Ezt a modatot azért nem tudom értelmezni, mert éppen a kisvasúti sínek azok, melyek "keskenyek". Mármint a sín méretei, minden tekintetben. Meg egyébként is, mihez képest keskenyek? És pluszpontért, csak profiknak: mi az a kisvasút?
Komolyra fordítva a szót: a köznyelvben lórésínnek hívott sín a 7 kg/méteres. Lóvontatású mezőgazdasági vasutaknál (=lórévasút) előfordult ennél kisebb is, meg nagyobb is, de nem jellemző.
A 7 kg/m sín jellemző méretei:
Sín magassága: 65 mm
Fejszélessége: 24 mm
Gerincvastagsága: 5,5 mm
Talpszélessége: 48-50 mm.
Az ilyen kis tömegű síneknél igen ritka a gyártási évszám és a síntömeg feltüntetése, általában csak a gyártómű neve szerepel rajta.
Ha elárulod, melyik falu vagy város közelében keressük, néhány topiktárs biztosan kinyomozza, melyik kisvasútból származhatnak a síneid.
Tavasszal elkezdtünk építkezni, ami első ütemben azt jelentette, hogy a régi vályogépületet falanként lebontottuk. Akkor elég nagy volt a gaz a telken, a bontott anyag lekerült a földre, a gaz pedig mindent elnyelt.
Az utóbbi napokban a kerítést csináltattam meg az emberekkel. Nem voltam ott, annyit tudtam csak, hogy valami vassal akarják ideiglenesen megcsinálni. Csodálkoztam is, milyen vasról beszélnek...? Ma végre kijutottam, megnéztem, miről van szó. Hát két vasdarabot beépítettek oszlopnak, jól lecsapkodták a földbe, vagy fél méter mélyen beleverték. Néztem a vasat, elég gyanús volt. Sínforma, de kisvasútinak talán túl keskeny... kb. két méter hosszú (magas), + a földben lévő része. A birtokon még találtam egy kb. három és fél méteres darabot.
A szembeszomszédunk Máv - alkalmazott, gondoltam áthívom, nézze már meg, mi ez... ő pedig azt mondta, lóré - sínszál! Azta, mondom...!
Egyébként a térségben az I. világháború környékén volt lóré.
Ha valakinek van valami infója, milyenek (voltak) a lóréknál alkalmazott sín - vasdarab jellemző méretek, legyen szíves ossza meg velem, hogy leellenőrizhessem!
Rákérdeztem egyébként, a tetőgerendák meg voltak roppanva, s ezeket a sínszál - féleségeket használták erősítésként, hozzákötötték a gerendákhoz. Fotót most nem szeretnék mellékelni, csak ha "biztonságos" helyre el tudom vinni a vasakat. Dolgozom rajta.
Egyszer vonatoztam arra, nemsokat láttam belőle, az épüétállt még állítólag lakták is akkor még az egyik részét. A másik pedig lerobbant volt. A váróterem megvolt még, de úgy tudom belülről kb. katasztrófa súlytotta terület, WC-ek haszálják meg szeméttárolónak. A Homok tábla alatt meg fekete festékszóróval odafújták, TITKAI. Vagy a falunak vannak titkai vagy egy brazil sorozatot reklámoznak vele. Később hallottam, már régóta rendszeresen odafújják a TITKAI szót, egy ideig letakarították aztán feladták és azóta is ott van.
Igazából mindenre Homokkal kapcsolatban. :-) Jártam ott tavaly nyáron, s egyáltalán nem tűnt úgy, hogy valaha állomás volt. Érdekelnek régi képek, igaz kettő már meg is jelent itt, helyszínrajz, leírás, az egykori forgalommal kapcsolatos adatok, stb. Ha túl sok, jöhet nyugodtan privátban is. Köszönöm.
Nos ha jól csalódom, akkor itt a kép alsó egyharmadánál keresztülfutó útféleség a hirdi homokvasút nyomvonalát jelenti. Innen Koszonyatetőig most is kiválóan járható (mármint gyalog vagy kétkeréken, a képen jobbra). A másik irányba is megvan egy darabig, de az már kicsit vadregényesebb (viszont kárpótolnak a 6-8-10 méteres sziklafalak a vegyes szelvény oldalában, és egy minimális vasanyag is akad:)). Meg persze határkövek, átereszek, víznyelőaknák.
Homok állomás fekvése érdekes, mivel az út mellett vezető vasút eltávolodik az úttól, hogy elérjen az állomásépület, majd az állomás után visszatér. Ez elkerülhető lett volna, ha az állomásépületet a túloldalra építik. Miért nem történt így?
Kengyelnél, Kardoskútnál, Csabacsűdnél és Fábiánsebestyénnél is ugyanez a helyzet. Sokat gondolkodtam már ezen a jelenségen. Vélhetően a következő magyarázat van rá:
Minden felsorolt állomás esetében a vasútállomás időben előbb épült, mint a település. A vasútvonalat a korábban meglévő úttal (akkor még földúttal) párhuzamosan építették. Közúti járművekkel az árunak az állomásra szállítása természetesen a földúton történt. Akkoriban az állomásoknak csak a felvételi épület felőli (I. számú) vágánya szolgált rakodásra, és kézenfekvő volt, hogy az legyen az út felől. Ezt csak úgy érhették el, hogy az állomás előtt és után elleníveket építettek.
A felsorolt állomások közül később többnek is az állomás túlsó vágánya is rakodóvágány lett, mert jelentősen megnövekedett a forgalom. Sok esetben a túlsó vágányok mellé uradalmi keskenynyomközű vasút is épült (Kengyel, Fábiánsebestyén, Csabacsűd).
Másik irányban a szomszédos Kungyalu állomás meg már vagy 20 éve ontopik.
Kungyaluban a szolgálatot (térközőr, sorompókezelő és jegykiadó) 1996 őszén szüntették meg. A vágányait 1996 ősz és 1997 tavasz között szedték fel, a zúzottkövet 1998 körül vitték el.
Hű, ez nagyon szuper kép. Köszönöm hogy megosztottad a topikkal. Össze kéne vetni a mai állapottal, ma ugyanis se ajtó, se ablak, se névtábla. Csak falfirkák...
Bakter most is őrzi a (szén)vagyont, de az autósokkal nem foglalkozik (na meg a gyalogossal se, ha nem lép be a területre). Nyugodtan mehetsz. Ha jó idő lesz, lehet én is szétnézek.
Köszi. Az istvános oldalt ismerem, Petőfinél anno (külszíni fejtés idejében) volt sorompó, még bakter is volt hozzá. Sőt, valami magán út tábla is rémlik. De az már jó régen volt.
Köszönöm, erre tökéletesen emlékszem, csak az nem fér a fejembe, hogy hol van benne a "szög"... A lentebbi térképen, és a mostani műholdképen, amin szépen kivehető az egykori nyomvonal, szépen látszik, hogy itt nyílegyenes a pálya, szögtörése csak Hármas-akna alatt látható. Viszont ha nincs "szög", akkor nem tudom, mi lehetett a funkciója.
hát persze, hogy van :-)
Mátra,Komlós-patak völgy.
