"Ami a virtuálist illeti, egy elektront naponta láthatsz, még ha nem is a saját
méretében, de ott rajzolja a képet a monitorodra..stb.stb.. szinte tapintható,
de a virtuális bozon jelenlegi észleléseink között, inkább egy logikus magyarázat."
Ahamm, szóval a régi fizikusok, akik még azt hitték hogy az atom oszthatatlan, akkor mondjuk az elektromos áramot egy elektron nevű virtuális részecske áramlásával írhatták volna le (ha eszükbe jutott volna ez).
Aztán amikor többet megtudnak róla akkor a "virtuális" jelző eltűnik :)
A virtuális bozonokat azért nevezik virtuálisnak, mert bár nem tapasztaljuk meg ezeket, valamilyen hatás ezek létére utal. Az már a Te ügyed, hogy nem fogadod el a Standard Modellt, és vele együtt a kölcsönhatásokat közvetítő bozonokatt is elutasítod.
Iszugyi nem számol. Ha bármit kiszámolna, kártyavárként omlana össze az elmélete. Pl. azonnal rájött volna az instabilitási problémára, ami azt eredményezi, hogy az elmélete szerint a világ "felforr".
És most látom csak, milyen igazam is van a vélekedésemben. A weblapodon ezt írod:
"A gravitációs erőt nem egy pont okozza, hanem az egész föld tömege amely a középpontban éppen kiegyensúlyozza magát és így a Föld középpontjában nem is hat gravitációs erő."
Saját magadnak mondasz ellent. Akkor most mégiscsak a tömeg a gravitációs erő forrása, és nem a "DVAG" közeg nyomása? :)
Mivel elfogadtad Korom első logikai lépését a gondolatkísérletben, amelyben behelyettesíti az S splittert mint forrást egy a mínusz végtelen közelében lévő F1 fényforrással, amely nyugszik az éterben, és frekvenciája pőonnt akkora, mint amilyen frekvencia keletkezik az éterben a mozgó S előtt. Ez nyilván azt is jelenti, hogy elfogadtad Korom második gondolatkísérleti lépését is, amelyben az M1 tükör, mint másodlagos fényforrást is kitolja a potzitív végtelen felé, és a vörös-eltolódott rezgéseket egy az éterben nyugvó F2 fényforrásból indítja ki. A gondolatkísérlet ezen lépéseit az itt beszúrt 1. ábra mutatja be.
Most rátérek Korom következő gondolati lépésére:
Az A ponton lévő egyik megfigyelő (ez a splitter) egy adott t1 időpillanatban L1 távolságra van a B megfigyelőtől (az M1 tükörtől). Mivel mind A, mind B v sebességgel mozog az ábrán jobbra az x tengely mentén, t2 időpillanatban A már átmozdult A1-be, míg ugyanekkor B már B1-ben tartózkodik.
Számítsuk ki először A és B közötti optikai útkülönbséget a t1 időpillanatban. Ekkor a fény által megtett út F1 és A között F1A, míg F1 és B között F1B, az optikai útkülönbség tehát
L1 = F1B - F1A (1)
Következő lépésként számítsuk ki az optikai útkülönbséget a t2 időpillanatban: Ekkor a fény által megtett út F1 és A1 között F1A1, továbbáF1 és B1 között F1B1
Az optikai útkülönbség tehát a t2 időpillanatban:
L1 = F1B1 - F1A1. (2)
A fenti két számításból következik, hogy a fény által megtett út (utak) hossza lehet változó, hiszen az (1) és a (2) alatti összefüggésekben a fényutak nem azonosak, ugyanakkor két egymástól azonos távolságban lévő megfigyelő közötti optikai útkülönbség állandó maradhat.
Kedves mmormota!
Elfogadható-e a fenti okfejtés is, vagy találsz benne kivetnivalót?
"Figyelj, ne nézz már hülyének, jó? -- Abban a pillanatban amennyiben ez kölcsönös. Ne érezd úgy, hogy ezt csak te várhatod el."
Tudod mi a különbség kettőnk között? Ég és föld: nekem ugyanis igazam van (tényszerűen, igazolhatóan, ahogy ezt már érvekkel is megmutattam), neked meg nincs. És mily csodás az élet, ezt még felfogni sem vagy képes :) Na minek nézzelek?
OK, valóban leírtam a "vonzó gravitáció" összetételt, csakhogy az adott helyen nem azt jelenti, amit Te bele akarsz látni. A Te "nyomó gravitációd" is azt váltja ki, hogy a testek egymás felé gyorsulnak, nem? Ebben az értelemben vonzó kölcsönhatás.
"Hiába olvasgattad, elfelejtetted, itt vannak az észlelések: nyomó gravitáció."
Ja, ez az az oldal, amiben szereplő hülyeségekről egyszer listát csináltam. Örülök, hogy beraktad, mindenki megnézheti magának és röhöghet rajta :)
A Föld belső hője meg radioaktív bomlásból származik, semmiféle rejtély nincsen benne.
"Ez az a helyzet amikor a három utasból 5 leszáll, és minusz ketten lesznek a buszon."
Figyelj, picinyem, tájékoztatlak, hogy az impulzus vektormennyiség, így annak van iránya. Ellenben az utasok száma tényleg csak pozitív egész szám lehet. Gézoo nem egészen jól fogalmaz, de nem mond hülyeséget, Te ellenben ezzel a hasonlattal csak saját korlátoltságodat igazolod.
Etalon, ez egy elég okos hozzászólás volt! Megnyugtatlak, csak 'reális' részecskék vannak! 'Virtuális' részecskék nem léteznek, ezek csak a fizikusok kitalációi.
Kedves Ciprián! "A mai fizika nagy problémája, hogy a sugárzási teret nem tudjuk elkülöníteni ....." - Ezt a 'nagy problémát' a fizika felkéretlenül csinálta saját magának, még pedig a kvantumelméleteivel. Ha észre vette volna és maradt volna a kvantált töltéseknél, akkor a sugárzási tér elkülönítése semmi problémát nem jelentene! A kvantumelméletek 'igazi' alapja a kvantált töltések létezése, az elemi töltések, és nem a 'kvantált mezök'.
Nem tudom miért hívják ezeket a részecskéket "virtuálisnak", amikor pont itt írta valaki, hogy a hatásuk észlelhető. Ha jobban belegondolok, egy elektron sem látható semmilyen mikroszkóppal sem, csak a hatása észlelhető (azt viszont elég pontosan tudják már mérni)
Bocsánat hogy belebeszélek hozzá nem értőként, de ez egy nyílt fórum, itt elvileg lehet (sőt még az is lehet hogy valaki meg tudja magyarázni hogy miért hívják őket így :))
Az elemi töltések "magyarázatára" nekem még csak sejtésem sincs, de hogy vannak az biztos. Az is biztos, hogy a töltéseket nem bozonok okozzák és hogy "virtuális" részecskék nem léteznek.
Gézoo: "Csupán a neutrínók és mezonok ismeretében furcsálom, hogy ezeket kihagyod a "buliból"! - Ezeket kihagytam a négy stabil elemirészecskék (e,p,P,E) "bulijából", mert ezek ÖSSZETETT stabil vagy instabil részecskék. A négy stabil részecskéböl mindegyik más ismert részecskét össze tudok állítani. /Hangsúlyoznom kell, hogy a fotont és a gravitont kihagytam, mert ezek nem léteznek./ A stabil neutrínókat többször felírtam itt, (e,p) és (P,e), és a stabil neutront is (P,e). - Az instabil neutron, az instabil müonok és pionok szerkezetét is már megadtam: N =(P,e,p,e), töltött müonok = {(e,p,e,P,E) és (p,e,p,E,P)}, pionok ={(e,p,e,p,e,P,E), (p,e,p,e,p,E,P) és (p,e,p,e,P,E)}, ezek mind kb 10^-13 cm nagyságuak. Folytathatnám tovább a káonkokkal és a bárionokkal, de itt fel lép még egy bizonytalaság, mert nem tudni biztosan hány (e,p)-t és (P,E)-t tartalmaznak ezek. Mindenesetre a bárionok tartalmaznak vagy egy páratlan protont vagy eltont. Elég ez Neked? Úgye ez máshogy néz ki, mint ahogy tanultad és a kvarkoknak semmi nyoma?
A mai fizika nagy problémája, hogy a sugárzási teret nem tudjuk elkülöníteni az észlelő eszköztől. Vagyis minden mérésünk anyaggal történik, és minden forrás anyag. Emiatt nem tudjuk, mi az e. m. sugárzási tér egymagában. A kvantuummechanika ennek megfelelően csak a kezdeti és végállapotot tudja leírni, anyagtól anyagig a köztes állapot homályban marad. Gézoo alább jól szemléltette ezt. Ennek alapján merészség lenne megmondani, milyen a hullámzási tér mérőműszer nélkül.
A töltések magyarázatára még csak sejtések vannak. Feltételezik, hogy bozonok okozzák, emiatt virtuális bozonnak nevezték el. Közvetetten valamit sejteni lehet, mert azt már észlelik, ha egy virtuális bozonnak nevezett valami meglöki a töltést.
Gézoo, és miért hagyagoltad el a negyedik stabil részecskét, a negatív töltésü protont, amit én "elton" névre kereszteltem, megkülönböztetésül a nem találó "anti-proton" kifejezéstöl? Ez a negyedik elemi, és másra szükség sincs!
A töltések nagyon jól definálják magukat. Ezek invariánsok és van egy véges értékük mert a sürüségük térintegrálja véges értékü, és a mezök fluxusa a tér felületén integrálva is ennek a véges értéknek felel meg. A töltések tehát definiálják magukat és a maguk körüli mezöt egyértelmüen. Az elemirészecskék kétfajta töltésének az egyike az e.m-mezöt a másika meg a g-mezöt definiálja. Így látva nem az e-töltésnek van tömege, hanem az elemirészecskének. Az részecskék e-töltése és a g-töltése meg nem választható szét. Ezeknek egy bizonyos kombinációja definiálja az egyes elemirészecskéket.
Kedves Habár! Az én meglátásomat közlöm most itt: Az anyag stabil elemi részecskékböl áll. Ezeknek kétfajta elemi töltés van. Az anyag tehát alapvetöen korpuszkuláris tulajdonságu és nem felel meg energiának. A részecskék közötti kölcsönhatások produkálják az energiát. Az energia a mezöenergiából és a részecskék kinetikus energiájából tevödik össze. E kettö összege produkálja az energiamegmaradást. A határozatlansági reláció miatt a részecskéket sürüségekkel kell leírni, de ez nem jelenti azt hogy az anyag hullám tulajdonságu. A mezönél meg alapvetöen nem jelenik meg a korpuszkuláris tulajdonság, ez egy kontinuum. A jelenlevö kölcsönhatások definiáljak meg a tér-idö tartományok tulajdonságait. Ha egy kicsi gömböt, az elemirészecskék körül, és a végtelenséget kizárunk, akkor a véges tér-idönek Minkowski metrikát tulajdoníthatunk, ami a Maxwell-töltésekböl ered.
