Az elemi töltések "magyarázatára" nekem még csak sejtésem sincs, de hogy vannak az biztos. Az is biztos, hogy a töltéseket nem bozonok okozzák és hogy "virtuális" részecskék nem léteznek.
Gézoo: "Csupán a neutrínók és mezonok ismeretében furcsálom, hogy ezeket kihagyod a "buliból"! - Ezeket kihagytam a négy stabil elemirészecskék (e,p,P,E) "bulijából", mert ezek ÖSSZETETT stabil vagy instabil részecskék. A négy stabil részecskéböl mindegyik más ismert részecskét össze tudok állítani. /Hangsúlyoznom kell, hogy a fotont és a gravitont kihagytam, mert ezek nem léteznek./ A stabil neutrínókat többször felírtam itt, (e,p) és (P,e), és a stabil neutront is (P,e). - Az instabil neutron, az instabil müonok és pionok szerkezetét is már megadtam: N =(P,e,p,e), töltött müonok = {(e,p,e,P,E) és (p,e,p,E,P)}, pionok ={(e,p,e,p,e,P,E), (p,e,p,e,p,E,P) és (p,e,p,e,P,E)}, ezek mind kb 10^-13 cm nagyságuak. Folytathatnám tovább a káonkokkal és a bárionokkal, de itt fel lép még egy bizonytalaság, mert nem tudni biztosan hány (e,p)-t és (P,E)-t tartalmaznak ezek. Mindenesetre a bárionok tartalmaznak vagy egy páratlan protont vagy eltont. Elég ez Neked? Úgye ez máshogy néz ki, mint ahogy tanultad és a kvarkoknak semmi nyoma?
A mai fizika nagy problémája, hogy a sugárzási teret nem tudjuk elkülöníteni az észlelő eszköztől. Vagyis minden mérésünk anyaggal történik, és minden forrás anyag. Emiatt nem tudjuk, mi az e. m. sugárzási tér egymagában. A kvantuummechanika ennek megfelelően csak a kezdeti és végállapotot tudja leírni, anyagtól anyagig a köztes állapot homályban marad. Gézoo alább jól szemléltette ezt. Ennek alapján merészség lenne megmondani, milyen a hullámzási tér mérőműszer nélkül.
A töltések magyarázatára még csak sejtések vannak. Feltételezik, hogy bozonok okozzák, emiatt virtuális bozonnak nevezték el. Közvetetten valamit sejteni lehet, mert azt már észlelik, ha egy virtuális bozonnak nevezett valami meglöki a töltést.
Gézoo, és miért hagyagoltad el a negyedik stabil részecskét, a negatív töltésü protont, amit én "elton" névre kereszteltem, megkülönböztetésül a nem találó "anti-proton" kifejezéstöl? Ez a negyedik elemi, és másra szükség sincs!
A töltések nagyon jól definálják magukat. Ezek invariánsok és van egy véges értékük mert a sürüségük térintegrálja véges értékü, és a mezök fluxusa a tér felületén integrálva is ennek a véges értéknek felel meg. A töltések tehát definiálják magukat és a maguk körüli mezöt egyértelmüen. Az elemirészecskék kétfajta töltésének az egyike az e.m-mezöt a másika meg a g-mezöt definiálja. Így látva nem az e-töltésnek van tömege, hanem az elemirészecskének. Az részecskék e-töltése és a g-töltése meg nem választható szét. Ezeknek egy bizonyos kombinációja definiálja az egyes elemirészecskéket.
Kedves Habár! Az én meglátásomat közlöm most itt: Az anyag stabil elemi részecskékböl áll. Ezeknek kétfajta elemi töltés van. Az anyag tehát alapvetöen korpuszkuláris tulajdonságu és nem felel meg energiának. A részecskék közötti kölcsönhatások produkálják az energiát. Az energia a mezöenergiából és a részecskék kinetikus energiájából tevödik össze. E kettö összege produkálja az energiamegmaradást. A határozatlansági reláció miatt a részecskéket sürüségekkel kell leírni, de ez nem jelenti azt hogy az anyag hullám tulajdonságu. A mezönél meg alapvetöen nem jelenik meg a korpuszkuláris tulajdonság, ez egy kontinuum. A jelenlevö kölcsönhatások definiáljak meg a tér-idö tartományok tulajdonságait. Ha egy kicsi gömböt, az elemirészecskék körül, és a végtelenséget kizárunk, akkor a véges tér-idönek Minkowski metrikát tulajdoníthatunk, ami a Maxwell-töltésekböl ered.
Jelenlegi ismereteim szerint, a töltést minden esetben hordozza egy részecske,
ez lehet elektron, pozitron, proton.. stb.
A többi helyzetfüggő...
A bizonytalanság csupán azt a helyzetet jelzi, amikor a mérés körűlményei miatt, csupán részlegesen kapunk választ egy-egy részecske állapotáról, helyzetéről,
mozgásáról.
A BB-ről és ememelőző és követő időről vannak elfogadott modellek. Igaz csak akkor adnak helyesnek látszó eredményt ha egzotikus kikötésekkel megtámogatjuk őket.
A szingularitáshoz a bizonytalanságnak semmi köze. Legalább is ebben a megközelítésben.
Például: tipikus szingularitás a Lorenz függvények v=c szakasza .
Én sem hiszem, hogy létezhet szingularitás. A bizonytalanságot viszont elfogadom. De ha szingularitás és a bizonytalanság nem azonosak, akkor abban kell, hogy különbözzenek, hogy VALAMI NEM TÜNTETHETŐ EL, CSAK MEGVÁLTOZTATHATÓ! És akkor az EM-sem tűnhet a semmibe, vagy jelenhet meg. De most már tényleg kuss- nekem.
Habár, bizonytalanság igen, szingularitás nem! Ez a motto a fizikában. Schrödinger meg az egyenlete felállításánál 'kifelejtette' a mágneses mezö jelenétét és nem vette észre, hogy a differenciál egyenletetét csak véges tér-idö tartományokban lehet alkalmazni. Így nem tudott rájönni, mit is jelent az egyenletben fellépö Planck állandó. Mindenesetre a h nem kvantálja az energiát, hanem csak nem engedi az e-töltéseket túl közel kerülni egymáshoz
Szia iszugyi Mielőtt abbahagyom ezután, mert belátom, hogy képzetlenségem miatt nem lehetek vitapartneretek (főképpen, ha ennek ellenére mindig állítanék valamit), akkor most még egyszer, hozzá nem értő, külső szemmel:
Két karakteres tudományos szemléleti LÉPTÉKET látok vitatkozni egymással.
1. Az első lépték: az ANYAG- ENERGIA, ebbe a kategóriába tartozik pld. a tömeg, a korpuszkula, a tömegpont, szóval ahogyan a világot valaha érzékeltük. Ez a mechanika, a csillagászat jelenleg általam ismert megközelítése, amikor valamely meghatározott objektumot figyelünk. Holott tudjuk, hogy az apró részekből áll.
2. A második lépték: A tér, és az idő ezek continiumok (gondolom), és ezekhez olyan fogalmak köthetők, mint az általad emlegetett mezők, az én "sűrűségléptékem", stb. Ezt használja a folyadékok mechanikája, talán erről írtál Te (ezt nem állíthatom pontosan) de erre utalok én is a SCHWARZSCHILD Képlet- áramlási kritérium? topikban.
3. A két megközelítés eltérő megközelítésű. 4. Mindkét megközelítés képes valamit tükrözni az érzékelt valóságból. 5. A két megközelítés között kell, hogy legyen átjárás, és van is. Csak ami a sűrűségléptékben (ró), az a másik, határolt léptékben m=dx X dy*dz*(ró) A continium zárttá (ponttá) zsugorított megfelelője.
6. A töltésnek szerintem nincs tömege, és nincs energiája, csakúgy, mint a léleknek. Vagy tán elenyésző? Nem tudom, hogy mi az. (De kell hogy legyen, ha azt mondják rám, hogy lelketlen alak vagyok.) Szóval-ez a töltés- irányító szerepű. Pedig nincs semmije. Most hogy így túltengtem önmagamon, és másokon, végre- a munkámmal kell foglalkozzak....
Kedves habár! A töltések matematikai szingularitása a töltések közvetlen közelében, tehát r -> 0-nél, két okból fizikailag nem érvényesül. Az egyik ok, mert a töltéseket hordozó elemi részecskék helye és sebessége nem határozható meg pontosan. Ezért a töltéseket kicsi (r,t)-tarományokban sürüségekkel kell helyettesíteni, a részecskéket sürüségekkel kel leírni. A másik ok meg az, hogy a fundamentális mezök nem engedik a töltéseket hordozó részecskéket túl közel kerülni egymáshoz -> Matematikailag ezt a Lagrange multiplikátorok létezése biztosítja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a matemaikai szingulariások, nem tudnak sürüsödni egy pontban, annak ellenére, hogy vonzó erök dominálják az univerzumot. A világmindenség NEM TUD FELFORRNI. Az univerzum arcát a vonzó és a taszító erök kiegyensúlyozott játéka szabja meg, de mivel a négy elemi részecske stabil Big Bang nem volt soha sem és fekete lyukat sem léteznek sehol. A véges univerzum egyensúlyban áll a kölsö részével és ez így volt mindig.
Szóval, kérdéseim, (hiszen én lehetek képzetlen): - van e tömege, és energiája valaminek, amit töltésnek hívunk? - Bizonytalanság -igen? - Szingularitás- nem? Tényleg- kiváncsi vagyok. Mert ezek nélkül nem lehet bizonyítani semmit. Azt sem, hogy a fény: anyag-energia átmenet.
Az Angol Tudományos Akadémia néhányezer éve vizsgálatot végzett- van e tömege a léleknek? (Ezt tényként ismerem...) Ehhez egy szerencsétlen hal szolgált kísérleti alanyul. Egy élő-hal ott, Angliában. Nem tudták persze kimérni a különbséget, csak a halászlét, ahhoz már volt technikájuk.
Van e tömege, sűrűsége bármely töltésnek? Ami talán az anyag "lelke"? (Most nem töltéssűrűségre, hanem a töltés sűrűségére gondolok) És ha nincs tömege, akkor van e energiája? És ha nincs se tömege, sem energiája, akkor mi a töltés voltaképpen? (csak kis légysz...r volt, a képen, hogy finomkodó legyek).
Ja és akkor végül, is a jelenlegi mérési technikával tudnánk e már igazolni, hogy a léleknek van tömege, és energiája? (Elárulom, hogy korábban én is azt hittem, hogy a Rádió-Villamossági Szövetkezet a lélek, mert sokan azt állították, hogy... RÁVISZ-a lélek...)
Ezek szerint elsőként a szingularitást is SCHRÖDINGER vezette be? Macskástul, mindenestül? Met én itt most nem a "határozatlanságról" beszélek, hanem a "szingularitásról"! A semmiről, és a valamiről. Mert egy dolog, hogy valaminek eltűnik, és lehet helyette valamit más ugyanott.
Vagyis nem találjuk azt amit ott keresünk, hanem valami mást. Ezt megszoktuk. Ahol a szemüvegem keresem, ott csak a tokja van. Egyszerű átváltozás. A természet színészkedése.
Attól viszont sokaknak feláll a szőr a hátán, ha a semmiből hirtelen, BIG-BANG, kibukkan a világmindenség -PITY-PANG. Ez tehát alapkérdés! Sokan úgy szeretnék megoldani, hogy azt mondják: a semmi-sűrűbb, mint a valami... Olyan nagy a vágy ezt feloldani!
Az idén meg fog jelenni egy összefoglalás a reer-review-journálok által visszautasított cikkeimmel, éppen száz évvel az Einstein által megfogalmazott relativitáselmélet, foton hipotézis és E = mc^2 után. De én már kb. harminc éve tudom, hogy Einstein elképzelései a természetröl nem voltak helytállóak.
Gézoo Megúsztam a diffegyenletet, mert Te vezetted le helyettem, egyelőre egyszerűbben, és mert nekem nincs most reá időm. Kösz... Te még lehetsz híres! De akkor sem úszod meg a választ arra a kérdésemre, hogyan oszcillál az EM, hogyan tűnik semmibe, és jelenik meg újra. És most már arra is kéne válaszolj, honnan jön az arany, amiről azt hiszed, hogy anyag, és állandó, mert a látható fény tartományában nézed. Minden más, amiről írsz, lehet igaz, de vagy nincs köze a témához, vagy azt igazolja, beleértve az elnyelődést/tükröződés okát, hiszen ugyanezt állítottam.
Kedves Gergo73!" Fizikáról például nemigen lehet matematikai ismeretek nélkül diskurálni. A fizikai elméleteket bonyolult matematikai keretben fogalmazzák meg, és nem lehet a megállapításokat elválasztani ettől a kerettől (pl. nem lehet kikerülni az alapvető fogalmakat, a köznyelv meg nem tartalmazza azokat)." - Nem tudom, hogy milyen irányban kutatsz a matematikában, de tudnod kell, hogy a Lagrange formalizmus a variációsszámitással jól definiált ága a matematikának és ez a formalizmus messze vitte a fizika kifejlesztését zárt és konzervativ rendszereknél. Meg vizsgáltam a fizika ALAPVETÖ FOGALMAIT és észrevettem, hogy igazában nyílt és nem-konzervativ rendszerekre kell a Langrange formalizmust alkalmazni, ha tovább akarunk jutni a fizikában, de a problémához mellék- és határfeltételekkel is tartoznak. Így eljutottam az isoperimetrikus problémához amik természetes határfeltételek mellett Lagrange multiplikátorokat definiálnak. Mivel az e-töltések folytonotossági egyenletei produkálják ezeket a feltételeket, identifikálni tudtam a Planck állandó jelentöségét a fénykibocsátásnál mint Lagrange multiplikátor. De az elemi e-töltéseket hordozó négy stabil részecskének tömegei is vannak, így kézenfekvö volt a tömeget is töltésekböl levezetni, az elemi gravitációs töltésekböl. Ezzel a folytonotossági egyenleteket általánosítani tudtam mind a négy stabil részecskékre is, nem csak az e-töltésre. Továbbá feltételeztem hogy a g-töltések is Maxwell töltések. A teljes Lagrange függvény általanos felírása a részecskékre és a mezökre elöttem állott egy véges tér-idö tartományban és a fénykibocsátást értelmezni tudtam mint rezonancia jelenséget. Az elemi gravitációs töltésekböl eredeztetett gravitációs mezö viszont masszivan ellentmondott a fizika legrégibb feltevésének, az m(g)=m(i)-vel összefüggö és Galilei által feltételezett szabadesés egyetemességének. Ezt nekem ejtökisérlettel ellenörizni kellett, mert a szakirodalomban nem találtam megfelelö kisérletei elemzéseket. A bremeni ejtökisérletem igazolta 2004-ben a szabadesés ezreléknyi nagyságrendü megsértését és alátámasztotta a g-töltések fizikai létezését. Ezzel sikerült az elektromágnesességet és a gravitációt "manifestly frame invariant" megfogalmazni, magyarul sikerült a két fundamentális mezöt egyesíteni, amiket a négy stabil részecske kétfajta elemi töltése okozza. Nyert lett az ügy és ezt a fizika használatára fel akarom ajánlani. Nem kell továbbmenni megismerni, hogy hogyan fogadták a tudósok az elméletemet, elég erre a fórumban leadott megjegyzések élménye. Eszembe jut mit mondott Newton a 17. században: “Nature does nothing in vain, and more is in vain, when less will serve; for Nature is pleased with simplicity and affects not the pomp of superfluous causes.” A Természet egyszerüsége nem az UFF-böl és zárt konzervativ rendszerekböl áll, hanem négy stabil részecskékböl, amiknek a kétfajta elemi töltése a két fundamentális mezöt okozzák a Minowski térben. Diskuráljunk a fizikában arról ami van.
Figyelj, ne nézz már hülyének, jó? Abban a pillanatban amennyiben ez kölcsönös. Ne érezd úgy, hogy ezt csak te várhatod el.
Én nem adtam a gravitációnak jelzőt. Nem mondtam, hogy nyomó vagy vonzó.
Dehogynem, itt van: 11393. Én is felejtek már ebben a korban; ezt írtad:
A sötét energia "antigravitációs" hatású, gygorsítja az Univerzum tágulását. Úgyhogy pont hogy nem lehet azonos semmiféle vonzó gravitációs kölcsönhatással.
Persze, hogy nem vonzó, hanem nyomó gravitációnak felel meg a sötét energia.
Meg tudnád nekem mondani mit csinál itt földközelben a sötét energia, amely sötét energia alkotja az univerzum anyagának 66 % -át ? (További 30 % -ot pedig a sötét anyag.) Ez a borzalmas mennyiségű energia itt a Földön csak teng leng, nem csinál semmit ? Az igaz, hogy nem akarjuk észrevenni, mint ahogy nem látható a graviton sem. Ne köss rá fogadást, Ő lesz a gravitáció.
Ha már ennyire lovagolsz ezen a "nyomó gravitáción", mondj már egy mérést észlelést, amivel megkülönböztethető a "vonzó gravitációtól"!
Hiába olvasgattad, elfelejtetted, itt vannak az észlelések: nyomó gravitáció.
Csak példának, egy mérés: mérd meg a föld mélyéből feltörő láva hőmérsékletét és hasonlítsd össze a felszín hőmérsékletével. Látod, hogy a láva meleg. Mitől meleg ?
A nyomó gravitáció elnyelésétől meleg. Csak hiába van ez megmérve, rávágod, hogy nem ezért meleg. Kész.
Gézoo 11471:Mi van akkor ha negatív inpulzust hordozó sugárzást bocsájt ki minden anyag?
Ez az a helyzet amikor a három utasból 5 leszáll, és minusz ketten lesznek a buszon.
Matematikus vagyok, vannak publikációim jó nevű újságokban és a munkáimat idézik is. Nem a logikával van a baj, hanem azzal, hogy a köznyelv nem tudja adekvátan visszaadni a tudomány egyes kijelentéseit. Fizikáról például nemigen lehet matematikai ismeretek nélkül diskurálni. A fizikai elméleteket bonyolult matematikai keretben fogalmazzák meg, és nem lehet a megállapításokat elválasztani ettől a kerettől (pl. nem lehet kikerülni az alapvető fogalmakat, a köznyelv meg nem tartalmazza azokat).
colonel Cathcart válasz | megnéz 2004.10.23 23:21:02 (50) Hozzáadandó, időbuzerátor úr! ------------------------------------------------------------------------ colonel Cathcart válasz | megnéz 2004.06.12 11:02:22 (39) Ne izgulj, seggfej. Az egész csürhéddel együtt nem értek ti annyit senkinek, ostoba parasztok. ----------------------------------------------------------------------------- colonel Cathcart válasz | megnéz 2003.11.28 20:01:08 (33) " Kicsit el kéne méllyedned a szakirodalomban... "
A pszichiátriai szakirodalom elég jól körülírta már az ilyen eseteket, mint a tied. Rendkívül jellemző tüneteket produkálsz. ----------------------------------------------------------------- colonel Cathcart válasz | megnéz 2004.03.18 19:46:57 (19) Az, hogy rajtad kívül is vannak hülyék, nem gyengíti a te pozícióidat az idióták között... ------------------------------------------------------------------------ colonel Cathcart válasz | megnéz 2004.03.18 20:17:48 (22) Teljesen meg vagy hibbanva.
Mit értettem én meg??? ----------------------------------------------------------------------- colonel Cathcart válasz | megnéz 2005.06.07 12:04:03 (7239)
A pszichiátriai intézetben már speckoll témája a tevékenységed... tényleg egyetemi tananyag vagy :-))) ----------------------------------------------------------------------- Gépház válasz | megnéz 2004.10.12 10:31:52 (373) colonel Cathcart kitiltva Tudomány topikból/fórumból egy napra. ------------------------------------------------------------------------ stb.........
colonel...... egy ilyen kisstílű kötözködőt szerinted ki vesz komolyan?
hát igen én legalább vállalom hogy ki vagyok, és nem.......ellentétben veled, aki gerinctelen módon elrejti hogy ki is valójában....(nehéz volt kitalálni, a srác beírta google-be a publikus! e-mail címemben konkrétan szereplő nevem.....)
