Ugyen ez nem mas, mint egy worldsheet, vagyis egy D-brane.
Hurok /a fotonok/ kotik ossze a felulet pontjait. Ez kozonseges Maxwell ter.
Ami kulonlegesse teszi az egeszet, az a fenykup-mertek. A 4 vilag fenykupjai merolegesek egymasra, 90 fokkal el vannak fordulva.
Emiatt lehetseges az, hogy a Feynman-propagator /a foton/ kepes bejarni az osszes lehetseges utat.
Ha a rendszert boostoljuk, akkor a ket reszecske teridoben szeparalt lesz. Koztuk egy terido "cso" alakul ki, /nuddle-radiation/ , amit elektron-pozitron parok sokasaga alakit ki /Dirac-tenger/. Ezek sohasem abban ket vilagban vannak, mint a ket kolcsonhato elektron.
A vonalak nem szingularitasok a sajat terukben, de mindig szingularitasok a szomszed terido szamara.
Az adott teridoben a Dirac buboreknak csak a fele van jelen, ezert feles spinu.
Tudtommal Ervin Schrödinger találta ki a húrelméletet, ki azt képzelte, hogy az atomokban picinyke, kör alakú húrok rezegnek. Senki nem hitt neki, így aztán mártírrá vált.
Egy Veneziano nevű illető vetette fel először a húrelméletet a 60-as évek végén, az erős kölcsönhatással kapsolatban. Tehát ő nem a kvantummechanika egy az általános relativitáselmélet egyesítése céljából hozta létre.
A határozatlansági elv létezik a (szuper)húrelméletben is, de formalizációja éppen az, ami lehetővé teszi az egységes tárgyalást. Az a lehetőség, hogy több idődimenziót vezessünk be, teljes egészében az én formalizmuson alapuló spekulációm, tehát nem elfogadott dologról van szó. A húrelméletnek mai formájában, mint matematikának, van bizonyos "szabadságfoka", szabadon szárnyalhatsz.
Mivel a húrok (illetve többdimenziós megfelelőik) nagyon rövidek, pontszerűként érzékeljük a részecskéket.
Nem csak zárt húrok létezhetnek, az öt elmélet valamelyike ezt lehetővé teszi.
Az M-elmélet logikailag lehetővé teszi a téridő dimenziószámának növelését is, az idődimenziójét éppúgy, mint a térdimenziót.
Személyes véleményem szerint egyébként a technológiai fejlődés egyik alapja a plusz idődimenziók bevezetése lesz. A határozatlansági elv, azaz a Planck-téridő ezt lehetővé is teszi - mármint matematikailag, persze.
Az persze biztos, hogy az alkalmazott differenciáltopológia még nagyságrendekkel bonyolultabb lesz, miközben már most is csak numerikus módszerek léteznek.
10 térdimenziónál pedig lehetővé vált az öt korábbi húrelmélet egyesítése a húrcsatolási állandó révén.
A szuperhúrelméletben 10 térdimenziót használnak, és egy idődimenziót; az öt klasszikus elmélethez E. Witten egy hatodikat is alkotott; ezek egyesítése az M-elmélet.
Az M-elmélet logikailag lehetővé teszi a téridő dimenziószámának növelését is, az idődimenziójét éppúgy, mint a térdimenziót.
A téridő dimenziószámának értéke tehát csak egy minimum.
Így van, pontosan ki lehet számolni. A húrelmélet egyenletei kisebb dimenziók esetén értelmetlen változókat tartalamztak, végtelen mennyiségek, 1nél nagyobb valószínűégek..., stb. A 9 volt az a legkisebb dimenziószám, ahol eltűntek ezek a paradox tényezők, és minden a helyére került.... 10 térdimenziónál pedig lehetővé vált az öt korábbi húrelmélet egyesítése a húrcsatolási állandó révén.
megtalaltam a Analysis, Manifolds and Physics. letoltheto djvu formatumban. super. es a link http://www.phys.spb.ru/Stud/Books/index.php. ezenkivul meg sok mas is van. koszonom a tippet. azer remelem meg irtok ide, lasd elozo szolasom. udv Sla
udv fizika es geom megvolt. nehany gyors dolog magamrol. az szte-en vagyok masoddiplomas. egyebkent mar dolgozom tanarkent /kozepiskola/. koszi hogy adtatok neveket de en nem vagyok "profi kutato" igy nem rabolnam masoknak az idejet feleslegesen. a feldobott temak telleg erdekelnek komolyabb szinten /tehat a matematikat nelkulozo olvasmanyok jok de nekem keves/ . igazabol vegigoolvastam ezt a topicot is es ugy lattam hogy ide azert irnak olyanok akik komolyabban belelatnak matematikailag is a problemakban. tehat tanulom a dolgokat de soxor leroviditene a tanulasi idot ha nehany mondatos megvilagositast kapnek /akarcsak egy addig nem hasznalt, vagy maskent hasznalt jelolesrol stb./ pl. anal kozepertek tetelek es biztos nektek is mondta anno az oktato ezt ugy kell elkepzelni hogy a hur parhuzamos.... stb. mennyivel konnyebb volt aztan hasznalni mas teteleknel. vagy bizonyos terminologia hasznalata. vagy az orok kerdeseim egyike ;)) : pl: oke oke a csoportelmelet. de segit ez a "szamolasban"? ilyesmi.
hogy ne csak kerjek, remelem hasznat latjatok> online konyvek > http://ellerbruch.nmu.edu/classes/cs255f01/cs255students/jeschnei/P4/ebook.html es http://onlinebooks.library.upenn.edu/subjects.html hali sla
Erdekelne komolyabban a modern geometria, univ. algebra es kapcsolata a fizikaval. Ez onmagaban egy iszonyat nagy temakor, sajnos valamennyire mar az elejen el kell donteni mit akarsz belole megerteni. Pl. hasznalnak modern geometriai modszereket a kozmologiaban, a topik cimeben szereplo hurelmeletben, de ugyanugy a klasszikus mechanika-statisztika targyalasaban is. Ha utobbi erdekel (es BME-s vagy), akkor Szasz Domat erdemes megkeresni, o az egyik nagy es aktiv tudora a geometriai mechanikanak, es -tudtommal - most a Muegyetemen van. De ha a reszecskefizika geometriai, csoportelmeleti vonatkozasai erdekelnek, akkor irany a lagymanyosi fizikaepulet, es ott erdemes megkeresni a megfelelo embert (pl. Horvath Zalan, Palla Laszlo), ok szivesen segitenek, es eligazitjak a fejedet, hogy mit erdemes olvasgatni, vagy milyen specire erdemes beulni. Azert nehany offline olvasnivalot en is tudok mondani: Harom csaj (most nem jut eszembe a nevuk, de ha igy hivatkozol ra, jobb helyen tudni fogjak): Analysis, Manifolds and Physics. Ez a konyv nem sok bizonyitast tartalmaz, inkabb leirja nagy vonalakban a fizikusok altal hasznalt geometriai eszkoztarat (foleg reszecskefizika ill. relativitaselmelet vonatkozasaban). Robert Wald: General Relativity. Ez egy eleg jo bevezeto olvasnivalo az alt.relhez, es persze ezen belul a (pszeudo)Riemann geometriahoz. S.W.Hawking - G.Ellis: The Large Scale Structure of Spacetime - Ez is alt. rel. tankonyv, bar kisse nehezebben emesztheto, de alaposabb, mint a Wald konyv. Fulton: Representation Theory - A fizikaban hasznalatos csoportelmelet jo resze megtalalhato benne, jo vaskos konyv, de ez is alapos. Egyebkent meg: google, arxiv.org :) Ja, es nem vagyok doktor, remelem azert nem baj ;o)
Sziasztok Ujkent /nem ujjkent :)) / szolok hozzatok . S egybol egy keressel kezdek. Erdekelne komolyabban a modern geometria, univ. algebra es kapcsolata a fizikaval. Riemann geometria,sokasagok, csoportelmelet, finsler geometria stb. Inf. mernok es V eves. progtervmatematikus hallgato vagyok de ezek a teruletek kimaradtak a kepzesbol . Persze erdekel es tanulom de nehany megvilagosito doktori szo ;)) hianyzik. peldak, netes online jegyzetek, ilyesmi. Remelem senki nem veszi tolakodasnak. udv Sla
"Ez a logikai építkezés hogy kiindulunk egy pontból felállítunk néhány légből kapott törvényt és talán majd megkapjuk a világunkat , ritkán vezet sikerre. Vagy inkább soha.
Hatékonyabb a meglévő világból kiindulni , persze ez sokkal több munkát igényel."
Inkább egy gondolatsor volt, mint világ magyarázat. Egyébként a dirac impulzust akarja megfogni, ami egzakt módon csak disztribúcióelmélettel értelmezhető. Így jött ki a pontban pont. Csak a szemléletmód sajátságos és néha elmosott :)
A húrelmélet és a társai egészen a fraktálmatematikával végzett térleírásokig másból indulnak ki. A jelenség lényegét tükröző vizsgálati modellek absztrakciós megalkotásai. De a tényszerű leírásokba néha vinni kell egy kis filozófiát is, mert a vizsgálódási pontok sokasodása teszi lehetővé a felismerést. Kizárólag a matematika terében nem lehet leírni mindent, mert az is csak egy formális gondolati rendszer a minták felépítésére.
Nem hiszem hogy Istennek ilyen megszorításokat adtak a világ teremtésekor , hogy pl egy pont csak az eredetin belül értelmezhető stb.Ezek csak az általad kitalált feltételek , nem látom miért kellene ennek így lennie.
Sőt a világ nem feltétlenül szingularitásból alakult ki. Ott van számunkra a brán ütközéses elmélet , ahol az univerzumunk előtt is létezett tér és idő.
Ez a logikai építkezés hogy kiindulunk egy pontból felállítunk néhány légből kapott törvényt és talán majd megkapjuk a világunkat , ritkán vezet sikerre. Vagy inkább soha.
Hatékonyabb a meglévő világból kiindulni , persze ez sokkal több munkát igényel. És még így is lehet nagyokat tévedni. :D
Nem ismerek ilyet. Angol nyelvű viszont rengeteg van. A legmodernebb tankönyv a Polchinski által írt kétkötetes mű (ha jól rémlik, a címe - nem túl meglepő módon - String Theory vagy Superstring Theory).
Érdekes ötlet , de ha az univerzum létezése az 1 valószinűségű ,akkor hogy lehet , hogy mi a fotonokat , elektronokat és a belőlük felépülő tárgyakat is 1 valószínűséggel írhatjuk le ?
"Ez nem így van, hogy a "magasabb" dimenziók törtek, ahol a legnagyobb az 1 dimenzió vagyis a szinguralitás?"
"Az ember kétdimenziós térben mozog,ami egy három dimenziós térben van beleágyazva.A mozgásod a kétdmenziós térre korlátozodik,és ha megprobálod leírni a téged körülvevő kétdimenziós tér geometriáját,már ki kell lépned az euklidészi geometriábol.Ha pedig nagyléptékekben kilépsz a három dimenziósként érzékelt térbe,akkor is kénytelen vagy kilépni a tér leírásához az euklidészi geometrián kívülre.Ezek már érdekes geometriák.Ja,és azért kell kilépned a geometrián kívülre,mert a föld felszíne egy 3d-s térbe van ágyazva,a 3d-s tér meg egy 4d-s valamibe. "
Ez nem így van, hogy a "magasabb" dimenziók törtek, ahol a legnagyobb az 1 dimenzió vagyis a szinguralitás?
Úgy tudom, ezért észlelhetetlenül kicsik a növekedő dimenziójú terek. Ha az 1 jelképezi a "van"-t, akkor annál minden csak kisebb lehet (valami vagy létezik vagy nincs, egyik fogalom sem számosítható, mert a természet nem ismer számokat), az alap szimmetriát a van-nincs megfeleltetés közötti aprózódás képezi. A jelképes vektor értelme csak a 0 (nincs) felé mutathat, ezért a szemlélő számára az 1 dimenzó a legnagyobb méretű. Elvileg az egész létező univerzum lapos (2D), ami magából az 1D-ből (ősrobbanás) származtatott, magában az univerzumban létező testek 3D-sek. Ezt a logikai sort követve a magasabb dimenziójú terek tényleg mérhetetlenül kicsinyek. Vagyis a megfeleltető értelem - az idő - irányát tekintve a 3D-s tér van beágyazva a 2D-be.
Egyébként ezek ún. bozonikus (nem szuper-) húrok, itt kvantáláskor 25+1 jön ki, viszont mindig van bennük tachion és nincsenek fermionok, ezért nem igazán tekinthetők a valóság akár még távolról realisztikus modelljeinek sem.
