Nem, közvetlenül a madáretető mellett van a fényképezőgép, egy kis kartonpapíros álca mögött, csak az objektív vége látszódott ki egy kicsit. A vörösbegy és a széncinkék voltak a leggyanakvóbbak, voltak őszapók is, de sajnos ők lemaradtak a látható tartományból.
Eredetileg videó, csak kiszedtem belőle az érdekesebb/élesebb képeket, pillanatokat.
Smiley olvtárs idézte a madártanis boltot a zsákos szotyival, azért kérdeztem pusztán kíváncsiságból. A magam részéről megvagyok vidéken, természetesen a vidéki árakkal:)
Vidéken az úgynevezett " takarmány boltokban " mindenütt lehet fekete napraforgót kapni. Budapesten nem tudom, de szerintem a kertvárosi kerületekben ott is van hasonló.
Nálam továbbra is hihetetlen gyorsan fogy az eleség, néha nem is látszik az etető a madaraktól - azóta megettek még legalább 10 kg napraforgót, több kg kölest és földimogyorót, két vödör diót és sok cinkegolyót. Erre nem számítottam, nem is voltam felkészülve; azt hittem, időnként veszek néhány kiló ezt meg azt, és mindenki boldog lesz. Jövőre már mindenből a nagy kiszerelésű zsákosból spájzolok be, mert ehhez kicsi a pénztárcám, és még vissza van két hónap, ráadásul áprilisban tervezem még tovább etetni a magevőket, mert elméletileg addigra ürülnek ki a természet magraktárai is (épp a fiókanevelésre).
Alighogy élesítettem a kamerát a kert végében, máris bejött egy ölyv, sokáig eszegetett. A nyúl maradékát éjjel elvitte a róka. https://youtu.be/fnwY2WWDRyc
Szánom-bánom, de lustaságból kinthagytam az ősszel kirakott, kisebb vödörnyi szalonnazsírba kevert feketeszotyit...gondoltam a madarak ha meglátják a faggyúgolyókat, a sok fínom vegyes magot, meg a sótlan abált szalonnát, akkor azt eszik, és messze elkerülik az egéségükre káros enyhén sós-füstölt szalonnazsíros magokat...
...hát nem így történt... most, hogy a hó elolvadt, legnagyobb meglepetésemre a gyönyörű szép, (mostanában előkerült) feketerigó-apukák, és a szarkák csak ezt eszik.... ..a többi madár tudja mi a jó...azok rászállnak az etetők parkolólécre, és beugranak a magoghoz...ahogy kell.
Én a "pezsgősüveges (orosz) diótörőt" használom. :)
Ezzel nem üt az ujjára az ember, a dió sem roncsolódik össze nagyon és nem pattog szanaszét a héja mint a kalapálásnál. Ráadásul haladósabb.
(A pezsgősüveg alja homorú és az üveg nyakánál fogva az aljával a dióra ütve szépen megroppantja. Az üveg bírja, de előtte ajánlatos a pezsgőt kiinni belőle... :))
Az én etetőm egy nagy tálca, közepében egy féltégla súlynak. Itt is megtelt vízzel, amit kétszer le is öntöttem. Amíg vízben volt a szotyi, a cinkék tégláról vagy a peremről pecázták a magot. Némi meglepetésre a zöldike viszont feltűrte a gatyaszárat és mezítláb beleállt a vízbe úgy eszegetett. Újra jött a meggyvágó, ő is beleállt a vízbe. Jól elvoltak egymás közelségében. Néha csőröztek, de szerintem csak megszokásból. Vannak verebeim, de most belegondolva, nem emléxem az ő viselkedésükre.
Nálunk reggel óta az eső ömlik megállás nélkül. Az utcán levő árok már majdnem tele van. A Zöldikék és a Széncinegék megcsappant létszámmal ugyan, de még jelen vannak.