Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
A USA történetével foglalkozó topikra lenne egyébként érdeklődés?
Részemről igen, bár én leszögezem, hogy engem elsősorban az 1913 előtti időszak érdekel (Woodrow Wilson elnökké választása előtt), ill. főleg a nyugati országrészé (a Mississippi vonalától nyugatra).
Rögtön tegyük hozzá, hogy az Old South és az Old West mellett a harmadik nagy régió, a háborúban győztes Old North sem maradt változatlan, sőt...
A szabadversenyes kapitalista fejlődés 1865 és 1913 között az Északon talán még gyorsabb, dinamikusabb volt, mint Nyugaton.
Gondoljunk csak New Yorknak, mint metropolisznak a kialakulására, továbbá Chicagonak, illetve Detroit-nak, mint autóipari centrumnak, bár ez utóbbi lehet, hogy részben már 1913 utánra esett...
Szóval a szabadversenyes kapcsi elpusztította a régi Délt, de aztán szép lassan elemésztette a régi Nyugatot, az Old Westet is.
Bár az Old West fénykora lényegében az 1865-1890 közötti időszakra esik, amikor a kapcsi szabadpiaci gazdálkodás következtében fellendült a marhatenyésztés és a marhakereskedelem a nyugati területeken, de aztán a vasúthálózat besűrűsödésével és az inkább gabonatermesztő, mint állattenyésztő európai telepesek tömkelegének beáramlásával a régi Nyugat, az Old West képe is teljesen átalakult.
1890 és 1913 között aztán olyan társadalmi, gazdasági és technikai-technológiai változások zajlottak le, hogy szép lassan elenyészett az Old West is. A rideg marhatartást pl. főként gabonatermesztés és istállózás váltotta fel, a lovakat meg vonatok, később meg az autók szorították ki, igaz, hogy egyes gabaonatermesztésre alkalmatlan területeken még sokáig fennmaradt a legeltető marha- és juhtartás is.
A polgárháború katonai és haditechnikai története is nagyon érdekes dolog, de ha már polgárháború, akkor érdekesek a háttérben zajló politikai és társadalmi események is.
Pl. szerintem az északiak győzelméhez a nyilvánvaló demográfia, gazdasági és technikai fölényen kívül az is hozzájárult, hogy az NFPO bizonyos vezető körei egyértelműen az északiakat támogatták.
A szabadversenyes kapitalizmus győzelméhez, kiterjesztéséhez nagyon jól jött, sőt egyenesen szükséges volt a "régi Dél" archaikus társadalmi-gazdasági struktúrájának szétzúzása, ezáltal a hihetetlen dinamizmussal fejlődő észak-amerikai kapitalizmus vérkeringésébe nagy mennyiségű olcsó, szabad munkaerő (felszabadított négerek, tönkrement déli szegény fehérek) került + a déliek földjei is.
Nemrégiben megnéztem színházban az Elfújta a szélt, kiváló darab mindenféle szempontból, de nem is az a lényeg, hanem hogy mennyire jól visszaadja a "régi Dél", angolul az Old South világának targikus pusztulását.
Pl. amikor az északi hadsereg beveszi és felgyújtja Atlantát, akkor mondja Rhett Butler Scarlett O'Harának, hogy jól nézze meg ezt a képet, mert ez egy történelmi pillanat, a régi Dél pusztulásának időpontja.
Kicsit megkésve. A polgárháború alatt vegyesen használták sima és huzagolt csövű ágyúkat. Mivel elöltöltős ágyúk léteztek akkoriban, ezért mindkét típusnak megvolt az előnye és a hátránya. A huzagolt csövet nem kell részletezni miért volt jó, na de a sima csövűt miért használtak és nem csak használtak, hanem gyártottak is! Tudott kartácsot lőni, szemben a huzagolt csövű ágyúval.
Illetve a régebbi előltöltős szisztéma ágyúi, mind a hagyományos ágyúgolyóval működtek, vagy volt előltöltősben a modernebb ovális ágyútöltényes is? Vagy az ovális töltény, csak a hátultöltős ágyúkban fordult elő??? Kérnék gyors választ ha lehet!!! Előre is köszönöm.
Üdvözlet. Kissé felélesztve a topicot, a polgárháborúban, hány százalékban használták a régi ágyúgolyót és hányban a modernebb huzagoltcsövű lövegeknél az ovális lövedéket? És mely tipusoknál? Sajnos ez nem derül ki a dokumentumokból amik megvannak. Köszönöm. Ja és mégvalami, az előltöltős ágyúknál a régi " fáklyás" megoldással adták a tüzet, vagy hogyan?
Üdv. A polgárháborúban használtak modernebb hosszúkás ágyúlőszereket és hagyományos kerek golyókat is? Legalábbis így veszem ki a mellékletekből... Jól gondolom? Köszi.
Megnéztem az ágyúüteg felállítását. Amit mondasz igaz, viszont sok képen az is látszik, hogy valamiféle védelmet építettek az ágyúk elés sokszor, pl. palánkot, kőrakást, földtöltést, stb. De legalábbis egy kerítés mögé húzodtak.
"láttam az egyik képen, hogy a tüzérség egy ágyúhoz öt embert ( ! ) kellett, hogy állítson. Igaz lenne?"
Olyannyira, hogy valójában nem is öt, hanem nyolc ember volt beosztva egy tábori löveghez, de ebből három távolabb állt, az ágyútaligánál, ők azért nem látszanak a képen. Holnap küldök neked egy könyvet a konföderációs tüzérekről, abban van egy színes kép, ahol jól látszik, hogyan álltak fel és le van írva a löveg elsütésének procedúrája is, persze angolul.
Időközben le tudtam az általatok küldött infókat küldeni! Mégegyszer köszönöm. Mindjárt fel is merült egy kérdésem: A kardhüvelyeket tartó szíjak azok, már a képek szerint legalábbis, csak az övükön lógva viselték? Vagy volt esetleg átvetve a vállon is... Más láttam az egyik képen, hogy a tüzérség egy ágyúhoz öt embert ( ! ) kellett, hogy állítson. Igaz lenne?
A huzagolt csövű, hátultöltő fegyverek nagyon sokat fejlődtek a polgárháború végére.
Az egylövetű Sprinfieldeket pl. a polgárháború vége felé kezdték rendszeresíteni a jenki gyalogságnál.
Ennek a fegyvernek a lőtávolsága és a lőpontosága sokkal jobb volt, mint a korabeli alsóágytáras ismétlőpuskáké, pl. a korai Henryké és Winchestereké.
1866-ban egyes Vadnyugaton állomásozó alakulatok is Springfieldeket kaptak.
Ezzel mértek súlyos vereséget pl. az ún. szekérbarikád-csatában (Waggon Box Fight) a rohamozó sziú indiánokra.
Ezek a Springfieldek állítólag annyira hatékonyak voltak egy gyakorlott lövész kezében, hogy egy támadó indiánt kb. 200-300 m-ről, egy 30-40 fős támadó sziú vagy csejenn lovascsapatot meg már állítólag 500-600 méterről hatékonyan tűz alá tudtak venni.
"Mivel a tiszteknek nem az első vonalban kellett küzdeni"
A főtiszteknek természetesen nem, de hadnagytól őrnagyig bezárólag (sőt számos esetben ennél magasabb rangú tisztek is) bizony igencsak ott voltak az első vonalban, ezért írtam, hogy egy szál kard ott nem igazán volt elegendő. Kellett a revolver is.
A gabion-okat, vagy magyarul sánckast csak erődítményekben használták amúgy is (ekkor már ott is csak elvétve). A tábori tüzérség ilyet egyáltalán nem használt.
A szereltlőszeres fegyverek, mint az 1860 Henry marginális szerepet játszottak, hadihasználhatóságuk csapnivaló volt.
"milyen mennyiségben használt a konföderáció régi tipusú egylövetű pisztolyokat, és modern hatlövetűeket?"
Konkrét számadatokkal sajnos nem tudok szolgálni, de a régi egylövetűek még a délieknél is ritkaságszámba mentek, döntő többségben revolvereket használtak.
És még egy kérdésem lenne, találok valahol Konföderációs katonai egységekről képeket? Mit hordtak az egyes egységek, milyen jellegzetes kalapokat, egyenruhákat, milyen színben, stb. Előre is köszönöm.
Üdv. Csinálok egy diorámát és kérdeznék pár dolgot a haditechnikával, felszereléssel kapcsolatban a jobb történelemhűség miatt! Előszőr is, milyen mennyiségben használt a konföderáció régi tipusú egylövetű pisztolyokat, és modern hatlövetűeket? Ez a kérdés lovasságra is vonatkozik. És a modern többlövetű hátultöltős puskák mekkora szerepet kaptak ugyanitt? A másik a tüzérség. Használtak az ágyút és legénységét védő szalma, és egyébb védőbálákat az ágyúk előtt? Mint pl. a Napoleoni háborúkban. A következő, a tiszteknél volt, hogy csak egy kardjuk volt, és semmi más tűzfegyver esetleg?
Cornwallis már az ostrom második napján, szeptember 29-én feladta külső védműveit, hogy ne kelljen túl elnyújtott vonalat védenie. Szeptember 30-án a Washington katonái ezeket a védműveket elfoglalták, bár állniuk kellett a brit ágyúk heves tüzét egészen október 6-áig, amikor megérkezett saját tüzérségük. A modern francia ostromtüzérség tüzét az angolok sáncerődjei nem bírták ki. A britek kis helyre voltak összezárva, így az ágyúzás komoly áldozatokat követelt. Az ostromlók árkot ástak és ebben haladva, a brit ágyúktól védve haladtak előre a falak felé.
Október 11-én Cornwallis tábornok a következőket írta jelentésébe:
,,Az ellenség október 6-ának éjjelén 550 méter távolságban elkészítette az első ostomárkot, azután tökéletesítette, nagy gonddal és elővigyázatossággal alakítva ki a helyet a fegyvereknek és az ütegeknek. 9-én este az ütegek tüzet nyitottak, és azóta is folyamatosan lőnek, megszakítás nélkül, hozzávetőleg 40, túlnyomórészt nehéz ágyúból és 16 mozsárágyúból… a védműveink nagy része súlyosan megsérült; ilyen védművekkel ennyire előnytelen terepen egy ilyen erőteljes támadással szemben nem remélhetjük, hogy sokáig ellen tudunk állni"
Az október 12-i utóirat: ,,Az ellenség elkészítette a második ostromárkot 270 méter távolságban. Egyre több embert vesztünk"
Október 16-án a britek kitörtek állásaikból, céljuk az ellenséges ágyúk beszegezése volt, ez azonban nem sikerült. Éjjel Cornwallis megkísérelt átkelni a York folyón, hogy kitörjön a bekerítésből, ezt egy vihar hiúsította meg. Október 17-én, a saratogai fegyverletétel negyedik évfordulóján Cornwallis tárgyalni kezdett Washingtonnal a megadás feltételeiről, és október 19-én a brit sereg kivonult rommá lőtt állásaiból, hogy az amerikai tábor előtt letegye a fegyvert.
Playmobil
