hát még tanakodok, van amelyik kivitelező szerint átereszt annyi párát a pvc amennyi elegendő (osb vel alatta), vagy amelyik azért betenne páraszellőzőt, én most azon gondolkozok, hogy a magas oldalon egy légrést hagyva kiszellőzne a tető.
Gondolom azért van a fórum hogy érdeklődjek, hátha belebotlok valami okos emberbe aki tudja mit beszél, nyilván óvatosan kell kezelni minden információt de nem veszt vele semmit az ember.
Egyébként az attika fal tetejének hőszigeteléséről érdeklődtem, nem a tető rétegrendről ahova végülis eljutottunk.
Beszéltem több tervezővel is, de mivel nem szükséges egyszerű bejelentés így nincs terv.
PVC fedés OSB re teljesen elfogadott az összes PVC vagy akár TPO vagy bármilyen hasonló anyagot előállító gyártó útmutatása alapján. (könnyűszerkezetes lapostetős házak is így készülnek pl...)
A tervező is ugyanezt a rétegrendet adja amit én leírtam meg hisz ez egy létező rétegrend amit a lapostetők között kéthéjú hidegtetőként definiálnak. Ezeknek a tetőknek az egyik fontos eleme a szellőzés amelynél már sokszor a tervező is széttárja a kezét, és javasol páraszellőzőt, áttörést az attikán vagy a magas oldalon is kiszellőztetni légréssel. Nálam 20-60 cm magasságú légrés van a szigetelés és a faszerkezet között ami teljesen kielégítő légrés szempontjából, csak a levegő mozgása kérdéses mert 3 oldalról körbe van zárva (a 4. oldal viszont nyitott 10m hosszon). Volt tervező aki nem a szellőzés kérdését vitte volna tovább, hanem tenne szigetelést (5cm) az OSB és a vízszigetelés közé így megakadályozva a páralecsapódást.
Ezt csak az egyébként nagyon hasznos "Olyan is lesz" komment miatt írtam.. Biztos létezik tervező aki talál megoldást erre a problémára, de én három személlyel már felvettem a kapcsolatot és egyik se volt túl meggyőző. Magam is építőmérnök vagyok bár más vonalon mozgok, de 1-2 anyagot áttanulmányozva semmi újat nem hallottam egyik tervezőtől se. Szóval ha lenne esetleg tervem, és rétegrendem netán megrajzolt csomópontom is, attól még lehet az még olyanabb is mintha magamtól találnám ki esetleg egy tapasztalt kivitelezővel.
Ez egy 35 éves ház, ami teljes felújításon esik át. Jelenleg 4 fokos szarufákon hullámpala van, és néha intenzív csapadék esetén be is ázik + hőszigeteljük a födémet és attikát így mindenképp lekerül róla.
Mivel az ácsszerkezetet elvileg nem módosítjuk csak a fedés anyaga változik így egyszerű bejelentés nélkül menne, ezért nincs tervező és rétegrend se. Szimplán magam és a kivitelezőkkel együtt agyalok, hogy melyik megoldás legyen.
Nyilván a korcolt fedés is egy jó megoldás lehetne, csak igen ahogy mondtad az már attika fal magasítást jelentene + szarufa emelést innentől kezdve meg már egyszerű bejelentés. Egyébként már így is 7,8 m körül van az attika fal teteje a járda szinthez képest :),
És igen, kellene egy jó bádogos szakember, ami szintén nehéz ügy :D
Hát nemtom ki tervezte az a házat, de kitalálhatott volna egy rétegrendet, akkor nem kéne a fórumon megoldást keress....
Láttam pár tervet, egyszerű bejelentésre... hát azzal nem lehet kivitelezni a házat... részletrajzok nincsenek...
A PVC fólia inkább irodaépületekre való, ott van belső szellőztető rendszer. Fém födémekre használján, de a csatonázását elég körülményesen lehet megoldani.
Az egyetlen biztos megoldás az klasszikus kettős állókorcos változat.
Asszem annak elvileg 7 fok a minimun, a megy hajlásszöge 5 fok is, ha nincs tetőáttőrés vagy hózug. Nem tudod kifalazni magassabbra az atikát? A szarufákat meg lehet emelni pár fokot.
Horganylemezből kéne, de létezik a Lindabnál és a Rukkinál is olyan lágy lemez, aminek minkét oldala festett. Vannak atika és eresz lészletek, amiket ki kell vitelezni szakszerűen, ehhez egy jó bádogos kell, akinek van korcológépe is, és tekercsből egy darabba meg tudja oldani a kb. 9 méteres salnikat. 55cm széles salnikat kell késziteni.
itt vannak részletrajzok is az állókorcos fedésnek.
hát igen fém tetőben is gondolkodtam egy darabig de sajnos a szarufák hajlásszöge csupán 4°.
klikkes korcolt lemezek is 7°-ig ajánlottak, persze egyéb kitételekkel amiknek nem felel meg a tető ( minden oldalon túlnyúlás, hossztoldás nélkül stb)
T35 trapézlemez alkalmazható talán 4°-ig ha jól emlékszek a leírásokra, de gondolom az is hossztoldás és attika falak nélkül működne. Ezen sokáig filóztam, hogy legyen akkor ez hiszen olcsó is és egyébként semmi nemlátszik belőle max az udvarlábas szomszéd látja.
De aztán a környéken felkerestem 1-2 háztulajdonost akik hasonló épületnél trapézlemezre váltottak és kiderült, hogy extrém nagy záporoknál (amik mostanában azért vannak sajnos) itt-ott vissza ázik a tető.
Ezután jutottam el az OSB-PVC vonalra, az osb párazáró képessége miatt gondoltam már egyébként deszkázatra is de azt meg nem annyira szeretik a szigetelők.. szinte bármelyiket kérdeztem inkább a 22mm osb-t ajánlotta.
Valóban ezen a pára dolgon lehetne még agyalni, de ha a magas oldalon kapna a PVC egy pár db páraszellőzőt az kevés lenne?
Ok, de hova fog távozni az a pára, ami áthatól a betonon?
Ha készitesz egy szinte tőkéletes belső párazárást a födém alatt- amit szerintem nem lehet megcsinálni (amúgy meg lehet, de nincs hozzá elég türelmes szaki), akkor rendbe lenne, de ki kell szellőztetni a párát a belső térből.
Azt a PVC szigetelést az OSB-s lapos tetőre nem tartom jö megoldásnak.
Ha a szarvatara készitesz egy szakszerű kivitelezett korcolt lemezből egy héjazatot és kialakítasz egy 7cm vastag légrést (ledeszkázod a szarufákat, szerelsz rá egy páraáteresztő fóliá), aztán 7cm ellenléc, cserépléc és a korcolt lemez), akkor talán-talán kiszellőzik a pára, anélkül, hogy bárminemű párazárással védnéd le a szigetelést. Persze a légrést az eresznél és a vele szembe levő atikánál ki kell szellőztetni, de valamennyi pára asszem átmegy a korcokon is, ha pl. klikkes gyári korcolt lemez.
Én a párazárás úgy képzeltem el, hogy a beton födémre teszek valami párazáró fóliát (solflex tél pl) és akkor a hőszigetelés és a "tetőtér" már védve van a belső térből távozó párától. Esetleg még az attika falra is fel lehet hajtani teljesen a tetéjéig a párazárót és akkor a fűtött térből nem kerülhet pára elvileg a tetőtérbe.
+30 fokos magasstetőnél két légréssel megoldva, 30cm kőzetgyapotnál nem kell belső párazárás, mert nagyon nehezen alakul ki harmatpont, több hétig kell legye nagyon hideg- nappal is.
De mivel a gerincen átfúj a szél, a légrés folyamatosan szellőzik (Bernulli tőrvénye).
Megszívtam már pár lapostetőt.... főleg nagyméretű garázsoknál.
Gondolkozz: a fűtött térből jön kifelel a pára.
A OSB 3-as párafákező (valamikor lehettet kapni OSB1-est is, az páraáteresztő volt), de PVC-én sem fog áthaladni sehogy, belül meg fog állni és tönkreteszi a hőszigetelésedet, mert 8x10-es szinte lapos felületet lehetetlen oldalról kiszellőztetni.
A födémre kell önteni egy lejtbetont.
Van egy párazáró bitumenes lemez- ragasztható vagy melegíthető, amit a betonfödém lejtbetonjára szokás szerelni.
A nehézlemez úgy van készitve, hogy két réteg sávosan át van lapolva egymáson- amit én ismerek az ez: BauderTHERM DS 2- de talán létezik sokkal olcsóbb is a piacon.
Így a betonfödémen áthaladó pára ki tud szellőzni az atik belső oldalán, ha ez a lemez fel van vezetve az atikra. Ehhez az atik belső oldalát le kell vakolni.
Ha ezt megoldod, akkor a rétegrended helyes.
Namost: neked három oldalon van atika. Létezik egy módszer, hogy mind a három atikon is kivezesd.
Van egy 8x10-es téglalapod, egy 5x8-métert leragasztasz a 8 méteres irányba és két darab 2.5x8 méterest a 10 méteres irányban.
Ha ügyes a kivitelező, meg tudja oldani a lejtbeton úgy, hogy legyen három esése. Kb. 5-7mm esést kell adni. méterenként.
De még abba sem vagyok biztos, hogy kell a lejbeton, burkolt lapostetős teraszoknál van egy-két szifon és arra adjuk az lejtbeton esését, kivezetve az atikon a párát, sosincs probléma.
Hát bízok benne, hogy szakszerűen lesz megvalósítva viszont erről az attika fal belső oldali pára kivezetésről nem hallottam a kivitelezőtől.
kéthéjú hidegtető lesz egyébként, beton födémre kerül párazárás és hőszigetelés majd a födémen lévő ácsszerkezet lesz OSB vel borítva és PVC vel lezárva így a hőszigetelés és a záró rétegrend között lesz egy kb 60-20 cm ig változó légrés. (mellékeltem egy kiegészített rajzot), attika fal csatlakozásnál lesz fóliabádog fém sarokidom, falak tetején és az eresznél fóliabádog
10x8m a tető egy egy irányba lejt, azon az oldalon van 10m hosszú eresz
egyébként körben U alakban 8+10+8 fm attika fal. Az eresznél a szarufák között be tud menni a levegő, a magas oldalon pedig gondolom kell pár db páraszellőző, bár a kivitelező erre azt mondta hogy talán páraszellőző se kell mert a pvc-nek ugye van egy kis páraáteresztő képessége.
Ha a pvc szigetelés szakszerűen lesz kivitelezve, azaz a pára ki lesz vezetve az atik belső oldalán is, akkor tegyél az atik tetejére is hőszigetelést.
Anno az átkosban a szakközépiskolában még volt minden évben 1 hónapos szakmai gyakorlat. Csemperagasztó nélkül valami mischungot felkentünk a falra, fugakereszt nélkül feltettük a 15x15-ös fényes fehér csempét, és reménykedtünk, hogy nem borul le az egész:DDD
:)) biztos egyszerre írtunk? De az biztos. Hogy nagyon nehéz volt szerezni csemperagasztót. 20-évvel ez előtt. meg malterba raktuk a csempét. Nem kellett vakolni se, de az is biztos! Hogy mióta van mindenfajta csemperagasztó.. azóta 60%-al több burkolni tudó emberke van. Igaz hogy vakolni nem tud. Csak burkolni egyenes falra:)))
Sajnos tényleg nem ismerem ennyire részletesen az akkori technológiát, sorry, viszont abban biztos vagyok, hogy ha fater tudott volna ragasztót szerezni, akkor legalább a saját házában nem bohóckodik ilyen alternatív megoldásokkal (:)).
A misung mint idegen szó rémlik, de ahogy olvasom most ezt a cementtejes akármit, ez is ismerős "technológiának" tűnik hallomásból (:)).
Ahhoz képest hogy a papa kőmíves volt nem jól tudod a fogalmakat , nem ismered a technológiát.
A misung az a cementes homok, félig vagy majd száraz. Abba a különféle padlólapokat rakták ( burkoló tégla ,cement lap, metlachi stb ) később már az égetett mázas lapokat is.
A csempét egy nagyon meszes, enyhén cementes , nagyon képlékeny (sűrű) habarccsal ragasztották a falra. A habarcs jó vastag volt, elérte néha a 2 cm-t i
De ezek a technológiák már a múlt.
A váltás nyilván nem egy két év alatt történt.
Ja nagyon régen már a rómaiak is misungba rakták a mozaikjaikat. Mert a cementet már ismerték.... aztán elfelejtődött.
Volt csemperagasztó. De csak a jobb/tehetősebb helyeken. Mert nem volt annyira elterjedve akkor. Nekünk szakiknak. Nagyon meg kellett magyarázni, hogy miért? és hová kell a nagyon drága ragasztó. Mi is beáztattuk. És malterba raktuk a csempét. Nem kellett akkor a vakolni, meg a járólapot (misungba) cement, homok. lehúztuk egyenesen, vízszintbe. És cement tejjel meglocsoltuk, és ment a járólap rá, de azonnal.:)
Ha a betonra rávan kötve a csemperagasztó. Azt nem kéne felszedni semmivel. Mert azért az elég nagymeló. és nagyon poros is. Inkább a meglévő ragasztót, ami már rávan ragadva a betonra. Le kéne kicsit glettelni. Ragasztóval simára. És arra már mehetne bármi, laminált is, és ismét járólap.
A lerakás előtt a beáztatás hiányát, rossz minőségű ragasztót el tudom képzelni.
Most valahogy javítanom kellene. Egyenlőre nem akarom a teljes nappalit újra rakatni. Valószínű majd később az lesz. (A laminált padlón is gondolkodom)
Milyen géppel lehetne felszedni a "ragasztót" a feljött helyeken, hogy nagy port ne okozzak? Esetleg létezik valami nagyon vékonyan kenhető ragasztó?
Valami ideiglenes, gyors, egyszerű megoldást akarok a javításra, addig amíg tavasz nem lesz, illetve el nem döntjük milyen burkolat legyen a végső megoldás.
Későbbiekben gondot okoz a most 10cm-es járólapból vágott szegély. A fűrészporos tapéta miatt az alacsonyabb laminált padló, vagy netán padlószőnyeg szegélyhez a falat ki kellene javítani, ha nem a járólap maradna.
