Pakk Ltd" gond és vám nélkül leszállította. Ezentúl is csak velük szállíttatok kést Brazíliából. De a következő kést coracao de negro markolattal fogom kérni, mert a lápi szarvas ritka állat és védendő.
Köszönöm az infót! Sajnos ebben az esetben a Magyar Postához el sem juthatott, mivel Svájcban feladáskor közölték: Magyarországra nem lehet feladni a Vámszabály miatt! Mint írtam, Olasz gyűjtő tanácsolta a Futárpostát. Megkérdeztem itthon egy céget, következő választ kaptam: vámvizsgálat miatt nem garantálják, hogy le tudják szállítani.
Köszönöm az infót! Látom, hogy lehet rendelgetni mindenfélét bármerről, de nem szeretném ha valahol elakadna a méret miatt:)
Egy Olasz késgyűjtő azt válaszolta, hogy már Németországból is a "nagyobb" méreteket, régóta CSAK futárcéggel küldik neki egy jogosult kereskedői boltból. Posta nem szállítja el!
De ugye abban az esetben mindkettő EU-s ország...
A feltett kérdésem oka, hogy a Svájci barátom ezt írta sms-ben:
"A zsebkés már nálam van, meg kell oldanom a szállítási lehetőségeket. Méret miatt nem könnyű, mert ez a fegyver kategória alá megy. Nézem ha valaki megy Magyarországra tudom adni..."
Nem átverés meg ilyesmi, nagyon jó ismerősöm és előre közölte, hogy ajándékba küldi nekem, ha sikerül megszereznie! (Penge hossza: 9-10cm)
Szóval valami ötletet elfogadnék, hogyan érhetne biztosan célba a lehető leghamarabb.
A törvényalkotóknak ha a michelin csillagos étteremben a kenyeret egészben tálalnák, akkor nem lennének minikéses törvények:) Valaki elvetemülten háborúzni készül, a seprűnyéllel vagy bár mivel elboldogul. Nem igaz...!?
Ezeknek én írtam e-mailt, hogy pereljenek, mert az ő nagy tapasztalatú Péterük által készített hagyományos, kézműves késüket már hamisítják és harmad áron árulják az Aliexpress-en. :) Természetesen válaszra sem méltattak.
Megint kiridashi. Mert már régen volt. Itt egy megvasult tengeri sárkánykígyóhal. Egy valódi Serpidraco raspolyicus var. pisci. Már a koraókorban is megemlítette a híres Tonaludatus Vissaus, a megátusz és felfedező. Később a középkorban Lopez de Futaztan admirális hajónaplójában is szerepel, hogy Pondro Alvajaro közmatróz a hajó rumoshordójára tett szent esküvéssel állította, hogy St. Elmü fényénél látta a rettenetet. Persze a kor szokásainak megfelelően elkpékesztő méretűre dagasztva tálalták.
Egy tengeralatti vulkánkitörés utáni mélyrehalászás felhozhat fura dolgokat. Különösen a Japán-környéki vizekből. A jelen példányt a Kuki Maru kiridashihalász hajó kapitánya, Miki Odakaka san juttatta el tisztelete jeléül - és a jó tíz éve közösen elfogyasztott jelentős mennyiségű szaké emlékére - a PTA Késmúzeumának. Merthogy ami nálunk a róka, az náluk a sárkány... És nem tüzet... Íme a kis serpidraco az infravörös mélytengeri húzóhálóban a Kuki Maru rozsdás vasfedélzetén.
Láthatóan a sötét mélységek lakója, hiszen szeme alig, merthogy ott minek. Az állandó sötétben nem is csoda, hogy ennyire becsavarodott. A farkára viszont büszke lehet, hiszen majdnem akkora tömegű mint a feje. Ez bizonyos fajtáknál ma is előfordul. Nem a fej javára.
A gyakorlati felhasználása kimerül a dombormű, szobor vésésének finomításában. Kenyeret zsírozni, virágkarót díszíteni csak korlátozott mértékben alkalmas. A megvasult jós(z)ág hossza 90 mm, (kinyújtva 152 mm), fejszélessége 20 mm, vastagsága 3 mm, vágóéle 33+15 mm, anyaga TSTM reszelőacél.
Agresszív fejállása a találékonyak részére többféle fogásmódot tesz lehetővé a fúrás-faragás szakmában. Bár személyesen még nem teszteltem, de egyetlen darabról sem hallottam, hogy gyakran kellett volna élezni, vagy - ó, egy alom borz - eltört volna.
Tradi vagy nem tradi: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a bicskás, ha tűri Egy tradi minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll unpraktikussága ellen, S használhatóbbat ragadva, amazt vitrinbe teszi? Használhatót – kényelmeset – semmi több; S egy kéz által elvégezni mind A nyitást, nomeg a zárást, A zárak rázkódtatásait bízva Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Használni – praktikusan – és zsebrevágni! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert hogy mi álmok jőnek a tradikról, Caklik, maskarák, aratók, fejesek Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Veszünk egy praktikus helyeset. Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a gyűjtői nyomort oly hosszan élteti Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, Hogy nem magyarral szeli a parizert.
Az alábbiak közül tudnék érte cserét felajánlani. 
Tel.: 0670/420-nyolcvankettő21
Teljesen házi gyártású, vadász-jellegű kés, hulladék anyagokból összeállítva. A penge csapágyból kovácsolva, a baknik bányabeli fúrószárakból kifaragva, a markolat erdőben talált agancsból... A penge full tang-os, vagyis végig ér a hátsó bakniig, sőt össze is van hegesztve vele. Tanul-mány, vagyis tanuló példány.
