DVD????? Ne már! Az emberek csak fizikális pecsétet szeretnek gyűjteni, akkor miért kéne nekik DVD? ;) Csendben jegyezm meg, hogy egyre ritkábban van CD/DVD meghajtó az új laptopokban.
Az internetem fenn lévő Turista Magazinok tartalomjegyzékeit beemeltem egy makróval excel formába és Nógrádi Attila engedélyével megosztom veletek is. Lehet benne keresni, bővíteni, egyénre szabni, ki hogyan szereti. Jó böngészést.
A szlovák étterem ajánlók is hozzák az 'Anyukámat' Kassa Miskolc és az országos hír eltartja őket szépen, olyannyira hogy már Miskolcon is nyitottak éttermet.
Ez így nem igaz, a minőségi vendéglátás megvalósítása mellett ez egy nagyon jó adagokkal operáló étterem is egyben. Ha az én 90+ kilós étvágyamnak elég volt akkor valszeg másnak is elég lesz az adag amit adnak. Íme a bizonyíték:
mikor a csereháti piros teljesítése után Szemeréről Encsig helyi erők önzetlenül elfuvaroztak, útközben beszéltünk mindenről, szóbahoztam nagy büszkén (hogy lám milyen tájékozott vagyok :-) hogy van itt ugye ez a híres jó étterem
de hamar lehűtöttek hogy jó a fene, fél fogukra se elég amit ott adnak
"A harmadik újdonság Az Év Vidéki Étterme Díj volt: a díjat az encsi Anyukám Mondta kapta meg. A példásan működő családi vállalkozás megcsinálta a lehetetlent, és az ország egy eldugott kisvárosában országos hírű étteremmé, afféle kulináris zarándokhellyé nőtte ki magát. Az Olaszországból hozott, világra nyitott attitűd a magyar konyha és vendéglátás iránti alázattal ötvöződik a borsodi étteremben.
Ezt az alázatot mindenféle művi és mesterkélt attitűdök nélkül mi is megtapasztalhattuk, mikor először itt jártunk.
A Regéci várból legyalogolva túraszerkóban, kissé csapzottan, de annál éhesebben és kíváncsibban estünk be foglalás nélkül az Anyukám Mondta étterembe, ahol telt ház volt. A két étteremvezető tulaj srác felállt az asztaltól, ahol addig ültek, és átadták nekünk a helyüket.
A pizza gyorsan kijött, rendkívül finom volt, nem győztünk hálálkodni a kedves gesztus láttán.
Ez hogyan kapcsolódhat a kéktúrához?
Például úgy hogy én mindkét kéktúra bejárás során Encsen szakítottam meg a túrát, itt is bélyegeztem a vasúti körbélyegzővel, és azt mondom ha valaki erre jár akkor ma már szinte bűn kihagyni az Anyukám Mondta nevezetű remek éttermet.
Úgy tűnik, a söröző napjai meg vannak számlálva. Még kiárusítják a készletet, aztán bezár.
A bolt a központban üzemel, nyitvatartási időben.
Ha már Kóspallag.
Boglya-kő alja és Kóspallag közötti nemrég módosult a P és az S közös útvonala.
Kóspallag felől, amikor elérjük a patakot, akkor valahogy át kell jutni a túloldalra, ki a völgyből, innen már kényelmes szekérút van.
A jelzések tökéletesek.
Bedobáltunk néhány vastagabb fát a vízbe, de nem a legbiztonságosabb az átkelés.
Kb. 100 méterrel délebbre a régi útvonalon van fémhíd (két fém rámpa az autók kerekének), ezt követően egy lánccal elzárt út (sajnos, nem mértük fel), ott ki lehet jutni a völgyből.
A régi útvonal sorompóval el van zárva, természetesen megkerülhető.
A Somoskői Bazalt Panzió tulajdonosának a lánya ebből írta egyetemi doktoriját, azt a dolgozatot ismertem eddig a témában, ez valamivel részletesebb, és jók a térképek hozzá, volt amit eddig nem értettem.
Jó lett volna ha a 2-es zónát is vissza tudtuk volna szerezni, értelmetlen az a határ is, bár ez szinte mindenhol elmondható ahol falvakat, egybefüggő gazdasági és nyelvterületeket vágtak ketté.
Szerencsére ma már ez nem nagyon számít, egyben van a vidék Fülekig.
Például mi is a határ túlfelére szoktunk átmenni jókat enni, mint a 'tarjániak úgy általában. (Maly Mlyn, vagy éppen Sátorosbányán is van egy másik kis étterem.)
1. az étterem kerítése felől a Karancs tömbje
2. a fenyő mögött van a határkerítés
3. jó kis térkép... szlovák szemszögből
Egyébként Közép-Európa történelmének egyik legigazságosabb határkijelölése a II. Bécsi Döntés után született meg, mikor a határt kvázi a nyelvhatáron húzták meg, színtiszta szlovák falvakat adtunk vissza a tótoknak, saját részünkre megítélt területekkel együtt.
Ha azt úgy hagyják az mindenkinek jó lett volna.
Futólag leírtam ezt én is két medvesi cikkben, persze nem ilyen részletesen.
Neked legalább volt közönséged, én viszont feleslegesen produkáltam magam. :-)
Oldalra vágódtam a cuppogós sárban a Csernely-patak völgyében, lábaim a levegőben, kb mint a rajzfilmekben, vagy a mondjuk Joe Pesci a "Reszkessetek betörők"-ben...:-))
Fél percig feküdtem a dagonyában mire kitaláltam hogy is kászálódjak fel, csuklóig merülve cuppogtam a sárban. :-) Lemosakodtam az utolsó gázlónál, végignéztem magamon... hát Ózd nem éppen a Rózsadomb de ezzel a feelinggel ott is simán csövesnek néztek volna. :-))
itt már visszafordultam, ebben a gázlóban fürödtem le a langyos, kb 1 fokos vízben.
Ezekről a túrákról nem írok a magazinnak, nem akarom ismételni magam.
Olykor jobban is esik csak úgy írogatni, nem kell annyira odafigyelni a szóhasználatra, továbbá kötetlenebbül belefér sok minden egy fórumos túrabeszámolóba.
no mesélj csak erről a Dupla-Lutz-ról bővebben ! :D
vagy inkább ez egy következő cikk témája lesz?
A múltkor Alsópetényben én is bemutattam egy tripla leszúrt Rittbergert. A mutatványt csak első feleségem és egy rakás helybeli figyelte végig :D Volt is derültség bőven. Meglepetésében Kedves még a kamerát is elfelejtette bekapcsolni,igy "csak" az lett megörökitve amikor a vizzel teli árokból kászálódok elő . Aztán a helyi erők megnyugtattak,hogy nem én voltam az első és remélik nem is az utolsó :D
Ki gondolta volna hogy mikor az Alföld északi peremén nulla foka hőmérséklet akkor a Bükk hegyei közt akár mínusz 8-9 fok is lehet?
És azt hogy egy gereblyével erdőbe igyekvő túrázó láttán a szeme sem rebben a Mályinkai buszfordulóban várakozó utasoknak?
Pontosan egy órát gereblyéztem az erdőt mint a hülyegyerekek :-) de sajnos nem találtam meg a műlt héten talált kis fémtábla másik felét.
Helyette megint találtam egy egészet... :-)) De ez egy másik történet.
Upponyi kéktúrás bélyegző rendben megvan, picit kopik már de még nem vészes.
A táj még ilyenkor is csodaszép. Ózdig akartam menni, de nem sikerült... ekkorát és így még nem taknyoltam erdőben, vissza is kellett fordulnom, de fura módon jó kedvem lett a hirtelen jött fordulattól, sokat tanultam belőle. :-)
Ha valahol akkor itt nem érdemes kapkodni, sőt mi több nem is lehet. Alapvetően lassú vagyok, de ebben a völgyben a 2 km/h már jónak számít. Én 1.7 km/h-val jártam be, virágszagolgatós, régi kék jel nézegetős, romantikázós hangulatban.
A kidőlt fák,a hangulat, a kacskaringós ösvények, útakadályok miatt sem tudsz itt sietni.
Gyönyörű az egész Burok-völgy, de a legszebb része talán a "nagy kanyar és környéke, továbbá az a rész ahol Rokiék lejöttek, azt nem hiszem hogy sokan ismerik.
Királyszállás és Bakonykuti felől pár száz méteren sok a medvehagymázós család,a völgy közepe üres szok' lenni.
ez a rész a legszebb talán, de szép az egész
Túratervek:
-Nem ördögtől való az hogy Bakonykútitól Királyszállásig a völgyben, majd a Mellár-fennsíkon vissza a kiindulóponthoz. A Melláron kb 3x olyan gyorsan lehet trappolni, széles szekérút.
Mikor 2012-ben oláhtotóékkal itt jártam akkor a Melláron át mentem vissza Bakonykutiba a velünk elszökött kutyával, Caramellel.
2.- Mentem már vissza Bakonykutiba a lőtéren keresztül is, átlóban, szerintem azzal sincsen gond, a helyiek gyakran járnak errefelé autóval is Bakonykutiból Várpalota irányába
Talán ez a legjobb, legkényelmesebb, és a legtöbbet nyújtó túraterv, végig tudsz menni a Burok-völgyben teljes hosszában, logisztika letudva, mindent látsz, a kocsi pedig jó helyen van Bakonykutiban.
Csak nekem vissza kell érnem a csillagnéző túrára délután.
Ideteszem a meghívót, hátha érdekel valakit:
Február 23-án, vasárnap tartjuk következő csillagnéző sétánkat a Budai-hegységben. Ezúttal a Kis-Svábhegyre tervezünk egy alig 3 kilométeres kirándulást. A helyet régen Martinovics-hegynek hívták. Budapest XII. kerületében található, a János-hegy tömbjében. Oldala minden irányból sűrűn beépült, csak a csúcs körül őrződött meg többé-kevésbé az eredeti élővilág. A hegynek ez a része természetvédelmi oltalom alatt áll. Északi részén egy kőfejtő található, amelyben jellegzetes hasadék van, régi nevén Kristály-barlang. Sajnos az emberek ezt a gyönyörű helyet igencsak tönkretették.
A terület annyira pici, hogy csigavonalban fogunk haladni, hogy menjünk is valamit :-) Már jártunk erre, de ezúttal szakértő vendégünk is lesz. Ő fog a hegy geológiai múltjáról mesélni.
Kellemes könnyű kirándulás lesz. Megnézzük a Kristály-barlangot, végig járjuk a tanösvényt.
Derült idő esetén távcsővel is megszemléljük a Vénuszt, és más égi látnivalókat. Megkeressük a téli csillagképeket és mesélünk a hozzájuk fűződő legendákról.
A csillagászati kvíz most sem maradhat el!
Hozzatok magatokkal zseblámpát, és ha van, binokulárt!
Szóljatok barátaitoknak is!
Találkozunk 16.00-kor a 60-as villamos (fogaskerekű) Szent János Kórház megállójában. Ha a túra után lesz rá igény, a János Kórház környékén keresünk egy kis melegedő helyet, és iszunk egy forró teát (forralt bort).
Rendezvénysorozatunkat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósítjuk meg.
Köszi mindenkinek! A lényeg, hogy legyen kidőlt fa (= nem patyolatra kisöpört ösvény), ne legyen csalán és lódarázs. A medvehagyma nagy bónusz lenne de hát most érek rá.